Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

Részmunkaidős foglalkoztatással terjedhetne a távmunka

A távmunka elterjedésének Magyarországon is egyik alapvető mozgató eleme lehet a részmunkaidős, vagy rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás általánossá válása.
Hazánkban aránytalanul alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma. Míg Hollandiában a munkaképes népesség több mint 40%-a, Svédországban pedig bő 23%-a nem teljes munkaidőben dolgozik, addig itthon a dolgozók csupán 4,4 százaléka részmunkaidős alkalmazott.

Pedig a részmunkaidős, vagy rugalmas foglalkoztatás jó módszer lehet a kisgyermekesek, a tartósan munkanélküliek, a felsőoktatásból kikerülő diákok, vagy az aktív nyugdíjasok munkaerő-piacra való (újbóli) bejutására.

A hagyományos munkahelyek száma világszerte csökken, és a jelenlegi gazdasági környezetben nem is várható, hogy a 8 órás foglalkoztatási szisztémában új munkahelyek tömegesen kerülnének kialakításra. Sokkal nagyobb az esély nem tipikus formában munkához jutni, munkát végezni.

Nem csupán helyesebb lenne az eddig hatályos 40 órás munkahét redukálása, hanem arányosabb helyzetet is teremthetne a munkaerő piacon. Mind a fejlődő, mind a jóléti államokban a közszféra sok olyan funkciót és szolgáltatást vállalt magára, ahol korábban mindenek előtt a nők foglalkoztatása volt meghatározó. (Svédországban: a nők 80%-a a közszférában dolgozott.) Tehát nem csupán Magyarországon okoz komoly költségvetési, és társadalmi problémát ez a karcsúsítás, amely a nők munkanélküliségének növekedését is eredményezi.

Svédországban a munkaidő csökkentés eddig alig volt hivatalosan téma. Habár az elmúlt években a velük szomszédos országokban a heti munkaidő már csökkentésre került, a svédeknél 25 éve a 40 órás munkahét a kötelező, mégis náluk a részmunkaidő egyre nagyobb jelentőséggel bír.

Manapság a munkaképes svéd lakosság 23,5%-a 35 óránál kevesebbet dolgozik hetente, sőt valamivel kevesebb, mint negyedük nem egészen 19 órát tartózkodik a munkahelyén, és ezzel vezetik a részmunkaidőben dolgozók európai statisztikáját annak ellenére, hogy náluk relatíve magas az általános (jogilag) átlagos munkában töltött idő, (40,7 óra hetente) -, a ténylegesen ledolgozott órák száma azonban alig több heti 32 óránál.

A részmunkaidős és rugalmas foglalkoztatás lehetősége mára esélyegyenlőségi kérdéssé vált, alkalmazását nem csupán gazdasági, hanem társadalmi érvek is indokolják.

A gyesről, gyedről visszatérni kívánó nők (ma már férfiak is,) csökkentett munkaidő mellett képesek ellátni a gyermekneveléssel járó teendőiket, több figyelem jut így a családra, és az otthoni környezet megóvására. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás segíti a diákokat a munkatapasztalat megszerzésben, a munkakeresőket a munkaerő-piaci reintegrációban, a nyugdíjasokat pedig a legális jövedelemszerzésben.

Magyarországon jelenleg a nyugdíjba is csak 50%-osan számít bele a 4 órás munkaidő, a töredék munkaidőben elvégzett munkát pedig szinte lehetetlen elismertetni. Pedig a részmunkaidőben működtetett munkahelyek hosszú távú fenntartásának esélye jóval magasabb, mint a hagyományos munkahelyeké. A munkahelyek megszüntetése, majd újbóli kialakítása a gazdaság egészében óriási költségeket jelent. A részmunkaidőben, vagy rugalmas munkarendben végezhető feladatokat igen gyakran távoli helyről, költségtakarékos munkamódszerrel, távmunkában is el lehet végezni. A költségek csökkentése, a munkaidő jobb, hatékonyabb kihasználása több bevételt, magasabb profitot eredményez, amely végső soron a munkalehetőségek számának gyarapodásához, illetve a bérek növekedéséhez vezet.

Nyugat-Európában több helyen felmerül az úgynevezett „munkaidő bankok" kialakításának lehetősége. Az elképzelés szerint az alkalmazottak egy „bankban" gyűjthetnék, és spórolhatnák az idejüket, amelyek ezt fizetett szabadidő formájában váltanák meg. Ez a modell könnyen összehasonlítható lenne az egyedi megállapodásokon alapuló, gyakran csak hallgatólagos, diszkriminatív, és nem legális munkaidő csökkentéssel. A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése, törvényi támogatása, de legalább a munkaidő rugalmasabb szervezése megfelelő eszköze lehetne az életszínvonal növelésének, és az életminőség javításának is.

Déri Tamás szaktanácsadó
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötnapos gyász Koszovóban Ibrahim Rugova halála miatt

Ötnapos gyászt hirdettek Koszovóban Ibrahim Rugova halála miatt; a vitatott jogállású tartomány… Tovább olvasom