Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Rendbe akarja tenni a beruházásokat

Kerekes Attila személyében márciustól új főmérnöke van Sopronnak. Az építőiparban több évtizedes gyakorlatot szerzett szakemberrel az eddigi tapasztalatairól és az előtte álló feladatokról beszélgettünk.
– Jó nagy felfordulás közepébe csöppent. Hatalmas beruházások folynak a városban. Főmérnökként mire kapott megbízást és milyen hatáskörrel ruházták fel?

A beruházásokat koordinálja

– A polgármesteri hivatalon belül a polgármesteri irodához tartozom. A státuszt a tavaly novemberi közgyűlés hozta létre a megnövekedett beruházási feladatok koordinálására, a városvezetés döntéseinek szakmai előkészítésére.
– Ezzel kicsit megkésett a városvezetés, hiszen a beruházások már javában zajlanak.
– A lényeg mégis az, hogy létezik a státusz és márciustól be is töltötték. Az első időszakban a feladatkörrel és az intézményi keretekkel kellett megismerkednem. Ugyanakkor többször hangsúlyoztam, a munkámmal nem kívánom a jól működő irodarendszerek tevékenységét sérteni.
– Arra gondol, hogy nem avatkozik a műszaki és a városüzemeltetési iroda munkájába?
– Igen, arra. Sem a feladatokat nem veszem át, sem operatíve nem avatkozom be a tevékenységükbe, hiszen erre feladatcsoportokként megvannak a munkatársak.

Felmérte, hol van késedelem

– Akkor milyen hatásköre van?
– A döntés-előkészítések folyamatában a polgármester képviseletében járhatok el. Az ő szakmai döntéseit közvetítem az irodavezetők felé, és lehetőség szerint minden kooperációs értekezleten részt veszek.
– Ez a folyamatban lévő beruházásokat mennyiben érinti?
– Felmértem, milyen fázisban vannak a munkálatok, hol van késedelem, probléma. Ezek alapján ütemtervet készítettem, amit a városvezetés elé tártam, hogy ne közvetlen a tél beállta előtt szembesüljenek a gondokkal. Javaslatot teszek arra is, hogyan tudjuk orvosolni a problémákat.
– Ahhoz, hogy a beruházások gördülékenyen menjenek, mire kell a leginkább odafigyelni: a döntés-előkészítésre, a szerződéskötésre vagy a folyamatos ellenőrzésre?
– Nincs vagy, mindegyik fontos. Ahogy a privát szférában megszoktam, feladat van és nem munkaidő. A feladat alatt azt értem, hogy a beruházási igény megfogalmazásától a kulcsátadásig legyen egy ember, aki a folyamat minden részét műszakilag és pénzügyileg ismeri. Ha kell, be tud avatkozni, felvállalja a döntéseit. Ez a városi főmérnök.
– Ha tíz beruházás zajlik egy időben, akkor mind a tízet kézben tartja?
– Igen. Félreértés ne essék, nem én akarok mindent csinálni, hiszen a városüzemeltetési irodán megvan a megfelelő szakembergárda, de pillanatnyilag úgy tűnik, az egyes részfeladatokat ellátó emberek és az irodák között nincs meg a megfelelő információáramlás. Az elmúlt félévben felmértem, hogy esetenként mi okozza a beruházások végrehajtásában a zavarokat.
– És mi okozza?
– A tervezési megbízásnál kezdődnek a problémák. Igen fontos a beruházási igény megfogalmazása. A tervezőknek tudniuk kell kérdezni. A megbízónak nem kell feltétlenül gondolnia arra, hogy ha például egy útépítésnél szegélykövet raknak le és azzal tönkreteszik a járdát, akkor azt is helyre kell állítani. A tervezőnek viszont faltól falig kell gondolkodnia. Azért szakember, hogy egységében lássa a folyamatot, és ha szükséges, kérdezzen vissza a megrendelő felé, pontosan meddig akar elmenni az adott beruházással.

Ellenőrző listát vezetnek be

– Ez világos, de hogyan lehet elérni, hogy a gyakorlatban is működjön a dolog?
– Rövid időn belül bevezetünk egy csekklistát.
– Mennyi az a rövid idő és mi az csekklista?
– Kora őszben gondolkodom és egy olyan kérdéslistáról van szó, amit úgy kell elképzelni, mint egy sorvezető. Ez alapján vesszük át a terveket, rákényszerítjük önmagunkat, hogy megismerjük azt formailag és tartalmilag. Ha hibát észlelünk, addig nem engedjük pályázatra küldeni, amíg nem teljes. Ezen a tervátvételen személyesen is jelen kívánok lenni, és a résztvevők aláírásukkal vállalják, hogy a dokumentációban az szerepel, amit a megrendelő előzetesen elgondolt.
– A következő lépés?
– A pályáztatás a közbeszerzési törvény szerint folyik, amit betartunk, de szeretném az értékelési szempontok közül az irreálisan rövid határidőket kivenni.
– De hiszen így is iszonyúan hosszan elhúzódnak a beruházások.

Nem tartják be a határidőket

– Éppen emiatt, mert egyik határidőt sem tartják be. Az irreálisan hosszú határidők okát fel kell tárni. A jelenleg folyó beruházásoknál úgy látom, tervhibára és hiányosságra vezethető vissza a csúszás.
– Végtelenül bosszantja az embereket, hogy elkezdenek egy munkát, elterelik a forgalmat, kiássák az árkot és aztán eltűnnek a munkások. Napokig, sőt hetekig szinte semmi nem történik. Közben pedig egy egész város életét megnehezítik.
– Ennek a problémának a megoldását is részben feladatomnak érzem. A fő oka a már korábban említett információáramlás hiánya, valamint a tér- és időbeli ütemezés hiánya. Ennek a pótlása folyamatban van. Már most készülünk az áthúzódó beruházásoknál – Deák tér, Petőfi tér, lakossági útépítések és az ISPA keretében folyó csatornázások – a télre. Megfogalmazzuk, hogy mit várunk el a kivitelezőtől, milyen építési területet hagyjon maga után az első hó leesésekor.
– Ki jósolja meg, mikor lesz az első hóesés?
– A havat idézőjelben értem, hiszen a téliesítés nem egynapos munka. A határidő terveim szerint október vége lesz, mert – ha vannak – a városvezetés felé időben jelezni kell a problémákat, sőt azt is, hogy azok mit fognak okozni. Egy kis hiba láncreakcióban óriási problémahalmazt tud csinálni.
– Folytassuk a rendcsinálást! A terveztetés és a pályáztatás után min kell még javítani?
– A harmadik lépés a konkrét kivitelezés napi ellenőrzése. Ez nem csak az én munkámat jelenti, hiszen van megbízott műszaki ellenőr és projektmenedzser. Egy csapatnak kell összedolgoznia. Még egy terület van, ami a nem önkormányzati beruházásoknál – mint például a Petőfi téri mélygarázs – konkrét feladatom. Méghozzá az, hogy a környező intézmények – színház, iskola, bank, kaszinó – és a lakók érdekeit közvetítsem a beruházó felé. Tudomásul kell venni, egy építkezés hatással van a közvetlen környezetre. Kell, hogy legyen egy olyan személy, aki tudja: az építési kerítés felhúzása nem jelenti azt, hogy a környéken lakók nem éreznek semmit a beruházásból. Utolsó területként az átadott létesítmény üzemeltetésének figyelemmel kísérését említem. Ami elkészült, arra jó gazda módjára vigyázni kell. Gondolok itt például olyanokra, hogy a nemrég elkészült Erzsébet utcára és Széchenyi térre ne engedjük fel a mélygarázsos betonszállító teherautókat, mert akkor tönkremegy az új burkolat. Kijelöltünk számukra másik útvonalat az Ógabona tér, Lackner utca felé. Azt fogják használni.

Elszántság, akarat és idő kell

– Van egy utolsó téma: sokakkal együtt engem is felháborít, amikor egy útfelújításnál az aknafedeleket utólag hozzák szintbe. A körbevágással tönkreteszik az új aszfaltot. Az európai megoldás az, ha előbb megemelik az aknafedeleket és azt követően kezdődik az aszfaltozás. Remélhetjük, hogy nálunk is megkövetelik majd ezt?
– Amennyiben a vázolt térbeli és időbeli ütemezést meg tudjuk valósítani, akkor ez biztosítja a helyes műszaki megoldás alkalmazását.
– Ez azt jelenti, hogy egyetért a felvetéssel?
– Részben, mert előfordulhat egyéb körülmény kiegészítő hatása is.
– Sok beruházás zajlik a városban, aminek örülni fogunk, ha elkészülnek, de most iszonyú a káosz. Lesz itt rend?
– Igen. Elszántság, akarat és idő kell hozzá.
– Mennyi idő?
– Az első eredményeket a polgármester egy-másfél év múlva várja tőlem, de részsikerek már most is vannak. Azt gondolom, ha márciusban például nem írok a polgármester nevében egy levelet, akkor az Új utcát még most sem adtuk volna át.
– Hálás munka ez?
– A hétköznapi része hálátlan, de az eredmény sok mindenért kárpótolja az embert. Úgy van ez, mint a sportban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szőlőt, édesem!

A nap-érlelte szőlő segítségével könnyen és gyorsan megszabadulhat súlyfeleslegétől. Tovább olvasom