Kisalföld logö

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 11°C | 22°C

Reggel hatig tartott a keddi ülés, nyolckor kezdték a szerdait

Kara a bővülő foglalkoztatásról, Firtl Csíksomlyóról beszélt, az LMP oktatási háborút emleget.
1. rész
A bővülő foglalkoztatásról, az oktatásról, a nemzeti összetartozásról, valamint a korkedvezményes nyugdíjak átalakításáról beszéltek a képviselők napirend előtt szerdán a parlamentben.

Fidesz: bővül a foglalkoztatás
Kara Ákos a bővülő foglalkoztatásról szólva a kedvező jelekre, a gazdasági fordulatra hívta fel a figyelmet. A fideszes politikus azt mondta, a kormányzati intézkedések helyességét támasztja alá, hogy a foglalkoztatottak száma kilencedik hónapja nő, és a munkanélküliség is csökkenni kezdett. 2011.február és április között 27.800 fős növekedés következett be a foglalkoztatottak számában az előző év azonos időszakához képest - emelte ki. A további tennivalók között említette a munkahelyek megőrzését, a Széchenyi-terv sikeres megvalósítását, és további munkahelyek létrehozását.
Becsey Zsolt államtitkár azt mondta, hogy a gazdaságpolitikai fordulat kulcsa a munkahelyek számának növelése. Olyan intézkedéseket hoztak, amelyek segítik a legális munkavégzést, létrejött az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályozása, az adórendszert átalakították, módosultak a célzott kedvezmény szabályai, és járulékkedvezményt biztosítanak a kisgyermekes szülőknek - sorolta.

LMP: háborút visel a Fidesz-KDNP a pedagógusok és szülők ellen
Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a kiskeresetűek, így a pedagógusok és szülők ellen háborúzik a kormány, az Orbán-kormány újabb megszorításai miatt a kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak máshoz nyúlni, mint az iskolabezárásokhoz. Kifogásolta, hogy még azt sem támogatták, hogy az LMP iskolamentési alapról szóló javaslatát megvitassa a parlament. A pedagógus életpályamodell "a pénzügyminisztérium martalékává vált", a közoktatási törvénynek se híre, se hamva, bezárt iskolák, szétzilált háttérintézmények, ellehetetlenített alapítványi iskolák szegélyezik a "pusztító narancssereg útját" - mondta, hozzátéve: az oktatást mint ágazatot leírták, a tárca gyenge.
Hoffmann Rózsa államtitkár kiemelte: emberileg átérzi azoknak a fájdalmát, akiknek valamilyen átszervezés miatt bezárják iskoláját. A hatályos közoktatási törvény nem ad közvetlen beavatkozási lehetőséget a miniszternek iskolabezárási, átszervezési kérdésekben, ez a fenntartók hatásköre - folytatta. "Korai és politikai túlzás (...) arról beszélni, hogy a Fidesz háborút indítana a gyerekek, szülők, és pedagógusok ellen", egyetlen gyereket, pedagógust sem zárt ki a Fidesz-KDNP az iskolákból. Nyolc év alatt 1.127-el csökkent az iskolák száma, az idei adatok még nem ismertek, a gyermekek száma 187.675-el lett kevesebb. Ilyen csökkenésnél néhány iskola megszűnése törvényszerű - értékelte, megjegyezve: az alap mintegy 10 kisiskola működésére lenne elegendő, nem ez a megoldás, hanem az új közoktatási törvény, amely állami kézbe veszi az iskolák finanszírozását.

KDNP: a határon túli magyarok sorsa elválaszthatatlan az anyaországi magyarokétól
Firtl Mátyás (KDNP) a hittel megerősített nemzeti összetartozásról beszélt, és a hétvégi csíksomlyói búcsút idézte fel. A megmaradást segítik történelmi értékeink és közös hagyományaink, a határon túl minden magyar sorsa elválaszthatatlan a mi sorsunktól - fogalmazott. Felidézte az Ojtozi-szorosban egykor történteket és azt kérte, tegyenek meg mindent, hogy a határon túli emlékhelyek olyan állapotban őrizzék meg a hősök emlékét, amelyek méltó áldozatukhoz.
Simicskó István államtitkár hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a nemzeti ügyek mellett. Felidézte a nemzeti összetartozásról, a kettős állampolgárságról hozott törvények megalkotását, és hozzátette: a hadisírok gondozása kiemelt jelentőségű feladata a szaktárcának, s új törvényt is szeretnének alkotni, amely jogszabályi garanciákat adna e téren.

Jobbik: milyen alapon ad utasítást Kövér László a Köztársasági Őrezrednek?
Volner János szerint a szocialisták kormányzására emlékeztet és a demokrácia korlátozására példa, hogy a közelmúltban Toroczkai Lászlót nem engedték bejutni az Országgyűlésbe. A Köztársasági Őrezrednek milyen alapon ad utasítást Kövér László házelnök? - kérdezte, s azt firtatta, milyen jogon korlátozzák demokratikus jogai gyakorlásában a Jobbik megválasztott önkormányzati képviselőjét, s tagadják meg a belépést valakitől, aki "állandó parlamenti belépővel" rendelkezik.
Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy az Országgyűlés házszabálya rendelkezik a működési szabályokról. Az elnöknek joga és kötelessége, hogy a működés rendjéről, a biztonságról rendelkezzen, a szükséges intézkedéseket megtegye. A házszabályban biztosított jogával élt Kövér László, az őrezred intézkedése jogszerű volt - emelte ki, hivatkozva a Fővárosi Ítélőtábla jogerős, elmarasztaló ítéletére.

MSZP: romokban hever a demokrácia
A szocialista Iváncsik Imre szerint romokban hever a demokrácia, a jog- és létbiztonság, az állam iránti bizalom. Jogállamban visszamenőleges hatályú törvényhozás tűrhetetlen és elfogadhatatlan - mondta, s a korkedvezményes nyugdíjak elvételét lehetővé tévő alkotmánymódosítást hozta példaként. A rendvédelmi dolgozókkal áltárgyalásokat folytattak, s álságos módon egyéni képviselői indítványt nyújtottak be - sorolta kifogásait, majd felszólította a kormányt, hagyja abba a visszamenőleges törvényhozást, folytasson érdemi párbeszédet a társadalmi partnerekkel.
Kontrát Károly erre azt mondta, hogy az előző kormány nem fizette ki a tűzoltóknak járó 7 milliárdos túlmunkadíjat, amit a mostani kabinetnek kell megtennie. Ha időben átutalják, nem okoztak volna 5 milliárdos kárt az országnak - mondta. Szavai szerint tisztességes, érdemi egyeztetés folyt a szakszervezetekkel. Hozzátette: míg 1998-ban 4.232 korai nyugdíjas volt, 2002-ben 1.200 sem, 2010-ben pedig 29.342. Ez idén 62 milliárdba kerül, amit az ország nem bír elviselni - közölte.


2. rész
Az előterjesztői expozéval és a vezérszónoki hozzászólásokkal megkezdődött az Országgyűlés szerdai ülésén az egyes munkaügyi tárgyú törvény általános vitája.

Kormány: egyszerűbb és rugalmasabb foglalkoztatási szabályok lesznek
Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a tárgyalt módosítások jogharmonizációs változások és összesen 21 törvény módosítását tartalmazzák.
A konkrét változások közül az államtitkár kiemelte - az európai gazdasági közösségen kívüli - a harmadik országbeli országokból érkező magasan képzett munkavállalók hazai elhelyezkedésének könnyítését, valamint ezzel párhuzamosan a szintén harmadik országból érkező illegális munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók szankcióinak szigorítását is.
Becsey Zsolt leszögezte: a hírekkel ellentétben a módosítás után a próbaidő tartama változatlanul 30 nap lesz, bár ha arról kollektív szerződésben megállapodnak, akkor a jelenlegi 3 hónap helyett maximálisan hat hónap is lehet.
További újítás, hogy a jövőben pótlék helyett szabadidővel is lehet honorálni a rendkívüli munkavégzést, valamint erősítik az iskolaszövetkezetek szerepét is a munkára nevelésben.
Egyszerűbb lesz az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályainak alkalmazása is: a munka megkezdéséig elég lesz a munka megnevezésének és a szerződés tartalmai elemeinek írásba foglalása, a személyes adatok a nap végéig is kitölthetőek lesznek - ismertette.

Fidesz: a javaslat segíti a kormány foglalkoztatáspolitikai céljait
Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a törvénymódosítások lényege, hogy uniós irányelveket és az Európai Bíróság döntéseit átültessék a magyar jogrendbe. A politikus közlése szerint a kormánynak három nagy problémával kell megküzdenie: az államadóssággal, az alacsony foglalkoztatottsággal és a szemléletbeli problémákkal is. Éppen ezért fontosak a mostani módosítások, amelyek például a felnőttképzés és az átképzés területén hoznak egyszerűsítést és újítást.
A konkrét módosítások között Fidesz vezérszónoka kiemelte az iskolaszövetkezetek fontosságát is, amely lehetőséget teremt a tanulók számára a tapasztalat megszerzését és növeli az érintett fiataloknál az öngondoskodás képességét is. Éppen ezért Kara Ákos szerint a terület világosabb, egyszerűbb szabályozása megoldást jelenthet a pályakezdő munkanélküliség felszámolására is.
A mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar lehet a munkanélküliségi helyzetből való kitörés egyik lehetősége és ehhez feltétlenül szükség van mostani módosítás keretein belül az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésére és könnyítésére.
A legfrissebb adatok fordulatot jelentenek - mondta, rámutatva: 2011 első negyedévben csökkent a munkanélküliek száma a KSH adatai szerint. Kara Ákos szerint a most tárgyalt törvényjavaslat segít a munkahelyek megőrzésében, gyorsítja a gazdasági növekedést és lebonyolítani az Új Széchenyi Tervet.

MSZP: a törvénymódosítás jogharmonizációs feladatokat szolgál
Kiss Péter, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: a jogharmonizációs feladatokkal és az uniós irányelvek magyarországi átültetésével nem tud és nem is akar az MSZP vitatkozni.
A szocialista politikus szerint az ugyanakkor már probléma, hogy Magyarországon úgy készülhet el a Munka Törvénykönyvének megújítása, hogy a piaci szereplők véleményét a kérdésben nem kérdezik meg. Kiss Péter szerint a kormány Európában példátlan utat választott azzal, hogy nem folytatott érdekegyeztetést és ezzel párhuzamosan megszüntette párbeszéd-intézményeket.
Az MSZP egyébként alap elvi hibákat lát a kormányzati törekvésekben. Az ellenzéki párt szerint nem jó út, hogy a foglalkoztatás bővítését a kormány a munkaidő növelésével, a rugalmasságot pedig a munkaerőpiaci pozíciók romlásával képzeli el. Kiss Péter azért is bírálta a kormányt, mert az szerinte GDP-arányosan az unió átlagánál sokkal kevesebbet költ a foglalkoztatás bővítésére. Ezzel szemben az MSZP szerint több forrásra, illetve azok földrajzilag és társadalmilag célzott felhasználására van szükség. Kiss Péter szerint a kormánynak elsősorban a képzetlenek, a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők és az életkori hátrányokkal küzdők foglalkoztatására kellene fordítani a rendelkezésre álló forrásokat.

KDNP: igenis volt egyeztetés a szakszervezeteknek
Spaller Endre (KDNP) hozzászólásában leszögezte: pártja üdvözli és támogatja a most tárgyalt törvényjavaslatot.
A kereszténydemokrata vezérszónok szerint a hathónapos próbaidőre és a hosszú betanulásra a high-tech szférában lehet szükség, a kormánypárti politikus reméli, hogy hamarosan egyre több ilyen munkahely lesz Magyarországon.
Spaller Endre szerint a rugalmasság és biztonság a kormány értelmezésében azt jelenti, hogy a munkaadói szabályok rugalmasabbá tételével több munkahely lesz, ami nagyobb biztonságot jelent a munkavállalók számára.
A kormánypárti politikus hozzátette: nem igaz, hogy nem volt egyeztetés a piaci szereplők és a minisztériumok között. A szakszervezetek jelen voltak a bizottsági üléseken és elmondták véleményüket - hangsúlyozta Spaller Endre.


3. rész
A Jobbik és az LMP vezérszónokainak hozzászólásaival folytatódott az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításának általános vitája az Országgyűlés szerdai ülésén. Ezt követően megkezdődött a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája, amely megerősítette: a kormány- és az ellenzéki oldal megosztott az előterjesztés megítélésében.

Jobbik: a javaslat a rabszolga-foglalkoztatás felé tereli a rendszert
Bertha Szilvia a Jobbik vezérszónoka szerint ez megint egy olyan salátatörvény, amely nagyon sok egymástól szinte független témát szabályoz és "bár vannak benne jó dolgok, de összességében nem támogatható."
Az ellenzéki politikus üdvözölte a vezető beosztású anyák kiemeltebb védelmét, de hozzátette: a másik oldalon a kormány "nyesegeti" a gyermekvállalás kényelmesebbé tételének feltételeit a gyermekvállalást követő fizetés nélküli szabadság idejének egy évről fél évre csökkentésével.
Bertha Szilvia bírálta a kormányt a munkahét meghosszabbítása és a szakszervezeti munkavállalók biztonságának csökkentése miatt is.
Sok esetben a munkáltatónak garantálnak olyan jogokat, amelyekről eddig legalább meg kellett állapodniuk a munkavállalókkal és ezzel még inkább a "rabszolga-foglalkoztatás" felé terelik a magyar rendszert.

Az LMP nem tudja megszavazni a törvénycsomagot
Kaufer Virág, az LMP egyik vezérszónoka szerint a jelenlegi magyar foglalkoztatási rendszer sok esetben tulajdonképpen a modern rabszolgatartásnak felel meg. Miért nehezíti meg a kormány a helyzetünket abban, hogy konstruktívan együttműködjünk? - kérdezte. A jelenlegi javaslat fontos uniós irányelveket összekever olyan súlyos munkaügyi módosításokkal, amit nem tud az LMP megszavazni - mondta Kaufer Virág, jelezve: pártja attól tart, hogy ez a salátatörvény olyan átfogó módosítást készít elő, amely alapvetően megváltoztatja a munkavállalók helyzetét.
Az LMP ragaszkodik a túlórapótlék megőrzéséhez a pluszmunka szabadidőben való megfizetésével ellentétben, ugyanis sok munkavállaló eleve bekalkulálja a pótlékokat a fizetésbe, így ezek megvonása jelentősen csökkentheti a béreket.
A próbaidő hat hónapig történő meghosszabbításának lehetősége az LMP szerint még a legösszetettebb munkahelyek esetében is túlzó, ráadásul már jelenleg is gyakorlat egyes cégeknél, hogy próbaidős alkalmazottakat vesznek fel, de annak lejárta után nem hosszabbítanak velük szerződést, hanem újabb próbaidőst vesznek fel a helyükre. Ertsey Katalin, az ellenzéki párt másik vezérszónoka szerint a módosításokkal nem a munkavállalók számára lesz rugalmasabb a munkavégzés, hanem a munkaadók számára teszik könnyebbé a dolgozók elbocsátását.
Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) elnapolta, de azt még az Országgyűlés szerdai ülésén folytatják a képviselők.

Javaslat a devizahitelesek megsegítésére

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat vitájában Cséfalvay Zoltán, az előterjesztő nemzetgazdasági minisztérium államtitkára elöljáróban leszögezte: a devizahitelekkel kapcsolatban kialakult problémát azoknak - a szocialista kormányok alatti - hibás döntéseknek, mulasztásoknak a sorozata okozta, amelyek a lakosság egy részét átterelték a devizahiteles megoldásokba.

A javaslat szabályozási körébe tartozik - ismertette - az árfolyamkorlát bevezetése, a kilakoltatási moratórium feloldásával kapcsolatos kvótarendszer, valamint a devizaalapú hitelezés újbóli engedélyezése.
A törlesztőrészleteket érintő árfolyamkorlát kapcsán elmondta, a rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén pedig 200 HUF/100 JPY. Az adós 2014. december 31-ig ezen az árfolyamon fizetheti a havi törlesztőrészleteit; az ezekben felmerülő különbség összege, ami a tényleges és a rögzített árfolyam különbségéből fakad, az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, az ezen halmozódó hitel forintalapú - mondta. Ilyen szerződést önkéntes alapon olyan természetes személy köthet, akinek jelzálogalapú hitele van, ingatlanának értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, fizetési késedelme pedig nem haladja meg 90 napot - sorolta a feltételeket az államtitkár.
Mint mondta, a kilakoltatási és árverezési moratórium válságintézkedés volt, amit fel kellett oldani. A kormány - folytatta - árverezési kvótarendszert vezetne be: 2011. július 1-je és szeptember 30-ika között csak a magas értékű lakásokat lehet majd elárverezni, amelyeknél a hitelösszeg meghaladta a 20 millió forintot, a forgalmi érték pedig a 30 millió forintot. Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe, amelynek értelmében a bankok 2011-ben összes fedezeti ingatlanuk 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre.
A javaslat - mondta zárásként Cséfalvay Zoltán - kezdeményezi a devizaalapú jelzáloghitelezés újbóli lehetővé tételét: abban az esetben vehető majd fel ilyen hitel, ha az adós bruttó jövedelme meghaladja a minimálbér 15-szörösét.


4. rész
Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

Fidesz: a javaslat mindenkinek segít
Mágori Józsefné (Fidesz) hozzászólásában leszögezte: jelenleg több mint százezer ingatlan van 90 napon túli tartozásban és ezen a helyzeten mindenképpen segítenie kell a kormánynak.
A kormánypárti politikus szerint a rögzített árfolyam azoknak segít, akiknek a megemelt törlesztőrészletek okozták a problémát, de az eredeti törlesztőrészletek terhét még bírták, a kilakoltatási moratórium feloldása és kvótarendszerrel való kiváltása, valamint a Nemzeti Eszközkezelő felállítása pedig a teljesen ellehetetlenült adósoknak nyújt túlélési lehetőséget.
Mágori Józsefné leszögezte: "a minden szempontból átgondolt törvényjavaslat azoknak nyújt segítséget, akik nem saját hibájukból kerültek kiszolgáltatott és reménytelen helyzetbe."
Vas Imre (Fidesz) szintén az árfolyamrögzítés és az eszközkezelő fontosságáról beszélt.

MSZP: az előterjesztés nem nyújt átfogó segítséget
Tukacs István (MSZP) szerint a most tárgyalt előterjesztés nem nyújt átfogó segítséget és elsősorban azoknak nem használ, akik a legreménytelenebb helyzetben vannak. Mindez a szocialista politikus szerint azért van, mert a kormány kihagyta a tárgyalásokból a hiteleseket és az önkormányzatokat, a bankokkal való egyeztetésbe "pedig beletört a bicskájuk."
Az ellenzéki képviselő szerint a mostani javaslat nem a reménytelenekről szól, hanem azoknak segít, akik még - ha nehezen is, de - bírják a terheket.
A kormány megoldási javaslata veszélyeket hordoz magában: hiszen 2014-ben sokan lehetnek bajban az újból megemelkedő törlesztőrészletekkel és a kilakoltatási moratórium részleges felbontása is kockázatos.

Jobbik: nem csökken az adósok terhe
Hegedűs Tamás (Jobbik) leszögezte: a mostani előterjesztés ténylegesen nem csökkenti az adósok terhét, csak szétteríti azt, és az árfolyamrögzítés hatására továbbra is szinte minden teher az adósokon nyugszik majd, csak időben jobban elosztva. A Jobbik ezzel szemben azt szeretné ha az adósok mellett a kormány és a bankok is részt vállalnának a terhekből.
A Jobbik szerint a fő probléma önmagában a devizahitelek magas állománya, ezen azonban a jelenlegi javaslat nem segít. Hegedűs Tamás hozzátette: javaslatuk szerint költségvetési beavatkozással kellene forintosítani a devizahiteleket nem a jelenlegi, hanem a felvételkor érvényes árfolyamon. Az ellenzéki politikus felszólította a kormányt: vállalja a problémát, ne álljon meg félmegoldásoknál, hanem folytassa a munkát.

Az MSZP a vita elnapolását kérte
Nyakó István (MSZP) ügyrendi felszólalásában azt kérte az Országgyűléstől, hogy napolják el a törvényjavaslat tárgyalását, mivel a szociális konzultáció egyik kérdése pont a lakáshitelesek megsegítésére vonatkozik és a kérdőíveket szerdáig lehet visszaküldeni és azokat június végéig értékeli ki a kormány. Nyakó István szerint vagy "parasztvakítás a szociális konzultáció és a kormány már régen eldöntött mindent" vagy ha nem, akkor napolják el a tárgyalását június 30-a utánra.
Az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) elmondta: egy a Házszabálynak megfelelő törvényjavaslat elnapolást csak az előterjesztő kezdeményezheti.

Fidesz: komplex és jó megoldási javaslat
Rogán Antal (Fidesz) hozzászólásában komplex és jó megoldási javaslatnak nevezte az Országgyűlés előtt fekvő előterjesztést. Nyakó István ügyrendi javaslatával kapcsolatban a fideszes politikus hangsúlyozta: az MSZP - amely részben felelős a kialakult helyzetért és az emberek csődjéért - tulajdonképpen azt kérte az Országgyűléstől, hogy ne oldják meg a problémát.
A konkrét javaslattal kapcsolatban Rogán Antal kiemelte a kilakoltatási moratórium részleges feloldását, de csak a nagy értékű ingatlanok esetében, ahol a tulajdonosoknak van esélyük a kisebb ingatlanba költözésnek. Az árfolyamrögzítés veszélyeivel kapcsolatban a kormánypárti politikus leszögezte: a javaslat a fix árfolyam 2014-es megszűnése után is maximalizálja a törlesztőrészletek megemelkedését. A fideszes képviselő hozzátette azt is: a sajtóhírekkel ellentétben az árfolyamrögzítést a szabadfelhasználású hiteleknél is igénybe lehet venni, csak annyi a feltétel, hogy a jelzálog a lakásra legyen bejegyezve.
Rogán Antal szerint a jelenlegi javaslattal felelősen oszlik meg a teher: bankokon van a legnagyobb - a követelések egy részének leírásával és a garanciadíjak fizetésével a garantált hitelek után - aztán a hiteleseken és csak utána a kormányon és az adófizetőkön.

Olvasóink írták

  • 3. Star-Spangled 2011. június 16. 01:27
    „LMP? Micsoda mocsok!”
  • 2. Tudós-1 2011. június 15. 15:14
    „Miről beszél Kara Ákos!?
    Győr-Moson-Sopron megyében az igaz számok szerint emelkedett a munkanélküliek száma. A készült statisztika az állampárti időket, a Kádár időket hozza elő. Akkor születtek ilyen, az állami vezetést "megnyugtató", de a valóságtól messze elrugaszkodó - rendelésre készült - statisztikák.
    Az AUDI Hungária hiába kapott állami hozzájárulást a beruházásához, nem ad vissza belőle semmit.
    Az 50 év felettieket nem veszik fel - legyen az szakmunkás, mérnök!
    Talán a Kormány tehet(ne) valamit a kialakult helyzetért. Az uniós és állami támogatást kapott munkahelyeket kötelezni kell(ene) arra, hogy az új munkaerő felvételek során legalább 30%-át az 50 év felettiekből vegyék fel!
    A Győri Munkaügyi Központ is - jogosultság hiánya miatt - csak asszisztálni tud a kialakult helyzethez.
    Ezen kellene változtatni Kara Ákos Úr és nem a hülyeséget a valótlanságot mondani.”
  • 1. kolombela 2011. június 15. 13:05
    „Íme két gyöngyszem, amit a saját magát nemzeti érzelműnek valló fidesz-kdnp egyszerűen még csak megtárgyalni sem hajlandó:
    http://www.youtube.com/watch?v=rQUqdBGGhhc&feature=player_embedded
    http://www.youtube.com/watch?v=5C-E_7WT4m8&feature=player_embedded
    GYALÁZATOS A HOZZÁÁLLÁSUK.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fegyveres testületek veszítettek a legtöbbet a költésgvetési zárolással

A volt Költségvetési Tanács egykori elemzőiből alakult civil szervezet beperelte a Magyar Államkincstárt az adatok megismerhetősége érdekében. Tovább olvasom