Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

Pszichológiai elméletek és a személyes élmények

A pszichológiában a személyiség számos megközelítési módja létezik. A megközelítés lehet többek között biológiai...

A pszichológiában a személyiség számos megközelítési módja létezik. A megközelítés lehet többek között biológiai, pszichoanalitikus, neoanalitikus, tanuláselméleti, lehet szempont a kognitív önszabályozás, valamint az önmegvalósítás. Mindegyik megközelítéshez számos alkotó, kutató sorolható.

Az egyes elméletek között jelentős különbségek vannak ugyan, de mindegyik tartalmaz megszívlelendő szempontot a személyiség megfigyeléséhez, tanulmányozásához. Arra ezúttal nem vállalkozhatunk, hogy ezeket az elméleteket részleteikben bemutassuk, csupán arra akarunk rámutatni, hogy ezeket a kezdetben önvizsgálattal, egyszerű megfigyeléssel kezdődő, majd esettanulmányokkal, az egyes személy mély és alapos vizsgálatával folytatódó kutatásokat sokszor az elméletalkotó, kutató pszichológus személyes élményei is befolyásolják. Az elmélet szempontjából sem mindegy, kit milyen élmények érnek. Lássunk néhány példát.

Henry A. Murray

Murray (a motívumalapú személyiségszemlélet fő képviselője) megfigyelése alapján arról számol be, hogy anyja több időt és energiát fordított testvéreire, mint őrá. Ez a tény az anyjával való kapcsolatában mélyreható törést okozott. Ennek tulajdonítják, hogy olyan elmélyülten tanulmányozta az emberek társas szükségleteit és jutott arra a felismerésre, hogy a szükségletek az emberi viselkedés alapvető meghatározói.

Hans Eysenck

Eysenckkel kapcsolatban felvetik, hogy színházi gyökerei (szülei sikeres színészek voltak) is hozzájárultak ahhoz, hogy remekül élvezte a nyilvános fellépés különböző formáit: a tv- és rádiószereplést. Érdeklődése a pszichológián belül rendkívül széles volt. Foglalkozott az idegrendszer és személyiség kapcsolatával, az intelligenciával, a személyiség és az egészség összefüggésével. Szerette a vitákat és élvezte a személye iránt megnyilvánuló figyelmet. Ugyanezek a jellemzők játszanak szerepet személyiségelmélete egyik központi fogalmában: az extra-verzióban (az extrovertált ember kifelé forduló, nyitott lelkialkatú).

Sigmund Freud

Freud az egyik legjellemzőbb példája annak, hogy az alkotó személyes élményei milyen erősen befolyásolják az elmélet tartalmát. Freud apja negyvenéves volt már, amikor fia született. (Előző házasságából már volt két fia és már nagyapa volt, mikor az ifjú Freud megszületett.) Ugyanakkor felesége csak húszéves volt. A pszichoanalízis későbbi mestere volt első gyermeke és érthetően a kedvence. A fiatal anya és fia végig közeli kapcsolatban voltak egymással. Freud mélyen kötődött édesanyjához. Ugyanakkor apját egyszerre gyűlölte és imádta. Ambivalens érzéseit az is táplálta, hogy apja szigorú és tekintélyelvű ember volt.

A gyermek Freud kapcsolataiban ezek voltak a később általa Ödipusz-komplexusnak nevezett jelenség elemei. (Ödipusz-komplexus: az ellenkező nemű szülőre vonatkozó vágyak, valamint az azonos nemű szülő megtorlásától való félelem együttese.) Az Ödipusz-komplexusról maga Freud úgy gondolta, hogy ennek felfedezése volt egyik leglényegesebb elméleti eredménye.

Mivel azonban a fenti jelenség korántsem általános, valószínűsíthető, hogy Freud saját élményeit használta modellként és tartotta egyetemes érvényűnek. (Folytatjuk)

Dr. Végh László pszichológus
A gyermekkor élményei gyakran élethosszig tartóan tükröt tartanak elénk.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ön sokszor szedett Algopyrint?

Tovább olvasom