Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

˝Pofátlan cinizmussal zajlanak az események˝

Az MSZP szerint nem teljesültek a munka világában tett ígéretek. A Jobbik nem érti, miért bíztatja diákhitel felvételére a hallgatókat a kormány. Tudósítás a parlament üléséről!
20:38 - A köz- és felsőoktatási törvény, valamint a tankönyvpiacról szóló javaslat összevont általános vitájával, majd az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájával zárult az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Ellenzéki felszólalások az oktatási témájú törvénymódosítások vitájában

Dúró Dóra (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány oktatási témájú javaslatából hiányoznak a garanciák.

Arra sem látnak biztosítékot, hogy az iskolák államosítása a színvonal emelkedését fogja jelenteni, szerintük inkább a vidék elsorvasztásáról van szó, továbbra is "fenyeget az iskolabezárások réme".

Mint mondta, nem értik, hogy miért kell megszüntetni a diákjogi és a szülői érdekképviseleti tanácsot, a felsőoktatási törvény pedig a rektorok helyett a minisztert erősíti, de erre semmi szükség nincs, és itt sem mutatnak fel garanciális elemet.

A képviselő szerint az az egyik legnagyobb probléma, hogy a fiatalok külföldre mennek, és nem is tervezik a hazatérést, ezért korlátozásokra van szükség. Hozzátette: azzal az elvvel egyetértenek, hogy az állami pénzen képzett fiatalok a közért dolgozzanak.

Az LMP-s Osztolykán Ágnes szerint a köznevelésben létrejövő rendszer nem lesz áttekinthető, és egy krétabeszerzésnek is bürokratikus útvesztői lehetnek. Hozzátette: a legnagyobb aggály a javaslattal kapcsolatban az, hogy átgondolatlan, és nem tudni, honnan lesz pénz az államosításra. Közölte, hogy az elkövetkezendő években további forráskivonások lesznek az oktatási szektorból. A diákjogi és szülői érdekképviseleti tanács megszüntetéséről pedig azt mondta, hogy tovább igyekeznek korlátozni a diákok és szülők jogait.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.06.26.. Fotó: MTI (galéria)

Osztálykán Ágnes közölte továbbá, hogy a szakmai ellenérvek semmit nem változtattak a kormány elképzelésein a tankönyvpiaccal kapcsolatban, és úgy vélte, nem a minőség javítása, nem a költségtakarékosság, hanem a tudás és látásmód központba állítását vázolták ebben fel. Feltette a kérdést, hogy a kormányzati szelektálás miben garantálja a tankönyvek minőségét.

Kolber István (független) a közoktatás egyik alapvető kérdésének nevezte az oktatás rendszerének meghatározását.

A Demokratikus Koalíció politikusa hangsúlyozta: az állam igényt tart arra, hogy az oktatás tartalmát meghatározza, és a személyi kérdésekben maga a miniszter döntsön. Az iskolák működtetésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály háromezres lakosságszámú településről beszél, miközben az intézményeket gyakran több település tartja fent, továbbá, hogy a jogszabály szerint az iskolákat saját forrásokból kell fenntartani, de az nem derül ki, hogy a települések ezt miként oldják meg. Hozzátetette, hogy az önkormányzatoknak az iskolafenntartásról egy "félig lebegő költségvetés ismeretében", szeptember 30-ig kell nyilatkozniuk.

Varga Zoltán (MSZP) a törvény önkormányzati részéhez hozzászólva negatívumnak nevezte, hogy az önkormányzatoknak saját forrásaik terhére biztosítaniuk kell a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi kereteket.

A politikus szerint a köznevelési törvény módosításában és a költségvetés tervezetében sok ellentmondást lehet találni. Ezek között említette azt, hogy amíg a köznevelési törvény szerint az intézménnyel kapcsolatos összes feladatot a működtetőnek kell ellátnia, addig a költségvetési törvény úgy fogalmaz, hogy az iskolák szakmai, dologi kiadásait az állam fedezi.

Az ülést vezető elnök lezárta a javaslatok együttes általános vitáját. Ezt követően a szociális tárgyú törvény módosításával kapcsolatos részletes vitában érdemi párbeszéd felszólalók híján nem alakult ki, Vágó Sebestyén (Jobbik) és Michl József (KDNP) egyetértett abban, hogy az iskolai hiányzásokat nem szabadna állami pénzből támogatni.

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában a jobbikos Staudt Gábor és az LMP-s Schiffer András szólalt fel, köztük vita alakult ki a polgári pereknél alkalmazott perérték mértékéről.

A jegybanktörvény módosításáról szóló kormányzati előterjesztés részletes vitájában nem volt felszólaló, az ülésnap ezután a jobbikos Korondi Miklós napirend utáni felszólalásával ért véget.

Az Országgyűlés szerdától a jövő évi költségvetés tárgyalásával folytatja munkáját.

17:32 - A pedagógusképzést, a hallgatói szerződéseket és a doktoranduszok önkormányzatát is érinti a tavaly elfogadott felsőoktatási törvény módosítására most benyújtott javaslat, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés. Az előterjesztéssel a kormány is egyetért.

Felsőoktatási törvény módosítása - Fidesz: a változások érintik a pedagógusképzést is

A felsőoktatást jellemző gyors átalakulás, az azóta megszületett új törvényekkel való összhang megteremtése és néhány jogtechnikai pontosítás miatt szükséges módosítani a tavaly elfogadott felsőoktatási törvényt - mondta expozéjában a változtatás előterjesztője, a fideszes Vinnai Győző.

A részletekről szólva kifejtette: garanciális szabályként fontos, hogy a megkötött hallgatói szerződéseket az állam egyoldalúan ne módosíthassa, kivéve ha az a hallgatóknak egyértelműen kedvezőbb.

A kormánypárti politikus jelezte azt is, hogy módosítanák a pedagógusképzés időtartamát, ugyanis a tanítóképzés esetében szerintük nem indokolt a nyolc félév mellett a két féléves gyakorlati képzés.

Emellett az előterjesztés elősegíti a hallgatói és a doktorandusz-önkormányzat jogosultságainak elhatárolását is - mondta Vinnai Győző.

A kormány a köz- és a felsőoktatási, valamint a tankönyvpiaci törvény módosítását is támogatja - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a három kormánypárti törvényjavaslat együttes általános vitájában.

Plenáris ülés az Országházban - június 26. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a módosítás szabályozza, hogy mely feladatokat látja el az állam, illetve az önkormányzat

A fideszes Révész Máriusz a három javaslat együttes vitájában a köznevelési törvényről kiemelte: a módosítás részletesen szabályozza, mely feladatokat látja el az állam, mint fenntartó, és melyeket az önkormányzatok. A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka rámutatott: a javaslat szerint a működtető önkormányzat feladata lesz az ingatlan karbantartása és üzemeltetése. Háromezer lakosnál nagyobb településeken az önkormányzat működteti az intézményt, fizeti a költségeket, díjakat, e feletti lakosságszámnál pedig az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a kormány rendeletben szabályozza: ha egy háromezer főt meghaladó település anyagi okok miatt nem kívánja az intézményét működtetni, lemondhasson arról.

A tankötelezettségről azt rögzíti a javaslat, hogy akik 2011-ben kezdik meg a kilencedik osztályt, azok 18 éves korukig tankötelesek, akik nem, azokra már az új szabály vonatkozik.

A tankönyvpiaci törvényről szóló javaslatból azt a passzust emelte ki, miszerint az oktatásért felelős miniszter pályázatot írhat ki a tankönyvekre, amelynek feltételei nem lehetnek gyengébbek, mint az akkreditációs eljárás. A javaslat ugyanakkor pontosításra szorul - folytatta -, jelezve: tisztázni kell az akkreditációs eljárás és a pályázat egymáshoz való viszonyát.

Pósán László, a nagyobbik kormánypárt másik vezérszónoka a felsőoktatási törvény módosításáról szólva helyesnek tartotta az érettségi szerepeltetését a felsőoktatási szakképzési felvételi feltételek között, és üdvözölte a hallgatói munkára vonatkozó passzusokat. A rektor felelősségi körére vonatkozó passzus indokoltságát ugyanakkor kétségbe vonta, mint mondta, ez most is szerepel a jogszabályban.

MSZP: egyik módosítás sem szakmai

Hiller István, az MSZP vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta, hogy a benyújtott módosító javaslatok egyike sem állja ki a szakmaiság próbáját, és az is beszédes, hogy már most több, mint ötven módosítás érkezett a javaslathoz. A volt miniszter szerint a javaslat elfogadása esetén egyetlen egy konfliktust sem old meg, de több újat is generál.

A törvény részleteiről szólva az ellenzéki képviselő azt mondta, a kormány rájött, hogy hibázott, és a fél évvel az elfogadás után, de még annak hatályba lépése előtt módosít a törvényen. Belátta, hogy több része működésképtelen - tette hozzá.

A tankönyvbeszerzéssel kapcsolatban kétségét fejezte ki, szerinte egyetlen biztosíték, garancia sincs a javaslatban. Az iskolák államosításáról azt mondta, nem színvonal-kiegyenlítés lesz az eredmény, hanem színvonal-csökkenés, mert nem magas szinten realizálják a kiegyenlítést, hanem alacsony szintre viszik azt.

KDNP: a lényeg, hogy hogyan hasznosul a pénz a piacon

Pálffy István (KDNP) szerint a lényeg a pénz hasznosulása a könyvpiacon, és nem annak mennyisége. A képviselő meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az új kerettantervhez magas színvonalú tankönyveket sikerül majd készíteni azzal, hogy kialakul az új rendszer és megszűnik a kínálati piac.

15:07 - A hírközlési törvény módosításának vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés, majd megkezdte a tavaly elfogadott köznevelési törvény, valamint a tankönyvpiacról szóló jogszabály, Fidesz-KDNP által kezdeményezett módosításának tárgyalását. Utóbbiakat a kormány is támogatja.

MSZP: a hírközlés és az informatika kikerül a kormány és a parlament ellenőrzése alól

Baja Ferenc (MSZP) a hírközlési törvény vitájában azt hangsúlyozta, hogy a parlament egy olyan szabályozást fog elfogadni, amelynek alapján a hírközlés és az informatika területe kikerül a kormány és az Országgyűlés ellenőrzése alól.

Kiemelte, hogy a jogszabály miatt három távközlési szolgáltatónak újra kell kötnie a koncessziós szerződését. Ennek kényszere bizonyos mértékben elfogadható, mert európai szabályozáshoz kötődik, de maga az eljárásrend aggályos - tette hozzá. Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvény garanciák nélkül teremt egy koncesszió-újratárgyalási lehetőséget az NMHH elnöke számára.

A jogszabály ügyel arra, hogy a szolgáltatókat a koncessziós szerződésükhöz képest nem érheti hátrány, de az újratárgyalás mechanizmusa egyfajta kiszolgáltatottságot jelent a szereplőknek - mondta.

Baja Ferenc azt is aggályosnak nevezte, hogy a hírközlési hatóság elnöke, a kormánytól és a parlamenttől függetlenül, lényegében mindenfajta jogi kontroll nélkül újratárgyalhatja az egész infokommunikációs piac teljes szerződésrendszerét.

Furcsállta azt is, hogy a jogszabály egy olyan hatóságot hoz létre, amelyik szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási jogosítványokat kap. A politikus úgy látta, hogy a döntést követően a magyar kormány lényegében kivonul a hírközlési és informatikai piac egészéből. Egy ilyen jogalkotói hatóság túlzott hatalommal rendelkezhet a magyar informatikai piacon - értékelte.

Plenáris ülés az Országházban - június 26. Fotó: MTI (galéria)

LMP: a jó kormányzás és az átláthatóság elvével is ellentétes a hírközlési törvény módosítása

Az LMP nem támogatja az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot, mert "felsejlik a gyanú", hogy az összefügg a negyedik mobilszolgáltatóval kapcsolatos kormányzati elképzelésekkel - mondta a párt képviselője, Karácsony Gergely, aki szerint az indítvány a jó kormányzás és az átláthatóság elvével is ellentétes.

Az ellenzéki politikus úgy vélekedett, hogy a média területén tapasztalt "lopakodó szabályozás" - amelynek során egyre több jogot "kebelezett be" a médiahatóság elnöke - zajlik a hírközlés esetében is.

Miközben a javaslat nagyobb döntési lehetőséget ad a hírközlési hatóságnak, szűkíti a közzéteendő határozatok körét - ismertette, rámutatva arra is, hogy az előterjesztés kötelezi a digitális műsorterjesztőket a továbbított tartalmak szűrésére. Azzal természetesen egyetért az LMP - folytatta Karácsony Gergely -, hogy megvédjék a káros tartalmaktól a fiatalokat, de ha van egy "hiperszuper" médiahatóság, akkor miért nem az ellenőrzi a tartalmat, miért a folyamat legvégén lévő műsorterjesztőtől várja el ezt.

Frakciótársa, Vágó Gábor úgy fogalmazott, hogy a Ház előtt fekvő törvényjavaslat olyan mértékben viszi vissza a XX. századi szabályozás világába a magyar infokommunikációs társadalmat, hogy a hosszú távú kitörési pontokat is teljes mértékben ellehetetleníti.

A javaslat egyik előterjesztője, a fideszes Cser-Palkovics András reagálásában azt mondta, hogy az indítvány nem bürokrácianövekedésről, hanem a hatáskörök egyértelműsítéséről szól. Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát, a részletes vitát pedig következő ülésén folytatja le az Országgyűlés.

Köznevelési, tankönyvpiaci törvény módosítása - Az új struktúrákhoz igazodnak a jogszabály-módosítások

Elsősorban az új közigazgatási struktúrákhoz való igazodást szolgálja a tavaly elfogadott köznevelési törvény most beterjesztett módosítása - mondta expozéjában az egyik előterjesztő, a KDNP-s Michl József. A jogszabály megszavazásakor az új közigazgatási rendszerben még csak a kormányhivatalok voltak ismertek, ám azóta kiderült a járások szerepe és az állami-önkormányzati szerepvállalás, intézményfenntartás részletei is, ezért szükséges a Ház előtt fekvő módosítás - részletezte a kormánypárti politikus. Hozzátette, hogy emellett összhangba kell hozni a köznevelési törvényt a nemzetiségek jogairól szóló jogszabállyal is.

Szólt a szintén általa és a fideszes Hoppál Péter által jegyzett, a tankönyvpiaci törvényt érintő módosításról is, amelyre azért van szükség, mert az új köznevelési törvénnyel egy a korábbitól eltérő tantervi szabályozás is kezdetét vette, amelynek legfontosabb dokumentuma a Nemzeti alaptanterv (Nat.).

Mint mondta, meg kell teremteni a köznevelési törvényhez és a Nat-hoz kapcsolódó új kerettantervek alapján az új tankönyvek, tartós tankönyvek kifejlesztésének, kiadásának lehetőségét. Megjegyezte azt is, hogy az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a gyermeket nevelő családok terheit. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014-es tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak, ezt követően pedig felmenő rendszerben kell biztosítani - ismertette.

Michl József beszámolt arról is, hogy 2013. szeptember 1-jén az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán, majd tanévenként felmenő rendszerben bevezetendő új kerettantervi szabályozást követően új tankönyveket kell kifejleszteni. Ezt az oktatásért felelős miniszter úgy ösztönözheti, ha a Nat és a kerettantervek alapján az iskolában folyó nevelés-oktatás tankönyvekkel való ellátásának támogatásaára nyilvános pályázati eljárást hirdethet közismereti tankönyvek megírására, elkészítésére.

14:59 - A Jobbik aggályosnak tartja az ügyelet ellátásának kérdését, illetve a centralizáció ellen szólalt fel a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenységről szóló törvény keddi általános vitájában.

Jobbik: aggályos az ügyelet rendezése

Dúró Dóra (Jobbik) elismerte, hogy sok elemében pozitív a törvényjavaslat, de aggályosnak nevezte az ügyelet rendezését. Szavai szerint eddig is sok probléma akadt az ügyeletek forrásainak megteremtésével, a bíróság is kimondta, hogy azt az állam nem köteles biztosítani. Hozzátette, hogy pártjuk módosító javaslatokat nyújtott be a témákban.

Varga Géza (Jobbik) azt javasolta, hogy a hatósági feladatot is ellátó, emiatt óriási tudást felhalmozó állatorvosokat ne zárják ki a kamarai vezetőségből. Szavai szerint ez a lépés diszkriminatív lenne, mert felborulna a jogok és kötelezettségek egyensúlya.

A képviselő azt is kiemelte, hogy annyira differenciáltak a különböző térségekben az állatorvosi feladatok, hogy a törvény elképzeléseivel szemben nem a centralizációt, hanem éppen a decentralizációt kellene erősíteni.

Kiss Sándor (Jobbik) az állattartók szemszögéből megközelítve a törvényt az egyik legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy mekkora díjakat számítanak fel az állatorvosok. Szerinte a minimum- és a maximumdíjak mellett jó lenne, ha támpontot lehetne adni a gazdáknak egy-egy beavatkozás átlagos díjával kapcsolatban. Felvetette az állatorvosi gyógyszerek humán patikákban történő forgalmazásának lehetőségét is.

Plenáris ülés az Országházban - június 26. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: korszerű törvény születik

Czira Szabolcs (Fidesz) hangsúlyozta, a Magyarországon élő 2900 állatorvos azt várja, hogy egy jó törvény készüljön. Hangsúlyozta: korszerű törvény születik. Véleménye szerint az állami állatorvosoknak nem a kamarán belül kellene tevékenykedniük, mert bőven van hatósági feladat, amelyet el kell látniuk. Ezek között említette a magánállatorvosok ellenőrzését is.

Ódor Ferenc (Fidesz) szerint Kiss Sándor ötlete az állatorvosi gyógyszerek humán patikákban történő forgalmazásáról sok veszélyt rejt magában, de hosszú távon el lehet rajta gondolkodni. Szerinte érdemes egy módosító javaslattal rendezni a helyzetet.

A kormánypárti politikus szerint összességében a jó szándék mellet egy szakmailag is elfogadható és elfogadandó javaslat van az Országgyűlés előtt, ezért kérte annak elfogadását.

Az elnöklő Jakab István (Fidesz) ezt követően az általános vitát elnapolta.

Elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosítása - Fidesz: cél a hatáskörök rendezése

Cser-Palkovics András (Fidesz) az előterjesztők nevében elmondta: az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításával egyértelmű helyzetet akarnak teremteni a hatáskörök tekintetében, ezért a kormány és a miniszter, illetve a hatóság hatásköreit is módosítják. Az egyetemes szerződéssel és a koncessziós szerződéssel kapcsolatos hatáskörök is a hatósághoz kerülnek.

A politikus elmondta: az Európai Bizottság aggályát fejezte ki egy folyamatban lévő eljárásban, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter továbbra is birtokolja a hírközlési hatásköröket, miközben a hatóság frekvenciapályázatán nyert konzorcium tekintetében tulajdonosi jogköröket is gyakorol. Ennek a helyzetnek az orvoslására is szolgál a módosítás, amely a vonatkozó hatásköröket áthelyezi a hatósághoz.

Emellett az előterjesztés keretében rendezni lehet egyes európai uniós irányelvek megfelelő átültetését a magyar jogrendszerbe, valamint a hatáskörök megváltozása miatt felhatalmazó rendelkezések és az ártörvény módosítása is szükséges - mondta Cser-Palkovics András. Újdonságként említette, hogy a jövőben a műsorterjesztő csak akkor sugározhat hatodik kategóriás műsorszámot, amennyiben a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza azt.

A fejlesztési tárca támogatja a változtatást

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontját ismertető Fónagy János államtitkár indokoltnak nevezte, hogy az eddig a tárcához tartozó, az egyetemes szolgáltatással és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatásköröket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) telepítsék.

A versenyeztetési körbe tartozó, például a mobil távközlésre használt frekvenciasávok használati jogát csak pályázat vagy árverés útján lehet a szolgáltatók rendelkezésére bocsátani - mondta.

Fónagy János megjegyezte, hogy az állam és a szolgáltatók közötti hatályos koncessziós szerződések alapvetően polgári jogi szerződések, ezért nem lehet hatósági eszközökkel ellenőrizni az azokban foglalt kötelezettségek betartását. Az egységes kezelhetőség, szabályozás és ellenőrizhetőség érdekében arra van szükség, hogy ezeket a szerződéseket vonják hatósági rezsim alá - jelentette ki.

A javaslat tartalmazza a katasztrófariasztással kapcsolatos szabályozás módosítását is - ismertette. A lakosság riasztása során célszerű az országos légiriasztási rendszert alkalmazni, ami központi vezérléssel megszakítja az előre kijelölt rádiók és televíziók műsorát és azok hangsávjában leadja a riasztási közleményt. A hatékonyság érdekében ennek működését teljes egészében a hatóság hatáskörébe kell telepíteni - mondta Fónagy János.

12:21 - A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenységről szóló törvény általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés. A javaslattal a kormány szerint megállítható az állatorvosok vidékről való elvándorlása és biztosítható a magasabb színvonalú ellátás is.

Kormány: az állatorvosi törvény mérföldkő a szakma történetében

A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára szerint az új állatorvosi törvény meghatározó mérföldkő a szakma történetében. Kardeván Endre expozéjában azt mondta, az új jogszabály mélyreható változást hozhat a mára már megkopott szabályozás után.

Az elmúlt másfél évtized nem hagyta változatlanul az állatorvosi szakmát sem, így a Magyar Állatorvosi Kamara korszerű működésének biztosítása érdekében egy új törvény alkotása nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az állatorvosi szakma jó működése a magyar nemzet minden tagjának nélkülözhetetlen.

Szavai szerint a minőségi állat-egészségügyi ellátást garantálja a kamara etikai eljárás, amellyel elérhető, hogy az állatorvosok valóban a köz és a szolgáltatásukat igénybe vevők érdekében lássák el hivatásukat.

Kardeván Endre elmondta, hogy az új törvény a magánállatorvos helyett a szolgáltató-állatorvos elnevezést használja, amely változás szerinte korszakváltást jelképez, a magánállatorvos kifejezés ugyanis megtévesztőnek bizonyult, a szolgáltató-állatorvos név azonban jól kifejezi a megrendelésre szolgáltatást végző állatorvos tevékenységét.

Az államtitkár álláspontja szerint az új törvénnyel megállhat az állatorvosok vidékről való elvándorlása és biztosítható a magasabb színvonalú ellátás.

Fidesz: az állatorvos-társadalom a változás pártján

Ódor Ferenc, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy bár az állatorvosokra vonatkozó jelenlegi szabályozás is működik, de másfél évtized után bebizonyosodott, hogy módosításokra van szükség, és ezt az állatorvos-társadalom is így gondolja, még akkor is, ha a módosítás időpontjával kapcsolatban kérdések merülnek fel.

A jogszabály rendezi a továbbképzések kérdését, felsorolja az állat-egészségügyi intézményeket, és meghatározza a - jelenleg nem törvényi szinten szabályozott - nagy létszámú állattartó telep fogalmát is, amelyek állatorvosi ellátására az állattartónak írásos szerződés megkötését írja elő egy állat-egészségügyi szolgáltatóval.

Az új törvény rögzíti azt is - folytatta -, hogy állat-egészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet az végezhet, aki szerepel az állatorvosi névjegyzékben, van bejegyzett székhelye és szakmai felelősségbiztosítása.

MSZP: európai színvonalú jogszabály született

Európai színvonalú jogszabály született az új állatorvosi törvénnyel a szocialista Gőgös Zoltán szerint, aki az indítvány elfogadására biztatott felszólalásában.

"Az, hogy most vagy ősszel fogadjuk el, más kérdés" - jegyezte meg, emlékeztetve, hogy a törvény-előkészítés nem most, hanem még 2009-ben egy kamarai küldöttértekezleten kezdődött.

Az ellenzéki politikus kifogásolta ugyanakkor, hogy a törvényt - csakúgy, mint mostanában az összes agrárjogszabályt - péntek késő délután terjesztette a kabinet a Ház elé, hétfő reggel pedig már bizottsági ülésen tárgyalták azt. Megjegyezte továbbá azt, hogy az előterjesztés megszövegezésbe a szakmának csak egy igen szűk részét vonták be.

Jobbik: szerencsések az állatorvosok

A jobbikos Gyenes Géza úgy ítélte meg a törvényjavaslatot, az állatorvosok szerencsésebbek az embereket gyógyítóknál, amiért az előterjesztést nem az egészségügyi államtitkárság, hanem a vidékfejlesztési tárca nyújtotta be.
Úgy indokolt, hogy amíg a tárgyalt javaslat meghagyja az állatorvosi köztestület önrendelkezését, és állami hatásköröket ad át neki, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Fidesz-kormánytól sem kapta vissza az előző kabinet idején elvont jogosítványait. Így a két orvoskamara hatáskörei között érdemi különbségek vannak.

A politikus, aki korábban a MOK főtitkára volt, jelenleg pedig ügyviteli vezető, irigylésre méltónak nevezte az állatorvosi kamara vezetőire vonatkozó választhatósági szabályokat is.

Előrelépésnek tartotta, hogy ezután azokat az etikátlan hirdetéseket is szankcionálni tudják, amelyeket olyan szolgáltatók tettek közé, ahol a tulajdonos nem állatorvos. Hibaként említette viszont, hogy az ügyeleti rendszer szabályozása kimaradt a törvényjavaslatból.

Gyenes Géza elmondta, a Jobbik valószínűleg támogatni fogja az indítvány elfogadását.

Az LMP a szakmai koncepcióval egyetért, az állami hatáskörök átruházásával nem

Szabó Rebeka (LMP) azt mondta: szakmailag megalapozottnak tartják az előterjesztést, de a kamarai hatáskörök bővítésével nem értenek egyet.
Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat koncepcióját részben az állatorvosi kamara dolgozta ki az előző kormány idején, a mostani kabinet sem dobta a szemétbe, több ponton azonban felülírta.

Véleménye szerint a javaslatból az derül ki, a kormánynak nincs világos álláspontja arról, milyen mértékben engedjen át közhatalmi jogosítványokat a köztestületeknek. Az állatorvosi kamara hatáskörei szélesek lesznek, de "cserébe" az állam túlzott beleszólási jogot kap a köztestület életébe, és a törvényben egy sor, a kamarára tartozó szervezeti és működési szabályt is rögzítenek - jelezte.

Az LMP szerint azért megkérdőjelezhető a hatáskörök átruházása a kamarára, mert így az állam a felelősséget is átadja, a kamarai vezetők pedig egyre inkább politikussá válnak.

Összefoglalóan azt mondta: a javaslat szakmai megoldásaival - például az állatorvosi praxissal összefüggő szabályokkal - egyetértenek, a korporatív szemléletű átalakítással nem, ezért a módosító javaslatoktól teszik függővé a támogatását.

11:49 - A babakötvény és az iskolakezdési támogatás szabályainak módosítását tartalmazó törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: cél a babakötvény elérésnek bővítése és az iskolakezdési támogatás utalvánnyal való kifizetése

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a babakötvény néven közismert Start-számla kapcsán elmondta: a most tárgyalt módosítás szerint a jövőben a 2006 előtt születettek javára is nyitható lenne számla 25 ezer forintos díj ellenében, viszont ebben az esetben a születéskor járó állami támogatást már nem kapnák meg. Ugyanúgy járna ugyanakkor a befizetések után a legfeljebb 6000 forintos állami támogatás. További újdonság, hogy nemcsak szülő, hanem bármely hozzátartozó megnyithatja a Start-számlát, és megszűnik az éves befizethető összeg felső határa is. Végül változás az is, hogy a jövőben csak a Magyar Államkincstárnál nyitható Start-számla, de a már meglévők megtarthatók más befektetési intézeteknél is. A kormány tervei szerint 2012 októbertől lépnének életbe a módosítások - ismertette az államtitkár.

A másik fontos módosítandó terület az iskolakezdési támogatásokat érinti. Itt a legfontosabb változás, hogy piaci szereplők által kibocsátott utalványok formájában adhatnák a jövőben a munkavállalók a támogatást. Szintén újdonság, hogy az utalvány felhasználásának határidejét kitolják a kibocsátás évének utolsó napjáig - mondta el Cséfalvay Zoltán.

Plenáris ülés az Országházban - június 26. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

MSZP: ez a babakötvény államosítása

Tukacs István (MSZP) szerint a javaslat lényegében egyenlő a babakötvény államosításával, és erősen "hajaz" a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítására. Ráadásul szerinte a kormány terve nemcsak arról szól, hogy biztonságot teremt a felgyülemlett összegekre, hanem ezzel próbálja erősíteni a magyar állampapírok fogyását, ezáltal pedig az állam finanszírozását.

Az iskolakezdési támogatás kapcsán elmondta: az utalvánnyal történő fizetés mellett fontos kérdés, hogy mik a valódi költségei ennek a támogatásnak. Szerinte ugyanis lényegesen csökkent reálértékben a támogatások összege az elmúlt években. Éppen ezért a szocialista politikus szerint az utalványok biztosítása helyett sokkal fontosabb lenne a munkáltatók ösztönzése a támogatás adására.

Az utalványok kibocsátása kapcsán hozzátette: valószínűleg nem minden piaci szereplő ad ki utalványt, így szűkül a lehetőség a támogatások felhasználására, és csökken a választási lehetőség a termékek számát, az árat és a minőséget tekintve is.

Fidesz: jelentősen nőhet az állampapírok kereslete

Ágh Péter (Fidesz) az iskolakezdési támogatással kapcsolatban kiemelte: a változtatásokkal a munkavállalóknak nem kell megelőlegezniük a támogatás összegét a munkáltatónak átadott számla kifizetéséig, ráadásul megnövelik a felhasználás időtartamát is. Szigorítást jelent ugyanakkor, hogy csak szerződött partnereknél lehet majd levásárolni a támogatást. Emellett szerinte a változás célja a béren kívüli juttatások rendszerének egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele.

A babakötvény ügyében a kormánypárti politikus a jogosultak körének kibővítését emelte ki, amellyel így növelhető a lakosság állampapír-állománya. Elmondta: ha 350 ezer új Start-számlát nyitnának a gyermekeknek a szüleik, akkor az a 2013-as költségvetésnek 2 milliárd forint kiadást jelentene, viszont 22 milliárd forint pótlólagos keresletet generálna az állampapírok piacán, ami költségvetési bevétellel járna.

Plenáris ülés az Országházban - június 26. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Jobbik: indokolt az állami ellenőrzés

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a tárgyalt javaslat örömteli irányba mutat, de csak gesztusértékű lépésnek tekinthető a gyermeket vállaló családok felé. A Jobbik szerint sokkal komolyabb költségvetési forrásokat kellene ehhez a területhez társítani, mert csak így lenne megállatható a demográfiai katasztrófa.

Az ellenzéki politikus üdvözölte a Start-számlára befizethető összeg felső határának megszüntetését, bár a Jobbik szerint 60 ezer forint feletti befizetésekhez a kormánynak nem kellene állami támogatást nyújtania. Szintén üdvözölte az ellenzéki párt az utólagos nyitás lehetőségének megadását, valamint a szülőkön kívül az egyéb hozzátartozók számlanyitási lehetőségének megadását is, illetve az ellenzéki párt szerint is "abszolút indokolt" az állami ellenőrzés ezen a területen.

LMP: jó irány az adminisztrációs terhek csökkentése

Vágó Gábor, az LMP képviselője közölte, pártja támogatja a javaslatot, az ugyanis csökkenti az adminisztrációs terheket, elősegíti a gyermekvállalást, vagyis "végre" egy olyan indítvány a kormánytól, amely a kiszámíthatóság, az előretervezhetőség, az öngondoskodás felé mutat.

Kritizálta ugyanakkor az állampapírpiaccal kapcsolatos érvelést, mert szerinte ezen a piacon a kiszámítható gazdaságpolitikával lehet nagy forgalmat elérni, nem pedig kétmilliárd forintos "marketingköltséggel".

Összességében az LMP üdvözli az indítványt, mert a kormány végre tesz a gyermekvállalási kedv növelése érdekében, az azonban már problémás, hogy ezek a lépések megállnak a babakötvénynél, hiszen például a családi pótlékot befagyasztja a költségvetés - mondta Vágó Gábor.

Az állampapírpiaccal kapcsolatos bírálatra reagálva a fideszes Babák Mihály arról beszélt, hogy az olcsóbb államadósság-finanszírozás nem a parlamenti képviselőkön múlik, hanem a Magyar Nemzeti Bankon.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitáját a törvényjavaslatnak, amelyről várhatóan következő ülésén határoz a Ház.

10:25 - A Rio+20 tanácskozásról, a nemzeti konzultációról, a felsőoktatásról, Morus Tamásról és a foglalkoztatásról volt szó napirend előtt kedden a parlamentben.

LMP: kudarc a Rio+20 konferencia

Jávor Benedek (LMP) szerint a Rio+20 konferencia tétje a húsz évvel ezelőttinél is nagyobb volt, az, hogy az egyre égetőbb globális ökológiai válságra tudnak-e hatékony megoldást találni, a világ vezetői azonban a feladathoz nem tudtak felnőni. Semmilyen kézzel fogható előrelépés nem történt a zöld gazdaságra való áttérés területén - mondta, hozzátéve: a csúcstalálkozón az EU képviselte a legprogresszívebb álláspontot. Magyarország azonban emellé saját tekintélyével nem tudott odaállni, ez a tekintély ugyanis környezetvédelmi ügyekben ma már nem létezik - értékelte.

Szerinte ugyanakkor Magyarországnak nincs oka nemzetközi egyezményekre várni és mutogatni, saját környezeti problémáink megoldását nekünk kell elkezdeni. Ennek érdekében ötpontos intézkedési tervet javasoltak - jelezte.

Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos
KDNP: a Fidesz-KDNP kíváncsi az emberek véleményére

A KDNP-s Tarnai Richárd újsághirdetésekre hivatkozva bemutatta, hogy a szocialisták akciót indítottak a nemzeti konzultációs ívek begyűjtésére és szemétként kezelésére. Kétfajta demokráciafelfogás áll élesen szemben, és a demokrácia nem arról szól, hogy négyévente az emberek elmondják a véleményüket; lehetőséget kell teremteni, hogy az őket érintő kérdésekbe beleszóljanak - foglalt állást. Szavai szerint amíg a Fidesz-KDNP megkérdezi az emberek véleményét, addig más pártok, az MSZP-vel az élen, arra szólítják fel őket, ne nyilatkozzanak, és ne is mondjanak véleményt.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: a szocialisták az emberek véleményével elég rossz viszonyban vannak. Felidézte, hogy a kormánypártok már ellenzékben elkezdték ennek az újfajta konzultációnak a meghonosítását, és a választási programot is igyekeztek az emberek véleményére alapozni. Abban hisznek, a demokráciát úgy tudják megerősíteni, ha az embereknek sok esetben közvetlen beleszólást engednek a törvények alakításába. Ez a kormány számára is nagy segítség, a választók akaratát sokkal inkább meg tudják így jeleníteni - emelte ki.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos
Jobbik: jövőre 26 milliárdot vonnának ki a felsőoktatásból

Dúró Dóra, a Jobbik képviselője azt mondta, jövőre 26 milliárd forintot tereznek kivonni a felsőoktatásból. Ez a jelenség - folytatta -, nem új keletű, eddig is azt láthatták, hogy nagyon sok esetben a gazdasági tárca határozta meg, az oktatáspolitikában milyen elvek érvényesüljenek. Kitért arra: a kormány arra bíztatja fiatalokat éljenek a diákhitel lehetőségével, ugyanakkor egy felmérés szerint a diákhitelt felvevők 60 százaléka enélkül is el tudta volna végezni tanulmányait, ezért szerinte sokkal inkább a felelősségre kellene felhívni a figyelmet. Igaz-e, hogy a mesterképzési keretszámot három év alatt 19.300-ról 13 900-ra csökkentenék? - érdeklődött.

Duró Dóra, a Jobbik képviselője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, az állami hozzájárulás valóban csökken, de ezt az intézmények saját bevételeikből pótolhatják. Megjegyezte: 100 milliárdos uniós forrás segíti a felsőoktatást, összességében tehát nem lesz kevesebb a támogatás. Az államtitkár a felsőoktatás szerkezeti hibáinak orvoslását emelte ki, amely egy-egy esetben együtt jár fájdalmas, de elkerülhetetlen intézkedéssel.

Hozzátette: a diákhitel I. a megélhetését segíti a hallgatóknak, a diákhitel II., amely szeptembertől indul állami kamattámogatással, pedig az önköltséget válthatja ki. A mesterszakok keretszámáról azt mondta: az eddigi generális osztott képzésből visszavezetnek bizonyos szakokat az osztatlan formába, a mesterképzések értelmezése változni fog, ez a keretszámok esetében sem abszolút csökkentést, hanem a képzés átstrukturálását jelenti majd.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos
A Fidesz Morus Tamásról emlékezett

Heintz Tamás (Fidesz) a mártírsorsú Morus Tamás életútját és védőszentté avatását idézte fel. A kormánypárti politikus szólt arról, hogy Morus politikai munkássága mellett írói tevékenysége is jelentős volt, és utóbbinak magyar vonatkozása is van.

Hoffmann Rózsa rámutatott: az embernek fejlődése során példákra, mintákra van szüksége, különösen szüksége van erre azoknak, akik reflektorfényben állnak, így például a pedagógusoknak, a politikusoknak. Morus Tamás példája morális tartásra taníthat - mondta.

Heintz Tamás, a Fidesz képviselője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos
MSZP: nem teljesültek az ígéretek a munka világában
Gúr Nándor azt rótta fel a kormánypártoknak, hogy a munka világában nem teljesítették, amit korábban ígértek. Két éve, amióta kormányoznak, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében nő az álláskeresők aránya, ugyanakkor a foglalkoztatottság stagnál, a szakképzetlenek bérét csökkenteni akarják, regionális minimálbér lehetőségét vetik fel - sorolta a szocialista képviselő, hozzátéve: nem gondolni, hanem ténylegesen emelni kellett volna a minimálbért. "Pofátlan cinizmussal zajlanak az események", a tehetőseknek adnak, a szegényektől folyamatosan elvesznek - fogalmazott.
Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár 2010 elejét és az idei év elejét összevetve rámutatott: nyolcvanezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az unióban e két év alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatás, nálunk stagnáló gazdaság mellett ugyanennyivel nőtt - szögezte le, megjegyezve: a szocialisták idején 4-4,5 százalékos GDP-növekedés mellett nem voltak képesek érdemben javítani a foglalkoztatást. Cáfolta, hogy regionális minimálbért terveznének, az új munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a mindenkori kormány minimálbér-eltérítési lehetőséggel éljen. Erre 2006 óta mód van, csak nem életkor, hanem szakképzettség szerint - mondta.

Gúr Nándor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos

Olvasóink írták

  • 7. machers 2012. június 29. 21:04
    „6.rommel2 2012.06.28. 20:55
    Ezt most vegyem beismerésnek?
    Legalább ne dicsekednél vele.”
  • 6. rommel2 2012. június 28. 20:55
    „LOPTUNK , LOPUNK , LOPNI FOGUNK !!!
    SZAVAZZ AZ MSZP-RE , BENNÜNK NEM CSALÓDHATSZ !!!”
  • 5. load 2012. június 27. 16:18
    „"KDNP: a Fidesz-KDNP kíváncsi az emberek véleményére "
    Mi is kiváncsiak lennénk, de még egyetlen konzultációs eredményt sem hoztak nyilvánosságra.
    Így csak népbolondítás az egész. Legfőképp azoknak a bolondítása, akik veszik a fáradságot, kitöltik és visszaküldik.”
  • 4. machers 2012. június 27. 13:05
    „3.SiLa 2012.06.27. 10:54
    Ne aggódj, a pénz megvan. Jó részét megtalálod a magyar családoknál lakáshitel, szab.fel hitel formájában. Megtalálod a fideszes önkormányzatoknál, a fideszes vezetőknél. Gondolom hű vezéredet sem kényszerítették, hogy hitelt vegyen fel. Megtalálod a kamattámogatott lakáshiteleknél, a kkv-k hiteleinél, a közalkalmazotti béremeléseknél. Lehet még sorolni, de ez már lerágott csont. Lépj túl rajta!
    Beszélj a budaival, aki mint elszámoltatásért felelős, már két éve éjjel-nappal lázasan keresi a csontvázakat, a pénzt, de még nem talált semmi.”
  • 3. SiLa 2012. június 27. 10:54
    „Pofátlan cinizmus akkor volt, mikor eladósították az országot. A mai napig nem számoltak el azzal a sok pénzel amit felvettek, amit vissza kell fizetni valahogyan. Arról nem is beszélve, hogy az ország vagyonán jelzálog van.”
  • 2. háté 2012. június 26. 12:20
    „maszop- ˝Pofátlan cinizmussal zajlanak az események˝ - eddig ti csináltátok, és ezek megtanulták!”
  • 1. Madarász 2012. június 26. 11:48
    „Ezeknek havi több százezerért sem kell bejárni a munkahelyükre?! Hol a többi?!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a június 26-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom