Kisalföld logö

2018. 05. 27. vasárnap - Hella 16°C | 26°C Még több cikk.

Piramisjáték mobiltelefonokkal

 

 




Magyarországon, mint oknyomozásunk során kiderült, nem számít bűncselekménynek annak a bandának a tevékenysége, akik telefont vásároltatnak idegen emberekkel, majd külföldön értékesítik azokat. Megkérdeztük a rendőrséget, a vám- és pénzügyőrséget és a Magyarországon forgalmazó mobiltársaságokat is. A helyzet több mint érdekes. A piramisjáték elvileg legális és azzal mindenki jól jár.

A mai napig „dolgoznak" Győr utcáin azok a fiatalok, akik ezer forintot fizetnek bárkinek, ha az illető (nem a saját pénzéből) feltöltőkártyás mobiltelefonokat vásárol saját nevére. Most bizonyára sokan arra gondolnak, ezt a történetet ismerik. Eleget láttuk a televízióban az átvert hajléktalanokat, akikkel előfizetéses telefonokat vásároltattak, aztán bejelentették velük a készülék ellopását, elvesztését. Lényeges különbség azonban a két eset között, hogy az előfizetéssel megvásárolt készülékekkel van egy probléma: ha nem fizetik rendszeresen a számlát, vagy a telefon törlesztőrészleteit, a mobiltársaság letiltatja a készüléket, így az használhatatlanná válik. Először a szerencsétlen „vásárlókon" csattan az ostor, amikor a cég megpróbálja behajtani rajtuk a telefon díját. Ezután a mobil új tulajdonosa is csapdába esik, amikor egyszer csak a központi letiltás miatt nem működik a készülék. A nagy haszonnal együtt gyűlnek a haragosok, és előbb-utóbb börtönbe kerülnek az elkövetők.

Azzal is bizonyára sokan tisztában vannak, (ha máshonnan nem, a temérdek reklámból), hogy előfizetéssel lényegesen olcsóbban lehet márkás mobiltelefonokat vásárolni. Akkor hol a pénzkereseti lehetőség a kártyás készülékek begyűjtésében?

Külföldön hoz hasznot

A választ Jugoszlávia, Románia és más keletre fekvő országok mobilkészüléket árusító üzleteiben kell keresni. Míg Magyarország közel áll az európai színvonalhoz, ezekben az országokban jó másfél éves lemaradás tapasztalható a telefonmárkák és típusok tekintetében. Ráadásul, a nálunk már majdnem elavultnak számító mobilokhoz borsos áron jutnak hazájukban a románok, jugoszlávok, vagy éppen az ukránok. Bizonyára innen jött az ötlet – külföldi, vagy hazai részről, ezt nem tudni –, hogy a hazánkban megvásárolt készülékeket külföldön árusítsák.
A kártyás készülékek szabadon adhatók-vehetők, a szerződés megkötésével semmi rizikó nem jár. A készülékkel a vásárlást követően bármit megtehetnek, teljes jogú tulajdonná válik. Nem fenyeget az a veszély sem, hogy letiltják a készüléket, hiszen nem kell számlákat fizetni, függetlenné válik a szolgáltatótól.

A telefontársaságok személyenként korlátozzák a a megvásárolható készülékek számát. Így egy évben belül egy ember a T-Mobile-nál egy, a Pannon GSM-nél két–három, a Vodafone-nál pedig két kártyás telefont vásárolhat. A társaságok többnyire nem direkt módon a készülékek árából profitálnak, hanem a későbbi beszélgetések díjaiból.  Hasznot tehát akkor látnak az új telefon értékesítésből, ha a vásárló pénzt költ a beszélgetéseire. Így pedig az, aki más célból veszi meg a mobilt, megkárosítja a telefontársaságot.

A rendszer működik

A piramis szervezett rendszerben hozza a pénzt (elvileg) minden résztvevőjének, és úgy tűnik senki sem jár rosszul.
Legalul állnak a potenciális vásárlók, akik többnyire középiskolákból vagy a főiskoláról, egyetemről kerülnek a gépezetbe. Őket a dílerek – nevezzük így – szólítják meg, aztán mindenki visz magával egy-egy ismerőst. A dílertől kapott pénzből, a vállalkozó szellem a mobiltársaságok egy-egy üzletében megvásárolja a megrendelt mobiltelefonokat. Természetesen mindehhez a saját személyi igazolványát használja. Az üzletből kilépve átadja a telefont, bezsebeli az ezer forintos darabárat, aláír egy papírt, ami igazolja, hogy átadja a telefont a dílernek, majd jönnek a következők. A díler fagyizgat, sétálgat a városban, a vásárlók pedig szorgos hangya módjára futnak egyik üzlettől a másikig, hogy elrakhassanak egy ötezrest.

A nap végén a díler is munkához lát, átadja a napi termést egy begyűjtő embernek, majd felveszi a pénzét. Két–háromezer forintot kap telefononként, ezen felül megtarthatja, illetve értékesítheti a SIM-kártyákat. Ez szintén jó hasznot hoz, hiszen bárki hajlandó a kártyáról lebeszélhető összegnél olcsóbban megvenni azokat. Megint mindenki jól járt. Még a mobilcég is, hiszen így van rá esély, hogy hasznot látnak a beszédforgalomból. A díler napi keresete sem elhanyagolható. Átlagosan napi 30–40 ezer forintot rak zsebre, de ez az összeg a duplája is lehet hétvégén, amikor sokkal több diák van az utcákon.
A begyűjtő, aki a dílerek koordinálásával is foglalkozik, 5–8 ezer forintot keres telefononként. Miután átadta a kiszállítónak a telefonokat, a határon túl egy átvevő ember várja az árut, aki intézi a további terjesztést. Az utóbbi három szerepkört, akár egy ember is elláthatja, erről nincsenek információink. Viszont az egyszemélyes ügyintézés lehetne az egyetlen buktatója az esetnek.

Itthon nem bűn amit csinálnak

Először a vám- és pénzügyőrséget kérdeztük meg, mit tudnak tenni ebben a helyzetben. A válasz: semmit. A Vám és Pézügyőrség budapesti sajtóoszálya úgy nyilatkozott, hogy a csempészet mint fogalom a határon túl válik bűncselekménnyé, tehát a fogadó országnak kell eljárnia az ügyben. A tevékenység szerintük sem számít bűncselekménynek, és ha az is lenne sem az ő hatáskörük alá tartozna. Természetesen ha egy vizsgálat során több mobiltelefont találnak a határátlépőnél, mint amennyit a szabályzat előír, vizsgálatot indítanak. Ennél többet azonban még a rendőrség sem tehet. Csuti-Kovács Krisztina, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrkapitányság sajtószóvivője lapunknak elmondta, a telefonok megvásároltatása, átvétele és összegyűjtése nem számít bűntettnek. Csak akkor válna azzá, ha itthon bocsátanák azokat kereskedelembe engedélyek nélkül.
Érdeklődtünk a mobiltársaságoknál is, de a mobiltársaságok elzárkóznak az ügytől.

Győrben tudnak a tevékenységről. A T-Mobile egyik munkatársa a Vasárnapinak elmondta, próbálják kiszűrni a vásárlókat, de ezen felül nem tudnak mit tenni. Arról pedig nem volt információja, központilag történt-e valamilyen intézkedés. Ezért megkerestük mindhárom szolgáltató budapesti központját. Egyedül a Pannon GSM részéről érkezett e-mailben egy rövid válasz: „Nem tudunk ilyen tevékenységről, ha gyanúnk merülne fel, rendőrséghez fordulunk majd."



A Kisalföld Vasárnap Reggel előfizetési árai: 

1 havi előfizetés: 399 forint
3 havi: 1.197 forint
6 havi: 2.394 forint
12 havi: 4.788 forint

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Verseny a legrosszabb film címéért

Február 26-án Hollywoodban huszonötödik alkalommal osztják ki a legrosszabb filmeknek járó "kitüntetést", az Arany Málna díjakat.  Ben Affleck és Halle Berry is versenyben van. A legrosszabbnak tartott színészek között egyébként Stallone az abszolút csúcstartó. A díjat 1980-ban alapította egy cinikus filmőrült, miután egy ülésben végigszenvedett két filmmusicalt. Tovább olvasom