Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Pénz után vándorló munkaerő

Mind az illegállisan dolgozó külföldiek, mind a külföldön dolgozó magyarok száma megbecsülhetetlen.
A Magyarországon letelepedett cégek – még a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban is – sokszor nehezen találnak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve a meghirdetett, általában betanított munkát az adott összegért elvállaló embert, így szívesen alkalmaznak külföldi munkaerőt.

Mivel a keleti határon túl a minimálbér jóval kevesebb, mint itthon, ezért a cégek egy emberen akár 45 ezer forintot is spórolhatnak havonta, ha külföldi munkaerő-kölcsönző cégen keresztül kötnek szerződést. Innentől pedig követhetetlenné válik a rendszer: láthatatlan tömeg jön-megy határokon keresztül – egyelőre zavartalanul. A Kisalföld a múlt héten kétszer is foglalkozott a Szlovákiából érkező munkavállalók számának emelkedésével (Napi hatezer szlovák ingázó , Szlovákiából ingáznak megyénkbe) most folytatja a témát.

Romániából 35 ezren

Az olcsó munkaerő beáramlása nem csak a nyugat-dunántúli régiókban vet fel kérdéseket. Olyannyira nem, hogy a határon túli munkavállalók egy része a munkanélküliségtől leginkább sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. Romániából és Ukrajnából érkező, magyarul beszélő emberek találnak itt állást, ők elvállalják azokat a népszerűtlen munkákat is, amelyeket más nem. Tavaly 35 ezer engedélyt adtak ki a romániai munkavállalóknak, 9 ezret pedig az Ukrajnából érkezőknek. (Munkavállalási engedélyt akkor adnak ki a hivatalok, ha a cég/vállalat az igénybejelentéstől számított egy hónapon belül nem talál a meghirdetett állásra megfelelő magyar munkaerőt.)

Az úgynevezett szürke-, illetve feketemunka az ország nyugati részében is virágzik, így kijelenthető: a külföldről érkező munkavállalók száma ennél sokkal magasabb. Ugyanez a helyzet a Szlovákiából érkező munkásokkal, akiknek számát a megyében 6, az országban 40 ezerre becsülik. Azért csak becsülik, mert a vállalkozásoknak nemigen akaródzik bejelenteni, ha külföldi állampolgárt alkalmaznak. Főképp azért, mert ennek elmulasztását a jogszabály egyelőre nem bünteti. Ami biztos, több tízezer külföldi állampolgár dolgozik magyar állásban, nagy részük láthatatlanul áramlik az országba.

Papíron külföldiek lesznek

Az EU-csatlakozás óta a Szlovákiából érkező munkavállalók száma emelkedett a leglátványosabban, de a szakemberek ugyanerre számítanak Románia 2007-es várható csatlakozása után is.
Nagyon hamar megtalálták a kiskaput a munkaerő-kölcsönző cégek – most már hallani arról a módszerről is, amelynek lényege: magyar munkavállalókat is állományba vesznek a szlovák munkaerő-kölcsönzők, hogy aztán visszakölcsönözzék őket a magyar munkaadóknak.
A magyar munkások belemennek ebbe az alkuba is. Így ugyanis munkához jutnak saját hazájukban, ráadásul nem biztos, hogy rosszul jönnek ki ebből, kint ugyanis kevesebb járulék terheli bérüket, így több marad nekik. Ezzel a magyar állam jár rosszul, mert a munkavállaló kint adózik.

Az uniós országokban a cégeknek nem kell engedélyt kérniük, ha külföldi állampolgárt alkalmaznak – leszámítva a németeket és az osztrákokat, akik a leginkább korlátozzák a magyarok kinti munkavégzését. Teszik ezt annak ellenére, hogy nyílt titok: ott is zömében olyan munkákra szerződtetik a külföldieket és persze annyiért, amelyre és amennyiért egy osztrák/német munkás már nem dolgozik. Magyarországon ugyanez a helyzet a szomszédos országokból érkezőkkel, bár a The Wall Street Journal amerikai lap két nappal ezelőtt arról írt: ez csak addig lesz így, amíg a bérekben nem zárkóznak fel a szomszédos országok. A lap szerint Szlovákia elindult ezen az úton...

Mi ugyanazt csináljuk kint

Van még két hasonlóság Magyarország és Ausztria között: nálunk is nehéz komolyan venni a hivatalos adatot, miszerint a két ország közötti megállapodás értelmében csak 1900 magyar munkavállaló ingázik Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből (a munkások 70 százaléka tőlünk). A magyarok ugyanúgy átjárnak – illetve kikölcsönöztetik magukat a burgenlandi vállalkozásokhoz –, mint például a szlovákiai magyarok hozzánk. S a helyi osztrákok ugyanúgy konkurenciát látnak bennük, pedig ők csak a munkájukat végzik.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csülkös lepénykék

Tovább olvasom