Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

Parlamenti vita: járások, fogyasztóvédelmi törvény

A fogyasztóvédelmi törvényjavaslat részletes vitájával és a levéltári törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.
20:00 - Folytatódott a járásokról szóló általános vita az Országgyűlés keddi ülésén, majd napirend utáni felszólalással zárták a képviselők keddi munkájukat.

Fidesz: rendet kell vágni a hatáskörök között
Nagy Gábor Tamás (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat évtizedek után világos "rendet akar vágni" az önkormányzati és az állami feladatok között. Célja és elvárása ennek a reformnak, hogy az állam által nyújtott szolgáltatás gyors, olcsó, egyszerű és kényelmes legyen, ezért van szükség a járások bevezetésére, amelyek a jelenlegi közigazgatási egységeknél alacsonyabb szinten, de hatékonyabban tudják elvégezni a feladatokat.
A kormánypárti politikus beszélt arról is, hogy az eredeti javaslat szerint 7 járási körzet lett volna Budapesten, de a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) kritizálta ezt a tervet, amely átívelne a kerületek fölött. Ennek is köszönhetően egy a miniszter által benyújtott módosító indítvány már 23 budapesti járást tartalmaz.

MSZP: bonyolult ás drága rendszert épít a kormány
Göndör István (MSZP) szerint a javaslat arról szól, hogy ha a kormány nem tud egymillió új munkahelyet teremteni, akkor legalább a saját klientúrájának tudjon állást szerezni a járási biztosok között. Ráadásul a járásokkal az ügyintézést a kistelepülésektől távolabb helyezik, miközben a kormány egyre csökkenti a falvak vasúti és buszközlekedését, vagyis nehezíti a jövőbeni ügyintézést.
Az ellenzéki párt szerint a javaslattal egy rendkívül bonyolult rendszer jön létre sok új vezetővel, szakértők szerint pedig 30 milliárd forintos többletkiadást jelent majd az átszervezés. Göndör István szerint ráadásul a kormány gyakorlata szerint a költségeket majd az emberek fizetik meg és felelőtlenség egy ilyen költséges átalakítást "áterőltetni" az államháztartás jelenlegi helyzetében.
Lamperth Mónika (MSZP) szerint a kormány gyengíteni akarja az önkormányzatokat, miközben erősíti az állami szerepvállalást. Hangsúlyozta, még mindig nem kaptak választ arra, hogy mitől lesz jobb és hatékonyabb a rendszer.
Arra is kitért, hogy még mindig nem dőlt el, hogy a járások vezetői politikusok vagy szakemberek lesznek - mondta a politikus.

Fidesz: ketté kell választani az állami és az önkormányzati feladatokat
Kovács Zoltán (Fidesz) a vitában hangsúlyozta, hogy ketté kell választani az állami és önkormányzati feladatokat, ezen belül kell a hatásköröket elrendezni. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a rendszer legalsó részén a települési önkormányzatok voltak testülettel, fölöttük a kistérségi társulások testület nélkül, majd a megyék, ahol nem volt államigazgatási jogkör, volt viszont testület. Ezek felett voltak a régiók, ahol területfejlesztési tanácsok működtek, és voltak dekoncentrált szervek, főhatóságok. A Fidesz ebben a "zűrzavaros" világban akar rendet tenni.
A képviselő jelezte, szerinte az elképzelés egy ügyfélbarát, olcsó és hatékony közigazgatást hoz létre, és azok a félelmek, amelyek a vagyont, illetve a politikai kinevezetéseket érintik, valótlanok.

Jobbik: a politika mentén dönthetnek
Kiss Sándor (Jobbik) szerint a félelmeket el lehetett volna oszlatni úgy, hogy biztosítékot emelnek a törvénybe, de ez nem történt meg, emiatt nincs meggyőződve arról, hogy nem a politika mentén születnek meg bizonyos döntések.
A képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a polgármesterekre "testálják" az átadás-átvételt, ez is bizonyíték arra, hogy a Fidesz sem az ellenzékre, sem az érintett vezetőkre nincs tekintettel. Kiss Sándor ezért azt kérte a Fidesztől, hogy legyenek rugalmasabbak.
Szabó Erika államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: ha az állam biztosítani tudja a törvényjavaslatban leírtakat, akkor az jelentős életminőség-javuláshoz vezethet, de ehhez bizalomra lenne szükség. Hozzátette: elfogadja, hogy az elmúlt 22 év politizálása nem sok okot ad erre.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

Napirend után az államháztartásról
A keddi napirend Nyikos László (Jobbik) helytelen államháztartási példákról szóló napirend utáni felszólalásával ért véget.
Latorcai János az Országgyűlés következő ülését jövő szerda 10 órára hívta össze. Ezen a napon várhatóan államfővé választják Áder Jánost, a Fidesz-KDNP jelöltjét.


17:45 - Képviselői felszólalásokkal folytatódott és zárult a Szovjetunióba hurcolt politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló fideszes határozati javaslat általános vitája kedden a parlamentben. Az LMP arra kérte fel a kormányt, járjon el azért, hogy az 1944 után elhurcolt magyarok sorsára vonatkozó szovjet belügyi iratokhoz az érintettek, leszármazottaik és a magyar hatóságok hozzáférhessenek.

Jobbik: minden "igaz magyar" képviselőnek támogatnia kell az emléknapot
Gyüre Csaba jobbikos képviselő azt mondta: minden "igaz magyar" országgyűlési képviselőnek támogatnia kell a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló fideszes indítványt. Részletesen felidézte azoknak az életkörülményeit, akiket 1944-45-ben hurcoltak el. Kitért arra, hogy nagyapja is áldozatok egyike volt.
A politikus hangsúlyozta, hogy az elhurcoltakról évtizedekig nem lehetett beszélni. Hozzátette: bár az "utódpárt" ma is ott ül a parlamentben, reméli, hogy nekik ugyanúgy fáj a Szovjetunióba hurcoltak tragédiája, mint ahogyan minden magyarnak.

Szovjet belügyi és állambiztonsági iratok hozzáférhetőségét sürgeti az LMP
Rendet kell tenni a nemzeti emlékezetben - mondta felszólalásában Schiffer András (LMP), kiemelve, hogy minden áldozat előtt fejet kell hajtani, függetlenül politikai, ideológiai meggyőződésüktől, és nem lehet köztük különbséget tenni. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy nem csak magyarok és nem csak 1944 után váltak a szovjet terror áldozataivá.
Példaként hozta Lengyel József írót, aki a harmincas években a Szovjetunióba költözött, ahol előbb letartóztatták, majd Szibériába száműzték. Szintén megemlítette, hogy a második világháború alatt Magyarországon zsidók ezreit megmentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg ugyancsak az orosz hadsereg fogságába került, halálának ideje és helye máig ismeretlen.
Schiffer András azt indítványozta: a határozati javaslatban a parlament kérje fel a kormányt, járjon el Oroszországnál annak érdekében, hogy az 1944 után a Szovjetunióba hurcolt magyarok sorsára vonatkozó szovjet belügyi és állambiztonsági iratokhoz az érintettek, a leszármazók és a magyar hatóságok hozzáférhessenek. Ehhez a kormánypártok támogatását kérte.

A Fidesz szerint régi adósságot törleszt a parlament, a Jobbik szerint csak szóban
A fideszes Hoppál Péter azt mondta, az indítvánnyal - amely november 25-ét az elhurcoltak emléknapjává tenné - régi adósságát törleszti a parlament. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a Szovjetunióba hurcoltaknak a jelenleginél több emléktábla, emlékmű állítson emléket országszerte.
A jobbikos Ferenczi Gábor viszont arról beszélt, hogy a kormányoldal erejéből csak szavakra, határozati javaslatokra futja, nem támogatják viszont azokat a jobbikos kezdeményezéseket, amelyek eltiltanák a politikai szerepvállalástól az állampárt egykori vezetőit, illetve megvonnák nyugdíjkedvezményeiket.

Menczer: a múlt feltárásában segít az emléknap
Menczer Erzsébet a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, a múlt feltárásában minden olyan emléknap segít, amelyek segítségével meg lehet emlékezni az áldozatokról és fel lehet hívni a társadalom figyelmét a kommunista diktatúra bűneire.
Kitért arra is, hogy az összes elszállítható iratot hazahozták már a volt Szovjetunióból. Hozzátette, az iratanyag valóban nagyon hiányos és nem lehet mindenkinek a sorsát dokumentálni, mert csak azokról készültek feljegyzések, akiket valahol elfogtak és élve eljutottak a rabhelyek egyikére, az útközben elpusztultakról nem - mondta a képviselő.
Végül arra kért több képviselőt, hogy ne akarjanak igazabb magyaroknak látszani azoknál, akik évtizedek óta dolgoznak azon, hogy ezt a sötét korszak "ne kerülhessen bele a történelmi amnézia zsákjába. Egyúttal leszögezte, sokan dolgoztak azért, hogy megszüntessék a kettős mércét és kimondhassák, hogy a "vörös és a barnainges fasizmus között nincs különbség".
Ezt követően Jakab István levezető elnök az általános vitát lezárta.


15:30 - A közadatok újrahasznosításáról törvény, illetve a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozati javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi plenáris ülése.

Az MSZP csak módosításokkal támogatná a javaslatot
Baja Ferenc (MSZP) szerint a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslat az európai gyakorlat magyarországi átültetését és a magyar adatvagyon újfajta felhasználását szolgálja, és a cél támogatható az MSZP-nek. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor probléma az adatkezelés központosítása, mivel a kormányrendeleten és a szereplőkön túl nem biztosított annak ellenőrzése. A képviselő hangsúlyozta: a módosításoknak mindenképpen olyannak kellene lennie, amelyek csökkentik az adatkezeléssel kapcsolatos aggályokat, és erősítik a bizalmat. Az MSZP éppen ezért ilyen irányú módosító javaslatokat nyújt majd be a törvényjavaslathoz, és azok elfogadásától teszi függővé a tervezet támogatását.

A Jobbik és az LMP is az európai direktíva módosítására figyelmeztet
A Jobbik és az LMP is arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a módosítására készülnek annak - a közszféra információinak további felhasználásáról szóló - európai direktívának, amelyet a magyar jogalkotó átültetni készül a mostani törvényjavaslattal.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) rámutatott, az európai módosítással okafogyottá válhat a jelenlegi törvénykezési kísérlet. Kifogásolta azt is, hogy a Ház előtt fekvő indítvánnyal az adatok egyfajta piacosítása lehet a cél, vagyis költségvetési elképzelések bújhatnak meg mögötte.
Hozzá hasonlóan az LMP-s Schiffer András is - bár üdvözlendőnek nevezte a törvényjavaslat irányát - azt mondta: az említett európai direktíva várható módosítása miatt joggal merül fel a kérdés, miért nem lehet egy olyan előterjesztést hozni az Országgyűlés elé, amely már az európai joganyag valószínűnek tűnő módosítására is figyelemmel van. Schiffer András hozzátette azt is, hogy az indítvány egy pontja - mégpedig az, amely szerint az újrahasznosítás céljából kötelezően rendelkezésre bocsátandó közadatok körét a törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendelet határozza meg - előrevetíti a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárás folytatását és az ország elmarasztalását.
Staudt Gábor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy később megalkotandó kormányrendelet állapíthatja meg, hogy a közérdekű adatok közül melyeket lehet "újrahasznosítás módjában" rendelkezésre bocsátani. A képviselő megjegyezte, hogy a jogszabály nem fog megfelelni a kormány által meghatározott szándéknak.

Kormány: a tervezet nem terjed ki a személyes adatokra
A vitában elhangzottakra válaszolva Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a tervezet szabályozási köre nem terjed ki a személyes adatokra, ezért kizárt, hogy azokkal vissza lehessen élni. Hangsúlyozta, hogy a javaslat kifejezetten a nagy mennyiségű, rendszeres adatátadást feltételező, professzionális adatfelhasználásra irányul.
A politikus szerint azért is szükség van a szabályozás kialakítására, mert 2011-ben Magyarország ellen eljárás indult az ügyben.
Balczó Zoltán levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.

November 25-én lehet a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja
November 25-ét javasolja a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának az erről szóló határozati javaslatot beterjesztő Menczer Erzsébet. A politikus ezt azzal indokolta, hogy 1953-ban és 1955-ben egyaránt novemberben érkezett haza a Szovjetunióból a gulágot túlélő elhurcoltak többsége. Hozzátette, hogy 1953. november 25-én érkezett haza azoknak az első csoportja, akik túlélték az ott elszenvedett borzalmakat.
A politikus közölte, hogy az emléknap megemlékszik arról a történelemhamisításról, amelyik azzal vette kezdetét, hogy a bevonuló szovjet hadsereg az utcákról szedte össze azokat embereket, akikkel a "szovjet nemzetgazdaságot kívánta rabszolgamunkában továbbépíteni". Menczer Erzsébet azt mondta, hogy az elhurcoltak körülbelül 800 ezren voltak és a túlélők 9-11 évet töltöttek ítélet nélkül a gulágokon.
A képviselő történelmi adósságnak nevezte azt, hogy megemlékezzenek arról a körülbelül 500 ezer magyarról, akik életüket veszítették.

Fidesz: az emléknappal felszámolható a "történelmi amnézia"
Ágh Péter fideszes képviselő arról beszélt, hogy a gulágról hazatérők nem beszélhettek az átélt borzalmakról, megtiltották nekik az emlékezést. Hangsúlyozta: a határozati javaslat viszont lehetővé teszi, hogy felszámolják a "történelmi amnéziát", hogy a hírmondók, akik még itt vannak, megkapják a figyelmet és a tiszteletetés, az elhunyt áldozatok kínjai pedig ne tűnjenek el a feledés semmijébe.

Az LMP támogatja a határozati javaslatot

Mile Lajos, az LMP képviselője azt mondta: amikor ártatlan áldozatok emlékéről van szó, akkor nincs vita a kormányoldal és az ellenzék között. Hangsúlyozta: "az emberi szenvedés tömegtermelésében megosztott első hely" illeti meg a két 20. századi totalitárius rendszert, a kommunizmust és a nácizmust.
Hangsúlyozta: az LMP támogatja a határozati javaslatot, bár megjegyezte: megfontolandó, hogy az emléknapok számának szaporítása egy ponton túl nem növeli a történelmi érzékenységet, hanem inkább a fásultságot fokozhatja.


13:42 - Az ellenzék a koncepció átgondolatlansága, az általuk feltételezett forráskivonás és a kutatási engedély kiadásának egy kézbe való helyezése miatt is bírálta a levéltári törvény tervezett módosítását a parlamenti keddi ülésén. A kormánypárti hozzászóló arról beszélt, hogy kutatási jog alapjog. Az Országgyűlés megkezdte a közadatok újrahasznosításáról szóló javaslat vitáját is.

Kolber István: átgondolatlan a koncepció

Kolber István (független) elöljáróban annak a véleményének adott hangot, hogy a levéltárak a jövőben a Fidesz történelemszemléletének a megvalósítói lesznek. Hozzátette, hogy a parlament előtt fekvő koncepció kapkodó és átgondolatlan.

A Demokratikus Koalíció tagja azt hangsúlyozta, hogy elmaradt az a széleskörű szakmai egyeztetés, amin a korábbi levéltári rendszer alapult. Hangsúlyozta, hogy az ágazat jelenleg viszont rendezett, letisztult és jól működik.

A politikus szerint a törvény életbelépését követően olyan fokú lesz a centralizáltság, amit senki sem fog majd átlátni. arra is felhívta a figyelmet, hogy eközben a törvényjavaslat nem válaszolja meg azt, hogy milyenek lesznek az új irányítási viszonyok.

A legérzékenyebb lépésnek a Politikatörténeti Intézet anyagának államosítását nevezte. Kolber István helytelennek tartotta, hogy ezt a lépést ilyen "rapid módon" és "erőszakosan" hajtják végre.

Végül leszögezte, hogy a centralizálás nem teszi jobbá a levéltárak iratanyagainak tárolási körülményeit és nem segíti a digitalizálást sem.

LMP: centralizálni akarják a levéltárakat

Schiffer András (LMP) azt mondta, hogy a centralizáció a Fidesz esetében forráskivonást jelent. Szavai szerint ha a kormányzat a levéltárakat centralizálni akarja, akkor az "egyet jelent a helyi közösségek, a helyi közgyűjtemények pusztulásával".

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, amelyik eddig egy vegyes összetételű kuratóriumra bízta a levéltári kutatási jog megadását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában - emlékeztetett a politikus. A képviselő, aki eleve aggályosnak nevezte, hogy engedélyhez kötött a kutatási jog, arról beszélt, hogy a jövőben már nem is a kuratórium, hanem egy kormánymegbízott joga lesz azok kiadása. Schiffer András véleménye szerint ez sajátos megvilágításba helyezi azt, hogy a Fidesz és a KDNP elmúlt hónapokban folyamatosan "a szőnyeg alá kívánja söpörni az aktanyilvánosság ügyét".

A kormány politikai alapon fogja korlátozni, hogy kik férhessenek hozzá ezekhez az iratokhoz - szögezte le.

A pártállami iratok "államosítására" áttérve alapvető elvi kérdésnek nevezte, hogy a pártállami előjogokat átörökíthetik-e magánszervezetekre.

Kijelentette: az LMP szerint nincs arra jogalap, hogy a pártállami szervezetek által megszerzett iratokat magánszervezetek kezelhessék.

Fidesz: a kutatási jog alapjog

Horváth János arról beszélt, nagyon fontos törvényt "formálnak", és a javaslat több annál, mint ahányan szemmel láthatólag részt vesznek a vitában. Egyes felszólalásokból azonban kiderült: valóban nagy dologról van szó - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Hozzátette: jó volna észre venni, hogy a levéltárak és a különböző források korlátozott volta, vagy elérhetetlensége, milyen sok kárt okozott a nemzetnek. Jelentős lépésnek nevezte ezek elérhetővé tételét, hogy minden olyan állampolgárhoz eljussanak az információk, aki erre kíváncsi. A kutatási jog alapjog - mondta, hozzátéve: a javaslat "egyengeti az utat efelé". Arról, hogy visszaesne a kutatás, mint azt az egyik ellenzéki felszólaló állította, azt mondta, meglátása szerint ez nem következik be. Az elnöklő Latorcai János az általános vitát elnapolta.

A közadat újrahasznosítása

Fónagy János államtitkár a közadatok újrahasznosításáról szóló javaslat expozéjában kiemelte: az indítvány egységes szabályozási keretet teremt, és kimondja, hogy a közadatok egy része újrahasznosításra kiadható az igénylők részére, és ennek során az adatkezelő megkülönböztető feltételeket nem alkalmazhat. Az adatok kiadását 20 munkanapon belül kell elvégezni, és erről újrahasznosítási megállapodást kell kötni. Az adatkezelőnek automatikusan feldolgozható formában kell az adatokat átadnia. Az indítvány nem érinti vagy sérti az információszabadságra vonatkozó szabályokat - hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra, hogy az állami és önkormányzati szervek közfeladataik ellátása során nagy mennyiségben állítanak elő adatokat, ezekben az a közös, hogy a jogszabályok alapján kizárólag a közszféra intézményei állíthatják elő, csak itt állnak rendelkezésre. Ezek egy része ugyanakkor piaci jelentőséggel bír - mondta Fónagy János, és példaként a műholdas navigációs szolgáltatásokat említette, ahol az állam által előállított térképészeti alapadatokat használnak fel.

Az adatok újrafelhasználása, hasznosítása az egyes vállalatok működéséhez nélkülözhetetlen, így elengedhetetlen, hogy a közadatokhoz azok újrahasznosítói megfelelő garancia és semleges versenyfeltételek mellett juthassanak hozzá - mutatott rá.

Fidesz: összhangot teremtenek a hazai jogrendszerrel

Bohács Zsolt a hazai jogrendszerrel való összhang megteremtését emelte ki. Hozzátette: a javaslat nem teszi kötelező minden adat esetében a rendelkezésre bocsátást. Erről az adatok kezelő szerv dönt - jelezte, kiemelve: a javaslat a hatályos uniós irányelv átültetését célozza.
Fontosnak tartotta, hogy költségalapú árazást lehet felszámolni, és megjegyezte: az adatkezelő szervek az igénylés célját nem vizsgálhatják. A javaslat lehetőséget teremt az egységes jogi szabály kialakítására Magyarországon - mutatott rá.


12:50 - A fogyasztóvédelmi törvényjavaslat részletes vitájával és a levéltári törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Utóbbi során az ellenzéki MSZP úgy értékelte, a javaslat valódi célja a baloldal tudományos műhelyeinek felszámolása, míg a Jobbik és az LMP a megyei levéltárak önállóságának megőrzését szorgalmazta.

Fogyasztóvédelmi törvény

Staudt Gábor (Jobbik) olyan szocialista képviselők által benyújtott módosító javaslat mellett érvelt, amely a társasházakra és a lakásszövetkezetekre is kiterjesztené a fogyasztó fogalmát.

Simon Gábor szintén a fogyasztói minősítés kiterjesztése mellett szólt, mondván, így vehetnek részt a békéltető testületek eljárásában a lakásszövetkezetek. Az MSZP-s képviselő a közszolgáltatás fogalmát a személyszállításra is alkalmazná, emellett fontosnak tartotta, fogy a bírságokból befolyt összegekből a civil szervezetek támogatást kapjanak képzéseikhez.

A KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás azt kezdeményezte, hogy új csekket vagy számlamásolatot egy alkalommal ingyenesen biztosítsanak a szolgáltatók az ügyfeleiknek. Amellett is érvelt, hogy a számlák átláthatók, értelmezhetők legyenek.

"Az ellenzéki képviselőknek igazuk van" - jelentette ki Zsigó Róbert fideszes képviselő, aki szintén úgy gondolta, jó lenne, ha minden megyeszékhelyen lenne ügyfélszolgálata az országos szolgáltatóknak és ha legalább egy csekkmásolathoz ingyen jutnának hozzá a fogyasztók.
Tóth Csaba (MSZP) heti egy helyett két napon tartatna hosszított ügyfélszolgálatot. Az ülésen elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta.

Új levéltári intézményrendszer alakul

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó Szőcs Géza kulturális államtitkár azt mondta, az előterjesztés célja egy országos, nemzeti szintű levéltári intézményrendszer kialakítása, amelyben a megyei levéltárak a Magyar Országos Levéltár (MOL) megyei szintű szervezeti egységeiként fognak működni.

A megyei levéltári közfeladat-ellátás tartalmi elemei tehát nem változnak, azonban a megyei levéltárak a MOL szervezetébe integrálódva új levéltári szervezetet hoznak létre - tette hozzá Szőcs Gáza, aki szerint az új levéltári szervezet méltán viseli majd jövőben a Magyar Nemzeti Levéltár megnevezést.

Szerinte az átalakítások nyomán lehetővé válik a meglévő közfeladat egységes, szakszerű és hatékonyabb ellátása. Mint mondta, a megyei levéltárak jelenleg 19 megyeszékhelyen 20 intézménnyel, (Győr-Moson-Sopronban ugyanis két levéltár található), területileg igen széttagoltan, összesen 41 településen és 68 telephelyen működnek. Utalt arra is, hogy a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények, így a megyei levéltárak is állami tulajdonba kerültek.

Fidesz: a sors kényszeríti ki levéltári törvény módosítását

Gyimesi Endre fideszes képviselő úgy ítélte meg, hogy a sors kényszeríti ki a törvény változását, ugyanis a megyék meggyengülése következtében kevesebb módjuk, lehetőségük, pénzügyi eszközük volt az intézmények, így a megyei levéltárak támogatására. Ezért mindenképpen szükségessé válik az, hogy állami tulajdonba kerülve, a levéltárak azonos elvek alapján, megfelelő keretek között tudjanak működni - tette hozzá.

A szervezeti átalakításának úgy kell befejeződnie, hogy az évszázados hagyományokon alapuló rendszerben a körülmények érzékelhető javulását kell garantálni - hangsúlyozta.

MSZP: a baloldali tudományos műhelyek felszámolása a valódi cél

Tóbiás József, az MSZP képviselője szerint a levéltári törvény módosításának valódi célja a baloldal tudományos műhelyeinek felszámolása, az MSZMP tagjainak megbélyegzése és a szociáldemokrata felfogás kiirtása, ezért nem támogatják a javaslatot.

Szavai szerint a történelemtudomány tiltakozik az ellen, hogy a javaslattal egy korszakra egyszerűsítik le az 1944 és 1989 közötti időszakot. Kifogásolta azt is, hogy a módosítás értelmében államosítják az MSZMP tagnyilvántartásait és a Szociáldemokrata Párt iratait. Mire kell a Fidesznek a MDP, az SZDP és MSZMP tagnyilvántartása? - tette fel a kérdést.
Úgy vélte: a politikai cél az, hogy a politikai és társadalmi baloldal ellehetetlenüljön Magyarországon.

Jobbik: meg kell tartani az intézmények önállóságát

Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, habár a törvény több pontját is üdvözlik, nem tudják támogatni a javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartják az intézményi önállóság megszüntetését.

A képviselő azzal teljes mértékben egyetértett, hogy a Politikatörténeti Intézettől állami tulajdonba kerülnek iratok, a megyei levéltáraknak a Magyar Országos Levéltár alá rendelését viszont elfogadhatatlannak nevezte. Hangsúlyozta, hogy a döntést a szakma is ellenzi. Megjegyezte, hogy pártjuk olyan módosító javaslatokat nyújt be, amelyek alapján megmaradna az intézmények önállósága.

A Jobbik azért aggódik, hogy a megyei levéltárak akár meg is szűnhetnek, miután átkerülnek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá - mondta a politikus.
LMP: a megyei levéltárak elveszítik önálló státuszukat

Karácsony Gergely (LMP) szerint a megyei levéltárak "államosítása" nem a legszerencsésebb formában történik. Hangsúlyozta, hogy a szakmai szervezetek is tiltakoztak amiatt, mert a megyei levéltárak elveszítik önálló intézményi státuszukat.

A képviselő a változtatás egyik lehetséges okaként azt nevezte meg, hogy ezek az intézmények ne tudjanak önállóan működési forrásokat szerezni. Leszögezte, hogy az LMP viszont csak akkor tudná támogatni a javaslatot, ha sikerülne megőrizni a levéltárak önállóságát.


11:07 - A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány megszűnéséről, a rendőrség napjáról, egy belügyminisztériumi modellprogramról, az örmény népirtásról, a német nemzetiségű magyarok kitelepítéséről és a felsőoktatásról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Szőcs Géza: rosszul működött a megszűnt Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

Szőcs Géza kulturális államtitkár arról beszélt, hogy egy évvel ezelőtt, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány megszüntetésének bejelentése után vészkiáltásoktól volt hangos a sajtó, amelyek arról szóltak, hogy a művészek vagyona és szociális biztonsága végveszélybe kerül. Egy "kiváltságaihoz ragaszkodó szűk kör" azt akarta elhitetni, hogy az állam csak rosszat akarhat - tette hozzá.

A járásokról is vitáztak a politikusok kedden a parlamentben. Fotó: MTI/KOvács Tamás (galéria)

Hangsúlyozta: az azóta eltelt időszakban létrehozták a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t a vagyonkezelésre, a művészek és hozzátartozóik pedig a nyugdíjfolyósító közreműködésével időben jutnak hozzá az állam által garantált járandóságukhoz. Mint mondta, idén áprilisban a bíróság törölte a közalapítványt, így süllyesztőbe került egy rossz konstrukció, megszűnt egy rosszul működő szervezet. Az igazi munka azonban még hátravan, az utódszervezetnek működésével kell bizonyítani, hogy hatékonyan képes a művészek érdekében az állami forrásokkal gazdálkodni - fogalmazott.

Az MSZP a rendészeti ágazat fejlesztését szorgalmazza

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője Szent György napja, a rendőrség ünnepnapjára emlékezve kifogásolta, hogy bár a Fidesz 2010-ben fizetésemelést és a rendőrség társadalmi presztízsének megerősítését ígérte, ehelyett szerinte kormánypárti politikusok "propagandahadjáratot" indítottak a hivatásosok ellen, majd a kormánytöbbség megszüntette szolgálati nyugdíjrendszert és megnyirbálta a szolgálati nyugdíjasok ellátását.

A szocialista politikus szerint itt az idő, hogy megkezdődjön a rendészeti ágazat jövőbe mutató fejlesztése. Jelezte: a megújult MSZP tanult kormányzati kudarcaiból, azért jövőbeni kormányzati programjában megújult formában visszaállítja majd a szolgálati nyugdíjak rendszerét.

A járásokról is vitáztak a politikusok kedden a parlamentben. Fotó: MTI/KOvács Tamás (galéria)

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában sajnálatosnak tartotta, hogy a képviselő megpróbálja elrontani a rendőrök ünnepét, és politikai támadást indít a rendőrség ellen. Az államtitkár megköszönte a rendőrség személyi állományának munkáját, és felsorolta a kormány eddigi rendőrséget segítő intézkedéseit, amelynek eredményeképpen 2011-ben több mint 4000 főt vettek állományba, megerősítették a helyi rendőrségeket, havi 14 ezer forinttal emelték a tiszthelyettesek pótlékát és egységesítették a ruházatot.

LMP: a BM megbélyegezte a cigány fiatalokat


Szabó Tímea, LMP képviselője arról beszélt, hogy négy szervezet kapott meghívást a Belügyminisztériumtól egy a fiatalok jogkövető magatartásáról szóló modellprogram kidolgozása kapcsán, később azonban a tárca "megdöbbentő módon" módosította a programot, amely így kizárólag a cigány gyerekek jogkövető magatartásáról szól majd. Szerinte ez a romák megbélyegzését jelenti.

Kontrát Károly államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium az intézkedési terv módosításáról döntött, így megváltozott a képviselő által kifogásolt megfogalmazás.

A Fidesz az örmény holokausztról emlékezett meg

Kupper András fideszes képviselő az örmény holokausztról, mint a világtörténelem első megtervezett népirtásáról emlékezett meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Országgyűlést senki nem tekintheti egyszerű színpadnak, ahonnan "hordószónokként" azt kiabálhat, amit a köré sereglett alkalmi publikum elvár, az Országházban senki nem veheti a bátorságot, hogy etnikai vagy vallási alapon való megkülönböztetést támogasson.

A járásokról is vitáztak a politikusok kedden a parlamentben. Fotó: MTI/KOvács Tamás (galéria)

Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a történelem tanulsága, hogy mindörökre el kell utasítani a kollektív bűnösség elvét.

A KDNP a német nemzetiségű magyarok kitelepítéséről emlékezett meg
Michl József KDNP-s képviselő a Magyarországról kitelepített németek egyesületének 60 éves évfordulójáról emlékezett meg. Szőcs Géza államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kitelepítettek szervezetei aktív, élő közösségei lakóhelyüknek és nem táplálnak negatív érzelmeket a magyarok és a magyar állam iránt.

Jobbik: felsőoktatás csak a gazdagoknak kedvez

Dúró Dóra (Jobbik) szerint a hétfőn nyilvánosságra került "második Orbán-csomagból" kiderült, hogy a megszorításoknak legfőbb célpontja az oktatás lesz és megint a szegények járnak a legrosszabbul. Egy kiszivárgott anyagból kiderült, hogy 2013-tól a kormány lenullázza a jogászképzést, ami kizárja a szegény, de tehetséges gyerekeket - folytatta, és úgy értékelte, hogy a szegény, de tehetséges diákoknak egyetlen esélye az eladósodás lesz.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatás mintegy 70 ezer kezdő hallgatónak a tanulmányaihoz járul hozzá teljes vagy részösztöndíjjal, a szegény diákok lehetőségeit pedig a Diákhitel II. biztosítja.

Az állami ösztöndíjas jogászképzés megszűnése kapcsán az államtitkár azt mondta: nincs még ilyen döntés, ez egy tervezet. Hozzátette ugyanakkor, ha valaki felveszi a diákhitelt, és jogászdiplomát szerez, átlag feletti fizetésre számíthat, amelyből könnyedén ki tudja fizetni annak részleteit. Ha ez az elgondolás visszatartja a szegényeket, akkor itt valami logikai hiba van - mondta.

Korábban:

A közigazgatási tárca által tervezett körzetek helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó módosító indítványt, amelyet a kormánypártok fővárosi polgármesterei mellett - egyéni képviselőként - Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is aláírt.

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott indítvány - amely a járási törvény javaslatát módosítaná - előterjesztői között van még - ugyancsak egyéni képviselőként - Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, valamint Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere is.

A módosító javaslat minden passzusban, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést fővárosi kerületi hivatalra kezdeményezi változtatni. Emellett a jogszabály egyértelműen kimondaná, hogy a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, amelyek illetékességi határa megegyezik a kerület közigazgatási területével.

"A polgárok számára is sokkal könnyebben követhető az államigazgatás működése, ha a járási feladatok területi kialakítása a kerületekhez igazodik" a fővárosban, ha ugyanis az államigazgatási ügyek intézése nem kerületi szinten történne, az zavart és elutasítást váltana ki az ügyfelekből - indokolják javaslatukat a Fidesz-KDNP politikusai.

Magyarázatuk szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma - folytatják - nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket.

A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét azért vetik el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, így azt ki kellene alakítani, ami jelentős beruházásokat és plusz forrásokat igényelne, továbbá nem feltétlenül jelentene megtakarítást hosszú távon sem. Hozzáteszik azt is, hogy a kerületeknél nagyobb egységek növelnék az ügyintézésre fordítandó időt, ami rontaná az emberek államigazgatásra vonatkozó minőségítéletét.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, "meghajlik" az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás.

A Hír TV egyik esti műsorában úgy fogalmazott: "ha a budapesti kerületi polgármesterek gyomra ezt beveszi, hogy 23 polgármesteri hivatal és 23 polgármester mellett 23 kormányhivatal és 23 kormányhivatal-vezető jöjjön létre, és ez a közigazgatás racionalizálásába az ő részükről belefér, akkor én meghajlok az ő erejük előtt. Ők pont 22-vel vannak többen, mint én".

2013-tól a járások lesznek az állam legkisebb területi államigazgatási egységei.

Korábban:

Az Országgyűlés keddi ülésnapján kezdődik vita a közadatok újrahasznosításáról szóló kormányzati javaslatról, de folytatódhat a járások kialakítását tartalmazó, ugyancsak a kabinet által jegyzett előterjesztés általános vitája is.

A parlament ülése reggel kilenc órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A képviselők ezt követően a kabinet azon javaslatát kezdhetik tárgyalni, amely lehetőséget ad például a Politikatörténeti Intézet Levéltárában őrzött közokiratok Magyar Országos Levéltárnak történő átadására.

Általános vita kezdődik a kormány közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslatáról is, amelyet a fejlesztési miniszter a közszféra
információinak további felhasználásáról szóló uniós irányelvvel indokolt, jogvédő szervezetek ugyanakkor kifogásolták az indítványt, hangsúlyozva, hogy az kiszámíthatatlanná tenné a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot.

Az ülésnap végén előbb a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozati javaslatról, majd a járások kialakításáról kezdődik vita. Utóbbi előterjesztés tárgyalása az előző héten folytatódott volna, ám a kormány javaslatára akkor lekerült a napirendről. A döntés mögött az állt, hogy a kabinet szerdán ismét áttekintette a járások kialakításával összefüggő teendőket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tilos lenne külön díjat felszámítani a sárga csekkes fizetésért

Véget vetne a fogyasztóellenes gyakorlatnak, és megtiltaná a szolgáltatók számára a sárga csekkel történő fizetés miatti külön díj felszámítását egy fideszes a javaslatot. Tovább olvasom