Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 33°C Még több cikk.

Parlament: vita az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekről

A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat szerdai általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között.
17:43 - Az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti teljesítéséről szóló jelentés tárgyalásával fejezte be ülését szerdán az Országgyűlés.

Vita a fogyatékosügyi program 2007-2010 közötti teljesítéséről
Tapolczai Gergely (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007 és 2010 között - bár voltak kifogásolható intézkedések - mégis sok olyan lépés történt, amelyek segítették a fogyatékkal élőket. A kormánypárti politikus pozitív példaként hozta az akadálymentesítés folytatását, míg a negatívumok közé sorolta, hogy a támogatásokban nem érvényesültek maradéktalanul az esélyegyenlőségi elvek.

A szocialista Varga László korrektnek nevezte a jelentést. Az ellenzéki képviselő szintén az akadálymentesítés előrehaladott állapotát emelte ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy az még így sem érte el az uniós elvárások szintjét. Hangsúlyozta, az MSZP támogatja a jelentés elfogadását, a jelenlegi kormány feladatának pedig azt tartják, hogy folytassa a munkát ezen a területen.

Vágó Sebestyén (Jobbik) egyebek mellett arról szólt, hogy bár történtek változások az akadálymentesítésben, a vasúti közlekedésben ez mégsem érzékelhető. Mint mondta, a kerekesszékkel élők az ország legtöbb állomásán a mai napig nem tudnak önerőből felszállni a vonatokra.

Szabó Tímea (LMP) bírálta a jelentést, amely szerinte nem más, mint felsorolás az egyes intézkedésekről. A képviselő a hiányosságok és hibák bemutatását is beépítette volna jelentésbe, és közölte azt is: frakciója törvénymódosítást kezdeményez majd, hogy a jelentés valóban teljes körű tájékoztatást adjon.

Frakciótársa, Szél Bernadett hozzátette: a kormányoldal által beterjesztett polgári törvénykönyv valamint a már elfogadott munka törvénykönyve nyíltan szembemegy a programban megfogalmazott célokkal, azok ugyanis szerinte nem segítik a fogyatékkal élők társadalmi integrációját.

Szűcs Erika, a Demokratikus Koalíció (DK) független képviselője hangsúlyozta, hogy a fogyatékosügyi program megvalósításában nemcsak az érintett tárcák, hanem civil szervezetek is jelentős szerepet játszottak, és hiányolta az ezt bemutató adatokat a jelentésből.

Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában nevetségesnek nevezte az LMP kritikáit. Mint mondta, a 2007-2010 közötti időszakra vonatkozó fenntartásaikat nem a mostani kormánynak, hanem "elődeiknek", a szabad demokratáknak kellene címezniük. Hozzátette: a jelentésben foglalt időszakban sok mindenben sérültek a fogyatékosok jogai és esélyei. Az államtitkár szerint ennek oka egyrészt a 2008-as gazdasági válság, másrészt Gyurcsány Ferenc elhibázott kormányzása.

Tapolczai Gergely az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója kiemelte, hogy a fogyatékosok ügye közös ügy. A politikus kitért arra, hogy a jelentés elkészítése azért is csúszott, mert az Országos Fogyatékosügyi Tanács kérésére abba belevették a szervezet által megfogalmazott észrevételeket és hiányosságokat.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az általános vitát lezárta. Mivel a javaslathoz módosító indítványok nem érkeztek, arról részletes vitát nem tartanak. Az elnök egyúttal lezárta a kisajátításról szóló törvény módosításának általános vitáját, majd a szerdai ülésnapot is.

16:06 - A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat szerdai általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.

Vita a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekről

Kolber István, a Demokratikus Koalíció (DK) független képviselője azt mondta: a kormány tévúton jár, ha törvényben akarja szabályozni ezt a kérdést. Ráadásul szerinte a kabinet egyoldalúan, a baloldali történelmi személyiségek kárára akarja meghozni az új szabályokat.

Hozzátette, úgy gondolják, az "egészséges társadalmi tudatra" kellene bízni a közterületek elnevezését, így például sem Horthy Miklósról, sem Kádár Jánosról nem lehetne utcát elnevezni. Hasonlóan érvelt a szocialista Varga László is, aki szerint a kormánypártok Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken bemutatott csomagjáról akarják elterelni a figyelmet.

Wittner Mária (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy addig nem beszélhetünk rendszerváltásról, csak "elmaszatolásról", amíg a múlt nincs "letisztázva". A szocialista képviselők felé fordulva hangsúlyozta: "a vér még ott rezeg megalvatlanul az önök kezén, akik megteremtették a 301-es parcellát, akik a kivégzések sorozatát csinálták, akik felelősek a kulákkönnyekért". Wittner Mária szerint azért kell visszatérni a múlthoz, hogy "maszatolás" helyett "tiszta vizet öntsenek a pohárba".

A fideszes Kőszegi Ferenc arról beszélt, baloldali polgármesterek úgy akadályoztak meg utcaátnevezéseket, hogy levelet írtak az állampolgároknak arról, mennyibe fog kerülni a személyes iratok cseréje.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felvetésére, miszerint van jó néhány fideszes polgármester, aki ugyanezt csinálta, Kőszegi Ferenc azt mondta: szomorú, ha valóban vannak ilyen fideszes városvezetők, de a javaslatnak éppen az a célja, hogy ez mindenhol megváltozzon.
A fideszes Kontur Pál azt ajánlotta képviselőtársainak, hogy ne vitatkozzanak sokat ezen a javaslaton, hiszen gyilkosok nem érdemelnek ennyi szót.

LMP-s képviselők, Szabó Tímea és Schiffer András viszont éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy nem a gyilkosok megítélésével kapcsolatban van véleménykülönbség a pártok között, hanem abban, hogy a jogszabály olyan személyeket is érint, akinek kétséges a megítélése.

Schiffer András szerint a jogszabály alkalmatlan arra, hogy ezeket az árnyalatokat megfelelően kezelje. Szabó Tímea úgy vélte, a magyarságtudatot erősíteni kell, de ezt nem felülről kell ráerőszakolni emberekre, hanem az oktatáson keresztül kell megvalósítani.

A jobbikos Lenhardt Balázs viszont úgy vélte, éppen azért kell egy törvénnyel megváltoztatni ezeket a vitatott elnevezéseket, mert a mai közállapotok olyanok, hogy sokan "proli mentalitással" nemet mondanának az utcanevek megváltoztatására.

A jobbikos, fideszes és MSZP-s képviselők a miskolci Földes
gimnáziumnak nevet adó Földes Ferenc megítéléséről is vitatkoztak, az elnöklő Balczó Zoltán ugyanakkor a több mint másfél órán át tartó, kétperces felszólalásokból álló vitában jelezte a képviselőknek, hogy nevek sokaságát fel lehet vetni, de ezekről nem a parlament hozza meg a konkrét döntést.

Zagyva György Gyula (Jobbik) hangsúlyozta, hogy szerinte a javaslatnak a köztéri alkotásokat is érintenie kellene, és nem csak az utcanevekre kellene koncentrálnia a kormányzatnak. A jobbikos politikus kiemelte: egyes szobrok ugyanazon szellemiség hatására viselik a nevüket, vagy állítanak emléket egy-egy önkényuralmi rendszernek, amely szellemiség miatt a jelenlegi törvény megtiltaná a közterek elnevezését. Az ellenzéki párt ezzel kapcsolatban módosító indítványt is benyújt a törvényjavaslathoz.

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy egyértelműen szükség van erre a törvényre, ugyanakkor szerinte a javaslat hiányos, egyrészt az indoklásban található neveket, másrészt pedig a hatályát illetően. Az ellenzéki politikus amellett érvelt, hogy a javaslat hatályát terjesszék ki a köztéri szobrokra is.

Novák Előd (Jobbik) kiemelte, hogy ennek a törvénynek a helyes alkalmazásához is feltétlenül szükséges lenne az állampárti múlt hiánytalan feltárása és felszólította a kormányt, hogy ne halogassa ennek megkezdését.

Stágel Bence (KDNP) előterjesztőként azzal zárta a vitát: huszonhárom éves adósságot kell rendezni megnyugtató módon egyes utcanevek megváltoztatásával. Fontosnak tartotta, hogy bizonyos célokban egyetértsen a parlament, ez azonban szerinte a képviselők számára nem volt egyértelmű: kettős beszédre utaló megnyilvánulásokat hallott a vitában.

Stágel Bence minden politikust óva intett attól, hogy olyan vitákat folytasson, ami a történészek feladata. Szerinte bizonyos esetekben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is az önkormányzatok jogosultsága lesz az elnevezésekről való döntés.

Mint mondta, az önkényuralmi rendszerekkel való teljes körű szakítást kívánják elérni. Közölte azt is, hogy ingyenes lesz az okmánycsere az érintett közterületeken lakók számára.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

4. rész: A kisajátításról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló javaslat általános vitájával, majd az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Fidesz: egyszerűbb és gyorsabb lesz a kisajátítási eljárás

Kozma Péter (Fidesz) szerint a kisajátításról szóló törvény módosítása egyszerűsíti, gyorsítja a kisajátítási eljárásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kisajátítás az állami beavatkozás legerősebb eszköze, aminek csak a legvégső esetben kell megtörténnie, ha egy közérdekű cél megvalósítása más módon nem érhető el, és azonnali kártalanítással kell együtt járnia.

A változások közül kiemelte, hogy bővülnek a környezetvédelmi célokkal kapcsolatos kisajátítási eljárások, bevezetik az eljárást gyorsító formanyomtatványt, valamint szigorítják a hiánypótlások körét és számát, a hiánypótlás nem teljesítése esetén pedig a következményeket is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a javaslat egy joghézagot is megszüntet azzal, hogy a kisajátítás elszenvedője már nem csak banki átutalással, hanem postai úton is megkaphatja a kárpótlási összeget.

Jobbik: indokolt a kisajátítási törvény felülvizsgálata

Magyar Zoltán (Jobbik) indokoltnak nevezte a törvény felülvizsgálatát, mert szerinte a gyakorlati alkalmazás során rengeteg hiba merült fel, ugyanakkor úgy vélte, érdemes lett volna új törvényben szabályozni a kérdést.

A politikus a Jobbik nevében összességében támogatásáról biztosította a javaslatot, mert szerinte ésszerűbbé és egyszerűbbé teszi az eljárást, ugyanakkor számos olyan részletszabályt említett, amelyben szerinte érdeme lenne megváltoztatni. Nem értett egyet többek között azzal, hogy a kisajátítási eljárásban egyéves határidőt állapítottak meg a vételi ajánlattal kapcsolatban, szerinte erre kilencven nap is elegendő lenne.

Támogatandónak nevezte ugyanakkor azt a változást, hogy a kisajátítási eljárás során elidegenítési és a terhelési tilalmat jegyezhetnek be a kisajátítandó ingatlanra.

Az LMP a természeti erőforrások védelme érdekében módosítana a kisajátítási eljárásokon

Schiffer András (LMP) azt tartotta elsődleges szempontnak, hogy az állam a kisajátítás során mennyire tudja megvédeni az alapvető természeti erőforrásokat. Az LMP képviselője támogatta azt a módosítást, miszerint az állam hulladéklerakó és tartós környezetkárosítás rekultivációja céljából is kisajátíthasson területet. Ugyanakkor jelezte: az LMP azt is rögzítené, hogy a kisajátítás nem érintheti a szennyező felelősségét.

A politikus szerint a termőföld védelme érdekében helye van kisajátításnak, de a kisajátított termőföldet védeni kell az átminősítésekkel szemben, hogy később az állam ne tudja "elkótyavetyélni".

Schiffer András az LMP nevében üdvözölte azt a szabályt is, amely a természeti környezet pusztulása esetén lehetőséget ad a Natura 2000 területek kisajátítására. Szerinte azonban ezt a szabályt megelőző jelleggel akkor is alkalmazni kellene, amikor a természet pusztulásával fenyegető helyzet alakul ki.

Közölte: az LMP azt is javasolja, hogy a kisajátított védett természeti területet 20 évig ne lehessen elidegeníteni és haszonbérletbe adni, így - mondta - nem kerülhetne "zöldbárók" vagy "oligarchák" kezére.

Kolber István (független) a jogorvoslati kérdésekben javasolt módosítást
Kolber István, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő azt javasolta, hogy a kisajátítási eljárásokban az egymillió forint alatti kártérítési ügyekben is legyen lehetőség jogorvoslatra. Mint mondta, a mostani szabályok szerint a bíróság a kisajátítási határozatot megváltoztathatja, ez ellen azonban nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor 2012 szeptember vége óta a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lehetősége is szűkült, így az egymillió forint alatti kártérítést érintő ügyekben nem lehet felülvizsgálati eljárást indítani. A képviselő a probléma átgondolását javasolta a kormánynak.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát elnapolta.

A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő törvényjavaslat

Fidesz: a kormány nem akar átnevezni utcákat

Ékes Ilona (Fidesz) kiemelte: nem igaz az az ellenzéki vád, hogy a kormány át akarja nevezni a kommunista elnevezésű utcákat, tereket. Átnevezni csak az önkormányzatok tudnak és ezt a szabadságukat a törvény semmilyen formában nem kívánja korlátozni - rögzítette. Hangsúlyozta azt is, hogy a törvény hatálya alá eső önkényuralmi rendszer a kommunizmus mellett a fasizmus is.

DK: az államnak nem feladata a történelmi tudat formálása
Kolber István független képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) tagja arról beszélt, hogy szerinte a javaslat egy pótcselekvés és alkalmatlan a történelmi traumák rendezésére. A valódi célja szerinte az, hogy elterelje a közvélemény figyelmét az ország valós problémáiról.

Ez egy "ostoba, bornírt, felháborító" törvény, amely illeszkedik a kormány nemzeti hitvallásába, és törvénybe akarja foglalni, hogy a társadalom történelmileg kit szeressen és kit ismerjen el - értékelt Kolber István, aki szerint ugyanakkor az államnak nem feladata a történelmi tudat formálása. Úgy foglalt állást, hogy nem azért nem kellene ilyen elnevezéseket alkalmazni, mert azt törvény tiltja, hanem mert az nem helyes és nem illik.

3. rész: Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése. A módosítás értelmében például 20 napra csökken az útlevél elkészítésének határideje.

Kormány: cél a SIS II rendszer magyarországi alkalmazása

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár expozéjában elmondta: a Schengeni Információs Rendszer (SIS) európai szinten már 1996 óta működik, Magyarország pedig 2007-ben csatlakozott a rendszerhez, amelynek az elmúlt évek tapasztalatai alapján elkészítették a második generációját.

Az államtitkár kiemelte: a Magyary programmal összefüggő módosítások hatására 30-ról 20 napra csökken az útlevél kiadásának határideje, valamint egységes és ezzel gyorsabb is lesz az erkölcsi bizonyítvány kiadása is. A jövőben ez utóbbinál csak a célt és foglalkozást kell megjelölni, ami miatt kérik az erkölcsi bizonyítvány kiadását és ehhez egy közérthetőbb, egyszerűbb formanyomtatvány is készül majd.

A Bethlen Gábor Alap és az Országos Fogyatékosügyi Program az Országgyűlés napirendjén. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Kiemelte azt is: a külföldről behozott járművek származásának ellenőrzése gyorsul, mivel közvetlen kapcsolat lesz a SIS rendszer és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) között.

A javaslat emellett bővíti a diákhitel szervezet által a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából igényelhető adatok körét. Hosszabb távon kapcsolati kód használatának biztosításával a diákhitel szervezet automatikusan értesítést kaphatna a hitelfelvevő személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából a hitelfelvevő adatainak változásáról. Ennek megvalósulása esetén a diákhitel szervezet ügyfelei az adatváltozások személyes benyújtása és egyeztetése helyett elektronikus úton is bejelenthetnék a változásokat.

Fidesz: az adatbázis segíti a hatóságok munkáját

Ágh Péter (Fidesz) a módosítás okait indokolva hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a SIS II-ben való részvételről, annak alkalmazása ugyanis a schengeni tagság egyik alapfeltétele. Szavai szerint lényegében egy olyan adatbázisról van szó, amelynek segítségével a hatóságok hozzáférhetnek a körözés illetve beutazási tilalom alatt álló személyek egyes adataihoz.

A szabályozás megalkotásával nő a polgárok biztonsága és a rendészeti szervek munkavégzésének hatékonysága. A rendszer újdonságai közé tartozik majd az új körözési kategóriák tárolása, a biometrikus adatok kezelése illetve az egy bizonyos személyhez vagy tárgyhoz köthető adatok összekapcsolásának lehetősége - sorolta a változásokat.
Az új rendszerben az ügyintézési határidőt a jelenleginél rövidebb időtartamban határozzák meg, az útiokmányok elkészítése pedig a jelenlegi harminc napról húszra csökken - közölte.

A Bethlen Gábor Alap és az Országos Fogyatékosügyi Program az Országgyűlés napirendjén. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

MSZP: korrekt módon készítették elő a javaslatot

Juhász Ferenc (MSZP) véleménye szerint a törvényjavaslatot korrekt módon készítették elő és az előterjesztés alapvetően nemzeti érdekeket szolgál.

Komoly vívmánynak nevezte, hogy az uniós tagság és a schengeni rendszerben való együttműködés lehetővé teszi a magyar állampolgárok szabad mozgását a tagszövetségen belül. Az eljárások könnyítései is számos támogatható elemet tartalmaznak - hangsúlyozta.

Kritikaként említette, hogy a javaslat az Országgyűlési Őrséggel is foglalkozik. Meglátása szerint ez jól példázza, hogy a szervezet mennyire rendszeridegen a magyar gyakorlatban.

Végül támogatást kért a kormánypárti többségtől ahhoz a módosítójukhoz, amelyiknek az a célja, hogy ne lehessen "gebinbe" kiadni az adatnyilvántartást.

Az Országgyűlési Őrség szabályozásának beemelését kritizálta a Jobbik

Mirkóczki Ádám (Jobbik) is azt emelte ki, hogy céljaiban, tartalmában és irányaiban támogatják a javaslatot, mert fontos tartják a biztonságot és az egyszerűbb adatkezelést. Juhász Ferenchez hasonlóan ő is az Országgyűlési Őrség szerepeltetését kritizálta.

Kormány: a javaslat az ország és az emberek érdekeit szolgálja


Kontrát Károly belügyi államtitkár megköszönte a támogató hozzászólásokat, majd azt hangsúlyozta, hogy a javaslat minden eleme az ország és a magyar állampolgárok érdekeit szolgálja.

A kritikákra reagálva elmondta, az Országgyűlési Őrségre intézménye megfelel a magyar nemzeti hagyományoknak, a javaslat pedig teljes mértékig tiszteletben tartja a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerét.
Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

A Bethlen Gábor Alap és az Országos Fogyatékosügyi Program az Országgyűlés napirendjén. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

2. rész: A KDNP szerint a Bethlen Gábor alap elérte a kitűzött célokat, Jobbik ugyanakkor határozottan elutasította a beszámoló elfogadását a javaslat szerdai általános vitájában, mert szerinte az alap működését káosz jellemezte, és nemet mondott arra az LMP is, az ellenzéki párt vezérszónoka többek között az oktatási-nevelési támogatások késését tette szóvá.

KDNP: az alap elérte a kitűzött célokat

Kalmár Ferenc, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy szervezetileg is más típusú alapot hoztak létre. Mint mondta: az alap elérte a kitűzött célokat, ha vannak is működési hiányosságok, ezek korrigálhatók. Változás, hogy tavaly lehetőség nyílt a diaszpóra számára is pályázat benyújtására - mondta. Kiemelte: a források szétosztásakor mindig figyelembe veszik a határon túli szervezetek javaslatait, az MSZP erre vonatkozó vádjai nem állják meg a helyüket. Szólt arról, hogy a legtöbb pályázat a kulturális hagyományőrzés, a magyar nyelvű könyvkiadás és média témákban érkezett.

Az alap részére 12,2 milliárd forintos kiadási előirányzat állt rendelkezésre, ebből 11,5 milliárd forint teljesült 2011-ben - mutatott rá.
Mint mondta 2011-ben a nyílt pályázati keret 1,2 milliárd forint volt, ebből 1 milliárd a központi és 200 millió forint a regionális pályázati forrás. Kitért a Határtalanul! programra is, és azt mondta: ez egyike a legfontosabb kezdeményezéseknek, és a "nemzet hálója" erősödhet általa.

A KDNP támogatja a beszámoló és a határozat elfogadását - jelezte.

Jobbik: az új alap visszalépés a Szülőföld Alaphoz képest

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a kormány költségvetésnek csak egyezrelékét fordítja a nemzet egynedének támogatására, és ez reálértéken kevesebb, mint amit a szocialisták költöttek e célra. A nemzetpolitikai fordulatnak nyoma sincs - mondta, és felháborítónak tartotta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még azt sem érezte feladatának, hogy előterjesztő legyen a szerdai vitában.

Értékelése szerint az új alap pályázati rendszere jelentős visszalépés a Szülőföld alaphoz képest, az alap működését teljes káosz és fejetlenség jellemezte. Szóvá tette, hogy bár kérték, az ellenzéki pártok a döntés előkészítési folyamatokban sem vehetnek részt. Kifogásolta azt is, hogy miért négy hónap csúszással jegyezték csak be az alapkezelőt. A külhoni magyar szervezetek hónapokig bizonytalanságban voltak - jegyezte meg. Nagy a baj oktatás-nevelési támogatások háza-táján is - fogalmazott, hozzátéve: többször felhívták a figyelmet, hogy a pénzek nem a megfelelő helyre jutnak el.

A Bethlen Gábor Alap és az Országos Fogyatékosügyi Program az Országgyűlés napirendjén. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

A Határtalanul! programnál szakmai hibát látott, mint mondta: a diákok Muravidékre és Drávaszögbe nem utazhattak, mert ezeket a területeket kifelejtették a pályázati kihívásból. Szóvá tette, hogy csak 14 ezren vehettek részt a programban és jövőre sincs több forrás e célra.
Botrányosnak nevezte, hogy az alap honlapján a támogatás nyilvántartó rendszer hónapokig nem volt elérhető. Kitért arra is: az alap tevékenységéről május 31-ig kellett volna beszámolni, a beszámoló nem készült el, a kormány ezzel törvényt sértett. A beszámoló elfogadását határozottan elutasította.

LMP: nem Budapestről kell osztani az észt

Lengyel Szilvia azt mondta, nemzetpolitikájuk alapja hogy nem Budapestről kell osztani az észt, és meghozni a határon túli közösségek helyett a döntéseket, hanem segíteni kell őket a döntéseik megvalósításában. Rámutatott: senki, de különösen a kormány nem teheti meg, hogy a külhoni magyar szervezeteket jó és rossz, a külhoni magyarokat igaz és nem igaz magyarokra osztja. Mindenkit egyenlő mércével kell mérni, nem lehet legitim határon túli szervezeteket elkülöníteni - szögezte le, hozzátéve: a kisebbségi jogok tekintetében az unióban akkor tud kellő erővel és hitelesen fellépni Magyarország, ha a magyar politika, a kormány is egyenlő mércével mér.

Az alapról szólva kiemelte: annak működésében súlyos anomáliák figyelhetők meg. Kifejtette: a kormányzati retorika ellenére sem a költségvetésben és végrehajtásában nem érhető tetten a határon túli magyarság érdekeinek valódi képviselete. Az alap létrejöttével megszűnt a lehetőség, hogy külhoni magyar szervezetek részt vehessenek a támogatásokról szóló döntésekben.

Az LMP azt javasolja, hogy a jelenlegi egy kollégium helyett támogatási célok szerint szervezett, valódi döntési hatáskörrel rendelkező kollégiumok jöjjenek létre, amelyben fele-fele arányban kapnának helyet a külhoni szervezetek és a kormánytisztviselők. Ugyanakkor a kormánypártok szerinte továbbra is a központosítást, "a kegyúri szerepet" választották az átláthatóság és az együttműködés helyett.
Szóvá tette, hogy a működés továbbra sem átlátható, az oktatási nevelési támogatások félévet késtek, és azt mondta: a határozati javaslatot az LMP elutasítja.

Rétvári: a szükséges változtatások után a nemzetegyesítés fontos és hatékony eszköze lehet az alap

Rétvári Bence a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a konstruktív hozzászólásokat, és hogy minden ellenzéki hozzászóló talált pozitív részletet is a javaslatban. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a valóban szükséges változtatások után a nemzetegyesítés fontos és hatékony eszköze lehet az egyre jobban működő Bethlen Gábor Alap.
Potápi Árpád (Fidesz) a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is elismerte, hogy vannak anomáliák az alap működésében, azonban ezeket ki lehet küszöbölni. Hangsúlyozta: a következő két évben a kormány az alap működésénél figyelembe fogja venni a vitában elhangzott javaslatokat.

Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, mivel módosító javaslat nem érkezett a javaslathoz, ezért részletes vitát nem tartanak, így várhatóan az Országgyűlés következő ülésén döntenek is az előterjesztésről.

A Bethlen Gábor Alap és az Országos Fogyatékosügyi Program az Országgyűlés napirendjén. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

1. rész: A határon túli magyar közösségeket támogató Bethlen Gábor Alap 2011-es beszámolóját kezdte tárgyalni az Országgyűlés szerdai ülésén, ezt megelőzően pedig lezárták a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló magyar-lett egyezmény kihirdetéséről szóló javaslat általános vitáját.

Magyar-lett egyezmény a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről Lettország mellett eddig Szlovákiával, Lengyelországgal és Csehországgal kötött megállapodást a magyar kormány, ugyanakkor a kabinet szándéka, hogy további uniós és NATO-országokkal írjanak alá hasonló egyezményt.

Az államtitkár szerint a Lettországgal kötött megállapodást a kölcsönös gazdasági érdekek mellett a közös NATO feladatok ellátása is indokolja.
Az államtitkári expozé után, felszólaló hiányában az elnöklő Jakab István lezárta a javaslat általános vitáját.

A Bethlen Gábor Alap 2011-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló és az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat
Rétvári Bence a Bethlen Gábor Alap működésével kapcsolatban hangsúlyozta: az alap támogatásokkal segíti a határon túli magyarság szellemi és anyagi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, forrásaival egy háromtagú bizottság rendelkezik, a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatása alapján. Az államtitkár közlése szerint az alap irányítása és működtetése új, négyszintű rendszerben folyik, amelynek célja, hogy szétválassza a politikai, a szakmai döntéshozó és a végrehajtó szervezetet, ennek eredményeképpen pedig javult az eljárás tisztasága és áttekinthetősége.

Rétvári Bence elmondta, az alapnak 2011-ben több mint 12 milliárd forint kiadási előirányzat állt rendelkezésére, amiből 11,5 milliárd forint teljesült. A kiadási megtakarítás 715 millió volt, ebből az 2012-re áthúzódó kifizetés 684 millió forint, a felhasználható szabad keret pedig 30 millió forint volt - ismertette. Kiemelte, hogy a 2011-ben korszerű folyósítási rendet vezettek be az OTP közreműködésével, így a támogatások közvetlenül az érintettekhez jutottak el.

Rétvári Bence a szervezet legnagyobb sikerének azt nevezte, hogy az alap 2011-ben összesen 1743 pályázatot támogatott, így korábban nem látott mértékben segítette elő a határon túli magyarok szülőföldön való megmaradását és a magyar-magyar kapcsolatok erősítését. Szintén sikernek tartja, hogy 2011 ősze és 2012 nyara között tizenötezer magyar diák juthatott el határon túli kirándulásokra a Határtalanul! program segítségével.

Az államtitkár úgy vélte: a Bethlen Gábor Alapon keresztül pontos elszámolással annyi támogatást kapott a határon átnyúló kapcsolatos erősítése, amire a korábbi időszakban nem volt példa.

Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke, a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat kapcsán azt hangsúlyozta, hogy 2010. óta világos szabályok és szigorú elszámolás szerint működik az új támogatási politika, az alap egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és az ahhoz rendelt forrásokat.
Kiemelte, hogy az alap kezelésében működik a Magyarság Háza, amely közösségi tér és turistalátványosság is egyben, ahol a külhoni magyarok ügyeiket is elintézhetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 145 millió forint átcsoportosítását jelentette be a Magyarság Háza számára.
Potápi Árpád méltatta a 2011 novemberében létrejött Nemzetpolitikai Kutatóintézetet is, amelynek fő célja a kisebbségi és nemzetpolitikai kutatások összehangolása.

Fidesz: erős Magyarországot és Kárpát-medencét építhetünk

Ékes Ilona, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy különös aktualitással bír az alap beszámolójának tárgyalása, hiszen a napokban tartotta, illetve tartja ülését a Diaszpóra Tanács, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és Magyar Állandó Értekezlet is.
Ékes Ilona hangsúlyozta, hogy 2010 után új időszámítás kezdődött a magyar-magyar kapcsolatokban, amire a Bethlen Gábor Alap működése is példa. Szerinte egy jól működő alap igazi nyertese nem csak az egyén vagy egy közösség, hanem Magyarország és maga nemzet, a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítésével pedig erős Magyarországot, erős Kárpát-medencét építhetünk.

Az MSZP nem támogatja a Bethlen Gábor Alap beszámolójának elfogadását

Szabó Vilmos, az MSZP vezérszónoka bejelentette, hogy pártja nem támogatja a Bethlen Gábor Alap beszámolójának elfogadását. A szocialista képviselő bírálta, hogy az alap működése erősen centralizált, három ember dönt stratégiai és pénzelosztási kérdésekben. Azt is felvetette, hogy míg a Szülőföld Alap esetében a források 90 százaléka volt pályázható, a Bethlen Gábor Alapnál ez az arány mindössze 5 százalék.

Szabó Vilmos szerint a centralizálás és a pályázatok minimális aránya a "klientúraépítést" szolgálja, amelyet az Orbán-kormány 2010. óta nagy elánnal követ. "Aki nincs velünk, az nincs" - jellemezte a kormány politikáját a szocialista képviselő, aki szerint így csak olyan szervezetek, irányok működhessenek, ami megfelel ennek a centrális erőtérnek.

A képviselő érthetetlennek minősítette, hogy miért kellett 800 millió forintot költeni az alap apparátusának fenntartására és a finanszírozására, és bírálta a támogatások kifizetésének rendszerét is, mert szerinte a gyakorlati tapasztalatok nem azt a sikertörténetet mutatják, amiről az államtitkár beszélt.


Előzmények

A képviselők két beszámolót is megtárgyalnak az Országgyűlés mai ülésén, előbb a Bethlen Gábor Alap 2011-es működéséről, majd az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti megvalósításáról tartanak általános vitát.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, a magyar és a lett kormány közötti, minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény általános vitájával. Ezt követi a Bethlen Gábor Alap 2011-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló tárgyalása.

A parlament napirendjén szerepel két, előző hétről elnapolt általános vita folytatása is, így újra tárgyalhatják a kormány kisajátításról szóló, valamint a fideszes és KDNP-s képviselők XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő törvénymódosító javaslatát. Utóbbi előterjesztés arra irányul, hogy a jövőben közterületek, szervezetek és cégek se viselhessék az előző század önkényuralmi diktatúrájához köthető személyek és fogalmak nevét.

Az ülésnap az új Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti megvalósításáról szóló jelentésének általános vitájával érhet véget.

Olvasóink írták

  • 2. embertelen 2012. október 10. 17:31
    „Azt javaslom, hogy a főhazugról is lehessen teret elnevezni, természetesen most, még az életében. Én a Kossuth tér átnevezését javalom hozzá.”
  • 1. elemér 2012. október 10. 16:56
    „Nevetséges ez, egy üres házban. A képviselök ezzel idejüket nem pazarolják. Akkor jelennek meg, ha valami fontosrol van szó, és maguk mögött bezárják az ajtót.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: vért, verejtéket izzadva, lassan haladunk előre

Orbán Viktor szerint Magyarország nemcsak áll a saját lábán, hanem halad is előre. Tovább olvasom