Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Parlament: vita az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről

Az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről is vita alakult ki az új büntető törvénykönyv (Btk.) csaknem hét órán át tartó részletes vitája során, az Országgyűlés szerdai ülésén.
21:25 - Az LMP népszavazási kérdéseivel kapcsolatos határozati javaslatok összevont általános vitájával zárta szerdai ülésnapját az Országgyűlés.

Az ellenzéki párt több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze, így az Országgyűlés tárgyal róla, de kötelezően nem írhatja ki a népszavazást, mert ahhoz 200 ezer aláírás kellett volna.

Az LMP kérdést tenne fel a 18 éves tankötelezettség visszaállításáról, a 100 naposnál nem hosszabb próbaidőről, a szabadságok kétharmadáról való rendelkezésről, illetve az álláskeresési járadék 260 napra emeléséről.

Czomba Sándor államtitkár a kormány nevében azt mondta, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számításai szerint 4,8 milliárd forintba kerülne a népszavazás.

Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, megbukott a kezdeményezés, az aláírások nem megfelelő száma mutatja, hogy nem érte el az "ingerküszöböt". Ezek után kitért arra, hogy a kormány és a munkaadók között hosszas egyeztetés volt az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) és konszenzus jött létre.

A próbaidővel kapcsolatban azt mondta, a régi és új Mt.-ben is 3 hónap, kollektív szerződésben pedig 6 hónap szerepel. A szabadságok kétharmadával való rendelkezésről azt mondta, az új Munka törvénykönyve 7 napot ír elő, ami 20 napos alapszabadságnál már egyharmad, az álláskeresési járulékról pedig azt mondta, a gazdasági környezet átalakításokat követelt meg, ezért 90 napra csökkentették, hogy minél hamarabb munkához jussanak az érintettek.

A tankötelezettség kapcsán a képviselő közölte, számos országban 16, vagy az alatti a tankötelezettség felső határa, és aki szeretne, az továbbtanulhat.

Ipkovich György (MSZP) azt mondta, szerinte nem utasították el az emberek a kezdeményezést, és indokoltnak tartják a népszavazás kiírását mind a négy kérdésben.

Hozzátette: a Munka törvénykönyvével kapcsolatban benyújtott több mint száz oldalas módosító javaslat is mutatja, hogy képlékeny a jogalkotói álláspont.

Salamon László (KDNP) úgy foglalt állást, hogy elvi és gyakorlati okokból sem támogatják a népszavazás kiírását. Elvi okokból azért nem, mert a néphatalom gyakorlásának módja a közvetett hatalomgyakorlás, a népszavazással csak kivételes esetében lehet elvonni az Országgyűlés hatáskörét. A gyakorlati ok pedig az, hogy pénzkidobás lenne adózónként kétezer forintért egy olyan népszavazást tartani, amely nagy valószínűséggel nem is lesz érvényes.

Bertha Szilvia, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta, azért nem támogatják az egyébként jó szándékú kérdések népszavazásra bocsátását, mert a kérdések megválaszolásával nem oldódnak meg a problémák, nem kardinális kérdésekről van szó, és olyan témákban várnak választ, amellyel kapcsolatban szakmai ismeretek kellenek.
Kifejtette, hogy az álláskeresési járulékkal és a próbaidővel kapcsolatos kérdéssel egyet lehet érteni, de a problémát előbbi esetben nem oldják meg, utóbbi esetben pedig rosszabb feltételeket biztosítanának, mint a jelenlegiek.

A Jobbik másik vezérszónoka, Dúró Dóra ehhez annyit tett hozzá, hogy a tankötelezettség leszállításáról szóló kérdéssel tartalmilag nem értnek egyet.

Vágó Gábor, az LMP egyik vezérszónoka azt mondta, jobban szerették volna, ha az alkotmányról, az egykulcsos adóról lehetett volna népszavazást kiírni, de ha a problémák gyökereiről nem lehet, akkor a következményekről kell kiírni népszavazást.

Szerinte ha összeadják az eddigi nemzeti konzultációk árát, abból már kijönne a népszavazás ára. Hozzátette: állampolgáronként 20 ezer forintba kerül, hogy a kormány "Simicska Lajos zsebeit tömi".
Osztolykán Ágnes, az LMP másik vezérszónoka felszólalásában a tankötelezettségről azt mondta, nem lehet a tudásba való befektetést csökkenteni, mert az ország "elindul a lejtőn" és lehet, hogy máshol 16 év a tankötelezettség, de más a társadalmi, gazdasági státus is.

Széll Bernadett, az ellenzéki párt harmadik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy "a Közgépen, Simicska Lajoson, az iparszerű korrupción" lehet spórolni, de az állampolgáronként kétezer forinton nem. Hozzátette: nem igaz, hogy - egy eredményes népszavazás esetén - százmilliárd forintos vonzata lenne a kérdéseknek, mivel kettő megvalósítása nem kerül pénzbe, a másik kettő pedig mintegy 60-80 milliárd forintot emésztene fel.

Az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát. A javaslathoz nem érkeztek módosító javaslatok, így részletes vitára nem kerül sor. Jakab István lezárta az Országgyűlés szerdai ülésnapját is, a Ház jövő hétfőn folytatja munkáját.

19:30 - Az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről is vita alakult ki az új büntető törvénykönyv (Btk.) csaknem hét órán át tartó részletes vitája során, az Országgyűlés szerdai ülésén.

LMP: a politikai meccseket nem a büntetőjog eszközeivel kell megvívni

Schiffer András (LMP) megjegyezve, hogy a Fidesz képviselőcsoportjának padsoraiban senki sem ül, azt mondta: üdvözölné, ha az önkényuralmi jelképek használatának tilalma kikerülne a Btk.-ból, ehhez képest a fideszesek még a Szent Korona használatát is büntetőjogi eszközökkel védenék.

A politikus úgy fogalmazott: aki azt követeli, hogy a Szent Koronának is adjunk büntetőjogi védelmet, könnyen maga is a vádlottak padján találhatja magát. Szerinte a politikai meccseket nem lehet büntetőjogi eszközökkel megvívni.

Azt javasolja ugyanakkor: a rendőrség kezében legyenek hatékony eszközök arra, hogy a csoportokkal szembeni erőszakos bűncselekményeket akár meg is előzhesse.

A Jobbik növelné a politikusok büntetési tételeit

A jobbikos Staudt Gábor a politikusok által elkövetett bűncselekmények büntetési tételeinek jelentős emelése mellett érvelt. Kiemelt büntetőjogi kezelésüket szerinte az indokolja, hogy a társadalomban jelentősen csökkent a politikába vetett bizalom. A politikus kiemelten büntetné a hivatalos személyek hamis tanúzását.

Frakciótársa, Gyüre Csaba ehhez azt tette hozzá: a politikusok népképviseletet vállaltak, ezért különösen visszás, ha ezzel visszaélnek.
Répássy Róbert államtitkár örömét fejezte ki, hogy a Jobbik az erről szóló módosító javaslatában a minisztereket és az államtitkárokat nem sorolta a politikusok közé.

Magyar Zoltán (Jobbik) pártja azon módosító javaslatát ismertette, amellyel börtönbüntetéssel sújtaná a földek külföldieknek való eladását. Szerinte a külföldi felvásárlás tilalma ellenére az ország négymillió hektárnyi földjéből egymillió már idegen kézben van, pedig a gazdaság kitörési pontja lehetne a mezőgazdaság.

Az MSZP változtatna az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségén

Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita után Bárándy Gergely (MSZP) arra emlékeztetett, hogy az önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatban már két ítélet is született a strasbourgi emberi jogi bíróságon, amelyeket Magyarországnak kötelessége lenne betartani.
Kijelentette: nem kéri, hogy a büntető törvénykönyv teljes mértékben mellőzze ezen jelképek használatának tiltását, az előírásokon azonban finomítana. Úgy vélte, erre két mód is van: például elegendő lenne csak a közrendet veszélyeztető módon megvalósuló jelképhasználatot büntetni. Egy másik megoldás, ha az önkényuralmi jelképek használatát azért büntetik, mert az emberi méltóságot sért.

A címer elemeinek is védelmet adna a Jobbik

Ferenczi Gábor (Jobbik) pozitívnak nevezte, hogy a büntetőjogi védelmet élvező nemzeti jelképek köre kiegészül a Szent Koronával is. Azt viszont sajnálatosnak tartotta, hogy a szakbizottságok nem támogatták azt az előterjesztést, amelyik a címer elemeire is kiterjesztené ezt a védelmét.
A szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szigorúbban büntetné a korrupciós bűncselekményeket: a büntetési tétel felső határát 15 év szabadságvesztésre növelné.

További minősített eseteket említett az MSZP

Az MSZP frakciója is egyetért annak a fideszes javaslatnak az irányával, hogy az emberölés bűntette egészüljön ki egy további minősített esettel - mondta Bárándy Gergely. A politikus javasolta, hogy a korlátozottan védekezésre képtelen állapot a védekezésre képtelen állapothoz hasonlóan számítson minősített esetnek. Szavai szerint lehetnek olyan esetek is, amikor a sértett nemcsak idős kora vagy fogyatékossága miatt képtelen a támadás elhárítására, hanem azért mert esetleg egy másik bűncselekmény hatása alatt áll.

A politikus az állatkínzást is szigorúbban büntetné, mint ahogy az az előterjesztésben szerepel.

A Jobbik a gárda elleni fellépést sejti a jogszabály mögött

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán a témától elrugaszkodó vitában többször is arra kérte a képviselőket, hogy csak a tárgyról beszéljenek.

Vita alakult ki arról is, hogy büntethető lesz az a közrend fenntartására irányuló rendészeti tevékenység, amelyre jogszabály nem jogosít. Szilágyi György (Jobbik) arra kérdezett rá: ennek milyen társadalmi célja van. Több jobbikos képviselő hangot adott véleményének, miszerint ez a gárda ellen irányul.

Répássy Róbert államtitkár elmondta: vannak olyan tevékenységek, amelyekre jogszabály kizárólag a rendőrséget jogosítja fel, ezeket nem végezheti más szervezet.

A másoknak szakdolgozatokat írókat is büntetné a Jobbik

Dúró Dóra (Jobbik) közölte: pártja büntethetővé tenné azt is, aki más által írt diplomamunkát ad be elbírálásra, de azt is, aki ennek megírását vállalta. A képviselő hangsúlyozta, hogy a szakdolgozatok megírását vállaló hirdetéseket eddig nem sikerült visszaszorítani. Hangsúlyozta, hogy az egyetemek és főiskolák sokszor nem képesek kiszűrni az úgynevezett "bérdiplomamunkákat".

A járművezetést szabályozná szigorúbban az LMP

Dorosz Dávid (LMP) elmondta, frakciójuk bűncselekménnyé minősítené, ha valaki azután vezet járművet, hogy attól eltiltották. Emellett azt is javasolta, hogy mindenképpen kapjanak börtönbüntetést azok, akik szándékos szabályszegést elkövetve halálos balesetet vagy maradandó sérülést okoznak a gyalogos-átkelőhelyeken.

Jakab István levezető elnök a részletes vitát lezárta. Répássy Róbert államtitkár megköszönte a színvonalas vitát és azt mondta, reméli az új Btk. tovább fog szolgálni, mint a mostani.

14:58 - A parlament szerdai ülésén lefolytatta a vagyontörvény módosításának vitáját, majd megkezdte az új büntető törvénykönyv (Btk.) részletes vitáját.

Jobbik: bővíteni kellene a nemzeti vagyonelemek körét

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának részletes vitájában a jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy bővíteni kellene a nemzeti vagyonelemek körét. Példaként több ingatlant említett Győr-Moson-Sopron megyéből, így például a mosonmagyaróvári Szent Flórián Hotelt, valamint a győri Vaskakas tavernát.

Kitért arra is, hogy a vezetékjog és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének tiltása szerinte súlyos gyakorlati problémákhoz vezethet a jövőben.

Problémaként említette azt is, hogy a jövőben kiüresedhet a törvényeken alapuló vagyonkezelői jog.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát, majd megkezdődött az új büntető törvénykönyv (Btk.) részletes vitája.
MSZP: az új kódex a Fidesz büntető törvénykönyve lesz
Az elsőként felszólaló Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormány képviselője összesen két szocialista módosító indítványt támogatott. Az egyik szó szerint megegyezik egy fideszessel, a másik pedig egy részletkérdést érint. "Ez azért soványka gesztus", s így szertefoszlott az esélye annak, hogy egy hosszú távon hatályba maradó, konszenzusos kódex szülessen - vélekedett. Szerinte az új kódex így a Fidesz büntető törvénykönyve lesz.

Válaszában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta, fenntartja az ígéretét, hogy minden egyes módosító javaslatot alaposan, érdemben megfontolnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem az MSZP-nek készítenek Btk.-t, hanem az országnak.

Bárándy Gergely frakciótársa, Ipkovich György egyebek mellett - a büntethetőségi korhatár tervezett leszállítása ügyében - arról beszélt, hogy nem szabad a büntetőeljárásokat bevinni az általános iskolákba.
Kiemelte emellett azt a módosító indítványt - amelyet a Fidesz is támogat -, hogy mellékbüntetésként egy település meghatározott részéről is kitiltható legyen az, aki elkövet bizonyos bűncselekményt. Példaként említette a zsebtolvajlást.

Hozzátette: új szankciótípusként vezetné be az állattartástól való eltiltást. Ezt azzal indokolta, hogy a jogrendszer egyre komolyabban kezeli az állatokat. Megjegyezte: érdemes lenne a rendelkezések továbbfejlesztésén is gondolkodni.

Jobbik: a közügyektől eltiltottak ne kaphassanak jóléti juttatást!

A Jobbik azt javasolja, hogy a közügyektől eltiltottaknak egy évig ne legyen megállapítható szociális vagy jóléti juttatás - mondta Vágó Sebestyén, a párt országgyűlési képviselője. Megítélése szerint ennek visszatartó ereje lenne.
Frakciótársa, Gyüre Csaba - a szocialista képviselők felszólalására reagálva - kiállt a büntethetőségi korhatár leszállítása mellett. Gyüre Csaba a 14 év alatti bűnelkövetőket is büntetné, ha visszaesőkről, erőszakos bűncselekmények elkövetőiről van szó.

Az ugyancsak jobbikos Magyar Zoltán élesen bírálta azt a módosítást, amely büntetné az Európai Uniós jogszabály nyilvános kritikáját.

Répássy Róbert erre úgy reagált: a pontos megfogalmazás nem a kritizálást tiltja, hanem az általános engedetlenségre uszítást, ami a bírói gyakorlat szerint erőszakos cselekményt takar. Hozzátette: a kormány "elgondolkodik" azon, hogy szükség van-e erre a tényállásra, de nem a Jobbik kritikája miatt, hanem mert a tényállás "nem túl életszerű".

Bana Tibor (Jobbik) a pedofil bűncselekményt elkövetők kasztrálása mellett emelt szót.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt hangoztatta, hogy közérdekű munkára előirányzott 13 nap kevés, ennek minimuma 10 nap legyen, maximumát pedig egy évre emelné, hogy valóban visszatartó erejű legyen.
A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények bizonyos formáira gumijogszabályt teremtenek.

Fidesz: a bűnözés megjelent az iskolákban

A fideszes Szalay Péter ugyancsak a büntethetőségi korhatár ügyében úgy fogalmazott: a bűnözés bement az iskolákba, az eddigi büntetőjog pedig nem volt alkalmas ennek a tendenciának a megakadályozására. Álláspontja szerint egy 12 éves gyermek bűnelkövetése nemcsak hogy a szülők tudomásvételével, hanem egyenesen a biztatásukkal történik meg.
A büntethetőség korhatárának 12 éves korra leszállítása abszolút indokolt, ahogyan az is, hogy megvizsgálják, hogyan működik a "családi bűnszövetkezet", vagyis hogy a szülők mit követtek el - mondta.

Jobbik: vegyék elejét a színesfém lopásoknak

Korondi Miklós azt mondta, hogy indokolt a vasút és kötöttpályás közlekedést megkülönböztetni. Szeretnék elejét venni a különböző fém- és színesfém lopásoknak - indokolta módosító javaslatát. Lehetővé válna a bűncselekmények eltérő elbírálása - jelezte, hozzátéve: a büntetési tételek emelését is indokoltnak tartaná.

11:05 - A munka törvénykönyvéről szóló 2012-es törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájával kezdte meg szerdai ülését az Országgyűlés.

MSZP: a módosítások az érdekvédelem gyengítésére irányulnak
Az MSZP-s Kiss Péter úgy értékelte, a módosítások egy része a szakszervezeti tisztségviselők korlátozására, a szakszervezetek korábban megkötött kollektív megállapodásainak relativizálására, ezzel az érdekvédelem gyengítésére irányulnak.

Frakciótársa, Pál Béla azt mondta: a javaslat benyújtása előtt nem egyeztettek az érdekképviseletetekkel. Szerinte a próbaidőre vonatkozó szabályok egyes esetekben munkáltatói visszaélésre adhatnak lehetőséget. Hozzátette azt is: indokolatlannak tartja a kollektív szerződések határidejének korlátozását, ezért az MSZP azt javasolja, hogy a szerződések az eredeti határidő lejártáig maradjanak érvényben.

A szintén MSZP-s Sós Tamás arról beszélt, hogy egy módosítással hosszabb védettséget biztosítanának a szakszervezeti vezetőknek,
Lamperth Mónika pedig amellett érvelt, hogy a kormánypártiaknak érdemes lenne megfontolniuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentő javaslatokat.

A munka törvénykönyvéről vitázott szerdán az Országgyűlés

Az LMP több szempontból is kifogásolja a javaslatot
Schiffer András, az LMP képviselője szerint a javaslatcsomag a benyújtott formában lehetetlenné teszi a nagyvárosokban működő pedagógus-szakszervezetek munkáját, mert a munkaidőkedvezmények összevonását nem teszi lehetővé. Szerinte ezzel "kinyírnak" olyan érdekképviseleteket, mint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Arról is beszélt, hogy az előterjesztéssel utat nyitnak a "pofátlan végkielégítések" kifizetésének a BKV-nál, ugyanis hatályon kívül akarják helyezni az ezt tiltó rendelkezéseket, amelyeket még a Bajnai-kormány alkotott meg. Úgy fogalmazott: azt látni, hogy "a munkavállalók kizsákmányolásának legmélyebb bugyrai sejlenek fel."

Szél Bernadett (LMP) közölte: a közfoglalkoztatásban dolgozók hatékony védelmére nyújtottak be módosító javaslatokat. A vasárnapi munkavégzés kapcsán azt mondta, a kormány sokáig kacérkodott ennek megszüntetésével, azonban mára eljutott oda, hogy - a javaslat szerint - vasárnap is munkára köteleznek egyes munkavállalókat és még a bérpótlékot is elveszik tőlük.

A Jobbik korlátozná a multik vasárnapi nyitvatartását
A jobbikos Bertha Szilvia közölte: javasolják, hogy a 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységeknél ne legyen vasárnapi rendes nyitvatartás. Mint mondta, a kormány a munka törvénykönyvével a multinacionális kereskedőláncokat hozta kedvezőbb helyzetbe, amin most úgy akar változtatni, hogy a kis boltoknak megteremti a hasonló nyitvatartás lehetőségét. Hangsúlyozta: a Jobbik szerint ugyanakkor az lenne a megfelelő út, hogy korlátozzák a multikat is, nem pedig azt teszik lehetővé, hogy máshol is még többet dolgoztassák az embereket.

A munka törvénykönyvéről vitázott szerdán az Országgyűlés

MSZP: ködbe vész az egymillió új munkahely

Pál Béla a vita további szakaszában arról beszélt, az Orbán-kormány ígérete, hogy 10 év alatt egymillió munkahely lesz, ködbe vész. Úgy látja: az álláskeresési ellátásban részesülőket nem hozza kedvezőbb helyzetbe a javasolt megoldás, ezért - jelezte - a vonatkozó részt törölni szeretnék. Az ellenzéki képviselő szerint indokolatlan továbbá, hogy bármilyen munkavégzésnél a felek ne tudnának dönteni 3 hónap után a folytatásról. Kitér arra a javaslatukra is, hogy ne csak kettő, hanem több részletben lehessen a szabadságot kiadni.

Czomba Sándor: nem cél a keresetek csökkentése
A szakállamtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: minden problémát, amelyet a húsz éve hatályos munka törvénykönyve nem tud orvosolni, az új megteszi, és minden, ami ésszerű, szeretnék a jogszabályba beépíteni.

Társadalmi párbeszéd több alkalommal és több fórumon volt, mint az előző kormányok idején; a társadalom szélesebb rétege vehet részt a konzultációban a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak köszönhetően - jegyezte meg az államtitkár, jelezve: beépítik a munkavállalók javaslatait is a változtatásokba.

Kijelentette: a változtatásoknak nem célja a keresetek csökkentése.
Czomba Sándor kitért arra, hogy a kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

A munka törvénykönyvéről vitázott szerdán az Országgyűlés

A vasárnapi munkavégzésről azt mondta: jelen pillanatban a kereskedelemben 500-550 ezer ember dolgozik, a vasárnapi munkavégzés 100-110 ezer embert érint, és ebből 10-15 ezer dolgozónak a munkahelye válna kétségessé, ha a jogszabályt "nem megfelelően kezelik". Bízik benne, eljön az az idő, hogy magyar emberek is megtehetik, hogy vasárnap olyan tevékenységet folytatnak, ami nem a gazdasághoz kötődik - jegyezte meg.
A pályakezdők minimálbéréről szólva kiemelte: érdemes megvizsgálni ennek lehetőségét, ha ez az érintettek foglalkoztatását segíti, ugyanakkor erről még nem voltak egyeztetések, és a kormány még nem tárgyalta. Legkorábban 2013. január 1-jétől lehetne erről beszélni - közölte.

A BKV-ról szólva kiemelte, annak a tulajdonosi köre a fővárosi közgyűléshez tartozik, és ezt a kérdést a Fideszt "tette rendbe".

Előzmények:
Az Országgyűlés mai ülésén folytatja az új Büntető törvénykönyvről (Btk) szóló kormányzati javaslat tárgyalását, valamint napirendjére tűzi az LMP népszavazási kezdeményezéseit.

A képviselők az új Btk. mai részletes vitájában több mint kétszáz módosító javaslatot értékelhetnek. A Ház alkotmányügyi bizottságának hétfő esti ülésén kiderült, a kormány nem támogatja a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát és a támadó halálát okozza. A vitában várhatóan ismét szóba kerül a halálbüntetés bevezetése, amelyet korábban a Jobbik mellett a fideszes Boldog István is támogathatónak nevezett, noha a kormány azt - az alaptörvényből és nemzetközi szerződésekből eredően - nem tartja lehetségesnek.

Az Országgyűlés szintén ma kezdhet tárgyalni az LMP népszavazásra bocsátott négy kérdéséről azt követően, hogy az ellenzéki párt átlagosan mintegy 135 ezer érvényes aláírást gyűjtött kérdéseihez. A népszavazás elrendeléséről ugyanis így a parlamentnek kell döntenie a későbbiekben. Az LMP arról kérdezné a lakosságot, hogy egyetértenének-e azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni, továbbá, hogy a tankötelezettség továbbra is a tizennyolc éves kor betöltéséig tartson. Rákérdeznének emellett arra is, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, illetve arra, hogy meg lehessen-e határozni 100 napnál hosszabb próbaidőt előíró munkaviszonyt.

Az ülésnap elején a fenti témák mellett a nemzeti vagyonról, valamint a munka törvénykönyvének átmeneti szabályairól szóló előterjesztés részletes vitáira is sor kerül. Utóbbi kormányzati indítvány hétfői általános vitájában a kormányoldal a gazdaság fellendítésének lehetőségeként beszélt az új szabályokról, míg az ellenzéki képviselők egyebek mellett a jogszabály gyors benyújtásával kapcsolatban fogalmazták meg kritikáikat.

Olvasóink írták

  • 14. machers 2012. június 08. 21:43
    „13.rommel2 2012.06.08. 20:37
    erwinwm!
    Nem tabló! TÜKÖR!”
  • 13. rommel2 2012. június 08. 20:37
    „MACHERS
    TE TUDHATSZ VALAMIT !!!
    LÁTTAM A TABLÓ KÉPEDET A GYÓGYKÉPZŐBEN !!!
    ALÁ EZ VOLT IRVA :
    - AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK !!!”
  • 12. machers 2012. június 07. 22:42
    „9.rommel2 2012.06.07. 20:13
    Te szerencsétlen! Azt úgy mondják, hogy hosszú, mint a vonatfütty.
    Te pedig egyszerű vagy, mint a barlangrajz.”
  • 11. Pretorianus 2012. június 07. 21:34
    „http://vasnepe.hu/image.aspx?id=aa7f0509-44bd-470f-b239-8f5e3715a2c0&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b
    pancser,látod mi van a magyar honvédok kezében? Elárulom neked, a történelmi magyar zászlók,köztük 2 árpádsávos lobogó! Na most lenácifasisztanyilasozhatod a honvédeket,ostoba...”
  • 10. Pretorianus 2012. június 07. 21:20
    „9. rommel2 2012.06.07. 20:13
    Ne fényezd! :) Annál sokkal egyszerűbb! Egy faék egy bonyolult gépezet hozzá képest...”
  • 9. rommel2 2012. június 07. 20:13
    „PANCSER
    ERRE SZOKTÁK MONDANI :
    EGYSZERŰ VAGY , MINT A VONATFÜTTY !!!”
  • 8. pancser 2012. június 07. 17:53
    „A történelmi zászlók nem a nyilas zászlók. A nyilasok kiválasztották ezt a csíkosat és hasonló alatt dühöngtek mint pretorianus elődök!”
  • 7. Pretorianus 2012. június 07. 17:26
    „6. pancser 2012.06.07. 07:01
    "Árpádsaáv.". Jaja,értjük...:)))
    Az ugye nem zavar, hogy pl,a baloldali/?/kormányok beiktatásánál is felvonultatták az árpád sávos zászlót a történelmi zászlók közt? Ó te "nagytudású",olvass,tájékozódj,mielőtt ekkora baromságokat írsz,ámbár ha jobban belegondolok,csak hozod a jól megszokott tájékozatlanságodat... :)))Ostoba...”
  • 6. pancser 2012. június 07. 07:01
    „Betiltják a Heineken sört? Amit be kéne tiltani: nagymagyarország matricák, árpádsaáv, meg minden a nyilasfasiszta mocsokra emlékeztető csinálmányok!”
  • 5. Pretorianus 2012. június 06. 22:31
    „Betiltani a nyugdíjas otthonokat! :)))
    http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=20115”
  • 4. Primax 2012. június 06. 21:58
    „Íme egy önkényuralmi jelkép...sok-sok helyen látható :
    http://images.search.conduit.com/ImagePreview/?q=heineken&ctid=CT2776682&searchsource=2&start=0&pos=1”
  • 3. xverax 2012. június 06. 20:14
    „megint hárman vannak az egész teremben.....”
  • 2. Rebeka01 2012. június 06. 20:14
    „előbb tisztában kellene lenni mik az olyan jelkepek.ezeknek már a nagymagyarország is az meg az árpád sávok.el akarják taposni magyarságot.ebredjetek magyarok,es nem kell hagyni a kettősmércét sem”
  • 1. KissG22 2012. június 06. 16:46
    „Modern rabszolgatartó társadalom épül Mo-n”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy év alatt 35 százalékkal nőtt a bedőlésgyanús lakossági hitelállomány

Miközben a háztartások hitelállománya egy év alatt 5,5 százalékkal csökkent, addig a 90 napon túl nem teljesítőké harmadával nőtt. Tovább olvasom