Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 21°C Még több cikk.

Parlament: nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Zsiga Marcell ellen

A fideszes Zsiga Marcell kellő magyarázatot adott arra, honnan volt pénze házvásárlásra, a parlament mentelmi bizottsága ezért úgy döntött: nem rendel el vagyonnyilatkozati eljárást ellene.
23:11 - Határozathozatalokkal, majd általános és részletes vitákkal folytatódott a parlament hétfői ülése. A képviselők módosító indítványokról, valamint bizottsági tagcserékről döntöttek.

Négy új bizottsági elnököt választott a parlament

A fideszes Cser-Palkovics András váltja a parlament alkotmányügyi bizottságának élén az alkotmánybíróvá választott KDNP-s Salamon Lászlót, L. Simon László leváltott kulturális államtitkár pedig visszatér a kulturális bizottság élére. A fenntartható fejlődés bizottságát Jávor Benedek helyett Szili Katalin vezeti, míg a sportbizottság élén a fideszes Bohács Zsolt váltja párttársát, Szalay Ferencet - döntött az Országgyűlés hétfőn a házelnök javaslatára.

A parlament nagy többséggel döntött arról is, hogy jegyzővé választja a független Szilágyi Pétert, aki eddig is betöltötte ezt a pozíciót, ám helye átmenetileg megüresedett az LMP-frakció megszűnésével. A politikus így most újra esküt tett.

Megváltozott a parlamenti ülésrend is: az LMP-hez tartozó független képviselők a Fidesz-frakció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai pedig a jobbikos képviselők mögött kaptak helyet. Az LMP-frakció tagjai eddig a Fidesz és a Jobbik képviselőcsoportja között ültek.

Az Országgyűlés február 25-i plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Elkészülhet a Magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Politika stratégiája

A határozati javaslat megszavazásával elkezdődhet a Magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Politika (NEFE) ügyében a stratégia kidolgozása. A fideszes Nagy Gábor Tamás előterjesztő a témában tartott általános vitában azt mondta, a javaslat az év közepéig készülhet el, és új alapokon dolgoznák ki a legutóbbi ilyen dokumentumhoz képest, amelyet még 2001-ben írtak.

Németh Zsolt államtitkár elmondása szerint a kormány támogatja a határozati javaslatot.

Ertsey Katalin (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy a most benyújtott javaslat 2010-ben LMP-s javaslatként került a ház elé, de akkor törölték a tárgysorozatból. Az LMP-s politikus hozzátette: az új stratégia kidolgozása alkalmat adhat arra is, hogy sokkal hatékonyabban használja föl az ország a program keretében érkező pénzeket.

A közúti közlekedést érintő törvények, valamint az építmények tervezésével és az építésügyi lánctartozásokról szóló törvényjavaslatok részletes vitájában nem alakult ki vita a képviselők között.

Alaptörvény-módosításról vitáztak a jobbikosok

Az alaptörvény negyedik módosításának részletes vitájában leginkább jobbikos képviselők szólaltak fel. Staudt Gábor, Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György is hosszasan foglalkozott a "kommunista bűnösök", köztük Biszku Béla volt belügyminiszter eljárás alá vonásával, mivel hiányolták a felelősségre vonást.

A hajléktalanok témakörében Vágó Gábor független képviselő azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem akar tudomást venni az utcán élő emberekről. Kiss Sándor (Jobbik) szerint nekik mentális segítségre is szükségük van.

A több órán át tartó részletes vitát a levezető elnök lezárta, majd így tett az igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárról szóló törvényjavaslat részletes vitájával is.

17:36 - A magán-nyugdíjpénztári vagyonnal, az ifjúságpolitikával, valamint a korábbi kormányok idején politikai okokból jogsérelmet szenvedők kárpótlásával foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezt követően áttértek a kérdésekre.

Az MSZP a nyugdíjvagyon egy részének eltűnéséről beszélt

Hová lett 280 milliárd forintnyi nyugdíjpénz? - tette fel a kérdést a szocialista Nemény András, aki szerint az állam által visszavett megtakarítások most ennyivel érnek kevesebbet. Úgy vélte: az állam a részvények értékesítésével is több mint 18 milliárd forintos veszteséget szenvedett.

Azt mondta: az államadósság sem csökkent a nyugdíjvagyon államosítása által, szerinte az állam ezt a harcot elbukta.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint az állam nem bukott el harcot, mert - mint mondta - szám szerint csökkent az államadósság. A nyugdíjpénztári átalakításról szólva azt mondta: egy óriási előnye mindenképpen van, a korábbi rendszer ugyanis jelentős lyukat ütött a költségvetésen.

Vitatta a képviselő által emlegetett 280 milliárdos összeget, mert szerinte az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb jelentése nem ezt tükrözi.

A Jobbik a kormány ifjúságpolitikáját bírálta

A jobbikos Dúró Dóra a kormány ifjúságpolitikai intézkedéseinek eredményességét vitatta. Kifogásolta, hogy a pályakezdők körében több mint 27 százalékos a munkanélküliség, a friss diplomások bére pedig jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól. Hozzátette: a kormány az otthonteremtésben sem mutatott fel eredményeket.

Soltész Miklós szociális államtitkár az egész világon tapasztalható tendenciákkal magyarázta a munkanélküliséget, de hozzátette: a fiatalok lehetősége a határok megnyitásával is megnyílt. Kijelentette: a kormány igenis tett és tesz a fiatalokért, a családokért, a gyermeket vállalókért. Az intézkedések között említette a bölcsődeépítés felgyorsítását.

Az Országgyűlés február 25-i plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: mikor kap kártérítést valamennyi 2002 és 2010 közötti jogsértett?

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány még mindig nem adott teljes egészében jóvátételt a Gyurcsány-Bajnai korszak jogsértéseit elszenvedőknek. A képviselő azt elismerte, hogy a kabinet tett a sértettek érdekében. Bírálta ugyanakkor azt, hogy még mindig a rendőrség állományában vannak olyanok, akik a jogsértéseket elkövették.

Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta, hogy az Országgyűlés bocsánatot kért minden olyan állampolgártól, akiket alapjogi sérelem ért. A kormány határozata alapján már 149 károsult kapott kártérítést összesen több mint 270 millió forint értékben, a folyamat pedig a parlamenti többség ígéretének megfelelően lezárult. Beszámolt arról is, hogy 85 esetben indult rendőrök ellen eljárás.

Ezután következett a kérdések órája.

MSZP: a beteg gyermeket nevelő anyák miért nem jogosultak nyugdíjkedvezményre?

A szocialista Pál Béla azt kifogásolta, hogy nincs munkaviszonyuk azoknak az anyáknak, akik súlyosan beteg gyermeket nevelnek, így nem lesznek jogosultak arra a kedvezményre, hogy negyven év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhassanak.

Soltész Miklós államtitkár azt mondta: a beteg gyermekeket nevelők munkaviszonyával kapcsolatos probléma megoldásán dolgozik a tárca, de - mint mondta - annak megoldása nehéz, hogy a negyvenéves munkaviszonyhoz kötött jogosultság is fennálljon számukra.

A Jobbik a kapuvári húsgyár megmentéséért emelt szót

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a kormány asszisztálása mellett született meg a döntés a kapuvári húsgyár bezárásáról. Azt mondta: az ott dolgozók és a beszállítók nem számítottak arra, hogy éppen ettől a kormánytól kapják a legnagyobb pofont. A képviselő a húsgyár újraindításának lehetővé tételét követelte a kormánytól.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár szerint a képviselő nem ismeri a valóságot, szerinte ugyanis a húsüzem tönkretételéért az előző kormány rossz hitelezési gyakorlata okolható. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyár menedzsmentje ellen áfacsalás miatt folyik eljárás, és kijelentette azt is: az üzem az utolsó éveiben nem a környékbeliek állatait, hanem szlovákiai, lengyelországi, németországi sertést dolgozott fel. "Higgye el, hogy ennek is meg fog oldódni a sorsa" - mondta.

Lenhardt Balázs: miért a bűnözőket védik a tisztességes magyar emberek helyett?

Lenhardt Balázs független képviselő arról beszélt, hogy egyes hírek szerint "ide-oda" szállítják a börtönök között Szita Bence gyilkosait. Az egyik elkövetőt például Szombathelyről Pécsre vitték, "talán hogy Bándy Kata gyilkosával egyeztessen a következő tettről". Az asszonyt és társait legfeljebb kétfős cellákban tartják fogva, mert a büntetés-végrehajtás "így tudja legjobban szavatolni a biztonságukat" - fogalmazott Lenhardt Balázs. Úgy fogalmazott: a hatóságba vetett társadalmi bizalom egyre alacsonyabb. A képviselő azt kérdezte a kormánytól: "mennyibe kerül ezeknek a bestiális gyilkosoknak az országos turnéja az ő védelmükben"?

Kontrát Károly belügyi államtitkár visszautasította, hogy a hatóságok a bűnözőket védenék a törvénytisztelő állampolgárokkal szemben. Hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy ide-oda utaztatják az elkövetőket. Sőt éppen a takarékosság az oka az intézkedéseknek, hiszen a rendőrségi fogdából olcsóbb előállítani, mint egy több kilométerre lévő büntetés-végrehajtási intézményből. Viszont rendőrségi fogdában csak két hónapig helyezhető el egy gyanúsított. A konkrét kérdésre válaszolva elmondta: a mai napig 231 ezer 980 forintba kerültek ezek a szállítások.

17:16 - Az Útravaló programról, a Szolnoki Olaj KK - Hapoel Holon kosárlabda mérkőzésről, a mátrai áramszünetekről és a közmunka bérezéséről is kérdéseket tettek fel a képviselők a hétfői azonnali kérdések során.

MSZP: van-e pénz az Útravaló programra?

Hiller István (MSZP) a 2005-ben elindított Útravaló programról érdeklődve azt mondta, hogy abban húszezer elismerten tehetséges, de szegény diák vesz részt. Szavai szerint az viszont problémát okoz, hogy a 2011-2012-es tanév második felében illetve a jelenleg zajló tanév első felében sem a diákok, sem a pedagógusok nem kaptak ösztöndíjat. A képviselő azt mondta, hogy a szakmai hírek szerint ezt az összeget a kormány már másra elköltötte.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, ez a program is annak bizonyítéka, hogy a kormány minden előremutató programot tovább folytat. Nem igazak az elterjedt hírek, habár az kétségtelen, hogy tavaly volt némi késlekedés a kifizetésekben, mert a program hátterét átalakították - jelentette ki. Végül közölte, a programmal foglalkozók biztosították arról, hogy a kifizetések folyamatban vannak.

Az Országgyűlés február 25-i plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: ki nyilvánította Szolnokon tiltott jelképpé a magyar zászlót?

Szilágyi György (Jobbik) a Szolnoki Olaj - Hapoel Holon kosárlabda-mérkőzésen "megalázták" a szolnoki szurkolókat és magyar embereket, amikor a meccs biztonságáért felelős cég "indokolatlanul sok rendőrrel kiegészülve" nem engedélyezte, hogy a mérkőzésre bevigyék a magyar nemzeti zászlókat. Hozzátette, a szurkolók azt a választ kapták: az izraeli csapat biztonsági vezetőjének volt a kérése, hogy ne engedjék be a magyar zászlókat. Feltette a kérdést, hogy ki döntött a magyar zászló "lényegében tiltott jelképpé" való minősítéséről Szolnokon.

A felszólalás alatt Szilágyi György egyik jobbikos képviselőtársa egy nemzeti lobogót tartott fel.

Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a biztosítást illetve beléptetést nem a rendőrség, hanem egy magán biztonsági cég végezte, a magyar zászlókat kitiltó rendelkezést saját maguk hozták meg.

Határozottan kijelentette: a rendőrség részéről nem hangzott el olyan utasítás, amelyik megtiltotta volna a magyar zászlók bevitelét. Az esettől a rendőrség és a Belügyminisztérium elhatárolódik - hangsúlyozta.

A Fidesz a mátrai áramszünetekről

Balázs József (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben 17 alkalommal okozott fennakadásokat a havazás miatt kialakult áramszünet a Mátrában. Az áramszolgáltató az első panaszokra azt válaszolta, hogy a hóesés okozza a rendkívüli helyzetet - emelte ki a képviselő, aki azt kérdezte, hogy a krízis orvoslásához szükséges valamely jogszabályt megváltoztatni.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a térséget egy 50-55 kilométer hosszú, 20 kilovoltos szabadvezeték látja el árammal és egy rendkívüli helyzetben például a kidőlő fák is áramszünetet tudnak okozni. Hozzátette, a szolgáltatónak viszont valóban gondoskodnia kell arról, hogy a kockázatot minimálisra csökkentse.

Az, hogy egy 5-10 centiméteres hóesés ilyen üzemzavart okozott, arra készteti a fejlesztési minisztériumot, hogy megvizsgálja: a szolgáltatók valóban eleget tettek-e a jogszabályban előírt fenntartási kötelezettségeiknek.

Az MSZP a közmunkáról

Nyakó István (MSZP) azt mondta, február elején az érintetett polgármesterek levelet kaptak, hogy a közmunkában résztvevőknek nem nyolc, hanem csak hat óra közmunka jár majd naponta. Megjegyezte, azóta újra értesítették az érintett polgármestereket, hogy habár nyolc órában, de nem márciusban, hanem áprilisban indulnak a közmunkaprogramok. Ki a felelős azért, hogy a legrászorultabb családok még egy hónapot kénytelenek 22 ezer 800 forintból "tengődni" - kérdezte.

Tállai András önkormányzati államtitkár azt mondta, örül neki, hogy most már a képviselő is beismeri, hogy a közfoglalkoztatottak nem napi hat, hanem napi nyolc órában dolgoznak majd. Hangsúlyozta, hogy a költségvetésben 154 milliárd forint van ere a célra elkülönítve. Az államtitkár azt mondta, nem tudja, hogy a képviselő honnan veszi, hogy csak áprilisban indul a program.

Ezután arról beszélt, hogy Nyakó István és felesége 2002-2006 között 36 millió forint költségtérítést vettek fel, ami leosztva azt jelenti, hogy a szocialista politikus - kormánypárti képviselőként - napi 28 ezer forint költségtérítéshez jutott. Feltette a kérdést, hogy meglehet-e élni napi 28 ezer forintból kormánypárti képviselőként.

Nyakó István válaszként közölte, 2002 és 2006 között ugyanannyit vett fel, mint Kövér László házelnök vagy éppen Tállai András.

Az államtitkár viszont azt mondta, hogy Nyakó Istvánnak nincs erkölcsi alapja arról beszélni, hogy miből élnek a közfoglalkoztatottak.

Az Országgyűlés február 25-i plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: miért nincsenek az IMF-nek adatokat szivárogtatók rács mögött?

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszék (Ász) jelentéséből kiderült, a Magyar Nemzeti Bank 2008-2010 között, "állami megbízatását áthágva", "a törvényességet lábbal tiporva" napi gyakorisággal közölt banktitoknak minősülő adatokat az IMF-fel. Feltette a kérdést, hogy az adatokat kiadó személyeket ellenőrzés alá vonták- e az illetékes nemzetbiztonsági szervek és miért nincsenek a felelősök "rács mögött".

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt felelte, hogy az IMF alapokmánya a valutaalap és a tagállamok közötti együttműködést is szabályozza, amelynek alapján minden tagállamnak meg kell adnia bizonyos adatokat. Hozzátette, hogy a korábban kötött hitelmegállapodás miatt egy szorosabb adatátadási együttműködés is volt.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatából az derül ki, hogy az ÁSZ szerint a jegybank olyan adatokat is átadott, amelyek banktitkot sérthetnek. Az ügyben feljelentést tettek, annak vizsgálata most folyik - mondta.

15:46 - A hazai kkv-k helyzetéről, a tankönyvellátás átalakításáról, a korrupció elleni harcról, a költségvetési politikáról és a fiatalok elvándorlásáról is kérdezték a kormány képviselőit az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk között.

MSZP: mi lesz a kombinált mikrohitelekkel?

Tóth Csaba (MSZP) a rossz gazdaságpolitikát okolta a hazai kis és középvállalkozások (kkv) kiemelkedően rossz helyzetéért. Emlékeztetett rá: az elmúlt 3 hónapban 8783 cég szűnt meg, ami 63 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. Szerinte ennek egyik oka az, hogy felfüggesztették a kkv-ket támogató uniós forrásokból üzemelő kombinált mikorhitelt, pedig annak volt fel nem használt kerete, ráadásul "se híre se hamva" a 2013-as kiírásoknak.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában hangsúlyozta: az MSZP kormányzása idején a kkv-k sokkal rosszabb helyzetben voltak, ráadásul az ellenzéki politikus egy olyan termékért "aggódik", amelyet a mostani kormány hozott létre az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretein belül. Hangsúlyozta: a kombinált mikrohitelt azért kellett felfüggeszteni, mert elfogyott az erre elkölthető keretösszeg. Szerinte ennek az oka, hogy az előző kormányok az unió 2007-2013 közötti költségvetésében az összes Magyarországra jutó forrás mindössze 16 százalékát szánták gazdaságfejlesztésre és ezeket az összegeket "átcsoportosítani szinte lehetetlen". Kiemelte: a mostani kormány döntésének értelmében a 2014-2020 közötti uniós költségvetésben rendelkezésre álló források 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány.

A választ Tóth Csaba nem fogadta el, de az Országgyűlés 188 igen és 78 nem szavazattal megtette azt.

Jobbik: halasszák el a tankönyvellátás átalakítását!

Farkas Gergely (Jobbik) a tankönyvellátási rendszer átalakításával kapcsolatban szólalt fel. Szerinte a szeptemberben kezdődő tanév is veszélybe kerülhet a rendszer hibái miatt és szinte lehetetlen a zökkenőmentes átállás az új ellátó rendszerre. Kiemelte: későn hozták nyilvánosságra a tankönyvlistákat és a nyomdai kapacitások sem elegendőek. Farkas Gergely emlékeztetett rá, hogy az oktatási bizottság múlt heti ülésén a résztvevő szakmai képviselők a változások egy részének elhalasztása mellett emeltek szót.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában hangsúlyozta: éppen a korábban kialakult kaotikus, átláthatatlan helyzet felszámolásáért döntött a kormány az átalakítások mellett. Szerinte az új rendszer biztonságosabb, kiszámíthatóbb és takarékosabb is lesz, ezért a kormány nem változtat a tervein. Hangsúlyozta: a szereplők tájékoztatása szerint tarhatóak a feszes határidők. Azt ugyanakkor elismerte: akiknek az érdekei ezekkel a változtatásokkal sérülnek, azoktól nem várható el, hogy támogassák az újdonságokat.

A jobbikos politikus nem fogadta el a választ, a képviselők viszont 190 igen 45 nem szavazattal és 2 tartózkodással igen.

KDNP: mit tesz a kormány a korrupció ellen?

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a kormányalakítás óta az elmúlt 20 év legintenzívebb korrupcióellenes küzdelme zajlik ma Magyarországon. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a kormány csatlakozik a nyílt kormányzati együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez.

Rétvári Bence államtitkár válaszában elmondta: április 24-én Londonban mutatja be Magyarország a konkrét vállalásait az alapító tagoknak. Kiemelte: a civil szervezetek bevonása érdekében a szakminisztériumban havonta szerveztek civil, szakmai kerekasztalt. A vállalások közül a költségvetési adatok nyilvánosságát emelte ki az államtitkár. Hozzátette: szintén a nyilvánosságot erősítik azok a kormányzati tervek, miszerint a központi ellenőrzések a közpénzek felhasználásáról a jövőben arra is kiterjednének, hogy a felhasználást nyilvánosságra hozták-e.

A választ Tarnai Richárd elfogadta.

MSZP: a kormány fordított Robin Hoodként viselkedik

Boldvai László (MSZP) interpellációjában élesen bírálta a kormányt, amiért az állítása szerint 2010 óta 2700 milliárd forint megszorítást hajtott végre, ami két Bokros-csomagnak felel meg. Szerinte Orbán Viktor és a kormány "fordított Robin Hoodként" viselkedi és azoknak ad, akiknek nincsen rá szükségük, és azoktól vesz el, akik rászorulnának. A szocialista politikus kiemelte: a 2013-as költségvetés bevételi és kiadási oldala sem tartható.

Cséfalvay Zoltán válaszában úgy fogalmazott: a szocialistáknak, akiknek egyszer sem sikerült 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, semmilyen erkölcsi alapjuk sincs arra, hogy a felelős költségvetési politikáról beszéljenek. Leszögezte: a kormány felelős gazdaságpolitikát folytat, amire az MSZP sosem volt képes és a kérdéseiket hallgatva nem is tűnik úgy, hogy valaha lesznek.

Boldvai László nem, de az Országgyűlés 190 igen, 78 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta az államtitkári választ.

Jobbik: a kormány tehet a fiatalok magas kivándorlásáról

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a nagyon magas kivándorlási kedvvel kapcsolatban kérdezte a kormányt. Emlékeztetett rá, hogy csak a kormányalakítás óta másfélszeresére nőtt a fiatalok kivándorlási kedve, vagyis ezt a problémát a kormány már nem terhelheti az elődeire.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában általános kelet-közép-európai jelenségnek nevezte a fiatalok külföldi munkavállalását. Úgy fogalmazott: a munkaerő szabad áramlásának ez is az egyik következménye. Ugyanakkor az eredmények között említette, hogy csökkent a külföldi munkavállalásukat kérelmező orvosok száma.

Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 187 igen, 43 nem szavazattal és 2 tartózkodással igen.

15:39 - Az MSZP a kormány foglalkoztatáspolitikáját kritizálta, a Jobbik a Kanadából visszatérő menedékkérők esetleges állami támogatását firtatta, a Fidesz pedig a nyugdíjadó visszautasítására kérte a kormányt hétfőn az interpellációk között.

Kövér László házelnök az interpellációs szakasz előtt bejelentette, hogy az LMP frakció megszűnése miatt függetlenné vált LMP-s képviselők csoportot alakítottak, ami azonban nem rendelkezik a frakciók jogosítványaival. A házelnök azt is közölte, hogy a jobbikos Bertha Szilvia és Volner János interpellációját, illetve írásbeli kérdését visszautasította, mert azok nem tartoznak Balog Zoltán emberi-erőforrás miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter feladatkörébe
.

Interpellációk

MSZP: borzalmas a foglalkoztatás helyzete

Gúr Nándor, MSZP-s képviselő szerint ugyan azt hallani, már az "Óperenciás tengeren túlról is", hogy Magyarországon "tejjel és mézzel folyó Kánaán van", "kolbászból épülnek a kerítések", "a miniszterelnök pedig serényen tölti ezeket a kolbászokat", a valóság azonban az, hogy "borzalom, ami történik" a foglalkoztatás terén. Kifogásolta, hogy a 13 ezer új munkahely 70 százaléka támogatással jött létre, 95 százalékuk a közfoglalkoztatásban. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a leghátrányosabb régiókban nőtt a munkanélküliek száma és 20 százalékkal emelkedett a férfiak munkanélküliségi rátája. A kormány egy millió új munkahelyet ígért, de több százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma - jelentette ki.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában azzal érvelt, hogy míg 2010 januárjában, a szocialista kormány időszakában a regisztrált álláskeresők száma 653 ezer volt, ami egy év alatt 144 ezer fős növekedésnek felelt meg, most januárban 648 ezer álláskereső van, de nem nőtt a létszámuk az előző évhez képest.

Hozzátette: 2010 januárjában az új állások 66 százaléka volt támogatott, míg idén januárban ez az arány 63 százalék volt. Az államtitkár szerint 2002 és 2010 között az akkori kormányok 1840 milliárd forintot úgy "tapsoltak el" a foglalkoztatáspolitikára, hogy 8 év alatt 240 ezer embert tettek munkanélkülivé. Hangsúlyozta: ezzel szemben most 29 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás, a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen.

A képviselő nem fogadta el a választ, a szolidaritást és a létminimum alatt élők számának növekedését kérte számon a kormányon. Az Országgyűlés viszont 186 igen, 67 nem 1 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkári választ.

Jobbik: mennyivel támogatja a kormány a Kanadából hazatelepülőket?

A jobbikos Hegedűs Lorántné - Egyed Zsolttal közös - interpellációjában azt kérdezte, mennyi pénzzel támogatja a magyar kormány a Nemzetközi Migrációs Szervezet budapesti irodáját, amely többek között konkrét anyagi és természetbeni támogatást nyújt például a lakhatáshoz azoknak, akik Kanadából hazatérnek a megváltozott menekültügyi szabályok miatt. A képviselő arra is választ várt, hogy megtörtént-e az iroda nemzetbiztonsági átvilágítása, illetve, hogy a jelenleg külföldön dolgozó 500 ezer magyar állampolgár milyen anyagi támogatást kapna, ha visszatérne Magyarországra.

Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: Magyarország 1995 óta tagja a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek, amelynek 2013-ban 29,8 millió forintot tagsági díjat fizet, emellett a Külügyminisztérium évente 20 ezer euróval támogatja a szervezet irodájának fenntartását. Ugyanakkor kijelentette, hogy a szervezet a magyar kormánytól "semmiféle támogatást nem kap", szerinte a jobbikos képviselő kérdésében megfogalmazott természetbeni támogatásokat a kanadai kormány nyújtja, a migrációs iroda programjain keresztül. Elmondta azt is, hogy mivel a szervezet diplomáciai mentesség alatt áll, így nemzetbiztonsági átvilágítása nem történt meg. Kijelentette: a kormány örömmel veszi, ha a magyar állampolgárok hazatérnek, és ehhez minden támogatást megad.

Egyed Zsolt nem fogadta el a választ és úgy fogalmazott: Kanada rendkívül befogadó ország volt addig, amíg nem ismerkedett a "magyar eltérő kultúrával és ennek hírvivőivel", a képviselők viszont 188 igen, 39 nem és 5 tartózkodás mellett megszavazták az államtitkár válaszát.

Fidesz: nemet mond-e a kormány a nyugdíjak megadóztatására?

Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a Gyurcsány-Bajnai kormányok volt képviselői a programjuk egyre több részletét bontják ki, így kiderült, hogy ha módjukban állna akkor csökkentenék a minimálbért, elvennék a családi adókedvezményt, ingatlanadót vezetnének be és újból megadóztatnák a nyugdíjakat. Mint mondta, ez utóbbit egyszer ezt már törvénybe foglalták és 2013. január elsejétől lépett volna hatályba, ha Balog Zoltán előterjesztésére nem helyezték volna hatályon kívül.

Úgy fogalmazott: a Gyurcsány-Bajnai szövetség külföldi pénzügyi körök nyomásának eleget téve már egyszer elvett egyhavi nyugdíjat, családtámogatást és bért, valamint a "csillagos égig emelte" a rezsiköltségeket, és ugyanezen pénzügyi körök most az Orbán-kormányra próbálnak nyomást gyakorolni. Kijelentette: a Fidesz-frakció el sem tudja képzelni, hogy nyugdíjakat megadóztassák, azért arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen a nyomásnak, védje meg az embereket a megszorításoktól.

Soltész Miklós, szociális államtitkár kijelentette: "ellenállunk az ilyen nemzetközi nyomásnak". Hangsúlyozta: kormány a jövőben is garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-kormány idejében az induló nyugdíjak 8 százalékkal csökkentek, míg a Bajnai-kormány eltörölte a 13. havi nyugdíjat és 2009-ben 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét.

A képviselő az államtitkári választ elfogadta.

14:51 - Napirend előtt: kommunizmust áldozatai, évértékelő

A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódott a napirend előtti felszólalások többsége, az Országgyűlés hétfői ülésén. A szocialisták a miniszterelnök évértékelő beszédét bírálták.

Az ülés kezdetén Kövér László házelnök megemlékezett a kommunista diktatúra áldozatairól. Azt mondta: a vörös csillag a magyarok többsége számára keresztényellenes, magyarellenes, szabadságellenes, ezért életellenes jelkép, "a nemzet ellen elkövetett gyilkossági kísérlet szimbóluma és az is marad".

A Ház a beszéd után egyperces néma felállással emlékezett az áldozatokra.

MSZP: a miniszterelnök nem az ország valós helyzetéről beszélt

Harangozó Tamás (MSZP) Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjével kapcsolatban azt mondta: az nem az ország valós helyzetéről szólt. A képviselő szerint az emberek problémáit növeli, hogy a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek és 27 százalékos az áfa-teher.

Úgy fogalmazott: a vállalkozásoknak és az embereknek tizenkét új adónemmel kell szembenézniük, a gazdaság teljesítménye tavaly 1,5 százalékkal csökkent, az ország versenyképességi szempontból pedig a negyvennyolcadik helyről a hatvanadikra szorult vissza a világranglistán. Emelkedett a bűncselekmények száma - mondta - és szólt az orvos- és nővérelvándorlásról is.

Úgy vélte: határozott irányváltásra, vagyis kormányváltásra van szükség. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában az Európai Bizottság jelentéséből idézett adatokat, amelyek szerint Magyarországon tavaly 3 százalék alatt volt a deficit, az adósságráta pedig csökkent. Mint mondta, a szocialisták egyetlen kormányzati évükben sem tudtak ilyen eredményt produkálni.
Az államtitkár a jelentésből kiemelte a reálbérek emelkedését, és azt is, hogy a foglalkoztatás - a kormány intézkedéseinek következtében - növekedett. Utalt a szocialistáktól örökölt problémákra, a többi közt a devizahitelesek kérdésére. A fiatalok elvándorlásáról szólva a Tárki januári felmérését idézte: a felnőtt lakosság 16 százaléka tervez elvándorlást, míg tavaly ilyenkor 19 százaléknyian tervezték ezt.

A KDNP a kommunizmus áldozataira emlékezett

"A mai nap nem csupán főhajtást jelent a kommunista diktatúra áldozatai előtt, hanem a felelősségvállalás kinyilvánítását is" - mondta Stágel Bence (KDNP). Azé a felelősségét, aminek alapján kinyilvánítható: soha többet nem akarunk diktatúrában élni - fogalmazott.

Emlékeztetett az Alkotmánybíróság vörös csillag használatával kapcsolatos döntésére, és azt mondta: a közvélemény és a diktatúra áldozatainak jogos felháborodását keltő döntések aláássák a jog igazságot kereső és szolgáló funkcióját.

Az Alkotmánybíróságnak (Ab) nem lett volna szabad ilyen döntést hoznia - mondta. Szerinte a testület - megfeledkezve hazánk szomorú történelmi múltjáról - egyetértett a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletével, amely azt állapította meg, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép.

Rétvári Bence államtitkár fontosnak nevezte azon lehetőség megteremtését, hogy egy napra se maradjon büntetlen a vörös csillag használata. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab csak jövőbeli hatállyal semmisítette meg az általa vitatott paragrafust, ezért a törvényhozásnak lehetősége van a kérdés rendezésére.

Szerinte a holokausztot megélt nemzettársak szemében is riadalmat keltene a horogkereszt használata, de a kommunista áldozatok számára is fontos, hogy a vörös csillag tiltott szimbólum legyen. Mint mondta, ez utóbbi diktatúra egymillióra tehető magyarországi áldozatainak többsége nem vezető, hanem hétköznapi ember volt.

A Jobbik a kiemelt kommunista nyugdíjakat is megvonná

Murányi Levente (Jobbik) ugyanerről a témáról szólva kifogásolta, hogy a kiemelt kommunista nyugdíjak megvonása még nem valósult meg. Ma az 56-osok olyan nyugdíjból élnek, hogy csak tengetni tudják az életüket, míg az őket letartóztatók kiemelt nyugdíjból - fűzte hozzá.

Szerinte a kommunista áldozatokról azért is meg kell emlékezni, mert az oktatás még mindig nem megfelelő ebben a témában. Kitért arra is: a nemzet büszke lehet arra, hogy a magyarok helyezték a szovjet birodalmat a bukás útjára.

Rétvári Bence államtitkár arra emlékeztetett, hogy az ország alaptörvénye is tagadja a kommunista bűnök elévülhetőségét.

A nyugdíj-kiegészítésekről szólva azt mondta: az ezzel foglalkozó bizottság mintegy ezer ember aktáit tekintette át, de több időre van szüksége a munkához, ezért nyárig kér arra haladékot az Országgyűléstől.
Hozzáfűzte: az áldozatok számára juttatandó kiegészítéseket a korábbi kormányok befagyasztották, ezért a jelenlegi kabinet most 50 százalékkal emeli meg azokat.

Fidesz: a szocialisták súlyos adósságterhet hagytak maguk után

A fideszes Rogán Antal sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP frakciója egy mondatot sem szentelt a kommunizmust áldozatainak emlékének. Hangsúlyozta: az egyes diktatúrák áldozatai között nem lehet különbséget tenni, és a kommunizmus mélyreható örökségének nevezte, hogy az államadósság tekintetében súlyos örökséget hagyott maga után, a rendszerváltozáskor.

Ha az új szocialista kormányzások és a régi között van hasonlóság, akkor ez biztosan az - fogalmazott, és hozzátette: az új kormánynak Közép-Európa legnagyobb adósságállományának ledolgozásával kellett kezdenie feladatát.
A képviselő felsorolta a kormány, számára büszkeséget keltő intézkedéseit: a gyermekek után járó adókedvezmény visszaállítását, a rezsicsökkentést vagy az utcán szolgáló rendőrök számának növelését.

13:52 - A költségvetési bizottság nem támogatta az adómódosító indítványokat

A parlament költségvetési bizottsága kormánypárti többséggel leszavazta azoknak a képviselői indítványoknak a tárgysorozatba vételét, amelyek széles körben tettek javaslatot a jelenlegi adótörvények módosítására.


A hétfőn Budapesten tartott ülésen a legnagyobb vitát Szili Katalin független képviselő indítványa váltotta ki, amelyben a képviselő többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését javasolta.

A képviselő javaslata szerint évi 750 ezer forint bruttó keresetig adómentes lenne a személyi jövedelem, 8 millió forintig maradna a 16 százalék, majd a következő, a 15 millió forintig tartó sávban 25 százalék, afelett pedig 35 százalék lenne az szja kulcs.

Szili Katalin azzal érvelt, hogy a minimálbéresek 90 százaléka valós minimálbéres, és nem adóelkerülő, ezért az ő jövedelmük adómentes lehet. Emiatt 76 milliárd forint esik ki a költségvetésből. Az évi 8 millió forintnál többet keresők progresszív adóztatása nyomán viszont 221 milliárd forint többletbevétel keletkezne - tette hozzá a képviselő.

Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára viszont úgy vélte, hogy annyira kevesen keresnek évi 8 millió forintnál többet, hogy azok progresszív adóztatásából csak minimális többletbevétel keletkezne.

A családi adókedvezmény teljes körű igénybevételéről szóló - jobbikos képviselők által jegyzett - törvényjavaslat tárgysorozatba vételét is elutasította a bizottság. A javaslat célja az volt, hogy akiknek kisebb a jövedelmük annál, mint hogy abból egészében igénybe vehessék a gyerekek után járó szja kedvezményt, kapják meg a különbözetet. Balog Ádám azzal érvelt, hogy a keresettől független családi pótlékot mindenki megkapja, erre évi 350-400 milliárd forintot költ az állam.

Több szocialista képviselő az idei költségvetésben javasolt átcsoportosítást az egyetemek és főiskolák működtetésére. Egyebek mellet a társadalmi konzultációra, a kormányzati kommunikációra, és a debreceni stadion építésére szánt pénzből vonnák el a felsőoktatásra a forrást. A bizottság - az MSZP-s képviselőket leszámítva - ennek a tárgysorozatba vételét sem javasolta.

Göndör István (MSZP) a közművezetékek adójáról szóló törvényt úgy módosítaná, hogy az 500 fős falvakban szolgáltatók az adó 20 százalékát, az ezer fős településeken pedig annak felét fizessék. A javaslattevő elmondta a bizottság előtt azt is, hogy a vidéki kis közműszolgáltatók nem tudják kigazdálkodni ezt az adót, így áremelésre kényszerülnek. Ezzel pedig megszűnik a 10 százalékos rezsicsökkentés előnye.

Volner János (Jobbik) azt javasolta, hogy a 125 köbcentisnél kisebb motorkerékpárok után ne kelljen regisztrációs adót fizetni. Így a városban a kisebb szennyező anyagot kibocsátó járművel könnyebben terjednének. A bizottság ezt a javaslatot sem vette tárgysorozatba.

13:44 - Simor-meghallgatás - Simor: az MNB gazdálkodása szabályszerű és takarékos

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta.

A jegybankelnök kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt.
Simor András szerint a jegybanknak ráadásul az IMF alapokmányának, illetve a megkötött hitelszerződés értelmében nem is lett volna jogi lehetősége arra, hogy ne adjon ki adatokat. Emlékeztetett: az IMF illetékese 2008 november 25-én juttatta el a jegybanknak írásban a listát, a további adatszolgáltatás alapját.

Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalatok ügyleteit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adott információt, "mert az Magyarország érdekében állt".

A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Hozzátette: akkor "kértünk és kaptunk" a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy nem csökkentik magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni.

Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön, az a pénz, amelyet behozott az országba, "nem folyik ki a második oldalon", és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta.
Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankelnök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kötelezettséget "észlelték a kollégák", és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet.

Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt. A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál - tette hozzá.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: amikor a számvevőszék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül "meg is tették". Anélkül küldték vissza, hogy bármilyen jogfenntartó nyilatkozatott csatoltak volna hozzá - mondta.

Simor András kérdésre válaszolva emlékeztetett: a nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében "egy fillért" sem adott bankoknak, így az OTP-nek, az FHB-nek, illetve az MFB-nek, hiszen azt a kormány tette. Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank a hét legnagyobb magyarországi bankról adott át adatokat a valutaalapnak, így az OTP-ről, illetve hat külföldi tulajdonú bankról.

Simor András kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból.

A jegybankelnök a jegybanki működésről szóló számvevőszéki jelentés megvitatására összehívott ülésen leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.

A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen részt vevő Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.

A számvevőszéki jelentésnek a jegybank nem hatékony gazdálkodását kifogásoló passzusaira reagálva Simor András emlékeztetett: a jegybank megtakarítási programjának 92 százalékát teljesítette, amelynek értelmében a jegybank működési költségei 2006 óta reálértéken 40 százakkal, 20 milliárd forinttal csökkentek.

Ezen kívül a bankjegy- és érmekibocsátás ráfordításai ugyanezen időszak alatt 50 százakkal, azaz 30 milliárd forinttal csökkentek. "Az 50 milliárd forintos megtakarítás példaszerű, különösen azt figyelembe véve, hogy a jegybank ezt saját indíttatásra hajtotta végre" - tette hozzá.

13:25 - Megmaradna az alkotmánybírósági határozatok joghatása

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn benyújtott módosító javaslata nem zárná ki a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatakor korábbi határozatával megegyező döntésre jusson.

A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.

Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés "nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében".

Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását.

A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben.
Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.

13:17 - Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Zsiga Marcell ellen

A fideszes Zsiga Marcell kellő magyarázatot adott arra, honnan volt pénze házvásárlásra, a parlament mentelmi bizottsága ezért - kormánypárti szavazatokkal - úgy döntött: nem rendel el vagyonnyilatkozati eljárást ellene - közölte hétfőn újságírókkal Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke.

A bizottsági elnök a zárt ülésre hivatkozva nem válaszolt arra, Zsiga Marcellnek honnan volt elég pénze, mindössze azt mondta: a fideszes képviselő - aki nem volt ott az ülésen - adatokat vagyonnyilatkozatához csatolva igazolta, hogy legális forrásból állt rendelkezésére húszmillió forint háza felének megvásárlásához.

Kérdésre hozzátette, hogy Zsiga Marcell feleségének vagyonnyilatkozatát nem vizsgálták, "ez föl sem merült". Ehhez a házastárs ellen kellene vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezni - mutatott rá.

Rubovszky György hangsúlyozta: Zsiga Marcell pontosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, így nem kell szankcióra számítania. Az utólag csatolt adatok "olyan többletek, amiket ráírhatott volna, de semmilyen előírást nem sértett meg, minden kötelezettségét teljesítette" - fejtette ki a KDNP-s politikus, megjegyezve: Zsiga Marcell talán "megúszta volna ezt a kellemetlenséget, hogy ha túlmegy az előírásokon".

Az ellenzék nem szavazta meg a határozatot. Kifogásolták, hogy az ülést olyan időpontban tartották, amikor az LMP-frakció megszűnése miatt egy ellenzéki képviselő hiányzik az egyébként paritásos bizottságból. (A bizottsági helyek újraosztásáról hétfő délután dönthet a parlament.)
Az ezzel kapcsolatos újságírói felvetésre Rubovszky György úgy nyilatkozott: ő döntött az eredetileg keddre tervezett ülés előrehozásáról. Hangsúlyozta azonban: akkor sem lett volna többség a Zsiga Marcellel szembeni eljárás megindításához, ha kiegészül a bizottság.

Az MSZP-s Göndör István elmondta: nem tartják elégségesnek a fideszes képviselő által csatolt bizonyítékokat, kételyeik továbbra is fennállnak. Szintén kitért arra, hogy a bizottságnak nem állt módjában vizsgálni a feleség vagyonbevallását, mivel a kezdeményező csak Zsiga Marcell ellen kért eljárást.

"Számunkra az lenne a megnyugtató, ha látnánk mind a két bankszámlakivonatot, amelyről a szerződésben vállalt kötelezettséget teljesítették" - jelentette ki. Kérdésre hozzáfűzte, az országgyűlési törvény ad lehetőséget a házastársak vagyonnyilatkozatának vizsgálatára.
A jobbikos Szabó Gábor arról beszélt, Zsiga Marcell nem adott megnyugtató választ a bevallásával kapcsolatos kérdésekre, ezért a vizsgálat megindítását tartotta volna helyesnek, illetve azt, hogy a fideszes képviselő szolgáljon további információkkal a házvásárlás fedezetéről.

Zsiga Marcell ellen a Blikk kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást. Az újság korábban arról írt: vagyonnyilatkozatai alapján a fideszes képviselő nem rendelkezett elég forrással és jövedelemmel, hogy feleségével közösen megvásárolhasson egy 40 millió forintos házat.

13:00 - Szatmáry: újabb irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régi

További irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régió a közeljövőben - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a nemzeti összetartozás bizottsága hétfői budapesti ülésén.

Szatmáry Kristóf a Kárpát Üzleti Régióról tartott beszámolójában elmondta: jelenleg kilenc iroda működik, négy Erdélyben, kettő a Vajdaságban, egy Ungváron, és kettő Felvidéken. Előkészítés alatt áll ugyanakkor Eszéken és Lendván is egy-egy iroda megnyitása, ezek a közeljövőben megnyithatják kapuikat - jelezte. Rámutatott: nem közvetlenül a magyar állam tartja fenn az irodákat, hanem vegyes kamarai rendszeren keresztül működtetik őket.
A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár hangsúlyozta: 2010 után szemléletváltás történt, kiemelték a Kárpát-medencét a klasszikus külgazdasági gondolkodásból. A program célja, hogy a magyar gazdaságpolitika legyen ott a határon túl is. Az irodák részt vesznek az ottani közösségek gazdaságpolitikai elképzeléseinek kidolgozásában, foglalkoznak továbbá gazdasági, üzleti fórumok szervezésével. Azt szeretnék, ha egy vállalkozó bemegy egy irodába, Udvarhelytől Dunaszerdahelyig megkapja a számára fontos információkat - fejtette ki.

Radetzky Jenő miniszteri biztos az idei év terveiről szólva kiemelte, hogy létrehozzák a Wekerle-vállalkozói köröket az irodák hatósugarában, ezek céljaként a gazdasági kapcsolattartást jelölte meg. Minél erősebb a gazdasági jelenlét, annál erősebb lesz a nyelvi megjelenés is - jegyezte meg.

Szatmáry Kristóf szólt arról is, hogy a kétnyelvű feliratok kapcsán elég eltérőek a viszonyok a határon túli területeken: Kárpátalján alulról jövő kezdeményezés kevés van, Romániában létezik önkormányzati szervezésű mozgalom, Szerbiában is életre hívtak ilyet, és fel is vették a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetés céljából.

Szlovákiában, Felvidéken - ahol a legtöbb figyelmet kapott ez a kezdeményezés - konzultáltak magyar cégekkel, hogy magyar nyelvű feliratok megjelenjenek. Kérdésként vetődik fel ugyanakkor, hogy nem kontraproduktív-e ha kormányzati szinten kapcsolódnak be ebbe a folyamatba - jegyezte meg.

Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke jelezte, kezdeményezik, hogy a következő költségvetési törvényben mindenképpen jelenjen meg önálló soron a Wekerle-terv, és a Mikó-terv, és ne különböző fejezeteknél kelljen különböző összegeket keresni.

Csóti György (Fidesz) szerint nem kontraproduktív, ha állami szinten bekapcsolódnak a kétnyelvű feliratok kérdésébe. Semmi eredményt nem hozott a visszafogott, a szomszédaink érzékenységre tekintettel lévő politika - állapította meg. Ezek a cégek, üzletláncok többnyire magyar állami segítséggel "kerülnek ki" az adott piacra, ezért el kell várni tőlük a kétnyelvűséget a feliratokban, és mindennapi beszédben egyaránt - hangsúlyozta.

Szávay István (Jobbik) szintén a kétnyelvűség mellett tört lándzsát, és azt kérdezte, hogyan lehet egy magyarországi céget ösztönözni, hogy magyarlakta területeken fektessenek be, magyar embereknek adjanak munkát és megélhetést, és használják a magyar nyelvű feliratokat.
Kalmár Ferenc (KDNP) arra volt kíváncsi, vannak-e adatok, arról mennyi magyar tulajdonú vállalat van a határon túli területeken.

Szili Katalin (független) alelnök az idén rendelkezésre álló források iránt érdeklődött.

Szatmáry Kristóf válaszában kiemelte: a gazdaságpolitikában megjelenő koncepcióváltás az üzleti világ egy részében nem ment végbe, és nem véletlen sok esetben, hogy a kétnyelvű feliratok hiányoznak. Bízik benne, hogy az új kormányzati hozzáállás "átmegy" a cégvezetők hozzáállásán is. Jelezte: a Kárpát Üzleti Régió önálló költségvetési soron szerepel már idén is, és reményei szerint így lesz a jövőben is. Az irodák működésébe a helyi magyarokat igyekeztek minél inkább bevonni - mondta, és megjegyezte: több 10 ezer magyar alapítású cég van határon túl.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke azt mondta, hogy utóbbi két évben rendszeresek az egyeztetések, és szintén külön költségvetési sor kért a Mikó-tervnek.

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint az a felelőssége az erdélyi szervezeteknek, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó törvények betartását figyelemmel kísérjék.

12:57 - Országgyűlési határozat készül a birkózás megmentéséért

A sport- és turizmusbizottság egy országgyűlési határozat elfogadását indítványozza annak érdekében, hogy a birkózás az olimpia műsorán maradjon.

A testület a hétfői ülésén "a birkózás sportág a nyári olimpiai játékok programján való megőrzésének támogatásáról" elfogadott önálló indítványában kinyilvánította a komoly magyarországi tradíciókkal és eredményekkel rendelkező sportág olimpiai szereplésének fontosságát.
A határozati javaslat felkéri a kormányt, "hogy a sportpolitikáért való felelőssége körében segítse elő a Magyar Birkózó Szövetségnek a Nemzetközi Birkózó Szövetséggel (FILA), valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és más nemzetek birkózó szövetségeivel együtt folytatott lobbi tevékenységét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB)".
Az indítvány indoklása szerint a bizottság "méltatlannak tartja, hogy e tradicionális olimpiai sportág lekerüljön a nyári olimpiai játékok programjáról és támogatja azt a törekvést, hogy a birkózás sportág lehetőséget kapjon a megújulásra és megtartsa helyét az olimpiai sportágak között".

A testület kiemelte, hogy a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága február 12-én döntött úgy, hogy a birkózást javasolja levenni a 2020-as nyári olimpia műsoráról. A testület ugyanakkor május végén két új sportágat jelöl majd meg mint lehetséges programba kerülőt, s ezek közé bekerülhet még a birkózás is.

12:25 - Kormánytisztviselő nem lehetne egyszerre több kamara tagja

Ha a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) tagjai más kamarai tagsággal is rendelkeznek, akkor ezen kamarai tagsági viszonyukat fel kell függeszteniük - tartalmazza a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat.

A javaslatot az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a kormánypárti képviselők 12 igen, és a jobbikos, valamint MSZP-s képviselők 4 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak hétfői ülésén.

Kátai Ildikó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a bizottság ülésén kiemelte: a törvénymódosítást az MKK működése kapcsán felmerült gyakorlati problémák figyelembe vételével készítették el; ennek keretében bővítették az MKK által kezelt adatok körét, rendezték a főtitkár jogállását, és kodifikációs pontosításokat tettek.
Bertha Szilvia (Jobbik) megjegyezte, hogy pártja nem támogatta már a kar létrejöttét sem, mert szerintük egy "felülről létrehozott, messze nem független" szervről van szó. Ezt támasztja alá a képviselő szerint az is, hogy a most benyújtott javaslattal még kiszolgáltatottabbá teszik az MKK-t: a kar, javadalmazásában is a kormánytól függ függeni, illetve kifogásolható, hogy a miniszter támogatást nyújthat a szervezet működéséhez. Bertha Szilvia szerint a "támogatás" túl tág meghatározás, és megágyaz a korrupciónak.

Kara Ákos (Fidesz) elmondta: a kormány támogatja a javaslatot, amely szerintük nem a korrupció melegágya.

Gúr Nándor (MSZP) is egyetértett Bertha Szilvia véleményével és felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat értelmében a közszolgálati tisztviselők tekintetében a garantált bérminimum összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – a kormány állapíthatná meg.

A bizottság napirendjén szerepelt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt módosító javaslat általános vitára alkalmasságának megállapítása is.

A törvényjavaslat kapcsán Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a Magyar Rendvédelmi Karra (MRK) vonatkozó módosítás szerint ezután lehet majd jogorvoslatot kérni a köztársasági elnök tábornoki kinevezési döntése kapcsán, emellett pedig a még iskolapadban ülő pályakezdők - vagyis akiknek még semmilyen rendőri szakképesítésük nincs - a modulos képzés első moduljának elvégzéséig "kvázi" ösztöndíjat kapnak, nem pedig garantált bérminimumot.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének alelnöke, Ese Ferenc kifogásolta, hogy a javaslat benyújtása előtt nem egyeztettek az érdekképviseletekkel, és a módosítás hiányos, csak a felmerülő problémáknak harmadát oldja meg. A hiányosságokra példaként említette, bár a javaslat rendezi az MRK elnökének sorsát, a főtitkárét nem, valamint hogy csak az MRK anyagi működésének feltételeit szabályozza, a működtetés személyi feltételei azonban megoldatlanok maradnak.
Bertha Szilvia kérdésére Nagy Edit kifejtette: az MRK most megválasztott főtitkára mandátuma lejártáig marad, az államháztartási törvény szerint pedig csak feltételekkel adható támogatás a karnak.

A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a módosító javaslatot.
Nem vette ugyanakkor tárgysorozatba a bizottság két szocialista képviselő módosítóját. A javaslatot Gúr Nándorral (MSZP) közösen jegyző Simon Gábor (MSZP) a bizottság ülésén elmondta: egy egyedi eseten keresztül szerették volna bemutatni, hogy a tavaly július óta hatályos új Munka törvénykönyve (Mt.) például a felmondás írásba foglalása tekintetében is ellentmondásos szabályozást tartalmaz. Kifejtette: a Budapest 18. kerületében működő Városgazda Zrt. egyik munkatársát SMS-ben, illetve elektronikus levélben értesítették arról, hogy három hónappal korábban létrejött munkaviszonya a próbaidő leteltével megszűnik, ami Simon Gábor szerint méltánytalan. A módosítás kapcsán hangsúlyozta: mivel a munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, és az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni, ebből az elvből kiindulva az is jogosan elvárható, hogy a megszüntetés is csak írásban történjen.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára válaszában ugyanakkor hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem megfelelő eszköz egyedi jogviták kezelésére. Hozzáfűzte: azokat a jognyilatkozatokat - beleértve a munkaszerződést is - amelyeket az Mt. szerint írásba kell foglalni, megszüntetni is csak írásban lehet. Az írásbeliség tekintetében megengedi az elektromos dokumentumban való írása foglalást is, és indokolatlan, hogy az írásbeliséget a papírra korlátozzák. Kardkovács Kolos kiemelte, hogy az Mt. koherens a jognyilatkozat tekintetében, ezért nem támogatják a módosítást.

12:00 - A kulturális bizottság támogatja a médiatörvény módosítását

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) álláspontja szerint a médiatörvények jelenlegi változtatása remélhetőleg a végét jelentheti a kormány és az Európai Bizottság között e tárgyban folyó vitának. Az MSZP szerint az előterjesztés nem tükrözi az unió kívánalmait, a Jobbik ugyanakkor úgy látja: a módosítás az EU diktátumának eredménye.

A tárca előterjesztését az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága a hétfői ülésén 12 támogató szavazattal, három ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A KIM közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a bizottságnak elmondta: az Európa Tanács és a kormány között zajló tárgyalások tavaly év végén egy elvi megállapodással zárultak, ennek az eredménye az előtermesztés.

Gáva Krisztián beszámolt arról, hogy szigorodnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének jogállására vonatkozó előírások, a változtatás szakmaorientáltabb feltételeket fogalmaz meg. A jövőben az NMHH elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a köztárasági elnök nevezné ki a kormányfő javaslata nyomán, ezt megelőzően azonban a miniszterelnöknek konzultálnia kell a hírközlés és a média területén működő civil szervezetekkel. Az NMHH elnöke a változtatás után már nem választható újra a kilenc éves mandátumának lejártát követően.

A helyettes államtitkár kitért arra is: az Európa Tanács észrevételét tükrözi a változtatás azon eleme is, amely egyszerűsíti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az által, hogy a sokak által nem megfelelően értelmezhető kifejezéseket kiveszi a jogszabályból. Ide sorolta a sokoldalúság, a tárgyilagosság, az időszerűség követelményét. Közölte azt is: a magyar mű fogalmának meghatározása az unió audiovizuális irányelvének figyelembe vételével módosul.

A szocialista Mandur László vitatta, hogy az unióval e téren zajló tanácskozás a végéhez ért volna, és hiányolta az erről szóló elvi megállapodás nyilvánosságra hozatalát. Azt kérdezte, az előterjesztés készítésekor kikérték-e az érintett civilek véleményét.

Novák Előd (Jobbik) fájónak minősítette, hogy "ismét az unió diktátumának megfelelően" módosítanak egy jogszabályt, különösen az után - mondta -, hogy a magyarországi bírálatokra nem volt fogékony a kormány. Úgy vélte: a módosítások miatt értelmetlenné válik a médiaalkotmány, különösen a kiegyensúlyozottságot előíró paragrafusok.

Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke úgy értékelte: a módosítások azokat a tartalmi elemeket érintik, amelyekről megállapodott a kormány a felekkel. Szerint Európában is úgy gondolják, hogy a médiatörvény az alapjait tekintve működik.

11:14 - Répássy: eloszlatja az európai kételyeket a médiatörvény módosítása

A magyar médiaszabályozással kapcsolatos európai kételyek eloszlatása a célja a médiatörvény módosítására vonatkozó kormányzati indítványnak - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén.

Répássy Róbert azt mondta: a javaslatot a magyar médiaszabályozással kapcsolatos európai kételyek eloszlatása érdekében, az Európa Tanács főtitkárával és szakértőivel való egyeztetés eredményeként nyújtották be.
Az államtitkár szerint javaslat elsősorban a médiahatóság függetlenségének intézményes garanciáit hivatott erősíteni.

Kiemelte: a javaslat megváltoztatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kinevezésének, továbbá a médiatanács elnökének és tagjai megválasztásának szabályait. A kinevező a miniszterelnök helyett a köztársasági elnök lesz, a miniszterelnöknek pedig a jövőben ki kellene kérnie az újságírók szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére - tette hozzá.

Az MSZP-s Lamperth Mónika úgy értékelte, bár a kormány ezzel a "toldozgatás-foldozgatással" megpróbálja az európai aggodalmakat eloszlatni, az előterjesztés erre nem alkalmas. "Ez egy nagy vakítás, amit most önök előadnak" - fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki szerint a javaslat nem teremt intézményes garanciákat a médiahatóság függetlenségére. Közölte, hogy ezért az MSZP nem támogatja a javaslatot.
Répássy Róbert válaszában azt hangsúlyozta, hogy lényeges változtatásokat tartalmaz a javaslat, amely nemcsak az európai kritikákat, hanem a hazai kritikák egy részét is orvosolja.

A bizottság a kormánypárti képviselők támogatása és az ellenzékiek nem szavazata mellett általános vitára alkalmasnak minősítette a javaslatot.

Korábban:

A kommunizmus áldozataira emlékezéssel kezdi mai munkáját az Országgyűlés. A képviselők várhatóan nem fogadnak el jelentősebb törvényjavaslatot, ugyanakkor az LMP képviselőcsoportjának megszűnése miatt új jegyzőt és bizottsági elnököt, valamint tagokat választhatnak, valamint folytathatják az alaptörvény negyedik módosításának tárgyalását.

A Ház 13 órakor kezdi ülését a megemlékezéssel a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján. A parlament 2000. június 13-án nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.

Ezután a szokott menetrend szerint folytatódik az ülés: a napirend előtti felszólalásokat az interpellációs időszak, majd az azonnali kérdések és a kérdések követik.

A parlamentnek új jegyzőt, később pedig bizottsági tisztségviselőket, tagokat kell választania az LMP-frakció felbomlása miatt. A házbizottság csütörtöki ülésén erről nem sikerült megegyezniük a képviselőcsoportoknak, így Kövér László házelnök tesz javaslatot a személyi kérdésekben. A szavazások alatt várhatóan kétoldalú egyezményeket fogadnak el a képviselők, több más előterjesztés, így például a választókerületek területi beosztását megváltoztató indítvány esetében csak módosító javaslatokról döntenek.

Ugyancsak még ma, de várhatóan már csak az esti órákban kezdődhet részletes vita az alaptörvény negyedik módosításáról és az igazságügyben dolgozók nyugdíjkorhatáráról. A médiatörvény kormány által javasolt módosításának általános vitájában szó eshet arról, hogy az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét a miniszterelnök helyett.

Olvasóink írták

  • 10. nemtudom2 2013. február 26. 17:53
    „Békamenetesek indulás !”
  • 9. Tapmancs 2013. február 26. 15:23
    „http://vastagbor.blog.hu/2013/02/26/zsiga_kozlegeny_megmentese”
  • 8. Contar 2013. február 26. 08:10
    „Bennem az ügy kipattanásakor felmerült egy magyarázat : Zsiga Marcell magánszemélytől kapott kölcsön.
    (nem nagy szám, több politikus vagyonbevallásában is szerepel "magánszemélynek x millióval tartozik"!”
  • 7. pillow 2013. február 26. 07:28
    „Nem értem, mi a gond ezzel. Ebből is látszik, hogy Magyarország jól teljesít. Zsiga Marcell meg egy kicsit jobban. 47 ezerből megél, két fizuból, ami összesen több, mint 1 millió, gyorsan összejön egy 40 milliós ház ára.
    Az önkormányzat meg terven felül leaszfaltozza az utcáját? Mi a baj ezzel? Nem tudhatták előre, hogy Magyarország ennyire jól teljesít majd, és Zsiga Marcell pedig még jobban.
    A bizottság meg annyira kíváncsi volt Zsiga érveire, hogy egy nappal korábban tárgyalta a vagyonosodási, az utolsó napon amikor még a fidesz többségben volt ott. Tessék tanulni: a NER nevezetű szekta összetart. Jól teljesítenek, jobban mint az ország, van mit tanulni tőlük.”
  • 6. Eva- 2013. február 25. 19:28
    „most aztán Gyurcsány vagyonáról tovább egy szót se

    20 millió megspórolható könnyedén
    Szijjártónál a 6 millió 10(tíz) szereződött 62 millióra jó befektetésekkel

    hát így állunk”
  • 5. ISU 2013. február 25. 16:24
    „Ez nagyon korrupt így, ezért illene valamit odavetni a nyájnak.”
  • 4. szimre50803 2013. február 25. 14:57
    „Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Zsiga Marcell ellen! Valószinűleg azért mert a sok milliót ő is a Gáspár Győzike nagymamájától örökölte.”
  • 3. LAZA 2013. február 25. 14:54
    „No ezeknél a marceloknál kell majd használni a 98%-os adó kulcsot akár visszamenőleges hatállyal.Teljesen nyilvánvaló a csalás!”
  • 2. Eva- 2013. február 25. 11:13
    „http://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_B%C3%A9la_%28politikus,_1908%29

    olyannyira volt meghurcolt, hogy 1958-ban !! országgyűlési képviselő volt az akkori parlamentben!
    1959 . júniusában halt meg

    A kommunizmus "vallás" soha nem lett
    1953-ban pedig kihunyt az inkvizíció eszközeit használó hatalom gyakorlóit mozgató erő is

    vigyázat a hatalom gyakorlónak köze nem volt az eszméhez.

    1948-ban pedig Dobi istván vezette kormány magát a népköztársaság kormányának mondta
    amely szocializmus volt államkapitalizmussal, ahogy ma is államkapitalizmusra való törekvés van---Simor "számonkérésével"”
  • 1. Cloeon_dipterum 2013. február 25. 07:58
    „A mai soproni megemlékezésekről miért nincs a címlapon egy sor sem?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ellopták Mátyás király mellszobrát a vajdasági Kishegyesen

Ismeretlen tettesek ellopták Mátyás király mellszobrát a vajdasági Kishegyesen lévő szoborparkból -… Tovább olvasom