Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Parlament: módosult a költségvetés

Az uniós elszámolás szerinti hiány változatlan maradt. Szanyit megbüntették, három képviselő menteli jogát felfüggesztették. Módosították az adótörvényeket.
22:10 - Az árfolyamgát meghosszabbításáról, valamint az otthonokban történő aláírásgyűjtés engedélyezéséről szóló javaslatok összevont általános és részletes vitáival ért véget az Országgyűlés hétfői ülése.


Adótörvények módosítása

Ékes József (Fidesz) az előterjesztői expozéjában kiemelte: a módosítás célja, hogy visszavonja a fordított áfa bevezetésével kapcsolatos szabályozást az Európai Unió állásfoglalásával összhangban.
Czomba Sándor a kormány nevében jelezte: a kabinet támogatja a javaslatot.
Gőgös Zoltán (MSZP) felszólalásában kiemelte: az Európai Unió egyelőre nem utasította el a fordított áfa bevezetését, egyelőre csak ajánlást fogalmazott meg. Szerinte ugyanakkor ezzel a döntéssel újabb érv szűnt meg az élelmiszerek áfájának csökkentése mellett.
Varga Géza (Jobbik) arról beszélt: bár a magyar kormány az ágazat kifehérítésére tett kísérletet a most visszavonásra szánt szabályozással, azonban ezt az Európai Unió nem engedi. Vagyis szerinte a magyar kormánynak nincs önrendelkezése, másrészt viszont a kormány is hibázott, amikor nem egyeztetett eleget az unióval a szabályozás tavaly őszi megalkotásakor. Emellett a jobbikos képviselő szintén az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését kérte az Országgyűléstől.
Ezt követően az elnöklő Jakab István (Fidesz) az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Az árfolyamgát határidejének meghosszabbítása

Dióssi Csaba (Fidesz) előterjesztői expozéjában kiemelte: az árfolyamgát-konstrukciót jelenleg 2013. március 29-ig lehet igényelni. A most tárgyalt javaslat ezt a határidőt hosszabbítaná meg 2013. május 31-ig. Ismertette: január végéig 133 ezren vették igénybe a konstrukciót a lehetséges 456 ezer főből, vagyis az érintettek 29,3 százaléka élt a lehetőséggel. Hangsúlyozta: a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és "valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről".
Czomba Sándor államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot.
Józsa István (MSZP) elmondta: az MSZP is támogatni fogja a javaslatot, mivel minden segítséget meg kell adni a bajbajutottaknak, de szerinte az árfolyamgát nem kezeli a probléma gyökerét.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy a javaslatot támogatják, mert átmeneti segítséget nyújt a devizahiteleseknek, de ez nem jelent végleges megoldást. Szerinte a hitelek felvételi árfolyamon történő forintosítása az egyetlen valódi megoldás.
Dióssi Csaba a vitában elhangzottakra reagálva kijelentette: bár Józsa István vádolta a kormányt a jelenlegi helyzet kialakulásáért, de a fideszes politikus szerint az Orbán-kormány volt az egyetlen, amely lépéseket tett a devizahitelesekért. Z. Kárpát Dánielnek válaszul azt mondta: nem igaz, hogy a javaslat csak eltolja a probléma megoldását, hiszen a konstrukción keresztül csökkennek a devizahitelesek kamatterhei is.
Ezt követően az elnöklő Jakab István (Fidesz) az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Nem alakult ki vita az otthonokban történő aláírásgyűjtés engedélyezéséről

Az előterjesztők nevében Cser-Palkovics András (Fidesz) ismertette az adatvédelmi törvény azon módosítását, amely az otthonokban is megengedné a pártoknak az aláírásgyűjtést. A kormánypárti politikus hiánypótlónak nevezte az előterjesztést, amely szerinte egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy indítványukba több korlátot is emeltek, így például munkaszüneti napokon vagy gazdasági célból továbbra sem lehet felkeresni az állampolgárokat otthonukban.
A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőket. Mint mondta, a javaslat a legjobbkor, egy évvel a választások előtt tisztáz egy eddig rendezetlen helyzetet.
Az indítványról ezt követően nem alakult ki politikai vita, mivel egyetlen ellenzéki képviselő sem jelentkezett felszólalásra.

Jakab István lezárta a javaslat összevont általános és részletes vitáját, ezt megelőzően pedig így tett négy másik indítvány részletes vitájával is, ugyanis a Gárdonyi Géza-emléknapról, a világörökségről, a felnőttképzésről, valamint pénzmosás megelőzéséről szóló előterjesztések egyikében sem alakult ki hosszas vita.

Az ülésnapot a fideszes Pócs János napirend utáni felszólalása zárta, ő a kormány rezsicsökkentését vette védelmébe az ellenzéki kritikákkal szemben. A Ház kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

20:20 - Határozathozatalokkal folytatták a hétfői ülésnap napirendjének megtárgyalását a képviselők: alkotmánybíróvá választották Juhász Imrét, és arról is határoztak, hogy a köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét.


Alkotmánybíróvá választották Juhász Imrét

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét.
A jelöltre 286 képviselő igennel, 12 nemmel szavazott a titkos voksoláson.
A jelöltre - akit április 3-i hatállyal választott meg az Országgyűlés - 286 képviselő igennel, 12 nemmel szavazott a titkos voksoláson.
A frakciók korábbi közlése szerint a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik támogatta megválasztását, míg az MSZP-frakció nem vett rész. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők előre jelezték, hogy távol maradnak az új alkotmánybíróról szóló szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői pedig a szavazólapot sem vették fel.
Az eredmény kihirdetése után Juhász Imre - akit a KDNP jelölt a posztra - esküt tett, és aláírta az esküokmányt.

A köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét

A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően.
A változtatásokat - amelyeket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként terjesztett elő - 258 igen szavazattal, 41 ellenében, 52 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott.
A törvénymódosítás szerint a miniszterelnöknek a jövőben ki kell kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos - legalább öt éve működő - szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére.
A módosítás záróvitájában az LMP-s Schiffer András független képviselő kifogásolta, hogy a médiatanács összetételével kapcsolatos legfontosabb kifogást az előterjesztés nem oldja meg. Szerinte a sajtószabadság akkor védhető meg, ha a testületben nem csak a Fidesz delegáltjai kapnak helyet.
Lendvai Ildikó (MSZP) szerint "a médiatörvényen elkövetett újabb farigcsálás távol van az elegendőtől". Azt mondta: a jelenlegi problémákon nem segít, hogy a médiatanács tagjai nem választhatók újra. Bírálta, hogy továbbra is kétharmados támogatás kell egy új elnök megválasztásához, és amíg ez nem biztosítható, addig a jelenlegi elnök hivatalában marad.
Novák Előd (Jobbik) szintén elégtelennek ítélte a médiatanács függetlensége érdekében beterjesztett javaslatot. Ugyancsak kifogásolta, hogy csak a Fidesz tagjai foglalnak helyet a tanácsban, amelynek működéséből hiányzik a függetlenség - mondta.
Cser-Palkovics András (Fidesz) úgy fogalmazott: mivel a javaslat az MSZP szerint túl kevés, a Jobbik szerint túl sok, "tehát épp elég".

Kihirdette a parlament az uniós fiskális paktumhoz csatlakozást

Kihirdette a parlament Magyarország csatlakozását az Európai Unió fiskális paktumához.
Martonyi János külügyminiszter előterjesztését az Országgyűlés 307 igennel, 32 nem szavazat és 13 tartózkodás mellett fogadta el. A kormánypártok mellett az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők is támogatták a kihirdetést, a Jobbik ellene szavazott, a tartózkodó szavazatokat független képviselők adták le.
Az idén január 1-jén hatályba lépett szerződést az Európai Tanács tavaly március eleji ülésén írták alá a csatlakozó tagállamok vezetői.
A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést Magyarország - mint nem eurózónatag - kihirdeti, de csak a rá vonatkozó bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az euróövezet tagjává nem válik.
A szerződés azzal a céllal jött létre, hogy orvosolja az eurózóna működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek.
Martonyi János indoklásában emlékeztetett arra, hogy a dokumentum az eurózóna tagjaira állapít meg szigorúbb feltételeket a költségvetési megállapodás, valamint a gazdaságpolitikai koordináció terén.

Szakértői szervet hozott létre a lánctartozások ellen az Országgyűlés

Az Országgyűlés szakértői szervet hozott létre az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében.
A képviselők 306 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadták el a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításáról szóló törvénymódosítást, amelyet az azóta a jegybank élére kinevezett Matolcsy György kezdeményezett nemzetgazdasági miniszterként.
Indoklása szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését, azáltal, hogy a bíróság előtt használható szakvéleményeket készít az érintettek megbízásából a vitás tervezési, építési és kivitelezési feladatokról.
A kormány várakozása szerint a szakértői vélemények amellett, hogy segítik a peres eljárásokat, csökkentik is a számukat.

19:40 - Módosította a Ház az idei büdzsét, az uniós elszámolás szerinti hiány változatlan

Az Országgyűlés hétfőn 242 igen, 51 nem szavazattal, 34 tartózkodás mellett elfogadta az idei költségvetés harmadik módosítását.

A változtatás szerint az idei büdzsé 15 ezer 323 milliárd 816 millió forintos bevételi főösszeg mellett 16 ezer 205 milliárd 151 millió forint kiadási főösszeget tartalmaz, a hiány az eredetihez képest 40 milliárddal 881 milliárd 334,8 millió forintra emelkedik. Az uniós elszámolás szerinti hiány a GDP-hez mérten változatlan maradt.

A kiadást növeli egyebek mellett, hogy a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatásra 30 milliárd forintot szánnak. Az ötezer lakos feletti helyi önkormányzatok adósságának kiváltását ugyanis az állam részben úgy tervezi teljesíteni, hogy a 250 millió forintnál kisebb összegű adósságelemből átvállalandó rész visszafizetéséhez egyszeri, vissza nem térítendő (törlesztési célú) költségvetési támogatást nyújt.

A büdzsé módosítása lehetővé teszi, hogy a jogosult, de törlesztési célú támogatásban tavaly nem részesült településeknél a kormány úgy gondoskodjon a támogatásról, hogy azt a hitelezők számlájára juttatja el. Ez megegyezik a konszolidáció tavalyi gyakorlatával: ez ugyan növeli a központi alrendszer hiányát, de a törlesztési célú támogatást az önkormányzati alrendszerben bevételként számolják el, így államháztartási szinten egyenlegsemleges.

Az elfogadott módosítással egyszerűbbé válik a szabályozás: egyes kiemelt szakmai feladatok (Arany János-programok, sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvellátása, szakiskolai felzárkóztató oktatás) esetében a nem állami intézményfenntartók augusztus 31-e helyett december 31-éig kapják a feladathoz kötött támogatást a 2012-es feltételek szerint.

Az egészségügyi feladatokat ellátó, megszűnő gazdasági társaságoktól átvállalt adósság rendezésére 9,5 milliárd forintot irányoznak elő. Ez része volt a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek költségvetési törvényben figyelembe vett adósságának.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában létrejött megállapodás alapján a költségvetésből 10 milliárd forint támogatást nyújtanak a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő munkáltatói bér- és járulékköltségek megtérítésére. Ez a módosítás költségvetésileg egyenlegsemleges.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én


19:35 - Tiszteletdíjának harmadára büntették Szanyit a kézmozdulatáért

Havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára büntette az Országgyűlés - a házelnök javaslatára - a szocialista Szanyi Tibort, amiért egy héttel ezelőtt, parlamenti interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak.

Az országgyűlési törvény értelmében ez a legsúlyosabb lehetséges szankció a "kirívóan sértő kifejezést használó" képviselőkkel szemben.

A Ház először élt a büntetéskiszabás lehetőségével a jogszabály január 1-jei hatálybalépése óta.

Kövér László indítványát a pénzbírságról 267 igen szavazattal, 47 nem ellenében fogadták el a képviselők. A kormánypártok és a Jobbik képviselői igennel szavaztak, az MSZP politikusai és a függetlenek többsége nemmel.


19:30 - Felfüggesztették egy kormánypárti és két ellenzéki képviselő mentelmi jogát

Három - egy fideszes, egy szocialista és egy jobbikos - képviselő mentelmi jogát függesztette fel a parlament hétfőn.

A fideszes Tiba Istvánt közúti baleset gondatlan okozása miatt kérte ki az ügyészség - kerékpározás közben ütközött egy másik biciklissel -, Mirkóczki Ádámot, a Jobbik szóvivőjét pedig azért, mert ittasan vezetett. Mindketten mentelmi joguk felfüggesztését kérték.

Az MSZP elnökhelyettese Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését bűnsegédként megvalósított csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész. Az ügyészség szerint államtitkárként teljesítésigazolások aláírásával, kifizetések engedélyezésével mintegy 300 ezer forint kárt okozott. A politikus az eljárást koncepciózusnak nevezte, és kifogásolta, hogy az ügyészség nem hallgatta meg, nem kért tőle információt.


17:38 - A kátyúmentesítésről, a Malév lehetséges utódjáról, az Arany Alkony idősotthonról, a Békés megyei ivóvíz minőségének javításáról és a Honvéd Kórház verőcei telephelyéről szóltak a kérdések, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az MSZP a kátyúmentesítési programokat kérte számon

Pál Tibor (MSZP) kifogásolta, hogy a kátyúk miatt egyre veszélyesebb a közlekedés. Mint mondta, a szocialista kormányok idején tervszerű útfelújítások zajlottak, ezt a programot azonban a jelenlegi kormány leállította. Szerinte jobb lenne, ha a "Nemzeti főterének" felújítása helyett inkább erre költene a kormányzat.

Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára felsorolta azokat a programokat, amelyek keretében a kormány támogatást nyújt az útfelújításokhoz. Külön előirányzat van az eddig burkolat nélküli utak aszfaltozására - hangsúlyozta, és beszélt a Széll Kálmán tér felújításáról is.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)


Jobbik: mi lesz a Malév helyett?

Zakó László (Jobbik) a Malév mintegy egy évvel ezelőtti leállítására emlékeztetett. Arra várt választ: tervezi-e a kormány egy nemzeti légitársaság létrehozását, és a kabinet nem tartja-e presztízsveszteségnek a légitársaság hiányát, amely miatt szerint komoly üzletemberek választanak más helyszínt befektetéseiknek.

Völner Pál szerint soha nem volt ígéret arra, hogy állami forrásból hoznának létre új légitársaságot, ennek finanszírozására ugyanis uniós előírások miatt sincs lehetőség. Úgy vélte: szakmai vagy pénzügyi befektetőre lenne szükség, de közölte azt is: nincs tudomása komoly érdeklődőről. Szerinte egy új légitársaság beindításának a külső körülmények sem kedvez, de ha lenne befektető, akkor kisebbségi tulajdonosként az állam is kész szerepet vállalni.

Fidesz: aggódniuk kell-e az Arany Alkony lakóinak?

Iván László (Fidesz) szerint az Arany Alkony idősotthonban lakók aggodalmát váltják ki a tulajdonosváltás körüli fejlemények. Arról kért tájékoztatást, hogy veszélyeztetheti-e a mintegy 1300 idős lakó biztonságát és ellátását a tulajdonosi és működtetői bizonytalanság?

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a múltban valóban veszélyeztette mindez a lakókat, de a 600 dolgozó életét is bizonytalanná tette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megoldáshoz vezetett az a döntéssorozat, amelyhez az Országgyűlés, a kormány és a főváros egyaránt segítséget nyújtott. Az Arany Alkony intézményei megnyugodhatnak, hiszen tulajdonosváltás történt - közölte az államtitkár.

MSZP: támogatja-e a kormány Békés megye ivóvizének javítását?

Varga Zoltán (MSZP) arra várt választ: támogatja-e a kormány Békés megye ivóvíz-minőségének javítását? Emlékeztetett arra, hogy a megye Araddal közösen már megállapodott egy vízátvezetési projektről, ehhez azonban szükséges egy technikai megállapodás aláírása a két ország kormányai által. Támogatja-e a kormány az aradi vízátvezetés megvalósítását? - kérdezte.

Völner Pál hangsúlyozta: mintegy 300 ezer ember ivóvíz-ellátását érinti a beruházás, és azt is, hogy az aradi vízátvezetés tűnik a legmegvalósíthatóbb megoldásnak. Közölte: a miniszterelnök felhatalmazást adott a megállapodásra, amelyhez már a magyarországi környezeti hatásvizsgálatok is elkészültek. A román fél elhúzódó bürokratikus lépései miatt nem történt előrelépés, a magyar kormány azonban mindent megtesz - közölte.

Jobbik: mi lesz a Honvédkórház verőcei otthonával?

Korondi Miklós (Jobbik) arra volt kíváncsi: valóban bezárják-e a Honvédkórház verőcei betegotthonát azt követően, hogy annak épületét nemrég mintegy 100 millió forintból újították fel.
Úgy vélte: akár minimális átalakítással is megoldható lenne a nullszaldós működés, ennek ellenére június végén be kell zárni az otthont.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár azt mondta: az intézmény mintegy 200 millió forintos éves vesztesége indokolja az otthon bezárását. Az ott dolgozóknak a Honvédkórház munkát ajánlott, más telephelyeken, és - mint mondta -, a betegek ápolásával sem lesz gond.

A kéréseket követőn az ülést vezető Lezsák Sándor ötvenperces szünetet rendelt el, amely alatt a képviselők titkos szavazással döntenek Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének alkotmánybíróvá választásáról.

Galéria kép


17:35 - Azonnali kérdések
Egy sporttal foglalkozó kecskeméti cégről, a forint- illetve a devizahitelesekről és a pályakezdők védelméről is beszéltek a képviselők a parlamentben az azonnali kérdések folytatása során.

MSZP: a közpénzekből az olimpiai és a tömegsportokat kellene támogatni

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy a Kecskeméti KSE Kft. korábban három sportszakosztályt működtetett a városban, de a cég ellen büntetőeljárás indult. A cégen keresztül - a sajtóhírek szerint - több tízmillió forintot fizettek ki teljesítés nélkül számlákra - tette hozzá. A vállalkozásba több százmillió forint közpénzt öntöttek bele "az önök párttársai", az ügyben pedig az ügyészség is nyomozást folytat - mondta.

Miért nem a nagy múltú olimpiai sportágakat vagy a tömegsportot támogatják hangsúlyosabban a közpénzekből - kérdezte.

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány szeretné a magyar sportot biztos alapokra helyezni, ennek része a TAO-s rendszer létrehozása, illetve 16 kiemelt sportág támogatása. Ha a képviselő úgy észleli, hogy valahol céltalanul költöttek el támogatásokat, akkor tegyen feljelentést - javasolta.

A forinthitelesek védelméről beszélt a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a forinthitelesek tábora majdnem olyan széles, mint a devizahiteleseké. Hangsúlyozta, hogy a forinthitelesek is károkat szenvedtek el, ezért nekik is védelem járna.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elöljáróban azt mondta, hogy az utóbbi két és fél esztendőben a devizahitelesek problémája állt a középpontban. A devizahiteleseknek kidolgozott eszközök közül több a forinthiteleseket is segíti, például a kilakoltatási moratórium, a fokozatos és limitált árverezés kvóta, vagy a Nemzeti Eszközkezelő - sorolta a lehetőségeket.

A KDNP a pályakezdők védelméről

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány tavaly elfogadta az Első munkahely garancia programot, amivel a 25 év alatti érettségivel illetve a harminc év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkezőket próbálják helyzetbe hozni. Hangsúlyozta, hogy a program során a kormány négy hónapon keresztül megtéríti a pályakezdő munkabérét és járulékait a munkáltató számára.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a programot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozták, és 2012. szeptember 1., illetve december 31. között 3,6 milliárd forintot költöttek rá. Hozzátette: annak segítségével 7200 pályakezdőnek tudtak segítséget nyújtani.

Fidesz: milyen segítséget kapnak az adósságcsapdába kerültek?
Zsigó Róbert (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány a szocialista kabinetek idején devizahiteles adósságcsapdába került családok megsegítésének érdekében.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy 2010 nyarán 5600 milliárd forint volt a lakosság devizaadóssága, de a kormányzati intézkedések ebből mintegy 2400 milliárdnyi adósságot érintettek. Az intézmény és eszközrendszer összesen 310 ezer devizahiteles, vagyis a családtagok számával felszorozva legalább egymillió ember számára nyújtott segítséget - hangsúlyozta.

Az MSZP vagyonának elszámoltatását kérte a Jobbik

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, hogy helyre kell tenni az "elmaradt rendszerváltozás" idejéből származó "ősbűnök" egyikét. Szavai szerint az MSZMP és a KISZ közel 13 milliárd forintos vagyonát a magukat utódnak nevező szervezetek törvénytelenül megszerezték.

A politikus azt kérte a legfőbb ügyész helyettesétől, hogy vizsgálják ki ezt a "törvénytelenség-sorozatot".

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese válaszként hangsúlyozta, hogy az ügyészség ezekben a kérdésekben is a törvényeknek megfelelően járt és jár el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés 1993-ban olyan törvényt alkotott, amelyekkel lezárták a vagyonelszámolást. Hozzátette, ez viszont nem akadálya annak, hogy további konkrét ügyekben eljárások induljanak.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)


17:10 - Az MSZP aggódik Matolcsy miatt

Az MSZP szerint aggodalomra adott okot Matolcsy György kinevezése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Szekeres Imre hétfői parlamenti azonnali kérdésére Balog Ádám jegybanki alelnök válaszként ugyanakkor azt hangsúlyozta: az új vezetés szem előtt tartja az árstabilitás fenntartását.

A szocialista képviselő úgy fogalmazott, hogy a kinevezés azonnal aggodalomra adott okot, a döntés után "lényegesen rontották" az ország adósságbesorolását, és gyengülni kezdett a forint. A politikus feltette a kérdést, hogy a jegybank képes-e biztosítani a forint értékállóságát, s hogy lesz-e elegendő devizatartalék a három havi importszükségleteket illetően.

Balog Ádám MNB-alelnök válaszként azt mondta, hogy az utóbbi szűk három hétben kisebb változások történtek a jegybank működésében, de a monetáris tanács és a szakmai stáb magas színvonalon folytatja munkáját. Szavai szerint a vezetőváltás okozhatott némi bizonytalanságot a piaci szereplők körében, de ezt inkább kommunikációs jellegűnek tartja.

Hangsúlyozta, az új vezetés támogatja a monetáris tanács eddig követett óvatos és körültekintő gyakorlatát. Hozzátette: az MNB vezetői döntéseiket az árstabilitás elérése és fenntartása mellett hozzák meg. A jegybank devizatartaléka lényegesen magasabb is lehet a képviselő által említettnél - szögezte le.

Arra is kitért, hogy az MNB új vezetése elkötelezett az intézmény korábbiaknál szakmailag hatékonyabb és gazdaságossági szempontból takarékosabb működése mellett.

Az új irányítási rendszer nem változtatott lényegesen a jegybanki folyamatokon, a fluktuáció az összlétszám négy százalékát sem érte el - mondta.

Szekeres Imre nem fogadta el a választ, mert véleménye szerint a gazdaság szereplői úgy érzik, hogy veszélyben van az MNB függetlensége. Úgy fogalmazott: Matolcsy György kinevezése olyan, mintha tűzoltóparancsnoknak választanának egy "közismerten piromániás személyt".

Balog Ádám visszautasította a megjegyzést, hozzátéve: nagyon káros, ha hamis, torz hírek jelennek meg a Magyar Nemzeti Bank új vezetéséről.

16:35 - Azonnali kérdések

A katasztrófavédelem vezetéséről és a halászati törvényről szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a felsőoktatást, a bűnözést és a polgárőrség támogatását érintő azonnali kérdések hangzottak el.

MSZP: megfelelő emberek állnak a katasztrófavédelem élén?

Lukács Zoltán (MSZP) a belügyminisztertől várt választ arra: megfelelő emberek állnak-e a katasztrófavédelem élén. Bírálta, hogy a 19 területi igaizgató közül 17-et cserélt le a kormányzat, az új vezetőkkel szemben pedig jelentős kritikák fogalmazódnak meg az állományban. Szerinte ezeket igazolják a március 14-ei események.

A politikus Kossa György dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelővel kapcsolatban kifogásolta, hogy korábban vállalatvezető volt, a katasztrófavédelem közelébe csak 2010-ben került, a MAL állami felügyeletének vezetőjeként. Kételyét fogalmazta meg, helyes személyzeti politika-e, ha valaki kétéves gyakorlat után kerül a katasztrófavédelem egyik legmagasabb pozíciójába.

Pintér Sándor belügyminiszter közölte: a katasztrófahelyzet kialakulásáért a természeti erők a felelősek, nem a belügy. A fluktuáció nem felgyorsult az elmúlt időszakban, hanem lelassult - válaszolt a képviselő kérdésére -, szerinte a többi között a túlóradíjak időbeli kifizetésének köszönhetően.

Kossa Györggyel kapcsolatban azt válaszolta: sikeres vállalatirányítási és egyetemi múltja van, nemzetközi elismerést is kivívott, és együttműködő, mind a rendvédelmi, mind az ipari szervekkel. Azt mondta: örülne, ha minden egyes helyi vezetési pontra hasonló végzettségű embert tudna küldeni.

Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban megszavazta azt, 196 igen szavazattal, 50 ellenében, 28 tartózkodással.

Jobbik: jobban kellene hasznosítani a felszíni vizeinket

Baráth Zsolt (Jobbik) a vízkészletek fontosságáról szólva azt mondta: a felszíni természetes vizek ésszerű hasznosítása nyomokban sem fedezhető fel. Emlékeztetett arra, hogy a halállomány az állam tulajdona, amely haszonbérbe adható. Szerinte azonban példátlan a magyar halászati törvény, mivel nem határoz meg kvótákat, és a halászati eszközök módját sem köti ki.

Bírálta, hogy sokan tavasszal, az ívási időszakban halásznak, kockáztatva a jövő halállományát, ezért a horgászok népi kezdeményezést indítottak ennek megakadályozása érdekében - mondta. Feltette a kérdést: mi lesz a horgászokkal, ha az unió halászati nagyhatalmat akar csinálni Magyarországból?

Illés Zoltán államtitkár a horgászat és nem a halászat támogatása mellett állt ki. A természetes vizekről szólva közölte: itt a kormány szerint is a horgászatnak kell dominálnia, a legtöbb uniós országban azonban ennek ellenére van némi halászat a természetes vizekben - tette hozzá.

Az államtitkár is szigorítást szorgalmazott a halászat eszközeire, a mennyiségre és a kifogott hal követhetőségére a kereskedelemben.

A képviselő a választ elfogadta.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)


Azonnali kérdések - MSZP: miért jelentkeztek kevesebben a felsőoktatásba?

Hiller István (MSZP) a felsőoktatással kapcsolatban azt vetette fel: a felvételi jelentkezések száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, idén százezer alá süllyedt. Arra várt válasz: mi az oka a jelentős csökkenésnek, annak hogy két év alatt 33 százalékos volt a visszaesés?

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: a kérdés az, hogy jobb-e az a rendszer, amelyet a kormány kialakít. Bírálta a szocialista kormányokat, amelyek csak mennyiségben gondolkodtak, és jelentősen felduzzasztották a felsőoktatásba jelentkezők számát. Mint mondta, a kormány a minőségben érdekelt.

Jobbik: fogy a türelem a magyargyűlölettel szemben

Egyed Zsolt (Jobbik) a bűncselekmények melegágyaként mutatta be a miskolci Lyukó-völgyet, ahol egy idős embert különös kegyetlenséggel gyilkoltak meg, majd fosztottak ki. Hozzátette: az elkövetetőket pár órán belül elfogták, akik - mint mondta - "helyi cigányok" voltak. Szerinte fogy a türelem a társadalomban a hasonló bűncselekményekkel kapcsolatban és feltette a kérdést: utat engednek-e a rasszista magyargyűlöletből elkövetett gyilkosságoknak?

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára utalt egy korábbi válaszára, amelyben elmondta: a probléma nem ismeretlen. Mint mondta, 24 órás rendőri ellenőrzés alatt áll a terület, ahol minden hónapban fokozott ellenőrzést is végeznek. Lovas és kutyás járőrözést is tartanak - fűzte hozzá -, amelynek eredményeként 2012-ben az előző évhez képest csaknem 22 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.

Fidesz: hogyan javítja a kormány a közbiztonságot a polgárőrség által?

Szalay Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte a polgárőrség bűnmegelőzési munkáját, amelyet a rendőrséggel együttműködve végeznek. Ugyancsak hangsúlyosan szólt a Szomszédok Egymásért programról is, és üdvözölte, hogy mindezt jelentős forrásokkal támogatja a kormány.

Kontrát Károly elmondta: a kormány stratégiai partnerként tekint a polgárőrségre, és emlékeztetett a belügyminiszter hétvégi bejelentésére, amely szerint jövőre jelentősen emelkedik a támogatásuk. Szólt a Százszor száz elnevezésű mintaprogramról is, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben egyre több település csatlakozik ahhoz.


16:15 - Húsvét után tárgyalja az Országgyűlés Pintér hóhelyzetről szóló jelentését

Ezen a héten a kormány, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága pedig várhatóan húsvét után tárgyalhatja meg a március 14-én kezdődött rendkívüli hóhelyzetről szóló belügyminisztériumi jelentést - mondta a hétfői ülésen Csampa Zsolt fideszes képviselő, az ülés levezető elnöke.

A testület fideszes elnöke már a múlt hétfői bizottsági ülésen jelezte, hogy a bizottságban megtárgyalnák a Belügyminisztérium (BM) jelentését, s az ülésre a BM képviselői mellett a katasztrófavédelem képviselőit is meghívják majd.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt kedden közölte, hogy tárcája elkészítette és határidőre le is adta az előző hét második felének rendkívüli időjárása miatt kialakult katasztrófahelyzet tapasztalatairól szóló jelentését. Hozzátette: a jelentés nyilvánosságra hozataláról a kormányfő dönt.

Másnap a Kormányzati Információs Központ az MTI megkeresésére azt közölte, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága tárgyalja majd a jelentést.

A bizottság soron következő, hétfői ülésének azonban csak egy napirendi pontja volt: az Európai Unió mali kiképző műveletében ("EUTM Mali") történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló, illetve az arról szóló határozati javaslat. Ezeknek az általános vitára való alkalmasságáról pár perc alatt döntött a testület.

A szavazást követően Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnöke vetette fel, hogy mikor lehet megismerni a Belügyminisztérium által készített jelentést, s mikor tűzi azt napirendre a honvédelmi bizottság.

Erre válaszolta Csampa Zsolt, hogy a bizottság a kormány után, várhatóan a jövő héten tárgyalhatja meg a dokumentumot.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)


16:10 - Főzőkesztyű Szanyinak

Egy pár főzőkesztyűt adtak át az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) képviselői Szanyi Tibornak hétfőn a Parlamentben.

Stágel Bence, a szervezet elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az MTI-nek elmondta: ezzel kívánnak segítséget nyújtani a képviselőnek, hogy legyőzze az ösztönös cselekedeteit és megelőzhető legyen, hogy a jövőben "alpári stílusban" nyilvánítson véleményt az Országgyűlésben.

Hozzátette: példamutatásból elégtelen, hogy miközben több mint 3 millió dolgozó végzi a mindennapos munkáját, "a wellness szocialisták", köztük Mesterházy Attila munkaidőben, az alaptörvény vitájában való részvétel helyett élményfürdőben lazít, Szanyi Tibor pedig "beintéssel" kommunikál a parlamentben.

Sokolowski Márk, az ifjúsági szervezet képviselője hozzátette: "rendkívül cikinek" tartják Szanyi Tibor közelmúltbeli megnyilvánulását. Miből gondolja, hogy ő megteheti a munkahelyén azt, ami bárki másnál elfogadhatatlan? - tette fel a kérdést, megjegyezve, ha ezt egy tanár teszi az iskolában valószínűleg elbocsátják. Miért hiszik azt a szocialisták, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a többiekre? Miért gondolják azt, hogy olyat engedhetnek meg maguknak, amit más nem? - kérdezte.

Hétfőn a szocialista Szanyi Tibor fegyelmi ügyében is határoznak a képviselők. Az Országgyűlés vita nélkül dönt Kövér László házelnök javaslatáról, amelyben a lehető legnagyobb mértékű pénzbírság kiszabását javasolta, amiért a szocialista politikus a múlt hétfői parlamenti ülésen középső ujját feltartva "bemutatott" az ülésteremben. Szanyi Tibor megbüntetéséhez a Ház egyszerű többségének igen szavazata szükséges.
Szanyi Tibor korábban sajtótájékoztatón azt mondta: cinikusnak, zavarosnak és önkényesnek tartja Kövér László házelnök javaslatát arról, hogy a maximális pénzbírságot szabják ki rá. Szerinte Kövér László döntése - amelyet éppen a rasszizmus elleni világnapon hozott meg - azt üzeni, hogy "a zsidózást, a cigányozást, a kommunistázást érthetőnek és járható műfajnak tartja", az erre adott reakció, a rasszizmus elleni fellépés viszont "büntetést érdemel az értelmezésében". Ezzel szemben - nyilvánította ki Szanyi Tibor - a rasszizmussal szemben a bűncselekményeket kivéve minden eszköz megengedhető.

16:05 - Interpellációk
A  katasztrófavédelemről, a felsőoktatási oktatók helyzetéről és a  kommunista diktatúra áldozatainak juttatásairól volt szó az  interpellációk között hétfőn a parlamentben.  

MSZP: még mindig sikerágazatnak tekinti a kormány a  katasztrófavédelmet?   

A szocialista Tóbiás József a kormányfő katasztrófahelyzet  kapcsán tett kijelentéseit idézve azt mondta: a meteorológiai  szolgálat jelentése alapján napokkal korábban tudniuk kellett volna,  hogy komoly káosszal fenyegető hóvihar közeledik. Ennek ellenére a  lakosságot nem tájékoztatták, a mentés tekintetében még látványosabb  a kudarc, a honvédség lánctalpasainak bevetését pedig csak péntek  délután kérték - sorolta, és azt kérdezte: még mindig sikerágazatnak  tekintik-e a katasztrófavédelmet. A képviselő azt kérte, hogy a  belügyi tárca vezetője adjon számot, anyagi erőforrások szűkössége  akadályozta-e a mentési munkálatokat, egyben azt javasolta, ne  védjék, hanem előzzék meg a katasztrófát.  

Igen, sikertörténet a katasztrófavédelem felállítása és  központosítása - válaszolta a belügyi tárca vezetője. Pintér Sándor  hozzátette: egész Nyugat-Európának nem sikerül ezt a rendkívüli  időjárás helyzetet megelőzni. Belgiumban 1670 kilométeres volt a  kocsisor, Franciaországban lezárták a repülőteret, valamint az  Angliát Franciaországgal összekötő alagutat.   

Pintér Sándor szerint megfelelő választ adott a  katasztrófavédelem, és a rendkívüli erőkoncentrációt nem tudták  volna végrehajtani, ha nincs központi irányítás. Kifejtette: 5500  fővel tudtak védekezni, 274 eszközt tudtak a helyszínre irányítani,  a rendőrség további 3500 eszközt biztosított,valamint a honvédségi  eszközök is rendelkezésre álltak.  
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 196 igen, 46  nem és 30 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.  

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Jobbik: miért nem törődik a kormány a felsőoktatási oktatókkal?
A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, hogy teljes  bizonytalanságot okozott a kormány az állami finanszírozási  férőhelyek tekintetében a szinte naponta változó elképzelésekkel.  Minőségi felsőoktatást csak felkészült, munkájukat hivatásnak  tekintő oktatókkal lehet - fejtette ki, hozzátéve: megbecsülés és  utánpótlás nélkül a rendszer összeomlik. A felsőoktatási törvény  ugyan meghatározza az egyes oktatói kategóriák kritériumait, de  másodlagosnak tekinti az oktatói teljesítményt. Megjegyezte: a  köznevelésben legalább papíron létezik életpályamodell, a  felsőoktatásban még így sem. Azt kérdezte: miért nem törődik a  kormány a felsőoktatási oktatókkal?  

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának  parlamenti államtitkára azt mondta: az átalakításokkal kapcsolatos  konzultációban valamennyi legitim szereplő részt vesz a  Felsőoktatási Kerekasztalon keresztül. A kormány alapvető célként  kezeli az oktatói minőség emelését, és törődik az oktatókkal.  Kifejtette: az állami felsőoktatási intézmények oktatói  közalkalmazottak, esetükben teljesítményhez kötött előmeneteli  rendszer valósul meg. Az új törvény szerint egyetemi tanárként  habilitált oktató alkalmazható. A doktori képzésben 1300 főnek  biztosítanak felvételi lehetőséget állami ösztöndíjas formában, és a  doktori ösztöndíj is nőtt.   

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 200 igen, 38  nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.   

A KDNP a kommunizmus áldozatainak nyugdíj-kiegészítéséről
Gaal Gergely (KDNP) arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra  tönkretette az országot, bizonytalanság uralkodott el, és fejlődés  helyett visszafejlődés következett. Kiemelte a kommunista hatalom  egykori birtokosainak az alaptörvényben is rögzített felelősségét,  és hozzátette: a rendbetételhez hozzátartozik a rendszer  áldozatainak nyugdíjkérdése, akiket fogva tartottak, megaláztak, sok  esetben kisemmiztek. A kormánypárti politikus azt kérdezte: kiknek  segítenek a vonatkozó kormányrendelet módosításával?   

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára  kifejtette: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok - bár lehetőségük lett  volna rá - nem találtak megoldást a jóvátételre, és a kommunizmus  áldozatain spóroltak. Jelezte: emléknapok mellett igyekeznek  anyagiakban is kárpótolni az érintetteket.   

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

A kormány rendelkezése a rendőrhatósági őrizet mellett  munkatáborban fogva tartottakat, a fővárosból deportáltakat, a  hortobágyi kényszermunkatáborba kerülőket, az 56-os forradalomban  résztevőket, az 1945-63 között koncepciós perekben elítélteket,  gulágra elhurcoltakat érinti. Közlése szerint mintegy 700 ezer főre  a tehető azok száma, akik megszenvedték a történteket. Az érintettek  egyharmada saját jogon, kétharmada özvegyi alapon kaphatja majd a  juttatást.   

Ők ebben évben visszamenőlegesen 50 százalékos  nyugdíj-kiegészítést kaphatnak, jövőre a túlélők további  ötvenszázalékos emelésben részesülnek - fejtette ki az államtitkár.  A holokauszt áldozatai hasonló mértékű emelést kapnak - jelezte.   

A képviselő a választ elfogadta.

15:20 - Interpellációk

A március 14-15-én hétvégén kialakult katasztrófahelyzet és a fejlesztési források elosztása is téma volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.


Napirend: sürgős tárgyalásba vettek három javaslatot 

Kövér László házelnök bejelentette, hogy Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szabó Tímea, Szilágyi László és Szilágyi Péter - vagyis az LMP-ből kilépett független képviselők - a házszabály szerint csoportot alakítottak, de az nem rendelkezik frakciójogosítványokkal.
A házelnök bejelentette továbbá, hogy Szekó József fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére három magánvádas indítvány érkezett, az ügyeket kiadta a mentelmi bizottságnak. Kövér László azt is jelezte, hogy a fideszes Potápi Árpád visszavonta az állampolgársági törvény módosítására irányuló javaslatát.
Az Országgyűlés ezt követően döntött arról, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló törvény módosítását a Fidesz javaslatára házszabálytól eltéréssel tárgyalja, így mindkét indítványnak hétfőn lesz az összevont általános és részletes vitája, kedden pedig megtartják a zárószavazást is.
Szintén a Fidesz kezdeményezésére döntöttek arról, hogy kivételes sürgős eljárásban hétfőn tárgyalják a lakásokban történő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban hétfőn benyújtott fideszes törvényjavaslatot. A zárószavazásra itt is kedden kerül majd sor.
Interpellációk

MSZP: nem az emberek okolhatók a havazás miatt kialakult katasztrófahelyzetért
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a március 14-15-én, a havazás miatt kialakult katasztrófahelyzettel kapcsolatban álságosnak és a hazugnak tartotta azt a megközelítést, hogy a családjaikhoz induló tízezrek okolhatók a kialakult helyzetért. Merik-e azt állítani, hogy megfelelően figyelmeztették az embereket? - tette fel a kérdést a belügyminiszternek. A képviselő közös gondolkodást javasolt a jövőbeli hasonló helyzetek elkerülése érdekében és megjegyezte: árvíz esetén nem lehet majd a folyók mentén élők felelősségéről "papolni".
Pintér Sándor belügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzettel kapcsolatban megfelelő volt a tájékoztatás, hiszen 518 közleményt adtak ki, és ez 884 esetben sikerrel átment a sajtón. Ennek alapján mindenki tudhatta mi vár rá - jelentette ki a szakminiszter, aki szerint ugyanakkor senkit nem hagytak a hóban és senki nem hűlt ki. Utalt arra is, hogy az MSZP a felhívások ellenére Miskolcon megtartotta rendezvényét március 14-én, majd útnak engedte a szimpatizánsokat, akiket ki kellett menteni a hóból.

A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 215 igen, 46 nem, 31 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Jobbik: átláthatatlan szervezetekhez vándorolnak a fejlesztési pénzek
Szilágyi György jobbikos képviselő arról beszélt, hogy továbbra is átláthatatlan szervezetekhez vándorolnak a fejlesztési pénzek, az offshore-szervezetek tulajdonosi hátterét firtató írásbeli kérdésekre a szaktárca nem tud érdemben válaszolni. Nem gondolják, hogy a több tízmilliárd forintnyi offshore-szervezetekre elkótyavetyélt támogatás Magyarországon bejegyzett, helyben adózó szervezeteknél jobb kezekben volna? - tette fel a kérdést.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: az adóamnesztia korszaka 2013. január 1-vel lezárult, a kormány a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítésére új megoldásokon dolgozik, a titkos számlák feltárása a kabinet feketegazdaság elleni harcának igen fontos eleme. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 20 legnagyobb off-shore vesztese közül, Magyarország a 13. helyen áll, az országból adóelkerülés miatt kivitt pénzmennyiség a becslések szerint az államadósságot is meghaladja.
Jelezte ugyanakkor: míg a szabálytalanul elköltött uniós támogatások aránya Bajnai Gordon kormányzása alatt 76 százalék volt, ez 2010-ben 18 százalék, 2011-ben pedig mindössze 6 százalékot tett ki. 
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, de a képviselők többsége 201 igen, 31 nem és 3 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Fidesz: milyen lépéseket tervez a kormány, hogy a családi adórendszerrel az alacsony jövedelműek is jól járjanak?
Koszorús László felidézte a kormány családpolitikai intézkedéseit, és kitért arra: 2011-től 900 ezer szülő tudta igénybe venni a kedvezményeket, a nagycsaládosok keresete több mit húsz százalékkal emelkedett. A születések száma 2,6 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Magyarország a családpolitika területén is jó irányba halad - emelte ki a kormánypárti politikus, aki kíváncsi volt: milyen lépéseket tervez a kormány, hogy a családi adórendszerrel az alacsony jövedelműek is jól járjanak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a családi kedvezmény bevezetése a polgári kormány egyik leghatékonyabb, és legeredményesebb intézkedése. Tavalyi adatok még csak részlegesen vannak, de 2011-ben 500 ezer egygyermekes, 350 ezer kétgyermekes és 150 ezer három vagy többgyermekes család tudta a kedvezményeket igénybe venni, mintegy 180 milliárd értékben. Közel 180 ezer forintot kaphattak azzal, hogy ezt nem kellett adóban befizetni. Szólt az otthonteremtési támogatás visszaállításáról, kiterjesztéséről, a hiteladósok megsegítéséről is és a hároméves gyes visszaállításáról. Kitért még arra, hogy a családi napközik fejlesztésére a kormány támogatást biztosított, és statisztikai adatok szerint nőtt az élve születések száma az elmúlt két évben, csökkent a terhességmegszakítások száma, s többen kötöttek házasságot.

A képviselő a választ elfogadta.

Az MTI felvételei.
14:51 - napirend előtt: áfacsökkentés, oktatatás, árfolyamgát, rezsicsökkentés

Az élelmiszerek áfájának csökkentését, a közoktatás átalakítását, az árfolyamgát kérdését valamint a rezsicsökkentést érintették a képviselők hétfőn, a napirend előtti felszólalások során.

MSZP: a kormány a saját cégeinek bevételeit is tekintse át

Lukács Zoltán (MSZP) családokra rakódó terhekről beszélt, a többi közt a csekkadóról, az áthárított ágazati különadókról, a bankadóról.
Beszámolt arról, hogy pártja a családok kiadásainak csökkentése érdekében egy törvényjavaslatot és egy határozati javaslatot terjesztettek a Ház elé. Előbbivel azt kívánják elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékos legyen, valamint azt, hogy a differenciáltan határozzák meg a közművek díjait, hogy a rezsicsökkentés igazságosabb legyen. A határozati javaslat célja, hogy a kormány a saját cégeinél is felülvizsgálja az energiaárakat, és az E.ON gáz-üzletágának megvásárlását is fontolja meg a kabinet - fűzte hozzá.

"Jó dolog a lelkiismeret-furdalás" - kezdte válaszát Cséfalvay Zoltán államtitkár, hozzátéve: a szocialista kormányok idején jelentősen emelkedtek a rezsiköltségek. A javaslatokról szólva közölte: a szocialisták egyszer már csökkentették az áfát, majd a választások után visszaemelték. Hozzátette: a 2006-os áfacsökkentés előnyét jórészt a kereskedők és nem a fogyasztók élvezték.
Az összes élelmiszer áfájának csökkentése 240 milliárd forintos teher lenne a költségvetésnek - hangsúlyozta az államtitkár, majd az igazi kiútnak a béremelkedést nevezte.

A Jobbik a közoktatás átszervezését bírálta

Dúró Dóra (Jobbik) idézte Klebelsberg Évát, Klebelsberg Kunó örökösét, aki úgy véli: a kormány méltatlan a elődje nevének használatára, ezért az Európai Bírósághoz fordul.

A politikus szerint azonban nemcsak az örökös háborodott fel az elmúlt hónapokban az oktatás területén végrehajtott változtatásokon, hanem a pedagógusok is. A képviselő az ország számos pontjáról sorolt fel konkrét problémákat, amelyeket a közoktatást érintő kormányzati döntések okoztak.
Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár a mindennapos testneveléssel kapcsolatban közölte: a fiatalság csaknem fele egyre súlyosbodó betegséggel küszködik, ami megelőzhető a gyakori mozgással.

A pedagógusok panaszairól szólva azt mondta: megegyeztek az öt szakszervezettel, hogy a problémákat egy monitoring bizottságon keresztül jelzik, és eddig egyetlen konkrét problémát nem juttattak el a központba, vagyis helyben orvosolják azokat.

A Klebelsberg név használatához kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása kell - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: Klebelsberg Éva nem jogutód, ennek ellenére válaszolt a megkeresésére.
Az Országgyűlés plenáris ülése március 25-én. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

A KDNP a devizaadósók problémáiról beszélt

Vejkey Imre (KDNP) szerint 2010 tavaszára nyilvánvalóvá vált, hogy a családok jelentős hányada adósságcsapdába esett. Közölte: a kormány olyan jogi és adózási környezetet teremtett, amely lehetővé teszi, hogy ebből kiszabadulhassanak az emberek.

Mint mondta, a honpolgárok lelkét fel kell szabadítani az alól a teher alól, amitől havi szinten rettegnek. Bírálta, hogy a bankokat, amiért a követeléseiket töredékrészért adják át, az új behajtók pedig számos terhet rónak az emberekre.

Fontosnak nevezte a devizahiteleseknek készült programot, és azt is mondta: mindeközben a hitre is figyelni kell, és arra, hogy az Istennel szembeni adósságainkat is törlesszük. Szerinte erre alkalmas a húsvét.
Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: bízik abban, hogy az árfolyamgát rendszere kitolódhat május végéig, és ezt minél többen igénybe veszik.

Hangsúlyosan szólt az eszközkezelő munkájáról, ami szerinte biztonságot jelent az érintettek számára, és azt mondta: örömteli, hogy Magyarország nem a ciprusi utat választotta.

Beszámolt arról is, hogy az igazságügyi tárca egy rendeletmódosítás által hamarosan kedvezőbb helyzetbe hozza a végrehajtás alá kerülőket. Ez a többi közt a behajtási jutalék csökkentését tartalmazza majd - fűzte hozzá.

A Fidesz Bajnait és Gyurcsányt bírálta

Németh Szilárd (Fidesz) bírálta Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikusokat, akik - mint mondta - támadják a rezsicsökkentést. Közölte: a szolgáltatók összefogtak az ellenzéki pártokkal és politikusokkal, és anyavállalataik bíztatására nekimentek a rezsicsökkentésnek.

Hangsúlyozta: e két politikus azért támadja a kormányt, mert "a renegát LMP-sekkel egyetemben ellenérdekeltek a szolgáltatók profitjának csökkentésében". Gyurcsány Ferencről szólva közölte: miniszterelnökként nyomott áron, minimális saját tőkével vásárolta meg a Motim részvényeit, aki ehhez 700 millió forintot kapott a bankoktól. Hozzátette: "ahhoz is volt képük, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége alatta a saját cégének olcsóbbá tegye az áramot", eközben jelentősen növelték a családok kiadásait.

Felszólította a két politikust: tegyék nyilvánvalóvá, milyen okon támadják a rezsicsökkentést, és nyilatkozzanak arról, milyen érdekeltségük van a magyar energiaszektorban.

Fónagy János államtitkár válaszában megismételte: a kormánynak akkor is a családok érdekét kell néznie, ha ez nem tetszik az ellenérdekelt feleknek.
A társadalmi igazságosságon alapuló tehercsökkentést szolgálja a rezsicsökkentés - mondta, és hozzátette: a kormány további díjcsökkentésen is dolgozik, a többi közt a víz- és csatornadíjak mérséklésén.

Hangsúlyozta azt is: a kormány tisztában van azzal, hogy az energia-hatékonyság kérdését nem oldja meg a díjcsökkentés, valamint racionalizálásra is szükség van.

14:17 - Egyhangúlag támogatta a költségvetési bizottság a NET-törvény módosítását

Egyhangúlag támogatta a Nemzeti Eszközkezelővel (NET) kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét és általános vitára bocsátását hétfői ülésén az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága, s egy tartózkodással támogatta azt a képviselői önálló indítványt is, hogy április 1-jétől ne lépjen hatályba a fordított adózás az élősertés, félsertés és takarmányok értékesítésére vonatkozóan.

Az eszközkezelővel kapcsolatos módosító javaslatokat a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be a parlamentnek, elfogadása esetén a 2012-ben törlesztési nehézségekkel küzdő hiteladósok is bekerülhetnek a NET programba, egységesen 5 millió forinttal megemelik a programban érintett ingatlanok értékhatárát, és öt évre meghosszabbodik az ingatlan visszavásárlási lehetőségének időtartama is.

Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára a bizottsági ülésen elmondta: a módosításoknak kettős céljuk van, egyrészt kibővítik és az adósok számára kedvezőbbé teszik a konstrukciót, másrészt a tapasztalatok alapján olyan kisebb korrekciókat hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik az eszközkezelő hatékonyabb működését.

Vágó Gábor (független) képviselő több mint elszomorítónak nevezte a programba eddig bevontak számát, s egyebek között azt firtatta, a módosításokkal várhatóan mekkorára sikerül tágítani a résztvevők körét, továbbá, hogy terveznek-e további kormányzati intézkedéseket a devizahitelesek érdekében.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) többek között azt tudakolta, az önkormányzatok bevonásával milyen ingatlanállományra számít a kormány, és mekkora forrást lehet megmozgatni. Érdeklődött: fenntartják-e azt az állítást, hogy senkit nem lakoltattak ki, aki nem került be a NET-programba. Megjegyezte továbbá, hogy nem látni a banki aktivitás felpörgetésére szolgáló eszközöket.

A helyettes államtitkár a kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy az eszközkezelő nemzetközi szinten is új konstrukció volt, s fokozatosan előrelépve lehet az ideális működést megvalósítani. Céljuk az, hogy az eszközkezelő tevékenysége minél szélesebb körre kiterjedjen, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy van egy költségvetési korlát, ami a mozgásteret meghatározza.

A NET tevékenysége eredményes volt, kilakoltatások nem következtek be - jelentette ki a helyettes államtitkár. Az eszközkezelő előremutató konstrukció azért is, mert a programban résztvevők bérlőként, banki tartozás nélkül tudják folytatni életüket, ami önmagában megteremti az újrakezdés lehetőségét. Ezt segíti az is, hogy kettőről öt évre növelik a visszavásárlási opció időtartamát - hangsúlyozta Székács Péter.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy szeretnék elérni a helyiadó-mentességet a NET esetében. Az önkormányzatok részvétele a programban csak egy lehetőség, nincs szó arról, hogy feladatot kapnának, ilyen értelemben nincs is erre külön forrás. Az árfolyamgátról, illetve a hiteladósokat érintő egyéb ügyekről nincs információja - tette hozzá.
A helyettes államtitkár arra számít, hogy a kilakoltatási moratórium lezárultával aktívabbak lesznek a bankok a NET-konstrukció alkalmazásában. Hangsúlyozta: az, hogy több mint 30 milliárd forintot terveztek az idei költségvetési törvényben erre a célra, ami elvileg akár tízezer ingatlan megvásárlását is lehetővé teszi, mutatja, hogy a kormányzat mindent megtesz a program sikere érdekében.

A bizottság egy tartózkodással támogatta Dióssi Csaba és Ékes József (Fidesz) képviselők önálló indítványának tárgysorozatba vételét és általános vitára bocsátását is. A képviselők azt javasolták, hogy 2013. április 1-jétől ne lépjen hatályba a fordított adózás az élősertés, félsertés és takarmányok értékesítésére vonatkozóan, mivel az Európai Bizottság elutasította Magyarország erre vonatkozó kérelmét. A javaslatot a kormány képviselője is támogatta.

Ékes József elmondta, hogy a fordított áfa érintett termékkörre való bevezetése kapcsán 10 milliárd forintos áfabevétellel számoltak, ennek hiányában hagyományos ellenőrzési eszközökkel biztosítják majd, hogy az idei áfabevétel teljesüljön.

Az ellenőrző albizottság elnökének egyhangúlag Z. Kárpát Dánielt (Jobbik) választotta a bizottság, amely azt is jóváhagyta, hogy Vágó Gábor független képviselő az albizottság tagja legyen.

13:52 - A Fidesz és a Jobbik támogatta Juhász Imre alkotmánybíró-jelöltet a bizottságban

Támogatták Juhász Imre alkotmánybíróvá választását az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának fideszes és jobbikos tagjai, a szocialista, illetve független ellenzéki képviselők nem vettek részt a jelölt hétfői bizottsági meghallgatásán és a szavazáson.

Juhász Imre meghallgatásán többek között az alaptörvény védelmét, valamint a történeti alkotmány, illetve az emberi jogi szemlélet hangsúlyosabb alkotmánybírósági megjelenítésének fontosságát emelte ki, és szót emelt a határon túli magyarok jogainak megóvása érdekében.

A jelölt több mint negyedszázada egyetemen oktatja az eljárásjogot, részt vett a 2006-os rendőri törvénysértéseket feltáró Civil Jogász Bizottság munkájában, 2008 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnöke.

Juhász Imre elmondta: az emberi jogok védelme terén az 1990-es években főként egyedi ügyekben lépett fel, a következő évtizedben azonban már átfogóbb kérdések vizsgálatában is részt vett, így közreműködött a 2006-os "rendőrattak (...) tömeges emberi jogi jogsértéseinek" vizsgálatában, melynek során "fontos történelmi feladat volt az összefüggések feltárása és az igazság kimondása", 2013 januárja óta pedig az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának szakértője.

Alkotmánybírói tevékenysége során a jelölt prioritásnak tekinti az alaptörvény védelmét, mint ami a testület legfontosabb feladata és a jogállamiság alapköve.

Lehet nem örülni az alkotmányozó többségnek és az új alaptörvénynek, de megengedhetetlen azt sugallni, hogy az alkotmány következmények nélkül semmibe vehető - szögezte le Juhász Imre, aki szerint az ilyen jelenségek a társadalom széteséséhez vezethetnek.

Két évtizeddel ezelőtti alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva a jelölt kiemelte: a jogállamisághoz nélkülözhetetlen, hogy az alkotmány valóban és feltétlen módon érvényesüljön.

Gaudi-Nagy Tamásnak, a bizottság jobbikos tagjának felvetésére reagálva Juhász Imre elmondta: megítélése szerint érdemes vizsgálni a történeti alkotmány eddiginél hangsúlyosabb megjelenésének lehetőségét az alkotmánybírósági munkában, határozatokban.

Az alkotmánybírósági aktivizmus, kiterjesztő alkotmányértelmezés kapcsán a jelölt hangsúlyozta, nem lehet szereptévesztés a tekintetben, ki a jogalkotó, ki a jogértelmező és ki a jogalkalmazó. "Ne felejtsük el, hogy a legfőbb jogalkotó a magyar Országgyűlés" - szögezte le Juhász Imre.

A jelölt meghallgatásán elmondta: jogvédő tevékenysége keretében az "elszakított nemzetrészek" megmaradásáért is dolgozik. Megítélése szerint jelenleg Délvidéken a legrosszabb a helyzet. Oda kell figyelni a magyarokat ért támadásokra, melyek ellen minden felelős magyar értelmiséginek fel kell emelnie a szavát - hangsúlyozta.

A második világháború után nem sokkal Csehszlovákiában elfogadott, majd 2007-ben Szlovákia által megerősített Benes-dekrétumok kapcsán Juhász Imre szerint tisztázni kell bizonyos félreértéseket: szó sincs a békerendszer megkérdőjelezéséről, ugyanakkor a másfél száz rendelkezés között van mintegy húsz egészében, vagy egyes részleteiben faji típusú, ezeket deregulálni kellene.

A meghallgatáson Gulyás Gergely, a bizottság fideszes tagja szóvá tette a szocialista pártnak a jelölttel kapcsolatos "méltatlan vádaskodásait" és emlékeztetett arra, hogy Juhász Imrét 2008-ban a szocialista-szabad demokrata többségű parlament kétharmada választotta meg a Független Rendészeti Panasztestület vezetőjének.

Ez a kompromisszum miért nem tartható fen

Olvasóink írták

  • 1. Gőcze_László 2013. március 25. 21:55
    „Egy újabb gittegylet, most az építőipari lánctartozások megszüntetésére létrehozva. Részleteiben nem vizsgálva az új szervezet működését, a konkrét ügyek bírálatának az átfutási idejét, csak egy kérdés: mennyivel fogja javítani a mostani vitás ügyek rendezését, ha még mondjuk marad jogorvoslati lehetőség a szervezet döntésével szemben? Mit segít ez az időközben ellehetetlenült vállalkozókon?
    Sokkal egyszerűbb módja is van a lánctartozások megszüntetésének, illetve lenne ha akarnák a bársonyszék koptatók. Egyszerűen csak kordában kellene tartani az alvállalkozói szerződések létrejöttét, megtiltva az alvállalkozóként elnyert munkarészek részbeni vagy netán teljes mértékű továbbadását. Amíg ez nem így lesz, mindig lesz olyan "vállalkozó", aki más kárán szeretne meggazdagodni, esetenként minden érdemi tevékenység nélkül.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kihirdették az alaptörvény negyedik módosítását

Áder János köztársasági elnök aláírásával hétfőn megjelent a Magyar Közlönyben az alaptörvény negyedik módosítása. Tovább olvasom