Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Parlament: ˝Le a bizniszegyházakkal˝

Az új egyházügyi törvényjavaslat segít megszabadítani a társadalmat a businessegyházaktól - hangsúlyozta expozéjában Varga László, a KDNP képviselője.
17:44 - A Jobbik az új egyházügyi törvényjavaslatot beterjesztő fideszes Lázár Jánost kereste a vitázó képviselők között az előterjesztés csütörtök délutáni általános vitájában a parlamentben. A fideszes felszólalók méltatták a javaslatot.

Jobbik: hol van Lázár János?

A jobbikos Zagyva György Gyula azt kérdezte, "hova tűnt Damon Hill, hol van Lázár János", aki beadta a javaslatot. Szerinte sokkal jobban jártak volna a KDNP-sek, ha nem adják az indítványhoz a nevüket. "Borzalmas, bizonyos szempontokból sötétebb, mint az előző javaslat" - summázta, és kifogásolta a százéves nemzetközi működési gyakorlatot, amely az egyik kritérium. Szerinte ez olyan "gumi megfogalmazás", ami bármilyen irányba elmozdulhat, és nem 361, hanem akár 500 egyház is lehet.

A Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közösségét 1966-ban alapították, de ők egy hindu leágazásnak mondják magukat azzal, hogy van egy külön szervezetük - vetett fel egy példát, hozzátéve: biztos benne, hogy mégis megkapják az egyházi státuszt. Ezt nem gondolták végig - jegyezte meg.

Önök nem tudnak különbséget tenni egy 50 fős buddhista közösség, és egy "autószerelő szélhámos egyház között" - mondta. "A mai világban nem lehet elvárni, hogy százezrek járjanak vallási rendezvényekre, meg templomba, (...) a katolikus templomok is konganak egyébként. Öt-tíz év múlva már nem lesz szükség KDNP-re, önöknek ez a pár év már a hattyúdala" - hangoztatta a kisebbik kormánypárthoz fordulva.

Lezárult a "businessegyházak" kora

Varga József (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy miután sokan érdeklődtek Lázár János hogyléte felől, ezért mindenkit megnyugtat, hogy a frakcióvezető "jó egészségi állapotnak örvend és számomra sajnálatos módon még mindig 190 centiméter magas".

A képviselő a törvényre áttérve kijelentette, hogy a jogszabállyal a "businessegyházak" korszaka remélhetőleg lezárul. Ehhez azt tette hozzá, hogy az egyházak köre viszont még nincs lezárva, abba felvételt lehet kérni.

Véleménye szerint a népi kezdeményezéshez szükséges ezer fő megfelelő garanciát ad arra, hogy a szándék komolyságát igazolja - jelentette ki. Hozzátette, hogy az állam viszont saját belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának feltételeit. Szavai szerint a közösségek vallásgyakorlati joga akkor is sértetlen marad, ha nem nyerik el az egyházi jogállást.

Fidesz: fontos a százéves múlt

Hoppál Péter (Fidesz) hangsúlyozta, hogy míg a tavaszi ülésszakon a szocialisták az egyházi státusz bíróság általi megadását kifogásolták, most az a problémájuk, hogy ez a jogosítvány az Országgyűléshez kerül.

Elmondta azt is: azért van szükség százéves nemzetközi múltra az egyházként történő elismeréshez, mert szerinte ekkor még más erkölcsi világ uralkodott, amikor senki sem a pénzügyi számítások alapján akart egyházzá válni.

Fontosnak tartotta, hogy a javaslat rögzíti a megszűnés okait is, például, ha az alaptörvénybe ütközően működik egy egyház. A politikus szerint egy tisztességes törvény van az Országgyűlés előtt, amely mindenképpen előrelépés a jelenlegi viszonyokhoz képest.

Frakciótársa, Kővári János szerint objektív kritériumok alapján kell meghatározni az egyházi tevékenységet. Hozzátette: már hetvenkét kérelem van a Ház előtt, és bízik abban, hogy az azt megérdemlő közösségeknek visszaadja az egyházi státuszt az Országgyűlés.

KDNP: a mellékletet nem kérdőjelezte meg az Alkotmánybíróság

A kereszténydemokrata Varga László, előterjesztői válaszában hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a korábban beterjesztett törvényjavaslat mellékletét nem kérdőjelezte meg, csupán elfogadásának eljárását.

A képviselő a közösség fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta: sem a bíróság, sem az Országgyűlés nem szólhat bele teológiai kérdésekbe.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta azzal a kitétellel, hogy módosító javaslatok beadására csütörtök 19 óráig van lehetőség. Lezsák Sándor a csütörtöki ülésnapot ugyancsak lezárta, legközelebb pénteken 10 órakor ül össze ismét a Ház.

16:23 - Az új egyházügyi törvényjavaslat vitája során minden felszólaló egyetértett abban, hogy meg kell szüntetni az úgynevezett "businessegyházakat".

KDNP: a jogszabály nem a gyakorlati ateizmus törvénye

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy az alkotmánybírósági kifogásban megállapított közjogi érvénytelenségeket orvosolni lehet azzal, hogy eleget tesznek a kritikáknak.

A vallásszabadságról szóló törvény nem a gyakorlati ateizmus törvénye - jelentette ki egy 1993-as alkotmánybírósági határozatra hivatkozva. Az európai jogrendek sajátossága, hogy egyénileg és közösségileg is biztosítják a vallásszabadságot, de ez nem biztos, hogy azonos formában történik - folytatta a vezérszónok.

Hangsúlyozta, hogy jogi értelemben minden egyház egyenlő, de szociológiai értelemben vannak különbségek, mert az önmagukat vallásosnak mondók 92 százaléka négy egyházhoz tartozik, míg a maradék nyolc százaléknyi hívőn körülbelül 350-en osztoznak.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a normaszöveg alapján az állam az egyesületekkel is megállapodást köthet. Ha valaki valóban a vallását akarja gyakorolni, akkor a törvény az egyesületi jog alapján is biztosítja, hogy erre lehetősége legyen - tette hozzá.

A vallásos emberek méltóságának megőrzése érdekében meg kell akadályozni, hogy bárki is visszaélhessen a vallásszabadsággal - emelte ki a politikus.

Végül ígéretet tett arra, hogy a törvény tárgyalása során "kínosan fogunk ügyelni"arra, hogy a házszabályt mindenben betartsák.

Jobbik: az egyházak 95 százaléka veszíti el ezt a státuszt

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy a törvénnyel a körülbelül 360 egyház 95 százaléka elveszíti ezt a státuszát. Hangsúlyozta, hogy pártjuk is rendet akar tenni a területen kialakult káoszban, mert "nem siratjuk a kis businessszektákat", de túlzásnak tartják a jogszabályban alkalmazott fűnyíró elvet.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a törvényt azért kell újratárgyalnia a parlamentnek, mert a kormánypártok zárószavazás előtti módosítóikkal teljesen átírták a jogszabályt, amit viszont az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt.

Kritikaként említette, hogy az egyházi státuszról az Országgyűlés dönthet. Véleménye szerint erre a feladatra alkalmasabb lenne egy olyan testület, amelybe az MTA, a történelmi egyházak és a parlamenti pártok is delegálnának egy-egy szakértőt. Kijelentette, hogy a Jobbik továbbra is fent szeretné tartani a történelmi egyházak jogát arra, hogy ne kerülhessen velük egy szintre bármelyik szervezet. Hozzátette, hogy a Hit Gyülekezetét pedig nem tartják egyenrangúnak a történelmi egyházakkal.

LMP: a javaslatot elfogadhatatlan és botrányos módon nyújtották be

Szabó Tímea (LMP) elfogadhatatlannak és botrányosnak nevezte azt a módot, ahogy a törvényjavaslatot benyújtották. Hozzátette, hogy egy ilyen fajsúlyos kérdést nem lehet annyira rövid idő alatt megtárgyalni, mint amit arra szántak.

Az eredeti "és ahogy értesültünk, a KDNP által támogatott" verzió sokkal európaibb javaslat volt, mint amit a Fidesz igyekszik "áttuszkolni" az Országgyűlésen - jelentette ki.

Érthetőnek és méltányolandónak tartotta a benyújtóknak azt az eredeti szándékát, hogy rendezzék az egyház és az állam kapcsolatát és kiszűrjék az ügyeskedőket. Meglátása szerint hiába helyesek a célok, a megoldási javaslat mégis elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy a vallási közösségeknek sokkal több méltányosságra van szükségük, ezért pártjuk módosító javaslatot nyújt be, hogy minden közösség tovább tudjon működni.

Nem tudta elfogadni azt a kitételt sem, amelyik szerint a nyilvántartásba nem vett egyházaknak február 29-ig dönteniük kell arról, hogy egyesületként működnek-e tovább. Nem értette azt sem, hogy ki bírálja el a regisztrációhoz benyújtandó rítusokat és hitvallásokat, ahogy arra is rákérdezett, miért éppen száz éves nemzetközi múltat kérnek a pályázó vallási közösségektől.

Támogathatónak tartotta az üzleti alapon szerveződő "álegyházak" elleni fellépés. Az egyházfinanszírozást viszont kérdésesnek nevezte, mert az egyházaknak államtól kapott pénzzel nem kell elszámolniuk.

Hosszas, kétperces vitában Szászfalvi László államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a jogszabálynak nem lehet tárgya az Isten és az ember kapcsolata, hanem az egyház jogállásáról és a vallásgyakorlás szabadságáról kell szólnia. Fontosnak tartotta az úgynevezett businessegyházak kiszűrését. Hangsúlyozta azt is: hónapokon át folyt az egyeztetés a törvényjavaslatról az érintettekkel.

Nyakó István (MSZP) arra kérdezett rá: az egyeztetések az eredetileg benyújtott javaslatról, az azt felülíró Lázár János féle javaslatról, vagy a mostani előterjesztésről szóltak? Azt valószínűsítette, hogy hónapokon át az első változatról tárgyalt a tárca az érintettekkel.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az Országgyűlés alkalmas lehet az egyházi státusz megállapítására, ennek azonban a kellő garanciáit meg kell határozni.

Fidesz: nyugalmat hozhat az új törvény

Turi-Kovács Béla azt mondta, hogy a benyújtott törvény arra feltétlenül alkalmas, hogy nyugalmat biztosítson ahhoz képest, amit meg kellett élni az elmúlt évtizedekben. Igen nagy számban jelentek meg olyan szervezetek, amelyek egyháznak álcázták magukat, miközben csupán gazdasági, adó- és vagyoni előnyöket igyekeztek szerezni. Ennek valamilyen módon véget kell vetni - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy Szászfalvi László egyházügyi államtitkár nem csak a nagy egyházakkal, hanem a kisebb felekezetekkel is egyenrangú módon egyeztetett. Nem szerencsés azonban, hogy a 14-es körből kimaradó kisegyházak egyesületi megnevezéssel kerülnek a törvénybe - jegyezte meg. Szerencsésebb lett volna ha vallási közösség megnevezéssel, egyesületi jogosítvánnyal folytathatták volna tevékenységüket.

14:51 - Az új egyházügyi törvényjavaslat segít megszabadítani a társadalmat a "businessegyházaktól" - hangsúlyozta az indítvány általános vitájában mondott expozéjában Varga László, a KDNP képviselője.

A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat fő célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, az MSZP vezérszónokai viszont úgy fogalmaztak: "egy kínos aktus részei vagyunk". KDNP: a javaslat segít megszabadítani a társadalmat a "businessegyházaktól" Varga László előterjesztői expozéban az Alkotmánybíróság (Ab) által hétfőn megsemmisített jogszabály helyett alkotott új javaslat kapcsán azt mondta: az Ab-nek elsősorban jogtechnikai kifogásai voltak a nyáron elfogadott eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban, mert akkor, a szavazás előtt olyan módosítások kerültek az előterjesztésbe, amelyeket nem tárgyaltak meg. Erre most lehetőség lesz - tette hozzá.

Hangsúlyozta: fontos, hogy január elsejével ne induljon exlex állapottal az egyházak helyzete. Szerinte senkit sem akar a törvény kizárni, de minden szervezetet megvizsgálna, amely egyházként kíván működni. Mint mondta, az új javaslatban megfogalmazott változtatások, pontosítások segítenek abban, hogy valóban megszabaduljon a társadalom az úgynevezett businessegyházaktól, amelyek csak a haszonszerzés céljából alakultak, és valóban csak azok legyenek egyháznak nevezhetők, amelyeknek alapcélja vallási tevékenység, múlttal rendelkeznek, alapszabályuk, képviseletük van, és nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel ellenük.

Varga László kiemelte, hogy az új javaslat szerint továbbra is az Országgyűlés joga lesz az egyházak bejegyzése, nem változik a 14 bejegyzett egyház felsorolása sem, de lényeges, hogy január 1-tól a törvényben fel nem sorolt, egyházakként működő szervezetek automatikusan egyházi egyesületté válnak külön kérelem nélkül. Hangsúlyozta, hogy azok az egyházak, amelyek nem kerültek be a javaslat által felsorolt 14 vallási közösség közé, de iskolát tartanak fenn, azok a tanév végéig továbbra is jogosultak a kiegészítő támogatásra. Ugyanígy a szociális intézményt működtető vallási szervezetek év végéig jogosultak a támogatásra.

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár azt emelte ki, hogy az egyházak elismerésének eljárásrendje a nemzetiségek elismerésének analógiájára történne a jövőben. Hangsúlyozta azt is, hogy felmérések szerint a javaslatban megfogalmazott 14 egyház a magukat vallásosnak nevezők 99 százalékát lefedi.

A javaslat a Magyarországon szolgáló egyházak elsöprő többségét lefedi, stabilizálja a munkájukat, és lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a listát tovább bővítsék - mondta. Fidesz: az indítvány fő célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az új egyházügyi törvény fő céljának a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatását, az egyházak önállóságának biztosítását és az állammal való kapcsolat szabályozását nevezte.

"Elismerjük, hogy Magyarország történelmében és kultúrájában a folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházaknak igenis kiemelkedő szerepük van. Nélkülük a nemzeti együttműködés rendszere, ennek a nemzetnek a felemelkedése nem képzelhető el" - mondta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, hogy az oktatásban, az egészségügyben, a munkahelyteremtésben és a morális megújulás terén egyházak nélkül nem lehet eredményre jutni.

A egyházzá minősítés eddigi szabályaival kapcsolatban Demeter Zoltán azt mondta, Magyarország talán világelső lett az egy emberre jutó egyházak számában. Ezentúl a státus megítélésének kérdésében az Országgyűlés lesz jogosult dönteni - idézte a javaslatot. Ő is kiemelte, hogy az indítvány véget akar vetni a "businessegyházak korszakának". MSZP: egy kínos aktus részei vagyunk Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka úgy vélekedett, "egy kínos aktus részei vagyunk" egyrészt az egyházügyi törvény "kálváriája", másrészt a parlamenti vita hiánya miatt.

Megítélése szerint az Ab megsemmisítésről szóló döntése általános érvénnyel hívta fel a figyelmet arra, hogy a zárószavazások előtti módosító indítványok törvényátíró lendülete a demokrácia egészét veszélyezteti.

Nyakó István, a szocialista párt másik vezérszónoka a nyáron elfogadott törvényről azt mondta: a Fidesz-többség egy éjszaka alatt "kukába dobta" az eredeti előterjesztést, és alkotott egy olyan javaslatot, amelyet azután az Ab "elkaszált". A politikus rámutatott, továbbra is politikai döntés lesz az, hogy melyik szervezet egyház, és melyik nem, holott "nem ülnek istenek a parlamentben". Miért kellene "térden csúszva könyörögnie" a híveknek azért, hogy egy-egy kormányzó erőnél "kikuncsorogják" az egyházi státuszt? - tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott: ez kiszolgáltatottságot jelent. Végül azt kérte, vonják vissza a javaslatot, és kezdjenek párbeszédet a kérdésben.

13:09 - Az Országgyűlés csütörtökön lefolytatta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat részletes vitáját, ezt megelőzően pedig döntöttek arról, hogy hatórás időkeretben tárgyalják az új egyházügyi törvényt. A képviselők többsége megszavazta, hogy hatórás időkeretben folytassák le a az új egyházügyi törvény általános vitáját.

A javaslatot szerdán este nyújtotta be Lázár János frakcióvezető, miután hétfőn az Alkotmánybíróság megsemmisítette a nyáron elfogadott jogszabályt.

Nyakó István, az MSZP képviselő az időkeretről való szavazás előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatot csütörtökön reggel kapták meg a képviselők, így felmerül a kérdés, hogy van-e értelme ilyen eljárásban egyáltalán időkeretet megállapítani. "Miért nem ütik rá a pecsétet és mondják, hogy ez lesz, és kész"? - tette fel a kérdést. Kritizálta, hogy pont az egyházakról szóló törvényt akarja a kormányoldal ilyen eljárásban megszavazni. "Egy kérdésem lenne: mit képzelnek magukról?" - mondta.

A képviselők döntöttek arról is, hogy 4 óra 20 perces időkeretben folytatják le a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló javaslat részletes vitáját, majd az Országgyűlés rögtön meg is kezdte az előterjesztés tárgyalását, mert előzőleg döntöttek arról is, hogy az eredetileg első napirendi pontként szereplő egyházügyi törvényjavaslat elé veszik ezt az előterjesztést. Jobbik: a 20 év alattiak ne juthassanak dohányáruhoz Kis Sándor (Jobbik) azt javasolta, 18 éves korhatár helyett a 20 év alattiaknak ne lehessen cigarettát eladni. Mint mondta, a 18 éves fiatalok között sokan vannak harmadikos vagy negyedikes gimnazisták, középiskolások, akiknek a baráti körébe sok fiatalabb is jár, így a törvényjavaslat jobban betöltené célját, ha magasabb lenne a korhatár. Azt is javasolta, hogy az automatából ne lehessen dohányterméket vásárolni.

MSZP: rugalmas szabályokat a kistelepülésen élőknek!

Varga László, az MSZP képviselője azt javasolta, hogy ha egy 2000 főt nem meghaladó lakosságszámú településen a meghirdetett pályázatra érvényes ajánlat nem érkezik, akkor a település vegyeskereskedésének vagy vendéglátóipari egységének működtetője legyen jogosult dohányterméket árulni. Mint mondta, ez rugalmasságot jelent, életszerű, hogy egy kistelepülésen az egyetlen kisboltban vagy kiskocsmában árulják a cigarettát. Hangsúlyozta: fontos a dohányzás visszaszorítása, de nem lehet a javaslat célja az sem, hogy a kistelepüléseken lehetetlenné tegyék a dohánytermékek megvásárlását. Varga László a javaslat tárgyalási módjáról megjegyezte, hogy nehéz úgy dolgozni, hogy a szociális bizottság még tárgyal a módosítókról, miközben a plenáris ülésen már a részletes vita zajlik.

MSZP: ne nézzék hülyének az embereket!

Józsa István, az MSZP képviselője a kormányoldalhoz fordulva azt mondta: "ne nézzék hülyének a közvéleményt, ne nézzék hülyének a gazdasági szereplőket", ne gondolják, hogy az, akinek most több dohányterméket árusító üzlete van, az megeszi "ezt a maszlagot". Józsa István Magyarország szerdai leminősítéséről is beszélt, majd amikor az elnöklő Jakab István felhívta a figyelmét, hogy nevezze meg az ajánlási pontot, amihez hozzászól, Józsa István indulatosan azt válaszolta: "Ez az ajánlási ponthoz tartozik, nagyon jó lenne, ha megjegyezné ön is, mint vitavezető". "Olvassa el az Elnök úr az 57-es pontot, és ne szóljon bele a hozzászólásomba, nagyon kérem" - mondta indulatosan Józsa István, majd a kormányoldalhoz fordulva hozzátette: nem tudják mi jelent Magyarország leminősítése. Jakab István a képviselők bekiabálásai közepette ezután ismét figyelmeztette a szocialista politikus, hogy térjen a tárgyra, Józsa István viszont már csak annyit mondott, "Katasztrófába sodorják az országot, befejeztem".

A fideszes Selmeczi Gabriella erre reagálva azt mondta, vannak szabályai a parlamenti megszólalásnak és ezt be kell tartani. Horváth Zsolt (Fidesz) pedig azt mondta, 14 éve tagja a parlamentnek, de olyat még nem élt meg, hogy egy képviselő az ülést vezető elnökkel ordibáljon. Ha valaki nem tudja a "személyes indulatait visszafogni, az fáradjon ki a teremből" - üzente Józsa Istvánnak, aki már ezt megelőzően elhagyta az üléstermet.

Az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta, az ő ízlésénél is indulatosabb volt Józsa István felszólalása, ugyanakkor kritizálta, hogy pont a Fidesz beszél a szabályok betartásáról, miközben legutóbb az Alkotmánybíróság tanította ki a kormányoldalt. Kicsit több szerénységgel, több alázattal kellene viseltetni az emberek problémái iránt, nem kioktató beszédeket mondani az ellenzéki képviselőknek - fogalmazott. Az elnöklő Jakab István ezt követően azt kérte a képviselőktől, hogy térjenek vissza a részletes vita témájához.

Heintz Tamás az előterjesztők nevében a vitában megfogalmazódott véleményekről azt mondta, hogy az ellenzéki képviselőket becsapta a javaslat. A törvénynek az a célja, hogy komplex keretet biztosítson, és a prevenció egyik legfontosabb törvényéről van szó - emelte ki, hozzátéve: az ellenőrzéseket a NAV végzi majd. A kistelepüléseken élő dohánytermékekhez való hozzáféréséről azt mondta, ezt kapcsolódó indítvánnyal is pontosítják, a megmaradó boltokban, italmérésekben lesz mód, hogy a dohányterméket megfelelő keretek között árusítsák. A vitát ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta, a módosító javaslatokról következő ülésen döntenek.

12:37 - Az Alkotmánybíróság által a héten megszüntetett törvényekről, a karácsonyról és a szocialista Simon Gábor által használt telekről is szó volt az Országgyűlés csütörtöki, napirend előtti felszólalásaiban.

Jobbik: január 1-től a frakciók sem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy január 1.-jén lép életbe az új alaptörvény, amelyik "sajnos hasonlóan egypárti lesz, mint volt a rákosista is". Hangsúlyozta, hogy a jogszabály az állampolgároktól, az országgyűlési képviselőktől és az ellenzéki frakcióktól is megvonja a jogot, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak. A politikus szerint az is elfogadhatatlan, hogy megszűnik az eljárás a korábbi alkotmánybírósági beadványok ügyében.

Novák Előd egyúttal kijelentette, hogy a folyamatban lévő utólagos normakontroll miatti eljárások alkotmányjogi panasszá történő átalakítása sem felel meg a jogállamiság elvének.

Rétvári Bence államtitkár szerint az nem példátlan, hogy a kormányoldal fogad el egy alaptörvényt, de nagyon ritkán fordul elő, hogy egy kabinet olyan felhatalmazást szerez, amelyik alapján ezt törvényesen megteheti. Hangsúlyozta, hogy maga az Ab is egyetértett az alkotmánybírósági törvényhez beadott módosításokkal.

Az államtitkár megjegyezte, hogy "valamelyest hiteltelennek" tartja, amikor a Jobbik lép fel az alkotmányosság és a jogállamiság védelmezőjeként.

Kitért arra is, hogy a német alaptörvényből vették át azt a passzust, amelyik alapján legkevesebb a képviselők egynegyede fordulhat az alkotmánybírósághoz.

Végül leszögezte, hogy a jövőben sem érhet senkit alkotmányellenes joghátrány, mert a normál jogorvoslati eljárás végén mindenkinek lehetősége van az Alkotmánybírósághoz fordulni.

LMP: jelentős jogalkotási elemek váltak semmissé

Szabó Tímea (LMP) azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság december 19-i döntésével az elmúlt másfél év jelentős jogalkotási elemei váltak semmissé.

Felhívta a figyelmet, hogy az Ab a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról szóló törvény kapcsán megállapította, hogy a kormánytöbbség általános jogalkotási gyakorlata "olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő", amelyik a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. Az elmúlt másfél évben törvények egész sora született ilyen eljárások során - tette hozzá.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó eljárási szabályokról szóló törvény vizsgálata során az Alkotmánybíróság kimondta, nem fogadható el az a gyakorlat, amelyik szerint a jogalanyok széles körét érintő törvényeket nem a kormánypárt, hanem kormánypárti képviselők javaslata nyomán fogadják el.

A médiaszabályozás során felmerült aggályokat korábban az LMP "szinte szóról szóra elmondta" - jelentette ki.

Hangot adott annak a véleményének, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott bizottsági módosítóban alkotmányos szintre akarják emelni azt, amit az Ab alkotmányellenesnek talált.

Rétvári Bence válaszában azt emelte ki, hogy miközben a képviselő a jogállamiság megszűnéséről beszél, éppen az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseket hoz fel példaként.

Habár az LMP megjósolta, hogy az Ab eltörli majd a médiatörvényt, a testület viszont annak csak egyes, nem lényegi részeit semmisítette meg, de a jogszabály koncepciójához nem nyúlt - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint ezzel a döntéssel egyfajta "alkotmányos pecsétet" tettek arra.

A képviselőknek ugyanolyan joga van törvényjavaslatokat előterjeszteni, mint a kormánynak - felelte végül Szabó Tímea egy másik felvetésére reagálva.

A karácsonyról emlékezett meg az MSZP

Nyakó István (MSZP) a karácsonyról megemlékezve arról beszélt, hogy kétezer éve született a "világ reménysége", a "szegények királya". Jézus azt hirdette, hogy a szegényeken és elesetteken segíteni kell és hitét halálában is megtartotta - mondta a képviselő, aki úgy fogalmazott, hogy a történelem legnagyobb, máig ható forradalma Jézus vezetésével, két évezrede zajlott le.

Hangsúlyozta, hogy azóta sem tűntek el a szegények, a nyomorgók és az éhezők, idén sem fogyott a segítségre várók száma.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy ha nincs is közöttük a Megváltó, akkor is lépni kell, ugyanis itt az ideje egy új, a Jézus tanításait alapul vevő forradalomnak, mert a "gazdagok megint pofátlanok lettek". Kijelentette, hogy a tehetősek mondják meg, "egyes fogadatlan prókátorokon keresztül", hogy ki milyen iskolába járhat, mennyi legyen a minimálbér.

Fónagy János államtitkár arra hívta fel a képviselő figyelmet, hogy ha valaki "történelmi példákat felszólalásában összeollóz" és felhasználja a politikai mondanivalójához, attól az még nem kap valódi erkölcsi töltést.

Arra kérte a politikust, hogy ne keverjék bele napi vitáikba a sok ezer éve fontos tételeket.

Fidesz: Simon Gábor jogcím nélkül használ egy telket

Zsiga Marcell (Fidesz) azt mondta, hogy a szocialista Simon Gábor hosszú évek óta "minden jogcím nélkül használ" Miskolc-Diósgyőrben egy, a házával szomszédos, közel háromszáz négyzetméteres, a város tulajdonában lévő földterületet.

Hangsúlyozta, a szocialista politikus is elismerte, hogy az elgazosodott területen évek óta nyírta a füvet. Hozzátette, hogy Simon Gábor a telket egy vasráccsal a sajátjához csatolta. Zsiga Marcell, aki lemondásra szólította fel az MSZP-s képviselőt, azt is megjegyezte, hogy a polgári törvénykönyv alapján pár év alatt el lehet birtokolni egy területet, "ha kitartóan és háborítatlanul nyírjuk rajta a füvet".

Szavaznak a rendvédelmi tárgyú törvényekről is

A napirend elfogadásakor azt kiegészítették azzal, hogy az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról is szavazzon a Ház.

Korábban:

Az Országgyűlés csütörtöki ülésén kezdheti tárgyalni az új egyházügyi törvényjavaslatot, amely továbbra is tizennégy egyház elismerésére tesz javaslatot. A képviselők ezt követően a Fidesz dohányügyi előterjesztéséhez érkezett módosító javaslatról mondhatják el véleményüket.

A parlament ülése délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a napirendről szavaznak a képviselők. Az új egyházügyi törvényjavaslat részletes vitája így 11 óra után kezdődhet, összesen 6 órás időkeretben, amelyben a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt 180-180 perce lesz a felszólalásokra.

Lázár János előző hét pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt. A Fidesz frakcióvezetője "jogtechnikai megfontolásokra" hivatkozott és hozzátette, az új jogszabályt még az idén, a két ünnep között elfogadják.

Az Alkotmánybíróság ezt követően, hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az eredetileg jövőre hatályba lépő jogszabályt. A testület megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - a többi között - az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.

Lázár János az Ab döntését értékelve okafogyottnak nevezte a lépést, - mint mondta - a testület eljárási hibákat állapított meg a jogszabály elfogadásával összefüggésben, csakúgy, mint a Fidesz szakértői, s ennek jegyében már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Hozzátette: az új egyházügyi törvényt - érdemben nem változtatva annak tartalmán - várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el a visszavont egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el, míg a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

A másik napirendi pont a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló fideszes előterjesztés részletes vitája. A frakciók ebben összesen 4 óra 20 percben fejthetik ki álláspontjukat. A kormánypárti képviselők előterjesztése az osztrák mintát venné át a dohány-kiskereskedelemben a Fidesz frakcióvezetője szerint. Lázár János korábban azt mondta, javaslatuk a magyar családi vállalkozások kezébe adná a dohány-kiskereskedelmet.

Az Országgyűlés pénteken folytatja ülését, és megközelítőleg húsz törvényjavaslat elfogadásáról kell döntenie. Új jogszabály születhet például a felsőoktatásról, a családok védelméről, valamint az országgyűlési képviselők választásáról is, de ekkor dönthetnek az ország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslatról is. Utóbbi előterjesztés egyebek mellett kétharmados jogszabályban rögzítené a személyi jövedelemadó egykulcsosságát, amit az ellenzék mellett sajtóhírek szerint az Európai Bizottság is kifogásol.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hackerek fenyegetik a magyar kormányt

A hírhedt nemzetközi hackercsoport, az Anonymous finn tagjai a kormány és Orbán Viktor távozását… Tovább olvasom