Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Parlament: kivonult az ülésről az LMP-frakció

A kórházak átalakításáról, valamint a délvidéki atrocitásokról is szóltak azonnali kérdések az Országgyűlés szerdai ülésén. Ezt követően kérdésekkel folytatta munkáját a parlament.
16:46 - A GDP alakulásáról, a kormány gazdaságpolitikájáról, valamint a gyermekbarát meghallgató szobákról szólta a kérdések az Országgyűlés szerdai ülésén. A kérdéseket követően a képviselők lefolytatták az egyházügyi törvény részletes vitáját.

MSZP: az elemzők szerint gazdasági visszaesés várható

A szocialista Burány Sándor szerint a kormány minden adót megemelt, ami csak a szeme elé került. Azt hangsúlyozta, hogy szinte minden gazdasági elemző a GDP csökkenéséről beszél, miközben a kormány még mindig az emelkedését prognosztizálja.

Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy miközben az ország legfontosabb exportpartnere, Németország is mindössze 0,8 százalékos növekedéssel számol, nem várható jelentős növekedés. Hozzátette: az ország nem függetlenítheti magát a globális gazdaság lassulásától.

MSZP:a kormány dacból erőlteti az országra gazdaságpolitikáját

Az MSZP-s Göndör István arra várt választ, hogy miben reménykedik a kormány a gazdaságpolitikája alakításakor. Szerinte Matolcsy György gazdasági miniszter javaslatait már csak dacból erőltetik az országra. Azt mondta: nem a hazai vállalkozásokkal van a probléma, hanem a kormány döntéseivel.

Czomba Sándor azt válaszolta: a szocialisták nyolc évnyi kormányzás után úgy adták át az országot, hogy abba az utódjuk mindenképpen belebukjon. "Kínkeservesen kell ebből a helyzetből kilábalni" - közölte. Szerinte a szocialisták emiatt nem fogalmazhatnak meg kritikákat.

KDNP: hogyan segíthető a meghallgató szobák kialakítása?

A kereszténydemokrata Pálffy István a bántalmazott gyermekek számára megnyugtató meghallgatási körülményeket jelentő gyermekbarát meghallgató szobák kialakításának mikéntjére kérdezett rá. Mint mondta, a cél, hogy minden megyében legyen egy ilyen szoba.

Rétvári Bence államtitkár szerint is szükség van ilyen szobákra, szerinte a következő néhány évben minden megyében kialakíthatnak egyet.

Az Országgyűlés december 28-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Részletes vita az egyházügyi törvényről

Az egyházakról szóló törvény részletes vitájában először a fideszes Csöbör Katalin szólalt fel, aki azt mondta, az új törvény eleget fog tenni annak az elvárásnak, hogy azok az egyházak működhessenek egyházként, amelyek tényleg vallási tevékenységet folytatnak és nem "biznisz" céljából jöttek létre. Ugyanakkor nyitva áll az út a többi szervezet előtt is, hogy az állam által elismert egyházzá váljanak.

Varga László (KDNP) az előterjesztők nevében a törvényhez benyújtott módosító javaslatokat ismertetett.

A jobbikos Mirkóczki Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy felkészületlenül, kapkodva próbálnak meghozni egy fajsúlyos kérdést, Gulyás Gergelytől (Fidesz) pedig azt kérdezte, kikre gondolt, amikor azt mondta, 12 szervezettel bővülhet az elismert egyházak listája. Elmondta azt is, hogy a célokkal egyetértenek, de elvi vita van a mennyiség és a minőség kettőségéről az előterjesztők és közöttük.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában azt kezdeményezte, hogy a Hit Gyülekezetét vegyék ki az egyházügyi törvényjavaslatból, mivel szerinte nekik nincs helyük az elismert egyházak között.

A szocialista Lendvai Ildikó öt év türelmi idő bevezetését javasolta azon iskolák számára, ahol egyházak vették át az üzemeltetői feladatokat. Mint mondta, az előterjesztés alapján ezen intézmények dolgozóitól azonnal megkövetelhetnék az adott egyház világnézeti gyakorlatának ismeretét, szerinte azonban ennek elsajátítására elegendő időt kellene biztosítani.

Varga László a részletes vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a törvény alkalmas a "bizniszegyházak" kizárására, a nem teológiai feltételek teljesülésére pedig biztosíték a Magyar Tudományos Akadémia bevonása a döntéshozatalba.

Megjegyezte, hogy a törvénytervezetbe mindenki beleszólt, "még Clintonné nagyságos asszony is", amit visszautasított.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát, és a szerdai ülésnapot is. A képviselők pénteken folytatják a munkát.

16:34 - Az LMP-frakció kivonult

A Lehet Más a Politika parlamenti képviselői a napirend előtti felszólalások után már nem vettek részt az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának szerdai ülésén. Az ellenzéki párt a Facebook-oldalán adott tájékoztatást arról, hogy a frakció a hátralévő, tehát a pénteki ülésen sem képviselteti magát.

"Az LMP-frakció tagjai a mai napirend előtti felszólalások után kivonultak az őszi ülésszakról. A hátralévő üléseken nem fogunk részt venni. Nem fogunk asszisztálni a házszabály átírásához, az egyháztörvény körüli bohóckodáshoz, az MNB bekebelezéséhez, az alaptörvény farigcsáláshoz" - olvasható a közösségi oldalon nyilvánosságra hozott szövegben, amelyben az LMP hozzáteszi: a parlamenten kívül is sok feladat vár rájuk, "ma például 18:30-kor találkozunk a Kunigunda utcában, fejezzük ki szolidaritásunk az éhségsztrájkolókkal!".

14:19 - A kórházak átalakításáról, valamint a délvidéki atrocitásokról is szóltak azonnali kérdések az Országgyűlés szerdai ülésén. Ezt követően kérdésekkel folytatta munkáját a parlament.

Az Országgyűlés december 28-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: melyik tizenhat kórház változik szociális intézménnyé?

A szocialista Garai István Levente azonnali kérdésében azután érdeklődött, hogy a kormány melyik tizenhat kórházat kívánja szociális intézménnyé alakítani. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára válaszában azt mondta, ez a kérdés még nem dőlt el, mivel arról még tart az egyeztetés. A kormány képviselője ugyanakkor kiemelte, hogy a kabinet által kezdeményezett funkcióváltás után sem csökken a lakosság egészségügyi ellátásának színvonala, sőt szerinte az még jobban a lakosság igényeihez igazodik majd.

Jobbik: fel akar-e lépni a Külügyminisztérium a délvidéki támadás ügyében?

A jobbikos Zagyva György Gyula arra várt választ, hogy a Külügyminisztérium fellép-e azért, mert a karácsonykor, a délvidéki Temerinben magyarokat ért támadások ügyében szerinte nagyon enyhe büntetés született. Mint mondta, korábban, szerbeket ért hasonló incidensben a helyi bíróság lényegesen szigorúbban járt el. Németh Zsolt államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az egyik támadó magyar volt, kizárható az atrocitás rasszista indítéka. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tárca komolyan veszi a helyzetet, és megnyugtatónak ítéli a szerb hatóság hatékony fellépését, de a konkrét ügyben diplomáciai fellépést nem tart indokoltnak.

Jobbik: meddig kell még eltűrni a kiegyensúlyozatlanságot a médiában?

Novák Előd (Jobbik) - a női kvóta és a választási rendszer kérdése mellett - azt vetette fel, hogy például az ATV a Jobbikot kevesebb mint 1 százalékos arányban szerepelteti hírműsoraiban, míg az MSZP a politikusok között több mint 59 százalékban jelenik meg a csatorna műsorában. Feltette a kérdést: meddig kell még eltűrni mindezt? Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában azt mondta, hogy a médiát felügyelő médiatanács a parlamenttől és a kormánytól független szerv, ezért döntéseivel kapcsolatban a bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni.

Az MSZP a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő döntéseket vitatta

A szocialista Varga László kifogásolta, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradt tagok befizetései is az állami nyugdíjkasszába vándorolnak januártól. Miért adott az állam lehetőséget a maradásra, ha tudta, hogy ezt a forrást is el fogja venni? - kérdezte. Czomba Sándor államtitkár válaszában megvédte a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos korábbi döntéseket, mint mondta, mind a pénztártagok, mind a kormány jó döntést hozott. Hozzátette: a kabinet nem kíván letérni a megkezdett útról. Hozzátette azt is, hogy a 10 százalékos egyéni járulékfizetés nyugdíjjogosultságot keletkeztet.

Fidesz: hogyan segíti a kormány a tojástermelőket?

A fideszes Patay Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól már csak állatbarát módon, jól felszerelt ketrecekben tartva lehet tojást termelni az Európai Unióban. Arra várt választ: hogyan halad a magyar gazdák átállása és ehhez milyen segítséget nyújt a kormányzat. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában azt közölte: az átállás már 95 százalékban teljesült vagy teljesül a következő hónapokban. Közlése szerint 178 gazda kapott több hónapos határidő-hosszabbítást, és mindössze 109 gazdaság nem vállalta az átállást, ez azonban nem veszélyezteti a tojásellátást. Beszámolt arról is, hogy a termelőket egy 3 milliárd forintos program segíti.

KDNP: hogyan segíthetők a gyermekes devizahitelesek?

A kereszténydemokrata Stágel Bence arra mutatott rá, hogy egyre több gyermekes lakáshitellel rendelkező kerül nehéz helyzetbe. Hozzátette: közülük többen nem csak egy hitellel rendelkeznek. Czomba Sándor államtitkár válaszában hosszasan sorolta azokat a kormányzati döntéseket, amelyek a devizahitelesek megsegítésére születtek. Mint mondta, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ne szaporodjon a problémás hitelek száma.

Kolber István: mennyit költ az állam az alaptörvény ünneplésére?

Kolber István független képviselő annak kapcsán, hogy a kormány 13 millió forintból ünnepli az Operaházban az új alaptörvényt arra várt választ: mennyit költ hasonló kiadásokra az állam, és vajon az alaptörvény módosításaikor lecserélik-e a kihelyezett dokumentumokat az alaptörvény asztalain? Rétvári Bence államtitkár azt mondta, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről egy külön törvény rendelkezik, maga az alaptörvény "stabil része a jogtestünknek". Hozzátette: fontos, hogy akinek igénye van erre, megismerhesse ezt. A Jobbik a népesség gyarapodásáért

A jobbikos Z. Kárpát Dániel pártjának azokról a javaslatairól beszélt, amelyek a népesség gyarapodását célozták volna, ám amelyeket a kormány nem karolt fel. Az iránt érdeklődött, milyen eszközökkel kívánja a kormány elérni a népesség növekedését. Halász János államtitkár szerint az élveszületések korábbi, negatív rekordja a Bajnai-kormány családtámogatási szigorításainak következménye. Hozzátette, hogy a gyes jogosultsági idejének meghosszabbítása kedvező fordulatot hozott a születésszámban. Szerinte ehhez járultak hozzá az adóváltozások is.

12:36 - Az MSZP a Klubrádió ügyében hozott médiatanácsi döntést bírálta, az LMP a múlt pénteki demonstrációjának okait részletezte, a Jobbik pedig a nemzeti vidékstratégia parlamenti tárgyalását hiányolta szerdán az Országgyűlésben napirend előtt.

Schmidt Ferencre emlékeztek a képviselők Az ülésnap kezdetén a képviselők néma felállással emlékeztek meg a vasárnap elhunyt Schmidt Ferencről, aki 1998-tól 2010-ig a móri választókerület fideszes képviselője volt.

Az Országgyűlés december 28-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: a kormány fél a kritikus hangoktól

Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy az idei az elszigetelődés és a demokrácia leépítésének éve volt. Elsősorban a médiát érintő változásokat bírálta, kiemelve, hogy az Alkotmánybíróságnak a médiatörvény egészét meg kellett volna semmisítenie, nem csak egy részét.

Azt is mondta: a közmédiában százával bocsátották el a jól teljesítő, független dolgozókat, hogy helyükre "pártkatonákat ültessenek, hogy aztán kitakarhassák a hírműsorokban azokat, akik önöknek nem tetszenek". A médiatanácsról szólva úgy vélekedett, hogy kizárólag a Fidesz érdekeit képviseli.

A szocialista politikus szerint a testület mostani összeállítását az indokolta, hogy el tudják hallgattatni a kormánnyal kritikus hangokat, például a Klubrádiót, majd "Simicska és Orbán úr barátainak ki lehessen osztani frekvenciákat".

Lukács Zoltán szerint ez azt bizonyítja, hogy a kormány fél a kritikus hangoktól. Kitért arra is, hogy az MSZP képviselői január 2-án az Operaház előtt "ünnepelnek" majd, miközben bent gálaestet tartanak az új alaptörvény tiszteletére. Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára úgy reagált: az MSZP nehezen veszi tudomásul a vereséget, és úgy ítélte meg, hogy ha a szocialistáknak nem tetszik, amit a kormány csinál, akkor jól dolgoznak. A Klubrádió ügyével kapcsolatban azt mondta: az elmúlt hónapokban számtalan baloldali és liberális lobbista próbálta befolyásolni a médiatanácsot, hogy a Klubrádiónak kedvező pályázatot írjon ki. Az államtitkár a médiatanács függetlenségét hangsúlyozva kifejtette: az MSZP provokációt folytat az ügyben azzal a céllal, hogy aláássa az ország tekintélyét.

Fónagy János kiemelte, hogy a Klubrádió a pályázaton a szubjektív feltételek esetében a legmagasabb pontszámot kapta. Az objektív feltételek, így például a frekvenciadíj esetében azonban a rádió mögött álló gazdasági társaság tudatosan a legrosszabb ajánlatot adta - jelentette ki az államtitkár.

LMP: a kormány túllépte a parlamentarizmus határait

Karácsony Gergely azt mondta, az LMP nem azzal a szándékkal jött a parlamentbe, hogy az alkotmányosan megengedett legradikálisabb eszközökkel éljen, a párt nevének rövidítése eredetileg nem azt jelentette, hogy Láncold Magad a Parlamenthez. Komolyan vették a parlamenti politizálást - mondta -, alternatív költségvetési és alkotmánykoncepciót, választójogi javaslatot nyújtottak be. Amikor azonban a kormányoldal kétharmados törvényben akarta rögzíteni az egykulcsos adót és "a parlamentáris demokrácia alapelveivel ellentétes" választójogi törvényt kezdeményezett, túllépte a parlamentarizmus határait. Ezzel elszakadt a cérna, az LMP "új ellenállás" mellett döntött, ezen kívül népszavazást kezdeményez a többi között a munkavállalói jogok érdekében - közölte. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában azt mondta: az LMP képviselői azért láncolták magukat az Országház bejáratához, hogy a rendőrök elvigyék őket, csak médiahacket akartak.

A KDNP-s politikus szerint az ellenzéki képviselők magatartásukkal csak egy megfázást kockáztattak, miközben a parlamentben vannak igazi ellenállók, mint a fideszes Wittner Mária, Horváth János és a jobbikos Murányi Levente. A pénteki demonstráció helyszínére érkező szocialistákat katasztrófaturistaként írta le, akiknek sikerült elérniük, hogy róluk is készüljön egy fotó, miután önszántukból beültek egy rendőrautóba. A kormánytöbbség a környezetvédelmi jogok alaptörvénybe foglalásakor az LMP céljait valósította meg - jegyezte meg.
KDNP: a kormány ütközetet vállalt a nemzetközi pénzvilággal

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, az elmúlt időben a magyar politikában is kiderült, hogy "ki kivel van", és az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP is a nemzetközi pénzvilág mellé állt. Ezzel szemben - tette hozzá - a kormány ütközetet vállalt a nemzetközi pénzvilággal a devizahitelesek érdekében.

"A világ nagy baja nem a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, hanem a gátlástalan, pénzcentrikus emberi szemlélet, a kormányoldal ezen kíván változtatni" - fogalmazott. Fidesz: meggátolják az önkormányzati csődöket A fideszes Láng Zsolt a múlt héten elfogadott önkormányzati törvény kapcsán aláhúzta: az meggátolja, hogy a helyhatóságok eladósodjanak, csődbe menjenek.

Kiemelte, hogy a megyék szerepét újragondolták, így a jövőben területfejlesztési feladatokat látnak el, illetve hogy továbbra is minden településen lesz önálló képviselő-testület, a hivatalokat azonban közösen tarthatják fenn a kétezresnél kisebb települések. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta: változtatni kellett azon a gyakorlaton, amely csak feladatokat rótt az önkormányzatokra, finanszírozást azonban nem biztosított. Elmondta: a kormány döntése alapján még idén többlettámogatást kapnak az önkormányzatok, ezen belül több mint ezerkétszáz hátrányos helyzetű.

A Jobbik a nemzeti vidékstratégiát hiányolja Varga Géza (Jobbik) azt kifogásolta, hogy máig sem került a parlament elé a nemzeti vidékstratégia, és a Ház tavaszi programján sem szerepel, pedig az tehetné világossá a birtokpolitikai irányelveket. Ángyán József, a szaktárca államtitkára tudatta, hogy a stratégia januárban a kormány, februárban pedig reményeik szerint a parlament elé kerül.

Korábban:

Az Országgyűlés szerdai, egynapos ülésén tárgyalhatja meg a jövőre hatályba lépő, új egyházügyi törvény napokban benyújtott átiratát.

A parlament a házszabálytól eltéréssel még az idén elfogadhatja a kormánypárti képviselők javaslatát, hasonlóan az új jegybanktörvényhez, illetve a január 1-jén életbe lépő alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezésekhez.

A képviselők napirend előtti felszólalásokkal kezdhetik az ülést délelőtt 10 órakor, majd a fejlesztési tárca élére kinevezett Németh Lászlóné teheti le miniszteri esküjét.

Ezt követően a megszokott interpellációs blokk következik, amely után a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat, 4 óra 20 percesre tervezett általános vitája jelenti az egyetlen napirendi pontot.

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházat kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.

Az új előterjesztés megváltoztatja annak szabályait, hogy miként válhat egy egyesület egyházzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer ember aláírásával - a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával - az egyesület képviseletére jogosult kezdeményezheti. A megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.

A Ház várhatóan december 30-án tartja idei utolsó ülését, amelyen egyebek mellett sor kerülhet az Európai Központi Bank által többször kifogásolt új jegybanktörvény elfogadására, illetve zárószavazás várható a jövő év első napján hatályba lépalaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezésekről is.

Utóbbiak között szerepel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának elvi lehetőségét megengedő passzus, amelynek visszavonását kérte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az Országgyűlés az év utolsó előtti napján dönthet még a házszabály és a dohánykereskedelem átalakításáról is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MSZP: az Ab asszisztált a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásához

Így az Alkotmánybíróság osztozik az ezért viselt felelősségben is - mondta Korózs Lajos, a… Tovább olvasom