Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 2°C

Parlament: ismét a jövő évi költségvetésről vitáznak

A költségvetési tartalékok felhasználásának részletes vitájával folytatta keddi munkáját a parlament.
20:54 - Az Országgyűlés kedden este lezárta katonák jogállásáról szóló törvénymódosítás, illetve az egyes esztergomi intézmények átvételéről szóló javaslat részletes vitáját.

Az MSZP számos ponton megváltoztatná, a Jobbik viszont támogatja a katonák jogállásáról szóló törvénymódosító javaslatot

A hivatásos és szerződéses állományú katonák jogállásáról szóló és a szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyéb törvények módosításának részletes vitájában az MSZP számos módosítást kezdeményezett. A Jobbik támogatásáról biztosította a szaktárca törvénymódosítási javaslatát, míg az LMP nem szólalt meg a vitában.

Iváncsik Imre (MSZP) felszólalásában az 50 éves felső korhatár és a legfeljebb 20 éves szolgálati viszony megtartását javasolta. Az ellenzéki politikus szerint semmi nem indokolja, hogy a koronaőrség más esküszöveget mondjon, mint a honvédség többi tagja.

A szocialista képviselő durva zsarolásnak nevezte, hogy csak azok a szolgálati járadékosok mentesülnének a 16 százalékos különadó alól, aki önkéntes tartalékosi szolgálatot vállalnak. Iváncsik Imre felszólalásában javasolta a kötelező pályáztatás fenntartását.

A szocialista politikus látszatmegoldásnak nevezte, hogy a katonai objektumok civil őreit katonai egyenruhába öltöztetik. Az MSZP módosító indítványai közé tartozik az a javaslat, amely csak bizonyos katonai feladatkörökre vonatkozóan írná elő a nemzetbiztonsági átvilágítást.

A szocialisták a szakszervezeti jogosítványokat megnyirbáló rendelkezések elhagyását is javasolják.

Juhász Ferenc (MSZP) szerint a kormány korszerű haderő helyett tömeghadsereget akar kiépíteni. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy nem a 20 ezer szerződéses katonával foglalkoznak.

Simicskó István honvédelmi államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a honvédelmi tárca érdemben tekintette át a módosító javaslatokat, köztük ellenzéki indítványt is támogathatónak ítélt.

Az államtitkár felszólalásában fontosnak nevezte, hogy a koronaőrség a honvédektől eltérő szövegű esküt tegyen. Simicskó István szerint nem látszattevékenység a - 2014-re 8 ezer fősre tervezett - tartalékos haderő felállítása.

A szaktárca államtitkára hozzátette: ténylegesen katonai kiképzésen esnek át az eddig őrszolgálatot ellátó civilek. Simicskó István hangsúlyozta: a kormány és a tárca fontosnak tartja, hogy a szakszervezetekkel együttműködve lássák el a katonák érdekeinek védelmét.

A levezető elnök kedden este lezárta a részletes vitát, a módosító javaslatokról várhatóan a jövő héten szavaznak a képviselők.

Az Országgyűlés december 6-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Az esztergomi intézmények átvételéről is vitatkoztak a képviselők

Utolsó napirendi pontként az egyes esztergomi intézmények átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját tartották meg. Ebben a szocialista Józsa István azt mondta, egyik módosító javaslatukkal biztosítanák a szerintük egyetlen megoldást: a képviselőtestület feloszlatását. Felszólalásában azt kérte, ne telepedjenek rá úgy a városra, ahogy Esztergom azt nem akarja.

Vágó Sebestyén (Jobbik) arra várt választ, hogy az államosított intézményekben lesz-e létszámleépítés, mint ahogy arra a javaslat szövegéből következtetni lehet.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) zárszavában a szocialista képviselőket hiányolta az ülésteremből, mivel ekkor már csak Józsa István volt jelen az MSZP-ből. A képviselő szerint a javaslat megnyugvást hozott az esztergomiaknak.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát, és a keddi ülésnapot is lezárta. A képviselők szerda reggel 8 órakor folytatják a munkát.

20:45 - Az Országgyűlés kedden este lezárta a önkormányzatokról szóló törvény, valamint a villamos energiáról szóló törvénymódosítások részletes vitáit.

Lezárták az önkormányzatokról szóló részletes vitát

Göndör István (MSZP) felszólalásában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy kapkodó, kiérleletlen javaslatot terjesztettek be a parlament elé. Hozzátette, hogy gyakorló polgármesterek is nyújtottak be módosító javaslatokat, és szomorúan látja, hogy ezeket a kormány kivétel nélkül elutasította.

A jobbikos Kiss Sándor szerint a kormánypártok és az ellenzék sok kérdésben egyetért, mindegyik oldal jó módosító javaslatokat nyújtott be, de ezeket az előterjesztő kormány elutasította. Az előterjesztővel kellett volna vitatkozni, nem a Fidesszel - tette hozzá.

Kovács Zoltán (Fidesz) úgy vélte, az, hogy sok módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, nem azt jelenti, hogy gyenge minőségű anyagot vitatnak meg. Több javaslatát bemutatva elmondta, pontosító javaslatokat, illetve értelmező rendelkezéseket fogalmazott meg.

Tállai András államtitkár ezt megismételve hozzátette, a sok módosító indítvány azt jelzi, hogy nagy horderejű törvényről van szó, és mindenki felelősséggel kezelik a parlamenti pártok.

Az MSZP ellenzi, a Jobbik támogatja az energiakikapcsolási moratóriumot

A villamos energiáról szóló, fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat részletes vitájában az Országgyűlés gazdasági bizottságának módosító indítványa került középpontba. Az MSZP nem értett egyet a kezdeményezéssel, míg a Jobbik támogathatónak minősítette azt.

Az előterjesztésről szólva Bencsik János leköszönő energiaügyi államtitkár úgy fogalmazott, nem tagadja, a testület kormányzati segítséggel készítette el előterjesztését, amely arról rendelkezik, hogy a téli időszakban ne lehessen kikapcsolni az egészségügyi, a bentlakásos szociális, és az alapfokú oktatási intézmények energiaellátását. Mint mondta, a kabinet a javaslat gyors életbe lépésének érdekében választotta ezt az utat, egy önálló indítvány benyújtása helyett.

Hangsúlyozta: az elképzelés úgy terjesztené ki a védett fogyasztók körét, hogy közben nem teszik "parttalanná" a kikapcsolás alóli mentességet. Bencsik János közölte, a moratórium kizárólag alapvető közszolgáltatást végző intézményekre vonatkozhat október 15. és a következő év március 15. között. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a moratóriummal csak abban az esetben élhet másodjára is egy-egy intézmény, amennyiben az első eset után már rendezte tartozását. Hozzátette: az energetikai társaságok a moratórium során felmerülő költségeiket nem terhelhetik más fogyasztókra.

Bencsik János emellett arra is kitért, hogy az energiaszolgáltatók nem háborodtak fel a javaslaton, hanem tudomásul vették, hogy szükség van a legkiszolgáltatottabbakon segítő intézmények védelmére.

A lemondását korábban bejelentő Bencsik János jelezte, államtitkárként utoljára szólalt fel a Házban.

A szocialista Kovács Tibor felszólalásában közölte, az MSZP nem támogatja a moratórium bevezetését. A parlament gazdasági bizottságának javaslatát kritizálva azt mondta, senkit sem lehet arra kötelezni, hogy veszteséges tevékenységet folytasson. Kovács Tibor kifogásolta, hogy az előterjesztésben nem gondoskodnak az energetikai cégek veszteségeik utáni kárpótlásáról.

A jobbikos Magyar Zoltán rövid felszólalásában frakciója támogatásáról biztosította a kormánytöbbséget.

A vitában az LMP nem nyilvánított véleményt.

17:00 - Az új önkormányzati törvényről szóló kormányzati előterjesztéshez benyújtott módosítói javaslatok tárgyalásába kezdtek a képviselők a parlament keddi ülésnapján. A vitában hosszas szóváltás alakult ki a országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról. A Jobbik kérésére a levezető elnök 4 óra körül félórás szünetet rendelet el.

Fidesz: a közvilágítás biztosítása legyen az állam feladata
A fideszes Boldog István szerint az a legnagyobb gondja az önkormányzatoknak, hogy az előző kormány egy "pénzügyileg szabályozott falurombolást" hajtott végre. Az önkormányzati törvényhez kapcsolódóan azt javasolta, hogy a közös önkormányzati hivatalok létrehozásakor átléphessék a járási határokat annak érdekében, hogy a körjegyzőségek továbbra is jól működhessenek.
Azt is javasolta, hogy a közvilágítás feladata kerüljön át az államhoz, mert szerinte milliárdos megtakarítást érhető el, ha ezt a feladatot egyben kezelik, szemben a kitelepülésekkel, amelyek külön-külön nem nagyon kapnak kedvezményt.

Vita az önkormányzati vagyonról
Hosszú kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki, sok felszólaló az államhoz kerülő vagyontárgyak sorsát firtatta.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője kezdeményezte, hogy továbbra is helyi önkormányzat rendelkezzen az alapfokú oktatásról. Szerinte ugyanis félő, hogy az államhoz kerülő tulajdontárgyakat privatizálni fogják.
A fideszes Bebes István erre reagálva azt mondta, ha a magyar államhoz kerülnek vagyontárgyak, akkor is elidegeníthetetlenek maradnak.
Ipkovich György, az MSZP politikusa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy például a települési hulladékgazdálkodást és a csatornaszolgáltatást, is magához vonja az állam, így "él a gyanúperrel", hogy ezeket később privatizálni fogják.
Szintén a témában szólalt fel a fideszes Kovács Péter is, aki azt kezdeményezte, hogy ha az önkormányzat állami feladatot lát el, akkor azt is rögzítsék, hogy a feladatot ellátó önkormányzatot illeti meg a feladatot ellátó intézmények tulajdonjoga.
A fideszes Babák Mihály szintén azt hangsúlyozta, hogy azé legyen a vagyon, aki ellátja a feladatot.

Szóváltás az összeférhetetlenségi szabályokról
A szocialista Varga Zoltán szerint a polgármester és a képviselőtestület viszonyában érdemes lenne a polgármester pozícióját megerősíteni. Szerinte az önkormányzati törvényben kellene szabályozni az országgyűlési képviselői tisztség és polgármesteri tisztség összeférhetetlenségét is.
Novák Előd (Jobbik) ezt követően azt kezdeményezte, hogy az országgyűlési képviselők ne tölthessenek be más politikai, közpénzből fizetett tisztséget.
Czira Szabolcs, Nagykőrös fideszes polgármestere erre válaszolva ugyanakkor azt mondta, ha egy képviselő más egyéb polgári szakmát, - így például a szerinte a Jobbikban is több képviselőnél előforduló ügyvédi, vagy orvosi pályáját - is folytathatni tudja, akkor polgármesteri teendőit is el tudja látni országgyűlési munkája mellett.
A Jobbik padsoraiból szóló Apáti István úgy fogalmazott, részükről fel sem merült, hogy egy képviselő ne láthassa el orvosi, ügyvédi teendőit, ugyanakkor szerinte tisztességtelen lenne 3-5 helyről felvennie közpénzből finanszírozott fizetését. "Az a lényeg, hogy el nem végzett munkáért vesznek fel pénzt, (...) hát én még olyan magyar parasztembert nem láttam, aki egyszerre öt tábla földet tudna szántani" - fogalmazott a jobbikos politikus.
Az ezt követően újra kétperces felszólalásra jelentkező Czira Szabolcs olcsó demagógiának nevezte Apáti István szavait. Mind mondta, a parasztemberek korábban akár két, három ember helyett is dolgoztak, és ehhez hasonlóan a polgármesteri tisztséget betöltő kormánypárti politikusok is sokszor napi 12-16 órát dolgoznak.
Újabb elhúzódó, kétperces hozzászólásokból álló vita során a többi közt az önkormányzati autonómiát féltették az ellenzéki képviselők, és kifogásolták, hogy a kettőezer főnél kisebb települések nem hozhatnak létre önálló polgármesteri hivatalt.
A fideszes Simon Miklós azt mondta: térsége polgármestereit több alkalommal is összehívta és javaslataikat módosító indítványok keretében benyújtotta az előterjesztéshez.
Pál Tibor (MSZP) szerint a rendszerváltás óta legeredményesebb rendszert igyekszik szétverni a kormányoldal, amelynek módosításai is azt célozzák, hogy a jelenleg hatályos törvény előírásait visszavezessék az új jogszabályba.

Félórás szünetet tart a parlament
Novák Előd (Jobbik) ügyrendi hozzászólásban azt mondta: a részletes vitát nem tudják házszabály szerint lefolytatni a képviselők, mivel nem ismert, hogy a módosító indítványok közül melyeket helyeselnek az egyes bizottságok, melyikhez van meg a kormányoldali támogatás.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy az ajánlási sor már a vita kezdetekor elérhető volt az Országgyűlés honlapján.
Ezt követően Kovács Tibor (MSZP) is kifogásolta: többedszer fordul elő, hogy nem megfelelő előkészítettség mellett tárgyal a plenáris ülés egy előterjesztést. Ez követhetetlenné teszi az ülést – mondta, hozzátéve: könnyítené a munkát, ha a kormány jelen lévő képviselője érdemben nyilatkozna arról, hogy mit támogat és mit nem.
Hegedűs Tamás (Jobbik) arra való hivatkozással, hogy tisztázni kellene a Novák Előd által felvetett anomáliát a házbizottság összehívását és egy félórás szünet elrendelését kérte. Felvetését azzal indokolta, hogy hiányzik az a munkaanyag, amelyből kiderül, hogy a tárgyalt módosító javaslatokat támogatja-e az illetékes bizottság.
Lezsák Sándor levezető elnök a képviselő kérésére a félórás szünetet elrendelte, a házbizottságot pedig az ülésnap végére hívta össze.

Az MTI felvételei


13:54 - A költségvetési tartalékok felhasználásának részletes vitájával folytatta keddi munkáját a parlament.

Jobbik: a fűnyíróelven tervezték az elvonásokat

A részletes vitában elsőként felszólaló Nyikos László (Jobbik), arra emlékeztetett, hogy a nemzetgazdasági miniszter már idén februárban egy 250 milliárd forintos stabilizációs alapra tett javaslatot.

A politikus hozzátette, hogy ezt követően a kormány a saját hatáskörébe tartozó fejezeteknél maradványtartási kötelezettséget rendelt el, és "teljesen nyilvánvaló volt, hogy ezt a pénzt előbb utóbb elfelejthetik ezek a fejezetek".
Megjegyezte, hogy tíz fejezetben viszont nincs lehetősége a kormánynak arra, hogy saját hatáskörében döntsön az elvonásokról, mert ezekben parlamenti felhatalmazásra van szükség. Hangsúlyozta, hogy ezeknél egy törvénymódosítás döntött a tartalékképzésről.
A képviselő, aki hangot adott előbb utóbb "ezt a pénzt is behúzza a kormány", bírálta, hogy a megjelölt összegeket ráadásul a fűnyíróelvet alkalmazva veszik el. Ezt azzal magyarázta, hogy a kabinet fennhatósága alá tartozó fejezeteknél tíz százalékot vonnak el, a nem oda tartozóknál pedig ötöt. A politikus végül azt javasolta, hogy a bírósági és az Országgyűlésről szóló fejezetekből ne vegyenek el pénzeket.

MSZP: a kormány béna kacsává teszi utódait

A szocialista Kovács Tibor annak adott hangot, hogy az új államháztartási törvénnyel a kormány béna kacsává teszi utódát - akkor is, ha ez szintén a Fidesz lesz, csak éppen nem kétharmados többséggel -, mert számos törvény módosítását köti kétharmados támogatáshoz.

Nem értett egyet azzal sem, hogy a kormány szinte korlátlan lehetőséget kap a költségvetés fejezetei közötti átcsoportosításra.

A politikus több képviselőtársával együtt a Ház vezetése által meghatározott tárgyalási időkeretet bírálta, mert, mint mondta, egyetlen módosító indítványra ugyanúgy 4 óra 20 perc áll rendelkezésre, mint az önkormányzati törvényjavaslatra, amelyhez mintegy ezer módosító javaslat készült. Azt is kifogásolta, hogy hasonló tárgykörben, a költségvetéshez kapcsolódóan egyszerre több előterjesztést is tárgyal a parlament.
Képviselőtársa, Tukacs István a maradványtartási kötelezettséggel kapcsolatban azt mondta: új államháztartási fogalmat alkotott a kormány, eddig ugyanis ilyen nem létezett.

Arra kérte a kormány képviselőjét, adjon magyarázatot arra, miért ne legyen felhasználható a februárban zárolt 250 milliárd forint. Szerinte ehhez nem adott korrekt indokot az előterjesztő.

LMP: a kormánynak be kellene ismernie gazdaságpolitikája kudarcát

Vágó Gábor (LMP) szerint a kormánynak be kellene ismernie gazdaságpolitikai kudarcát, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek pedig le kellene mondania.

Bírálatai között szerepelt, hogy az idei költségvetésből már februárban zárolni kellett 250 milliárd forintot, valamint, hogy a kormány csökkenteni kívánja a bíróságok, valamint a Magyar Tudományos Akadémia támogatását.

Naszvadi György: nem a kormány, hanem a parlament dönt a zárolásról

Naszvadi György államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési zárolás év végi feloldásáról vagy megtartásáról nem a kormány, hanem az Országgyűlés dönt.
Hozzátette: valóban szükség volt már februárban egy keretösszeg zárolására, ennek indokaként azonban az előző kormány által folytatott gazdaságpolitikát jelölte meg az államtitkár.
Tukacs István észrevételére azt reagálta, hogy maradványtartási kötelezettség 2007 óta létezik, azt még az előző kormány vezette be.
Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

13:01 - A KDNP és a Jobbik is az abortusz támogatásának elvonását javasolta a 2012-es költségvetés újra megnyitott részletes vitájában kedden az Országgyűlésben.

MSZP: vegyék vissza "Dörner-Csuka féle" Új színháznak biztosított pluszpénzeket

Az MSZP-s Lamperth Mónika a Somogy megyei országgyűlési képviselőket szólította meg, és azt kezdeményezte, hogy a "Dörner-Csuka féle" Új színháznak biztosított plusz 20 millió forintos támogatást adják vissza azoknak a színházaknak, amelyektől elvették, így biztosítsák a tavalyi támogatási szintet a Kaposvári Csiky Gergely Színháznak, a Mikroszkóp Színpadnak, a Thália Színháznak, a Trafónak és a Katona József Színháznak.
Fideszes és LMP-s javaslatok a fogyatékosok támogatására

Tapolczai Gergely fideszes képviselő jeltolmácsolt felszólalásában pluszforrásokat javasolt a házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka, valamint a fogyatékosok országos érdekvédelmi szervezeteinek támogatására. Az LMP-s Kaufer Virág a megváltozott munkaképességűek munkahelyteremtésére különítene el 5 milliárd forintot.

A KDNP és a Jobbik is az abortusz támogatásának elvonását javasolja

A KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás ismertette azt a korábban nyilvánosságra került kereszténydemokrata javaslatot, amely elvonná az erőforrás-minisztérium jövő évi költségvetésében terhesség-megszakításra előirányzott 400 millió forintot. Mint mondta, ebből az összegből azokat a terhesség-megszakításokat finanszírozzák, amelyekre nem a várandós nőnél vagy a magzatnál fennálló súlyos egészségügyi ok miatt kerül sor, hanem amikor egyéb okok miatt az anyák döntetek úgy, hogy megszakítják a magzati életet "azaz a gyermeket, mondhatjuk úgy is, halálra ítélik".
A politikus, aki Pálffy István KDNP-s képviselővel együtt jegyzi a javaslatot, hangsúlyozta: a KDNP filozófiájában nem illeszthető be, hogy ezt támogassák. A módosító javaslat a rendelkezésre álló keretet az örökbefogadások ösztönzésére, az örökbefogadói gyes összegének emelésére, továbbá a gyermekek védelmét, támogatását szolgáló programok, pályázatok, egyéb előirányzatok támogatására fordítaná - tette hozzá.

Szerinte Magyarországnak jelentős népességfogyással kell számolnia a következő időszakban és ennek egyetlen egy alternatívája, ha a magzati életet megpróbálják védeni. Úgy vélte, ha fizetni kell az abortuszért, akkor lényegesen kevesebb lenne Magyarországon a terhesség-megszakítások száma.

"Keresztény ember nem pénzelheti az abortuszt, keresztény képviselő nem támogathatja a küretet" - jelentette ki Pálffy István. A politikus egy későbbi hozzászólásában azt is hozzátette: az egészségügyi kormányzatnak az abortuszok számnak csökkentése érdekében továbbra is támogatnia kell a szexuális felvilágosítást, a megfelelő erkölcsi és pártkapcsolati nevelést és a fogamzásgátlást.

A jobbikos Hegedűs Lorántné szintén a terhesség-megszakításokra szánt 400 millió forint elvételét javasolta, ő viszont ebből az összegből a kisiskolákat támogatná. Sáringer-Kenyeres Tamás ezért azt javasolta a jobbikos politikusnak, hogy egyeztessenek.

A jobbikos Dúró Dóra és Z. Kárpát Dániel a kiemelten közhasznú Alfa Magzat-, Újszülött-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetség támogatását javasolta.

A Jobbik a kiskunmajsai 56-os múzeum támogatását javasolja
Novák Előd, a kiskunmajsai 56-os múzeum támogatását javasolta. Közölte: ha a Holocaust Dokumentációs Központra és "számtalan hasonló tételre" vannak százmilliók, akkor erre a célra is juthat néhány tízmillió forintos támogatás.

MSZP: már most sem állnak rendelkezésre a tartalékok

Veres János (MSZP) példátlannak nevezte, hogy a költségvetés részletes vitája időkeretben zajlik, ami nem ad lehetőséget arra, hogy a képviselők minden érintett témát megfelelő módon meg tudjanak tárgyalni.

Megjegyezte, hogy az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága olyan indítványokat fogadott el, amelyek azt szolgálják, hogy a tartalékokhoz csak szeptembertől, az európai uniós becslések napvilágra kerülését követően lehet hozzányúlni. Véleménye szerint azt viszont már minden szakértő tényként kezeli, hogy el fog maradni a költségvetés tervezésekor figyelembe vett növekedés. Ezért és a "tévesen számolt forintárfolyam miatt" a tervezett tartalékok már nem állnak rendelkezésre - jelentette ki. A politikus a büdzsét bizonytalannak és gyenge lábakon állónak nevezte.

LMP: pontosabban kell szabályozni a tartalékok felhasználását

Vágó Gábor (LMP) azt javasolta, hogy pontosabban szabályozzák a költségvetési tartalékok felhasználását. A képviselő szerint most ugyanis az látszik, hogy ezekhez az összegekhez a kormányzat bármikor hozzányúlhat.
Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az újranyitott részletes vitát lezárta.

12:18 - A 2012-es költségvetés kedden újból megnyitott részletes vitájában a kormányoldal stabilnak nevezte a büdzsét. Az egyik szocialista politikus növelné a turizmus támogatását, az LMP a vállalkozások támogatásáról, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentéséről beszélt.

Fidesz: a jelentős tartalék teszi stabillá a költségvetést

A fideszes Ékes József stabilnak nevezte a költségvetést, még a jelenlegi viszonyok között is, amikor - mondta - a súlyos európai válság jelentős hatással van a forint árfolyamára. Emiatt az export és az import volumenét nehéz előre tervezni - jegyezte meg.

A Nemzetközi Valutaalappal folytatott jelenlegi tárgyalásokról szólva elmondta: a kormány bizonyosan olyan feltételekben igyekszik megállapodni, amellyel nem kötelezi el magát annyira, mint elődje 2008-ban. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás következményei sem lesznek annyira súlyosak, mint 2009-ben és 2010-ben voltak. Soha ekkora tartalékkal nem készült még költségvetés - emelte ki a képviselő, hozzátéve, hogy ez az összeg szükség esetén felhasználható. A képviselő a tartalék mértékében látja a büdzsé tarthatóságának biztosítékát.
Az MSZP növelné az országmarketingre fordítandó forrásokat
Pál Béla (MSZP) a turisztikai célelőirányzat növelésére irányuló módosító javaslatokról beszélt. Mint mondta, pártja a korábbi 1 milliárd forintosnál is nagyobb mértékben növelné az általuk stratégiai ágazatnak ítélt turizmus forrásait. Kiemelte: az ágazat jelentősen hozzájárul a foglalkoztatáshoz és nagy szerepe van a területfejlesztésben, az ország ismertségének növelésében.

A futballstadionokra szánt forrásokhoz képest kevesellte az országmarketingre fordítandó forrást, amely 5,2 milliárd forint lesz jövőre. Mint mondta, ebből nehéz lesz teljesíteni a kitűzött célokat.

Fidesz: felelőtlen javaslatokat tesz az ellenzék

A fideszes Csenger-Zalán Zsolt az ellenzék által benyújtott módosító javaslatokat bírálta felszólalásában. A többi közt Bödecs Barna (Jobbik) azon előterjesztését kifogásolta, amely 600 millió forinttal csökkentené a nemzetközi szervezetek részére kötelező jelleggel fizetendő tagdíjak és hozzájárulások mértékét. Kijelentette: ezen összegeket utoljára Bajnai Gordon korábbi szocialista miniszterelnök hagyta ki a büdzséből, adósságokat halmozva fel ezzel, amelyek rendezését utódjára hagyta.
Ugyancsak bírálta a Demokrácia Központ Közalapítvány költségvetési támogatásának csökkentésére irányuló javaslatokat. Szerinte a központ tevékenysége igen hasznos Magyarország és más államok számára is.

Vállalkozásfejlesztési programot javasolt az LMP

Scheiring Gábor (LMP) a társaságiadó-kedvezmények felülvizsgálatával teremtene forrásokat egy a leghátrányosabb vidéki térségekben beindítandó vállalkozásfejlesztési programra. A képviselő emellett javaslatot tett egy összességében négy százalékos járulékcsökkentésre is, amiből két százalék általános lenne, további két százalék pedig az elmaradott térségeket célozná. A párt a hátrányos helyzetben lévő vidéki térségek önkormányzatait is támogatná.

Fidesz: újra kell gondolni az önkormányzati felelősségvállalást

Bodó Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy korábban tendenciózusan csökkent az önkormányzati normatíva, de ez a folyamat megállt, ráadásul megkezdték a feladatok újragondolását. Hangsúlyozta, hogy most megint meg kell vizsgálni, mit tud vállalni az állam és mit tudnak vállalni az önkormányzatok. Kijelentette, hogy a jelentős tartalékképzés és az államadósság csökkentése biztosíthatja, hogy "nyugodtabb évek elé nézhessünk".

Jobbik: a vidéket kell kedvező helyzetbe hozni

Varga Géza (Jobbik) szerint jelenleg a vidék adna lehetőséget a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásra, ezért elsősorban ezt kell kedvező helyzetbe hozni. Erre történnek kísérletek a Start-munkaprogramban - vetette fel, hozzátéve, nem látja a program és az egyéb nemzeti stratégiák közötti koherenciát.

Értetlenkedve fogadta, hogy miért kell a kormánynak másfél milliárd forintot költenie a földvagyon felmérésére. A politikus ezt az összeget inkább földvásárlásra és a zsebszerződések feltárására fordítaná.

MSZP: a költségvetés egészében és részleteiben sem jó

Juhász Ferenc (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés egészében nem jó, miközben az egyes fejezeti részek sem állják meg a helyüket. Példaként említette, hogy a csökkentések teljes egészében ellehetetlenítik a honvédséget.

A képviselő azt is kijelentette, hogy a kormányzat folyamatosan "a bosszú elemeit" építi be a különböző törvényekbe, amikkel elveszik a szakszervezetek forrásait és lehetőségeit.

A zöldségek és gyümölcsök áfáját csökkentené az LMP

Szabó Rebeka (LMP) javasolta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban csökkentsék öt százalékra az áfakulcsot. Úgy számolt, hogy a körülbelül 40 milliárd forintos kiesést az LMP által elképzelt ökoadókból lehetne fedezni. Emellett növelnék az agrárkutatás forrásait is - tette hozzá.

11:16 - A Gyurcsány-kormány 2008-as, és az Orbán-kormány mostani válságkezelő intézkedéseievel kapcsolatban alakult ki vita a 2012-es költségvetés újból megnyitott részletes vitájában kedden az Országgyűlésben.

Kastélyfelújításra, mezőgazdasági célokra kértek plusz támogatást a képviselők

A fideszes Bebes István a körmendi Batthyány-kastély és a szentgotthárdi barokk templom felújításához kért támogatást, amivel az MSZP-s Göndör István, a jobbikos Bana Tibor és a KDNP-s Pállfy István is egyetértett.
A szocialista Gőgös Zoltán a határon túli magyar gazdaszervetek, az erdészeti szolgálatok, a mezőgazdasági oktatás és a vizitársulások plusztámogatását javasolta. Hangsúlyozta, minisztériumi fenntartású mezőgazdasági szakképző intézmények kemény elvonást élnek meg jövőre, szerinte az sem világos, hogy a bért miből fizetik május után. A belvízi és árvízi megelőző védekezést folytató 80 vízi társulás ügyében azt mondta, egyszerűen eltűnt a költségvetésből a társulatok eddigi 4,5 milliárd forintos támogatása, így a szervezetek nem tudják mi lesz velük január 1-től.
A jobbikos Bödecs Barna azt javasolta, hogy a fordítsanak több pénzt a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretén belül klímavédelmi, családtervezési és a nők középfokú oktatásának támogatására.
Vita a Gyurcsány-kormány és az Orbán-kormány válságkezeléséről
Gyurcsány Ferenc MSZP-ből kivált független képviselő, volt miniszterelnök arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a költségvetést és terjesszen be újat, mert szerinte ma már egy alapvető szám sem igaz a büdzsében. Nem igaz a növekedésre és az árfolyamokra vonatkozó szám, valamint az inflációra, a fogyasztásra és a beruházásra vonatkozó becslés sem - tette hozzá. Megjegyezte: az a fontos melléklet is hiányzik a költségvetésből, amelyben a kormány elrendeli egy fejfának az elkészítését, amelyen az áll, hogy "a Magyar Köztársaság a 2012-es költségvetése élt 2 hónapot".

Mint mondta, 2008-ban miniszterelnökként hasonló szituációban volt, mint most a kormány, amely most az Európai Unióval és a Valutalappal tárgyal majd. Szerinte ahhoz, hogy ezek a tárgyalások eredményesek legyenek, új költségvetés kell, az új költségvetés megalapozásához pedig elégtelen az országvédelmi alap, amelyben a tartalékot képeztek.

"Szerényebben!" - így reagált Gyurcsány Ferenc felszólalására a fideszes Bebes István, aki szerint a szocialista kormány soha olyan tartalékot nem képzett, ami valós lett volna. Az MSZP-s Veres János, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere ugyanakkor azt mondta, két jogcímen is képeztek tartalékot, az államháztartásra, és az államkötvények kamatára vonatkozóan. Hozzátette: emellett, amikor azt látták, hogy gond van, akkor azonnal cselekedtek, és két alkalommal is módosítottak a benyújtott költségvetésen az ismert legutolsó adatok szerint. Most ugyanakkor mindenki tudja, hogy a költségvetésben a növekedési és az forintárfolyamra vonatkozó mutató nem teljesül, akkor mennyire megalapozott ez a költségvetés? - tette fel a kérdést.

Bebes István erre reagálva azt mondta: a Fidesz-frakció 2008-ban figyelmeztette az akkori kormányt a válságra. Gyurcsány Ferenchez és Veres Jánoshoz fordulva hozzátette: képviselőtársaikkal együtt szerepet játszottak abban, hogy Magyarország ilyen állapotba került.
Gyurcsány Ferenc erre úgy reagált, megvitatható, hogy 2008-ban ki mikor ismerte fel a válságot, de ez nem visz előre. Szerinte 2008-ban két héten belül módosították a költségvetést és azonnali lépéseket tettek, most azonban a kormány "miközben látja, hogy csapkodnak a villámok és dörög az ég", a füle botját se mozdítja. Ez nem egyszerűen vakság, hanem tisztességtelenség - jelentette ki.

A fideszes Ékes József arra emlékeztetett, hogy 2008. októberében a fideszes Varga Mihály figyelmeztette az akkori kormányt, hogy nem készültek fel a válságra, és majdnem "lehazaárulózták", majd titkolták az IMF-fel kötött szerződést, végül itt hagyták az országot 2010-ben magas államháztartási hiánnyal és államadóssággal. Szembesülni kellene az ön által okozott gondokkal - mondta Gyurcsány Ferencnek. A KDNP-s Pállfy István Gyurcsány Ferenc egy 2008. októberi beszédét idézte, amiben a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a válság hatásai nem érik el Magyarországot.

Gyurcsány Ferenc erre reagálva azt mondta, hogy 2008-ban az arra illetékesek valóban azt mondták, hogy nem vár ránk válság, most viszont minden érintett azt mondja, hogy súlyos válság várható. Úgy fogalmazott: ha most a fideszes képviselőknek az a legnagyobb problémájuk, hogy 2008-ban a kormány hogyan ismerte fel a válságot, "legyünk akkor nagyvonalúak", higgyük azt, hogy részben igazuk van, akkor azonban tanuljanak a korábbiakból és mondják meg a miniszterelnöknek, hogy a terjesszen be új költségvetést.

Az elnöklő Lezsák Sándor többször figyelmeztette a képviselőket, hogy a részletes vitában ajánlási pontokhoz lehet csak hozzászólni, de végül nem vonta meg a szót senkitől. A kétperces felszólalásokból álló vitának azt vetett véget, hogy elfogyott a független Gyurcsány Ferenc időkerete.

9:49 - A mezőgazdaságról, az önkéntes munkáról, a NIBEK-ről, a fogyatékkal élőkről, valamint a nemzetpolitikáról beszéltek a kedd reggel napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

Fidesz: jól teljesít az agrárium

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a mezőgazdaság jelentős teljesítménnyel járult hozzá a gazdaság egészének teljesítményéhez, bár kivéreztetett állapotban vette át az ágazatot tavaly a Fidesz vezette kormány. Konkrét kormányzati intézkedéseket sorolva úgy ítélte meg, hogy sikerült megállítani a hanyatlást, de - tette hozzá - új lépésekre szeretnék sarkallni a kormányt, amelyet támogatni fognak például az új földtörvény megfogalmazásában, a feldolgozóipar megerősítésében, továbbá abban, hogy az áfacsalókat távolítsák el a mezőgazdaságból és hogy a magyar termelők közvetlenül eljussanak a fogyasztókhoz.

Ángyán József, a szaktárca államtitkára stratégiai, nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a vidék, illetve a mezőgazdaság fejlődését. Az intézkedések közül kiemelte az élelmiszerlánc újrafogalmazását, a jövőt tíz évre meghatározó vidékstratégiát, és úgy ítélte meg, hogy jó esély van az agrárium talpra állítására.

MSZP: a kormány gondolja újra szociálpolitikáját!

Az MSZP-s Varga László - arra hivatkozva, hogy rengeteg munkahely szűnt meg, az államadósságot nem sikerült csökkenteni és jövőre megszorítások jönnek - azt mondta, az Orbán-kormánynak érdemes újragondolnia a szociálpolitikáját. Emlékeztetett arra, hogy hétfőn volt az önkéntesek világnapja, két nappal korábban pedig a fogyatékkal élőké, és úgy értékelte: a Fidesz e két területen mást csinál, mint amit a választási kampányában hangoztatott.

Soltész Miklós szociális államtitkár azt hangsúlyozta, hogy azon civil szervezetek, amelyek családi, ifjúsági vagy például drogmegelőzést szolgáló programokat csinálnak, jelentős támogatást kapnak. Egy december ötödikét önök biztos nem fognak elfelejteni, amikor önként lemondtak határon túli magyarjainkról - fordult a szocialistákhoz. Ezután pedig arról beszélt, hogy az MSZP-sek kormányon nem foglalkoztak a fogyatékkal élőkkel, és a civil szervezetek támogatását is csökkentették. Szerinte igazságos a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakítása, mintegy félmillió olyan ember van, aki nem dolgozik, bár megtehetné - mondta.

Jobbik: orwelli úton a kormány

Mirkóczki Ádám (Jobbik) Tovább az orwelli úton címmel elmondott napirend előtti felszólalásában bírálta, hogy a kormány egy olyan csúcs-titkosszolgálati szervezetet akar a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) formájában létrehozni, amely mindent tudni fog az emberekről - az üzleti, banki információktól kezdve az egészségpénztáriakéig. Ilyen korlátlan, ellenőrizhetetlen hatalmat Magyarországon senki nem kaphat - jelentette ki.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt mondta, a szóban forgó törvényjavaslat a magyar emberek, Magyarország biztonságát szolgálja, megfelelő válaszokat ad az országot érintő biztonsági kockázatokra. A NIBEK hatáskört nem vonhat el az együttműködő szervektől, továbbítja az adatokat, és javaslatokat tesz a felhasználásukra, tehát koordinál - mondta, hangsúlyozva: a központ, amely nem tárolhat adatokat, csak akkor igényelhet adatot, ha az adatszolgáltatás jogszerűsége, célhoz kötöttsége megállapítható. Nincs szó orwelli útról, önök riogatnak és nem támogatják a rendet - fordult a jobbikos képviselőkhöz, és hozzátette: a törvénytisztelő állampolgároknak nincs félnivalójuk a javaslatban foglaltaktól.

LMP: esélyteremtő szociálpolitikát!

Az LMP-s Szabó Timea a fogyatékkal élő emberek december 3-ai világnapja kapcsán azt mondta, súlyos hiányosságok vannak az esélyegyenlőség terén, sok fogyatékkal élő nem gyakorolhatja például választójogát, megoldatlan problémák vannak a foglalkoztatásban és az akadálymentesítésben is. Úgy értékelte, hogy a megszorításokra, korlátokra épülő kormányzati társadalompolitika az egész társadalomnak káros, és esélyteremtő rendszer kiépítésére van szükség.

Soltész Miklós rámutatott arra, hogy a munkahelyteremtés és az akadálymentesítés területén is szemléletváltozás történt, korábban sok százmillió forint ment el pazarlóan ezekre úgy, hogy fontos ügyek megoldatlanok maradtak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fizikai mellett hangsúlyt kell fektetni például az infokommunikációs akadálymentesítésre is. Hozzátette, akadálymentesítésre jövőre 8 milliárd forintos pályázatot írnak ki, és a kormány - nyitottan az újonnan adódó lehetőségekre - támogatni akarja az új műszaki megoldásokat, segédeszközöket. Megjegyezte, a munkahelyteremtésben is elmozdulás történt: nem elég támogatni a megváltozott munkaképességűeket, a piacteremtés is fontos, a mostani kormány ezt is céljának tekinti.

KDNP: az ellenzék is támogassa a nemzeti egységet

Pálffy István (KDNP) a hét évvel ezelőtti népszavazásra emlékeztetett és azt mondta, Gyurcsány Ferenc kormányfő akkor "a magyarok, a nemzet ellen indult", csak azért, hogy győzzön. Másfél éve viszont más utat járunk, többet tettünk ez idő alatt, mint az elmúlt kilencven évben összesen, a nemzet az egyesítés útján halad - vont mérleget, utalva többek között az állampolgársági törvényre, a nemzeti összetartozás napjára és a Máért összehívására. Azt kérte, hogy az MSZP és az állampolgárságról való szavazáson a tartózkodást választó LMP-s képviselők is támogassák a nemzeti egységet.

Soltész Miklós reagálásában szégyennek nevezte, hogy - mint mondta - Gyurcsány Ferencék annak idején úgy kampányoltak a kettős állampolgárság ellen, hogy költségtakarékosságból Székelyudvarhelyen nyomtatták a nemre buzdító plakátokat.

Korábban:

Az Országgyűlés keddi ülésnapján összesen 4 óra 20 perces időkeretben újból megnyitják a jövő évi költségvetés részletes vitáját. A képviselők ugyanilyen hosszúságban folytathatják a keddi napirenden megtalálható további öt törvényjavaslat tárgyalását is, így például az új önkormányzati törvény és az Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló kormányoldali előterjesztés részletes vitáját.

A reggel nyolc órakor kezdődő napirend előtti felszólalások után a kormánypárti frakciók és az ellenzék egyaránt összesen 130-130 percben tehet javaslatokat a 2012-es büdzsé fejezetein belüli átcsoportosításra. Ezt követően egy az idei költségvetéssel összefüggő javaslat kerül terítékre, amelyben Matolcsy György 12,7 milliárd forint zárolására tett javaslatot az alkotmányos és média tartalékok körében.

Időrendben az új önkormányzati törvényről szóló javaslat következik, amely szerint továbbra is minden településnek lesz választott képviselő-testülete és polgármestere, a kétezer lakos alatti településeken azonban nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal.

A napirenden szerepel még a villamos energiáról szóló törvénymódosítások és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló kormányzati előterjesztés részletes vitája, de folytatódhat az Esztergom egyes intézményeinek átvételéről szóló javaslat tárgyalása is. Utóbbi, többek között Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter által jegyzett indítvány a város fizetési nehézségeire hivatkozva venné kezelésbe Esztergom több közfeladatot ellátó intézményét.

A Ház az előző héthez hasonlóan ismét péntekig tartó ötnapos ülést tart, amelynek következő ülésnapja a tervek szerint szerdán reggel nyolc órakor kezdődik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a december 6-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom