Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Parlament: Farkas szerint Hoffmann nem mondott igazat

Elbocsátásokhoz és iskolabezárásokhoz vezet a köznevelési törvény koncepciója, az erről készült hatástanulmányt ráadásul Hoffmann Rózsa ismeri, hiszen alá is írta. A jobbikos képviselő visszavonatná a koncepciót.

18:00 - Mégiscsak díjaznák a képviselők bizottsági munkáját

A bizottsági munkáért is biztosítana többletjuttatásokat az országgyűlési képviselőknek az Alkotmányügyi bizottság albizottsága, amely a képviselőik fizetéséről szóló új szabályozást készíti elő. Az albizottság Lázár János fideszes frakcióvezető koncepciójából kiindulva dolgozza ki álláspontját.



17:55 - Újabb kérdések

LMP: egyre kritikusabbá válik a hajléktalanok helyzete
Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a fagyok beálltával kritikus lesz a hajléktalanok helyzete. Mint mondta, a kilakoltatási moratórium csak december elsejétől érvényes, de már előtte is lehetnek fagyos éjszakák.
A képviselő szerint foglalkozni kellene a rezsihátralékosok helyzetével is. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy milyen plusz intézkedéseket akarnak bevezetni a lakhatás biztonságának fenntartása érdekében.
Halász János államtitkár válaszában a kormány eddigi lépéseit sorolta fel, ezek között a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, az árfolyamgát és a limitált árverezések bevezetését.

MSZP: komolyan gondolják a munkahelyi kauciót?
A szocialista Gőgös Zoltán azt kérdezte, hogy a kormány komolyan gondolja-e a munkahelyi kaució bevezetését azok esetében, akik a munkahelyükön pénzátadással, vagy -átvétellel foglalkoznak.
Czomba Sándor államtitkár úgy válaszolt, hogy ez a rendszer a német, osztrák és svájci munkahelyeken is bevett szokás, ha pedig nem sikerül megállapodni a kaució mértékéről, akkor nem kell befizetni.

MSZP: hova jutottunk másfél év alatt?
Boldvai László (MSZP) a gazdasági eredményeket kérte számon a kormányon. Mint mondta, másfél év alatt az ország a világ nyolcadik legkockázatosabb országa lett gazdasági szempontból, a minősítők pedig fontolgatják a befektetésre nem javaslott, "bóvli" kategóriába való leminősítést, és nem tudtak államkötvényeket értékesíteni.
Hozzáette: még ráléphetnének a fékre, de a kormány a 2012-es költségvetéssel a gázra lép és a falnak vezeti az országot.
Czomba Sándor úgy válaszolt, hogy a magas államháztartási hiány, a magas hitelállomány, a pénzpiacoktól való függés nem az Orbán-kormány miatt van. Hozzátette: kormánya 3 százalék alatt akarja tartani az államháztartási hiányt, a külföldiek bíznak a gazdaságpolitikában, és átfogó javaslataik vannak a hitelesek segítésére.

Az MTI felvételei.
17:30 - Kérdések

Fidesz: kapnak-e még támogatást a termelői piacok?
Kara Ákos (Fidesz) azt kérdezte, hogy folytatja-e a kormány a helyi termelői piacok erősítésének folyamatát. A kormánypárti politikus szerint a helyi termékek helybeni eladását megkönnyítő piacok létrehozása segítheti a vidéki gazdálkodók fennmaradását és erősödését.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: a helyi piacokon kialakult bizalom a vevő és az eladó között növelik az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek utaztatásának rövidítése pedig szintén a biztonság erősödését szolgálják. Éppen ezért a kormány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben, a LEADER-programban, vagy éppen az Új Széchenyi Tervben is forrásokat biztosít a helyi termelői piacok kialakítása érdekében.

MSZP: mi az igazság a pedagógus-leépítéssel kapcsolatban?
Hiller István (MSZP) a közoktatási törvény tervezetéhez készített hatástanulmánnyal kapcsolatban kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki szerint ha az államtitkár nem tudott róla, akkor nagyon nagy baj van, ha viszont tudott róla, de letagadta, akkor "ön nagyon nagy bajban van". Az ellenzéki politikus a tervezetet idézve a kormány céljának nevezte a pedagógusok elbocsátását.
Hoffmann Rózsa szerint az ellenzéki pártok tendenciózusan ragadnak ki elemeket a hatástanulmányból és elhallgatják például azt a tényt, hogy a kormány komoly forrásbevonást tervez az oktatásban. A nyilvánosságra hozott törvénytervezetben egyetlen szó sincs pedagógusok elbocsátásáról - tette hozzá és leszögezte: "azok hazudnak, akik hazugnak neveznek minket és a magam részéről ennek a méltatlan vitának szeretnék egyszer és mindenkorra véget vetni".

Jobbik: résztörlesztés kellene a hazai kkv-k megsegítésére
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára hatalmas segítség lenne, ha a kormány lehetővé tenné a részleges törlesztést is a végtörlesztéssel igénybe vehető árfolyamokon. A Jobbik szerint ez a magyar gazdaságnak és a munkaerőpiacnak is pozitív lökést adhatna.
Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában egyetértett a kkv-k devizahitelezés okozta nehéz helyzetével, ugyanakkor a lakossággal szemben a kkv-k "sokkal inkább tudatában voltak" a devizahitelek kockázataival. Ráadásul a vállalkozói szektorban a lakosságnál sokkal kisebb a devizahitelek aránya, ott ugyanis 50 százalék a forinthitel.

LMP: a kormány vizsgálja-e az almásfüzitői hulladéklerakót?
Jávor Benedek (LMP) az almásfüzitői hulladéklerakó környezetvédelmi veszélyeiről kérdezte a vidékfejlesztési tárcát. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy lesz-e vizsgálat arra vonatkozóan: pontosan milyen veszélyes hulladékokat tárolnak Almásfüzitőn a Duna partján.
Illés Zoltán államtitkár közölte: nem lesz vizsgálat, mert nincs rá szükség, ugyanis mindenki tudhatja, hogy milyen anyagokat tárolnak ott.
Szerinte az igazi megoldás a vizsgálatok helyett az lenne, ha az egész hulladékmennyiséget kibányásznák és áthelyeznék, de erre a kormánynak nincs több tízmilliárd forintnyi forrása. Éppen ezért a kormány az Európai Uniótól szeretne támogatást szerezni ehhez.

MSZP: mi lesz a József Attila-szoborral?
Lendvai Ildikó (MSZP) a Kossuth téren elhelyezkedő József Attila-szobor helyzetéről és jövőjéről kérdezte a kormányt.
Halász János államtitkár válaszában arról beszélt: az a fontos, hogy Magyarország milyen jövőt szeretne magának és ehhez milyen példaképeket választ magának. Eszerint nem József Attila személye, vagy munkássága a szempont a szobor esetleges elhelyezésével kapcsolatban, hanem például a méltó megemlékezés a Kossuth téren az 1956-os forradalomról.

MSZP: elbocsátások hiányszakmákban?
Az első hétfőn elhangzott kérdésben Tukacs István (MSZP) a megyei egészségügyi intézmények államosításával kapcsolatban a helyi dolgozók jövőjéről kérdezte a kormány képviselőjét. Szerinte a kormány hiányszakmákból fog elbocsátani embereket.
Halász János válaszában hangsúlyozta: az egészségügyet át kell alakítani, mivel a szocialista kormányok tönkretették azt, ugyanakkor a kormány egyáltalán nem tervez elbocsátásokat az egészségügyi hiányszakmákban, sőt fel akarja a hiányzó állásokat tölteni.

Jobbik: mennyibe kerülnek a kolontári ügyvédek?
Ferenczi Gábor (Jobbik) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kolontári iszapkatasztrófa károsultjainak ügyeit intéző ügyvédi közösség 25 ezer forintos óradíjjal dolgozik, miközben nagyrészt vidéki ügyvédek dolgoznak ott. Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mennyibe fog kerülni az államnak az ügyvédek munkadíja, utaztatása, elszállásolása.
Tállai András államtitkár hangsúlyozta: az ügyvédi költség egyetlen fillérébe sem kerül majd az adófizetőknek, mivel a kormány tervei szerint az iszapkatasztrófát okozó cég fizeti ki az állam és az emberek minden kárát. Az államtitkár ugyanakkor megvédte az ügyvédi közösség tagjait, akik 1394 teljes bizonyító erejű magánokiratot és 414 kárenyhítési szerződést készítettek és 14.355 munkaórát dolgoztak.

Fidesz: mennyi jut a tanyafejlesztésre 2012-ben?
Balogh József (Fidesz) a tanyafejlesztési program sikereiről beszélt, amely szerinte megőrizheti a vidéki élet speciális formáját. Szerinte azonban ennek a programnak folytatódnia kell a tanyán élő több mint 300 ezer ember érdekében.
Ángyán József válaszában leszögezte: ez nem szociális tevékenység a kormány részéről, hanem a külterületi termelés hagyományainak újraformálásáról van szó. Éppen ezért a 2012-es költségvetésben az idei 930 millió forint helyett 1,5 milliárd forint szerepel a tanyafejlesztési program keretösszegeként.

17:05 - Azonnali kérdések

MSZP: hogyan vizsgálják felül a rokkantnyugdíjasokat
Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány hetente más számot mond arról, hány, korábban rokkantnak minősített embert akarnak visszajuttatni a munka világába. Ehhez viszont egy új minősítési rendszert akarnak bevezetni. Feltette a kérdést, hogy hány embert fognak felülvizsgálni és a felmérést hogyan fogják végrehajtani, mert - véleménye szerint - ehhez nincsen meg a szükséges infrastruktúra. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy a vizsgálatokat mennyiért hajtják majd végre.
Halász János államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2007 februárjában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök botrányosnak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas. Hozzátette, a kormánynak az a célja, hogy a dolgozni képeseknek értelmes munkát biztosítson. Hangsúlyozta, hogy a tervezet nem az ellátások megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy azokat igazságosan alakítsák át. Felhívta a figyelmet, hogy azok sem maradnak ellátás nélkül, akik nem képesek a munkavégzésre.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 185 igennel, 83 nem és 11 tartózkodás ellenében megtette azt.

MSZP: mennyi bevételt tervezett az üzemanyagárakból a kormány?
Pál Béla (MSZP) a növekvő üzemanyagárak kapcsán azt mondta, hogy 2008-ban, az akkori még ellenzéki Varga Mihály (Fidesz) úgy látta, a kormány be tud avatkozni a folyamatokba. Megjegyezte, hogy a Fidesz viszont, kormányra kerülve, megemelte az üzemanyagok jövedéki adóját. Megkérdezte, hogy a növekvő üzemanyagárakból mennyi bevételt tervez a kabinet.
Szatmáry Kristóf államtitkár azt mondta, hogy a kormánynak az üzemanyagok jövedéki adójára van közvetlen ráhatása. Hozzátette, hogy ezek mértéke elsősorban költségvetési okokból emelkedett.
Hangsúlyozta, hogy az emelés csak a benzin és a gázolaj adómértéke közötti különbséget egyenlítette ki. Arra is kitért, hogy az emelkedés elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza, amikre a kormánynak nincsen ráhatása.
A képviselő nem fogadta el a választ. A parlamentben viszont 182 voksoltak igennel, 93 nemmel elfogadta azt.

Jobbik: hogyan segítenek a mezőgazdasági szaktanácsadáson
Egyed Zsolt (Jobbik) azt mondta, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke és a Vidékfejlesztési Minisztérium is megfeledkezett azokról a mezőgazdasági szaktanácsadókról akik, a gazdáknak segítve, idén több mint 55 ezer támogatási kérelmet állítottak össze.
A képviselő azt akarta megtudni, hogy a kormány hogyan próbálja elmozdítani a mélypontról a mezőgazdasági szaktanácsadást.
V. Németh Zsolt államtitkár válaszként leszögezte, hogy az egységes kérelmek kitöltéséhez a gazdák nagy része segítséget igényel. Szavai szerint a kitöltésben és a benyújtásban való közreműködés komoly feladatot ró a gazdákkal együttműködő szervezetekre. Hozzátette, hogy idén a kormány kezdeményezte a szaktanácsadási intézkedések módosítását, hogy az igénylők kevesebb korlátozással és adminisztrációval vehessék igénybe a szaktanácsadási szolgáltatásokat.
A politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 193 igennel, 89 nemmel és két tartózkodással megtette azt.

MSZP az egyházakról
Nyakó István (MSZP) a nyáron elfogadott, az egyházakról szóló törvényt úgy minősítette, hogy az "leszámol" a lelkiismereti és a vallásszabadsággal illetve a világnézetileg semleges oktatás garantálásával. A képviselő azt kérdezte, hogy a javaslat elfogadása óta "hány jogfosztott közösség" kérte azt, hogy újra egyházzá minősítsék.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszként azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben sok olyan vállalkozás is létezett Magyarországon, amelyek az egyházi tevékenységben csak üzletet láttak. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozás alapján a legnagyobb hagyománnyal bíró egyházak ilyen státusszal bírnak, a többiek számára pedig adott a lehetőség, hogy jelentkezzenek.

Jobbik: miből hajtják végre az egészségügyi bérfejlesztést
Gyenes Géza (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány milyen forrásokból fogja végrehajtani az egészségügyben a bérfejlesztéseket.
Szócska Miklós államtitkár elsőként arra az ösztöndíjra hívta fel a figyelmet, ami a rezidensek egyötöde számára már lehetővé teszi, hogy megduplázódjon a jövedelmük. Felhívta a figyelmet arra is, hogy fenntartják az eszközfinanszírozást, illetve az indikátorrendszer szerinti finanszírozás is újabb forrásokat hoz a rendszerbe. A pótlékokat száz százalékkal lehet majd emelni a népegészségügyi termékadó segítségével - jelentette ki az államtitkár.

A pszichiátriai szenvedélybetegek érdekében szólalt fel az LMP
Szabó Tímea (LMP) figyelmeztetett arra, hogy a támogató szolgáltatásokra, a közösségi ellátásokra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozására a jövő évi költségvetésnek az idei támogatásnak kevesebb, mint a hatvan százalékát, 4,5 milliárd forintot szánja.
A képviselő azt kérdezte, hogy mi történik 2012-ben a pszichiátriai szenvedélybetegekkel, miután a rájuk szánt források már idén is szűkösek voltak. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy jövőre valóban ellátatlanul marad-e 3500 ember.
Soltész Miklós államtitkár azt felelte, hogy a 2012-es költségvetéshez olyan képviselői módosítókat nyújtanak majd be, amelyek nyomán a büdzsé tervezetében szereplő összeg emelkedni fog.

Nem fogadták el a válaszadó személyét
Tóbiás József, Burány Sándor és Hiller István (MSZP) nem fogadták el a kijelölt válaszadók személyét, ők a jövő héten tehetik majd fel kérdéseiket.

16:10 - Interpellációk

MSZP: sárba tipornak megszerzett jogokat az új munka  törvénykönyvével  
Gúr Nándor (MSZP) az új munka törvénykönyvéről azt mondta, hogy  az több hónapos agónia után kerül a Ház elé. Szerinte a  kiszolgáltatottság nő, sárba tipornak megszerzett jogokat, az  érdekviseletek lehetőségei visszaszorulnak, s ugyanazért a pénzért  vagy kevesebbért többet kell az embereknek dolgozniuk. Szóvá tette a  területi minimálbér fogalmát is, vélhetően ez nem a hátrányos,  halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élő javát szolgája majd -  jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki szerint a rossz gazdasági  döntéseket a munkaadókon "verik le. Kit terhel ezért a "torzóért" a  politikai felelősség? - kérdezte.  

Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem akarja  és nem is fogja megnyomorítani a dolgozókat. Ahhoz, hogy a  foglalkoztatottak száma számottevően növekedjen, szükség van az új  munka törvénykönyvének megalkotására. Ezt a szakmai jelzések is  egyértelműen megerősítették. A munkavállalók kiszolgáltatottságára  vonatkozó megjegyzéseit nem tudta értelmezni, a javaslat - folytatta  - tartalmazza a védett kor intézményét, a fizetett szabadság ideje  nem változik, és a szülőknek biztosított jogosultságok is bővülnek.  A javaslat nem csorbítja a kollektív jogokat sem, és alkalmas a  legsúlyosabb problémák kezelésére - szögezte le.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 200 igen és 83  nem szavazattal jóváhagyta.  

Jobbik: kevés a szocpolra elkülönített összeg   
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a szocpolra és  kamattámogatásra félretett 5-6 milliárdot keveslik, ennél sokkal  szélesebb körben kellene ezzel az eszközzel élni. Hozzátette:  minősített magyar vállalkozások kellene bevonni, ezzel 100 ezer  munkahelyet lehetne teremteni. Nem tudni azt sem, hogy a lakhatás  támogatása a meglévő épületek bővítésére, teljes körű felújítására  ki fog-e terjedni - jegyezte meg. A Jobbik a romák integrációjára  félretett 120 milliárdot kettébontaná, 60 milliárdból helyreállítaná  a közrendet vidéken, a másik 60 milliárdot pedig az otthonteremtésbe  csatornázná be.    

Szatmáry Kristóf államtitkár a romaintegráció kapcsán azt kérte,  ne essenek abba a hibába, hogy a korábbi időszak  eredménytelenségéből vonnak le következtetéseket a jövőbeni célok  hasznosságáról és szükségességéről. A tervek szerint gyermekes  családok új lakás építéséhez, vásárlásához a lakás nagyságának és  energetikai jellemzői alapján akár 3,2 millió forintot is kaphatnak,  s a családot még tervezőknek is elérhető lesz a támogatási forma. A  szociálpolitikai kedvezmény új lakóegység kialakításához is  igényelhető lesz - jegyezte meg, hozzátéve: a lakástámogatásokra  előirányzott keret felülről nyitott, nincs korlátozva, a kormány  annyit szán erre, amekkora igény felmerül.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 197 igen és 85  nem szavazattal jóváhagyta azt.  

Fidesz: szigorú intézkedésekre van szükség az ittas vezetés  ellen!  
A fideszes Borbély Lénárd arról beszélt, hogy 2010-ben több mint  16 ezer személyi sérüléses közúti baleset történt, ennek 69  százaléka lakott területen. Különösen veszélyes bűncselekmény az  ittas és bódult állapotban való vezetés. Kiemelte: a  közlekedésbiztonság javítása érdekében elengedhetetlen a meglévő  szabályok szigorítása. Azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tett  a rendőrség a közlekedési morál javítása, valamint az ittasan  okozott balesetek számának csökkentése érdekében.  

Kontrát Károly államtitkár kiemelte: az emberi élet védelme  kiemelt jelentőségű feladat, ezért újabb intézkedéseket tesznek a  közúton közlekedők biztonsága érdekében. Kiemelte, az a cél, hogy az  ittas vezetés külföldi elkövetése esetén a szankció végrehajtható  legyen.   

A közlekedési bűncselekmények száma tavaly 6,9 százalékkal  csökkent, ezen belül a halálos esetek száma 15,4 százalékkal, az  ittas járművezetéseké 7 százalékkal csökkent. Jelezte: júliustól  változtak a közúti enyhébb ittas vezetés szabályai. Első alkalommal  azonnal nem vonják be jogosítványt, de a bírság magasabb, másodjára  azonban már bevonják a jogosítványt.   

A képviselő a választ elfogadta.   

LMP: miért rejtegeti a kormány hogyan gazdálkodik?  
Vágó Gábor (LMP) a magánnyugdíj-pénztári vagyonról kérdezett,  azt mondta, hogy az adósság csökkentésének fontos forrása lehetne,  de a kapkodó és felelőtlen gazdaságpolitika miatt értéke csökken,  így több száz milliárddal kevesebbet tudnak visszafizetni az  államadósság törlesztésekor.   

Szóvá téve a nagy "titkolózást", kijelentette: az állami vagyon  összetétele nem lehet üzleti titok, nem hivatkozhatnak szakmai  érvekre, amelyik kormány titkolja, az a korrupciót, a mutyit és a  felelőtlen gazdálkodást támogatja. Miért rejtegeti a kormány hogyan  gazdálkodik és miből áll össze a az 1557 milliárdos  magánnyugdíj-pénztári vagyon? Az átláthatóság híján csak azt tudják  feltételezni, hogy a kormány rossz gazdája az állami vagyonnak és  egy jobb gazdát kellene keresni a Fidesznél - fogalmazott.  

Szatmáry Kristóf kiemelte: senki előtt nem titkolóznak, az  Államadósságkezelő Központ által kezelt alap összes adata elérhető.  Az alap eszközeinek értéke 2011.május 30-án 2945 milliárd volt,  ebből június és júliusban bevonták a magyar állampapírokat, mintegy  1400 milliárd forint értékben. Az alap vagyonának összértéke június  30-án 1557 milliárd, július 31-én 1370 milliárd volt. Az 1370  milliárd forintból 1003 milliárd forintban, a többi külföldi  devizában van. Hozzátette: 1400 milliárddal sikerült az ország  eladósodottságát csökkenteni.     

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 183  igen és 89 nem szavazattal jóváhagyta azt. 

15:25 - Napirend előtt

Jobbik: vonják vissza a köznevelési törvény koncepcióját  
Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyilvánosságra  került köznevelési hatástanulmánnyal kapcsolatban Hoffmann Rózsa  oktatási államtitkár nem mondott igaza, amikor azt állította, hogy  nem tud ennek létezéséről, hiszen később kiderült: alá is írta a  hatástanulmányt.  

Az ellenzéki politikus szerint a tervezet elbocsátásokhoz és  iskolabezárásokhoz vezet, miközben a pedagógus életpályamodell nem  valósul meg így ez a Jobbik álláspontja szerint a vidékrombolás egy  eszköze. Éppen ezért Farkas Gergely felszólította a kormányt, hogy  vonja vissza a köznevelési törvény koncepcióját.

Hoffmann Rózsa  válaszában leszögezte: nincs a tervezetben szó pedagógusok  elbocsátásáról.  A jelenlegi törvény  régen készült, "a belső  koherenciája megromlott a sok módosítástól" és az új tervezettel az  iskola egyforma értékrendet közvetítene,  egyetemes műveltséget adna  át minden gyereknek.  

Fidesz: szükség van a kamatplafonra  
Rogán Antal (Fidesz) felszólalásában "reformértékűnek" nevezte a  kamatplafon szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat, amelyek  házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalását kezdeményezték. A  kormánypárti politikus szerint a 30 százalékban maximalizált THM  jelentős csökkenés, hiszen jelenleg 64 százalékos a legmagasabb THM.  Ez alól csak az áruhitelek és a hitelkártya termékek lehetnek  kivételek, az ott rögzítendő 45 százalékos szint is csökkentést  jelent azonban, mivel jelenleg mindkét termék esetében "50 százalék  körül van a legnagyobb cégek gyakorlata".  

A másik módosítás Rogán Antal szerint még ennél is fontosabb,  ugyanis az éven túli hitelek referenciakamat-szabályozáshoz történő  kötése ha jelenleg is életben lenne, akkor nem lett volna lehetősége  a bankoknak az elmúlt hetekben tapasztalt radikális  forinthitel-kamat emelésére, hiszen a jegybanki alapkamat sem  emelkedett.  

Rogán Antal szerint az új szabályozás tisztább viszonyokat  teremt az országban és tisztességes játszmára kényszeríti a  bankokat, amihez tisztességes profit is jár.  

Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában elmondta: a bankrendszer  szabályozása nem csak Magyarországon, hanem egész Európában  átalakulóban van, és "Magyarország ebben a tekintetben különösen  terhelt" a szabályozatlanság miatt. A kormány éppen ezért támogatja  a javaslatokat.  

LMP: kiszámíthatatlan a magyar gazdaság  
Vágó Gábor (LMP) felszólította a kormányt, hogy a magyar  gazdaságpolitikai hibákat ne "kenjék az unióra és a görögökre".  Szerinte a legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, mivel a szabályok  "hetente változnak" ezért nincs, aki befektessen és a meglévő  vállalkozások sem mernek beruházni  

Az ellenzéki politikus szerint a hitelválságot a kormány  "eltotojázta" és jelenleg azokat a javaslatok nyújtják be, amelyeket  az ellenéki pártok már több, mint egy éve sürgettek.  

Szatmáry Kristóf válaszában hangsúlyozta: a nemzetközi cégek  felől a bizalom megvan Magyarország felé, bár "vannak rossz  beidegződések", hiszen nem mindig volt jó a kiszámíthatóság  Magyarországon. Szerinte "a nemzetközi cégek árgus szemekkel  figyelik az országot, hogy elkövetik-e a korábbi hibákat". A  bizalomra például az államtitkár elmondta: 1700 milliárd forinttal  több magyar állampapír van külföldi kézben, mint a válság  kitörésekor.  

Az MSZP az új Munka törvénykönyvét bírálta  
Kiss Péter (MSZP) felszólalásában az új munka törvénykönyvének  tartalmát és keletkezésének körülményeit kritizálta, hiányolva az  érdemi egyeztetést és az érintettek véleményének meghallgatását.  

Czomba Sándor államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: szerdán  nyolc órás időkeretben folytat vitát az Országgyűlés a javaslatról,  így mindenkinek lesz lehetősége kifejteni az észrevételeit. A  kormánypárti politikus szerint ez nagyon fontos törvény, amely  hosszú évekre meghatározhatja a munka világának szabályait, de a  kormány nem osztja az aggodalmakat.  

A KDNP 1956 november 4-ről  
Hoffman Pál (KDNP) felszólalásában arra emlékezett meg, hogy 55  évvel ezelőtt 1956 november 4-én a "szovjet tankoktól remeg a föld,  a szovjetek hitszegő módon megtámadták a semleges Magyarországot" és  ezzel lezárult a győztes forradalom és megkezdődött a szabadságharc  második szakasza. A kormánypárti politikus szerint a jelenben is  emlékezni kell a múlt hősi tetteire.  

A napirend előtti felszólalásokat követően az Országgyűlés 334  igen szavazattal és 3 tartózkodással, nem szavazat nélkül arról  döntött, hogy kamatplafonról szóló az otthonvédelmi intézkedésekkel  kapcsolatos egyes törvények módosításáról és a kölcsönök kamatai és  a teljes hiteldíjmutató korlátozása, valamint az átlátható árazás  biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények  módosításáról szóló javaslatok együttes általános és részletes  vitája, valamint a határozathozataluk is még hétfőn lezajlanak a  parlamentben. Emellett a képviselők napirendre vettek három másik  javaslatot is a Fidesz képviselőcsoportjának javaslatára: eszerint  kedden a második napirendi pont a polgárőrségről és a polgárőri  tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat, szerdán a második  napirendi pont a szakképzési hozzájárulásról és a képzés  fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat, a harmadik  napirendi pont pedig a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és  más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényjavaslat  általános vitája lesz.

15:00 - Gyurcsányék fél év múlva alakíthatnak csak frakciót

Csak fél év  elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből távozó és a Demokratikus  Koalíció (DK) színeiben politizáló tíz képviselő az alkotmányügyi  bizottság állásfoglalása szerint. Az érintettek a Ház döntését kérik.

 14:35 - Tukacs: ez milyen spórolás?

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az ország polgárainak megszorításokat kell elszenvedni, addig például a Miniszterelnökség költségvetését növelik jövőre - írta Tukacs István, szocialista politikus hétfői közleményében.

Az MSZP képviselője azt írta: miközben az ország polgárainak szinte hetente újabb adókat kell elviselni a rohamosan elértéktelenedő forint és az igazságtalan adórendszer miatt egyre értéktelenebb fizetés mellett, aközben a Miniszterelnökség az idei 2,038 milliárdos keretét jövőre 3,185 milliárdra emelik "az Orbán Viktor által meghirdetett olcsóbb állam jegyében".

Szerinte az is sokatmondó, hogy míg az idei költségvetésben egy fillér sem szerepelt konzultációkra, jövőre 700 milliót akarnak erre fordítani.
Tukacs István külön érdekességnek tartja, hogy például az Alkotmánybíróság, 315 millió forinttal kap többet jövőre, és felteszi a kérdést, hogy vajon arról van-e szó, hogy "befogják a szájukat egy kis költségkeret emeléssel".

Szerinte a közmédiánál is azért számolhatnak 6 milliárddal nagyobb költségvetési kerettel a kirúgások után, hogy a "miniszterelnök ízlésének megfelelően" kommunikáljanak, ugyanakkor - mint írja - a miniszterelnök "érezheti, hogy kevés lesz kommunikációs átverés, hiszen a személyes testőrségét is busásan megfizeti több mint 10 milliárd forinttal".

Az MSZP visszautasítja ezt a felháborító, jellemtelen, hazafiatlan szemléletet és követeli, hogy az Orbán-kormány haladéktalanul vonja vissza a szedett-vedett költségvetését, vegye napirendre a szakma és az MSZP által kidolgozott alternatív költségvetést - írja Tukacs István.


14:30 - Schiffer: Kövér kérjen bocsánatot!

Az LMP arra  szólítja fel Kövér Lászlót, hogy pénteki kijelentései miatt  haladéktalanul kérjen bocsánatot a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságától - mondta hétfőn az MTI-nek Schiffer András. A  frakcióvezető szerint a házelnöknek joga van a véleményéhez, de az  elfogadhatatlan, ha "leidiótázza" a testületet.  

A parlament elnöke a HírTV Péntek 8 című műsorában a  strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságnak a vörös csillag  viselésével kapcsolatban hozott engedélyező ítéletéről szólva azt  mondta: nem kellene sokat foglalkoznunk azzal, hogy mi van Európában  és Strasbourgban. Reményét fejezte ki, hogy a magyar tiltó törvény  ezen túl is hatályban lesz, az eljáró hatóságok pedig ezen túl is  büntetnek a jelkép viseléséért. „Strasbourgban néhány idióta,  fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott 50 éven  keresztül (…) úgy gondolja, hogy a szabadságjoghoz tartozik, hogy  valaki a vörös csillaggal demonstráljon" - tette hozzá a politikus.  

Schiffer András elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik  legmagasabb magyar közjogi méltóság, az Országgyűlés elnöke,  "leidiótázza" a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát. A  politikus hangsúlyozta, tiszteletben tartja Kövér Lászlónak az  önkényuralmi jelképekről alkotott véleményét, még akkor is, ha nem  ért azokkal egyet és személy szerint alkotmányjogilag is aggályosnak  érzi a vörös csillagra vagy a horogkeresztre vonatkozó szabályozást.  Hozzátette, hogy Kövér László kijelentései viszont azt tükrözik, a  magyar politikai vezetés nem hajlandó tiszteletben tartani az  európai normákat és intézményeket.  

Kövér László ugyanebben a műsorban, az Európában az elmúlt  években zajló gazdasági és politikai változásokról szólva azt  mondta: a demokráciák kezdik hitelüket veszíteni, „mindenféle idióta  pártok lépnek fel és szereznek akár mandátumot is" - utalt Kétfarkú  Kutya Párthoz hasonló jelenségekre a házelnök. Ezzel kapcsolatban -  jelezve, hogy véleménye sokakban nemtetszést fog kiváltani - azt  mondta: „az LMP-t és a Jobbikot nem sokkal tartom komolyabb pártnak,  mint a Kétfarkú Kutya Pártot. Semmit nem mutattak másfél év alatt,  ami alapján azt kellene gondolnom, hogy őrájuk lehetne bízni az  ország sorsát".   

Schiffer András ennek kapcsán annyit jegyzett meg, hogy habár  nem akar különösebben foglalkozni azzal, hogy a fideszes politikus  hogyan minősítette az LMP-t, de "az Országgyűlést a kormányoldal  tette cirkusszá az elmúlt 15 hónapban. Véleménye szerint a házelnök  szerényebben is fogalmazhatna az ellenzéki pártokról, mert a  "parlamentarizmust ők üresítették ki és kormányzás helyett ötletelés  folyik".

13:50 - Új Színház - sem Tarlós, sem Szőcs, sem Dörner nem ment el a tárgyalásra

Határozatképtelen volt hétfőre összehívott ülésén az Országgyűlés  kulturális bizottságának ellenőrző albizottsága, amely a  kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem tudta érdemben  megtárgyalni az Új Színház igazgatói kinevezésének ügyét.

13:27 - Schiffer a bírói függetlenségről

Az LMP  szerint mindenképpen fent kell tartani a bírói függetlenség  intézményi garanciáit - jelentette ki hétfői, parlamenti  sajtótájékoztatóján Schiffer András.  

A frakcióvezető hozzátette, hogy az igazságügyi törvény  tervezete alapján ugyanis semmilyen garancia nincs arra, hogy a  jogszabály nem annak a politikai előfeltételnek akar megfelelni,  hogy "a bíróságokat, tehát a harmadik hatalmi ágat is, gyarmatosítsa  a narancsuralmi gépezet".  

A politikus szerint az ügyben az a legsúlyosabb kérdés, hogy a  kétharmados többség által kinevezett bírósági csúcsvezető bármilyen  módon befolyásolni tudja-e a konkrét ügyeket. Például akkor, ha azok  a kormányerők számára különösen fajsúlyosnak számítanak - mondta  Schiffer András.  

A frakcióvezető egyúttal hangsúlyozta, hogy az LMP soha,  egyetlen bírót vagy ügyészt nem vádolt azzal, hogy pártpolitikailag  elfogult lenne. Ettől függetlenül fent kell tartani a függetlenség  intézményi garanciáit - szögezte le.   

Megjegyezte, hogy a bírói rendszeren belül eddig is működtek, a  bírák személyétől és egzisztenciájától "nem teljesen független belső  kiszolgáltatottsági szövedékek".  

A politikus kijelentette azt is, hogy habár pártjuk az Országos  Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) jelenlegi rendszerét nem tartja  működőképesnek, de a parlament előtt fekvő javaslattal sem értenek  egyet, mert semelyik jogállamban nem működik olyan szervezeti  rendszer, mint amit abban felvázoltak.   

Saját javaslataikról azt mondta, hogy meg kell növelni a bírói  önigazgatás ellensúlyait. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy akkor  lehet fenntartani az igazságszolgáltatás pártatlan és elfogulatlan  működését, ha azon belül osztott hatalmi rendszereket hoznak létre.


13:19 - Az egyiptomi baleset áldozataira emlékeztek

Egyperces néma felállással emlékeztek meg a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnek elején a vasárnapi egyiptomi buszbaleset magyar áldozatairól.

Kövér László házelnök úgy fogalmazott, megdöbbenve értesültek a balesetről. Az áldozatok hozzátartozóinak részvétét és együttérzését fejezte ki, a sérülteknek pedig mihamarabbi gyógyulást kívánt az egész Országgyűlés nevében.

A vasárnapi balesetben 11 magyar meghalt, 29 pedig megsérült. A Best Reisen utazási iroda csoportja három autóbusszal tartott hurghadai szállodáiktól a repülőtérre, amikor az első busz felborult.

12:43 - A parlamenti számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangú szavazással támogatta általános vitára alkalmasnak minősítette azt törvénymódosítási javaslatot, amely egyebek mellett kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét a devizaalapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is.

A bizottság hétfői ülésén a kormánypárti és az ellenzéki képviselők általános vitára alkalmasnak találták a felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (thm) mértéknek korlátozásáról szóló javaslatot is, csupán az LMP tartózkodott.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság együttes vitát tartott hétfői ülésén a gazdasági bizottság múlt héten benyújtott két törvényjavaslatáról: az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos; illetve a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíjmutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokról.

A bizottsági ülésen jelen lévő Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára azt mondta: üdvözlik, hogy a parlament egyformán igyekszik kezelni a lakásfinanszírozási konstrukciókat. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy más törvények különbséget tesznek lakáslízing és a jelzáloghitel között, és van olyan is, amely akadálya lehet annak, hogy a végtörlesztést minél több ügyfél igénybe vehesse. Példaként említette, hogy lakáslízing esetében a lízingcégeket, így közvetve az ügyfeleket is 2 százalékos extra illeték terheli. Szerinte e miatt a végtörlesztésnél az ügyfelek vélhetően nem kapnak lehetőséget újabb lakáslízing-konstrukcióra forint alapon.

Gordos József, a nemzetgazdasági tárca főosztályvezető-helyettese jelezte, hogy a kabinet mindkét gazdasági bizottsági indítványt támogatja. Közölte azt is, hogy a kormány megfontolásra alkalmasnak tartja, hogy legyen illetékmentes a lízingszerződés a végtörlesztések esetében.

Herman István (Fidesz), a gazdasági bizottság előterjesztőjeként azt hangsúlyozta: azért pontosítják a szabályokat, hogy minél szélesebb kört segítsenek kikerülni a devizahitelek okozta csapdahelyzetből.

Vágó Gábor (LMP) úgy vélekedett, hogy a javaslatok jók de későiek és kevesek, a súlyos szociális és anyagi helyzetben lévőkön nem segítenek.

Rozgonyi Ernő (Jobbik) arról beszélt, hogy még mindig magas a forintkamat, így a fiskális politika, a kormány bármit is akar, ha a független jegybank a "csillagos égig" emeli az alapkamatot. Szerint újra kellene szabályozni a Magyar Nemzeti Bank helyzetét.

Szekeres Imre (MSZP) jelezte, hogy a frakciója mindkét javaslatot támogatja, ahogy a házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalást is. Közölte: azért is támogatják a javaslatokat, mert a gazdasági bizottsági indítványokat már megelőzték hasonló tartalmú szocialista javaslatok, de mivel valamelyest eltérnek ezek, az MSZP módosító indítványokat nyújt be a bizottsági előterjesztésekhez.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt mondta: a kormány folyamatosan figyeli a helyzetet az otthonvédelmi monitoring bizottságon keresztül, ezért kezdeményez újabb és újabb pontosításokat az eredeti otthonvédelmi csomagon.

12:34 - Általános vitára alkalmasnak találta az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára bocsátotta a törvénytervezetet.

A törvénytervezet megtartja a védett kor intézményét, 20 nap marad az alapszabadság, és szerepel benne a rendkívüli felmondás jogintézményének megszüntetése is, ehelyett az azonnali hatályú felmondást vezetnék be.

Az új törvénykönyv 2012. július elsején léphet hatályba.

Bertha Szilvia (Jobbik) a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet sérti Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azon szabályát, hogy heti egy pihenőnapot biztosítani kell a munkavállalóknak.

A munkavállalói biztosítékról elmondta: felmerül a kérdés, hogy az állami dolgozók egyhavi bérét fedezetként felhasználva nem az államháztartási hiányt szeretnék-e finanszírozni.

Kaufer Virág (LMP) elmondta: a júliusi tervezethez képest van ugyan pozitív változás a mostaniban, de a jelenlegi Mt. szellemiségével szembemegy a javaslat. Kifejtette: az Mt.-nek - amely a munka világának alaptörvénye - épp az a célja, hogy a munkaadó és a munkavállaló közötti egyenlőtlenséget csökkentse, a munkavállaló alkupozícióját javítsa, ezt pedig a jelenlegi tervezet nem szolgálja.

Az LMP olyan javaslatot tud támogatni, amellyel a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek, a jelenlegi javaslatnál ez sem teljesül - vélekedett. Hozzáfűzte, a tervezett törvénykönyv gyengíti a kollektív érdekérvényesítés lehetőségét, amit nem válthat ki az egyéni alku. Álláspontja szerint a munkavállalók többet fognak dolgozni sokkal kevesebb pénzért.

Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta: pozitív, hogy a védett kor intézménye bekerült a tervezetbe, hogy nem változik az alap-és pótszabadságok rendszere, hogy az apának is jár pótszabadság gyermek születésekor, valamint hogy megmarad a műszakpótlék.

Kiss Péter (MSZP) a vitában jelezte, nem támogatják a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, mivel a jelenlegi szabályozáshoz képest az új törvénykönyv több ponton hibás. Úgy vélekedett, nem lehet a munkavállalót és munkaadót egyenlő súlyú szereplőként kezelni, a szabályozásnak ellensúlyoznia kellene az egyenlőtlen pozíciót. Kifogásolta azt is, hogy a tárgyalást ellehetetlenítik, egyben emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között az egyoldalú minimálbér-meghatározás munkahelyek, sőt teljes ágazatok megszűnését eredményezte. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a válságban több párbeszédre, több jogvédelmi intézményre van szükség a munka világában.

Spaller Endre (KDNP) szerint családbarátabb az új Munka törvénykönyve, segíti a munkahelyek megőrzését, illetve az újak megteremtését.

A bizottsági vitához szakszervezetek és munkaadói szervezetek képviselői is hozzászóltak.

Buzásné Putz Erzsébet, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke kiemelte: a védett szakszervezeti tisztviselőknek az új törvénykönyvben meghatározott száma nem alkalmas a hatékony jogvédelemre, emelni kell a számukat. Ehhez hasonlóan a 10 százalékos munkaidő-kedvezmény is alkalmatlan az érdekvédelmi feladatok ellátására - mondta.

Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: az új szabályrendszer bár elméletileg lehetővé teszi, hogy senkinek ne csökkenjen a keresete, de egyéni szinten, garanciális elemekkel is biztosítani kellene ezt.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke emlékeztetett, hogy az Mt. koncepciójáról hosszas egyeztetések voltak, s az eredeti koncepcióhoz képest sokat változott a tervezet. Hangsúlyozta: a munkavállaló nincs kiszolgáltatva a munkaadónak, egymásra utaltsági viszony van kettejük között. Ahhoz, hogy sok munkahely legyen, sok sikeres vállalkozásra van szükség - fűzte hozzá. Elmondta, az új törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy ágazati szinten lehessen kollektív szerződést kötni.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte: elfogadható, hogy nem cél a keresetek csökkentése, ugyanakkor a tervezetnek ez lesz az eredménye, mivel a műszakpótlék változásai csökkentik a kereseteket, emellett a tervezet "gyakorlatilag ellehetetleníti" a helyi szakszervezeti munkát. Hozzáfűzte: ha a kódex így lép hatályba, akkor csak tovább nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a képviselők és a hozzászólók észrevételeire reagálva hangsúlyozta: a tervezet szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig kell elosztani, és a napi 8 óra sem változik. Ahol előfordulhat nem munkanapon történő munkavégzés, ott munkaidő-keretben történik a munkavégzés, erre vonatkozóan egy európai uniós irányelv rendelkezik.

Kiemelte: a munkavállalói biztosítékot a bírói gyakorlat jogszerűnek ismeri el, ma éppen az a probléma, hogy ez szabályozatlan, vagyis a munkaadók egyoldalúan, korlátozás nélkül köthetnek ki ilyen biztosítékot, ezt orvosolnák az új Mt.-ben.

A helyettes államtitkár aláhúzta: a szabadság egy részét, csupán harmadát, és azt is csak a munkaadó és a munkavállaló megegyezése esetén lehet átvinni a tárgyévet követő évre, ez pedig ha például valakinek gyermeke születik, kifejezetten kedvező.

A védett szakszervezeti tisztségviselőkkel kapcsolatban elmondta: meg kell nézni a nyugat-európai példákat, így Franciaországot, ahol például szintén 1.000 munkavállaló felett van egy védett tisztségviselő. Hozzáfűzte, hogy az EU-ban jellemzően nincs 10 százaléknál nagyobb munkaidő-kedvezménye a szakszervezeti tisztségviselőknek.

Korábban - hétfőn a parlamentben:

A felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (thm) mértéknek korlátozásáról dönthet, majd a jövő évi adótörvényekhez fűzött módosító indítványokat tárgyalja meg ma az Országgyűlés.

A felszámítható kamatok és a thm mértékének korlátozását a parlament gazdasági bizottsága javasolta. Az indítványról csak a Házszabálytól eltérve dönthetnek ma a képviselők, de az ehhez szükséges négyötödös többség a devizahiteleseket segítő intézkedések esetében eddig kivétel nélkül megvolt a parlamentben.

A törvényjavaslat alapján ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehetne több a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. Hasonlóképpen kimondanák, hogy pénzügyi intézmény - egyes kivételektől eltekintve - nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíjmutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal megnövelt mértékét. Emelett a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a szerződésben meghatározott - legalább 3, 5 vagy 10 éves - periódusok alatt rögzíteniük kell.

A bizottság ezenkívül kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés igénybevételének lehetőségét a devizaalapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is.

Ma számos módosító indítványról is szavaz a Ház, így egyebek mellett a megyei önkormányzati intézmények és vagyontárgyak államosításáról szóló törvényjavaslathoz, a büntető tárgyú törvényekhez, valamint az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos jogszabályról érkezettekről.

Ezután részletes vitát folytatnak a képviselők az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét célzó fideszes előterjesztésről, valamint a jövő évi adótörvényekről, így például az egyszerűsített vállalkozási adó, az eva megszüntetéséről.

A Fidesz emellett kezdeményezi, hogy a mai napirendet egészítsék ki a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitájával.

Olvasóink írták

  • 4. machers 2011. november 08. 22:59
    „3. rommel 2011.11.08. 20:58
    Te a moziban is háttal ülsz a vászonnak?”
  • 3. rommel 2011. november 08. 20:58
    „A HAZUDOZÁS SZOCIALISTA HAGYOMÁNY !!!
    "HAZUDTUNK REGGEL , DÉLBEN , ESTE !" - GYURCSÁNY FERENC”
  • 2. embertelen 2011. november 07. 21:19
    „Nem baj, hogy Hoffmann hazudott, így legalább nem lóg ki a fideszes társai közül. Különben is neki szabad, mert a kereszténydemokratáktól egyből feloldozást kap, nem kell neki tíz miatyánkot elmondani a gyónás után. Orbán is ezért szövetkezett velük, máskülönben a mindennapos hazugságai miatt mást sem csinálhatna, mint állandóan csak gyónhatna!”
  • 1. miracle 2011. november 07. 15:47
    „Megnéztem a fidesz-szótárban mi az általános vita.
    Ezt találtam: az ellenzéki képviselők koptatják a szájukat, de minek, mert úgysem figyel rájuk senki. A bent lézengő pár fideszes képviselő legalábbis passziánsszal és újságolvasással tölti az időt, majd a fideszes felszólaló mellé ülnek, hogy jobban mutasson a tévében a nagy tömeg, végül bejönnek a többiek is gombot nyomogatni a kiadott ukáz alapján.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Senki nem fog bioetanolt gyártani˝

A Fidesz frakció három lehetőséget lát az eva módosítására. Emelik az E85 bioetanol tartalmának adóját, és lehet, hogy az átírási illetéket a tervezettnél kevesebbel emelik. Tovább olvasom