Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 19°C Még több cikk.

Parlament: Elfogadták az új munka törvénykönyvét

A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi törvényt felváltó jogszabályt.
18:05 - Szavazásokkal folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. A képviselők elfogadták az új munka törvénykönyvét, és döntöttek a többi között az új önkormányzati törvényhez benyújtott módosító javaslatokról, valamint a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvényekről is.

Helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat

A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz elfogadott módosító javaslatok értelmében lazulnak a helyi képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések, ugyanakkor szigorodnak az önkormányzati hitelfelvétel szabályai, továbbá önkormányzati feladat lesz az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.

Apáti István és Hegedűs Lorántné jobbikos képviselők módosító indítványáról frakciójuk név szerinti szavazást kért. A javaslatot - amelynek értelmében a helyben biztosított közfeladatok, az önkormányzati feladatok körében maradt volna az alapfokú nevelés, oktatás - az Országgyűlés 104 igen és 257 kormánypárti nem szavazattal elutasította. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter a szavazás alatt az ülésteremben volt, ám nem vett részt a voksolásban.

A képviselők végül több mint két órán át voksoltak az önkormányzati törvényhez benyújtott módosító indítványokról, a zárószavazás a Ház következő ülésén lesz.

Országgyűlés plenáris ülés - 2011.12.13. Fotó: MTI (galéria)

Szigorította a végrehajtási árverezések határidőit a Ház

Az Országgyűlés döntött a bírósági végrehajtással kapcsolatos, valamint egyéb igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról, és ezzel szigorította a bírósági végrehajtási árverezések elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó határidőket. Így - az adós érdekeinek védelmére hivatkozva - a jövőben két sikertelen aukció után folyamatos elektronikus árverezés nyílik a végrehajtás alá vont vagyontárgyakról. A kedden elfogadott jogszabályváltozások javítani kívánnak a végrehajtási értékesítések hatékonyságán is, ezért - az árverezők összejátszásának megakadályozása érdekében - tovább növelnék az elektronikus alapú aukciók arányát.

A képviselők az elfogadott törvénymódosítás sürgős kihirdetését kérték az államfőtől.

Elfogadta a parlament az új munka törvénykönyvét

Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. A szocialisták által kezdeményezett név szerinti szavazás során 255-en voksoltak igennel és 98-an nemmel.

Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.

Látvány-csapatsportok támogatása

Brüsszeli állásfoglalás után változik a sporttámogatások szabályozása. A Ház kedden az Európai Bizottság állásfoglalását figyelembe véve módosításokat hajtott végre az úgynevezett látványcsapatsportágak, közelmúltban elfogadott támogatási rendszerén.

A parlament 266 igen szavazattal, 3 nem ellenében, illetve 39 tartózkodás mellett döntött a fideszes Bánki Erik által benyújtott változtatásokról.

A brüsszeli egyeztetések eredményeként született módosítás az adókedvezménnyel segített öt látványcsapatsportágon kívül valamennyi sporttelep megvásárlására illetékmentességet határoz meg.

Bírság vár a munkabérek elvárt emelése után járó kedvezménnyel visszaélőkre

Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a jövő évi adótörvényekre vonatkozó szabályokat, egy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslattal.

A Ház által 279 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett elfogadott indítvány új mulasztási bírságot vezet be a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel visszaélőknek. A büntetés mértéke a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összegének 15 százaléka, de legalább 100 ezer forint.

A jogszabályváltozásokkal egy úgynevezett rugalmassági klauzulát is bevezetnek a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevételéhez. A módosítás lehetővé teszi, hogy pusztán adminisztrációs tévedés miatt ne lehessen egy munkáltató valamennyi munkavállalójától megvonni az adókedvezményt.

17:41 - Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a jövő évi adótörvényekre vonatkozó szabályokat, egy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslattal.

A Ház által 279 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett elfogadott indítvány új mulasztási bírságot vezet be a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel visszaélőknek. A büntetés mértéke a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összegének 15 százaléka, de legalább 100 ezer forint.

A jogszabályváltozásokkal egy úgynevezett rugalmassági klauzulát is bevezetnek a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevételéhez. A módosítás lehetővé teszi, hogy pusztán adminisztrációs tévedés miatt ne lehessen egy munkáltató valamennyi munkavállalójától megvonni az adókedvezményt.

A korábban elfogadott adószabályok értelmében a munkabérek elvárt emeléséért járó adókedvezménybe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, mértéke pedig 2012-ben a bruttó bér 21,5 százaléka lesz, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.

Országgyűlés plenáris ülés - 2011.12.13. Fotó: MTI (galéria)

A benyújtáskor még a "cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról" címet viselő javaslat a végtörlesztéshez biztosított munkáltatói kölcsönről és vissza nem térítendő támogatásról is tartalmaz rendelkezéseket. Ezek alapján a munkáltatónak 2012. március 31-ig kellene összeírniuk a kedvezményezett munkavállalók adatait, illetve kölcsönük és támogatásuk összegét. Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében ugyanis a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre.

A képviselők az indítvány elfogadásával döntöttek arról is, hogy az adóhatóságnak a gépjárműszerzés után fizetendő illeték kiszabásánál joga van az autók gyártási évét is megismernie.

Az előterjesztés eredeti szándékának eleget téve egyebek mellett rögzítette, hogy a civil szervezeteknek a jövőben lehetősége lesz az elektronikus úton történő ügyintézésre, továbbá igénybe vehetik a cégeljárásban ismert egyszerűsítést, amivel 15 napon belül megtörténhet bejegyzésük, illetve annak módosítása.

16:19 - Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.

A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi - 1992-ben hozott - törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak.

Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.

15:55 - Az új munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet - mondta a miniszterelnök a munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben.

Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen kellett volna szabályozni az adott kérdést, de mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.

A kormányfő szerint azonban az új munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.

12:24 - A parlament a jövő évi költségvetési javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavazva kedden úgy döntött: előzetesen elengedi a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) áfafizetési kötelezettségét a Kunigunda úti gyártóbázis tulajdonjogának visszaszerzésekor.

Döntött a Ház arról is, hogy az országvédelmi alapot és a kamatkockázati tartalékot csak jövő ősz után lehet felhasználni. Az abortuszra szánt pénzt - bár ezt kereszténydemokrata és jobbikos képviselők is kezdeményezték - nem vonták el.

A kulturális bizottság kezdeményezésére elengedte az Országgyűlés a Magyar Televíziónak a korábbi közmédiarendszerben keletkezett és a társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló adó-, illeték- és járuléktartozását is.

Új bírósági vezetők: megválasztották Handó Tündét és Darák Pétert
A bizottság a javaslatának indoklásában emlékeztetett arra, hogy az MTVA és a Kunigunda útján található gyártóbázis tulajdonosa júliusban szerződést kötött, így az MTVA vételi jogot szerzett annak visszaszerzésére. Ugyanakkor - olvasható - az MTVA a jogügylethez kapcsolódó jelentős forgalmiadó-fizetési kötelezettségének teljesítésére nem képes, mivel annak csak kis részét igényelhetné vissza.

A parlament a költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosításokat szorgalmazó javaslatok között nem szavazott azokról a kereszténydemokrata és jobbikos indítványokról, amelyek elvonták, illetve csökkentették volna a büdzsében terhességmegszakításra előirányzott 400 millió forintot. A kormány ezeket nem támogatta, a frakciók pedig nem kértek róluk külön szavazást, így az előirányzat megmaradt.
Két KDNP-s képviselő - Pálffy István és Sáringer-Kenyeres Tamás - elvonta és az örökbefogadások ösztönzésére, az örökbefogadói gyes összegének emelésére, továbbá gyermekvédelmi programokra költötte volna az összeget. Hasonló javaslata öt jobbikos képviselőnek is volt, ők azonban az eredetileg - a nem a várandós nőnél vagy a magzatnál fennálló súlyos egészségügyi ok miatt elvégzett - abortuszokra szánt állami támogatást a kisiskoláknak adták volna. A Jobbik ugyanakkor olyan indítványt is benyújtott, amely csak harmincmillió forinttal csökkentette volna ezt az előirányzatot, a kérdéses összeget a magzatvédelemmel foglalkozó Alfa Szövetségnek biztosítva.

A Ház a költségvetési bizottság javaslatára döntött arról is, hogy az úgynevezett országvédelmi alapot és a kamatkockázati tartalékot 2012. szeptember 30-a előtt nem lehet felhasználni. Lázár János Fidesz-frakcióvezető korábbi tájékoztatása szerint az ezen, vagyis 200 milliárd forinton felüli további 100 milliárdos általános tartalékot nem érinti a zárolás.
A fideszes Bóka István kezdeményezésére a képviselők úgy határoztak, hogy az önkormányzati tűzoltóságok az eredetileg tervezett 15 helyett 22 millió forint alaptámogatásra lesznek jogosultak a készenléti szolgálat működéséhez.

A hatvani Grassalkovich-kastély felújítására ugyancsak megszavaztak 158 millió forintot.

Elfogadták a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közös előterjesztését is, amellyel a Kárpát-medencei Magvar Jogsegély Szolgálatnak juttatnak ötvenmillió forintot.

A fideszes Font Sándor indítványára plusz 200 millió forintot kap az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint hozzávetőleg ugyanennyit az Agrárgazdasági Kutató Intézet is.

Szintén támogatta a Ház a kereszténydemokrata Nagy Andor javaslatát, amellyel - különböző építésügyi feladatok terhére - 50 millió forintot biztosítanak az ipolytarnóci ártéri lakóingatlanok kiváltására.
A fideszes Rogán Antal javaslatára százmillió forintot különítettek el az Audi győri nagyberuházásához kapcsolódó útfejlesztésre. Ugyancsak az ő kezdeményezésére az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark 150 millió forintos támogatását 237 millióra emelik. Ezt részben a budai vári rekonstrukciókra szánt összeg csökkentéséből fedezik.

Az ugyancsak fideszes L. Simon László indítványa nyomán harmincmillió forinttal emelik a Magyar Írószövetség támogatását.

Leszavazták ugyanakkor Nógrád megyei fideszes politikusok, Székyné Sztrémi Melinda és Becsó Zsolt azon kezdeményezését, hogy biztosítson a büdzsé a 21-es főút fejlesztésének előkészítésére egymilliárd forintot.

12:17 - Összefoglaló: Csaknem 13 milliárd forint zárolásáról döntött az Országgyűlés kedden Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára, emellett szavaztak többek között a 2012-es költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról és titkos szavazással megválasztották az új bírósági vezetőket is.

Áfamentesen szerezheti meg gyártóbázisát az MTVA, nem vonták el az abortuszra szánt pénzt

A parlament a jövő évi költségvetési javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavazva kedden úgy döntött: előzetesen elengedi a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) áfafizetési kötelezettségét a Kunigunda úti gyártóbázis tulajdonjogának visszaszerzésekor.

A kulturális bizottság kezdeményezésére elengedte az Országgyűlés a Magyar Televíziónak a korábbi közmédiarendszerben keletkezett és a társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló adó-, illeték- és járuléktartozását is.

A parlament a költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosításokat szorgalmazó javaslatok között nem szavazott azokról a kereszténydemokrata és jobbikos indítványokról, amelyek elvonták, illetve csökkentették volna a büdzsében terhességmegszakításra előirányzott 400 millió forintot. A kormány ezeket nem támogatta, a frakciók pedig nem kértek róla külön szavazást, így az előirányzat megmaradt.

Csaknem 13 milliárd forint zárolásáról döntött a parlament

Csaknem 13 milliárd forint zárolásáról döntött az Országgyűlés kedden Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára.

A parlament 239 igen, 87 nem és 15 tartózkodó szavazattal fogadta el a határozati javaslatot, amelynek alapján az idei hiánycél tartása érdekében összesen 12,7 milliárd forintot zárolnak - vagyis nem engedik a felhasználását - a 2011-es költségvetés alkotmányos és médiatartalékából.
A nemzetgazdasági tárca vezetője javaslata indoklásában felidézte, hogy korábban - az idei, 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében - a kormány a felügyelete alá tartozó fejezetek esetében a mostani mértéknél jóval nagyobb mértékű csökkentést hajtott végre a költségvetési törvény módosításával, valamint további 40 milliárd forintos zárolást rendelt el.

Szavaztak a nemzetiségek jogairól szóló előterjesztéshez és a szakképzési törvényjavaslathoz benyújtott módosítókról

Az Országgyűlés szavazott a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat módosítóiról. A javaslat zárózavazására a következő ülésen kerül sor - jelentette be az elnöklő Latorcai János.

Ezt követően a képviselők a szakképzépzésről szóló törvényjavaslat módosítóiról szavaztak. Az előterjesztő által támogatott javaslatokat 312 igen, 47 nem szavazattal fogadták el. A szakképzésről szóló javaslat zárószavazására is a következő ülésen kerül sor.

Handó Tünde az OBH, Darák Péter a Kúria elnöke

Megválasztotta az új bírósági vezetőket kedden, titkos szavazáson az Országgyűlés: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter; mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.

Az államfő jelöltjeiről történő döntés kétharmados többséget igényelt. Handó Tünde megválasztását 258, Darák Péterét pedig 275 képviselő támogatta. Az új bírósági vezetők megválasztásuk után az Országgyűlés előtt letették hivatali esküjüket.

A képviselők - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye.

A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

11:58 - Megválasztotta az új bírósági vezetőket kedden, titkos szavazáson az Országgyűlés: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter; mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.

Országgyűlés plenáris ülés - 2010.12.13.

Az államfő jelöltjeiről történő döntés kétharmados többséget igényelt. Handó Tünde megválasztását 258, Darák Péterét pedig 275 képviselő támogatta. Az új bírósági vezetők megválasztásuk után az Országgyűlés előtt letették hivatali esküjüket.

A képviselők - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye.

A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

11:05 - Megkezdődött a titkos szavazás kedden délelőtt az Országgyűlésben az új bírósági vezetők megválasztásáról.

Az államfő a januártól a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnökének Darák Pétert, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére Handó Tündét jelölte.
A döntés kétharmados többséget igényel. A szavazás idején megjelent a parlament plenáris ülésén - a jelöltek és Orbán Viktor miniszterelnök mellett - Schmitt Pál köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.

Szavazni 11 óra 20 percig lehet, az ülés 11 óra 40 perckor folytatódik.
A képviselők - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye.

A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

10:47 - Csaknem 13 milliárd forint zárolásáról döntött az Országgyűlés kedden Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára.
A parlament 239 igen, 87 nem és 15 tartózkodó szavazattal fogadta el a határozati javaslatot, amelynek alapján az idei hiánycél tartása érdekében összesen 12,7 milliárd forintot zárolnak - vagyis nem engedik a felhasználását - a 2011-es költségvetés alkotmányos és médiatartalékából.

A nemzetgazdasági tárca vezetője javaslata indoklásában felidézte, hogy korábban - az idei, 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében - a kormány a felügyelete alá tartozó fejezetek esetében a mostani mértéknél jóval nagyobb mértékű csökkentést hajtott végre a költségvetési törvény módosításával, valamint további 40 milliárd forintos zárolást rendelt el.

10:16 - Antall József volt miniszterelnök halálának évfordulójáról, a bűnözés növekedéséről, a durbani klímatárgyalások következményeiről és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

A Fidesz a 18 éve elhunyt Antall Józsefre emlékezett

Varga István, a Fidesz képviselője a 18 éve, 1993. december 12-én elhunyt Antall Józsefre és külpolitikai céljaira emlékezett. Kiemelte, hogy a mostani a kormány folytatja Antall József külpolitikáját, amit a volt kormányfő úgy határozott meg, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. A szocialisták viszont elárulták a határon túli magyarok ügyét - mondta.

"Heródes napjai véget értek, itt az autonómia és a széttört cserepek egy képpé formálódnak, mert egy magyar nemzet létezik és abban minden magyarnak helye van, bárhol is éljen a világban" - üzente a kormánypárti politikus a határon túli magyaroknak.

Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, Antall József teremtette meg a magyar külpolitika alapjait, amiben a transzatlanti integráció, a jószomszédság és a kisebbségvédelem volt a prioritás. Hangsúlyozta: a külhoni magyarok védelme nélkül nincs értelme jószomszédságról beszélni, és ha az nincs, nincs erős Közép-Európa sem.

Jobbik: mit tesz a kormány a katasztrofális bűnügyi helyzet javítása érdekében?

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője statisztikákat sorolva arról beszélt, hogy tavaly óta jelentősen nőtt a különböző bűncselekmények száma, például a betöréses lopások aránya 17 százalékkal emelkedett, illetve a rendszerváltás óta soha ennyi személy és vagyon elleni bűncselekmény nem történt. A kormány nem csak a gazdasági fronton, hanem a bűnözőkkel szemben is bukni látszik - fogalmazott.

Feltette a kérdést, miért van az, hogy a kormány politikájával szembeni tüntetésekre sok száz rendőrt vezényelnek ki, a kistelepülésekről viszont hiányzik a rendőri jelenlét. Azt is kifogásolta, hogy a terrorelhárításra milliárdokat költ a kormány, holott Magyarországon nincs, nem volt és nem is lesz terrorizmus.

Hozzátette: ha valaki terrorizmust akar látni, akkor menjen el Szirákra, ahol többen megerőszakoltak egy magyar lányt. "Na vajon kik, mindannyian tudjuk, hogy nem svéd cserediákok és nem norvég vendégmunkások" - tette hozzá a politikus, aki szerint, amikor a Jobbik kimondja a "nagy magyar valóságot", akkor fasisztának, rasszistának nevezik.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Pintér Sándor miniszter korábban éppen arról beszélt, hogy az első évben nőni fog a bűncselekmények száma, mert az emberek jobban bíznak a rendőrségben, így a korábban látenciában maradt bűncselekmények felszínre kerülnek.

Kiemelte, hogy 4130 új rendőr állt szolgálatba, az ő foglalkoztatásához szükséges feltételek megvannak a jövő évi költségvetésben. A Jobbikot arra szólította fel, hogy ha számon kérik a kormányon a közbiztonság javítását, akkor szavazzák meg azokat a törvényeket, amik ezt a célt szolgálják.
LMP: a durbani klímatárgyalások következményeiről
Jávor Benedek (LMP) a durbani klímatárgyalások következményeiről beszélt, a tanácskozás szerinte az éghajlatváltozás elleni harc kudarcát hozta. Kifogásolta, hogy a magyar kormány nem foglalkozik ezzel a problémával, holott a klímaváltozás érzékenyen érintheti hazánkat, fokozódhatnak az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek és az ország egyharmada elsivatagosodhat.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési minisztérium államtitkára azt válaszolta, a vasárnap hajnalban véget ért konferencián Magyarország számára fontos volt a kvótatöbblet megőrzése és nagy eredmény, hogy sikerült elkerülni a többlet korlátozását. Szerinte Magyarország aktív szerepvállalását más országok is elismerték.

MSZP: a kormány kiskeresetűektől vesz el

Gúr Nándor MSZP-s képviselő azt mondta, hogy a kormány gazdaságpolitikája azoktól vesz el pénzt, akinek a legnagyobb szükségük lenne rá, és azoknak ad, akiknek nincs rá szükségük. Szerinte csak a jól kereső családok tudják lehívni a gyermekek után járó adókedvezményt, míg akik a minimálbér körüli összeget keresnek, nem tudják igénybe venni.
Szerinte a kormány a radikális adócsökkentés címszavával több mint 10 új adót vezetett be, mindenkit megszorít, miközben 80-100 ezer emberrel kevesebben dolgoznak, mint a válság előtt. Hozzátette: az új munka törvénykönyvével az emberek több munkát végeznek majd kevesebb pénzért, valamint bevezetik a regionális minimálbér lehetőségét is, így a halmozottan hátrányos térségekben még kevesebbet lehet majd keresni.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár ugyanakkor úgy vélte, a 16 százalékos egykulcsos szja arányos és családbarát, hiszen a kétgyerekes családok reáljövedelme 9,7 százalékkal, 3 gyerekes családoké pedig 17 százalékkal emelkedik.

Azt is hangsúlyozta, hogy 40 ezerrel több új munkahely van az előző évhez képest, és ennek többsége a versenyszférában jött létre. Szerinte az új a munka törvénykönyve éppen a rugalmas munkaerőpiac megteremtését teszi lehetővé.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén megközelítőleg nyolc órán át tart szavazásokat: ezek során elfogadhatják az új munka törvénykönyvét, megválaszthatják a jövő évtől átalakuló bírósági szervezet vezetőit, illetve dönthetnek a költségvetés fejezetein belüli átcsoportosításokról is. A Ház keddi ülésnapja ezt követően öt előterjesztés összesen több mint 21 órában meghatározott vitájával folytatódhat.

A parlament hétfőn elfogadott napirendje alapján az ülés reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a jövő évi költségvetés fejezeten belüli átcsoportosításairól kezdődik szavazás.

A képviselők korábban már elfogadták a költségvetés fő számait, Orbán Viktor a hét végi, brüsszeli európai uniós csúcstalálkozót követően azonban a költségvetés újratervezésének szükségességéről beszélt. A kormányfő ezt egyrészt az eurózóna gazdaságainak romló teljesítményével, másrészt az ebből következő eltérő euró-forint árfolyammal magyarázta. A miniszterelnök a Fidesz hétfői frakcióülését követően úgy nyilatkozott, az átalakítás során a "főszámokat nem csak hogy nem kell, hanem nem is szabad módosítani", illetve közölte, a kormány szerdán tárgyalja, honnan teremti elő a 2012-es büdzséből jelenleg még hiányzó 100-200 milliárd forintot.

Az Országgyűlés délelőtt 11 órától, titkos szavazással dönthet a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal elnökéről. Schmitt Pál köztársasági elnök előbbi posztra Darák Pétert, míg utóbbira Handó Tündét jelölte. A Kúria leendő vezetője nevezheti ki az új szervezet kollégiumvezetőit, továbbá irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét, míg az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörébe a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele tartozik. A jelöltek megválasztásához kétharmados parlamenti támogatás szükséges, tisztségüket pedig kilenc évig tölthetik be. A napirend szerint a megválasztott jelöltek - eredményes voksolás esetén - háromnegyed tizenkettőkor tehetik le esküjüket.

A Ház ezt követően - számos képviselő módosító indítványról szóló szavazás mellett - dönthet az új munka törvénykönyvének elfogadásáról is, majd öt törvényjavaslat tárgyalásában kezd, egyenként 4 óra 20 perces időkeretben. A képviselők ennek során szólhatnak például az államháztartásról és az ország pénzügyi stabilitásáról szóló előterjesztésekről is.

Olvasóink írták

  • 10. pancser 2011. december 14. 07:29
    „Na a családi retyerutyák okán undorodik meg igazán a választópolgár. Hajrá Fidesz, éljenek a családi vállalkozások! Szájer hozza a törvényeket, a feleség alkalmazza, ez az igazi néphatalom. Hatalmas nagytakarításra lesz szükség ebben az országban, remélem már készítik az egérutat és irány ........ ez még mindig jobb ha felmálházva elpucolnak, mint itt rontanák a levegőt!”
  • 9. Madarász 2011. december 13. 22:19
    „Meddig tűrjük még el ezeket az ingyenélőket?!”
  • 8. rommel 2011. december 13. 18:52
    „NA MEHETTEK DOLGOZNI !!!
    VAGY EZ A MUNKÁTOK ???”
  • 7. öszödiböszme 2011. december 13. 18:49
    „Valahogy nem találom a fizetett fityeszbérencek okfejtését. Amikor arra hivatkoznak, hogy szakmailag csak ő jöhetett számításba. IN MEMORIAM DEMOKRÁCIA.”
  • 6. öszödiböszme 2011. december 13. 18:30
    „Ami a számomra a legfelháborítóbb, flettoék sem voltak kiscserkészek. De ezek már a látszatra sem ügyelnek. Úgy tesznek mint ha minden az övék lenne. Vagy már minden ezeké?? Nagyon nagyon gusztustlan kormány próbál uralkodni
    rajtunk egy törpe viktátor vezetésével. Legalább már tudom miért volt mögötte a sztálin festmény tegnap a Parlamentben!! Vagy az a kövér volt?? Mind egy , egy kutya!”
  • 5. embertelen 2011. december 13. 17:54
    „Több okból nem szerettem Szájer Józsefet, de most, hogy megtudtam, hogy Handó Tünde az ő felesége, már megértem a Szájjerról szóló pletykákat. Isten bocsássa meg bűneit.”
  • 4. öszödiböszme 2011. december 13. 17:04
    „Kinek a felesége a handó tünde?? Demokrácia? Óh! Minek? Szerintem lassan újra kell deffiniálni a gusztustalanság fogalmát.”
  • 3. dorombolok 2011. december 13. 16:57
    „Gyalázat!”
  • 2. load 2011. december 13. 16:18
    „"Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde" a fideszes Szájer József felesége, aki közel áll az Orbán-családhoz.
    Kezdődhet a számonkérés!”
  • 1. miracle 2011. december 13. 13:59
    „Képalá: "Országgyűlés plenáris ülés 2010.12.13."
    Ideit nem ajánlatos betenni, mert általában csak lézengenek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszautasították a Sláger és a Danubius rádió keresetét

A Sláger és a Danubius rádió tulajdonosai kompenzációt követelnek a magyar államtól. Tovább olvasom