Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Parlament: elfogadták a 2013-as költségvetés fő számait

Az ország 15.083 milliárd 554,3 millió forintos bevételre számíthat jövőre, 15.737 milliárd 431,3 millió forintos kiadás mellett.
17:47 - A határozathozatalokat követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlési rendkívüli ülésszaka. A képviselők megszavazták egyebek mellett az NMHH hatáskörének módosítását, és az ebtenyésztők bírság alóli mentesítését is.

Bővül az NMHH hatásköre a hírközlés területén

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladat- és hatásköreit bővíti az elektronikus hírközlési törvény módosítása. A változtatást 251 igen, 45 nem szavazat és 36 tartózkodással fogadta el a Ház.

A jövőben a fejlesztési tárca helyett az NMHH készítheti el a hírközlés területén azokat a szakmai koncepciókat és stratégiákat, amelyekhez kapcsolódó feladatokat a hatóság látja el. Mivel a frekvencia- és spektrumgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök a hatóságnál vannak, ide kerülnek az egyetemes, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök is.

Változnak a katasztrófariasztással kapcsolatos szabályok is, arra az esetre, amikor a lakosság tájékoztatása nem tűr késedelmet. A lakosság védelme érdekében megszakíthatók lennének egyes televízió- és rádióműsorok, hogy azok hangsávján tájékoztató közleményeket közölhessenek. Ezzel kapcsolatban a jogalkotási hatáskörök is az NMHH elnökéhez kerülnek.

Az Országgyűlés július 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jövő júniusig mentesülnek a bírság alól az ebtenyésztők

Jövő év június 1-jéig mentesülhetnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők a parlament csütörtöki döntésével. Simicskó István (KDNP) erről szóló javaslatát 242 igen szavazattal, 86 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az indoklás szerint a kutyatenyésztésben az elmúlt tizenöt évben súlyos belviszály alakult ki, amelyet ez idáig sem jogalkotási eszközökkel, sem szankciókkal nem sikerült orvosolni. A törvényhozás most csaknem egyéves haladékot adott a tenyésztőknek arra, hogy egy állami elismerésre alkalmas szervezetben működjenek együtt, ha azonban a megegyezés nem jön létre, további mentességre a bírságolás alól már nem lesz lehetőség.

A módosítással haladékot kapott a bírságfizetés alól a törzskönyvek kiadásával és a kutyakiállítások szervezésével foglalkozó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, amely a jövő évi kutya-világkiállítást rendezheti.

Kötelező lesz az agrárkamarai tagság

Elfogadta a parlament az új agrárkamarai törvényt, amely alapján az ezentúl a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara nevet viselő érdekvédő szervezet tagja lesz mindenki, aki agrárgazdasági tevékenységet folytat.

Az agrárkamara tagjainak évente tagdíjat kell fizetniük: ennek mértékét a tagok gazdasági súlya alapján, sávosan határozza meg a kamara, mégpedig úgy - a fideszes Csizi Péter javaslatára -, hogy az egymillió forintot nem haladhatja meg a tagdíj.

A törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be a parlamentnek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, és azt már csütörtökön - kivételes sürgős tárgyalással - el is fogadta a Ház, 247 igen szavazattal, 73 nem ellenében.

Napirend utáni felszólalások

A napirend utáni felszólalások között Nyitrai Zsolt (Fidesz) az európai uniós pályázati pénzek kapcsán beszélt az összefogás fontosságáról. Koszorús László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok kevesebbszer és kevesebb funkcióra használják az internetet, mint az európai átlag. Fónagy János államtitkár közölte: a 15 évesnél idősebbek 46 százaléka digitálisan írástudatlan.

A jobbikos Baráth Zsolt a pozsonyi csatáról emlékezett meg napirend után, míg a fideszes Erdős Norbert a 44-es és a 47-es útról szólva közölte: ezek az utak fontosak Békés megye életében, így fejlesztendők. Fónagy János a térség közút- és vasúthálózatának fejlesztéséről beszélt válaszában.

Az ülésen elnöklő Latorcai János megköszönte az Országgyűlés a tavaszi- és a rendkívüli ülésszakban végzett munkáját, majd az ülés berekesztése után közölte: az őszi ülésszak várhatóan szeptember 10-én kezdődik.

Az Országgyűlés július 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

16:48 -Az idei költségvetés módosításáról, a jövő évi sarokszámairól, valamint a tankönyvpiaci rendről is szavaztak a képviselők a parlament csütörtöki ülésén.

Elfogadta a parlament a törvénybe foglalt hallgatói szerződés szabályait

Elfogadta az Országgyűlés a hallgatói szerződésekről szóló szabályokat a felsőoktatási törvény módosításával, amire azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) múlt héten megsemmisítette a szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, mondván, hogy azok részleteit törvényben kell meghatározni.

A felsőoktatásról szóló törvény módosítását 238 igen, 59 nem szavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A fideszes javaslat szövege még az utolsó pillanatban is változott, az oktatási államtitkár ugyanis egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosította, az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti képzési szerződésről pedig kimondta, hogy annak feltételeit a kormány rendeletben szabályozhatja.

Utóbbival kapcsolatban Hoffmann Rózsa indoklásában rámutatott: az önköltséges hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés feltételei nem esnek az Ab által hivatkozott alkotmányos rendelkezések alá, ezért azok a továbbiakban is kormányrendeleti szinten szabályozhatók.

Elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait az Országgyűlés

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait, ennek alapján az ország 15.083 milliárd 554,3 millió forintos bevételre számíthat 2013-ban, 15.737 milliárd 431,3 millió forintos kiadás mellett, ami 653 milliárd 877 forintos, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányt jelent.

A büdzsé végleges sarokszámai azt követően alakultak ki, hogy a parlament a koradélutáni órákban több helyen is megváltoztatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 15-én benyújtott költségvetési törvényjavaslatát.

A kormánytöbbség által elfogadott módosítások a jövő évi bevételeket 283 milliárd 852,7 millió forinttal, a kiadásokat pedig 260 milliárd 452,7 millió forinttal növelték, ami az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb hiányt eredményez.

Módosult az idei költségvetés

Módosította az idei költségvetést a parlament: a képviselők csütörtökön 249 igen szavazattal, 80 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést, amely a hiány változatlanul hagyásával egyebek mellett forrást biztosít az európai uniós támogatású projektek finanszírozásának javítására.

A változtatással az ez évi büdzsé bevételi főösszege 14.437 milliárd forint, kiadási főösszege 15.013 milliárd forint lett. A hiány 576,16 milliárd forint maradt.

A módosítás forrást biztosít az uniós támogatású projektek finanszírozási helyzetének javítására, valamint egyes sport- és oktatási létesítmények PPP-konstrukciójának megszüntetésére és a beruházások befejezésére.

Változik a tankönyvpiaci rend, miniszter dönthet a tankönyvenkénti elismerésről

A tankönyvpiac rendjének módosításáról határozott a parlament, lehetővé téve, hogy a szakminiszter döntsön kiadványok felvételéről a tankönyvjegyzékbe.

A kormánypártok szavazatával elfogadott változtatások szerint az oktatásért felelős tárcavezető (jelenleg az emberierőforrás-miniszter) nyilvános pályázati eljárást szervezhet a közismereti tankönyvek megírására és elkészítésére.

A jogszabály alapján tankönyvként azok a kiadványok hozhatók forgalomba, amelyeket miniszteri rendeletben meghatározott eljárással tankönyvvé nyilvánítottak (ez a kijelölt központi hivatal feladata) és felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe, illetve amelyeket a miniszter kiválasztott. A szabályozás értelmében ugyanis a kiválasztott tankönyvek jegyzékbe való felvételéről közvetlenül a miniszter dönt. És amennyiben a jegyzékben szerepelnek olyan kiadványok, amelyeket a miniszter támogat, az iskolák már csak ezek közül választhatnak a tankönyvrendeléskor.

Közlekedési törvényeket módosított a parlament

A közlekedésre vonatkozó több szabályt is módosított a parlament: ezek egyikeként kimondta a Ház, hogy tilos a villany- és telefonoszlopokon reklámozni, csakúgy, mint a közutak lakott területen kívüli szakaszain reklámokat elhelyezni, ha azok zavarják a közlekedők figyelmét.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát csütörtökön fogadta el az Országgyűlés 275 igennel, 31 nem ellenében.

A módosítást a közlekedésbiztonság fokozásával indokolta indítványában Németh Lászlóné, aki arra is kitért, hogy aktualizálni kellett a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos eljárásokat, továbbá át kellett ültetni az Európai Bizottság egyes rendelkezéseit a hazai jogszabályokba a vasúti közlekedés, valamint a vasútbiztonság területén.

Döntött a Ház az állami-önkormányzati iskolafenntartás részleteiről

Elfogadta az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a közoktatási feladatellátás - az óvodák kivételével - 2013. január 1-jétől állami kézbe kerül. Ennek megfelelően rögzíti, milyen esetekben működteti az iskolát az állam, és mikor az önkormányzat.

A köznevelési törvény tavalyi megszavazásakor az új közigazgatási rendszerben még csak a kormányhivatalok voltak ismertek, ám azóta kiderültek a járások működésének és az állami-önkormányzati szerepvállalásnak, intézményfenntartásnak a részletei is, ezért vált szükségessé az előterjesztő Fidesz-KDNP-s képviselők szerint a mostani módosítás, amelyet a parlament 248 igen, 48 nem szavazat és 34 tartózkodás mellett fogadott el.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza, milyen feladatokat lát el az állam mint fenntartó, és milyeneket látnak el az önkormányzatok.

Az Országgyűlés július 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

15:04 - Vidéki kórházakról, a győri Audi-gyárról, a hátrányos helyzetű gyerekek nyári étkeztetéséről, a szociális segélyekről és a fájlcserére vonatkozó szabályozásról kérdeztek a képviselők az Országgyűlés csütörtöki ülésén. Ezt követően megszavazták az iskolakerülés elleni törvénymódosítást és döntöttek tucatnyi állami tulajdonú ingatlan egyházi kézbe adásáról.

A Jobbik a körmendi és a celldömölki kórház helyzetéről kérdezett

Bana Tibor, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány egészségügyi intézkedései következtében Körmenden az aktív belgyógyászat és a szülészet, Celldömölkön pedig az aktív belgyógyászat és a sebészet szűnt meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jobbik mindkét városban tiltakozást szervezett és a körmendi kórház esetében aláírásgyűjtést is indítottak, amelyet 5000 ember támogatott.

A politikus azt kérdezte, vajon ennyit ér az emberek akarata a nemzeti konzultáció fontosságát hirdető kormánynak?

Halász János, az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: sehol nem szűnnek meg intézmények, a kórházak vagy új funkciókkal bővülnek vagy funkciót váltanak. Közölte: a celldömölki kórházban a szülészet működik és változatlan marad a krónikus kapacitás, a körmendi kórház pedig sebészeti és a krónikus tevékenységet lát el, miközben mindkét helyen bővülnek az egynapos ellátások.

LMP: újabb Natura 2000 területet használnak az győri Audi-gyár bővítéséhez?

Szabó Rebeka, az LMP képviselője azt kérdezte, a kormány támogatja-e a győri Audi-gyár reptérbővítési beruházását és azt, hogy ehhez újabb Natura 2000 területet használjanak fel.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány támogatja a reptér megvalósulását és az Audi-gyár tovább terjeszkedését. Elismerte, hogy a beruházás valóban Natura 2000-es területet érint, amelyen azonban szerinte nem lesz nagy hatása bővítésnek.

Fidesz: milyen intézkedéssel egyszerűsítik az uniós források lehívását?

Dióssi Csaba, a Fidesz képviselője azt kérdezte: milyen konkrét intézkedéssel akarja egyszerűsíteni a kormány az uniós források lehívását.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: a kabinet egységes kormányrendeletet adott ki a gyorsítás érdekében, amelynek eredményeképpen csökken az adminisztráció, előtérbe kerül az elektronikus pályáztatás és rövidülnek a határidők.

MSZP: hány gyerek marad ki a nyári étkeztetésből?

Simon Gábor, az MSZP politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány változtatott a hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkezéséhez szükséges pályázat feltételein, így sok önkormányzat nem tud ebbe bekapcsolódni, mert nem rendelkezik meleg konyhával vagy nem tudja biztosítani, hogy 30 százalékban helyi kistermelőktől vásároljon. A politikus azt kérdezte, hogy mely települések maradtak ki ebből a programból és ez hány gyereket érint?

Halász János, államtitkár úgy válaszolt: a szociális nyári gyermekétkeztetés fontos újdonsága volt a helyi termelők bevonása, így 2012-től 110 ezer gyermekeknek adhatnak egészségesebb ételt, mint korábban.

Jobbik: mennyit költ az állam segélyekre?

Sneider Tamás (Jobbik) azt kérdezte, hogy mennyit költ az állam segélyekre, mennyibe kerülnek a magyar adófizetőknek azok, akik tudnának dolgozni, de mégsem dolgoznak.

Halász János államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg még nem létezik egységes nyilvántartás a szociális és gyermekvédelmi támogatásokról, de a kormány fontosnak tartja, hogy a hosszú távon személyre lebontott adatbázis jöjjön létre. Ennek érdekében már több informatikai fejlesztés indult - tette hozzá.

KDNP: lesznek-e pozitív hatásai a btk. fájlcserére vonatkozó új szabályainak?

Stágel Bence, a KDNP képviselője azt kérdezte, hogy a felhasználói szokásai alapján lesznek-e pozitív hatásai a btk. fájlcserére vonatkozó új szabályozásának. Utalt arra, hogy az új szabályozás személyes célokat szolgáló felhasználás esetén dekriminalizálja ezt tevékenységet.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: nem gondolja, hogy helyes lenne az illegális adattartalom letöltése, de tekintettel arra, hogy fiatalok körében ez mennyire elterjedt, a kormány egyetértett ennek dekriminalizásával.

Határozathozatalok

Elfogadták az iskolakerülés elleni törvényt

Elfogadta az Országgyűlés azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján jövő január 1-jétől, ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. A rendelkezés szerint "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki.

Pintér Sándor indítványát 252 igen, 43 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Tucatnyi állami tulajdonú ingatlant adnak át egyházaknak, épületet kap a Lungo Drom is

A parlament négy fideszes képviselő indítványára döntött arról, hogy tucatnyi állami tulajdonú ingatlant - javarészt templomokat - ad át ingyenesen egyházaknak, illetve egy fővárosi épületet a Lungo Drom romaszervezetnek. Az átadást azzal indokolják, hogy a felekezetek többsége nem tudott arról, hogy templomuk állami tulajdonban áll, így az ingatlanok tulajdoni helyzetét most ingyenes átadással rendezik. A Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak juttatott VIII. kerületi, korábban óvodaként működő ingatlan átadását azzal indokolják, hogy ez a legnagyobb létszámú és támogatottságú cigány érdek-képviseleti szervezet közösségi céljainak megvalósítását segíti.

Az Országgyűlés július 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

14:30 - Megszavazta a parlament csütörtökön azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján jövő január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról.

Pintér Sándor indítványát - amely a rendőrségi törvényt módosította - 252 igen, 43 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, rögzítve a rendőrség feladatai között, hogy a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és a középiskolák rendjének fenntartásában.

A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki.

Módosult a köznevelési törvény is: szintén 2013. január 1-jétől a tanuló iskolájának megállapítása, a hiányzás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az iskolával és a szülővel való kapcsolatfelvétel céljából a köznevelés információs rendszeréből továbbítható a rendőrségnek egyebek mellett a diák neve, neme, születési helye és ideje, lakcíme, állampolgársága, diákigazolványának száma, tanulói jogviszonyának adatai, valamint iskolájának neve, címe.

A jogszabály emellett megteremti a lehetőséget - ugyancsak 2013-tól - önkormányzati rendészeti szervek megalakítására, amelyeket a polgármesteri hivatalok hozhatnak létre, akár társulásos formában is, és tagja lehet az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.

Egységesítették továbbá a rendészeti feladatot ellátók - így a természetvédelmi őrök, az erdővédelmi szolgálat tagjai, a hegyőrök, a hivatásos vadászok, az erdészeti szakszemélyzet tagjai, a halászati őrök, a közterület-felügyelők, az önkormányzati természetvédelmi őrök és a mezőőrök - intézkedési jogait. Eszerint a felsoroltak jogosultak a törvényben meghatározott feladataikkal összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért embert a cselekménye abbahagyására felszólítani, valamint annak folytatásában megakadályozni, épületet zárhatnak le, szükség esetén testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhatnak, valamint a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két órán keresztül - visszatarthatják a tetten ért, a személyazonosságának igazolását megtagadó vagy az előállításnak ellenszegülő embert.

A szabályok szerint a belterületnek nem minősülő, a település elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén - a szolgálati feladatok ellátása során nyíltan viselve - a mezőőr, a hegyőr és a halászati őr sörétes lőfegyvert, az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert, a hivatásos vadász pedig vagy maroklőfegyvert, vagy vadászlőfegyvert tarthat magánál.

Az Országgyűlés július 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

14:05 -
Megszavazta a parlament csütörtökön azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján jövő január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról.

Pintér Sándor indítványát - amely a rendőrségi törvényt módosította - 252 igen, 43 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, rögzítve a rendőrség feladatai között, hogy a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és a középiskolák rendjének fenntartásában.

A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki.

Módosult a köznevelési törvény is: szintén 2013. január 1-jétől a tanuló iskolájának megállapítása, a hiányzás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az iskolával és a szülővel való kapcsolatfelvétel céljából a köznevelés információs rendszeréből továbbítható a rendőrségnek egyebek mellett a diák neve, neme, születési helye és ideje, lakcíme, állampolgársága, diákigazolványának száma, tanulói jogviszonyának adatai, valamint iskolájának neve, címe.

A jogszabály emellett megteremti a lehetőséget - ugyancsak 2013-tól - önkormányzati rendészeti szervek megalakítására, amelyeket a polgármesteri hivatalok hozhatnak létre, akár társulásos formában is, és tagja lehet az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.

Egységesítették továbbá a rendészeti feladatot ellátók - így a természetvédelmi őrök, az erdővédelmi szolgálat tagjai, a hegyőrök, a hivatásos vadászok, az erdészeti szakszemélyzet tagjai, a halászati őrök, a közterület-felügyelők, az önkormányzati természetvédelmi őrök és a mezőőrök - intézkedési jogait. Eszerint a felsoroltak jogosultak a törvényben meghatározott feladataikkal összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért embert a cselekménye abbahagyására felszólítani, valamint annak folytatásában megakadályozni, épületet zárhatnak le, szükség esetén testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhatnak, valamint a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két órán keresztül - visszatarthatják a tetten ért, a személyazonosságának igazolását megtagadó vagy az előállításnak ellenszegülő embert.

A szabályok szerint a belterületnek nem minősülő, a település elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén - a szolgálati feladatok ellátása során nyíltan viselve - a mezőőr, a hegyőr és a halászati őr sörétes lőfegyvert, az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert, a hivatásos vadász pedig vagy maroklőfegyvert, vagy vadászlőfegyvert tarthat magánál.

13:08 - A SZÉP-kártyáról, Sarud község közbiztonságáról, az állami támogatásokról, valamint a Zsolnay-gyárról, a kis- és közepes vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséről és az új OKJ kialakításáról is beszéltek a képviselők az azonnali kérdések órájában, a parlament csütörtöki ülésén.

MSZP: miért indult uniós eljárás a SZÉP-kártya miatt?

A szocialista Pál Béla a SZÉP-kártyával kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárás okára kérdezett rá. Azt is firtatta: a kártya előnyei mellett számos olyan észrevétel is megfogalmazódott, amelyek a felhasználás módosítását igényelnék.

Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy az Európai Bizottság először kérdéseket tett fel a magyar hatóságoknak, mert úgy gondolták, hogy a szabályozás egyes intézkedései sérthetik a letelepedés szabadságát. Az ezt követő egyeztetések során a bizottság elindította az eljárást, amelynek első lépésénél járunk. Hangsúlyozta: a kibocsátás módjának nem lehet következménye a felhasználókra.

A Jobbik javítana a közbiztonságon Sarud községben

Mirkóczki Ádám (Jobbik) Sarud település polgárainak kérését továbbítva azt mondta: a Tisza-parti falu segélykiáltást küldött, mert mára lehetetlenné vált az élet a betörések miatt. Arra kérdezett rá: mikor oldják meg ezt a helyzetet?

Kontrát Károly államtitkár elmondta: a Heves megyei rendőrfőkapitány utasítást adott a település közbiztonságának vizsgálatára és arra, készüljön javaslat a megoldásra. A bűncselekmények főleg az üdülőövezetben történtek.

Hangsúlyozta: Sarud - ugyanúgy, mint a többi magyar település - számíthat a Belügyminisztérium támogatására.

LMP: fél éve késik az állami támogatás

Az LMP-s Szél Bernadett a késő költségvetési támogatásokról beszélt. Mint mondta, mind a fogyatékkal élők szervezetei, mind a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítők fél éve egyetlen fillért sem láttak az államtól. Ugyanígy a támogató szolgálatok vagy a szenvedélybetegek ellátását végzők sem.

Mikor cselekszik végre a kormány? - tette fel a kérdést.

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány cselekszik és igenis megbízható szerződéses partner. Elkötelezett a szervezetek támogatása iránt, de elengedhetetlen a korábbi támogatások szabályszerű elszámolása.

Hozzátette: a megváltozott munkaképességűek esetére új támogatási formát dolgoznak ki a jövő évre.

Az Országgyűlés július 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: a kormány hogyan segít a Zsolnay-gyáron?

Németh Zsolt, Jobbik képviselője azt kérdezte, hogy a kormány hogyan segít a Zsolnay-gyáron. Szerinte erre az ott dolgozó 240 ember is választ vár. Arról is beszélt, hogy korábban a Közgép "lényegében megvásárolta" a Zsolnay-gyárat, majd ígéretet tett, hogy 500 millió forintos tőkemelést és további 140 millió forint hiteltörlesztést fizet ki. Szerinte ezt az ígéretet a Közgép nem tartotta be, majd "megsértődött" és most egy forintért átadja részesedését Pécs városának.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a Közgép kisebbségi részesedést szerzett Zsolnay-gyárban, 400 millió forintot fordított a cégre, ennek ellenére nem sikerült stabilizálni a helyzetét. Hozzátette: ezt követően a többségi tulajdonos Pécs városával közösen azt a döntés született, hogy a fenntartható értékmegőrzés kerüljön előtérbe, ennek megvalósítása érdekében ajánlotta fel a Közgép visszavásárlásra 1 forintért részesedését. Az államtitkár szerint Pécs polgármestere valóban jelezte, hogy a kormány segítségét kéri az ügyben, de, hogy konkrétan miben és hogyan, "itt még nem tartunk".

LMP: mikor csökkennek a kkv-k adminisztrációs terhei?

Vágó Gábor, az LMP képviselője azt kérdezte, hogy a kormány mikor szabadítja meg a bürokrácia láncaitól a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, mikor rendezi a körbetartozások miatt kialakult helyzetet. Szerinte kiszámítható gazdasági környezettel és növekvő kereslettel ma csak a Közgép csoport számolhat, hiszen ha elindulnak egy közbeszerzések, akkor kiszámítható, hogy ki fog nyerni.

Cséfalvay Zoltán államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly indult Egyszerű állam elnevezésű program 500 milliárd forintnyi adminisztratív terhet vesz le a vállalkozások válláról. Szerint ebből már mintegy 100 milliárd forintnyi tehercsökkenés valósult meg.

MSZP: rossz irányba megy a szakképzés átalakítása

Az MSZP-s Sós Tamás azt mondta, rossz irányba meg a szakképzés átalakítása. Azt kérdezte, hogyan történt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) előkészítése, mert szerinte az átalakításába a szakmai szervezeteket nem vonták be, az óraszámok meghatározása egyes esetekben irreális és nincsenek hatástanulmányok sem.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta, az új OKJ kialakításában kiemelt szerepet kaptak a gazdasági képviselői, a folyamatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálta, 121 gazdasági szereplő részvételével. Szerinte az átalakítások során arra törekedtek, hogy a felszámolják az átfedéseket, párhuzamosságokat, így a szakképesítés kimeneteleinek száma is csökkent.

12:28 - Orbán Viktor szavait idézte a csütörtöki utolsó interpellációban a független Varju László, aki szerint a miniszterelnöknek az IMF érkezésekor távoznia kell. Az azonnali kérdések során szóba kerültek az állattartók érdekei, az élelmiszervizsgálatok, a pécsi uránbánya vagy az uniós források is.

Orbán Viktor távozását sürgette Varju László

Az interpellációját Orbán Viktornak címző, a miniszterelnök korábbi kijelentéseit idéző Varju László (független) arról beszélt, nem egyértelmű, hogy a kormányfő kiket ért az úgynevezett "brüsszeli bürokratákon". Szavai szerint Brüsszelben az a bizottság hoz döntéseket, amelynek biztosai az Európai Parlamenttől kapják a megbízásukat.

A képviselő beidézte azt, az Orbán Viktornak tulajdonított mondatot - "ha az IMF jön, én el" - amelyiket a kormányfő sajtóinformációk szerint zárt körben mondott el. Varju László azt mondta, az IMF jön, ezért a miniszterelnöknek mennie kell, ahogy azt megígérte.

Németh Zsolt államtitkár válaszul leszögezte, hogy nem a jelenlegi kormány és nem annak politikai családja az, amelyik hatalomgyakorlása központjába a "félrevezetést és a hazugságot állította".

A mostani kabinet volt az, amelyik nyolc év után érdemi lépéseket tett a külső és a belső hitelesség visszaállításának érdekében - mondta az államtitkár.

Magyarország érdeke egy erős Európa, nem pedig az, hogy elszigetelten kelljen szembeszállni a kihívásaival, ezért szövetségeket építenek a térségben és az Európai Néppártban is - hangsúlyozta. Magyarország továbbra is elkötelezett az európai értékek iránt, nyitott a párbeszédre, de mindig szem előtt tartja a nemzeti érdekeket - jelentette ki.
A választ a parlament elfogadta 205 igennel, 36 nemmel és 28 tartózkodással.

Összehívták a házbizottságot

Jakab István levezető elnök az interpellációk végén bejelentette, hogy az LMP frakcióvezetője, Jávor Benedek a fideszes Rogán Antall napirend előtti felszólalása miatt kezdeményezte a házbizottság összehívását. Jakab István az ülést a napirendi pontok megtárgyalása utánra hívta össze.

Az állattartók érdekében szólalt fel az MSZP

Az azonnali kérdések sorát nyitó Gőgös Zoltán (MSZP) helyesnek nevezte, hogy 40 milliárd forint értékben indul egy program az állattartás fejlesztésért. Szavai szerint a problémát az jelenti, hogy ezt nem követik további intézkedések, sőt a kormány ezzel ellentétes lépéseket is tett, amikor állattartóktól vett el állami földterületeket.

Budai Gyula államtitkár leszögezte, konkrét intézkedéseket tesznek a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának megteremtése érdekében. Hangsúlyozta, hogy az új földtörvény kifejezetten az állattartóknak fog kedvezni.

Jobbik: miért ellenőriznek többször

A jobbikos Dúró Dóra és Z. Kárpát Dániel kérdését az előbbi ismertette. A képviselő azt mondta, hogy az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága Élelmiszer és Állatorvosi Hivatala (FVO) 2012-ben az összes tagállam közül Magyarországon tervezi a legtöbb ellenőrzést. A képviselő értetlenségének adott hangot, mert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatai szerint a hazánkban előforduló problémás élelmiszerek 80 százaléka külföldi eredetű. Véleménye szerint az EU-nak inkább azokkal a tagállamokkal kellene foglalkozniuk, ahol valóban gondok jelentkeznek.

Budai Gyula válaszként leszögezte, hogy a tagállamokban megkülönböztetéstől mentesen kell ellenőrizni a hazai és a külföldi élelmiszereket. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a kabinet számos intézkedést hozott, amelyek segítettek kiszorítani a külföldi termékeket. Példaként említette, hogy a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó törvény módosítása után a szlovák, a német és a lengyel UHT tejek eltűntek a magyar piacról.

Az LMP a pécsi uránbánya újranyitására kérdezett rá

Jávor Benedek (LMP) arra várt válasz: ki hozott döntést a pécsi uránbánya újranyitásával kapcsolatban.

Mik a kormányzat szándékai és hogyan szolgálja a projekt a nemzetgazdaság érdekeit? Hogyan egyeztetnek erről a pécsiekkel? - tette fel kérdéseit a politikus. Emlékeztetett arra: a korábbi uránbányászat környezeti kárait a mai napig nem tudta felszámolni az állam.

Fónagy János államtitkár azt mondta: a kormány döntése szerit a következő fél évben állami és piaci szereplők bevonásával vizsgálják meg a bánya újraindításának lehetőségeit és társadalmi következményeit, elemzik az ásványvagyon hasznosíthatóságát és a kockázatokat is. A kormányzat ennek eredménye után határoz a tervek támogatásáról vagy elvetéséről.
Hozzátette: két ausztrál vállalat 2006-ban kapott engedélyt a vizsgálatokra, de jogosultságot a kitermelésre csak akkor szerezhetnek, ha kutatásaikat igazolják és a szükséges engedélyeket beszerzik.

Fidesz: megfelelő-e az uniós források felhasználása?

Balla Mihály (Fidesz) azzal kezdte felszólalását: a szocialista kormányok az uniós források felhasználása terén is nehéz örökséget hagytak maguk után, de szerinte az elmúlt két évben növekedett a kifizetett források összege.
Arra várt választ: mit tesz a kormányzat az állami előleg kifizetésének gördülékenyebbé tételéért. Ezt fontosnak nevezte, mert - mint mondta - a projektek általában utófinanszírozással valósulnak meg. Fónagy János szerint a legnagyobb kockázatot a projektek nem megfelelő előrehaladása jelenti, az elmaradás több százmilliárd forintot tesz ki. Ennek egyik oka a kedvezményezettek likviditásának elégtelensége, vagy az, hogy nem áll rendelkezésre az önerő, elsősorban az önkormányzatoknál.

Az intézkedések között említette, hogy általánossá tették a szállítási előleget az állami kedvezményezettek esetében, és 30 százalékra növelték ennek mértékét.

11:54 - A közszolgálatban dolgozók nyugdíjazásáról, a zsebszerződésekről, a nyerőautomatákról és az iskoláztatási támogatásról szóltak az interpellációk az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

Az LMP a közszolgálati dolgozók kényszernyugdíjazására kérdezett rá

Karácsony Gergely (LMP) a közszférában dolgozó 62 év felettiek nyugdíjazásáról szólva azt mondta: 30 ezer embert érinthet az intézkedés, bár - mint utalt rá -, a kormány még későbbre ígért adatokat.

Közlése szerint eközben az egészségügyi kormányzat azt jelezte, hogy az ágazatot padlóra küldené az intézkedés, és az oktatásban is problémát okozna. Leszögezte: nem indokolható demográfiai okokkal a pedagógusok nyugdíjazása.

A Fidesz szerinte ennek ellenére megválaszolta az "álkonzultációja" egyik kérdését: nem célja, hogy az idősebbek a foglalkoztatásban maradjanak. A képviselő arra kérdezett rá: mire számíthatnak a közszféra munkavállalói?
Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a takarékos állami gazdálkodásra is figyelemmel kell lennie a kormánynak. A közigazgatás korfáját bemutatva elmondta: bár sok fiatal van, negyven éves koruk környékén sokan elhagyják a szektort, majd nyugdíj előtt térnek vissza ide.
Célnak nevezte, hogy a negyven évesek számára is nyújtson perspektívát a közszolgálat. Közölte azt is: ésszerű megoldást akarnak, figyelve az egyes részterületek igényeire. A döntés tehát még nem született meg - mondta -, de szigorúbban alkalmaznák a 62 éves nyugdíjkorhatárt.

A képviselő számára nem volt elegendő a válasz, az Országgyűlés viszont elfogadta, 205 igen, 64 nem szavazat mellett.

Fidesz: mit tesz a kormány a zsebszerződések felszámolásáért?

Nagy István (Fidesz) a zsebszerződések felszámolásának fontosságáról beszélt. Mint mondta a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejártához közeledve jelentek meg az országban a zsebszerződések, amelyek közvetítőkkel, külföldieket juttattak földhöz.

Egyetértett azzal, hogy a büntető törvénykönyvben megjelenik az engedély nélküli földszerzés tényállása, mert szerinte a Dunántúlon mintegy 1 millió hektár lehet főleg osztrákok tulajdonában. Hangsúlyozta: stratégiai értékünk forog kockán, és nemzeti ügynek nevezte a földkérdést.

Budai Gyula államtitkár elmondta: 2014. május 1-jén jár le a moratórium, eddig a kormány mindent megtesz azért, hogy külföldiek ne kaphassanak földet. Ennek érdekében egy tárcaközi bizottságot állított fel, amely előkészíti a szükséges jogszabályokat.

Az új földtörvény előzetes hatósági engedélyezéssel igyekszik kiszűrni az átruházásokat, és - mint mondta - a kormány fontos szerepet szán az ügyészségnek is, amely keresetet indíthatna ilyen esetekben.

Beszámolt az Őrségi Nemzeti Parknak juttatott támogatásról, amellyel a nemzeti park kisajátíthatja a jogellenesen megszerzett földterületeket. Az államtitkár szerint az intézkedéscsomag garantálja, hogy fellépjelek a jogellenes szerződésekkel szemben. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP a nyerőgépekről

Tóth Csaba (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a szerencsejátékról szóló törvény módosításával megteremtették a helyhez kötött szerveralapú nyerőgépek üzemeltetésének lehetőségét. Hozzátette, hogy ezzel együtt felemelték a játékadót, ami miatt a korábbi 22 ezer nyerőgépből, mára csak négyezer maradt a piacon. Hangsúlyozta, hogy amíg 2011-ben a játékadóból 51 milliárd forint folyt be, addig idénre 78,4 milliárdot terveznek. Szavai szerint a jelenlegi helyzetet figyelembe véve kijelenthető, hogy ez nem fog teljesülni.

Az új üzemeltetési modell lényege egy olyan központi szerver működtetése, amelyik segítségével valós időben lehet követni a nyerőgépek forgalmát - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a tavaly ősszel elfogadott törvénymódosítás után több mint fél évig hiányzott az üzemeltetéshez szükséges végrehajtási rendelet, miközben a rendszer engedélyeztetési folyamata még akár további fél évig is eltarthat.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt hangoztatta, hogy a hagyományos működtetésről a szerver alapú működtetésre való áttérés jogszabályi környezete teljes körűen biztosított. Kijelentette, hogy így egyszerűbb lesz üzemeltetni a nyerőgépeket, a NAV pedig intenzívebben és hatékonyabban tudja ellenőrizni a szerencsejátékokat.

A választ a képviselő nem, a Ház viszont elfogadta, 200 igennel 57 nem ellenében.

Jobbik: nem csökkentek az iskolai hiányzások

Dúró Dóra (Jobbik) arra az intézkedésre emlékeztetett, amelyik szerint az iskoláztatási támogatás folyósítását ötven óra igazolatlan hiányzás után felfüggesztik, hogy ezzel szorítsák vissza a lógásokat. Szavai szerint miközben a statisztikák azt mutatják, hogy ezt a célt elérték, de a Jobbik szerint a végrehajtás nem sikeres. Kijelentette, hogy a pedagógusok több helyen a "főként cigány családok fenyegetései miatt" nem merik beírni a hiányzást. Olyan információkra is hivatkozott, amelyek szerint egyes családok orvosokat zaklatnak, hogy azok állítsanak ki igazolást az egyébként egészséges gyermekeiknek.

Az interpellációra választ adó Halász János elismerte, hogy az ország egyik legnagyobb problémája a szegénységben élők, köztük a romák helyzetének romlása.

Leszögezte, hogy a rendszerváltozás óta viszont először jött létre olyan, az emberi erőforrásokra koncentráló minisztérium, amelynek célja a szegénységellenes szakpolitikák összehangolt működtetése.

A kormány növelni fogja a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyeit és megoldja a munkaerőpiaci integrációjukat - mondta.

Dúró Dóra nem fogadta el a választ, ezt az Országgyűlés tette meg 205 igennel, 53 nem és három tartózkodás ellenében.

11:18 - Rogán Antal, Fidesz frakcióvezetője szerint az LMP-s képviselők "perverz vonzalmat" éreznek a láncok és a bilincsek iránt, ugyanakkor az ellenzéki párt szerdai demonstrációja nem "felnőttfilm-forgatás" helyszíne, hanem egy munkahely és ott dolgozókat a legkevésbé sem érdekli az LMP "lánccsörgetése".

Ezt követően az interpellációk között a Kossuth téri fakivágásokról, a Malév felszámolásáról, valamint a közszférában dolgozók kényszernyugdíjazásáról is szó volt.

Fidesz: az LMP "perverz vonzalmat" érez a láncok és a bilincsek iránt

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az LMP Közgép-telephelyén tartott szerdai demonstrációjára utalva úgy fogalmazott: aki látni akarta az láthatta, hogy LMP-s képviselők "a láncok és a bilincsek iránt egészen óhatatlan perverz vonzalmat éreznek", és láthatóan erre "stimulálólag hat", ha egyenruhások is jelen vannak az "előjáték közben".

A frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy ahol az LMP szerdán akciózott, az nem egy nem egy "felnőttfilm-forgatás helyszíne", hanem egy munkahely, ahol magyar emberek, kétkezi magyar munkások dolgoznak, őket pedig a legkevésbé sem érdekli az LMP "lánccsörgetése".

Rogán Antal azt ajánlotta az LMP-seknek, hogy ha legközelebbi extrém akciójuk színhelyét tervezik, akkor kérjenek tanácsot egy olyan honfitársunktól, akik felnőtt filmekben világraszólót alkotott, hogy ezt a láncok és bilincsek iránti vonzalmat, miként lehet "értő és megértő közönséghez igazán hatékonyan eljuttatni".

A frakcióvezető kitért arra is, a jelenlegi gazdasági helyzetben, az európai pénzügyi válság körülményei közepette, Magyarországon munkahelyet teremteni az EU-s pénzek felhasználásával lehet, ezért óriási a jelentősége, hogy ezeket a pénzeket fel tudják-e használni a magyar vállalkozások.
Interpellációk

Az MSZP szerint törvénytelenül zajlott a Kossuth téri fakivágás

Steiner Pál (MSZP) a középkori úriszékhez hasonlította a hatóságok eljárását a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban. Mint mondta, több mint hetven fa és nagy területű cserje kivágására egy napon belül adtak engedélyt, az Országgyűlés hivatala, mint kérelmező pedig egy személyben tulajdonos, fellebbezési joggal rendelkező ügyfél.

Emlékeztetett arra: az ombudsman szerint mindez több ponton aggályos, nem volt például kertészeti helyreállítási terv és nem vizsgálták a fák átültetésének lehetőségét sem. A jegyző eljárása és döntése tehát téves - mondta. Arra kérdezett rá: kik helyezték nyomás alá a hatóságokat.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, ha a szocialisták lettek volna hatalmon, sem Millenáris, sem Nemzeti Színház, sem Mária Valéria híd nem épült volna. Szerinte a korábbi szocialista kormányok ugyanúgy elkezdték átalakítani a Kossuth teret, csak nem jutottak a végéig.

Mint mondta, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet a jegyzőkre bízza a növények védelmét, így szerinte jogszerű volt az eljárás, a felülvizsgálatra pedig a kormányhivatal jogosult. Mindkettő a törvényeknek megfelelően járt el - közölte. Hangsúlyozta: a kormányhivatalok az állampolgárok számára is gyorsabb ügyintézést tesznek lehetővé.

Steiner Pál a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 200 igen, 30 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik: a Malévet együtt döntötte be a Fidesz és az MSZP

Volner János (Jobbik) szerint a Malév csődje mögött a Fidesz és az MSZP nagykoalíciós alkuja áll. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csődből a Wizzair húzta a legtöbb hasznot, ahol Oszkó Péter korábbi szocialista pénzügyminiszter igazgatósági tag.

Varga Jenőt, Gyurcsány Ferenc bizalmasát nevezte meg "hídként" a két párt között, akit a légitársaság felszámoló biztosának nevezett ki a kormány - mondta. A szocialisták szerinte mindent megtettek, hogy csődbe jutassák a társaságot, az Orbán-kormány pedig a végső lökést adta meg ehhez.

Fónagy János államtitkár azt hangsúlyozta: a kormány kezdettől fogva érdekelt abban, hogy az ország sikeres vállalkozásoknak adjon otthont. Képtelennek és abszurdnak nevezte a vádakat és visszautasította azokat.
Emlékeztetett az Európai Bizottság februári határozatára, amely szerint egyes támogatások nem összeegyeztethetőek az uniós előírásokkal. Ezután szerinte nem maradt esély a társaság fenntartására, ugyanakkor azt mondat: nem véletlenül ment tönkre a cég, a csődöt a hibás privatizációs szerződés és a korábbi kormányok menedzsmentjeinek hibás döntései okozták.

Hangsúlyozta: Varga Jenőt a független bíróság jelölte ki felszámoló biztosnak.

Miután a képviselő nem fogadta el a választ, a Ház 205 igen, 58 nem és 4 tartózkodás mellett szavazta meg azt.

10:55 - A KDNP az elmúlt félév politikai eseményeit értékelte, az LMP az oligarchák uralmáról, az MSZP a jövő évi költségvetés megalapozatlanságáról beszélt, a Jobbik pedig a földtörvény tervezetét kifogásolta csütörtökön, az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszakának utolsó ülésnapján napirend előtt.

A KDNP az elmúlt félév eseményeit értékelte


Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában az elmúlt félév törvényhozási munkáját és politikai eseményeit értékelte. Kiemelte a január 1-én hatályba lépett alaptörvényt és az év eleji békemenetet, amely szerinte "jóarcú, tiszta tekintetű, gyűlöletmentes emberek" felvonulása volt. A kormányzati intézkedések közül felhívta a figyelmet a devizahitelesek megsegítésére, a rezsiköltségek befagyasztására és a munkahelymegőrző csomagra, amelyek mind a magyar családok érdekét szolgálja.

Közölte: a Nyirővel vagy Horthyval kapcsolatos vitába nem akar
bekapcsolódni, de szerinte Prohászka Ottokárt mindenképpen meg kell védeni. Kijelentette: a rasszizmus elleni legbiztosabb védelmet a hiteles kereszténység jelenti.

Halász János államtitkár válaszában a családok megerősítésére tett kormányzati intézkedéseket emelte ki, többek között a három évig járó GYES és a szocpol visszaállítását, illetve a családi adókedvezményt bevezetését és a kismamák részmunkaidős foglalkoztatásának járulékkedvezményét.

LMP: a kormányoldal vessen véget az oligarchák uralmának!

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője, aki szerdán több képviselőtársával és aktivistákkal a Közgép budapesti telephelyén demonstrált, arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy vessenek véget az oligarchák uralmának, szabaduljanak meg az államra telepedő nagytőkésektől egy békésebb tisztább ország érdekében.

Úgy fogalmazott: "jól azonosítható érdekcsoportok polipszerűen rátelepedtek az államra", a kormányoldal nem a magyar vállalkozások, hanem csak egy-két kiválasztott nagy cég érdekében lép fel, és ez a politika megfojtja a "Simicska-Nyerges birodalmon" kívüli magyar vállalkozásokat.

Szerinte hamisan cseng a "hazait védjük szlogen", hiszen a Közgép az elmúlt évben több mint 70 milliárd forint közbeszerzést nyert a Strabaggal vagy leányvállalataival közösen.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kijelentette: kormány közbeszerzésekkel kapcsolatban azt tartja fontosnak, hogy a közbeszerzést elnyert cég tartsa be a törvényeket, végezze le a munkát és fizesse be az adóját. Hangsúlyozta: sem a mostani, sem az előző Orbán-kormány nem rejtette véka alá, hogy szándékában áll olyan magyar cégek helyzetbe hozása, akik alkalmasak arra, hogy magyarországi piacot eluraló multik versenytársai legyenek. Igenis az a feladat, és az a cél, hogy a törvény adta lehetőségen belül a kormány egy nemzeti gazdaságpolitikát folytasson akár tetszik ez önöknek akár nem - jelentette ki, hozzátéve, hogy nem csak a Jávor Benedek által említett cég, hanem a MOL, a MVM, a Richter vagy a Rába is fontos a kormánynak, ők a magyar gazdaság zászlóshajói.

Az LMP-hez fordulva megjegyezte: tisztában van azzal, hogy egy "kisgömböcként viselkedő marketingpártnak" látványelemekre van szüksége, de szerinte ez még nem jogosítja fel őket arra, hogy valótlanságokat állítsanak. Az államtitkár arra hívta a fel a figyelmet, hogy az emlegetett cégcsoporttal kapcsolatban felhozott pénzeket konzorciumban, számos cég közösen nyerte el.

Fónagy János úgy fogalmazott: az a baja az LMP-vel és személy szerint Jávor Benedekkel is, hogy "emberileg és a politikailag hasznos produktumot nem tudnak felmutatni" helyette vádaskodnak. "Önök a 21 század diplomás Hábetlerei" - zárta felszólalását az államtitkár

MSZP: fenyegető kilátások a megalapozatlan költségvetés miatt

Józsa István, szocialista képviselő arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés megalapozatlansága miatt fenyegető kilátásokkal kell szembenéznie az országnak. Az elmúlt időszakot értékelve azt mondta: kormányzati intézkedések a demokrácia és a jogállamiság leépítését, a vállalkozók cserbenhagyását, gátlástalan pénzbeszedést, romló versenyképességet, mélyülő társadalmi szakadékot eredményeztek, adócsökkentés helyett pedig magasabb lett az adóterhelés, mint a kormányváltáskor volt. Önök törvényesítették a korrupciót, az önök által hozott közbeszerzési törvény alapján csak a Közgép tud nyerni - jegyezte meg. A szocialista képviselő az MSZP alternatív költségvetését ajánlotta a kormányoldal figyelmébe.

Cséfalvai Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, nem a jövő évi költségvetés, hanem Józsa István kijelentései megalapozatlanok. Közölte: "nagy izgalommal" várják az MSZP alternatív költségvetését, de remélik, hogy nem olyan lesz mint például a 2006-os, amiben 6,1 százalékos államháztartási hiányt terveztek, de végül 9,4 százalék lett a realitás.

Ezzel szemben - folytatta - az idei és a következő évi költségvetési hiány is 3 százalék alatt lesz. Kitért arra is, hogy a következő évben hárommal kevesebb adó lesz, ahhoz képest, mint, amivel elkezdték a kormányzást.

Jobbik: "futóhomokra" épült a kormány földtörvény koncepciója

Varga Géza, jobbikos politikus szerint "futóhomokra" épült a kormány földtörvény koncepciója, a tervezet az "oligarchák és a Magoszos nagygazdák lobbierejének erőterében", az Európai Uniónak való szolgai alávetéssel, de a közjó teljes figyelmen kívül hagyása mellett készül.
Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára viszont úgy vélte, a jobbikos politikus óriási tévedésben van, és ezt kérte tőle, amíg nem látta a javaslat normaszövegét, addig ne értelmezze a törvényt. Szerinte a földtörvény nem az oligarchák, hanem a családi gazdálkodók érdekét képviseli majd.

Korábban írtuk:

A jövő évi költségvetés fő számainak elfogadásával érhet véget ma az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszaka. A képviselők a büdzsé kiadási, illetve bevételi oldalának meghatározása mellett több mint tucatnyi előterjesztést fogadhatnak el, köztük a hallgatói szerződések szabályainak törvényre emelését.

Az ülés reggel kilenckor napirend előtti felszólalásokkal indul, majd a hétfőről mára halasztott interpellációs blokk következik.

Várhatón délután fél egykor kezdődhet az utolsó parlamenti szavazás a nyári szünet előtt. Ezalatt a parlamenti szokásoknak megfelelően először a több mint háromszáz módosító javaslatról döntenek, majd az Országgyűlés költségvetési bizottsága visszavonul, hogy kiszámítsa, az esetleges változtatások miként érintik a fő számokat.

A testület ülése alatt több indítvány záróvitáját is lebonyolítják, ezeket az ülésnap végén szintén elfogadhatja a Ház.

A jövő évi költségvetést a miniszterelnök javaslatára kezdte a hagyományos őszi, téli időpontnál jóval korábban tárgyalni az Országgyűlés. Orbán Viktor mindezt azzal indokolta, hogy így kiszámíthatóbb, stabilabb alapokon állhat az ország pénzügyi gazdálkodása.

Matolcsy György június 15-én benyújtott előterjesztése alapján az államháztartás - önkormányzatok nélküli - bevétele jövőre 3,2 százalékkal növekedhet az ideihez képest. A javaslat szerint a kiadások 10.492,4 milliárd forintot tesznek ki 2013-ban, így a hiány 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka lehet. A nemzetgazdasági miniszter június végén jelentette be, hogy az általa írt 1,6 százalék helyett akár 2 százalékos gazdasági növekedés is elérhető jövőre a kormány munka világát érintő, tehercsökkentő csomagjának köszönhetően. A 2013-as büdzsé fő számai mellett csütörtökön megszavazhatják még a kormány Erzsébet-programról, illetve a hulladékról szóló törvényjavaslatát, és módosíthatják a tankönyvpiac rendjéről, valamint a köznevelésről és a felsőoktatásról szóló jogszabályokat, továbbá elfogadhatják azokat a változtatásokat, amelyek egységesítenék a rendészeti feladatokat ellátók tevékenységéről szóló szabályokat, és a rendőrséget is bevonnák az iskolakerülés elleni fellépésbe. A nap végén a levezető elnök feladata lesz összehívni az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülését, azt várhatóan szeptember 10-én tartják.

Olvasóink írták

  • 12. Ambar 2012. július 13. 20:08
    „Lesz mit ellopni Flórinak ,választásra már a székháznak hűlt helye lesz!Magántulajdonban lesz!Persze jogilag rendben lesz!Az állami korrupció működik!”
  • 11. zoltania2 2012. július 13. 17:50
    „Fizetésnapon amikor mind ott vannak a parlamentben /bár ilyen soha nincs/ üssön beléjük az ebola! oszt jó napot.”
  • 10. bojtár 2012. július 13. 10:35
    „Mégis megcsinálták: székházzal fizette ki a cigányokat a Fidesz
    Csütörtökön az Országgyűlés utolsó nyári ülésnapján a Jobbik tiltakozása ellenére mégis elfogadta azt a törvényt, amellyel a Fidesz-KDNP-s kormánytöbbség - Alaptörvényt sértő módon - a Farkas Flórián vezette Lungo Dromnak adott ingyen egy ´50-es években államosított, korábban óvodaként használt, több százmilliós értékű budapesti ingatlant.

    A Fidesz cigányszavazatait a 2010-es választásokon besöprő szatellit szervezet "kifizetését" 12 állami ingatlan, egyházak részére történő visszaadásának csomagjába csempészték bele. Még érdemi indokot sem adtak, csak annyit, hogy ez "mindenképpen indokolt".
    A múlt héten Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselők lefülelték ezt a sunyi szándékot az emberi jogi bizottság ülésén és szerdán sajtótájékoztatót tartottak. A nemzeti radikális képviselők által kirobbantott cigány székház botrány hatására a KDNP-s Lukács Tamás vezette emberi jogi bizottság kormánypárti többséggel elfogadott - amúgy házszabályellenes és állami vagyonra vonatkozó szabályokat durván sértő - székházmutyis módosító javaslatát még a "nemzeti együttműködés" szavazógépei is leszavazták múlt pénteken.
    Miután ezt a botrányos székház adományt a 2012. évi költségvetési törvény módosításába nem sikerült becsempészni, ezért négy fideszes képviselő önálló törvényjavaslatot nyújtott be az "adomány" legalizálása érdekében.
    Hétfőn a Jobbik kapcsolódó módosító javaslattal élt a székházjuttatás megakadályozása érdekében és a részletes vitában minden érvet felvonultattak a radikális képviselők a diszkriminatív és nemzeti vagyon megcsapoló akció ellen.
    Záróvita kizárásával akarták a szavaztatást, de Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában azt kérte, hogy vegyék le ezt az egyszer már megbukott javaslatot, amely sérti az Alaptörvény 38. § (4) bekezdését, amely szerint állami vagyont elidegeníteni csak átlátható szervezetnek lehet, a Lungo Drom pedig nem ilyen.
    gyébként a Jobbik az egyházi ingatlanok visszaadásával egyetért. A fideszes levezető elnök a kérésnek nem adott helyt, így egycsapásra a Lungo Dromé lett az értékes ingatlan. Mi folyik itt? Hol a határ? Ki lesz a következő? Mi kell még ahhoz, hogy végre emberközpontú rend legyen hazánkban: elszámoltatás, nemzeti vagyon elherdálása helyett annak visszaszerzése és a nemzet felemelése. A történet azonban itt még biztosan nem ér véget: az alapvető jogok biztosához fordul a Jobbik a törvény alkotmánybírósági megtámadása érdekében.
    Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő”
  • 9. mais 2012. július 13. 09:12
    „Jönnek az újabb megszorítások !?”
  • 8. bojtár 2012. július 13. 08:59
    „orsos nem lehet hibáztatni mert ott sem volt szokásos üleptisztításra ment a gyarmatosítókhoz:
    http://szentkoronaradio.com/belfold/2012_07_12_jew-york-forabbija-elott-gazsulalt-orban-viktor-a-tema-a-magyarorszagi-antiszemet”
  • 7. bojtár 2012. július 13. 08:13
    „http://www.youtube.com/watch?v=II5nbP3xWqE&feature=player_embedded”
  • 6. torrentevader 2012. július 12. 23:57
    „rablóbanda.”
  • 5. bojtár 2012. július 12. 22:40
    „csak a kezemet figyeld mert csalok,költségvetés”
  • 4. Ambar 2012. július 12. 22:22
    „Színjáték az egész ! Peti és Viki van min nevetni a saját tábort akik mindezt elhiszik , egyre kevesebben!Bárcsak az ország lakosai lennének ilyen jó kedvűek ,csak sajnos nekik nincs miért!Ők a luxus hotel helyett a lakásaikban nyaralnak,már akinek van !Remélem a hazugsággyárat is szünetelteti a bóvli kormány!”
  • 3. load 2012. július 12. 20:35
    „A Windows-nak nincs annyi változata, mint a 2013-as évi költségvetésnek lesz.”
  • 2. Oedenburger49 2012. július 12. 17:12
    „Dilettáns- kókler banda ! Meddig nyúzzátok még a magyar embereket és tönitek a saját és holdudvarotok zsebeit ???”
  • 1. machers 2012. július 12. 12:21
    „Minek szavaznak róla?!
    Ennyi erővel a 49. heti kenószámokról is szavazhatnának. Bár, azt előbb eltalálnák, mint a költségvetés számait.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feloldották az országos tűzgyújtási tilalmat

A megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai által elrendelt és jelenleg is hatályban lévő… Tovább olvasom