Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

Parlament: családvédelem, területfejlesztés

"A közösségeknek szükségük van célokra, víziókra" - hangzott el a területfejlesztési módosítás kapcsán a pénteki ülésnapon. A Jobbik szerint centralizáció lesz a vége.
20:55 - A területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások, valamint a nemzeti mobilfizetési rendszer általános vitájával zárta munkáját az Országgyűlés pénteken este.


Fidesz: a közösségeknek szükségük van célokra, víziókra

Ha egy közösségnek nincs célja és víziója, akkor a számára juttatott források olyanok, mint ha egy lyukas zsákba öntenék őket - mondta felszólalásában a fideszes Ékes József.
A politikus - korábbi felszólalókhoz hasonlóan - szintén bírálta a korábbi, regionális rendszert, és azt mondta: az Európai Unió nem írt elő régióalakítási kötelezettséget.
A képviselő bírálta a területfejlesztés eddigi menetét is, amely nem ipari parkokat vagy inkubátorházakat létesített, hanem bevásárlóközpontokat.

Jobbik: a javaslat centralizációt hoz

A jobbikos Szilágyi György szerint az előterjesztés erős centralizációs törekvést fogalmaz meg, az állam szerepét erősíti, a kistérségi fejlesztési tanácsokat viszont megszüntetné.
A politikus ezzel nem értett egyet, mert szerinte a döntéshozatal így politikailag elkötelezett emberek kezébe kerül, miközben a helyi ismeretekkel rendelkezők, vagy a társadalmi szervezetek nem szólhatnak bele a területfejlesztésbe.
Szilágyi György többször is bírálta, hogy a javaslat hatalomkoncentrációira törekszik, szerinte "a törvényből egyértelműen kiolvasható, hogy aki kormányoz, az osztja a pénzt is.

A Fidesz állami mobilfizetési rendszert hozna létre

A Fideszes Láng Zsolt egyéni képviselői indítványával egy állami kézben lévő mobilfizetési rendszert hoznának létre. A képviselő expozéjában elmondta, olyan rendszert szeretnének, amely alapja lehet a közlekedési és parkolási közszolgáltatások értékesítésének, így ez kizárólag állami tulajdonú cég feladata lenne. Később a rendszert bővítenék és további állami és önkormányzati szolgáltatások is lehetne ezen a rendszeresen keresztül fizetni.
Láng Zsolt szerint a rendszer létrehozása több előnnyel is jár, a költségek csökkentése mellett hatékonyságot növel, és új piaci lehetőségeket teremt a vállalkozásoknak. Az induláskor a kényelmi díjak jóval olcsóbbak lehetnek - fogalmazott a politikus, majd közölte, a többi közszolgáltató, így a MÁV, a BKV és a Volán is bekapcsolódhat a rendszerbe.
Láng Zsolt hangsúlyozta, nem célja a javaslatnak, hogy az állam kisajátítsa a mobilpiacot és megszüntesse a versenyét. Elmondta azt is, hogy a mobil vásárlási területen "sok munka van még", a jogalkalmazás még kezdetleges, sok új szabályt kell még alkotni.

MSZP: nem felel meg az unió szabályainak a javaslat

Baja Ferenc, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ha a cégek az unióhoz fordulnak jogorvoslatért, akkor biztosan nem állja meg a helyét a javaslat. Hozzátette, hogy a jóindulatot nem vitatja, de olyan területet akarnak szabályozni, amelyben olyan szerződések garantálják a mechanizmusokat, mint a bankszektorban.
Közölte, nem egyetlen eleméről van szó a távközlési piacnak, hanem mechanizmusokról, így szerinte lopakodó államosításnak is lehetne nevezni a javaslatot. Baja Ferenc - mint fogalmazott - él a gyanúperrel, hogy valaki fogja azoknak a képviselőknek a kezét, akik indítványokkal alakítják az infokommunikációs szektort.
Úgy vélte, azért is "tréfás" az előterjesztés, mert az államkincstárban már működik egy hasonló szolgáltatásokat lehetővé tevő interfész, ezért azt kérte a kormánytól, hogy fontolja meg az áttekintését ennek a rendszernek, mert pazarlás lenne e helyett egy másikat létrehozni.
A képviselő kifogásolta, hogy a kormányban nincs infokommunikációért felelős személy.

A KDNP szerint innovatív lépés lenne a rendszer létrehozása

Spaller Endre (KDNP) úgy vélte, hogy a rendszer létrehozása innovatív lenne, mert maga a technológia is az, az állam pedig új területre lépne, amely jelentős hatékonyságjavulást eredményez.
Kitért arra is, hogy az egységes rendszerhez ki kell kötni, hogy csak a most létrehozandó cég végezze a szolgáltatást, mivel jelenleg széttagolt a szektor. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem monopóliumot akarnak létrehozni, és más cégek is csatlakozhatnak majd az állami rendszerhez.

Jobbik: alapvetően jó irányba mutat a javaslat

A jobbikos Schön Péter szerint alapvetően jó irányba mutat az előterjesztés azáltal, hogy a magáncégeknek kiszervezett - és profitot hozó - tevékenységet ismét állami feladattá teszi. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem tisztázott: hogyan látná el ezen feladatát az állam.
A képviselő támogatandó célnak tartotta, hogy megvalósuljon az elektronikus jegyértékesítés. Fontosnak tartotta a pluszköltségek csökkentését a mobilparkolásnál, emellett hiányolta az autópályák kilométer alapú elszámolásának rendezését.
Hozzátette: az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket is részletezni kellene az előterjesztésben.

MSZP: lopakodó államosítás, lopakodó piacátrendeződés

A szocialista Józsa István szerint lopakodó államosítást és lopakodó piacátrendezést akar megvalósítani az előterjesztő, és szerinte csak idő kérdése, mikor derül ki a javaslatról, hogy ellentétes az uniós kötelezettségeinkkel. A javaslat legaggályosabb részének azt tekintette, hogy a jelenlegi vállalkozásokat arra kötelezi: adják át ügyfeleik adatait az államnak.

Fidesz: rendeleti szinten pontosítható a jogszabály

Az előterjesztő Láng Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: az állam célja nem a "lenyúlás", hanem a szolgáltatás. Szerinte a hiányolt rendelkezések végrehajtási rendeletekkel pontosíthatók.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán a vitát és az ülésnapot lezárta. Az Országgyűlés következő ülését hétfőre hívta össze.

____________________________
18:40 - Az Országgyűlés pénteken délután belekezdett második napirendi pontjának tárgyalásába, a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások általános vitájába. A képviselők összesen 4 óra 20 percben mondhatják el véleményüket a kormány előterjesztéséről.


Fónagy: a kormány fenntarthatóvá tenné a területfejlesztést

A kormány az ország valamennyi térségében a fenntartható fejlődés és a szociális piacgazdaság feltételeinek érvényesülését, valamint a térségi és a helyi közösségek kezdeményezéseinek segítését célozza - mondta Fónagy János fejlesztési államtitkár, a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások általános vitájában elmondott expozéjában.
A kabinet képviselője szerint a javaslat hatékonyabb, összefogottabb, így ellenőrizhetőbb és költségtakarékosabb területgazdálkodást tesz lehetővé. Mint mondta, az előterjesztés összhangban van a kormány versenyképesség-, foglalkoztatottság- és életszínvonal-növelésre vonatkozó elkötelezettségével.
Fónagy János egyebek mellett szólt arról is, hogy a jövőben bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre.

Fidesz: választott tisztségviselők kezébe kerülhet a területfejlesztés

A fideszes Szűcs Lajos vezérszónoki felszólalásában kiemelte: a sok esetben bürokráciával átszőtt regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével választott tisztségviselők, a megyei önkormányzatok kezébe kerülhet a területrendezés és -fejlesztés fontos feladata.
A kormánypárti politikus emlékeztetett, a Fidesz-KDNP már kormányra kerülése után azonnal belekezdett a közigazgatás hatékonyságának növelésébe, ennek részeként pedig most a területfejlesztést kívánják átláthatóbbá, költséghatékonyabbá tenni.

MSZP: szégyenletes megállapodáson alapul a törvényjavaslat

A szocialista Varga Zoltán úgy fogalmazott, a kormány törvényjavaslata azon a szégyenletes megállapodáson alapul, amelyet - szavai szerint - a megyei közgyűlési elnökök és a miniszterelnök kötött.
Az ellenzéki politikus szerint az önkormányzati fenntartású intézmények államosítása után feladatot kellett találni a megyei közgyűlések elnökeinek, ami pedig a területfejlesztési tanácsok megszüntetését eredményezte.

KDNP: új küldetése lesz a megyei önkormányzatoknak

Seszták Oszkár (KDNP) szerint a tervezet új küldetést, új távlatot nyitva fogalmazza újra a megyei önkormányzatok, közgyűlések működését. Ezzel teret enged az alulról jövő és területi adottságokból adódó fejlesztések megvalósításának. A kormánypárti politikus szerint az eddig burjánzó módon jöttek létrre a helyi területfejlesztést felügyelő szervezetek kapcsán is tiszta helyzetet teremt az új szabályozás.
Emellett Seszták Oszkár szerint az egyik legfontosabb változás, hogy a döntések demokratikusan választott testületek kezébe kerülnek.

Jobbik: a tervezet sérti az önkormányzatiságot

Volner János (Jobbik) szerint az Országgyűlés előtt lévő tervezet sérti az önkormányzatiságot, veszélyezteti az önkormányzatiság működését, az uniós támogatások lehívását és az eddigi szintet a regionális operatív programok működtetésében.
A jobbikos politikus hozzátette: Magyarország nem engedheti meg azt a luxust, hogy kettős intézményrendszer működtessen.

LMP: csökkenteni kell a korrupciót

Szilágyi Péter (LMP) üdvözölte, hogy demokratikusan választott testületek felügyelik majd a jelenleg átláthatatlan és túlburjánzó területfejlesztést és ezáltal az emberekhez közelebb hozza ezt a kérdést. Emellett az LMP szerint fontos, hogy csökkenjen a korrupció az önkormányzati fejlesztések körében.
Szerinte az új szabályok a kormányzati függést és a felülről irányított területfejlesztési politikát valósítják meg.

Fidesz: újra kell írni a megyei önkormányzatok jogait és felelősségét

A fideszes Becsó Zsolt szerint a nagy múltra visszatekintő megyerendszer az elmúlt kormányok tevékenysége által ezer sebből vérzik, a többi közt azért, mert folyamatosan vonták el forrásait.
A képviselő szerint azonban nemcsak forráskihelyezésre van szükség, hanem a megyék jogainak, kötelességének és felelősségének újraírására. Szerinte ezen közigazgatási egységeknek is szolgálniuk kell például az államadósság csökkentésének célját.
Rámutatott arra is, hogy a javaslat számos lehetőséget biztosít a régión, térségen, kistérségen belüli konzultációra. Kiemelte azt is: a tervezet szerint a megyei önkormányzatok a törvényben meghatározott munkájukról évente beszámolnak a miniszternek.
Frakciótársa, Román István felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi kormányok tevékenységének eredményeként nem csökkentek, hanem emelkedtek a területi különbségek, ezzel szerinte kudarcot vallott a korábbi területfejlesztési rendszer.
A politikus úgy látta, hogy az előterjesztésben szereplő intézményrendszer garanciát jelnet arra, hogy a későbbiekben a leszakadó területek számára fontos szempontok érvényre jussanak a döntéshozatalban.
Fontosnak tartotta azt is, hogy a területfejlesztés a helyi vállalkozások bevonásával történjen.
A szintén fideszes Tilki Attila szerint Magyarországra nem jellemző a regionális identitás, és bírálta, hogy a szocialista kormányok a régiókat erősítették, a megyék ellenében. Úgy fogalmazott: az Európai Unió sosem mondta ki, hogy a régió az általa támogatandó, megfelelő területi egység.

________________________
15:45 - A KDNP szerint nem igaz, hogy a családvédelmi törvényjavaslat egy családmodellt támogat - mondta Harrach Péter, a sarkalatos törvény csütörtöki általános vitájában elhangzottakra reagálva.


KDNP: a törvény a nemzet jövőjéről szól

A kereszténydemokrata Bagdy Gábor szerint a családvédelmi törvényjavaslat elfogadása rendkívüli esemény lesz, egy mintegy két évtizedes munkának a gyümölcse.
A jogszabály előremutató elemének nevezte, hogy a gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam külön törvény szerint ellentételezi majd. Van tehát még feladat, az egyik éppen az utóbbi törvénynek a megalkotása - mondta, majd úgy fogalmazott, hogy a családvédelmi törvény a nemzet jövőjéről szól.

Jobbik: hiánypótló törvényről van szó

A jobbikos Kulcsár Gergely szerint a családvédelmi törvény egy hiánypótló jogszabály, hiszen ma Magyarország egyik legégetőbb kérdése az, hogyan tud az állam úrrá lenni a demográfiai válságon. Ehhez szerinte gyermekvállalásra kell ösztönözni a fiatalokat.
A politikus - mint mondta - örömmel tapasztalta, hogy a törvényjavaslat nem értéksemleges módon akarja meghatározni a családdal kapcsolatos rendelkezéseket.

Fidesz: nem ciki házasságban élni

Czunyiné Bertalan Judit, fideszes képviselő szerint a javaslat célja, hogy 50 év kommunizmus alatt lezüllesztett családi kapcsolatokat, a család fogalmát a helyére tegye, és tükrözze a mai magyar társadalom többségének értékrendjét. Hozzátette: a KDNP és a Fidesz frakcióban többségében olyan képviselők ülnek, akik több gyermeket nevelnek és családban, házasságban élnek.
"És ez nekünk ma 2011-ben, Magyarországon nem ciki. Lehet, hogy néhányan úgy gondolják, hogy ez nem olyan trendi, meg esetleg jobb a celebség mellett még szinglinek is lenni", de egy gyereknek elsősorban anyára és apára, kiegyensúlyozott családi körülményekre van szüksége - fogalmazott a képviselő.
Az LMP-s Vágó Gábor erre úgy reagált, az LMP-sek sem gondolják, hogy házasságban gyermeket nevelni ciki volna, csak azt mondják, hogy sokféle családi forma van, és mindegyiknek egyforma jogosultságot kell adni.

Jobbik: "meseszerű, lírikus" a törvényjavaslat

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője "meseszerű, lírikus munkának" nevezte a javaslatot, amely a konkrét szabályokat mellőzi. Kiemelte, hogy a kormány ugyan fontos célként nevezi meg, hogy a gyerekeket meg kell védeni a médiából rájuk zúduló szellemi környezetszennyezéstől, miközben "bizony egy Alföldi Róbert még mindig a helyén van", "olyan szimbólumok maradhatnak Magyarországon, amelyeket ki kéne lőni az éterbe".
Senki ne támogasson megélhetési gyerekszülést - mondta a képviselő, aki ezért azt javasolta, hogy legyen alsó életkori határa a családi pótlék folyósításának, 13-14 éves "anyáknak" ne járjon juttatás.


Turi-Kovács: akkor van értelme a törvényjavaslatnak, ha híveket szerez a család gondolatának és nem további megosztottságot eredményez

Turi-Kovács Béla, fideszes képviselő azt mondta, a kisgazdáknak ugyanolyan fontos a család, mint a kereszténydemokratáknak, és ezt mindig igyekeztek érvényesíteni, de sohasem jogszabályokon keresztül, hanem a társadalom meggyőzésével. Szerinte a törvényjavaslatnak akkor van értelme és súlya, ha képes arra, hogy híveket szerezzen a család gondolatának, és nem további megosztottságot eredményez.
A fideszes képviselő nem tartotta szerencsésnek, hogy olyan konkrét elemek kerültek be a törvényjavaslatba, amelyet inkább a családjogi törvényben kell szabályozni. Hozzátette: a mai vita nagyrész megspórolható lett volna, ha egy "picikét elvibb" jelleggel kerülnek fogalmaznak meg egyes tételeket.
Hitünk legyen szilárd, de a nézeteink a társadalmi valóságra is legyenek nyitottak - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Harrach: nem csak egy családmodellt támogat a javaslat

Harrach Péter, a vitában adott válaszában azt mondta, nem igaz, hogy a javaslat egy családmodellt támogat, szerinte a törvény a "lehető legsoványabb definíciót" adja a családról, ezt bővítve, ebbe minden családtípus belefér. Hangsúlyozta: nem könnyű egyszerre kettős feladatot ellátni: elfogadni a valóságot és közben rámutatni, hogy melyik a legeredményesebb, legjobb életet biztosító megoldás. Szerinte ez nem leszűkítést, hanem az értéktartalom megjelenítését jelenti.
A gyermek érdeke, hogy teljes kiegyensúlyozott családban éljen, ezt ki kell mondani, de ez nem jelenti azt, hogy a sérült házasság vagy a sérült család ne igényelne az állam részéről fokozott segítséget - mondta. Úgy vélte, a vitában két értékrend, a közösségekre és az individuumra építő társadalomkép ütközött, de szerinte a jövőt mégiscsak a közösségek szolgálják.
Ezt követően lezárták az általános vitát.

_______________________________________
14:10 - A család fogalmáról vitáztak kormánypárti és ellenzéki képviselők a családok védelméről szóló kereszténydemokrata törvényjavaslat pénteki parlamenti vitájában.


Vita a család fogalmáról a kormánypártiak és ellenzékiek között

Több mint egy órán át tartó, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki arról, hogy a családvédelmi törvényjavaslatban valójában ki tartozik a védendő családok közé.
Az LMP-és és MSZP-s képviselők is azt hangsúlyozták, hogy a javaslat létező családi formákat nem vesz figyelembe, így a meddő házaspárokat vagy a párjuk gyermekét nevelő élettársakat kizárja ebből a definícióból. Lendvai Ildikó MSZP-s politikus például azt mondta, az ombudsman is felhívta arra a figyelmet, hogy a gyermekek után járó adókedvezmények szempontjából nem azonos elbírálás alá kerülnek a házasságban élő háromgyerekes szülők, és az előző házasságból hozott három gyermeket nevelő élettársi kapcsolatban élő párok. Az LMP-s Szabó Tímea a házasság szentségét tiszteletben tartva arra hívta fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy nem kizárólag a házasság jelenti a családot ma Magyarországon és Európában. Frakciótársa, Ertsey Katalin pedig azt hangsúlyozta, hogy a javaslat szerint nem minősül védendő családnak az a meddő pár, aki nevelőszülőként vállal gyermeket, de az sem, aki nagyobb családjában hosszú távon segít ellátni a rokon gyermekeket. Hozzátette: ismer olyan párt, akik elhunyt szülők gyermekeit minden formalitás nélkül nevelték fel, ez a törvény viszont tőlük is megtagadja a családi védelmet.
Horváth Zsolt fideszes képviselő ugyanakkor azt mondta, ez a törvény azokról a családokról szól, akik gyermeket nevelnek. Szerinte az az MSZP célja, hogy "ránk húzza azt a vizes lepedőt", hogy a kormányoldal ezen túl a csak templomi esküvővel létrejött házasságokat védi majd. Leszögezte: a javaslat egyenrangúan kezeli a házasságot és az élettársi viszonyt. Hozzátette: a párjuk gyermekét nevelő élettársak esetében a családba fogadó gyámság intézménye áll fenn, ami szerepel a törvényjavaslatban. Ezt az indítványt "politikai haszonszerzésre" használja az MSZP; "tetten érhető a szándék, kilóg a lóláb" - fogalmazott. A nevelőszülőkkel kapcsolatban azt mondta: nevelőszülőt a gyámhatóság rendeli ki, ez nem kategóriája család fogalmának, ugyanakkor a nevelőszülőkhöz kerülő gyermek ugyanúgy megkapja azt a juttatást, ami jár neki.
Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár úgy vélte, az LMP ugyanazt a gondolkodást hozza vissza a családról, amit az SZDSZ 20 évig képviselt. Szerinte az MSZP és az LMP félremagyarázza az előterjesztést, "egészen mást hazudnak bele", mint ami olvasható.
A szocialista Kiss Péter arra figyelmeztetett, hogy az alaptörvény kiterjeszti az állam védelmi kötelezettségét valamennyi családra, függetlenül a felek nemétől, vagy attól, hogy a kapcsolat házasságon alapul-e vagy sem. Szerinte azért vet fel aggályokat a mostani javaslat, mert nem az alaptörvény definícióját használja, hanem ezt leszűkíti.
Wittner Mária fideszes politikus erre reagálva az egészséges családot egy nő és egy férfi, valamint az általuk nevelt gyermekek közösségeként határozta meg. "Én azért nagyon szeretném látni, hogy az egynemű családok, hogy nemzenek egymásnak gyerekeket. Önök sem akarják, hogy az unokáik, gyerekeik, egynemű családokban éljenek" - mondta.

A gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozta a Fidesz és a KDNP

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) szerint a gazdaság fejlődését és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti a drámai népességfogyás és a társadalom egyre gyorsabb elöregedése.
Kiemelte: a gyermekvállalás olyan hosszú távú döntés, amelynek meghozatalához stabil és kiszámítható viszonyokra van szükség. A kormányoldal családvédelmi törvényjavaslata éppen ezért sarkalatos törvényben kívánja rögzíteni a családok védelmének alapvető szabályait és intézkedéseit - fűzte hozzá a fideszes politikus.
A kereszténydemokrata Lanczendorfer Erzsébet egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az előző ciklusban jelentősen csökkentek a családoknak járó kedvezmények, ami kiszámíthatatlan, bizonytalan helyzetbe hozta a szülőket, illetve a gyermekvállalás előtt állókat.

Fidesz: az ellenzék nem érti a javaslat lényegét

A fideszes Horváth Zsolt szerint az ellenzéki képviselők többsége nem érti a családvédelmi javaslat lényegét, nem érti, hogy ez a jogszabály milyen szándékkal született. Azzal a szándékkal - folytatta -, hogy a gyermeket nevelő családok számára védelmet jelentsen, és ezt kétharmados javaslat szintjére emelje. Ezt követően ha valaki ennek ellenkező javaslatot akar tenni, módosítania kell tudnia e kétharmados törvényt is - mutatott rá, megjegyezve, hogy szerint ez biztonságot jelent a jövőre nézve.
Kitért arra a tervezett rendelkezésre is, amely szerint a nagykorúaknak gondoskodniuk kellene szüleikről, ha azok önhibájukon kívül kerülnek olyan állapotba, hogy segítségre szorulnak. Ez szerinte egy íratlan szabály, amit a többség ma is betart, és a társadalomnak csak egy kis része veti el, ám ezután tőlük is kikényszeríthető lesz, hogy így tegyenek.

MSZP: változassák a törvény címét az egyes családok védelméről szóló javaslatra!

A szocialista Gúr Nándor szerint a KDNP-s indítvány címét arra kellene változtatni, hogy az egyes családok védelméről szóló törvényjavaslat, az ugyanis - mint mondta - csak a biztos és jó színvonalú jövedelemmel rendelkező családokat érinti.
A kormányoldal ars poeticája szerinte az, hogy csak a tehetősek élveznek minden plusz támogatást, a messze többségben lévők, az átlagjövedelem alatt keresők pedig a "vesztesei a történetnek".

____________________________
12:30 - További kormánypárti és ellenzéki vezérszónokok felszólalásaival folytatódott a kereszténydemokrata politikusok által benyújtott családvédelmi törvény általános vitája. A KDNP vezérszónokai evidenciának nevezték a család támogatását, a Jobbik politikusa patetikus hangvételű szépirodalmi műnek nevezte az előterjesztést, az LMP felszólalói pedig a különböző családformák közötti különbségtételt kifogásolták.


A KDNP a ciklus legfontosabb javaslatának tartja előterjesztését

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd megosztott vezérszónoki felszólalását azzal kezdte, hogy frakciója a jelenlegi parlamenti ciklus legfontosabb törvényjavaslatának tartja családvédelmi előterjesztésüket.
Mint mondta, nem is érti miért van vita arról a parlamentben, hogy a család és a házasság természetes értékét védeni kell. Elmondása alapján abban mindenki helyesen egyetért, hogy a természetet és az állatokat védeni kell, de szerinte az emberi élet érdekében a családok oltalmazásában is egységet kell teremteni. "Az úgy nem megy, hogy nagy környezetvédő és állatvédő vagyok, de egyébként a családokat legszívesebben negligálnám" - fogalmazott a kormánypárti politikus.
Tarnai Richárd hangsúlyozta, nem szabad megkérdőjelezni a család "természetes hagyományait", hiszen korábban ez okozta a nyugat-római birodalom bukását is.
A KDNP másik vezérszónoka, Michl József azt mondta, a javaslat szándékosan nem használ tiltásokat, és negatív fogalmakat. A kereszténydemokrata politikus erre példaként említette, hogy az előterjesztésben a terhesség helyett a várandósság szó, az abortusz tiltása helyett pedig a magzat védelme szerepel.
Kiemelte: a törvényben ugyanakkor szükség van annak rögzítésére, hogy a család a nemzet jövője, továbbá, hogy a magzat ember. A javaslat emellett tartalmazza, hogy a "szülőnek kötelessége a gyermeke tartása, nevelése, vigyázása, felnevelése, erősítése, tanítása a jóra, a gyermeknek pedig kutyakötelessége a szülő tartása, ápolása, gondozása, szeretete" - fűzte hozzá.

Jobbik: a nemzethalál árnyékából kell visszahozni a magyarságot

A jobbikos Sneider Tamás vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, a magyarságot a nemzethalál árnyékából kell visszahozni, amihez a család mindenekfeletti támogatására van szükség.
Az ellenzéki képviselő helyzetértékelésében a magyar nemzet fogyásának súlyosságára hívta fel a figyelmet, majd arra is kitért, hogy "időarányosan hatszor gyorsabban növekszik a cigányság száma (...), mint amilyen mértékben pusztul a magyarság".
"Nem önmagában a cigányság magas szülési hajlandóságával van probléma, hiszen jól látható, hogy az iskolázott és dolgozó cigányság, amely sajnos csak a társadalmuk húsz százalékát teszi ki, alig vállal több gyermeket a magyarságnál" - folytatta a jobbikos politikus, kiemelve, hogy egyértelműen az "alulszocializált környezetben született gyermekek" neveletlensége okoz gondot. Sneider Tamás hozzátette, "még ez is elviselhető lenne társadalmunk szempontjából, ha mi magyarok elegen születnénk és nem borulna fel az egyensúly az eltartó és eltartott réteg között". Megjegyezte, "egyértelmű, hogy a cigányság körében az eltartottak száma többszöröse a magyarságénak".
Sneider Tamás a javaslatra térve, patetikus hangvételű szépirodalmi műnek nevezte a kereszténydemokrata előterjesztést, amelyet szerinte "bármely jobb képességű egyetemista egy fél éjszaka alatt el tud készíteni".
A Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, a törvényjavaslat rövidsége miatti csalódottságuk ellenére egyetértenek az abban szereplő alapértékekkel. Mint mondta, legkomolyabb fenntartásuk a család fogalmával kapcsolatban merült fel bennük. Sneider Tamás szerint teljes mértékben osztják azt a véleményt, hogy a legideálisabb család a házasságon alapul, azonban szeretnék, hogy az élettársi kapcsolat meghatározása "egyértelműbben" kerüljön a törvénybe.
Az ellenzéki politikus kiemelten támogathatónak nevezte ugyanakkor, a magzat fogantatástól történő védelmét, ami szerinte a gyermek egészséges fejlődését biztosíthatja.

Az LMP közhelygyűjteménynek nevezte a KDNP javaslatát

Ertsey Katalin, az LMP vezérszónoka közhelygyűjteménynek nevezte a kereszténydemokraták javaslatát. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy az előterjesztés nem jelent konkrét védelmet a családok számára, így az nem óvja meg őket például a kilakoltatás, vagy az elszegényedés veszélyétől.
Az LMP-s politikus emellett bosszantónak tartja, hogy a kormányoldal saját ideológiáját akarja ráerőltetni a társadalomra, de - mint mondta - emiatt nem fog kivont karddal a javaslatra támadni, hiszen annak éppen ez okozza majd vesztét. A keresztény értékekkel egyébként sem áll összhangba, hogy az előterjesztés megveti és lekezeli a családformák egy részét - fűzte hozzá.
Ertsey Katalin a kormányoldal felé fordulva azt kérdezte, ha a családok védelme valóban kiemelt fontos számukra, akkor miért egyéni képviselői indítvány útján akarják szabályozni azt, kikerülve így az egyébként szükséges társadalmi egyeztetést.
Az LMP másik vezérszónoka, Szabó Tímea rendkívül problémásnak és abszurdnak nevezte, hogy a törvényjavaslat a gyermekek számára előírná a szülőkkel történő együttműködést, hiszen szerinte a gyakorlatban nekik nincs lehetőségük a választásra.
Szabó Tímea megerősítette, egyebek mellett azért sem támogatják a KDNP előterjesztését, mert az hierarchiát állít a különböző családformák között.

______________________________
10:45 - A családpolitika célja az, hogy biztosítsa a társadalom egészséges szerkezetét, megteremtse a családok jólétét, szolgálja a nemzet fennmaradását és a gyerekek érdekét - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az új családvédelmi törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában pénteken. A kormány és a Fidesz helyesnek tartja és támogatja a javaslatot, amely az MSZP szerint viszont "Mikola István álmát" valósítja meg.


Harrach: a családpolitika célja a társadalom egészséges szerkezetének biztosítása

A négy kereszténydemokrata képviselő, Harrach Péter, Michl József, Tarnai Richárd és Bagdy Gábor által jegyzett sarkalatos törvényjavaslat természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségeként írja le a családot, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenes ági rokoni kapcsolat, illetve családba fogadó gyámság lehet.
Harrach Péter szerint három fontos elemet tartalmaz a javaslat: rögzíti a családtámogatási rendszert, foglalkozik a munka és a család összeegyeztetésének kérdésével, valamint a nyugdíjrendszer és a gyermeknevelés kapcsolatával. A javaslat így szól az adókedvezményről, amely Harrach Péter szerint a polgári kormány legfontosabb családtámogatási eleme. Mint mondta, a munkajövedelemhez kötött támogatás erősíti a társadalmat fenntartó réteget, azokat támogatja, akik dolgoznak és gyereket nevelnek. A KDNP frakcióvezetője igazságosnak és indokoltnak nevezte, hogy a gyermeket nevelő szülő esetében a munka világában elszenvedett hátrányt valamilyen formában a nyugdíjrendszerben ellentételezzék.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár sokan vitatják, de ez törvényjavaslat elkülöníti a családok támogatását és a szociális rászorultság alapján járó támogatásokat, mert az előterjesztők véleménye szerint a családpolitika nem szegénypolitika. Kiemelte, hogy a javaslat szól a szülő kötelességeiről és - sokak megrökönyödésére - a gyermekek kötelezettségeiről is. Lehet ezen élcelődni - folytatta Harrach Péter - de szerinte a javaslat ezen része nem más, mint a Horn Gyula miniszterelnöksége alatt, 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvényből vett szó szerinti idézet, nem pedig a "KDNP elavult, avas szemléletének megjelenése".

Soltész Miklós: régi hiányosságot pótol a javaslat

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár szerint a családban élés hagyományos viszonylatai még ma is, a drámaian romló válási statisztika, minden rémisztően magas abortuszszám és fogyó népesség mellett is a leginkább elfogadott és vágyott kapcsolati életformák. A fiatalok nagy többsége ma is életen át tartó házasságról és gyermekvállalásról álmodik, még mindig a házasság a leginkább preferált együttélési forma - tette hozzá.
Szerinte a régi hiányosságot pótol a javaslat, a rendszerváltást követően ugyanis elmaradt egy keretörvénybe rendezett, a családi élet alapjait hosszú távon meghatározó jogszabály megalkotása. Ezért történhetett meg, hogy a kormányoktól függően, hol jobb, hol rosszabb sorsa volt a családoknak - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a javaslat kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá teszi a családok és a jövendő családok életének tervezését.

Fidesz: az értéksemleges liberalizmus nemzedékek családi életét tette tönkre

Rónaszékiné Keresztes Mónika, a Fidesz egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a "mindannyiunk életét átszövő, szerencsére hanyatlófélben lévő értéksemleges liberalizmus nemzedékek családi életét tette tönkre", annak ellenére, hogy már az első Orbán-kormány felismerte és a letette az egészséges családpolitika alapjait, kiemelve azt a szociálpolitika elegyéből és elsősorban az adókedvezményen keresztül támogatva a családokat.
Hangsúlyozta: voltak, vannak és lesznek olyan politikai erők, akinek ez nem teszik, de a kormány folytatni tudja "európaformáló, nemzetépítő családpolitikáját". Rendre van szükség, nem drákói szigorra, hanem az értékek rendjére - fogalmazott.
Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz másik vezérszónoka azt emelte ki, hogy javaslat nem értéksemleges, hanem egyértelműen állást foglal, a család, házasság és a gyermekvállalás értékei mellett.

MSZP: a javaslat Mikola álmát valósítja meg

Kiss Péter, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ez a törvény nem magyar valóságból indul ki, hanem "Mikola István álmát" valósítja meg. A korábbi Orbán-kormány egészségügyi miniszterének 2006-os mondatait idézte, amelyek arról szóltak, hogy mindenkori hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. "Ma nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakába’ fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno" - idézte Mikola István szavait a szocialista politikus.
Kiss Péter méltánytalannak tartotta, hogy december 23-án, 9 nappal a tervezett hatályba lépés előtt akarják elfogadni a javaslatot, ezért szerinte abba kellene hagyni a vitát, és előbb le kellene folytatni a társadalmi egyeztetéseket.
Hangsúlyozta: a javaslat a magyar családok százezreit nem tekinti családnak, ilyenek a különnemű, de nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élők és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok is.
Lendvai Ildikó, az MSZP másik vezérszónoka szerint nem a befogadás, inkább a kioktató, "tanítóbácsis" szemlélet jellemzi a javaslatot, amely nem a létező családi formák sokaságához alkalmazkodik, hanem elmagyarázza az embereknek, hogy melyik családmodellt válasszák. Hangsúlyozta: a javaslat leminősíti azokat, akik nem tipikus családban élnek, az elváltakat, az egyszülős családokat és a szándékukon kívül gyermektelen házaspárokat is. Kiemelte: az abortusztörvény szigorítását vetheti fel, hogy a javaslat az alaptörvényhez hasonlóan tartalmazza a magzat fogantatásától való védelmét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra késeltek egy fiatal nőt Budapesten

Több késszúrással megöltek egy fiatal nőt Budapest XVII. kerületében pénteken. Tovább olvasom