Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Parlament: az alkotmányt is módosíthatják a választási feliratkozás érdekében

Benyújtotta a parlamentnek a Fidesz-KDNP a választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát. Eszerint csak az szavazhat majd, aki kéri felvételét a névjegyzékbe.
20:48 - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával, majd a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos előterjesztések általános vitájával folytatták a képviselők a keddi ülésnap vitasorozatát.

Pleschinger: uniós jogharmonizáció miatt változik több törvény

Pleschinger Gyula államtitkár expozéjában ismertette: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításának célja az értékpapírok piaci bevezetésével kapcsolatos uniós jogharmonizáció, a befektetők hatékonyabb kiszolgálása és a társaságok adminisztrációs terheinek csökkentése. Változik a tájékoztató összefoglalóra vonatkozó rendelkezés is, és bevezetik a kiemelt információ fogalmát. Ezekkel segíthetik a befektetőket abban, hogy hatékonyabban elemezzék az értékpapírokkal kapcsolatos kockázatokat.

Módosul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény is: a díjhirdetési rendszert módosítják, ha elfogadják a javaslatot, akkor évente többször is tehetnek a társaságok ajánlatot. Megváltozik a díjhirdetés módja is: nem két országos napilapban, hanem a biztosító honlapján, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján kell meghirdetni az árakat.

Az államtitkár szerint szükséges továbbá a biztosítási és az esélyegyenlőségi törvény módosítása is, főszabályként tiltanák a nemi hovatartozás miatti különbségtételt a díjakban.

A PSZÁF-törvényben több rendelkezést pontosítanának, a külföldi székhelyű cégekről szóló szabályokat pedig egyértelműsítenék - tette hozzá az államtitkár.

A Fidesz támogatta az előterjesztést

Herman István (Fidesz) az előterjesztő szavait megismételve kiemelte: nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeiknek felelnek meg a törvények módosításával.

MSZP: több pozitívum, több aggály

Tukacs István MSZP-s politikus a javaslatot méltatva azt mondta, a tőkepiaci befektetőknek jó lehet, ha egységes szabályok szerint tudják a papírokat értékelni, és ha a kockázatokról értesülni tudnak. Aggályait fejezte ki azonban a kgfb-törvény módosításával kapcsolatban, szerinte ez nem fogja lejjebb nyomni az árakat.

A képviselő helyeselte a külföldi társaságok magyarországi fióktelepeire vonatkozó szabályok pontosítását, az PSZÁF-fel kapcsolatos módosításról pedig annyit mondott: egy pozitívuma van, hogy megakadályozza a Magyar Nemzeti Bankkal való összevonás lehetőségét.

Az LMP nem nyúlna a nemi esélyegyenlőséghez

Ertsey Katalin (LMP) szerint nem lenne jó, ha a biztosítók nem vehetnék figyelembe, hogy a nők tovább élnek, vagy azt, hogy biztonságosabban vezetnek; nem szabad a nemi esélyegyenlőségre hivatkozni ebben az esetben.

A PSZÁF-törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, a jogalkotás most éri be az életet, a változások lassan érkeznek és nem elég erősek. Úgy vélte, hogy a hiteltermékeket is összehasonlíthatóvá kellene tenni.

Jobbik: a befektetőket támogatják a "kisemberek" helyett

A jobbikos Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy a kormány a "kisemberek" helyett a befektetőket támogatja, és LMP-s képviselőtársával egyetértve hiányolta a hitelek összehasonlíthatóvá tételét. Ugyankor üdvözölte a PSZÁF eljárásairól szóló rendelkezések erősítését, de az előterjesztés egészéről azt mondta: miniszteri szinten meg lehetett volna oldani a helyzetet.

Frakciótársa, Nyikos László annyit fűzött hozzá: a kormány megint túlteljesített a jogharmonizáció terén, és a törvényhozást terhelik le ezzel a munkával.

Ezután az elnöklő Latorczai János lezárta az általános vitát, mivel az előterjesztő nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

A kormány a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatáráról

A bírák és az ügyészek nyugdíjazásáról kezdődött vita a Magyarország alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat kapcsán. Előterjesztőként Répássy Róbert államtitkár kormányzati célként nevezte meg, hogy egységes, a társadalmi igazságosságot és szolidaritást kifejező nyugdíjrendszert alakítsanak ki, amelynek során megszüntetik a nem fenntartható és egyes rétegszakmák számára többletjogokat biztosító rendszert.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a törvényhozók túlságosan gyorsan akarták végigjárni a cél eléréséhez vezető utat, ezért a kormány az Ab döntése után úgy határozott, hogy - az eredeti célkitűzésen nem változtatva - alaptörvényi szinten is rögzítik, hogy a bírói életpálya 30-tól 65 éves korig tart - mondta a politikus.

A javaslat 2013. január 1-jétől hatályos, de egy 12 hónapos átmeneti időszakot biztosít. A bíráknak 62 éves korukban nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e tovább dolgozni, de aki a munkát választja, az sem tölthet már be vezető beosztást. Ugyanez vonatkozik az ügyészekre, valamint részben a közjegyzőkre és a végrehajtókra is - sorolta a rendelkezéseket.

Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett szükség van az egyes jogintézmények törvényi szabályozására is, ezért terjesztette a kormány a Ház elé a felső korhatárra vonatkozó törvényjavaslatot - mondta az államtitkár.

A részleteket ismertetve hangsúlyozta, hogy a jövőben nem állhat bírói vagy ügyészi jogviszonyban az, aki saját jogán állami nyugdíjban részesül.

A javaslat - a bírói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot tiszteletben tartva - igazságos és átlátható rendszert jelenít meg - jelentette ki. A szabályozás olyan válaszokat ad az Alkotmánybíróság döntése után kialakult helyzetre, amelyek egyszerre felelnek meg a jogállamiság követelményeinek, ugyanakkor az igazságszolgáltatás hatékony működését is elősegítik - zárta felszólalását.

18:26 - A kulturális államtitkár szerint kiszámíthatóvá teszi a közművelődési intézmények finanszírozását a múzeumtörvény módosítása. A törvény általános vitája után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kérte a képviselőket, hogy hosszabbítsák meg a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatának határidejét.

Fidesz: előrelépést jelent a törvénymódosítás

Pichler Imre (Fidesz) a múzeumok helyzetéről szólva azt mondta: a szocialista kormányok alatt folyamatosan vonult ki az állam erről a területről, ezzel csökkentette forrásaikat.

Előrelépésként értékelte a közművelődési, kulturális normatíva visszaállítását, és elmondta azt is: a tartós vagyonrendezés érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek egyes településeken, például Szigetváron, amelyet tipikus esetként említett. Azt mondta, a szocialista kormányok 2003-tól "szinte eltörölték a föld színéről" az ottani múzeumot.

L. SiLászló: a helyiek szerepvállalása a legfontosabb

mon L. Simon László államtitkár zárszavában azt mondta: nemcsak a jobb módú, de a szegényebb települések is képesek múzeumokat létrehozni napjainkban. Olyan esetekről is említést tett, amikor minisztériumi támogatással jött létre új intézmény. Az intézményfenntartás szempontjából a legfontosabb momentumként beszélt a helyiek szerepvállalásáról, amely nélkül jól működő múzeumok is elsorvadhatnak.

Az államtitkár a finanszírozás és a jogszabályi háttér kiszámíthatóságát, következetességét tartotta fontosnak, amelynek szerinte a tárgyalt javaslat eleget tesz.

Kifogásolta, hogy Hiller István az oktatási rendszerről adott bírálatot. Nem értette, hogyan tudta a politikus a múzeumok helyzetét az iskolákéhoz hasonlítani, mert szerinte ezek összehasonlíthatatlanok.

Alaposan átgondoltnak és jól felépítettnek nevezte a javaslatot, amelyről azt mondta: hozzájárul mind a kisvárosokban, mind a nagyobbakban élők művelődési igényeinek kielégítéséhez.

A nemzeti levéltárakkal kapcsolatban azt válaszolta a szocialista politikusnak: attól még, hogy máshol nem létezik hasonló modell, működhet jól. Hozzátette: a nemzeti levéltári rendszer felállítása mögött szakmai konszenzus van.

Beszámolt arról is, hogy az 1950-ben megszüntetett városi levéltárak visszaállított rendszerét a mostani módosítások nem érintik, mint ahogy a szaklevéltárak rendszerét sem. A szakmai kontroll erősítésének nevezte, hogy szabályozottá válik a múzeumalapítás.

A látogatószámról folytatott vitához azt fűzte hozzá: természetesen nem ennek alapján szelektálnak az intézmények között, de meg kell oldani a látogatószám növelését azokon a helyeken, amelyeket évente néhány tucatnyian keresnek fel. Az államtitkár megengedhetetlennek nevezte az ilyen intézmények változatlan működtetését.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Határidő módosítást kért az NFM

Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselője kérte azt, hogy az év végéig hosszabbítsák meg a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatának határidejét. A javaslat előterjesztőjeként felszólaló Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kérést az elvégzendő munka mennyiségével indokolta.

Emlékeztetett arra, hogy a kolontári katasztrófát követően hozott határozatot arról az Országgyűlés, hogy vizsgálják felül a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásait. Hangsúlyozta, hogy miután tárcájuk elkezdte a munkát, szembesültek azzal, hogy az előző kormányok nem végeztek ilyen típusú átfogó felmérést.

Szavai szerint ezután körülbelül 12 ezer, egymástól eltérő számviteli és adatszolgáltatási rendszerben született szerződést kell felülvizsgálniuk.

Fidesz: az elmúlt húsz évet vizsgálják

Ríz Levente (Fidesz) azt mondta, hogy a határozati javaslat nem az elmúlt nyolc, hanem az elmúlt húsz évet szeretné vizsgálni. Szavai szerint, miután korábban ilyen típusú felülvizsgálatot nem hajtottak végre, jó lenne tudni, hogy milyen út vezetett a kolontári katasztrófához, illetve hogyan történhetett meg, hogy mára csak egy cukorgyár maradt Magyarországon.

Ékes József (Fidesz) arról beszélt, hogy amikor a döntés megszületett, már akkor is érezni lehetett, hogy hihetetlenül nagy mennyiségű anyagot kell feldolgozni.

A részeredmények bemutatását hiányolta a Jobbik

Kepli Lajos (Jobbik) felhívta a figyelmet, hogy a határozati javaslat beterjesztésekor a kormányzat rendkívül rövid határidőket szabott. Az eredeti elképzelések alapján már 2011. november 30-ig, illetve december 15-ig le kellett volna zárni a munkát - mondta. A képviselő hozzátette, éppen ő javasolta, hogy a vizsgálat lezárását és a jelentés elkészítésének határidejét tolják ki 2012. május 31-re, illetve június 15-re.

Hangsúlyozta, hogy most viszont hónapokkal korában lejárt határidők módosítását kéri az NFM. Közölte, hogy a Jobbik támogatni fogja a változtatást, de ezután keményen számon kérik a kormányon, hogy mit végeztek az ügyben.

Párttársa, Magyar Zoltán szintén azt emelte ki, hogy az indoklásban legalább valamilyen részeredményről tájékoztatást kellett volna adni.

Szilágyi György is azt hangoztatta, hogy a kormány mulasztásba keveredett, hiszen eredetileg május 31-ig meg kellett volna vizsgálni a szerződéseket. A képviselő szerint éppen ezért a határidő módosítását már májusban kérelmezni kellett volna.

A vitában elhangzottakra reagálva Hegmanné Nemes Sára azt mondta, több, a Jobbik képviselői által felvetett gondolattal is egyetért.

Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.

15:46 - A Fidesz szerint erősödik a helyi kulturális érdekképviselet a múzeumtörvény eredményeként, míg az MSZP azt bírálta, hogy a közművelődési rendszer eltérően épül fel az oktatásitól. A KDNP a javaslat keddi általános vitájában úgy látta: az megteremti a kulturális nemzetépítés feltételeit, míg a Jobbik az örökségvédelmet féltette.

Fidesz: erősebb lesz a helyi kulturális érdekek képviselete

Gyimesi Endre a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a megyei rendszer fenntarthatatlansága "kódolva volt" a rendszerváltást követően kialakított struktúrában, mivel az intézményfenntartó önkormányzatoknak nem volt elég bevételük saját intézményrendszerük fenntartásához. Szerinte ehhez járult még "a konzervatív átütő sikere a 2006-os önkormányzati választásokon, amit a szocialista kormányzat büntető lépései követtek".

Leszögezte azt is, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt széleskörű egyeztetés zajlott az érintettekkel. Szerinte ennek köszönhető, hogy a könyvtári területen szinte teljes konszenzus alakult ki és a múzeumi területen is eltűnt "számtalan szakmai és pénzügyi aggály".

Gyimesi Endre hozzátette: a törvényjavaslat újraértelmezi az állami szerepvállalás "reális határait", de az eddiginél hangsúlyosabban szerepet kap a helyi, lokális kulturális érdekek képviselete is.

MSZP: a kormány az ellenkezőjét mondja, mint másfél éve

Hiller István (MSZP) kifogásolta, hogy másfél éve még centralizációt javasolt a kormányzat a közművelődés terén, most azonban - a szocialista politikus által helyeselt módon - ennek ellenkezőjét teszi. Bírálta ugyanakkor, hogy az ország közigazgatásának egy másik jelentős területén, az oktatásban az ellenkezőjét teszi a kabinet, mint a közművelődésben: államosítja az intézményeket. Mi az önök véleménye? - tette fel a kérdés.

A finanszírozásról szólva a képviselő azt mondta: ennek rendszere, kellő források mellett képes a közművelődés differenciált igényeit kielégíteni. Hozzáfűzte, hogy a költségvetés tárgyalásakor is vitázott volna erről, így bírálta, hogy a kormánypártok elhalasztották ennek tárgyalását.

A szocialista politikus - korábbi oktatási és kulturális miniszter - az egyes intézmények differenciált kezeléséhez kapcsolódó felfogást helyeselte. Felrótta azonban a kormánynak, hogy több mint 20 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást elvett a magyar kultúrától, és azt mondta: így csorbát szenved az a törekvés, hogy a kultúra a legkisebb településekre is eljusson az országban.

Hiller István avíttnak nevezte azt a szemléletet, amely nemzetivé teszi a levéltári rendszert.

KDNP: a nemzetnevelés a legfontosabb feladat

Pálffy István kereszténydemokrata képviselő a legfontosabb feladatnak nevezte a nemzetnevelést, amely - mint mondta - az oktatáson túl a közgyűjteményeken és könyvtárakon keresztül történő nevelést is jelenti.

A kulturális nemzetépítés feltételeit ezért meg kell teremteni - hangsúlyozta -, hiszen ez a nemzet fennmaradásának, vagyis jövőjének biztosítéka.

A törvénymódosítással szerinte olyan lehetőség nyílik az emberek számára, amelyre mintegy heten éve nem volt példa.

Jobbik: elvész az örökségvédelem csúcsszerve

Hegedűs Lórántné (Jobbik) azt mondta, hogy az intézményesített örökségvédelem csúcsszerve véglegesen megszűnik Magyarországon.

A korábban létrehozott megyei intézményfenntartó központokról szólva azt mondta: a kiépített intézményrendszer megbukott, hiszen a korábbi tervektől eltérően képzeli el az intézményhálózatot a kormányzat.

A képviselő a jogszabályváltozások kapkodó beterjesztését azzal indokolta: nincs pénz az örökségvédelemre. Az intézményfenntartásra fordítható normatívát a Jobbik vezérszónoka nem tartotta elegendőnek, és vitatta, hogy a plusz költségeket a települések át tudnák terhelni a lakosságra.

Fidesz: jó a javaslat született, ezt bizonyítja a vita hiánya

Cser-Palkovics András (Fidesz) visszautasította azt a vitát, amely az oktatás és a közművelődés különböző megoldásait bírálta. Örömét fejezte ki, hogy még a szocialisták szerint is jó irányba halad a finanszírozás.

A Jobbik vezérszónokának felszólalására reagálva közölte: nem a kulturális örökségvédelemről szól a beterjesztett javaslat.

A képviselő hiányolta az érdemi vitát az előterjesztéssel kapcsolatban, szerinte ez is azt bizonyítja, hogy jó előterjesztés született, és fontos előrelépésnek nevezte a finanszírozás kiszámíthatóbbá tételét.

MSZP: a jövő dönt a törvényjavaslatról

Varga Zoltán arról beszélt, hogy 2006-ban nem volt olyan változás, mint amiről az államtitkár szólt. Nem vonták el az illetékeket a megyei önkormányzatoktól, és a forrásmegosztás tekintetében sem volt változás, a megyei jogú városok ma is kapják ezeket az összegeket - mondta az ellenzéki képviselő.

A törvényjavaslatban foglaltakról a jövő dönt, és ez nagyban függ attól, hogy a 2013-as költségvetés számai hogyan alakulnak, és hogy, a kisebb települési önkormányzatok mire lesznek képesek a közművelődési intézmények fenntartása terén - fejtette ki.

Fidesz: növekedett a kulturális normatíva

Horváth Zoltán szerint a javaslat egy "rendszerszerűen megreformált új struktúrát" eredményez, finanszírozható irányba tereli "a régi világot", és tiszta viszonyok alakulnak ki a kulturális intézmények rendszerében.

Az indítvány egyértelműen definiálja a fenntartói kört, és azt kinek, mi a feladata, és a közművelődés országos rendszere újraindulhat - jegyezte meg.

14:16 - A Fidesz-KDNP javaslata megújítaná a központi választási szerveket is: a jövőben a Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét, a parlamentben kilenc évre választott tagja lenne, és a testület kiegészülne a frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal.

A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért központi választási irodaként az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Központ lesz felelős az előterjesztés alapján. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre.

Előzőleg a Fidesz több politikusa is jelezte, hogy az új választási eljárási törvényről előzetes normakontrollt kérnek majd az Alkotmánybíróságtól, vagyis a jogszabályt a parlamenti elfogadása után - még az államfői kihirdetés előtt - várhatóan megküldik a testületnek.

A Lázár János jegyezte alkotmánymódosítással egyébként változik az országos népszavazások rendje is. Eszerint érvényességüket a jövőben nem az összes választópolgár felének részvételéhez kötik majd, hanem azok számához, akik jogosultak szavazni a referendumon, vagyis akik feliratkoztak a részvételre. Így a referendum érvényességéhez a szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata lesz szükséges.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár alkotmánymódosító javaslatának címét egyébként korrigálni kell majd, azt ugyanis az alaptörvény második módosításaként terjesztette be a politikus, ám az Országgyűlés már kedden elkezdi a második, a bírák nyugdíjkorhatárával összefüggő alkotmánymódosítás tárgyalását.

14:09 - Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága keddi ülésén egyhangú döntéssel állásfoglalást fogadott el a békéltető testületek munkájáról. A dokumentum szerint a bizottság szükségesnek tartja a lehető legszélesebb körben megismertetni a testületek munkáját.

A képviselők azt követően fogadtak el állásfoglalást, hogy konzultációt folytattak az alternatív vitarendezési fórumról. Az állásfoglalásban megfogalmazták, hogy rendkívül fontosnak és támogatandónak tartják a békéltető testületek tevékenységét a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése, a fogyasztói jogviták gyors és költségkímélő rendezése érdekében.

A bizottsági állásfoglalásban megfogalmazták, hogy tovább javíthatja a békéltető testületek tevékenységének eredményességét a kereskedők, szolgáltatók ösztönzése az együttműködésre, az alávetési nyilatkozat megtételre, amellyel az érintett vállalkozó magára nézve kötelezőnek ismeri el a testületi döntést.

A békéltető testületek zökkenőmentes működése érdekében a bizottság megoldandónak tartja az állami támogatás megfelelő időben történő folyósítását.

A bizottság ülésén Szomori Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője kiemelte: a májusban módosított fogyasztóvédelmi törvényben a békéltető testületek eddigi tevékenységének elismeréseként nagyobb szerepet kaptak, például a tanácsadás végzésének bevezetésével.

A főosztályvezető elmondta: a békéltető testület ismertségét növelheti, hogy a Magyar Kereskedelmi és Ipakamarával kötött megállapodás alapján a támogatás 5 százalékát promóciójukra kell fordítani.

Nyárádi Gabriella, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári törvénykönyvről szóló javaslat fogyasztóvédelmi rendelkezéseket is tartalmaz.

Vándor Béla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezető jogtanácsosa elmondta: a kamarának fontos tevékenysége a gazdasági szereplőket érintő vita rendezése, köztük a választott bíróság, illetve a fogyasztóvédelmi kérdésekben eljáró békéltető testületek működtetése.
Rámutatott, a békéltető testületek támogatása hektikusan, többnyire a második félévben érkezik, ezért a kamaráknak előfinanszírozniuk kell az alternatív vitarendezési fórumok működtetését.

Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnöke szintén amellett foglalt állást, hogy növelni kell a békéltető testületek ismertségét.

Az MKIK adatai szerint a békéltető testületek ügyszáma folyamatosan növekszik, 2009-ben 5.978, 2010-ben 7.456, 2011-ben 7.874 volt. Legtöbben a lábbelikkel, az építőipari szolgáltatással és közüzemi témákkal kapcsolatosan fordultak a testületekhez. A békéltető testületek támogatására a költségvetés 2009-ben és 2010-ben évi 375 millió, 2011-ben 300 millió, 2012-ben 360 millió forintot adott.

13:59 - Benyújtotta a parlamentnek a Fidesz-KDNP a választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát. Eszerint csak az szavazhat majd, aki kéri felvételét a névjegyzékbe. A választási feliratkozás bevezetése érdekében az alkotmányt is módosíthatják.

Az alaptörvény megváltoztatását a fideszes Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár terjesztette kedden a Ház elé. A politikus azt rögzítené az alkotmányban, hogy sarkalatos törvény a választójog gyakorlását regisztrációhoz - a javaslat megfogalmazása szerint "kérelemre történő névjegyzékbevételhez" - kötheti.

A választási eljárási törvényjavaslat ezt meg is teszi. Az indítványt Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Ez tartalmazza az előzetes választási regisztráció, a megújuló ajánlási rendszer és a külföldi szavazás szabályait.

A feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe.

A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.

A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, annak kitűzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.

Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik, a jelöltállításhoz ezentúl kétszáz támogató aláírást kell összegyűjteni az egyéni választókerületekben, míg az európai parlamenti voksoláson ötezer ajánlás szükséges a listaállításhoz. Újdonság, hogy egy választópolgár több ajánlást is leadhat. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.

A parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kell bejelenteni.

A törvényjavaslat értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.

Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet.

A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök.

A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.

A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egyre legalább ezer, legfeljebb kétezer választópolgár jusson, de továbbra is minden településen kell lennie legalább egy választókörnek.

Szavazni 7 órától 19 óráig lehet, vagyis a szavazókörök az eddiginél egy órával később nyitnak ki. Az este hétkor sorban állók viszont még szavazhatnak. Csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.

A fogyatékossággal élők kérhetnek Braille-írással készült értesítőt és szavazósablont, könnyített formában megírt tájékoztató anyagot, valamint akadálymentes szavazóhelyiséget.

A magyarországi lakcímmel rendelkezőknek fennmarad a lehetőség, hogy ha a szavazás napján külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is voksolhatnak.

A határon túl élő magyar állampolgárok viszont csak levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. De leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.

Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.

13:41 - Küzdelmes és mozgalmas volt az elmúlt 12 hónap a magyar mezőgazdaságban - összegezte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában, éves meghallgatásán.

Az ágazat legjelentősebb gondjaként említette az aszályt, és hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás belföldi hatásainak enyhítésére a kormány gyors és hathatós intézkedéséket hozott. Ezek közül kiemelte a földalapú agrártámogatások kifizetésének előrehozását, ami 157 milliárd forintot tesz ki, az állatjóléti kifizetések forrásainak 10 milliárd forinttal történt megnövelését, és az így rendelkezésre álló 28 milliárd forint kifizetésének előrehozatalát.

Megjegyezte továbbá, hogy a kormány megtárgyalta az ország aszálystratégiáját, amelynek társadalmi vitája a jövő év tavaszára befejeződhet, és ezt követően indulhat megvalósítása.

13:34 - A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójáról tartott általános vita után a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

LMP: halaszthatatlan a megújulás

Szilágyi László, azt mondta, hogy a beszámoló "meglehetősen bonyolult időszakot" érint, amikor gazdasági válság volt még a javában, és a kormányváltás időszaka is. Mindezek hatással voltak a tudomány és a k+f helyzetére egyaránt - állapította meg, hozzátéve: a jelentéssel összhangban halaszthatatlan a megújulás és a változtatás. Hozzátette: saját alternatív költségvetést készítenek, amely hamarosan megjelenik, és ennek egyik fejezete a tudomány emelkedő pályára állítása érdekében fogalmaznak meg javaslatokat.

Vannak kiemelkedő tudósok, tudományos események, de a középmezőny és a társadalommal való kapcsolata a tudományos szférának nagyon gyenge. Hiába emelkedett kismértékben a GDP-arányos ráfordítás, de ebből a legnagyobb hányadot a vállalkozási ráfordítások teszik ki - jegyezte meg.

Romlott a publikációs aktivitás régiós viszonylatban, jelentősen lehagytak azok az országok is, amelyekkel néhány éve még egy szinten voltunk. Nem túl perspektivikus a kutatói pálya, a bérezés alacsony, a legjobbak elhagyják a pályát, vagy külföldi lehetőségek után néznek - sorolta.
Nemcsak a források felhasználásával vannak problémák - folytatta -, hanem a források teremtésével is. Vagy komolyan veszik ezt a területet, vagy tudomásul kell venni, hogy a negatív folyamatok érvényesülnek a jövőben is - jelezte az LMP-s politikus, aki szerint pluszforrások nélkül átütő eredményt nem lehet elérni.

Jobbik: várható-e személyi változás a magyar-szerb akadémiai bizottság magyar társelnöki posztján?

Szávay István a magyar-szerb akadémiai bizottság és annak magyar társelnöke, Glatz Ferenc kijelentéseit tette szóvá. Azt kérdezte, hogy Pálinkás József korábbi ígéretének megfelelően, tájékozódott-e, elégedett-e a testület munkájával, és tervez-e személyi változást.
Megjegyezte: a beszámoló "erősen lejt" a műszaki és a természettudományok irányába, és a többi terület kevesebb említést kapott. Arra is kíváncsi volt az átalakítások kapcsán az akadémia elnöke tervezi-e az intézménykoncentráció felülvizsgálatát.

Fidesz: Lendület program a fiatal kutatókért

Ágh Péter a 2009-ben életre hívott Lendület program kezdeményezésről beszélt, amely a fiatal kutatók elvándolását szeretné megakadályozni, illetve a külföldön tartózkodó kutatókat csábítaná haza. A program hozzájárulhat a kutatási témák megújításához is - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve: mind a jelentkezők, mind a támogatottak száma növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. Idén 1,250 millió forint áll e célra rendelkezésre, és ebből az összegből 37 kutatócsoport kezdheti meg tervei megvalósítását.

Pálinkás: többrétű az akadémia és a felsőoktatás kapcsolata

Az akadémia elnöke zárszavában megköszönve a támogató hozzászólásokat kiemelte a felsőoktatás és az akadémia kapcsolatát. Ez többrétű - mutatott rá, hozzátéve: az akadémia költségvetésében több tétel van, amely a felsőoktatás munkáját segíti, ezek között említette az OTKA-t, és a Lendület programot. Utóbbira a jövő évi költségvetésben közel 3 milliárd áll várhatóan rendelkezésre. Pálinkás József szerint Világossá kell tenni, mely egyetemeknek kell kiemelt kutatásokat végezniük, melyeknek kell gyakorlatorientált területeken működniük. Ez konfliktusok felvállalásával jár adott esetben - jegyezte meg.

Az akadémiai intézményrendszer átalakítását időszerűnek és szükségesnek tartotta, és szólt még az MTA határon túliaknak szóló Domus-programjáról is, hangsúlyozva, hogy ez jelentős lehetőséget biztosít a Kárpát-medencében élő kutatóknak, hogy Budapesten dolgozhassanak.

A magyar-szerb vegyesbizottságról azt mondta: "mindenben lehet gondolkodni", senki pozíciója nincs bebetonozva. A bizottság munkájával változatlanul nem elégedett - mondta, és jelezte: szeptember 24-én találkozik a szerb akadémia elnökével, ahol felveti a testület munkájának felgyorsítását.

A személyi kérdésekről és a bizottság összetételéről való döntést ezután, illetve a Glatz Ferenccel való egyeztetés után hozza meg - mondta.
Megjegyezte: Glatz Ferenc szeret úgy fogalmazni, hogy odafigyeljenek, ez az ő ízlésének nem mindenben felel meg.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az általános vitát lezárta, a részletes vitát következő ülésen tartják.

Múzeum-törvény

Kormány: jövőre a megyeszékhelyekhez kerülnek a megyei múzeumok és könyvtárak


L. Simon László államtitkár expozéjában arról beszélt: egy 2011-es törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba kerültek a megyei múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatot ellátó költségvetési szervek. Éppen ezért a most tárgyalt módosítással 2013 januártól a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak a megyeszékhely megyei jogú város fenntartásába, valamint a megyei múzeum tagintézményei a területi elhelyezkedés szerint illetékes települési önkormányzatokhoz kerülnek. A közművelődési területen pedig a megyei közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

Hangsúlyozta azt is, hogy a változtatásokhoz új finanszírozási rendszert is ki kell alakítani, amelynek csak az egyik pillére található a most tárgyalt javaslatban, a többi rész a 2013-as költségvetés részét képezi. L. Simon László szerint az új modell a rendszer továbbvitele esetén évtizedekre biztos, kiszámítható finanszírozást jelenthet az ágazat számára.

13:20 - Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága keddi ülésén egyhangú döntéssel állásfoglalást fogadott el a békéltető testületek munkájáról azt követően, hogy a képviselők konzultációt folytattak az alternatív vitarendezési fórumról.

Az állásfoglalásban megfogalmazták, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság rendkívül fontosnak és támogatandónak tartja a békéltető testületek tevékenységét a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése, a fogyasztói jogviták gyors és költségkímélő rendezése érdekében.

13:14 - Az MSZP-s tagok szerint rendben zajlott a Volánbusz 2003-as reorganizációja, majd azt követő működése, ezzel szemben a Fidesz, a KDNP és a Jobbik által delegált tagok számos szabálytalanságot találtak - ismertette a jelentés- tervezet megállapításai között Manninger Jenő (Fidesz) elnök, a reorganizáció körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén.

A bizottság elnöke az értékesített ingatlanok közül a Szabolcs utcait, az Andor utcait, valamint a szentendrei buszpályaudvart emelte ki, amelyek közül például az Andor utcai telephelyet a vevő négy hónap múlva 700 millió forintos felárral értékesítette tovább.

12:36 - Vékás Lajos akadémikus az új polgári törvénykönyvre (Ptk.) vonatkozó javaslat kiemelt jelentőségét abban látja, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak. A polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén beszélt, amelyen a képviselők egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták az új Ptk.-ról szóló javaslatot.

Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az Európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul - mondta.

A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait.

A szerkesztőbizottság a több mint 1.600 szakaszból álló normaszövegét 2011 decemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek - ismertette, felidézve: az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban 2012 március 31-ig lehetett észrevételt tenni. Répássy Róbert közlése szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek - a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban -, emellett kétoldalú egyeztetések is lezajlottak.

A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé - tájékoztatott az államtitkár.

Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt kifejtette: a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyarországnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel.
Az alkotmányügyi bizottság tagjai elismerően szóltak az előterjesztésről.
A kormánypártiak közül Varga István (Fidesz) "lenyűgözőnek" nevezte a javaslatot és azt vetítette előre, hogy a társasági jog, az öröklési jog, továbbá az élettársi és házastársi kapcsolat szabályainak elkülönülése területén várható a legnagyobb vita.

Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett, pártja kihelyezett frakcióülésén már döntött arról, hogy támogatni fogja a javaslat általános vitára bocsátását. Jelezte ugyanakkor: ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne hozzá módosító javaslatuk.

Staudt Gábor (Jobbik) ugyancsak megjegyezte, hogy pártja módosító indítványokkal fog élni, ugyanakkor a ciklusban a bizottság elé került legkomolyabb, szakmailag előkészített joganyagnak, tankönyvi szintű tudományos munkának nevezte a Ptk.-javaslatot.

Az MSZP-s Steiner Pál azt mondta, egy olyan kódexről van szó, amely valóban nemzeti ügy, mert mindenkinek, aki Magyarországon él, szabályozni fogja az életét, a viszonyait, a különböző jogi cselekményeit.

Előrebocsátotta: ha a részletes vita során olyan módosító indítványok kerülnek elő, amelyek megváltoztatják a javaslat jelenlegi szellemiségét, amelyre - mondta - már lát jeleket, akkor nem fogják tudni támogatni azt.

12:33 - Fidesz szerint mára kialakulóban van az egységesen kezelt tudománypolitika.

Az MSZP úgy látja: az egyetemeknek is biztosítani kell a kutatómunka lehetőségét, a KDNP pedig az utánpótlás-nevelés fontosságát hangsúlyozta. A Jobbik a kutatási feltételekről szólt az Akadémia 2009-2010-es tevékenységéről szóló beszámoló keddi, parlamenti vitájában.

Fidesz: kialakulóban van egy egység tudománypolitika

Korábban a kormányzat soha ilyen mélységben nem foglalkozott a tudomány kérdésével, de mára kialakulóban van egy egységesen kezelt tudománypolitika - jelentette ki Pósán László, a Fidesz vezérszónoka.
A politikus hangsúlyozta, hogy miután 2009-ben és 2010-ben nem létezett kormányzati szinten megfogalmazott, egységesen kezelt tudománypolitika, ezért akkor a források is csak csekély mértékben hasznosultak.

Arra a problémára is felhívta a filmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia belső átalakítás során kiderült, hogy az MTA-n tudományos minősítés nélkül foglakoztattak főállású kutatókat.
Azt viszont pozitívumként említette, hogy a tárgyalt időszakban emelkedett a hazai kutatóhelyek száma. A növekedés elsősorban a vállalati szférára vonatkozott - tette hozzá.

Pósán László azt is hangsúlyozta, hogy a tudomány jövőjét az alapkutatások jelentik, és ezek finanszírozása állami feladat. 2012-ben közel nyolcmilliárd forintra emelkedtek az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) forrásai - tette hozzá. Pozitív fejleményként említette, hogy a magyar kutatók tanulmányainak idézettsége növekvő tendenciát mutat a világátlaghoz képest. A Magyarországon készülő nemzetközi tudományos publikációk többségét az MTA intézetei és néhány egyetem, ami azt mutatja, hogy elsősorban itt folyik alapkutatás.
A magyar tudomány elismertségét a neves nemzetközi díjak mellett az is jelzi, hogy Szegeden alkotják meg az ELI elnevezésű szuperlézert - mondta a politikus.

MSZP: korrekt és megfelelő a beszámoló

Hiller István (MSZP) korrektnek és megfelelőnek ítélte a beszámolót, amely szerinte hűen tükrözi azt az időszakot, amelyről szól. Helyeselte, hogy bár a beszámoló a 2009-2010-es időszakot öleli fel, a világgazdasági válsággal kapcsolatban kitér a 2008 ősze óta zajló folyamatokra.

Fontosnak tartotta megemlíteni az MTA azon vállalt szerepét, hogy nem avatkozott be a pártpolitikába, ugyanakkor részt vett a közéletben, és helyet biztosított számos olyan rendezvénynek, ami az ország egészére nézve fontos volt. Hiller István hangsúlyosan beszélt az Akadémia reformjáról és az ezt megalapozó törvénymódosításról, amely még szocialista kormány idején, az ő oktatási minisztersége alatt született.
Kiemelten szólt az MTA és a magyar felsőoktatás kapcsolatáról, valamint az agyelszívás megállítására szolgáló műhelyteremtési tevékenységről. Mint mondta, gyökeret vert a minőségi áttörést hozó gondolkodás a kutatók haza csábításáról, ebben pedig kiemelt szerepet tulajdonított az Akadémia elnökének.

Hiller István szerint ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy a hazai felsőoktatási kutatás csorbát szenvedjen, és a kutatási tevékenység túlzottan az akadémiai hálózat javára mozduljon el. Azt mondta: ezen a területen súlyos gondokat lát.

A KDNP szerint is itthon kell tartani kutatóinkat

Michl József kereszténydemokrata politikus köszönetet mondott a tudomány képviselőinek és üdvözölte, hogy a beszámoló javaslatokat is tesz a szükséges változtatásokra.

Fontos feladatnak nevezte az utánpótlás-nevelést, és a legfontosabb célok között említette a határon túli együttműködés fejlesztését, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer építését.

A képviselő idézett a Talentum-díjas fiatal kutatók egykori leveléből, amelynek írói a tudományos élet problémáira hívták fel a figyelmet. Ezek a problémák a felvetőik szerint elvezethetnek a fiatalok elvándorlásához, a hazai tudományos élet csorbulásához.

A politikus szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyarországi körülmények kellő motivációt jelentsenek a kutatóknak az itthoni munkára.

A képviselő hangsúlyosan beszélt a hit és a tudomány kapcsolatáról.

Jobbik: megfelelő feltételeket kell biztosítani a kutatáshoz

Balczó Zoltán (Jobbik) a hazai felfedező kutatások legfontosabb tényezői között említette a kutatók mellett az intézményrendszert, valamint a finanszírozást és a megfelel feltételrendszert.

A kutatók fizetéséről szólva azt mondta: azok az unió 27 tagállamában Magyarországon a legalacsonyabbak, így nem meglepő, ha sokan elhagyják a pályát. Ugyancsak bírálta a nem megfelelő infrastrukturális feltételeket, amely külföldre csábítja a legtehetségesebbeket.

Balczó Zoltán kevesellte a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat, amelyek évről évre mindössze a bruttó hazai termék 1 százalékos összegét teszik ki. Szerinte ez a finanszírozás még nem elégséges a szellemi bázis itthon tartásához.

A képviselő fontosnak tartotta, hogy az ország megfelelően részesüljön az uniós kutatási pályázatokból.

A tudománypolitikai irányításról szólva kijelentette: nem mamutminisztériumokra lenne szükség, hanem önálló kutatási, fejlesztési, innovációs tárcára. Hiányolta a pályázatokkal támogatott tevékenységek számon kérését, az akadémikusok tiszteletdíjakat pedig áttekintené, mivel - mint mondta - az Akadémia tagjai általában egy mádik intézménytől is felvesznek jövedelmet, vagy nyugdíjban részesülnek a tiszteletdíj mellett.

11:40 - A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójával folytatta munkáját kedden délelőtt az Országgyűlés.

Pálinkás József, az MTA elnöke szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, de a források felhasználása nem elég hatékony.

Pálinkás: Magyarország mérsékelten innovatív ország

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, azonban uniós államként Magyarország nem elég céltudatosan és hatékonyan használja fel a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható, megnövekedett forrásokat.

Pálinkás József az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló 2009-2010 évet felölelő határozati javaslat expozéjában kedden az Országgyűlésben kiemelte: a fenti időszakot a globális váltás és kormányzati váltás egyaránt jellemezte, ezen változások hatással voltak a tudomány, a kutatások és fejlesztés működésének feltételeire, eredményeire, diszciplináris tendenciáira is.

Az akadémiai elnök szerint ugyanakkor a beszámoló által taglalt két évben a hazai tudomány problémái súlyosbodtak, és a megújulás halaszthatatlanná vált. Aggasztó az alap- és alkalmazott kutatásokat végző állami költségvetési intézmények egyre zsugorodó aránya - állapította meg, hozzátéve: számos, nemzetközi szinten kiemelkedő kutatócsoport működése bizonytalanná vált, olykor ellehetetlenült. A legtehetségesebb fiatalok egy része nem látott perspektívát Magyarországon - mutatott rá Pálinkás József, aki úgy látja: az egyre romló kutatási feltételek, a források gazdaságtalan elosztási mechanizmusa miatt hazánk lassan a régióban is lemaradóban van.

Pálinkás József hozzátette: külső értékelések szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, "nagyjából a harmadik ligában futballozunk". Az akadémiai elnök kitérve a vonatkozó uniós keretprogramra közölte: a megpályázott és elnyert összegek aránya 14 százalék, a nyertes pályázatok arányát tekintve 14., pénzügyi eredményesség tekintetében 17. helyen áll hazánk a 33, programba bekapcsolódó ország közül. Az egy nyertes pályázóra jutó támogatás pedig az uniós átlag fele - sorolta, majd kitért arra, hogy a KSH adatai szerint a k+f-re fordított források GDP-arányos összege 2009-ben 1,15 százalék, 2010-ben 1,14 volt, míg tavaly 1,19 százalékra nőtt.
A kormányprogramban meghatározott célhoz ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség - mondta. Hozzátette: a vállalkozói szektor aktivitása erősödött, a vállalati kutatóhelyeknél több mint kétszeresére nőtt az állami költségvetésből származó bevétel.

Pálinkás József kitért arra, hogy kiemelkedő eredmények érdekében különös kiemelt figyelmet kell fordítani a tudományos műhelyekre és iskolákra. Mint mondta, a felfedező kutatások finanszírozása elsősorban az állam feladata. Kitért arra is, hogy 2011-ben 40 kutatóintézet helyett öt intézet és tíz kutatóközpont kezdte meg munkáját. Beszámolója szerint az MTA költségvetési támogatása 2009-ben 37,6 milliárd volt, 2010-ben 35,5 milliárd. A tendencia 2012-ben fordult meg, és 20 százalékos növekedést következett be. Jelezte még: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatása idén 40 százalékkal nőtt.

Pósán: egyöntetű bizottsági támogatás a javaslatnak

Pósán László (Fidesz) a határozati javaslatot ismertetve kiemelte: az oktatási és tudományos bizottság ülésén olyan természetű kifogás, amely a beszámoló elfogadását megkérdőjelezné, nem hangzott el, azt a testület egyöntetűen támogatta, és ezt javasolja az Országgyűlésnek is. A beszámoló korrekt, a valóságnak megfelelő, részletes, alapos és teljes körű tájékozódásra alkalmas - állapította meg.

Kormány: pluszforrás a felsőoktatásnak jövő évben

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megköszönte a beszámolót, és külön örömét fejezte ki, hogy szó esett a 2012-es éves változásokról, a költségvetési pluszforrásokról is. A tárca vezetője kitért a felsőoktatás, az akadémia munkájának összehangolására, arra, hogy jövő évben több mint 37 milliárdos pluszforrás kerül be a felsőoktatásba, és nagyon fontos, hogy ennek a felhasználása megfelelő módon történjen meg.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: a tudománypolitika iránti felelősség megoszlik a miniszter és az MTA között, mint ahogy a kutatások is, részben az MTA intézményeiben, részben a felsőoktatási intézményekben zajlanak. A tudásalapú társadalom nem létezik a tudományok támogatása nélkül - fogalmazott, hozzátéve: a tudományok, a kutatás az emberről szól, és az emberért van. Az az innovációs kényszer, ami napjainkban a nagyvilág műhelyeiből árad, néha mintha megfeledkezne arról, mi célt szolgál a kutatás és tudomány - értékelt.
A beszámoló szerinte meggyőző a tekintetben is, hogy jó kezekben van a tudomány irányítása az akadémiánál. Az államtitkár utalt arra, hogy az MTA támogatása 40 százalékkal nőtt az idei költségvetésben.

10:26 - Az európai ügyek bizottságáról, az örökségvédelemről, a rokkantak helyzetéről, valamint az Európai Unió jövőjéről beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapjának nyitányaként.

Fidesz: húszéves az európai ügyek bizottsága

A fideszes Hörcsik Richárd az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának húsz évvel ezelőtti megalakulására emlékezett. Mint mondta, a 1992 szeptemberében felálló testület meghatározó szerepet játszott az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásban. A képviselő szerint a Közép-Európában elsőként felálló integrációs bizottság katalizátorként hatott az ország csatlakozására.

Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés mindig ellenőrizni tudta a kormány integrációs tevékenységét, ezzel a bizottság - mondta - "tényező lett".
Az államtitkár a testület történetéből a magyar uniós elnökség időszakát emelte ki.

Az LMP az örökségvédelem átszervezését bírálta

Karácsony Gergely (LMP) szerint Magyarország nemzeti kulturális öröksége ellen vív harcot a kormány. Megdöbbentőnek nevezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) átszervezését, amelynek következtében a létrejövő új intézmény számos funkciót elveszít.
A műemlékeknek ezáltal nem lesz megfelelő szakmai védelme, a hivatalok nem tudnak majd ellenállni a befektetői lobbinak - fogalmazta meg aggályait az ellenzéki képviselő, aki szerint a KÖH-nek éppen a megfelelő műemlékvédelem lett a veszte.

L. Simon László kulturális államtitkár azt mondta: soha, senki nem mondta, hogy megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ezzel kapcsolatos kormánydöntés nem született - hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány az átszervezésről határozott, és a másodfokú eljárásokat adta más intézményekhez.

Nem igaz az az állítás sem, hogy "csak" a tudományos munka marad a szervnél, hiszen az intézmény hatósági feladatokat is ellát majd - jelentette ki.

A világörökségi ügyek intézése, a nemzeti emlékhelyekkel, a határon túli ügyekkel kapcsolatos eljárások, gyűjteményi feladatok - sorolta az államtitkár azokat a feladatokat, amelyek a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ végez majd.

Az MSZP a rokkantak védelmében emelt szót

A szocialista Tóth Csaba a rokkantak védelmében szólalt fel. Szerinte a kormány lejáratta ezt a társadalmi csoportot, amikor arról beszélt, milyen sokan élnek vissza a státusszal.

Sokaknak csökkent az ellátása a rokkantság felülvizsgálata nyomán - mondta, és az államtitkártól választ várt arra, mit gondol, amikor a kormány csökkenti a megváltozott munkaképességűek támogatását.
Soltész Miklós szociális államtitkár a korábbi kormányok megállapításait idézte fel, amelyek szerint fenntarthatatlan volt a magyarországi rokkantsági rendszer. Azt mondta, a mostani átalakítás alapjait, a rokkantság felülvizsgálatának módszerét 2008-ban tette le egy háttérintézmény, és ezt az akkori kormányzat is elfogadta.

Fontosnak nevezte, hogy a legrosszabb állapotban lévők továbbra is hozzájussanak a támogatáshoz, de - jelezte - a kabinet a munkaképes embereket vissza kívánja vezetni a munka világába.

A Jobbik szerint menthetetlen az Európai Unió

Lenhardt Balázs (Jobbik) az Európai Unió országainak kríziseiről beszélt, mint mondta, ezek a tagállamok mind az unió és az IMF pénzébe kapaszkodnának. Reményét fejezte ki, hogy Magyarországnak nem sikerül szerződést kötni a valutaalappal, és hangot adott azon véleményének is, hogy az eurót már nem lehet megmenteni.
Európa nem tud szorosabb szövetségbe forrni - jelentette ki, menthetetlennek nevezve a közösséget. A korlátlan növekedésre épülő gazdasági elmélet a képviselő szerint megbukott, ezért feltette a kérdést: ki fogja megvédeni a kisembereket?

Cséfalvay Zoltán szerint túlzott víziókat fogalmazott meg a képviselő. Az európai szinten elvégzendő feladatok közé sorolta egy olyan szabályrendszer megalkotását, amely a jövőben megakadályozza az adósság felhalmozását. A közösség "házi feladatának" nevezte még az egységes belső piac fejlesztését, valamint az innovációt, a versenyképesség erősítését.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára a nemzetállamok feladatának a gazdaság, a pénzügyek stabilizálását, a versenyképesség növelését, valamint a hatékonyabb állam megteremtését ítélte. Magyarország szerinte már számos feladatot megoldott.

KDNP: keresztény Európát kell építeni

Pálffy István kereszténydemokrata képviselő sorsdöntőnek nevezte az elmúlt hetet Európa szempontjából, a következők pedig Magyarország számára lesznek sorsdöntőek - mondta, utalva az Európai Bizottság javaslatára egy föderatív közösség felállításáról.

Szerinte korábban az unió az embert, a kulturális szempontokat állította középpontba, jelenleg azonban már "a pénz diktál", ez vezet az unió eddigi legmélyebb válságához.

A lehetséges forgatókönyveket vázolva a legvalószínűbbnek az euróuniót vizionálta, az ország szempontjából pedig a politikai stabilitást nevezte a legfontosabbnak. Fontosnak nevezte, hogy keresztény Európát építsen a közösség.

Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy az ország fontos döntések előtt áll. Szerinte ezeket a nemzeti érdekek alapján, a lehetséges legszélesebb nemzeti egyetértéssel kell meghozni.
"Mi egy erős, egységes, szolidáris és értékalapú Európában vagyunk érdekeltek" - jelentette ki. Mint mondta, az ország fontosnak tartja az eurózóna stabilitásának megteremtését, de el akar kerülni egy olyan helyzetet, amelyben Európa kettéhasad, a tagállamoknak pedig különböző szintjei jönnek létre.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy akár az unió alapszerződésekhez is hozzá kell nyúlni.

Korábban:

Hét előterjesztés általános vitájával folytatja munkáját az Országgyűlés keddi ülésén.

A képviselők egyebek mellett megtárgyalhatják Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezést átírva 62 évről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.

A parlament elsőként a Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010 közötti munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról vitázik. Utóbbi előterjesztés az európai uniós jogharmonizáció mellett módosítaná többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló jogszabályt, a lakáspénztár-törvényt és a stabilitási törvényt is.

Szintén ma lesz az együttes általános vitája az alaptörvény második módosításának és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosítási javaslatoknak is. A két indítvány elfogadása esetén az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt követően nyújtotta be előterjesztését, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt a szabályozást, amely 62 évben határozta meg a bírák nyugdíjkorhatárát.

Az ülésnap hátralévő részében terítékre kerül az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat, továbbá az a kormánypárti indítvány is, amely szeptember végéről december 31-re változtatná a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját vizsgáló bizottság megbízatását.

Olvasóink írták

  • 8. háté 2012. szeptember 18. 22:00
    „Aljas banda, ezekhez sztalin kifutó volt! - ezek a "törvényeikkel" alázzák, nyomorítják meg az embereket! - megértek a kenderre!”
  • 7. machers 2012. szeptember 18. 21:56
    „Szerintem, nyugtatónak hallgassatok egy kis zenét!
    http://www.youtube.com/watch?v=_HECC_CbwFg&feature=related”
  • 6. dacista 2012. szeptember 18. 20:34
    „Nem értem a fideszt, miért csinálják a külömböző trükköket a választási törvénnyel. Hozzanak egy olyan törvényt, hogy akik nem rájuk szavaznak, azoknak érvénytelen a szavazatuk. Nem ez lenne a fidesz-demokrácia? Minek ez a színjáték? Undorító!”
  • 5. öszödiböszme 2012. szeptember 18. 20:26
    „2. apokalipszis 2012.09.18. 19:23
    Mi narancsféreg amnesztiát kaptál?? Kezdődik a sötét infantilis megnyilvánulásod??
    1. BJ.MÓVÁR 2012.09.18. 18:37
    Egyetértek!!! Ilyen élbirkamenetes bérbarommal meg nem kell foglalkozni mint a 2.sz.”
  • 4. load 2012. szeptember 18. 20:02
    „1.BJ.MÓVÁR
    Arról nem is beszélve, hogy a saját maguk - senkivel nem egyeztetett- alaptörvényét sem képesek betartani.
    Ha ezt a módosítást keresztül verik, ez lesz a harmadik belebuherálás az alaptörvénybe, az elfogadása óta.
    Körülbelül ennyit is ér az egész.
    Kár volt azokért a feldiszített drága asztalokért, diákoknak osztott díszkiadás példányokért.
    Mehet mind a kukába.
    Ott nagyjából a helyén van.”
  • 3. Dwatson 2012. szeptember 18. 19:58
    „1. BJ.MÓVÁR 2012.09.18. 18:37
    Teljes mértékben egyetértek!”
  • 2. apokalipszis 2012. szeptember 18. 19:23
    „.BJ.MÓVÁR 2012.09.18. 18:37

    Undorító egy <moderálva> vagy!)))Mehetnél <moderálva>,bár arra se lennél jó!))”
  • 1. BJ.MÓVÁR 2012. szeptember 18. 18:37
    „Undorító sz.mét banda ! Erről miért nem "konzultál " a kicsi vezér az emberekkel?!! Arra ne hivatkozzanak,hogy a határon túliak miatt van rá szükség! Azt is csak ők akarták,hogy beleszóljanak a határon túliak a választásba,erről se kérdezték meg a választókat !!!!Az ne pofázzon bele a választásba,aki nem él itt az országban,nem viseli a választás következményeit/lásd a fidesz pofátlanságát/ráadásul életében egy kanyi vasat se adózott Magyarországon!!!A demokrácia megszünt,mindent a kicsi vezér dönt el,még a magát nevében demokrata pártnak nevező fideszben sincs demokrácia,senki se mer,még csak véleményt se mondani imádott főnőke agyrémeiről!!! A választás előtt ki kellett volna állni ezzel az állampolgársági -szavazati jog kérdéssel az emberek elé! Csak hát az becsületes lett volna,politikusokból pedig a becsület hiányzik!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a szeptember 18-ai KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom