Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Parlament: a sporttörvény módosításáról vitáztak

A Jobbik a fiatal sportolók itthon tartásáról, a Fidesz szigorú szabályozásról, az LMP pedig a játékosügynökök helyzetéről beszélt a sporttörvény módosításának általános vitájában szerdán a parlamentben.
17:00 - A Fidesz szerint megalapozatlanok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban felvetett ellenzéki aggályok, az MSZP szerint azonban a javaslat ellentétes az alaptörvénnyel. Az indítványt a Jobbik és az LMP is kifogásolta. Az előterjesztés vitájával véget ért az Országgyűlés szerdai ülése.

Fidesz: megalapozatlanok az ellenzéki aggályok

Berényi László (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslatban az alapjogok a lehető legteljesebb módon érvényesülnek.

Hangsúlyozta, hogy az alaptörvény kimondja a személyes adatok védelmének jogát. A képviselő egyúttal megalapozatlannak nevezte az adatvédelemmel kapcsolatos ellenzéki aggályokat.

MSZP: a törvényjavaslat ellentétes az alaptörvénnyel

Nyakó István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Jóri András volt adatvédelmi biztos tavalyi állásfoglalásában megállapította, hogy a 2011-es szociális konzultáció kérdőívei megszemélyesítettek, és feldolgozásukkor a politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg. Az akkori hozzájáruló nyilatkozatok sértik az adatvédelmi törvény előírásait - jelentette ki. Utalt arra is, hogy nem teljesült az a tilalom, amely megakadályozná, hogy az érintettek véleményét összekapcsolják a nevükkel és lakcímükkel.

Hozzátette, hogy az akkor hozott határozat elrendelte a jogellenesen szerzett személyes adatok törlését, valamint megtiltotta a kapcsolattartás céljára készített adatbázis létrehozását.

Megjegyezte azt is, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Fővárosi Bíróságtól a határozat felülvizsgálatát kérte, és tudomása szerint ez az eljárás még zajlik.

Nyakó István úgy fogalmazott a kormányoldalhoz szólva, hogy a biztos lépéseire válaszul "önök mind szakmaiságában, mind becsületében megsértették Jóri urat, (...) hivatalát felszámolták, az emlékét pedig be kívánták hinteni sóval".

Hangot adott annak a véleményének is, hogy a most beterjesztett javaslat "az Orbán-rezsim utómunkája a korlátlan és totális állampolgári felügyelet megteremtéséhez".

Végül leszögezte, hogy a törvényjavaslat, amelyet nem bocsátottak társadalmi vitára, ellentétes az alaptörvénnyel.

LMP: a javaslat beismerése Jóri András korábbi szavainak

Az LMP-s Szilágyi Péter szerint a most benyújtott törvényjavaslat - amelyet a fideszes Koszorús László jegyez - beismerése Jóri András korábbi adatvédelmi ombudsman elmarasztaló szavainak a 2011-es szociális konzultációval kapcsolatosan. Mint fogalmazott, a kormányoldal korábban megcsúfolta Jóri Andrást, és politikushoz méltatlan magatartást folytattak az üggyel kapcsolatosan. "Most beismerik, hogy az akkor elhangzottak igazak" - jelentette ki.

Emlékeztetett arra is, hogy frakciótársa, Schiffer András korábban feljelentést tett az ügyben.

Jobbik: a kormány és Kubatov Gábor érdekeit szolgálja a javaslat

A jobbikos Novák Előd szerint a törvényjavaslat a kormány és a Fidesz pártigazgatójának, Kubatov Gábornak az érdekeit szolgálja. "Hol van Kubatov Gábor?" - tette fel a kérdést a vitában az ellenzéki politikus. A törvényjavaslat Novák Előd szerint a visszamenőleges törvényesítésről szól a korábbi konzultációkkal kapcsolatosan.

Lezsák Sándor levezető elnök többször is figyelmeztette Novák Elődöt, hogy térjen a tárgyra, szerinte ugyanis nem Kubatov Gáborról szól az indítvány. Az alelnök végül megvonta a szót a politikustól.

A felszólalások után Lezsák Sándor az általános vitát, majd a parlament ülését is lezárta.

15:45 - A Jobbik a fiatal sportolók itthon tartásáról, a Fidesz szigorú szabályozásról, az LMP pedig a játékosügynökök helyzetéről beszélt a sporttörvény módosításának általános vitájában szerdán a parlamentben. Az adatszolgáltatásról szóló törvény módosítását az előterjesztő azzal indokolta, hogy a kormány így meghatározott esetekben közvetlenül fordulhasson az állampolgárokhoz.

Jobbik: itthon kellene megfelelő feltételeket teremteni

Szilágyi György (Jobbik) véleménye szerint a törvényjavaslat nem zárja ki, hogy a sportolót valaki képviselje a szerződéskötéseknél és egyáltalán nem befolyásolja az ügynökök és a klubok közötti megállapodásokat. Hozzátette, ezentúl az ügynökök a szülőkkel tárgyalnak majd és a háttérből intézik a 18 évesnél fiatalabb sportolók ügyeit, például a külföldi szerződéseket.
A képviselő azt mondta, ehelyett olyan lehetőségeket kellene teremteni itthon, hogy a fiatal magyar sportolók ne akarjanak külföldre szerződni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény, ha azt elfogadják, ellentétes lesz az MLSZ szabályzatával.

Ismételt felszólalásában hozzátette: a javaslat nem foglalkozik a utánpótlás-nevelés visszásságaival, azzal, hogy sokszor nem a tehetséges gyerekek játszanak, hanem például azok, akiknek a szülei jobb kapcsolatokkal rendelkeznek. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem működik normális játékosmegfigyelő-rendszer.

Fidesz: szükség van a szigorú szabályozásra

Ékes József (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a 18 évesnél fiatalabb sportolók esetében kemény feltételeket támasszon a törvénnyel, hogy így vissza tudják szorítani a visszaéléseket.

Hangsúlyozta: nagyon szigorúan kell szabályozni azokat a feltételeket, amelyeknek a menedzsereknek meg kell felelniük. Ugyanígy fontosnak nevezte a szülők bevonását.

Az LMP játékosügynökök helyzetéről beszélt

Mile Lajos, az LMP képviselője fontos szempontnak nevezte, hogy a kiskorú sportolóval csak a szülő belegyezésével lehessen szerződést kötni, bár megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlat és szabályozás is előírta ezt.
Mint mondta, a játékosügynökök feladata optimális esetben az lenne, hogy a fiatalkorú játékos érdekeit képviseljék. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem vitatja, hogy a játékosügynökök között sok "szélhámos" van, de ha most kiemelik őket a rendszerből, kérdéses, hogy ki látja majd el a tehetséges gyerekek érdekképviseletét.

A labdarúgásról szólva hozzátette: jellemző helyzet, hogy a magyar klubokban elkallódnak azok a gyerekek, akik a korosztályos bajnokságokban kiemelkedő sikereket értek el. Szerinte ilyen több van, mint, akik külföldön kallódnak el.

Az MSZP támogatja a kiskorú sportolók védelmét

Pál Béla, az MSZP politikusa azt mondta: minden olyan módosítást támogatnak, amely a kiskorú sportolók védelmét biztosítja a felkészítés és versenyeztetés során. Szerinte ugyanakkor a 14 év alatti sportolókkal továbbra sem szabadna szerződést kötni, Megjegyezte: a vita során is a "labdarúgás felé lejtett a pálya", pedig vannak más olyan hagyományos magyar sikersportágak, amelyek ugyanilyen kiemelt támogatásra és figyelemre érdemesek.

Bánki: itthon kell tartani a fiatal játékosokat

A vitában elhangzottakra válaszoló Bánki Erik fideszes képviselő leszögezte, hogy érdemes itthon tartani a játékosokat, mert a gyakorlati tapasztalat szerint azok a fiatalok, akik 15-16 éves korukban külföldre kerülnek, nagyon gyakran elkallódnak. Szavai szerint ha ezek a sportolók 20-21 éves korukig Magyarországon maradnak, sokkal jobb eséllyel folytatják a pályafutásukat.
Hangsúlyozta, a törvény nem a külföldre igazolást tiltja meg. Egyúttal hangot adott annak a véleményének is, hogy nincs szükség játékosügynökökre, mert a sportolókat akár a szövetségek, akár ügyvédek is képviselhetik.
Kitért arra is, hogy csak a Bozsik-program keretében 800 testnevelő és edző járja az országot és keresi a tehetségeket.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök bejelentette, hogy az általános vitát az ülésnap végén zárják le.

Fidesz: a kormány közvetlenül fordulhat az állampolgárokhoz

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását indokolva az előterjesztő, Koszorús László (Fidesz) azt mondta, meghatározott esetekben szükség lehet arra, hogy a kormány közvetlenül fordulhasson a polgárokhoz.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az év elején életbe lépett az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvény. Hangsúlyozta, hogy ebben új eszközként határozták meg a hatósági eljárásokban alkalmazható szankciókat.

Elmondta, hogy a jelen tervezet lehetőséget biztosítana a kormány számára, hogy az információs szabadságról szóló törvényben megállapított garanciális szabályok maradéktalan érvényesítése mellett tájékoztathassa a polgárokat az általa fontosnak tartott ügyekről.

Kitért arra is, hogy az adatkezelőnek kijelölt Miniszterelnökség két esetben, az érintettek tájékoztatása, illetve a döntéseket is megalapozó állampolgári vélemények megismerése miatt lehet jogosult a név- és lakcímadatokat kikérni.

Hangsúlyozta, hogy kizárólag a meghatározott leválogatási szempontok alapján gyűjtött, a megjelölt célok eléréséhez szükséges adatokat lehet kezelni.

Kiemelt garanciális szabálynak nevezte, hogy a tervezet külön is védi az azokat korábban letiltó polgárok adatait. Hozzátette, ettől függetlenül mindenkinek joga van eseti engedélyt adni arra, hogy kezelhessék az adatait.

A kormány nevében felszólaló Répássy Róbert támogatásukról biztosította az indítványt.

13.13: - Az egyablakos ügyintézés megvalósítása a legfontosabb célja a járások kialakításának és a területi közigazgatás átalakításának - hangoztatta a járásokról szóló törvényjavaslat szerdán befejezett részletes vitájának zárásaként Szabó Erika, a közigazgatási tárca területi államigazgatásért felelős államtitkára az Országgyűlésben.

Jobbik: ne kormányrendelet határozza meg a járási központokat!
Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy a részben használatba, illetve vagyonba adott tulajdonoknál érthetetlen, miért hiányzik a működtetésre, fenntartásra vonatkozó passzus, azaz, hogy ezt teljes egészében az állam vállalja. Számtalan kötelezettség, jog kapcsolódhat egy vagyontárgyhoz, amelyet rendezni kell - emelte ki, hozzátéve: az e témában benyújtott módosító indítványuk konstruktív, építő jellegű. A jelzálog kapcsán kiemelte: sok esetben gond lesz a cserefedezet biztosítása, ezért szintén módosító indítványt adtak be.

Ő is azt mondta, nem külön kormányrendeletben kellene meghatározni a járási központokat és a működési rendet, hanem törvényben.
Hegedűs Lorántné azt javasolta, hogy azok a hatósági jogkörök, amelyek fontos helyi ügyeket érintenek és komoly terepismereteket igényelnek, maradjanak a jegyzőnél. Szerinte ilyen lehet a lakcímbejelentés és az építési hatósági jogkör is. Minden magyar településre elkelne egy főépítész, aki örökségvédelmi és településesztétikai szempontokra is figyelne - vetette fel.

Frakciótársa, Apáti István arról beszélt, hogy rendezni kell, a hitelfizetési kötelezettség hogyan oszlik meg az állam és az önkormányzatok között. Számos uniós támogatás van folyamatban - fűzte hozzá, hangsúlyozva: ki kellene térni arra, hogy kit terhel a fenntartási kötelezettség, ha a javak átkerülnek az államhoz.


Kormány: nem a települési önkormányzatok konszolidációjáról szól a törvény
Szabó Erika államtitkár az elhangzottakra reagálva kiemelte: nem a települési önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény vitája zajlik, és ilyet nem is tervez benyújtani a kormány. Arról szól a javaslat - hívta fel a figyelmet -, hogy még közelebb szeretnének kerülni az állampolgárokhoz, közel 170 járást terveznek, és az egyablakos ügyintézéshez szeretnének eljutni.

LMP: mit keres a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó passzus ebben a törvényben?
Az LMP-s Szilágyi Péter jelezte, nem érti, a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó rész mit keres ebben a törvényben. Életszerű kérdést próbálnak rendezni, de nem világos miért nem lehet ez önálló napirendi pont - jegyezte meg.

Fidesz: fontos a településkép megőrzése
Bóka István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az építésügynél a legfontosabb a településkép megőrzése. Az önkormányzatoknak erős jogosítványa van - mondta, hozzátéve: a későbbiekben fontosnak tartaná a települési főépítész szerepének erősítését. Riz Levente, a XVII. kerület fideszes polgármestere kulcsfontosságúnak tartotta az építési hatósági ügyintézés települési szinten tartását.

A járások kialakításáról szóló törvényjavaslatról vitázott szerdán az OGY. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Szabó Erika: az egyablakos ügyintézés megvalósítása a legfontosabb cél
Szabó Erika a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: az egyablakos ügyintézés megvalósítása a legfontosabb célja a járások kialakításának és a területi közigazgatás átalakításának.

Jelezte, az önkormányzati bizottság módosító indítványában foglaltakkal egyetértenek, ahogyan azzal is, hogy a helyhez köthető feladatok maradjanak a jegyzőnél. Az önkormányzati ingó és ingatlanvagyon sorsával kapcsolatban kifejtette: eredetileg azt tervezték, hogy az állam kapja meg a feladatokhoz szükséges vagyont, ehhez képest az egyeztetések nyomán az az igény merült fel, hogy ne vagyonátszállással, hanem ingyenes használati joggal oldják meg ezt a kérdést.

Megismételte, hogy nem terveznek létszámleépítést, és azt ígérte, hogy nem lesz átállási probléma, hiszen azok a szakemberek dolgoznak majd a járási hivatalokban, akik a polgármesteri hivatalban most is ellátják ezeket a feladatokat.

Az elnöklő Latorcai János lezárta a javaslat részletes vitáját.

11:00 - A járások kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával kezdte meg szerdai ülését az Országgyűlés.

MSZP: az önkormányzat és az állam vagyonról szóló megállapodásáról a képviselő-testületek döntsenek!
Lamperth Mónika, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a járási hivatalok létrehozásával a jegyzők feladatai átkerülnek a hivatalokhoz, az önkormányzatok átadják az államnak a feladatok ellátásához szükséges vagyonrészt. Ezzel kapcsolatban üdvözölte az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a tulajdonjog átadása helyett ingyenes használati jogot adna az államnak az önkormányzati tulajdon felett.
Szocialisták ennek kapcsán azt javasolták, hogy a vagyonról szóló megállapodást a képviselő-testület döntése alapján írja alá a polgármester. Mint Pál Tibor (MSZP) elmondta, a javaslatban szereplő jelenlegi megoldás ugyanis felmentést ad a városvezetőnek a képviselő-testülettel való konzultáció alól.

A járások kialakításáról szóló törvényjavaslatról vitázott szerdán az OGY. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Fidesz: látszatproblémát feszeget az MSZP
Az MSZP-s javaslatra reagálva a fideszes Dorkota Lajos azt mondta, látszatproblémát feszeget az MSZP. A kormánypárti politikus kizártnak tartotta, hogy egy polgármester ne vigyen a képviselő-testület elé egy ilyen ügyet. Frakciótársa, Bóka István, Balatonfüred polgármestere szintén azt hangsúlyozta: városvezetőként "eszébe nem jutna", hogy ilyen súlyú ügyet ne terjesszen a képviselő-testület elé. Ugyanakkor mindketten arra hívták fel a figyelmet, hogy minden önkormányzatot érintő megállapodást a polgármester ír alá.
A szintén fideszes Lipők Sándor, Kemecse polgármestere azt hangsúlyozta, minden képviselő-testület helyi szabályozása lehetőséget ad az ilyen kérdések megtárgyalására, saját településén például a testület egynegyedének kezdeményezésére bármilyen helyi ügy napirendre kerülhet.

LMP: a járási központokat a törvény mellékletében rögzítsék!
Szilágyi Péter, az LMP képviselője szerint a járási központokat a törvény mellékletében kellene feltüntetni, nem pedig kormányrendeletben vagy alacsonyabb szintű jogszabályban. Hozzátette: az LMP azt is javasolja, hogy ne lehessen olyan települést járási központtá kinevezni, amely ellen a lakosság többsége tiltakozik. Jónak tartja, hogy az önkormányzati bizottság módosító javaslata szerint nem tulajdonjogot, hanem használati jogot fog kapni az állam az önkormányzati vagyontárgyak felett, ugyanakkor szerinte számos kétely maradt még, például az, hogy mi történik a jelzálogjoggal megterhelt ingatlanokkal.

A járások kialakításáról szóló törvényjavaslatról vitázott szerdán az OGY. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Jobbik: hány köztisztviselő elbocsátásától kell tartani?
Apáti István, a Jobbik képviselője azt a kérdést tette fel, hogy a járási hivatalok létrehozásával mennyivel lesz olcsóbb a rendszer, hány köztisztviselő elbocsátásától kell tartani.
Szerinte ugyanis valószínűleg csak akkor lehet megtakarítást elérni, ha bezárják, eladják az épületeket, illetve elküldik a köztisztviselőket. Ezt a kormány nem mondja el, mert tovább erodálná népszerűségüket - vélekedett az ellenzéki politikus.

Kormány: szó sincs létszámleépítésről
Szabó Erika területi államigazgatásért felelős államtitkár Apáti István szavaira reagálva kijelentette: szó sincs az átszervezés kapcsán létszámleépítésről. Szerinte nem kellene hergelni azt a 43 ezer köztisztviselőt, akik közül sokakat érint majd a feladatátcsoportosítás.
"Nem tervezünk elbocsátást, a cél az az, hogy állam a saját államigazgatási feladatait a saját szervezeti rendszerén keresztül( ...) lássa el" - mondta az államtitkár. Szerinte ezzel átláthatóbb képet kapnak, és ez ad majd lehetőséget később arra, hogy racionális megoldásokkal olcsóbbá is tegyék a rendszert.
Szabó Erika félelemkeltésnek és minden alapot nélkülözőnek minősítette a jobbikos képviselő épületbezárásokról szóló kijelentését. Utalt arra, hogy az önkormányzati bizottság módosító indítványa szerint az állam nem tulajdonjogot, hanem ingyenes használati jogot kapna az önkormányzati tulajdon felett, így nem értelmezhető, hogy egy használati joggyakorló hogyan is zárhatna be épületeket.

A járások kialakításáról szóló törvényjavaslatról vitázott szerdán az OGY. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Előzmények: Az Országgyűlés mai ülésén folytatja egyebek mellett a gyöngyöspatai konfliktus feltárásáról készült bizottsági jelentés vitáját, de a képviselők ismét hozzászólhatnak például a kormány járások kialakításáról szóló előterjesztéséhez is.

A parlament reggel kilenc órakor kezdi ülését, napirend előtti felszólalásokra ezúttal nem lesz lehetőség. Elsőként a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája kezdődhet el.

Ezt követi a költségvetés kormánypárti képviselők, szabálysértési törvény rendelkezéseivel összefüggésben javasolt módosításának megtárgyalása. A Költségvetési Tanács (KT) korábban előzetes hozzájárulását adta a büdzsé megváltoztatásához, noha hiányolja a háttérszámításokat. A fideszes képviselők által kezdeményezett módosítás - a központi költségvetés egyenlegének változatlansága mellett - a szabálysértési bírságból származó bevételek körében hajt végre átrendezést a helyi önkormányzatok és a fővárosi, megyei kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérének fedezése érdekében.

Az ülésnap végén 4 óra 20 perces időkerettel kiírt részletes vita kezdődhet az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentéséről.

Olvasóink írták

  • 1. xverax 2012. május 09. 09:03
    „31 képviselő van jelen.....azért ez mindent elmond:D:D
    a többi akkor a mai napra nem kap fizetést????”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendben befejeződtek a történelem írásbeli érettségi vizsgák

Rendben lezajlottak a történelem írásbeli érettségi vizsgák szerdán. A Történelemtanárok Egyletének… Tovább olvasom