Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 6°C | 13°C Még több cikk.

Parlament: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényről vitáztak a képviselők

A Fidesz szerint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény erősíteni fogja a szervezet függetlenségét.
20:30 - Képviselői felszólalásokkal ért véget a jegybankról szóló törvényjavaslat általános vitája péntek délután a parlamentben. A képviselők ezután a házszabály változtatására irányuló kormánypárti határozati javaslatot tárgyalták meg.

MSZP: veszélyes a jegybanktörvény-javaslat

Józsa István (MSZP) szerint rendkívül veszélyes az új jegybanktörvényre vonatkozó kormányjavaslat: sérti az MNB függetlenségét, így sérti az ország uniós kötelezettségeit is. Az utolsó független intézmény bukhat el ezzel a törvénnyel - hangoztatta, megjegyezve: ennek súlyos következményei lesznek, és közülük egy, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tárgyalódelegációjának távozása már be is következett.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a beterjesztettől eltérő szöveget küldött meg az Európai Központi Banknak.

Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, a részletes vitát kedden tartják.

Fidesz: a kormánytöbbségnek kötelessége biztosítani a folyamatos törvényalkotást

A kormányoldalnak kötelessége folyamatos és rendszeres törvényhozásra serkentenie az Országgyűlést - indokolta expozéjában a fideszes Turi-Kovács Béla a házszabály változtatására irányuló határozati javaslatot.

Mint mondta, a kivételes sürgős eljárás bevezetését azért kezdeményezi hét frakciótársával, mert a parlament kétharmadának támogatása elég kell hogy legyen a legfontosabb törvényjavaslatok gyors elfogadásához. Felszólalásában kritizálta az ellenzék elmúlt hetekben folytatott obstrukcióját, amely szerinte csak azért nem lehetett sikeres, mert az ellenzék kicsi és megosztott.

A fideszes politikus ugyanakkor megfontolandónak tartotta, hogy a frakciók a kivételes sürgős eljárásban a javasolt 15 percnél több időt kapjanak véleményük kifejtésére.

Turi-Kovács Béla arra is kitért, hogy az indítvány vitán felül növelni fogja a zárószavazás előtti módosító indítványok számát, de eközben több "féket és ellensúlyt" is a rendszerbe épít. Utóbbira példaként hozta, hogy a kivételes sürgős eljárást legfeljebb hatszor lehet alkalmazni ülésszakonként.

Országgyűlés - december 16. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: méltánytalan és antidemokratikus a házszabály-módosítás

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint méltánytalan és antidemokratikus, hogy a házszabály tervezett módosítása után egy frakciónak legfeljebb 15 perce marad álláspontja kifejtésére a kivételes sürgős tárgyalás során. Így a szocialista képviselőknek erre fejenként 19 másodpercük lenne - tette hozzá.

A szocialista politikus szerint a fideszes képviselők az egyházügyi törvény visszavonása és újraírása miatt nyújtották be a határozati javaslatukat, hogy az új jogszabályt még idén elfogadhassák.

Kiemelte: az indítvány elfogadása formálissá tenné a parlament szerepét, és újabb jogköröket venne el az ellenzéktől.

Fidesz: évente 12 törvényt tárgyalhatnak kivételes sürgős eljárásban

A fideszes Papcsák Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kivételes sürgős tárgyalást évente csak 12 alkalommal kezdeményezhetnék a képviselők, és például az alaptörvényt nem lehetne ilyen eljárásban módosítani. Kitért arra, hogy az Országgyűlés ebben az esetben is megvitathatja a javaslatokat, vagyis az ellenzék megszólalási jogát nem korlátozzák.

A módosítási javaslatot azzal indokolta, hogy bizonyos ügyekben lehetővé kell tenni a gyors törvényhozást.

Jobbik: lenullázzák az ellenzéket

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka felháborítónak nevezte, hogy a kormánytöbbség szentesítené azt az eddigi házszabálysértő gyakorlatot, hogy tartalmi korlátozás nélkül nyújtanak be zárószavazás előtti módosító indítványokat a törvényjavaslatokhoz.

Hangsúlyozta, hogy három óra alatt elolvasni sem lehet egy terjedelmesebb előterjesztést, nem hogy módosító indítványokat benyújtani hozzá, mint azt most a fideszes képviselők kezdeményezik. Arcátlanságnak tartotta, hogy a frakciók 15 percet kapnának a hozzászólásra az összevont általános és részletes vitában. Szavai szerint e változások "lenullázzák" az ellenzéket.

Gaudi-Nagy Tamás azt hangsúlyozta, ha indokolt volt, a Jobbik minden esetben támogatta, hogy a házszabálytól eltérve tárgyalják a törvényjavaslatokat.

LMP: nem 12, hanem 24 törvényt tárgyalhat kivételes eljárásban a Ház

Szilágyi Péter (LMP) a házszabály-módosítást kifigurázva úgy fogalmazott: negyedóra helyett elég lenne 15 másodpercet biztosítani az ellenzéki frakcióknak a felszólalásra.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy Papcsák Ferenc közlésével szemben nem 12, hanem 24 törvényjavaslatot tárgyalhat évente kivételes sürgős eljárásban a parlament, hiszen nemcsak a tavaszi és az őszi, hanem a rendkívüli ülésszakokon is adott lesz ez a lehetőség.

Bíróságon folytatódhat Papcsák és Novák vitája

Novák Előd cinikusnak és hazugnak nevezte Papcsák Ferencet, mert "azt hajtogatja, hogy nem kívánják korlátozni az ellenzék szólási lehetőségeit", holott szerinte a javaslat csak erről szól. A fideszes politikus visszautasította a jobbikos képviselő állításait, és bocsánatkérésre szólította fel.

Novák Előd válaszul úgy fogalmazott: "Kövér László hazaárulózott az Országgyűlésben korábban, ezek után (...) nevezhetjük hazugnak azt a Papcsák Ferencet, aki egyébként nemcsak hazudik, hanem csal is. Ugye, aki hazudik, az csal, köztudottan visszaélt az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabállyal, és duplán vett föl költségtérítést."

Papcsák Ferenc ezt rágalomnak nevezte és azt mondta: Novák Elődnek bíróság előtt kell felelnie a szavaiért.

A vita lezárása után Bartos Mónika (Fidesz) napirend utáni felszólalásában a katasztrófavédelmi ismeretek terjesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ezután Balczó Zoltán az ülést lezárta. A Ház hétfőn folytatja munkáját.

17:19 - A Jobbik szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat jelentős hiányosságokat tartalmaz, míg az LMP úgy véli: nincs már lehetőség értelmes vitára a monetáris politikáról.

Jobbik: tátongó hiányosságok az előterjesztésben

Rozgonyi Ernő (Jobbik) azt mondta: jelentős hiányosságokat tartalmaz az előterjesztés, szerinte ugyanis el kellene dönteni, hogy az MNB jegybank vagy sem. A bankjegy-kibocsátási monopóliumot ezért véleménye szerint szerepeltetni kellene a jogszabályban, és nem csak annyit, hogy jogosult a bankjegykibocsátásra.

A képviselő kifogásolta a monetáris tanács által követett restrikciós pénzpolitikát, amely magasan tartja az alapkamatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy más országokban lényegesen az inflációs érték alatti a központi bank által meghatározott kamat.

Úgy vélte, Magyarországon is erre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hitel kerüljön a gazdaságba. Hozzátette: nem köthető meg a kormány keze ilyen kérdésekben akkor, amikor a gazdaság állapotáért is a kabinet felel.

Azon véleményének is hangot adott, hogy ha a jegybank megfelelően ellátja feladatát, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére nincs is szükség, hiszen feladata a fogyasztóvédelem tárgykörébe tartozik, ezért egyetértett a két intézmény összevonásával.

LMP: a kormány átlépte a Rubicont

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint a kormánypártok a mai napon átlépték a Rubicont a törvénytervezettel, valamint a házszabály módosításának szándékával.

Mint mondta, a javaslat "nemcsak az utolsó független alkotmányos intézmény beszántásáról szól", hanem arról, hogy előterjesztői minden lehetőséget megvonnak attól, hogy a monetáris politika alakításáról értelmes vita folyhasson.

Szerinte a kormánynak személyesen kell majd viselnie a felelősséget a kialakult helyzetért, azért, hogy az unió nem hajlandó tárgyalni az országgal, amely potenciális államcsődöt előlegez.

"A törvény és a helyzet ennél több kommentárt nem is kíván" - zárta a mintegy háromperces felszólalását Scheiring Gábor.

Országgyűlés - december 16. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: több alkalommal konzultáltak a jegybankkal a javaslatról

Mengyi Roland arról beszélt, két alkalommal kérték ki a nemzeti bank véleményét a javaslatról, indítványaik jelentős részét a gazdasági tárca befogadta. Eközben az Európai Központi Bankkal is konzultáltak, véleményét november 2-án kérték ki- jelezte. Úgy nyújtották be a tervezetet, hogy a bank véleményét is figyelembe lehessen venni a zárószavazás előtt. A bank véleménye megérkezett, feldolgozása folyamatban van - jelezte.

Természetesen, ha az unió alapokmányát sérti bármely rendelkezése, akkor a tervezetet módosítani, illetve pontosítani szükséges. Ugyanakkor úgy tudják, ilyen irányú vélemény nem érkezett - mondta.

A változásokról szólva kitért arra, hogy a forgalomból bevont, fizetőeszköznek már nem minősülő érmék, bankjegyek beváltása ne csak a jegybanknál, hanem akár postán, hitelintézeteknél is lehetővé váljon. Erősödik a nemzeti bank országgyűléssel való kapcsolata, eseti tájékoztatást bármikor kérhetnek, félévente pedig írásban beszámol a jegybankbank elnöke a gazdasági bizottságnak. Emellett adott esetben rendkívüli beszámolási kötelezettsége is lehetne az elnöknek. Messze tiszteletben tartják a bank függetlenségét - hangoztatta. A bank szervei is változnának, az igazgatóság ismét a bank szervei közé tartozna, és a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért lenne felelős.

Jobbik: Simor András nem kívánatos személy a magyar gazdaságpolitikában

Lenhardt Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy Simor András nem a magyar nemzet, hanem a külföldi gazdasági érdekek mentén hajtja végre az intézkedéseit, ezért nem kívánatos személy a magyar gazdaságpolitikában. Ennek ellenére a jobbikos képviselő szerint "furcsa és nem szokás", hogy épp az IMF-el folytatott tárgyalások egyik résztvevőjének "akarják elvágni a torkát". A Jobbik szerint egyébként nem kell, hogy a jegybank független legyen.

Fidesz: az ellenzék túlhiszterizálja

Babák Mihály (Fidesz) szerint az MSZP és az LMP túlhiszterizálja a reakcióit a törvényre, amely egyébként nem Simor Andrásról, hanem az MNB függetlenségéről szól.

MSZP: a kormányt csak a saját hatalma érdekli

Burány Sándor (MSZP) feltette a kérdést, hogy tudatában van-e egyáltalán a Fidesz annak, hogy mit tesz? A javaslat ugyanis nem jó a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), de a kormány "erre fittyet hány", próbálja megszerezni a jegybank tartalékait és még azt is próbálja megmagyarázni, hogy ez jó lesz az MNB-nek.

Szerinte a kormány még mindig nem érti, hogy milyen szabályai vannak az IMF-el és az Európai Bizottsággal való tárgyalásoknak és ennek eredménye pontosan látszik is". A szocialista képviselő szerint a Fidesz számára csakis saját hatalmi szempontjaik az érdekesek és ennek érdekében képesek mindent feláldozni, akár a forint értékállóságát is.

Fidesz: érdemes megfontolni az EKB javaslatait

Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a költségvetési bizottság pénteki ülésén Karvalits Ferenc MNB alelnök semmi mást nem tett, csak felolvasta Simor András előző napi politikai nyilatkozatát, de szakmai érveket nem mondott.

Kitért arra is, hogy ha valaki részletesen elolvassa az Európai Központi Bank (EKB) véleményét, akkor az látja, hogy abban nem utasítják el általánosságban a jogszabályt.

A képviselő, aki kérte az ellenzéki pártokat, hogy nyújtsák be módosítóikat, megjegyezte, hogy az Európai Központi Bank javaslatait is érdemes megfontolni és azokat be lehet építeni a törvénybe.

15:53 - A Fidesz szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény erősíteni fogja a szervezet függetlenségét. A szocialisták vezérszónoka az általános vita elején azt hangsúlyozta, hogy a jogszabállyal a kormány "ütni akarja "a jegybankelnököt.

Kormány: az alaptörvény miatt is szükség van az MNB-ről szóló törvényre

Pleschinger Gyula a nemzetgazdasági minisztérium expozét ismertető államtitkára a jogszabály megalkotását az év elején életbe lépő új alaptörvénnyel indokolta. Hangsúlyozta, annak rendelkezése szerint az MNB-t sarkalatos törvénnyel kell szabályozni. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a tárgyalt törvényjavaslat elfogadását követően a szabályozáson várhatóan csak az euróövezethez való csatlakozáskor kell módosítani.

A jelenleginél hatékonyabb jegybanki működés megteremtése érdekében az MNB irányító testületeire vonatkozó szabályozást is módosítani kell - mondta az államtitkár. A monetáris tanácsról azt mondta, hogy a testületi döntéshozatal hatékonyabb az egyéninél, ezért javasolják, hogy bővítsék a testület feladatkörét, miközben tagságát is kilenc főre növelnék. A hatékonyabb működést segíti az is, hogy az MNB-nek a korábbi kettővel szemben három alelnöke is lehet, miközben újra létrejön az MNB igazgatósága is - jelentette ki.

A javaslat részletesebben szabályozza, hogy a jegybankelnöknek hogyan kell majd beszámolnia az Országgyűlés előtt, mondta az államtitkár, aki hozzátette, hogy egy hatékony, a függetlenség alapelvein nyugvó monetáris politika az ország érdeke.

Országgyűlés - december 16. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a törvény megerősíti az MNB függetlenségét

Rogán Antal a Fidesz vezérszónoka is leszögezte, hogy az új alaptörvény miatt az Országgyűlést törvényalkotási kötelezettség terheli.

Véleménye szerint az, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény egy jelentős része sarkalatossá válik, az éppen a szervezet intézményi függetlenségének ad erős biztosítékot. Hangsúlyozta, hogy miközben a törvény megerősíti az MNB függetlenségét, a jövőben nem engedi, hogy az arra vonatkozó alapvető szabályokat újra lehessen írni.

Megjegyezte, hogy a pénteki bizottsági ülésen az MNB elnöke is jónak tartotta, hogy sarkalatossá válnak a törvény meghatározó pontjai.

A makroprudenciális szabályozás jogköréről szóló részt úgy magyarázta, hogy a törvény egyik verziója rendeletalkotási jogkört adna a jegybankelnöknek.

Helyesnek nevezte, hogy a javaslat alapján egy újabb alelnököt és újabb monetáris tanácstagokat lehet jelölni. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszerben egyszerre járnának le a vezetők mandátumai, ezzel a lépéssel viszont biztosítani lehet a folytonosságot.

MSZP: a kormány "ütni akarja" a jegybankelnököt

A szocialista Veres János azt hangsúlyozta, hogy a kormány az Európai Központi Bankkal nem az Országgyűlés előtt fekvő javaslatról konzultált.

A nemzetközi szervezetek a javaslat ilyen módon való benyújtását "barátságtalan" lépésnek tekintették - mondta a vezérszónok. Felhívta a figyelmet, hogy Olli Rehn uniós pénzügyi biztos pénteken az egyeztetések megszakítására utasította a Magyarországon tartózkodó nemzetközi tárgyalódelegációt.

Kijelentette, hogy ha a kormány továbbra is azon az úton jár, mint eddig, akkor a parlament egy olyan jogszabályt fog elfogadni, amelyet a nemzetközi szervezetek nem tartanak megfelelőnek.

Véleménye szerint a törvény azért született meg ilyen tartalommal, mert a kormány "ütni akarja a jegybankelnököt", aki a nyilvánosság előtt is vállalta azt a véleményét, hogy a költségvetés alapjai nem megfelelőek.

Megjegyezte, hogy a harmadik alelnök posztjának létrehozásával "mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy komisszár" kinevezésének feltételeit akarják megteremteni.

Rossznak nevezte azt is, hogy a jegybankelnök ezután sem a parlament plenáris fóruma, sem a Ház bizottságai előtt nem mondhatja el a költségvetésről alkotott véleményét.

A képviselő az Európai Központi Bank véleményéből is idézett, amivel azt az állítását akarta alátámasztani, hogy több ponton is módosítani kell a javaslatot.

KDNP: nem ütközik uniós jogba az előterjesztés

Nem ütközik az Európai Unió normáiba a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat - hangsúlyozta vezérszónoki felszólalásába Hargitai János (KDNP). Mint mondta, a Maastrichti Szerződés elfogadásával vállalta az uniós normák betartását, és ettől most sem tér el. "Nincs szándékunkban semmi olyat tenni, ami az MNB-nek ezen szerződésben foglalt jogállását csorbítaná" - jelentette ki.

Hangsúlyozta: az említett megállapodások arra kötelezik Magyarországot, hogy konzultáljon az Európai Központi Bankkal, arra azonban semmi nem kötelezi, hogy ilyen ügyekben a Nemzetközi Valutaalappal vagy az Európai Bizottsággal tárgyaljon. A képviselő úgy vélte: kritika csak annyiban fogadható el, hogy "nem mindig tárgyalunk úgy, ahogy az egy elitklubban elfogadott lenne."

Hozzátette: az Európai Központi Bank észrevételei sem uniós normasértésre irányulnak, de, mint mondta, szövegpontosító javaslataikat érdemes megfontolni.

Beszámolója szerint a kormány a bank belső működésének struktúráját, és folytonosságot hozzon létre. "Nem szerencsés, ha egyszerre cserélődnek meghatározó vezetők" - tette hozzá. Fontosnak nevezte az igazgató tanács visszaállítását is.

Kifogásolta, hogy az Európai Központi Bank függetlenségre vonatkozó észrevételei kizárólag a fizetésekre vonatkoznak, szerinte az ország jelenlegi helyzetében, amikor mindenhonnal el kell vonni, a jegybanki vezetők sem lehetnek kivételek.

15:45 - A jegybankról, a nők parlamenti képviseletéről, az ügynökmúltról és a devizahiteleseket érintő megállapodásról volt szó napirend előtt pénteken a parlamentben.

Országgyűlés - december 16. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: függetlenség?

Veres János szocialista politikus arról beszélt napirend előtt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bankot érintő törvénymódosítás ügyében. Mint mondta: a javaslatot nem abban a formában terjesztették az Országgyűlés elé, mint ahogy az Európai Központi Banknak megküldték.

A független intézményeket meg kell őrizni, de úgy tűnik, hogy a kormánytöbbség nem erre törekszik. Ezzel nagyon helytelenül járnak el, és nagyon sok problémát okoz majd az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon - vélekedett.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Magyarország biztonsági hálóért kíván folyamodni az IMF-hez, erről szólnak a tárgyalások.

A kormány az alaptörvényeknek és az uniós normáknak megfelelően tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét. A törvényjavaslat biztosítja a működési, intézményi és személyi függetlenséget egyaránt. Nagyon sok országban együtt van a pénzügyi szabályzó és a nemzeti bank - fűzte hozzá.

LMP: ne csökkenjen tovább a nők aránya a parlamentben!

Ertsey Katalin (LMP) a nők parlamenti részvételéről beszélve azt mondta, hogy ezt az ügyet pártok feletti kérdésnek tartják. Felidézte javaslatukat, amelynek értelmében a jelenlegi 9 százalékról 16 százalékra emelnék a nők arányát a parlamentben.

Nem normális, hogy a parlamenti képviselők 91 százaléka férfi - fogalmazott, és azt kérte, szavazzák meg módosító indítványukat, ne csökkenjen tovább a nők aránya a kisebb parlamentben.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta: az alaptételben egyetértenek, mindenki szeretné, hogy minél több nő képviselő legyen.

Ki-ki más megközelítésből nézi ezt a kérdést. Sok országban ez inkább kulturális, semmint kvótakérdés - jegyezte meg, hozzátéve: nehéz jó kvótarendszert, ösztönző erőt kitalálni.

Jobbik: "tárjuk fel a múltat!"

A jobbikos Novák Előd azt mondta: nagyon örülnek annak a "közhelyszerű alapigazság" kinyilvánításának, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, de azt követelik, hogy az ilyen alapelveket érdemi intézkedések kövessék, és ebben a kormánypártok felelőssége óriási.

Mint mondta: kimondják a nemzeti emlékezet bizottságának megalakítását, de ez jelen formájában fából vaskarika, ettől nem várják a múlt tényleges feltárását. A jobbikos képviselő azt mondta: "a szocializmusban Martonyi János félreérthetetlen kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálattal, (...) Bölcskei Gusztáv a református egyház szégyene, Seregély István pedig a katolikusoké."

"A Szalai Annamária által kinevezett, a közmédiumok és az MTI több tízmilliárdos költségvetése felett valójában rendelkező Böröcz Istvánt sem nevezem III/III-as besúgónak, mert perrel fenyegeti, aki ezt állítja róla" - mondta Novák Előd. Hozzátette: 22 évvel a rendszerváltozás után még mindig a besúgókat védi a törvény.

"Félünk attól, hogy ügynöktörvény nem lesz, Orbán Viktor soha sem fogja rendezni ezt a kérdéskört, sőt egyre több ismert besúgóval veszi körbe magát, akárcsak Schmitt Pál" - vélekedett. Hozzátette: az államfő által életre hívott halhatatlan magyar sportolók egyesülete élére a "közismert besúgót, Kárpáti Györgyöt állította, és az elnökség tagja lett Fenyvesi Csaba párbajtőröző, aki szintén besúgó volt".

Rétvári Bence közölte: a képviselő köztiszteletben álló embereket vádolt kollaborációval anélkül, hogy nem mutatott fel bizonyítékokat. Hozzátette: a legfontosabb azoknak a személyeknek a feltárása, akik a rendszert működtették, kitalálták.

Ebben az ügyben a kormányra nem a tétlenség volt jellemző - emelte ki.

Az átmeneti törvény szerint a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a mai értelemben vett közszereplőnek minősülnek, és a szerepükkel összefüggő összes személyes adat nyilvános.

Fidesz: áttörés ért el a kormány

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány áttörést ért el a bankszövetséggel kötött megállapodással, amely egymillió devizahitelesnek nyújt kézzelfogható segítséget. Hozzátette: a szocialisták legkomolyabb bűne volt, hogy megszüntették az első Orbán-kormány lakásfinanszírozását, és "elengedték" a devizahiteleket.

A kormány erőfeszítéseinél a szocialisták rendre a bankok mellé álltak - jegyezte meg.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a kormány és a parlament másfél éve dolgozik a probléma megoldásán.

A KDNP üdvözli a megállapodást

Nagy Kálmán (KDNP) azt mondta, hogy komoly felelősség terheli az előző kormányt, és a devizahitelesek joggal érezhették becsapva magukat. Hozzátette: a korábbi összegek extrém módon megemelkedtek, és megoldhatatlan gondokat idéztek elő.

A KDNP üdvözli a megállapodást, amelynek eredményeként az érintettek terhei 30-35 százalékkal csökkenhetnek - jelentette ki.

A parlament úgy döntött: sürgős tárgyalásban kerül a Ház elé a Magyar Nemzeti Bankról szóló javaslat. Napirendre vették a Házszabályról szóló országgyűlési határozati javaslat módosítását is. Elnapolták az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez érkezett módosító javaslatok szavazását.

14:35 - Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte a december 16-tól december 23-ig tartó időszakra a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Navracsics Tibor a házelnöknek írt levelében kiemelte: az ülésszak megtartása elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadása érdekében szükséges. Kitért arra is, hogy a mellékletben szereplő további előterjesztések tekintetében a szavazások, vagy a részletes vita februárra történő halasztása esetén a javasolt jogi szabályozás csak később léphetne hatályba, és ez különös tekintettel az alaptörvény január 1-i hatályba lépésére, számos problémát okozhat a jogalkalmazásban, fontos kormányzati célok késedelmes megvalósítását eredményezhetné.
Jelezte azt is, hogy bár most ok nem látszik rá, de ha elengedhetetlenül szükséges a kormány, később más előterjesztések rendkívüli ülésszakon történő megtárgyalását is kezdeményezheti, kiegészítve a most megjelölt napirendet.

A mellékletben a szakminiszter huszonegy elfogadandó és tárgyalandó előterjesztést jelöl meg. A költségvetés mellett többi között a jegybankról, a nemzeti vagyonról szóló, valamint az alaptörvénnyel összefüggő törvények módosítását, a köznevelési, a szakképzési, és felsőoktatási törvényeket. Tárgyalnák még a pénzügyi stabilitásról, az államháztartásról, a befektetési alapkezelőkről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályokat is.

13:49 - A tervezett hétfő mellett kedden is tart ülést az Országgyűlés a jövő héten: a képviselők jegybank-törvény és a házszabály módosításáról szóló javaslatok részletes vitái mellett a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényjavaslat részletes vitáját is lefolytatják egyenként 4 óra 20 perces időkeretben - ismertette a házbizottság pénteki döntését az Országgyűlés sajtófőnöke az ülést követően az MTI-vel.

Altorjai Anita azt már a keddi házbizottsági ülés után bejelentette, hogy a december 19-ei ülésnapon az interpellációs időszakot követően főként módosító indítványokról szavaz először a Ház, ezt követően pedig zárószavazásokra kerül sor. Ekkor döntenek a képviselők a nemzetiségek jogairól, a helyi önkormányzatokról, a szakképzésről, a köznevelésről, a közszolgálati tisztviselőkről, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról, a villamos energiáról, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról és szolgálati viszonyáról, emellett a jövő évi költségvetésről lesz zárószavazás.

Altorjai Anita közölte azt is: várhatóan december 23-án ülésezik utoljára az Országgyűlés, de ennek az ülésnapnak a napirendjéről a december 19-én ülésező Házbizottság dönt majd.

13:33 - Megkezdődött a parlamentben pénteken a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény általános vitája. A javaslatot a reggeli bizottsági tárgyalás után vette fel napirendjére az Országgyűlés, és - ellenzéki tiltakozás ellenére - döntött annak sürgős és időkeretes tárgyalásról is.

A kormány szerdán nyújtotta be a Háznak az új jegybanktörvényt, amely a monetáris tanács tagjainak számát hétről kilencre emelné. Az indítvány értelmében az MNB alelnökeinek személyére az eddigiekkel szemben nem a jegybankelnök, hanem a miniszterelnök tehetne javaslatot.

Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője az MTI-vel péntek délután azt közölte, hogy megszakadt Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti tárgyalás az elővigyázatossági hitelről; a delegáció hazautazott Budapestről. Amadeu Altafaj Tardio közlése szerint a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvényjavaslattal.

Az MTI információja szerint a jegybanktörvény a tárgya a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülésének is, amely az előterjesztés tárgyalásával egy időben kezdődött meg. Így a plenáris ülésen tíznél kevesebb kormánypárti politikus követi a vitát.

12:39 - Általános vitára alkalmasnak találta a parlament alkotmányügyi bizottsága azt a házszabályt módosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket.

Az ülésen jelenlévő szocialista és jobbikos képviselők bírálták a kezdeményezést. Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a javaslat elfogadása jelentéktelenné, formálissá teheti az Országgyűlés szerepét, és újabb jogköröket venne el az ellenzéktől, mivel a frakcióknak mindössze 15 percük lenne arra, hogy az összevont általános és részletes vitában véleményezzék a kivételes sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatokat. A szocialista frakció tagjainak így egyenként alig húsz másodpercük lenne a felszólalásra - érzékeltette.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: a házszabály módosítása lényegében rendeleti kormányzásra adna lehetőséget a Fidesz-KDNP-nek, noha az ellenzék eddig is több esetben biztosította az ehhez kellő négyötödös többséget, ha valóban szükséges volt, hogy egy törvényjavaslatot kivételes gyorsasággal fogadjon el a Ház.

Az ellenzéki képviselő az üggyel kapcsolatban a zsebkendőszavazásként elhíresült esetet idézte fel. Az Országgyűlés 1904. november 18-án este - Tisza István első kormánya alatt - úgy fogadta el az ellenzéki képviselők jogköreit szűkítő házszabály-módosítást, hogy Perczel Dezső házelnök a leírások szerint meglengetett egy zsebkendőt, mire a képviselők többsége kíváncsiságból felállt. Ez jelentette akkoriban az igen szavazatot, míg az ülve maradás a nemet, így az ülést vezető elnök kihirdette a javaslat elfogadását - emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás, arra intve a kormányoldalt, hogy az eset végül a kormányzó Szabadelvű Párton belül is szakadáshoz vezetett, a parlamenti ellenzéket pedig választási szövetségbe tömörítette.
Párttársa, Staudt Gábor azt is kifogásolta, hogy a kivételes sürgős eljárás esetén a módosító javaslatok benyújtására mindössze három órája lesz a képviselőknek.

A fideszes Budai Gyula viszont azt hangsúlyozta, hogy a javaslat a törvényhozás gyorsítását teszi lehetővé bizonyos esetekben, amit fontos célnak nevezett. Az ugyancsak kormánypárti Turi-Kovács Béla, a módosító javaslat egyik előterjesztője azt hangoztatta, hogy a változtatást a rendkívüli gazdasági helyzet indokolja, ilyenkor ugyanis gyors döntések szükségesek. Kiemelte azonban, hogy a kivételes sürgős eljárást véleménye szerint csak ilyen ügyekben szabad alkalmazni; egyszersmind azt mondta: nyitottak arra, hogy 15 helyett 20 vagy 25 perces időkeretet adjanak a felszólalásra képviselőcsoportonként.

Az alkotmányügyi bizottság végül 17 kormánypárti képviselő támogatásával, 7 ellenzéki ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot. Az általános vitát már pénteken lefolytatja a parlament.

11:56 - A házbizottság pénteki rendkívüli ülésén a Fidesz arra tett javaslatot, hogy már az Országgyűlés pénteki ülésén időkeretben lefolytassa a parlament az Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény általános vitáját és a házszabályról szóló országgyűlési határozat általános vitáját. Az MSZP és az LMP tiltakozásul kivonult a házbizottság ülésről, de a Jobbik sem támogatja a házszabály módosítását - tájékoztatták az ellenzéki pártok az MTI a házbizottsági tanácskozást követően.

Tóbiás József az MSZP frakcióigazgatója az MTI-nek úgy fogalmazott: ezzel gyakorlatilag "véget ért a parlamentáris demokrácia", a Fidesz házszabályról szóló javaslata az ellenzék jogosítványait gyakorlatilag megszünteti és "bábszínházzá silányítja a Ház működését."

Az LMP frakcióvezetője is arról beszélt az ülésről távozóban, hogy a kormánytöbbség "gyakorlatilag egy bábszínházat csinál a parlamentből". Schiffer András úgy fogalmazott, hogy az ülésen egy "nagyon durva házszabály módosítással" vonják el az ellenzék jogosítványait. A politikus hozzátette, az ellenzéki pártoknak el kell dönteniük, hogy a jövőben tudnak-e "értelmes parlamenti tevékenységet folytatni". "Most bevégeztetik a nagy mű, amit elkezdtek a parlamentáris demokrácia lerombolásában, azt most készülnek a következő egy hétben befejezni" - szögezte le.

Balczó Zoltán (Jobbik) az Országgyűlés alelnöke az MTI-nek elmondta: azzal, hogy a kétharmados többség megszünteti azt a rendszert, amellyel eddig négyötödös törvénnyel lehetett csak házszabálytól való eltéréssel az Országgyűlés elé vinni törvényjavaslatokat, azzal a kormányoldal gyakorlatilag kijelenti, hogy ezentúl az ellenzék ilyen típusú támogatására sincs szükség. "Ez megkérdőjelezi, hogy egyáltalán mi az, amiben az ellenzéki pártoknak jogosítványuk marad (...) kétharmaddal mindent szabad, a következő az, hogy dupla szavazatuk lesz a kormánypárti képviselőknek" - fogalmazott Balczó Zoltán.

A házszabályról szóló országgyűlési határozati javaslatban az előterjesztő fideszes képviselők a parlamenti képviselők kétharmadával kezdeményezhető kivételes sürgős eljárásra tesznek indítványt. A kormánypárti politikusok emellett lehetővé tennék, hogy az előterjesztő, valamint a témában illetékes és az alkotmányügyi bizottság bármilyen tartalmú zárószavazás előtti módosító javaslatot beterjeszthessen az egységes javaslat által érintett törvényekre.

Az új jegybanktörvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul, emellett új elemeket is tartalmaz. Változás, hogy a monetáris tanács tagjainak száma legfeljebb 9 lehet, míg a hatályos törvény 7-ben maximálta azt. Az is új szabályozás, hogy az MNB-nek meg küldenie a kormánynak az igazgatóság napirendjét. Az MNB alelnökeinek személyére pedig nem az MNB elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot.

Korábban:

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló indítványhoz érkezett módosító javaslatokról szavaz az Országgyűlés mai rendkívüli egynapos ülésén.

A képviselők délelőtt 11 órától napirend előtti felszólalásokkal kezdhetik meg az ülést, ezt követően azonban nem kerül sor a megszokott interpellációs blokkra, kizárólag egyetlen napirendhez érkezett módosító javaslatokról várható döntés.

A Ház így egyebek mellett határoz az alkotmányügyi bizottság azon kezdeményezéséről, amely az alaptörvény átmeneti rendelkezései között rögzítené, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhet ki, míg a legfőbb ügyész bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig.

A 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény kimondja, hogy a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés külön fogadja el. A Ház előtt lévő, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénymódosítást Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, illetve további tíz fideszes politikus nyújtotta be.

Az előterjesztők ennek preambulumában kimondják, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére".

A javaslat lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők. Az Országgyűlés várhatóan december 19-én és 23-án ülésezik utoljára idén.

Olvasóink írták

  • 17. machers 2011. december 19. 20:26
    „16. rommel 2011.12.18. 20:48
    Ne aggódj! Tudom melyik feléd kell megfogadnom.”
  • 16. rommel 2011. december 18. 20:48
    „ISTEN NAGYON SZERETHETI A BOLONDOKAT , MERT KÜLÖNBEN NEM TEREMTETT VOLNA ENNYIT !!!
    MACHERS
    TŐLED IS SOKAT TANULTAM .
    NA NEM A DIREKT MÓDSZERREL , INKÁBB INDIREKT MÓDON !!!
    TUDOD OKOS VAGY , HA A JÓ TANÁCSOK FELÉT MEGFOGADOD ,
    BÖLCS , HA TUDOD MELYIK FELÉT !!!
    NO , MÁRA ENNYI.”
  • 15. pancser 2011. december 18. 07:08
    „Na ha a Fidesz beteszi a lábát a MNB-be, akkor ott kő kövön nem marad.”
  • 14. machers 2011. december 18. 02:13
    „9. rommel 2011.12.17. 20:22
    A BESZÉLŐKTŐL HALLGATÁST , AZ IDEGESEKTŐL TÜRELMET , A HAZUGOKTÓL
    IGAZSÁGOT TANULTAM !
    Az okosoktól pedig hülyeséget tanultál!”
  • 13. machers 2011. december 18. 01:06
    „8. gjozsi88 2011.12.17. 10:56
    "...Matolcsy is ezen a szinten van!"
    Hát igen!
    Már amennyiben, ezt szintnek lehet nevezni!”
  • 12. machers 2011. december 18. 01:03
    „9. rommel 2011.12.17. 20:22
    MILYEN HÍRFORRÁSRA, ORGÁNUMRA GONDOLSZ? TE HONNAN SZERZED AZ ÉRTESÜLÉSEIDET?
    TANÍTS MESTEREM!”
  • 11. machers 2011. december 18. 01:01
    „9. rommel 2011.12.17. 20:22
    ROMMEL ELVTÁRS!
    NEM VÁLASZOLTÁL A KÉRDÉSEMRE!
    LEGALÁBB EGY CSASZTUSKÁT KÉREK EZZEL KAPCSOLATBAN!”
  • 10. gjozsi88 2011. december 17. 20:55
    „rommel!
    De ugye nem azt a hírforrást ajánlod, melyikről naponta derül ki, hogy hamisított!
    A fideszes köztévére gondolok!!!!!
    Egyébbként semmit nem tanultál.......!
    Arról nem beszélve, hogy az általad felsoroltak közt elfelejtetted felsorolni a közgazdasági tételeket és mégis e témában szólalsz meg!
    Ezek szerint kibicként!!!!!
    Hidd el erre már rég rájöttünk.....a hozzászólásaid tartalma elárult!!!!!”
  • 9. rommel 2011. december 17. 20:22
    „NA IGEN , A SOROS KÖZÉP-URÓPAI EGYETEMÉN ILYEN DOLGOKAT NEM OKTATNAK !!!
    MACHERS
    A NÉPSZABADSÁGON KIVÜL MOST MÁR IDEJE LENNE VALAMI KOMOLYABB
    HIRFORRÁST OLVASNI , TUDOD AMELYIK SOKKAL OBJEKTIVEBB !!!
    SOK MEGLEPŐ DOLGOT TUDNÁL MEG !!!
    JÓZSI
    A BESZÉLŐKTŐL HALLGATÁST , AZ IDEGESEKTŐL TÜRELMET , A HAZUGOKTÓL
    IGAZSÁGOT TANULTAM ! MÉGIS HÁLÁTLAN VAGYOK MESTEREIMHEZ !!!”
  • 8. gjozsi88 2011. december 17. 10:56
    „machers
    Nem az a baj, hogy rommel, egy "EGY KOMOLY, SOKOLDALÚAN KÉPZETT KÖZGAZDASÁGI ZSENI ", a baj az, hogy a Matolcsy is ezen a szinten van!!!!!”
  • 7. paci13 2011. december 17. 10:43
    „machers, gjozsi88,
    azt hiszem, a háromfekiáltójelpotyogtató, nagybetűs négyeske csak pusztán jó válasz-kommenteket akar olvasni, ezért igyekszik ennyire. Optimista vagyok: normális ember nem lehet ennyire "simán kötött".”
  • 6. gjozsi88 2011. december 17. 10:07
    „rommel!
    Látom nem értetted meg!
    A TÖRVÉNYALKOTÁS SORRENDJÉRŐL BESZÉLEK és ennek semmi köze a konkrét ügyhöz, ugyanis mindenhez fordítva álltok hozzá!
    Egyébbként külön érdekes történet, hogy a NAGY TŐKE elleni szabadságharc a Viktor teljes kapitulációjához vezet!
    Lásd a bankszövetséggel megállapodást, mely alaptétele a bankadó kivezetése!!!!!!!
    Ahogy az IMF-hez fordulás is a piaci nagy tőke elleni harc következménye!
    Legyőzte a piacokat, csak nem vette észre, hogy ezzel saját magát is!!!!!
    Felhívom a figyelmed, hogy az állam a mindenkori nagy tőke, azaz befektető tőke által megtermelt GDP-ből részesül!
    Ha legyőzte, azaz semmi mást nem tett, mint levágta azt a tyúkot, ami a GDP-t termeli.....!
    Ezek után miből szeretne részesedni az állam???????
    Ez a következő nagy kérdés!”
  • 5. machers 2011. december 17. 01:36
    „4. rommel 2011.12.16. 19:59
    "NÁLUNK A GLOBÁLIS NAGY TŐKE ÉRDEKEIT KÉPVISELI A SIMOR !!!"

    KONKRÉTAN MIRE ALAPOZOD EZEN ÁLLÍTÁSODAT? FEJTSD KI KÉRLEK EGY KICSIT BŐVEBBEN! SZERETNÉK TANULNI TŐLED!!!!!!
    EDDIG IS ITTAM SZAVAIDAT, MIKOR PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI KÉRDÉSEKBEN NYILVÁNÍTOTTÁL VÉLEMÉNYT! MINDEN EGYES HOZZÁSZÓLÁSODBóL LÁTSZIK, HOGY EGY KOMOLY, SOKOLDALÚAN KÉPZETT KÖZGAZDASÁGI ZSENI VAGY! AZ PEDIG, HOGY A NAPJAINKBAN ZAJLÓ BONYOLULT FOLYAMATOKAT, CSÍPŐBŐL, EGY GYENGE KIS UJJGYAKORLATKÉNT MINDENKI SZÁMÁRA ÉRTHETŐVÉ, ÁTLÁTHATÓVÁ TESZED, ŐSZINTE CSODÁLATTAL TÖLT EL!
    LÁTSZIK, HOGY NEM VÉLETLENÜL VAGY A GAZDASÁGI SZABADSÁGHARC LELKES ÉS HŰSÉGES KATONÁJA.”
  • 4. rommel 2011. december 16. 19:59
    „JOBB HELYEKEN A JEGYBANK ELNÖK AZ ORSZÁG ÉRDEKEIT KÉPVISELI !!!
    NÁLUNK A GLOBÁLIS NAGY TŐKE ÉRDEKEIT KÉPVISELI A SIMOR !!!”
  • 3. gjozsi88 2011. december 16. 17:53
    „" Úgy nyújtották be a tervezetet, hogy a bank véleményét is figyelembe lehessen venni a zárószavazás előtt. A bank véleménye megérkezett, feldolgozása folyamatban van - jelezte."

    Jobbhelyeken ez úgy működik, hogy feldolgozzák a javaslatot és azután nyujtják be a törvény javaslatot!!!!”
  • 2. dorombolok 2011. december 16. 12:49
    „Biodiszletnek ott vannak a fityeszses képviselők!”
  • 1. Madarász 2011. december 16. 09:12
    „Az MSZP helyében jogutód nélkül megszűnnék, majd újraalakulnék, Orbán meg tehet egy szívességet.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ pénteki nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a december 16-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom