Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Parlament: a bortörvény módosításáról tárgyalnak

Mindössze három kormányzati előterjesztés általános vitája szerepel az Országgyűlés szerdai ülésnapjának napirendjén.
16:10 - A vízgazdálkodási törvényről és a szakmaközi szervezetekről szóló vitákkal ért véget a Ház szerdai ülése.

Az MSZP egyetért a határidő meghosszabbításával
Gőgös Zoltán (MSZP) egyetértett a vízgazdálkodási módosításban foglalt határidő-hosszabbításával, ugyanakkor jelezte, megoszlanak a vélemények arról, hogy korlátlanul kitermelhető-e a termálvíz. Hangsúlyozta: fontos, hogy a kertészeti gazdálkodás biztosítsa a kereskedelmi igények folyamatos ellátását, ellenkező esetben külföldről fogják behozni a primőr árut.

A Jobbik támogatja a javaslat elfogadását
Zakó László közölte: a Jobbik támogatja a javaslat elfogadását, ugyanakkor úgy vélte: túlságosan könnyed kezelése a problémának, hogy a javaslat egységesen ad felmentést a vízvisszasajtolás alól.
A politikus a termálvíz kitermelésével kapcsolatban egyebek között arra figyelmeztetett: a mindenkori kormányzatnak komoly pénzeket kell szánnia a geofizikai kutatásokra, felmérésekre, mert most az "ismeretlen nagyból" veszünk el, sokszor "nyakló nélkül", de nem tudni, hogy ezzel milyen változások keletkeznek a föld mélyében.
LMP: a fenntarthatóság határán vannak a termálvizeink
Jávor Benedek LMP-frakcióvezető szerint a törvény megalkotásakor sok ellentétes szempontot kell figyelembe venni. Ilyenek az üvegházas mezőgazdasági termelők, akik a termálvíz hasznosításával versenyképesek tudnak lenni az import zöldségekkel, ezért az ebben érintett több tízezer ember érdekét nem lehet figyelmen kívül hagyni, de ugyanígy ügyelni kellene a környezetvédelmi szempontokra is. A visszasajtolással kapcsolatban leszögezte: ez nem pusztán egy uniós kötelezettség, hanem az ország vízkincsének megőrzése szempontjából létfontosságú kérdés.
Hangsúlyozta: támogatják a javaslatot, de felkérte a kormányt, hogy a következő három évben találjon megoldást a gazdák és a környezetvédelmi szempontok együttes érvényesítésére.

A Fidesz a termálvizek fontosságát, a kormány a vidéki életminőség javítását hangsúlyozta

Sebestyén László (Fidesz) felszólalásában arról beszélt: az országnak szerencsére sok termálvize van, amelynek célszerű felhasználása segíthet a jobb, olcsóbb élelmiszerek feldolgozásában.
Czerván György államtitkár zárszavában jelezte, a kormánynak kiemelten fontos a vidéki életminőség javítása. Hozzátette, ha komolyan gondoljuk a vidéki foglalkoztatást, akkor nem lehet szem elől téveszteni, hogy abban a kertészetnek kiemelt szerepe van.
A szakmaközi szervezetek működési kereteit teremtik meg
Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló javaslat általános vitájában hangsúlyozta: az EU közös agrárpolitikájának változásával összhangban Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kaphat az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozás. Ezt a tevékenységet az EU-s jog alapján elismert szakmaközi szervezetek valósíthatják meg - jelentette ki. Kiemelte, hogy a javaslat ezen szervezetek működésének rugalmas törvényi kereteit teremti meg.
Hozzátette: a közös agrárpolitika reformja során előtérbe kerülnek a szakmaközi szervezetek, emiatt szerepük a lazán szabályozott termékpályákon is erősödni fog.

Fidesz: eredményesebbé válhat a mezőgazdaság szereplőinek működése
Balogh József (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ma is stratégiai ágazat. A javaslatot minősítve azt mondta, hogy annak elkészítésével a kormány hitet tesz az alapvető európai értékek mellett. Hozzátette, az indítvány megteremti annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság szereplői szakmaközi szervezetek létrehozásával tegyék még eredményesebbé a működésüket.

Későbbre halasztaná a törvény elfogadását az MSZP és a Jobbik
Az egyeztetés rövidségét bíráló Gőgös Zoltán (MSZP) elkapkodottnak nevezte a törvény megalkotását. Indoklásként hozzátette, a javaslat alapján jelenleg egyetlen egy reprezentatív szakmai szövetséget sem lehet létrehozni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály megemlíti a termelői szerveződéseket, de semmilyen konkrét hatáskört vagy jogosítványt nem ad nekik.
Magyar Zoltán (Jobbik), aki szintén kevésnek tartotta az egyeztetésre adott időt, egyetértett azzal is, érdemes lenne néhány hónapot várni a javaslattal, és csak azután dönteni arról, amikor már látszik, hogy az EU milyen irányba indul el.
Fontos hogy a szakmaközi szervezeteket a szaktárca képes legyen tartalommal feltölteni - tette hozzá.

LMP: a kormánynak segítenie kell az integrációs törekvéseket
Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy a kormánynak támogatnia kell a termelők, a kereskedők és a feldolgozók integrációs törekvéseit, ám ezen a területen a kabinet késésben van.
Szerinte előrelépés lenne, ha a zöldség-gyümölcs ágazat után a gabona-, a bor-, a tej- és a húságazatban is szakmaközi szervezetek jönnének létre, segítve a hatékonyabb érdekképviseletet. Ehhez azonban - tette hozzá - elengedhetetlen, hogy a kormány bizonyos hatásköröket átengedjen. Kitért arra is, hogy a szabályozás elfogadását széleskörű egyeztetésnek kell megelőznie.
Czerván György államtitkár zárszavában azt mondta: a parlament jól előkészített agrártárgyú javaslatokat tárgyalt meg, és azok társadalmi vitájára is lehetősége nyílt, így a szakmaközi szervezetekről szólót harmincegy szervezet, köztük az összes terméktanács véleményezhette.
A jobbikos Nyikos László napirend után folytatta a közpénzkezelés elszámoltatási kultúrájának alacsony színvonaláról szóló - immár tizenegyedik részénél tartó - felszólalássorozatát.
Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az ülésnapot, a parlament jövő héten megkezdi a 2013-as költségvetés általános vitáját és ötnapos ülést tart.


12:51 - A szőlőtermelésre hasznosított területek növelése mellett emelt szót az összes kormánypárti felszólaló a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény általános vitájában szerdán, az Országgyűlésben, majd a vízgazdálkodási törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitájával folytatta munkáját a parlament.

Fidesz: növelni kell a termőterületeket

Font Sándor (Fidesz) szerint ma Magyarországon drámai a helyzet, mivel a 62 ezer hektáros termőterület éppen fedezi a hazai borfogyasztást. Szerinte a 2014-től újranyíló uniós támogatások kihasználásával és újabb területek termővé tételével meg lehetne szüntetni a borimportot. Hozzátette: komoly problémát jelent például az olcsó olasz borok magyar forgalomba hozása.
A kormánypárti politikus fontosnak nevezte azt is, hogy a hegyközségekhez kerülnek vissza a telepítési és nyilvántartási jogok. Kiemelte, hogy a kormány ezzel az előző kabinet döntését csinálja vissza ugyanúgy, mint a kutatóintézetek esetében, amelyet az előző kormány a felsőoktatási intézmények felügyelete alá adott.

Hangsúlyozta azt is: az EU 93 ezer hektárt engedélyez Magyarországnak, ha ezt az ország kihasználná, akkor nem lenne szükség importra, sőt tekintélyes mértékű exportot is tudna a borászat realizálni.
Fidesz: a minőségre kell fektetni a hangsúlyt

Tiffán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a magyar szőlőterület, pedig korábban Németországgal és Franciaországgal együtt európai nagyhatalom volt Magyarország. A mindössze 62 ezer hektáros terület miatt "nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy műveletlen területek maradjanak" - szögezte le a kormánypárti képviselő.

A politikus amellett is érvelt, hogy a mennyiség mellett elsősorban a minőségre kell fektetni a hangsúlyt, ezért jobban kell az országon belül támogatni a magasabb minőségű borokat adó elsősorban hegyvidéki területeket, mert ma már a magyar borok mennyiségben nem tudnak az európai versenytársakkal lépést tartani, de minőségben igen.
Fidesz: az osztrák példa adhat erőt

Ivanics Ferenc (Fidesz) a magyar borászok összetartását emelte ki hozzászólásában és dicsérte a külföldi, például az osztrák borfogyasztási kultúrát és az ottani termelési mutatókat, holott néhány évvel ezelőtt a "glükóz-botrány" idején katasztrofális állapotok uralkodtak az ottani szőlő- és bortermelésben. Szerinte ez a példa is mutatja, hogy kormányzati akarattal, jó szabályozással és a megfelelő források megtalálásával mekkora eredményeket lehet elérni.

Jobbik: radikális változás kell a bormarketingben

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállná a helyét bárhol a kontinensen. Az ellenzéki politikus megdicsérte a javaslatot előkészítő kormánypárti képviselőket, akik széleskörű egyeztetést folytattak a szakma képviselőivel.

Kormány: ez csak az első lépés

Czerván György államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a "békés, jószándékú észrevételeket". Az import olasz borokkal kapcsolatban leszögezte: az illetékes hatóság megszüntette az ebben érintett három céget és komoly pénzbírságot is kiszabott rájuk. Az uniós támogatásokról szólva az államtitkár is kiemelte a támogatások mihamarabbi lehívását a termőterületek növelése érdekében.

Úgy fogalmazott: ez a törvényjavaslat egy első, nagyon jó lépés a bor- és szőlőtermelés szabályozásának javítása felé.

Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.
Vízgazdálkodási törvény módosítása

Czerván György agrágazdálkodásért felelős államtitkár szerint a vízgazdálkodási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a mezőgazdasági termelés esetén a termálvíz visszatáplálási kötelezettségének felfüggesztését hosszabbítja meg 2015. június 30-ig.

Ez azt jelenti, hogy a termálvíz energiáját használó magyar fóliás és üvegházi kertészetek számára kérelemre engedélyezik, hogy visszasajtolási kötelezettség nélkül, kizárólag energiahasznosítás céljából termeljék ki termálvizet a mezőgazdasági termelés területén.

Mint mondta, a hagyományos energiahordozók magas árszínvonala mellett nem kifizetődő a fóliás és üvegházi meleghajtatásos zöldség- és gyömölcstermesztés, viszont a geotermikus energia felhasználásával biztosítani lehet a kertészetek gazdaságos működését és fennmaradását.

Közölte: jelenleg Magyarországon 3500 hektáron folyik fóliás és üvegházi termesztés, ennek 6-8 százaléka hasznosul termálenergiával.

Az államtitkár szerint a probléma megoldása fontos, mivel a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, az Alföldön pedig - ahol a kertészetek jelentős része termálenergiát is használ - technikai és geológiai akadályba is ütközik. Emiatt a kitermelő kutak működésének egyetlen lehetőségeként előírt visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.

Fidesz: biztonságos megoldást kell keresni 2015. után is

Farkas Sándor, fideszes képviselő egyetértett a visszasajtolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbításával, ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy olyan biztonságos megoldást keressenek 2015. után is, ami biztosítja a fóliás és üvegházi kertészetek fejlődését.

Ugyanezt hangsúlyozta Turi-Kovács Béla is, aki szerint a környezetvédelmi és természetvédelemi feltételeket, valamint a gazdaságos termelés lehetőségeit is figyelembe kell venni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar Alföld jelentős részén nem használják ki a termálenergiát, amit luxusnak tartott.

10:47 - A borászattal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeket egyszerűsíti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosításáról rendelkező előterjesztés, amelynek általános vitáját szerdán reggel kezdte meg az Országgyűlés.

Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár expozéjában azt mondta: a szőlő- és bortermelés összetett szabályozása komoly kihívások elé állítja az ágazat szereplőit, ezért a bortörvény mostani módosításának célja, hogy a borászati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése egyszerűbbé váljon. Az államtitkár szerint a módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az adatszolgáltatás akár egyablakos legyen, így a gazdálkodók a hegybírón keresztül minden kötelezettségüknek összehangolt módon, egyszerűen eleget tudjanak tenni.

Három kormányzati előterjesztésről vitáztak szerdán a Parlamentben. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Mint mondta, az előterjesztés szerint jövőben nem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, hanem a hegybírók dönthetnének a szőlőültetvények a telepítéséről és kivágásáról is. Hozzátette: a nem művelt területek kivágása esetén a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a szőlő újra telepítési joga megmaradjon.

Az államtitkár szerint a módosítás értelmében a jövőben a borseprőből borpárlatokat állíthatnak majd elő, így a magyar szeszesital-készítők, uniós társaikhoz hasonlóan, versenyképes feltételek mellett dolgozhatnak.

Czerván György kiemelte: az előterjesztés értelmében a termelői közösségek az idei szürettől kezdődően saját kezükbe vehetik borneveik sorsát, mivel a termékleírások ügyében szabadon dönthetnek.

Közölte azt is, a módosítás bővítheti a magyar bor exportlehetőségeit, mert lehetőséget ad arra, hogy a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borokat, az Európai Unión kívüli szállítás esetén, ne kelljen tételenként újraminősíteni.

Fidesz: gazdabaráttá válik a rendszer

Tiffán Zsolt, fideszes képviselő, szőlészeti és borászati albizottság elnökeként és villányi borosgazdaként is elfogadásra ajánlotta a javaslatot.
Úgy vélte: a javaslat fontos pont a borászat fejlődése érdekében, de a magyar borászat átfogó reformja még várat magára.

Három kormányzati előterjesztésről vitáztak szerdán a Parlamentben. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Szerinte a módosításokkal minden tekintetben gazdabaráttá válik rendszer. Fontosnak tartotta a szőlészet és borászat adminisztratív terheinek enyhítését, megjegyezve, hogy például az osztrákokhoz képest a magyar borászoknak rengeteg papírmunkát kell elvégezni, ami pont a kreatív munkától veszi el az időt. A politikus szerint könnyebb lesz az ügyintézés azzal, hogy a hegybírókhoz kerülnek egyes jogosítványok. Tiffán Zsolt kiemelte: az egyablakos rendszer kialakulásához szükség van egy integrált szőlő- és borinformatikai rendszer létrehozására is.

A nem művelt szőlők kivágása kapcsán azt hangsúlyozta: történelmi borvidéken területet birtokolni nem csak rang, de egyben kötelesség is, a nem művelt területetek pedig fertőzésveszélyt jelentenek a környező szőlőültetvényekre.

MSZP: inkább szeptemberben döntsön a Parlament a bortörvény módosításáról!

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője azt javasolta, hogy nem a nyári rendkívüli ülésszakon, hanem inkább szeptemberben szavazzon az Országgyűlés a javaslatról, mert így nyáron minden problémás kérdést tisztázhatnának a szakmával.

A szocialista politikus, volt földművelésügyi államtitkár elismerte, hogy nagy az adminisztrációs teher az ágazaton, ugyanakkor úgy vélte, nem szabad ugyanabban a hibába esni, mint a túlságosan egyszerűvé tett pálinkafőzés esetén.

Üdvözölte az exportnál csökkenő az adminisztrációt, a hegybírók megnövekedett feladataival kapcsolatban ugyanakkor úgy vélte, attól még nem lesz kisebb az adminisztráció, hogy mindent a hegybírók látnak majd el. Felvette azt is, hogy erre nem lát plusz költségvetési forrásokat a jövő évi költségvetésben.

Három kormányzati előterjesztésről vitáztak szerdán a Parlamentben. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Attól is tartott, hogy a javaslat a hegyközségi rendszer kiüresítését hozza, és végül a hegybírók majd a kormányhivatalok alkalmazottai lesznek és totális lesz a központosítás. A képviselő nem a művelt szőlők esetében a kivágás helyett a kényszerhasznosítás lehetőségét vetette fel.

A Jobbik támogathatónak tartja a javaslatot

Magyar Zoltán a Jobbik nevében támogathatónak nevezte a javaslatot és úgy vélte, már régen itt volt az ideje a bortörvény módosításának, hiszen az ágazatot sújtó "irdatlan adminisztrációs teher" komoly versenyhátrányt okozott a magyar borászoknak. Egyetértett azzal, hogy a hegybírók kapjanak meg bizonyos jogköröket, de hozzátette: jó lenne, ha ezzel együtt a költségvetési támogatásuk is növekedne.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhagyott, nem művelt szőlőültetvények állandó, folyamatos veszélyforrást jelentenek a művelt szőlőkre, ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy a kivágás után ne vesszen el az újratelepítési jog.

Három kormányzati előterjesztésről vitáztak szerdán a Parlamentben. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Az LMP alapvetően támogatja a bortörvény módosítását

Szabó Rebeka, az LMP nevében alapvetően támogathatónak nevezte a javaslat tartalmát, de hangsúlyozta, hogy ez a módosítás nem elég ahhoz, hogy a hazai borágazatot hatékonyan segítsék. Feltette a kérdést, hogy a hegybírók milyen segítséget kapnak majd ahhoz, hogy Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eddigi feladatait el tudják végezni.

Az LMP-s politikus a történelmi borvidékeken található nem művelt szőlők esetében a kivágás helyett, inkább a kényszerművelést szorgalmazta, szerinte a jó minőségű ültetvényeket inkább meg kellene menteni, minthogy három év elteltével "ukmukfukk" kivágják.

Korábban:

Mindössze három kormányzati előterjesztés általános vitája szerepel az Országgyűlés mai ülésnapjának napirendjén: a képviselők a szőlőtermesztéssel és a borgazdálkodással összefüggő kérdésekről, a vízgazdálkodásról, valamint az agrárpiaci szabályozást érintő változtatásokról mondhatják el véleményüket.

A Ház ülése reggel kilenc órakor kezdődik, napirend előtti felszólalásokra ezúttal nem kerül sor, így rögtön a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvénymódosító javaslatot kezdik tárgyalni. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden zárt ülésen tárgyalta a bortörvény megváltoztatására irányuló indítványt, amelynek egyik fontos eleme, hogy az ültetvénytelepítési és a kivágási jogok is a hegyközségekhez kerülnének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, így a kabinet tervei szerint felgyorsulhat az adminisztráció.

Második napirendi pontként a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításának általános vitáját tartják meg, majd következhet a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló jogszabály megtárgyalása.

Olvasóink írták

  • 1. @Gabben 2012. június 20. 13:31
    „foglalkoznak Ezek minden sza*rar csak azzal nem amivel kéne meg úgy ahogy kéne!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiépítette a pormentesítési rendszert Kolontáron a Mal

A Mal Zrt. teljesítette a Veszprémi Bányakapitányság előírásait a vörösiszap-tározók kiporzásának megszűntetésére. Tovább olvasom