Kisalföld logö

2017. 03. 01. szerda - Albin 3°C | 12°C Még több cikk.

Parlament - Orbán: mindhárom fontos uniós intézményből támadnak

Az Országgyűlés arról is dönthet, hogy június 30-ról július 15-re változtathatják a választókörzeti beosztások módosításának határidejét.
20:30 - A foglalkoztatásról és a földpályázatról az azonnali kérdések, míg az önkormányzatok adósságátvállalásáról, a határon túli gyerekek táboroztatásáról, illetve az állami fenntartású köznevelési intézményekről a kérdések között beszéltek a képviselők a parlament csütörtöki ülésén.

A KDNP a foglalkoztatásról kérdezett

Tarnai Richárd (KDNP) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő kormányzati intézkedéseket ismertette. Elmondta, hogy kettős ösztönzőrendszerrel segít a kormányzat a rászorultakon: 20 milliárd forintot rendeltek erre a célra, és öt hónapon keresztül támogatják az ilyen munkavállalókat foglalkoztató munkaadókat, majd a kormány további intézkedéseiről kérdezett.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár közölte: több mint 10 ezerrel több megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, mint három évvel ezelőtt. Emellett a kormány az érintett cégek és termékek piacra jutásának segítését is kiemelt céljának tekinti - tette hozzá.

A Jobbik a földpályázatokról kérdezett

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól: hogyan módosítják a pályáztatási rendszert a visszaélések elkerüléséért?

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felajánlotta a segítségét az ellenzéki politikusnak, mondván, ha vannak bizonyítékai visszaélésekről, segít Magyar Zoltánnak megírni a feljelentést.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 4-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

MSZP: miért nem vállalták át Balatonfűzfő teljes adósságát?

A kérdések sorát nyitó Pál Béla (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a kormány tavaly döntött az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságának teljes átvállalásáról. Szavai szerint Balatonfűzfőn viszont nem a decemberben, hanem csak az április 25-én fennálló adósságállományt vállalta át az állam. Hangsúlyozta, hogy a kettő közötti különbség mintegy hetvenmillió forint, ráadásul a településnek ki kellett fizetnie további 21 millió forintot. Feltette a kérdést, Balatonfűzfőt miért nem érinti a teljes adósságállomány átvállalása.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek nemcsak a kötelező feladatok ellátásához, hanem jövedelemtermelő beruházásokhoz is vettek fel hitelt, ezért kiugró volt az adósságállományuk. A kormány kijelölt 14 olyan önkormányzatot, ahol külön vizsgálatot hajtottak végre - mondta az államtitkár. Ez az időpont átcsúszásának oka, az állam így csaknem 1,2 milliárd forintot vállalt át.

Jobbik: mi lesz a nem állami fenntartású köznevelési intézményekkel?

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mi lesz a nem állami fenntartású köznevelési intézmények sorsa. A politikus azt mondta, hogy jelenleg bizonytalanságban tartják a fenntartókat, ami véleménye szerint bűn.

Hangsúlyozta, hogy ezen intézmények a fenntartásuk körülbelül 70 százalékát a normatívából fedezik.

A válaszadó Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a magán- és egyházi intézmények finanszírozásának kérdését a köznevelési törvény egyértelműen rendezi. Az új rendszerben a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam fedezi, a fenntartás költségeit pedig a fenntartónak kell állnia - tette hozzá.

Fidesz: milyen támogatás kapható a határon túli gyermekek táboroztatásához?

Kozma Péter (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy milyen támogatásra számíthatnak azok, akik határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatását végzi. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - amely három olyan országgal határos, ahol nagyszámú magyar él - különösen fontos minden ilyen tevékenység.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormányzat a lehetőségein túl is mindent megpróbál megtenni a határon túliak támogatásáért. Hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-programban is próbálnak minél több ilyen táboroztatást megvalósítani.

Jobbik: elszámolt a munkásőrség a fegyvereivel?

Zakó László (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy mi történt a munkásőrség vagyonával és ingatlanaival, illetve a megszüntetésekor a szervezet valóban beszolgáltatott-e minden fegyvert.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta, a munkásőrség ingó és ingatlan vagyonának hasznosítására az akkori Pénzügyminisztérium igazgatóságot alapított.

A ruházat a munkásőröknél maradt, a fegyverzetet és a hadfelszerelést a honvédség szállította el - tette hozzá.

19:04 - A rendőrség traffipaxbeszerzéséről, az M0-s körgyűrű további fejlesztéséről, a sporttámogatásokról, a lehallgatási botrányról, az alaptörvény melletti kiállásról, a családi adókedvezményről és a devizahitelesekről is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

Jobbik: a pénzbehajtást szolgálhatja a traffipaxok beszerzése

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium több mint ötszáz traffipaxot készül vásárolni, annak ellenére, hogy jelenleg csak mintegy százötven működik az országban. Úgy véli, a rendőrség pénzbehajtást végez.

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára közölte: a közrend helyreállításának fontos része a közlekedés biztonságának biztosítása. A kabinet vállalta, hogy 2020-ig a felére csökken a utakon életüket vesztők száma, célnak azonban azt nevezte, hogy senki ne haljon meg közlekedési balesetben.

Fidesz: hogyan fejlesztik az M0-s autópályát?

Márton Attila (Fidesz) az M0-s autópálya kibővített szakaszának átadásával kapcsolatban felidézte a körgyűrű építésének történetét, utalva arra: az útszakasz az ország leginkább balesetveszélyes autópálya-szakasza volt. Arra kérdezett rá, hogy milyen további fejlesztésekre számíthatnak az autósok.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: naponta 70 ezer jármű halad át a kibővített szakaszon, háromszor annyi, mint más autópályákon. Beszámolt arról: szeptemberben adják át a következő kibővített szakaszt, amely az 51-es főút és az M5-ös autópálya közé esik.

Az MSZP a sporttámogatásra kérdezett rá

Varga László (MSZP) a sporttámogatásokról szólva bírálta, hogy a kormány "szétverte" a szabadidősportot támogató Wesselényi-alapítványt. Arra kérdezett rá, hogyan használták fel az alapítvány forrásait, valamint arra is, mekkora forrásokat szánnak stadionépítésre.

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta: a kormány igyekezett megteremteni a sportfinanszírozás alapjait. Közölte: a képviselő által hiányolt DVTK-támogatás is szerepel a költségvetésben.

A Jobbik az amerikai lehallgatási ügy magyar vonatkozásaira kérdezett rá

A jobbikos Németh Zsolt bírálta a külügyminisztert, mert egy szerdai nyilatkozatában fontosnak nevezte az Egyesült Államok alapértékeit. Kifogásolta, hogy nyilatkozatát a lehallgatási botrány alatt tette a miniszter. Feltette a kérdést: miképpen védenék meg a magyar embereket és intézményeket "az amerikai kémtevékenységtől".

Martonyi János külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy szerdán bekérette a tárcához az amerikai nagykövetet, és tájékoztatást kért arról: volt-e a lehallgatási műveletnek magyar célpontja, akár kormányzati intézményt, szervezeteket vagy állampolgárokat érinthet-e az ügy. Közölte: részt vesz az Európai Unió ezzel kapcsolatos munkájában is.
Beszámolt arról is: a nemzetbiztonsági bizottság foglalk
ozni fog a témával.

A KDNP az alaptörvény melletti kiállás összesítését kérte a kormánytól

Pálffy István (KDNP) az alaptörvény melletti kiállás fontosságáról beszélt, és elmondta: sokan gratuláltak a kormánynak a család és az élet védelme melletti kiállásért. Arra kérdezett rá: milyen súlyt képvisel a nemzetközi véleményben a Szakemberek az Etikáért Szervezet? Azt kérte, a kormány vonultassa fel az alaptörvény mellett kiállók körét.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: ennyire jól szervezetten egyetlen szervezet sem lépett fel Magyarország mellett. Azt mondta, az alaptörvénnyel kapcsolatban olyan értékvita dúl, amelyet a kormány vállal.

Az MSZP a családi adókedvezményről

Göndör István (MSZP) a családi adókedvezmény rendszerével kapcsolatban kérdezett. Felhívta arra a figyelmet, hogy már a kormány is beismerte: az alacsony keresetű családok nem tudják igénybe venni a teljes adókedvezményt, amely így a költségvetésben marad. A szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mire költötték ezt a pénzt.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár válaszában hiteltelennek nevezte Göndör István "aggódását" a szegény családok iránt. Szerinte "nevetséges és siralmas", hogy az MSZP egyáltalán családügyben meg mer szólalni.

A Jobbik a devizahitelesek helyzetéről

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a Kúria csütörtöki döntésével kapcsolatban kérdezett a devizahitelesek helyzetéről. Úgy fogalmazott: a devizahitelek ugyanúgy érvényesnek és legálisnak számítanak az Orbán-kormány hatalma alatt is, ami elfogadhatatlan. Szerinte ha az eddig meghozott intézkedéseknél "nem futja többre", akkor a nemzetgazdasági miniszternek le kell mondania.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár válaszában kijelentette: a kormány komoly eredményeket ért el az előző kormányoktól megörökölt helyzet rendezésében. Elismerte ugyanakkor, hogy van még teendő.

18:40 - A munkahely-teremtési támogatásokról, a kormány földpolitikájáról, valamint a Dunaferrnél történ elbocsátásokról is interpellálták a kormány képviselőit csütörtök délután az Országgyűlés ülésén.

Jobbik: miért a multik munkahelyteremtését támogatja a kormány?

A jobbikos Bertha Szilva interpellációjában arról beszélt, hogy a kormány a multinacionális cégeknél történő munkahelyteremtésre kétszer-háromszor annyi állami támogatást biztosít, mint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására. Az ellenzéki politikus szerint mindez azt jelenti, hogy a Fidesz nem javított a korábbi szocialista kormányok gyakorlatán.

Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár válaszában azt mondta, a munkahelyteremtő támogatásokat nem lehet ilyen egyszerű átlagolással értékelni. A kormány képviselője szerint a kabinet célja, hogy hasonló támogatásai három-négy év alatt megtérüljenek. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy 2010 óta 2 milliárd forintról idénre 13 milliárd forintra nőtt a magyar kkv-k támogatása.

Bertha Szilva reagálásában nem fogadta el az államtitkár válaszát, majd kétségbe vonta a kormány nemzeti elkötelezettségét a munkahelyteremtés területén. Czomba Sándor válaszát az Országgyűlés 183 igen szavazattal, 35 nem ellenében elfogadta.

KDNP: a helyben élő gazdálkodókat támogatja a kormány földpolitikája

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd interpellációjában arra hívta fel figyelmet, hogy a közelmúltban "méltatlanul sokat" támadták a földtörvényt, pedig az a helyben élő gazdálkodókat hozza helyzetbe. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami haszonbérleti program szintén ezt a célt szolgálja, amit az is mutat, hogy a pályázatok háromnegyedének őstermelők, fiatal és családi vállalkozók egyéni vállalkozók a nyertesei.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában közölte, a kormány célja egy új vidéki középosztály létrehozása, amely a kis és közepes birtokokon gazdálkodó családokból állhat. Tájékoztatása szerint ehhez arra volt szükség, hogy a kabinet az új földtörvény segítségével a jelenlegi 50 százalékról 20 százalék alá csökkentse a nagybirtokok arányát.

A kormánypárti képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

Jávor: a kormány védje meg a dunaújvárosiak munkahelyeit

A dunaújvárosi Dunaferrnél történt elbocsátások ügyében interpellálta a kormányt a független Jávor Benedek. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, a kabinet mit tesz a most állásukat vesztett munkavállalók újrafoglalkoztatása érdekében. Jávor Benedek kezdeményezte továbbá, hogy a kormány ne csak a nehézipart vegye számításba, ha foglalkoztatni kívánja a dunaújvárosiakat.

Czomba Sándor válaszában hangsúlyozta, dunaújvárosi tárgyalásain arról kapott tájékoztatást, hogy a Dunaferr tulajdonosai abban érdekeltek, hogy minél több álláshely maradjon meg. A vállalkozás irányítása ugyanis a közelmúltban olyan döntést hozott, amelynek eredményeként a legnagyobb öntöde felújításával több ezer munkahelyet őrizhetnek meg.

Jávor Benedek nem fogadta el Czomba Sándor válaszát, a parlament viszont 205 igen szavazattal, 46 nem ellenében elfogadta.

A gázkészülék-felülvizsgálatok ingyenessé tételéről kérdezett az MSZP
A szocialista Nemény András azonnali kérdésében az iránt érdeklődött, hogy a kormány miként kívánja megvalósítani a gázkészülék-felülvizsgálatok ingyenessé tételét, továbbá mi lesz azokkal, akik korábban már fizettek azért, illetve a vizsgálat nyomán több százezres felújításra kényszerülnek.

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt mondta, a felülvizsgálat költségeit a gázszolgáltató állja, míg a szükségessé váló felújítások finanszírozására a rezsicsökkentésért felelős Németh Szilárd dolgoz majd ki javaslatot.

17:18 - A napirend elfogadása és a választójogi törvény módosítása után az interpellációkkal folytatta munkáját a Ház csütörtökön. Ezek között szó volt az egészségügyről, a földtörvényről, gátépítésről és a szegénységről is.

Napirend elfogadása

A parlament a napirend elfogadása előtt felvette a tárgyalandó javaslatok közé az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslatot - amely szerint nem terheli majd illeték a termelők útdíjfizetés alóli mentesítését -; a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul megfogalmazott, a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című fideszes határozati javaslatot; valamint a magyar és a kínai kormány között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló megállapodás kihirdetését. Ezek vitája várhatóan csütörtök este, zárószavazása pedig pénteken lesz.

Július 15-ig módosítható az országgyűlési választókerületek határa
Július közepéig lehet módosítani az országgyűlési egyéni választókerületek beosztását a parlament döntése értelmében.

A korábbi, június 30-i határidőt a fideszes Vas Imre javaslatára hosszabbította meg két héttel az Országgyűlés. A választójogi törvény módosítását 251 igen szavazattal, 59 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A kihirdetését követő naptól hatályos határidő-változtatásra azért volt szükség, mert ugyancsak Vas Imre kezdeményezte hét országgyűlési választókerület határának megváltoztatását, de ennek elfogadására június végéig már nem volt lehetőség. Az átalakítást Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azzal indokolta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása.
Interpellációk

MSZP: javultak-e a betegek gyógyulási esélyei?

Tukacs István (MSZP) azt kérdezte: javultak-e a betegek gyógyulási esélyei a kormány munkájának hatására. Szerinte az egészségügyi bérfejlesztés nem érte el a célját, az orvosok továbbra is elhagyják az országot. A kórházakat és rendelőintézeteket sújtó elvonásokról szólva azt mondta: az intézmények adóssága újratermelődik, így helyzetük tovább romlik. A képviselő a háziorvosoknak is juttatna a béremelésből, és választ várt a többi közt arra is: a túlmunkák díjazása miért nem épül be a bérbe?

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: már azzal esélyt kaptak a betegek, „hogy nem önök vezetik 2010 óta az országot". A kórházak adósságállományát a kormány továbbra is figyelemmel kíséri – közölte -, hozzátéve: csökkentek az intézmények lejárt kötelezettségei. Szerinte a gyógyszerellátás biztosított és a betegellátás is fennakadás nélkül zajlik. A humánerőforrás-krízis kezelése érdekében a kormány fejlesztette a béreket, és újabb béremelést is biztosít – mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azt 203 igen, 51 nem és egy tartózkodó szavazattal igen.

A Jobbik a földtörvényt bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) a földtörvényt bírálta, amely szerinte alapjaiban tér el attól, amit a kormány ígért, és ami a társadalom számára elfogadható lenne. Úgy vélte: a jelenleg zajló „vidékellenes" folyamatot kellett volna lezárni a jogszabállyal, de az ehelyett további lehetőségeket ad a nagybirtokosok terjeszkedésére.

Választ várt arra: hogyan viheti el az állami földek szinte egészét két megyében tizenhat, igen gyorsan, egyetlen ügyvéd közreműködésével alapított cég?

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár szerint a Jobbik semmi újat nem mond, csupán ugyanazokat a kérdéseket teszi fel hétről hétre.

Szerinte a földforgalmi törvény "közjogilag rendben van", miután az államfő aláírta azt. „Olvassák már el végre a jogszabályt", ha pedig nem tudják értelmezni, kérjenek jogi segítséget – javasolta az ellenzéki frakciónak. Hangsúlyozta: a jogszabály megakadályozza a spekulatív földszerzést.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 189 igen szavazattal, 40 ellenében.

A Fidesz a gátépítésre kérdezett rá

Molnár Attila emlékeztetett a Dunán a nyár elején levonult árvíz súlyosságára, és arra hívta fel a figyelmet: Komáromnak szüksége lenne egy 4,6 kilométeres gátra, eddig ugyanis ideiglenes védművek óvták azt. Arra kérdezett rá: ez mikor épülhet meg?

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a fejlesztéssel csökkenthetők a jelenleg még jelentős anyagi és emberi erőt felemésztő munkák. Beszámolt arról is: több mint 7 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre a beruházáshoz. A szükséges közbeszerzési eljárást már kiírták, a munka pedig szeptemberben kezdődhet, másfél évig tart majd.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: növekszik a szegénység

Nyakó István arról beszélt: Magyarországon megjelent a dolgozói szegénység, kétkeresős családoknak fogy el a pénze a hónap végére. Hozzátette: a gyermekszegénység is növekszik, jelenleg mintegy félmillió gyermek éhezik. Már az önkormányzatok sem tudnak segítséget nyújtani és 4,2 millió ember él a létminimum alatt. Valóban a segélyek összevonása a legfontosabb feladat? - kérdezte.

Soltész Miklós államtitkár úgy vélte: az MSZP folytatott szegényellenes politikát. Bírálta, hogy eredeti kérdésében a gázár-támogatás megszüntetésére kérdezett volna rá a képviselő, és azt mondta: ezt valójában a szocialisták kívánták eltörölni.

Önök voltak azok, akik az egész országot eladósították – jelentette ki, és hosszas kritikával illette a korábbi szocialista kormányok munkáját.
Nyakó István nem fogadta el a választ. A Ház 191 igen vokssal, 26 ellenében, 25 tartózkodással elfogadta.

16.55 - A mezőgazdaság helyzetéről, a kuláküldözésről és gazdaság teljesítményéről volt szó napirend előtt csütörtökön az Országgyűlésben.

MSZP-s kifogások a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint amihez a kormánypártok nyúlnak, abból nem arany lesz, hanem "a haveroknak aranybánya". Kifogásolta, az iskolagyümölcs-program kiírási feltételeit, a földpályázatokat. Mint mondta, "működő állattartótelepet tesznek tönkre azért, hogy a helyi Magosz-elnök földöz jusson". Gőgös Zoltán szerint a legnagyobb nagybirtokosok a Fidesz hátterében vannak, ötvenéves földbérlettel. Mit akarnak ebből az új földtörvényből kihozni, ugyanazt, mint a 90-es évek elején? Százezer munkanélkülit vidéken? - kérdezte.

Budai Gyula, Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, akkor volt káosz a mezőgazdaságban, amikor a szocialisták voltak kormányon. A támogatásokat soha nem fizették ki időben a gazdáknak, 2010 után mindig kifizetik nekik - tette hozzá. Az államtitkár szerint a LEADER programból kilopták a pénzt, több tízezer hektár állami föld haszonbérletét adták el strómanokon keresztül, és a pályázatokat úgy hirdették meg, hogy a helyi gazdák nem tudtak azokon részt venni.

Fidesz: Magyarország gazdasági kilátásai ígéretesek

Szijjártó Péter (Fidesz) arról beszélt: 2010-ben a magyar kormány úgy döntött, hogy az EU-ban nem megszokott gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaz, ma már elmondhatják jól döntött, mert Magyarország jobban teljesít, saját lábán áll, gazdasági kilátásai ígéretesek.

Szerinte a makrogazdasági alapján Magyarországon egy európai sikertörténet épül, úgy csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatás, a reálbérek, a nyugdíjak vásárlóértéke, csökken a rezsi, hogy közben három éve csökkenteni tudják az államadósságot.

Kitért arra, hogy az eredmények nem függetlenek a külgazdasági eredményektől sem. Ismertette, 2012 végére elérte 78,5 milliárd eurót a külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya, ez pedig azt jelenti, hogy a GDP arányában a magyar állomány a legmagasabb, 80,3 százalék a közép-európai térségben.

A KDNP a kuláküldözés áldozataira emlékezett

Varga László (KDNP) szerint 1948/49-től kezdve a szorongás és a félelem uralta a magyar parasztokat az aratás idején, mert bizonytalanná vált, hogy mennyit vihetnek haza a learatott terményből. Sokan még ma is nagygazdákról, módos parasztokról beszélnek, amikor a kuláküldözésről van szó, miközben 1948 után a Mária Terézia által meghatározott, egységnyi jobbágytelekkel már kuláknak bélyegezték a parasztokat - fejtette ki. Hozzátette: Kádár János az ÁVH-t a kulákok megrendszabályozására hozta létre.

Budai Gyula elmondta, 1948. augusztus 20-án Kecskeméten Rákosi Mátyás meghirdette a szövetkezetesítést, lényegében a kuláküldözést. 1948 és 1953 között mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván, ideszámítottak a 25 holdon felüli családok - mondta, hozzátéve: a kuláküldözés alatt elvették a családok földjét, házaikat, az eszközeiket, százakat ítéltek halálra.

A Jobbik ismét a földtörvényt bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint az új földtörvény nem változtat a jelenlegi állapotokon, a nagyüzemekre semmilyen hatással nincsen. A külföldiek tulajdonszerzését kizárólag az EU-n kívüli állampolgárokra értik - tette hozzá. Úgy vélte, a törvény a magyar emberek véleménye nélkül készült. Szerinte a törvényt "azok a narancsbárók" diktálták, akik haszonélvezői a mostani rendszernek: "Csányi, Nyerges, Leisztinger és a többiekről beszélek, akik sok-sok tízmilliárd forintot vesznek ki a közös agrárkasszából".

Budai Gyula szerint az ellenzéki képviselő folyamatosan kritizálja a földforgalmi törvényt, de ő és pártja sem tett alternatív törvényjavaslatot. Csak szóban harcolnak a külföldiek földszerzése ellen, de semmi mást nem tettek - hangsúlyozta.

16:32 - A Fidesz rezsieljárásként értékelte, és a KDNP is gazdasági érdekekkel hozta összefüggésbe a Tavares-jelentés elfogadását csütörtökön a parlamentben. Orbán Viktor a napirend előtti felszólalásokra válaszul azt mondta: mindhárom fontos uniós intézményben támadják Magyarországot a rezsicsökkentés miatt.

KDNP: az európai baloldal letért az unió alapítói által szabott útról

A KDNP szerint az európai baloldal letért arról az útról, amelyet az Európai Unió alapítóinak értékrendje szabott meg, és "kaotikus, dekadens" világot idéző útra lépett.

Harrach Péter - a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva - azt mondta: a Tavares-jelentés elfogadása mögött gazdasági, politikai és ideológiai okok álltak. A jelentést részben azon cégek érdeksérelmére alapozták, amelyek a kormányaikon keresztül támadják Magyarországot, míg politikai célja a népakaratot megtestesítő kétharmad elleni támadás volt - jelentette ki.

A politikus szerint az MSZP a szuverén Magyarországgal szembeni baloldali támadás mellett állt ki, míg a Jobbik frakcióvezetője euroszkeptikus kritikát fogalmazott meg. Harrach Péter azt mondta: kereszténydemokrataként egyiket sem tudja elfogadni.

Idézett a Lisszaboni Szerződésből, amely szerint ösztönözni kell a nemzeti parlamentek nagyobb részvételét az Európai Parlament munkájában. Szerinte a Fidesz által beterjesztett határozati javaslat ezt szolgálja.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 4-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Fidesz: Magyarország ellen rezsieljárás zajlik

A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarországgal szemben nem demokráciaeljárás, hanem rezsieljárás zajlik és ennek része az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés is.

Rogán Antal emlékeztetett rá, hogy először 2011 elején "támadták meg" Magyarországot, miután a parlament elfogadta a bankadó bevezetését, majd 2013 elején indult a támadás újabb hulláma, amikor a kormány és a parlament döntött a rezsicsökkentésről.

A kormánypárti politikus szégyenletesnek nevezte, hogy a baloldali magyar EP-képviselők, tudva, hogy milyen gazdasági, üzleti és lobbiérdekek húzódnak meg a háttérben, megszavazták a jelentést. Rogán Antal fel is olvasta annak az öt képviselőnek a nevét - Göncz Kinga, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba és Herczog Edit (MSZP), valamint Bokros Lajos –, akik igennel szavaztak a szerdai EP-voksoláson.

Szerinte ezt nem lehetett volna megtenniük, hiszen "minden családban ügyelnek arra, hogy a családon belüli vitákat ne vigyék ki az utcára". Úgy vélte: egyetlen másik ország képviselői sem szavaztak volna meg saját országukkal szemben ilyen tartalmú jelentést.

Azt is mondta: példátlan, hogy a magyar baloldal rávette az EP baloldali többségét egy Magyarországot elítélő nyilatkozat elfogadására. Hangsúlyozta, ez a jelentés nem a magyar kormányról, hanem Magyarországról szól, Magyarországot akarja gyámság alá venni.
Rogán Antal megköszönte Orbán Viktornak, hogy megvédte Magyarországot és a magyar embereket.

Orbán: mindhárom fontos uniós intézményben támadnak a rezsicsökkentés miatt

Az Európai Unió mindhárom fontos intézményében, az állam- és kormányfői tanácsban, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is rendszeresen támadják Magyarországot a rezsicsökkentés miatt - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő közölte: a bírálatokra minden esetben - egy közelmúltbeli uniós csúcstalálkozón és a szerdai strasbourgi EP-vitában is - világossá tette, hogy a kormány folytatja a rezsicsökkentést. Ezt azokra az ellenzék észrevételekre válaszul mondta, hogy a kormánnyal szembeni kifogások oka nem a rezsicsökkentés.

A miniszterelnök viszonválaszában szólt arról is, az EP rosszat tesz az Európai Uniónak, gyengíti azt, amikor nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat, az alapszerződéseket. Vona Gábor Jobbik-elnöknek válaszul ugyanakkor azt mondta: ez nem jó hír, az EU széthullása kataklizma lenne, ezért el kell kerülni.

Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezetőnek válaszul úgy fogalmazott, amit Magyarország támogatásként az Európai Unitól kap, nem ajándék, hanem "ami jár nekünk, csatlakozási szerződésünk fontos alapköve". Magyarország ugyanis - a kommunizmus miatt - súlyos versenyhátránnyal, jól működő vállalatok nélkül csatlakozott a közös piachoz - jelentette ki. Szerinte téves az ezzel ellentétes megközelítés.

15:59 - A miniszterelnök igazságtalannak nevezte csütörtöki, napirend előtti felszólalásában az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott jelentést. Az MSZP szerint a jelentés nem az országot, hanem a kormányt támadja. A kormánypártok és a Jobbik viszont a baloldalt bírálta a jelentés elfogadásának támogatása miatt.

Az Országgyűlés az ülés elején megemlékezett a múlt pénteken, nyolcvanegy éves korában elhunyt Katona Tamás történész, politikusról. Katona Tamás 1990 és 1998 között volt országgyűlési képviselő, először az MDF, majd az MDNP színeiben.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Dorkota Lajos (Fidesz) lemondott képviselői mandátumáról, mert kinevezték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökévé.

Orbán: a Tavares-jelentés csorbítaná Magyarország szuverenitását
Igazságtalannak nevezte a miniszterelnök az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott jelentést.
Orbán Viktor napirend előtt azt mondta: a Tavares-jelentés súlyosan sérti Magyarországot, figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, a tagállamok és az Európai Unió közötti jogi egyensúlyokat, az alapító szerződésekkel szemben önkényesen állapít meg kötelező kritériumokat, vezet be új eljárásokat és kreál új intézményeket.

A jelentés ezzel csorbítaná egy tagállam szuverenitását, ez pedig egész Európára, az EU jövőjére veszélyt jelent - jelentette ki a kormányfő.
Orbán Viktor beszéde kezdetén a Párbeszéd Magyarországért független képviselői egy molinót tartottak fel az ülésteremben azzal a szöveggel: "Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával".

A miniszterelnök beszéde kezdetén a Párbeszéd Magyarországért (PM) független képviselői egy molinót tartottak fel az ülésteremben azzal a szöveggel: "Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával". Az ellenzéki képviselők ezzel a miniszterelnöknek a strasbourgi EP-vitában tett kijelentésére utaltak, hogy a magyarok nem akarnak olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél erejével. A transzparenst az Országgyűlés munkáját segítő személyzet tagjai vitték ki a teremből.

MSZP: nem az országot támadták, hanem a kormányt

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nem az országot vagy a magyar embereket, hanem a kormányt bírálta az Európai Parlament a Tavares-jelentés elfogadásával.

Mesterházy Attila kijelentette: a miniszterelnöknek meg kellett volna köszönnie a magyar és az európai szocialisták munkáját, ugyanis annak hatására került ki az országgal szembeni szankciók megfogalmazása a jelentésből, mivel „Magyarországot az ön politikája miatt nem szabad büntetni".

Kijelentette: a rezsicsökkentés miatt senki nem támadta a kormány munkáját, kritikákat az alapvető jogot sérülése miatt fogalmaztak meg.

Szerinte a miniszterelnöknek „szelektív a memóriája", ugyanis néhány éve a Kereszténydemokrata Unióban a személyes előterjesztésére ítéltette el Magyarországot a politikai jogok sérelme miatt.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 4-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Hozzátette: Orbán Viktor később, még a szocialista kormányok alatt az Európai Néppárt frakcióülésén is azt követelte, hogy vonják meg az uniói forrásokat azért, mert szerinte az országot akkor irányító kormány nem részesülhetett abból.

Nem akkor lettünk gyarmat, amikor elfogadtuk a közösségi joganyagot? - tette fel a kérést, emlékeztetve arra, hogy az ország fejlesztési forrásainak jelentős része az unióból származik.

Kijelentette: üzleti érdekek nem az európai, hanem a miniszterelnök döntései mögött húzódik, és említést tett a többi közt a földügyekről és a trafikügyekről.

Feltette a kérdést: a miniszterelnök beszéde az unióból való kilépés beszéde-e? Szerinte az ország érdekét az szolgálja, ha kitart az euroatlanti integráció mellett.

Jobbik: a Tavares-jelentés egy kutyakomédia

Vona Gábor szerint a Tavares-jelentés megszületése, vitája és megszavazása is egy kutyakomédia, ami ráadásul nem Magyarországról, hanem a hatalomról szól. Leszögezte: a Jobbik elítéli az ország belügyeibe történő beavatkozásokat.

Az ellenzéki pártelnök felháborítónak és ízléstelennek nevezte a magyar baloldal hozzáállását, amiért az szerinte kárörömmel fogadta a jelentés elfogadását. Úgy vélte: az MSZP filozófiája szerint minél rosszabb az országnak, nekik annál jobb.

Szerinte ugyanakkor Orbán Viktornak a földtörvényben kellett volna megvédenie Magyarországot és a magyar érdekeket, mert jelenleg Magyarország "totális gyarmatosítása zajlik".

Hozzátette azt is, hogy a kutyakomédiában mindenki eljátszhatta a saját szerepét: "az MSZP félthette a demokráciát, a miniszterelnök pedig megvédhette az országot", miközben európai egyesült államok épül "a szemünk láttára".

A Jobbik álláspontja szerint Magyarország nettó ráfizető az Európai Unión belül, ezért az ellenzéki párt továbbra is népszavazást szeretne Magyarország uniós tagságáról.

15:50 - Orbán: mindhárom fontos uniós intézményben támadnak a rezsicsökkentés miatt

Az Európai Unió mindhárom fontos intézményében, az állam- és kormányfői tanácsban, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben (EP) is rendszeresen támadják Magyarországot a rezsicsökkentés miatt - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön az Országgyűlésben.

A miniszterelnök a frakcióvezetők felszólalásaira adott viszonválaszában közölte: az EP rosszat tesz az Európai Uniónak, gyengíti azt, amikor nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat, az alapszerződéseket.

Vona Gábor Jobbik-frakcióvezetőnek válaszul ugyanakkor azt mondta, az unió gyengülése nem jó hír, az EU széthullása kataklizma lenne, el kell kerülni.

Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető felvetésére azt mondta, amit Magyarország támogatásként az Európai Uniótól kap, nem ajándék, hanem az "jár nekünk, csatlakozási szerződésünk fontos alapköve". Magyarország ugyanis a kommunizmus miatt súlyos versenyhátránnyal csatlakozott a közös piachoz - jelentette ki a kormányfő.

15:45 - Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a visszaküldött törvényeket

Előkészítette a záróvitához az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a köztársasági elnök által a parlamentnek megfontolásra visszaküldött törvényeket csütörtökön. A testület kormánypárti tagjai támogatták a kormány által a ki nem hirdetett jogszabályokhoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványokat.

Áder János a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő és a vallási közösségek jogállásával és működéséhez kapcsolódó törvényeket küldte vissza a parlamentnek.

A szövetkezeti integráció kapcsán a szocialisták kifogásolták, hogy a jogszabály kidolgozásába nem vonták be a takarékszövetkezeteket. Lamperth Mónika szerint ez az eljárás is azt támasztja alá, hogy a kormánypártok le akarják nyúlni, einstandolni akarják a takarékszövetkezeti hálózatot. Ipkovich György közölte, a hitelintézetek tényleges és érdemi konzultációt szeretnének.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a köztársasági elnök felvetései a törvény eredeti célkitűzéseit és alapvető, lényegi tartalmát nem érintették. Közölte azt is, hogy míg 20-25 éve kétmillió tagja volt a takarékszövetkezeteknek, most már csak százezer, a közelmúltban néhány tönkre is ment, ezért a kormány százmilliárd forintot beletesz a hálózatba, hogy az a céljait továbbra is megvalósíthassa.

A tulajdonjogra vonatkozó államfői felvetésre azt mondta, a ki nem hirdetett törvény nem módosította az azzal kapcsolatos szabályokat, így azok változatlanok.

Fónagy János elmondta, hogy volt egyeztetés a jogszabályról, de véleménye szerint a jelenlegi takarékszövetkezeti vezetők egy részének - kisebb részének - nem érdeke, hogy megfelelő garanciákkal és biztonsággal működő hálózat jöjjön létre.

Az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő változtatását az államfő a médiahatóság elnökhelyettesének rendeletalkotási joga miatt küldte vissza. A Navracsics Tibor miniszter által benyújtott módosító indítvány törölné ezt a rendelkezést, és módosítana a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken.

A vitában Lamperth Mónika házszabályellenesnek nevezte a módosító indítványt - ezzel a bizottság később nem értett egyet -, mondván, annak a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezésre kellene vonatkoznia. Úgy vélte, azért volt szükség a módosításra, mert Orbán Viktor miniszterelnök "még nem találta meg azt az alkalmas embert, akire rá merné bízni a médiahatóságot. Vagy nincsenek meg a szükséges előírások, vagy akinek megvannak, az nem elég lojális".

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, a törvénymódosítás azt mutatja, hogy már nagyon is megvan a jelölt, hiszen a képzettségi követelményeket változtatnák meg és 2010-ben is személyre szabott jogalkotás történt.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte, a módosító javaslat elhagyja az államfő által kifogásolt rendelkezést, az azon túli szabályok pedig pontosítják, bővítik azokat követelményeket, amelyek megoldják a médiahatóság elnökének kinevezését.

Ugyancsak támogatta testület az egyházügyi törvénymódosítás zárószavazás előtti módosító javaslatait.

Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, a Tavares-jelentéssel az Európai Parlamenti túllépte hatáskörét, és a magyar Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás alapján erre választ kell adnia.

Répássy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés egyik passzusa sérti a magyar országgyűlési képviselők szabad mandátumának elvét. A határozati javaslatot a kormány támogatja - mondta.

Staudt Gábor frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot, és azt kérte, a kormány hasonló vehemenciával lépjen fel a termőfölddel vagy a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban is. Lamperth Mónika és Steiner Pál (MSZP) úgy értékelte, az előterjesztés arról szól, a miniszterelnök megsértődött azon, hogy felhívták a figyelmét arra, hogy az európai közösségben vannak szabályok.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 4-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

15:35 - Rogán: Magyarország ellen "rezsieljárás" zajlik

A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarországgal szemben nem "demokráciaeljárás", hanem "rezsieljárás" zajlik és ennek része az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentés.

Rogán Antal a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva csütörtökön a parlamentben szégyenletesnek nevezte, hogy a baloldali magyar EP-képviselők tudva azt, hogy milyen gazdasági, üzleti és lobbiérdekek húzódnak meg a háttérben, mégis megszavazták a jelentést.
Szavai szerint példátlan, hogy a magyar baloldal rávette az EP baloldali többségét egy Magyarországot elítélő nyilatkozat elfogadására. Hangsúlyozta: ez a jelentés nem a magyar kormányról, hanem Magyarországról szól és Magyarországot akarja az EP "gyámság alá venni".

15:25 - Jobbik: a Tavares-jelentés egy kutyakomédia

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a Tavares-jelentés megszületése, vitája és megszavazása is egy kutyakomédia, ami ráadásul nem Magyarországról, hanem a hatalomról szól.

Vona Gábor a miniszterelnök csütörtöki, napirend előtti parlamenti felszólalására reagálva bírálta a magyar baloldalt, amiért az szerinte kárörömmel fogadta a jelentés elfogadását.

Szerinte ugyanakkor Orbán Viktornak a földtörvényben kellett volna megvédenie Magyarországot és a magyar érdekeket, mert jelenleg Magyarország "totális gyarmatosítása zajlik".

15:24 - KDNP: az európai baloldal letért az unió alapítói által képviselt útról

A KDNP szerint az európai baloldal letért arról az útról, amelyet az alapítók értékrendje szabott meg, és kaotikus, dekadens világot idéző útra lépett.
Harrach Péter frakcióvezető csütörtökön a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszul az Országgyűlés előtt idézte a nemzetközi közösség alapítói által megfogalmazott gondolatokat és értékeket, hangsúlyosan szólva a szolidaritás megteremtéséről és a kereszténydemokrácia értékeiről, a többi közt a nép döntésének tiszteletben tartásáról.
Szerinte a Tavares-jelentés elfogadása nem a tisztelet megnyilvánulása volt, hanem gazdasági, politikai és ideológiai okok álltak mögötte.

15:10 - MSZP: nem az országot támadták, hanem a kormányt

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nem az országot vagy a magyar embereket, hanem a kormányt bírálta az Európai Parlament a Tavares-jelentés elfogadásával.

Mesterházy Attila a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva az Országgyűlés csütörtöki ülésén kijelentette: a kormányfőnek meg kellett volna köszönnie a magyar és az európai szocialisták munkáját, ugyanis annak hatására kerültek ki az országgal szembeni szankciók megfogalmazása a jelentésből, mivel „Magyarországot az ön politikája miatt nem szabad büntetni".

Hozzátette: a rezsicsökkentés miatt senki nem támadta a kormány munkáját, az alapvető jogot sérülése miatt fogalmaztak meg kritikákat.

15:09 - Orbán: az unió azt akarja, nőjön a rezsi

Az Európai Unió azt akarja elérni, hogy a magyar kormány ne szabályozza az energiaszolgáltatások árát, vagyis hogy rezsicsökkentés helyett megint emelkedhessenek az árak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a parlamentben napirend előtt.

"Mi azonban ezt visszautasítjuk, mi inkább arra a kétmillió magyar emberre hallgatunk, akik aláírták a rezsicsökkentés melletti petíciót, és ezért tovább csökkentjük a családok megélhetési költségeit az ősz során" - jelentette ki a kormányfő.

A Tavares-jelentésről szóló EP-vita szomorú tanulságának nevezte Orbán Viktor, hogy egyes magyar képviselők azokat erősítik, akik veszélybe akarják sodorni Magyarországot, és el akarják venni a magyar családok pénzét.

15:06 - Orbán: a Tavares-jelentés csorbítaná Magyarország szuverenitását

Igazságtalannak nevezte a miniszterelnök az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott jelentést. A Magyarország elleni lépések mögött Orbán Viktor szerint valójában üzleti lobbiérdekek húzódnak meg, a rezsicsökkentés ugyanis sérti egyes európai nagyvállalatok érdekeit.

Orbán Viktor csütörtökön az Országgyűlésben napirend előtt azt mondta: a Tavares-jelentés súlyosan sérti Magyarországot, ellenséges a magyarokkal szemben, figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, a tagállamok és az Európai Unió közötti jogi egyensúlyokat, az alapító szerződésekkel szemben önkényesen állapít meg kötelező kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.

A jelentés ezzel csorbítaná egy tagállam szuverenitását, ez pedig egész Európára, az EU jövőjére veszélyt jelent - jelentette ki a kormányfő.

Szavai szerint a magyarok jó ideje tapasztalják, hogy az EU igazságtalan, kettős mércét alkalmaz, visszaél hatalmával a viták során. "Most azonban az Európai Parlamentben átléptek egy olyan határt, amire eddig nem volt példa. Az EP semmibe vette az unió alapszerződését, ezzel az Európai Unió bürokratái és parlamenti képviselői veszélyes útra tévedtek" - mondta.

A miniszterelnök megerősítette azt az álláspontját is, amely szerint a Magyarország elleni visszaélések mögött valójában üzleti lobbiérdekek húzódnak meg. Magyarország ugyanis csökkenti a rezsiköltségeket - folytatta -, ami sérti azoknak az európai nagyvállalatoknak az érdekeit, amelyek hosszú évekig annyi pénzt szedtek be a magyar családoktól, amennyit nem szégyelltek. Szerinte azonban úgy helyes, hogy "most letörjük az extraprofitjukat, és elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezt meg is tegyük".

A túlzottdeficit-eljárás során Magyarország számára megfogalmazott európai bizottsági ajánlásból is kiderült: az Európai Unió azt akarja elérni, hogy a magyar kormány ne szabályozza az energiaszolgáltatások árát, vagyis hogy rezsicsökkentés helyett megint emelkedhessenek az árak - közölte Orbán Viktor.

"Mi azonban ezt visszautasítjuk, mi inkább arra a kétmillió magyar emberre hallgatunk, akik aláírták a rezsicsökkentés melletti petíciót, és ezért tovább csökkentjük a családok megélhetési költségeit az ősz során" - jelentette ki a kormányfő.

A Tavares-jelentésről szóló EP-vita szomorú tanulságának és felfoghatatlannak nevezte a miniszterelnök, hogy egyes magyar képviselők azokat erősítik, akik veszélybe akarják sodorni Magyarországot, és el akarják venni a magyar családok pénzét. "Egy ilyen ügyben, amikor Magyarországot igazságtalanul támadják, miért nem lehet félretenni a pártkötődést és a pártérdekeket ugyanúgy, ahogy ez az árvíz elleni küzdelemben a gátakon sikerült?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szavai zárásaként a magyarok melletti kiállásra kérte képviselőtársait.

A miniszterelnök beszéde kezdetén a Párbeszéd Magyarországért (PM) független képviselői egy molinót tartottak fel az ülésteremben azzal a szöveggel: "Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával". Az ellenzéki képviselők ezzel a miniszterelnöknek a strasbourgi EP-vitában tett kijelentésére utaltak, hogy a magyarok nem akarnak olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél erejével. A transzparenst az Országgyűlés munkáját segítő személyzet tagjai vitték ki a teremből.

A molinó felmutatásának idejére Orbán Viktor félbehagyta felszólalását, az ülést levezető elnök, Latorcai János pedig felhívta a PM-es politikusok figyelmét, hogy cselekedetük sérti az Országgyűlés rendjét, a házszabályba ütközik, a parlament ezért meg fogja hozni "a megfelelő döntést".

Az EP szerdán fogadta el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést. A dokumentum fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára

13:57 - Tavares-jelentés - A Ház előtt a Fidesz határozati javaslata az EP-döntésre válaszul

A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról címmel benyújtotta csütörtökön az Országgyűlésnek a Fidesz azt a határozati javaslatot, amelyben az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Tavares-jelentésre válaszul kimondanák: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.

Az EP szerdán fogadta el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést. A dokumentum fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője még szerda délután közölte, pártja kezdeményezi, hogy az Országgyűlés sürgősséggel - várhatóan pénteken - fogadja el azt a határozatot, amelyben a Tavares-jelentés megszavazására válaszul kimondja: az EU visszaél hatalmával.

A csütörtökön benyújtott, Rogán Antal, valamint frakciótársai, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által jegyzett indítvány rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. "Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot" - olvasható az előterjesztésben.

"A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot" - fogalmaz a javaslat -, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
A fideszes beterjesztők szerint ezzel az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az EU-t. További aggodalomra ad okot - folytatják a rezsicsökkentésre utalva -, hogy "a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött" üzleti érdekek húzódnak meg. A kormánypártiak ezért javasolják rögzíteni: az Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az EU-ban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat.

Az előterjesztés szövege szerint a határozatot annak érdekében fogadja el az Országgyűlés, hogy "megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában". Egyúttal felszólítják a kormányt, ne engedjen az EU nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját.

Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté indoklásában emlékeztet: az alkotmányozás joga az EU összes tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg, ezért minden olyan ügyben, ahol az uniós intézmények az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkoznak be, túllépik azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.

A fideszes politikusok álláspontja szerint az EP-ben elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és - túllépést. Előbbit azért - írták -, mert a szerződések őre nem az EP, hanem az Európai Bizottság, utóbbit pedig azért, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya, és mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, amely az alapító szerződésekben nem létezik.

11:52 - Nem terheli majd illeték a termelők útdíjfizetés alóli mentesítését

Bevezetné a kormány az ideiglenes és a szükségellátás gyakorlatát a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban, valamint illetékmentessé tenné azt a hatósági eljárást, amelynek révén a mezőgazdasági termelő mentességet kaphat az útdíjfizetés alól.

Jelenleg nincs arra az esetre szabályozás, ha egy településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átmenetileg szünetel. Pintér Sándor belügyminiszter az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló - a parlamentnek csütörtökön benyújtott - törvényjavaslata értelmében ilyen esetben az illetékes állami szerv a szolgáltatás ideiglenes ellátására kijelölne egyet a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül. A döntés azonnal végrehajtható, a kijelölés legfeljebb 9 hónapos időtartamra szólhatna, egyszeri, legfeljebb 3 hónapos meghosszabbíthatósággal.

Szükségellátást akkor kellene alkalmazni, ha a közszolgáltatás szünetelése miatt felhalmozódott hulladék egészségügyi kockázatot hordoz magában. A javaslat szerint ha a megyei tisztifőorvos megállapítja, hogy a kockázat mértéke elérte azt a szintet, amely különleges intézkedést igényel, a kijelölt állami szerv szervezési lépéseket tesz és gondoskodik a hulladék elszállításáról.

Az előterjesztés kezdeményezi annak kimondását, hogy illetékmentes "a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás".

A javaslat az üzemanyag-jelölő rendszer bevezetésére előírt határidő lejártát 2014. július 1-jében rögzíti.

A belügyminiszter az előterjesztés kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalását és pénteki zárószavazását indítványozta.

09:55 - Módosítana a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken a kormány

Változtatna és pontosítana a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeken az a zárószavazás előtti módosító javaslat, amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaküldött egyik törvénymódosításhoz.

A parlamenti honlapon elérhető indítvány értelmében már nem kellene jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma a tisztség betöltéséhez, a médiatörvény mindössze felsőfokú végzettséget írna elő.

Az előterjesztés pontosítaná azt is, mi számítson a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak, amelyből a médiatörvény értelmében ötéves háttérrel kell rendelkeznie a kinevezendő elnöknek.

Gyakorlatnak számíthat a jövőben az NMHH-nál, a médiatanácsnál és elődszervezeteinél, vagyis az Nemzeti Hírközlési Hatóságnál és az Országos Rádió és Televízió Testületnél folytatott vezetői vagy ügyintézői tevékenység, valamint az ezen szervek határozataival kapcsolatosan végzett bírói, ügyészi és jogi képviselői részvétel.

Ugyancsak gyakorlatnak számítana a közmédia jelenlegi kuratóriumában, valamint a korábban működő testületekben elfoglalt tagság.
Az NMHH-nak és a médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke.

Az előterjesztő Navracsics Tibor a javaslat indoklásában emlékeztet arra, hogy az államfő kedden megfontolásra visszaküldte a Háznak azt a módosítást, amely átmenetileg rendeletalkotási joggal ruházta volna fel az NMHH elnökhelyettesét.

Azt is felidézi, hogy az NMHH és a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményekkel kapcsolatban a tárca korábban az Alkotmánybíróságtól (Ab) kérte az alaptörvény értelmezését. A testület azt közölte, sarkalatos törvény rögzítheti a vezetővel szemben támasztott feltételeket. Ezen feltételek ugyanakkor az Ab szerint olyan mérlegelést igényelnek, amely a törvényhozó felelősségi és hatáskörébe tartozik.

A miniszter az indoklásában kitér arra, hogy az NMHH és a médiatanács vezetői tisztségének betöltetlensége súlyos hátrány a szervek működése szempontjából, különösen azért, mert rendeletalkotásra kizárólag az elnök jogosult.

A tárca az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódóan változtat a médiatörvényen.

Az NMHH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.

Korábban:

Az Országgyűlés csütörtöki ülésnapján az interpellációs időszak mellett egyetlen javaslat elfogadásáról dönthet, amellyel a jelenleg hatályos június 30-ról július 15-re változtathatják a választókörzeti beosztások módosításának határidejét.

A Ház ülése 14 óra 30 perckor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően szavaznak a fideszes indítványról. Ez a változtatás teszi lehetővé, hogy a parlament pénteken hét országgyűlési választókörzet határán is pontosíthasson, mivel azok kijelölésében a jegyzők technikai hibákat találtak.

Az Országgyűlés pénteken a köztársasági elnök által legutóbb visszaküldött három törvényjavaslat sorsáról dönt.

Olvasóink írták

  • 19. Valaki 2013. július 08. 08:30
    „Köszi plaza!
    Az a helyzet, hogy a sokk nyugati libsi a választásokk előtt most bizonyítani akarja hűségét a libernyákok felé. Különben jövőre nem őket indítják a választásokon.
    Ezt csak a cocik nem látják. be :)))”
  • 18. LAZA 2013. július 07. 15:16
    „17.
    valoghi te egyszerűen lenyügöző vagy!
    Kivételesen összeszedett tartalmas,értelmes hozzászólásaiddal mindenkit elnémítasz.
    Nézegetem az írásokat az utolsó szó majd mindig a tiéd.
    Gratulálok!”
  • 17. Valaki 2013. július 07. 09:39
    „15. Köszörűs 2013.07.05. 10:23

    "Az persze nem zavar, hogy a tavaris hízottság teljesen illegitim és demokráciaellenes""

    Mért is?

    Mert semmilyen jogi alapja sincs! Mint a zöldségeknek. :)))”
  • 16. oxana 2013. július 05. 16:24
    „12. Primax

    Nagyon jó gondolatok. Kiegészíteném azzal, "az EU nyilaitól ments meg, Uram, minket!" De azt hiszem, az imádság itt már nem sokat segít.”
  • 15. Köszörűs 2013. július 05. 10:23
    „"Az persze nem zavar, hogy a tavaris hízottság teljesen illegitim és demokráciaellenes""

    Mért is?”
  • 14. Valaki 2013. július 05. 08:37
    „Okos vagy primax és jól tátod a helyzetet!
    Az internáci nyugat már azt sem tudja mit csinál.

    Jó vagy Viktor! :)))”
  • 13. Valaki 2013. július 05. 08:35
    „9. Köszörűs

    Persze koszorús, te mint az elkölcs bajnoka megmondod a frankót. :))
    Az persze nem zavar, hogy a tavaris hízottság teljesen illegitim és demokráciaellenes.”
  • 12. Primax 2013. július 05. 07:50
    „Mindenki "hülye" :
    Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, MAGYARORSZÁG, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
    Ez ugyanis az EU.
    Ők "támadják a magyarokat"...
    Jééé, mi is benne vagyunk...? Nahát...Önmagunkat támad(gat)juk...? Vajon miért ?
    Rajtunk kívül mindenki tévúton jár.
    Mert : csak mi - szittya magyarok - vagyunk a "normálisak", csak a mi utunk a helyes, csak mi tudjuk a tutit.
    Irigyel is minket egész Európa...
    Legalábbis Orbán szerint.”
  • 11. Demalgon 2013. július 04. 22:20
    „Ezt a süket szöveget én is hallottam a rádióban. Majdnem agyvérzést kapott, amikor ezt mondta ... de sajnos se ördögnek, se istennek nem kell.”
  • 10. load 2013. július 04. 22:02
    „"Az Európai Unió azt akarja elérni, hogy a magyar kormány ne szabályozza az energiaszolgáltatások árát, vagyis hogy rezsicsökkentés helyett megint emelkedhessenek az árak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök..."
    Ez megint egy a híveknek szóló gigakamu.
    A Tavares-jelentésben egy szó nem volt a rezsicsökkentésről.”
  • 9. Köszörűs 2013. július 04. 21:42
    „7. Valaki 2013.07.04. 19:52
    Persze prézlishusi, komolyak mint a vakbélgyulladás. :)))

    Minden egyes megszólalásod,mint ahogyan ez is, egy hitvány emberre vall.
    Márpedig: "Aki embernek hitvány az magyarnak alkalmatlan" /T.Á/”
  • 8. öröksoproni 2013. július 04. 20:06
    „Minket senki nem támad. Csak a kormányt.”
  • 7. Valaki 2013. július 04. 19:52
    „Persze prézlishusi, komolyak mint a vakbélgyulladás. :)))”
  • 6. vienna 2013. július 04. 18:45
    „Ugye ugye mennyire fáj, hogy titeket a világ komoly részén teljesen semmibe vesznek?
    Keményen dolgoztatok ezért, de most nem jajjgatni kéne, hanem önvizsgálatot tartani.
    Ja hogy ahhoz gyengék vagytok?
    Hát így jártatok.
    Akkor lehet menni kuncsorogni Azerbajdzsánba, Türkmenisztánba, Üzbegisztánba, meg Mongóliába.
    De nyugatra ne menjetek, mert szembe röhögnek benneteket.”
  • 5. pillow 2013. július 04. 17:55
    „Szét van esve már ez az ember, lehet, hogy tud valamit, amit mi nem, ki tudja hogyan áll a költségvetés, nem tud osztogatni, és bukik, mert ennyi baromságot már a hívei sem hisznek el neki. Mondjuk, hogy bukik az biztos, tényleg az a nagy kérdés, mit művel utána? Abban az egy hónapban, míg kétharmada lesz, de már megbukott, szétosztja a haveroknak a maradék országot, így áll bosszút rajtunk, ahogy most is azt csinálja.Ezt nézem ki belőle.”
  • 4. embertelen 2013. július 04. 17:32
    „Amit Orbán állít, az nem más, mint kábító hazugság! Senki nem támadja Magyarországot, csak az Orbán-rezsimet. Nem sokáig lesz ez így, 2014. májusában már nem kell Orbánt támadni, mert úgyis megbukik! A mostani Tavares jelentés nem más, mint egy óriási bukta, nem a nemzetnek, hanem Orbánnak! A vég elkezdődött!”
  • 3. koppenhágó 2013. július 04. 17:31
    „kritikákat az alapvető jogot sérülése miatt fogalmaztak meg....
    hát az élő adásban ezekről egy szó nem esett.... vártam a konkrét

    1. dödike 2013.07.04. 16:41
    tolhatnál ide pár tényt....”
  • 2. kerteszb 2013. július 04. 17:23
    „Újabb 15 nap arra, hogy a körzethatárokat "megfelelően" módosítsák?”
  • 1. dödike 2013. július 04. 16:41
    „Felesleges a sok süket duma a győzködés.Ezt sok sületlenséget amit Orbán,Kövér,Rogán és a többiek összehordanak lassan a hű fityiszesek sem hiszik el.Viktor! ez egy hatalmas bukfenc a nemzetközi piacon,ezt hozta a szabadságharc és a baltás haverkodás.Lehet itt cocizni de a tények makacs dolgok.Láttuk az egyenes közvetítést.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szövetkezetbarát kormánypolitikát sürget az OSZT elnöke

Az ENSZ idei nemzetközi szövetkezeti napi felhívása azt az üzenetet hordozza, hogy a szövetkezetek a… Tovább olvasom