Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 4°C | 14°C Még több cikk.

Paczolay: az alkotmánybíráskodásnak az alapjogokat kell védenie

Az alkotmánybírósági hatáskörök szűkítése, az alkotmánybíró-választás rendjének megváltoztatása, illetve az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseit felülíró alkotmányozási gyakorlat idején az alkotmánybíráskodás számára a túlélés is kérdésesnek tűnt, ezek után fontos eredmény, hogy az új szabályozás a jövőre nézve is megteremtette a hatékony alkotmánybíráskodás lehetőségét - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke szerdán a rendszerváltás negyedszázados évfordulója alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián.
Az alkotmánybíráskodásnak nem a társadalomirányítás általános szempontjai szerint kell működnie, az a speciális rendeltetése, hogy az alapjogok pártját fogja - jegyezte meg Paczolay Péter.

Az Ab mindaddig betölti hivatását, míg az alkotmányosság őre, védi az alapjogokat és a hatalommegosztást mindazokkal szemben, akik hatékonyságra, biztonságra vagy éppen gazdasági helyzetre hivatkozva csorbítani akarják azokat, az Ab tagjai pedig autonóm személyiségek, akik nem kormányzati álláspontokat képviselnek a testület ülésein - tette hozzá az elnök.

Az elmúlt negyedszázad tanulsága az Ab szempontjából, hogy előzmények nélküli intézményként is sikerült meghonosítania az európai alkotmányos kultúrát, és amennyire lehet ma is képviseli, valamint az egymást váltó kormányok mellett a folytonosságot, a politika gyakorlati törekvései mellett az értékalapú mérlegelést - mondta Paczolay Péter.

Az Ab elnöke a testület elmúlt negyedszázadát felidézve az 1989-es létrehozását követő "hőskorral" kapcsolatban elmondta: a testület fontos szerepet játszott a rendszerváltásban, alapvetően befolyásolta jogrendszert, és rendkívül nagy nemzetközi elismerést vívott ki. Máig maradandó érték többek között az alapjogok korlátozásának megítélésére kidolgozott szükségesség-arányosság tesztje. Ennek az időszaknak a megítélése is sokszínű: vitatott például az, ahogy a korai Ab határköreit saját értelmezése alapján alakította, illetve hogy úgy döntött, a nyilvánosság kizárásával végzi munkáját és nem tart nyilvános tárgyalásokat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter eladásában kiemelte: a legfontosabb a jogállamiság, az európai értékek és a magyar alkotmányos identitás megőrzése. Az igazságügyi tárca célkitűzése, hogy a jogrendet hassa át az alaptörvény és az európai értékek; a hatékonyság és a jogállamiság pedig ne egymás ellenében, hanem egymást erősítve érvényesüljön.

Trócsányi László a jelentős eredmények közé sorolta a két, devizahitelesek védelmére alkotott törvényt, és a tárca előtt álló nagy kihívások között említette a büntető és polgári perrendtartás előkészítését.

Az elmúlt negyedszázad igazságügyi politikáját felelevenítve a miniszter elmondta: a jogi eszközökkel megvívott forradalom, a rendszerváltás után az Antall-kormány igazságügy-minisztere, Balsai István időszakában folytatódott az 1989-ben megkezdődött nagy közjogi átalakítás, a legfőbb feladat a régi rezsim felszámolása, az általa okozott sérelmek orvoslása és az új rendszer megalapozása volt.

Trócsányi László szerint 1994-98 az elvetélt alkotmányozás időszaka volt, amikor a kormányzó erők a koalíció két pártja közti ellentét miatt a kétharmados parlamenti többség birtokában sem tudtak új alaptörvényt alkotni. Az első Orbán-kormány igazságügy-miniszterének, Dávid Ibolyának 1998 és 2002 között az egyik legfontosabb feladata az uniós csatlakozáshoz vezető jogharmonizáció volt, hogy alkalmassá tegye a magyar jogrendszert a közösségi vívmányok átemelésére. A 2002 és 2010 közötti öt igazságügy-minisztert felvonultató időszak jellemzője a turbulencia volt.

Szabó Máté társadalomtudós, volt ombudsman a civil társadalom elmúlt 25 évével foglalkozó előadásában arra hívta fel a figyelmet: az internetadó elleni, napokban lezajlott tüntetések bizonyítják, hogy a jelenlegi demokráciában is lehetséges interakció a politika és a civilek között.

Nagy jelentőséget tulajdonított a magyar civil társadalom erőszakmentes kultúrájának, amely a rendszerváltás óta - 2006 kivételes eseményeit leszámítva - töretlenül működött. Ez fontos, megőrzendő érték, hiszen a térség államai közül nem mindenütt volt vértelen az átmenet, puccsok, polgárháborúk, etnikai tisztogatások zajlottak több szomszédos országban.

Szabó Máté azt is megjegyezte: a rendszerváltás idején még egyértelmű volt, hogy a civil szféra a jó és az állami a rossz, de már a taxisblokád megmutatta, hogy egy demokratikus társadalomban ez soha nem fekete-fehér. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a rendszerváltás megmozdulásai több jogot követeltek a társadalomnak, addig a mai tüntetések már a jogok szűkítése elleni tiltakozásról szólnak.

Müller György közigazgatási szakember előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben a kormány és a többi hatalmi ág viszonyát tekintve az egyik nagy jelentőségű változás az alkotmánybíráskodás lehetőségeinek szűkülése. Hozzátette: eddig minden kormány sokallta az Ab hatásköreit, nagy pofonokat kapott a testülettől - a legnagyobbat 2008-ban a szociális népszavazás kérdéseinek átengedésekor -, és minden kormány szerette volna csökkenteni az Ab hatásköreit.

Hozzátette: 2010 és 2014 között a törvényjavaslatok mintegy 30 százaléka egyéni képviselői indítvány volt, ami jelzi, hogy erősödött a politikai kormányzás és visszaszorult a társadalmi, kormányzati, ágazati, szakmai egyeztetés.

Máthé Gábor egyetemi tanár előadásában a rendszerváltás eseményeinek változó megítélését jelezve Milton Friedman magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdászt idézte, aki negyed százada még azt üzente a volt szocialista országoknak: "Privatizációt! Privatizációt! Privatizációt!" Másfél évtizeddel később azonban így korrigált: "Tévedtem! Tévedtem! Tévedtem!"

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Személyautó és motorkerékpár ütközött Nagyatádon

Személyautó és motorkerékpár ütközött össze szerda délután Nagyatádon a 68-as főúton a Baross… Tovább olvasom