Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

Otthon szülés: Vajúdó vita, újabb kérdőjelekkel

Amikor a közelmúltban az egészségügyi miniszter jobbján egyszer csak feltűnt Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, nagyjából tudni lehetett: a sajtó leporolja az otthonszülés témáját, amit így vagy úgy semmilyen törvény, vagy rendelet nem szabályoz.
Néhány nap múlva egy tragédia, pontosabban egy otthon világra hozott újszülött halála csak ráerősített: az otthonszülést mégiscsak szabályozni kell(ene). Hogy a gyászoló szülők perelnek vagy sem, már senkit nem érdekel, az otthonszülésről újra nagy a csend.

A kismamák egymás között a vizsgálatok és a szülés tarifáján túl meglepően sok mindennel tisztában vannak: tudják, hol, mennyit kell fizetni és mennyi a magánrendelésen végzett ultrahang-vizsgálat tarifája.

– Nálunk az első baba is közel négy kilóval született, úgyhogy most is fogadtam orvost – mondta el a kilencedik hónapos várandós Vargáné Hargitai Szilvia. – Megnyugtató, amennyi biztatást kaptam tőle, bízom benne, az pedig természetes, hogy kórházban segíti világra.

– Nem voltam megelégedve az orvos munkájával, barátságtalan és nagyon kimért volt velem, ezért az ügyeletben lévő orvos vezeti le majd a szülést – így a harmadik babáját váró Márta. – Otthon szülésre én sem vállalkoznék, szerintem rizikós.

Vargáné Szilvia rengeteg történetet hallott egykor Péren élő nagymamájától, aki bábaként sok kisbabát segített a világra az átkosnak tartott Ratkó-korszakban. A kismama elsőszülött kisfiával, Richárddal is megszenvedett, így most is fogadott orvosában bízik. Nem ítélkezik az otthonszülésről, de a kisbaba és a maguk biztonságát mindennél előbbre tartják, inkább fizet.

– A terhesgondozás fontos, én ezt a pénzt erre szánom, nem érdekel más véleménye – folytatta az anyuka. – Nem mondom meg, mennyi a tarifa, nem akarom az orvosomat kellemetlen helyzetbe hozni, de általában a vizsgálatok tízszeresét szokták adni. Nem vagyok szívbajos, kifizetem és nem sajnálom ezt a pénzt, csak minden rendbe legyen.

Anita két szülésen van túl, kislánya és kisfia is császármetszéssel jött világra. Az édesanya elmondása szerint patthelyzet alakult ki szülés közben: a magzatvize elfolyt, ám egyik esetben sem tágult megfelelően. Cselekedni kellett, mégpedig gyorsan, s a gondolattal még eljátszani is rossz, mi lett volna, ha nincs a közelben orvos, megfelelő műszer, újraélesztő készülék…

Pozitív példák külföldön

Dr. Gardó Sándor tanár úr külföldi konferenciák keretében több pozitív példát látott a kórházon belüli, mégis komfortos, szinte már az otthon jellegét sugalló szülésre, ehhez azonban sok pénz kell, ami a mai egészségügyi finanszírozás mellett elképzelhetetlen. A másik, az otthonszüléshez már-már közelebb vivő megoldást az úgynevezett ambuláns szülés jelentheti, ám a tb-finanszírozást illetően ezzel is baj van: az ápolási idő alsó időtartama 72 óra, amit csak akkor kap meg a kórház, ha a kismama ezt az időt valóban az osztályon tölti. Császármetszés után 48 óra az alsó határ, ami nonszensz, hiszen ez utóbbi esetben nagyobb a fertőzésveszély, a lehetséges szövődmény fellépésének lehetősége.
A Győr-Moson-Sopron és a vasi régióban is elenyészően kevés az otthonszülésre vállalkozó kismamák száma. Aki ezt választja, megteheti, ám a szülés közben esetlegesen fellépő komplikációkkal is számolnia kell. Nemcsak a magáéval, a babájáéval is. Dr. Gardó Sándor professzor maga is érintett az otthonszülés témájában. No, nemcsak azért, mert az újságírók évente legalább egyszer aktuálisan felteszik az ezzel kapcsolatos, szóba jöhető kérdéseket, hanem mert a több mint 40 éve praktizáló szülész-nőgyógyász főorvost anno édesanyja otthon szülte.

– Szegény anyám rendkívül törékeny kicsi asszony volt, két napig vajúdott velem, négy és fél kilóval születtem – mondja érthető elfogódottággal a hangjában a professzor. – Akkoriban alig tudtak keríteni egy olyan doktort, aki „összestoppolja", és sajnos a szülés következményeit élete végéig nyögte szegény.

A professzor nemcsak a világhálón olvasható véleményekre, de a híradásokra is nyitott, ezzel együtt úgy véli, a szülő nő és az újszülöttek biztonságát nem szabad kockáztatni. A mostani halálesetre lehetett számítani és sajnos nem ez az eset volt az első.

Ambuláns szülés:

Nyugat-Európában elterjedt, Angliában gyakran alkalmazott lehetőség, amikor a kismama mindössze néhány órát tölt a kórházban. Ha nincs kóros vérzés, vagy szövődmény és a kismama, valamint az újszülött ápolása, gondozása is megoldott, hazatérhetnek.
– Olykor elrettentő esetekről hallhatnak a kollégák, amikor félig-meddig kivérzett szülőanyák kerülnek be a kórházi osztályokra – folytatta a főorvos. – Erről nem vezetünk statisztikát, de a hírek az ország minden részéből eljutnak hozzánk. Ne adja az isten, hogy egyszer az anya is meghaljon otthon. Nem szeretnék senkit sem megbántani, vagy állást foglalni, de az nagyjából leszűrhető, hogy a sokat olvasott, viszonylag tájékozott, de a kockázatot nem pontosan felmérő úgynevezett „tarisznyás értelmiségiek" vállalják jobbára az otthonszülést. A bajt igazából ott látom, hogy a média gerjeszti ezt a fajta problémát, törvény nincs, közben pedig megtörténik egy ilyen tragédia.

13 éve baba-mama barátok

Tizenhárom éves múltra tekint vissza a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház szülészeti osztályán a baba-mamabarát rendszer, ami azt jelenti, hogy az édesanya és az újszülött a születés első percétől, órájától kezdve együtt lehetnek. Szokják egymás illatát, lélegzetét, tapintását, olyan elválaszthatatlan kapocs alakul ki közöttük, amely végigkíséri életüket. Gardó professzor szerint több mint tíz éve munkatársai ellenállását is le kellett küzdeni, ám mára rendkívül jó tapasztalatokkal rendelkeznek e téren.

Harcsás Judit
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

SMS 09.25.

Tovább olvasom