Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Összeért a két ülésnap: ismét borul a Ház napirendje

Folytatódott a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlés szerdáról csütörtökre áthúzódott ülésnapján.
20:11 - A szerdai napirend utolsó pontjával, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vitájával folytatódott csütörtök délután a parlament ülése. A képviselők 35 órányi ülésezés után zárták le a szerdai napirendet.

Révész Máriusz: pontosítsák az óraszámok meghatározását

Révész Máriusz (Fidesz) az életpályamodell kapcsán azt kérte, hogy pontosítsák és konkretizálják az óraszámok meghatározását. A képviselő amellett is érvelt, hogy az emelt szintű érettségi vizsgát külső vizsgaként szervezhessék meg, mert az csökkentené a szubjektivitást.

A politikus azt is támogatta, hogy három éves kortól kötelező legyen felvenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a körzeti óvodába. A képviselő a családi napközik kapcsán azt mondta, hogy az ha azok megfelelő és meghatározott pedagógiai programmal működnek, akkor öt éves korig ki lehet velük váltani az óvodát.

Javasolta azt is, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban két tanítási nyelven lehessen oktatni.

A szakiskolát végzetteknek két-vagy három évnyi lehetőségük legyen az érettségire való felkészülésre - mondta Révész Máriusz. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szerződnek az iskolák fenntartására, legyen lehetőségük a szakmai ellenőrzésre - tette hozzá. A települési önkormányzatok visszaszerződésének szabályozását a költségvetési támogatásról szóló garanciával egészíteni ki - mondta a politikus.

Felvetette azt is, hogy az etika legyen az iskolai foglalkozások része, illetve azt ki lehessen váltani a hit és erkölcstan oktatással.

A tankötelezettségi korhatár leszállítását bírálta az MSZP és a Jobbik

Gúr Nándor (MSZP) alapvetően hibás felfogásúnak nevezte a jogszabályt, amelynek a teljes körű újraírására tett javaslatot. Bírálta a tankötelezettség 18-ról 16 évre való leszállítását. Hangsúlyozta, hogy akik nem kapják meg annak a lehetőségét, hogy megszerezzék az alapvető tudást, azoknak később "szinte nullával egyenlő az esélyük", hogy szakmát tudjanak szerezni és tisztességes életet tudjanak élni.

Dúró Dóra (Jobbik) osztotta azt a véleményt, amelyik szerint elhibázott a tankötelezettség 16 évre való leszállítása. Helyette a képviselő nem 18, hanem a 17 éves kort javasolta alsó határként.

Országgyűlés plenáris ülés - december 1. Fotó: MTI (galéria)

A szegregáció ellen érvelt az LMP

Osztolykán Ágnes (LMP) azt javasolta, hogy a törvényből vegyék ki a "köznevelési hitprogram keretében folyó" nevelés-oktatásról szóló mondatot, mert véleménye szerint az egy nagyon komoly szegregációs lehetőséget rejt magában. Ugyanilyen problémának nevezte a nem iskolaérett gyermekek kis létszámú osztályokba való "beterelését".

A Jobbik engedné a kétezer fős településeken is az iskola fenntartását

Dúró Dóra (Jobbik) szerint túlzott szigorítás lenne az a szabályozás, amely a kétezer főt meg nem haladó településeknek megtiltaná az iskola fenntartását. Mint mondta, ha egy ekkora település is meg tud felelni az oktatási államtitkárság előírásainak, akkor nem szabad tőlük az iskolafenntartás jogát megvonni.

Elmondta azt is, hogy több módosító javaslat is a diákok jogaival foglalkozik, és az Országos Diákjogi Tanács működtetését szeretnék törvénybe iktatni, mivel fontos, hogy a diákok is ki tudják nyilvánítani a véleményüket megfelelő keretek között.

MSZP: két irányzat vitája zajlik

Hiller István (MSZP) szerint két irányzat vitája zajlik, az egyik vallja a gyerekek mindenek felett álló érdekét, a másik pedig máshova teszi a hangsúlyt. Szerinte az államtitkárság az előbbi kategóriába tartozik, ez kisebb részben politikai, nagyobb részben szakmai szakadékot képet a két tábor között. Hozzátette: emiatt nem csak egyes részleteit, hanem az egész törvényt elutasítják.

A volt oktatási miniszter azt kérte, hogy vonják vissza az előterjesztést, és írjanak egy olyat, amely szélesebb körben fedi le a gyerekekkel foglalkozó társadalom álláspontját, és a gyerekek minden felett álló érdekét teszi a középpontba.

Lendvai Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy több, nem általuk beadott módosító javaslatot is támogatnak. Ezek között van az LMP azon javaslata, amely világnézetileg semleges oktatást biztosítana azokon a településeken, ahol csak egy iskola, vagy óvoda van. Szintén támogatják a párt egy másik módosító javaslatát, amelyben 18 éves koron hagynák a tankötelezettséget.

A képviselő elmondása szerint támogatják Lázár János (Fidesz) egy javaslatát is, amely a szegregáció elutasításával foglalkozik.

Fidesz: nem akarnak kötelező hittant bevezetni

Michl József (Fidesz) részben válaszolva a korábbi felszólalásokra azt mondta, nem akarnak kötelező hittant vezetni, de nem szeretnék, ha olyan gyerekek kerülnének ki az iskolákból, akik nem foglalkoztak embertannal. Hozzátette: világnézeti semlegesség nem létezik.

Elmondta azt is, hogy tiltanák a fizikai erőszak alkalmazása mellett a "lelki terrort".

Párttársa, Kucsák László azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egyik sarokpontja a pedagógus életpályamodell, a munkaidő kérdése. Mint mondta, vannak olyan részei, amelyeket tovább kell majd finomítani, de most van hozzá "idő és keret", hogy felvázolják az új életpályamodellt.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában megköszönte a vitát, amely szerinte szakmai és korrekt volt. Hozzátette: minden olyan módosító javaslatot meg kell fontolni, amely koncepcionálisan nem érinti az alapvető értékrendet, mert olyan törvényt szeretnének alkotni, amelyet sokan elfogadnak.

Az elnöklő Latrocai János ezt követően lezárta a részletes vitát, és a szerdai ülésnapot is. A csütörtöki ülésnap 11 óra csúszásssal kezdődött el.

19:09 - Harmincöt órán át tartott a szerdai ülésnap

Tizenegy órás csúszással, csütörtökön 19 óra után kezdik meg a képviselők a parlament csütörtöki napirendjének tárgyalását. A szerdán reggel 8 órakor kezdődött ülésnap harmincöt órán át tartott.

A csúszást az okozta, hogy az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitája több mint 12 órán keresztül tartott, közben az MSZP szerda éjjel 2 órás tárgyalási szünetet kért, és végül csütörtök hajnali 4 órakor zárták le a napirendet.

Ezt követően kezdődhetett csak meg a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló javaslat általános vitája, amelyről négy órán keresztül vitatkoztak, így a hétfői után a szerdára tervezett napirend megtárgyalásával sem végzett az Országgyűlés a következő ülésnap tervezett kezdetéig: csütörtök reggel 8 órakor még három szerdai napirend tárgyalása is hátra volt.

Csak reggel kezdődhetett meg az esztergomi önkormányzat egyes intézményeinek államosításáról szóló általános vita, valamint a felsőoktatási törvény általános vitája, utóbbit nem sokkal 17 óra után zártak le, majd 15 perces szünet után kezdték el a szerdai napirend utolsó vitáját, a nemzeti köznevelésről.

Az Országgyűlés kedd este több mint 32 órás, folyamatos ülésezés után tartott pihenőt, miután a hét első két napjának ülésnapja összeért az MSZP által indított ellenzéki obstrukció miatt. Mesterházy Attila a szerdai napirend elcsúszásával kapcsolatban kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy nyílt obstrukciót folytatnának.

17:43 - A felsőoktatási törvényjavaslat általános vitájának lezárásával folytatta a szerdáról áthúzódó ülésnapját az Országgyűlés

Jobbik: felsőoktatás és a kutatásfejlesztés együttműködését kell segíteni!

Z.Kárpát Dániel a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés kapcsolatáról beszélt. A nemzetközileg a sikeres országok ez utóbbiba invesztáltak - mutatott rá, hozzátéve: ennek legalábbis közelíteni kellene a GDP 3 százalékához. Magyarország kapaszkodik a 1,5 százalék felé - jegyezte meg.

Hozzátette még, hogy a tudásalapú gazdaságra építő, akár saját márkákat, hungarikumokat létrehozó vállalkozásokra lenne szükség, amelyek a magyar alapanyagokat részesítik előnyben. Erős, tőkeerős magyar társaságoknak kellene létrejönniük, a magyar humánerőforrásokat kihasználva - mondta.

Minél több hallgató, minél jobb képzéssel, és minél kevésbé eladósodva lépjen ki a felsőoktatásból - összegezte. Kitért arra is, hogy demográfiai okokból jelentkezők számában jelentős visszaesés várható, ami már önmagában nem tesz indokolttá a további megszorításokat.

A kétperces hozzászólások során vita bontakozott azzal kapcsolatban, hogy Márton Attila (Fidesz) az egyik jobbikos képviselő, Dúró Dóra felszólalása közben hangosan azt kérdezte: "Ki vigyáz a gyerekre?".

Z. Kárpát Dániel és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a kormánypárti politikust bocsánatkérésre szólította fel, és elfogadhatatlannak nevezte a felvetést Ertsey Katalin, LMP-s képviselő is.

Márton Attila válaszul azt mondta, arra utalt, hogy "Önök és frakciótársai" folyamatosan a Fidesz-frakció polgármestereit vádolják azzal, hogy álláshalmozók. A kérdéssel azt szerette volna jelezni, hogy akkor jó lenne, ha Novák Előd (Dúró Dóra férje) is bent ülne a teremben.

Hosszas kétperces vita során a legtöbb ellenzéki képviselő a hátrányosabb helyzetben lévők továbbtanulási esélyeit féltették a felsőoktatási keretszám csökkentése miatt. Lendvai Ildikó (MSZP) az oktatás "Taigetoszának" nevezte a javaslatot.

Osztolykán Ágnes (LMP) a finanszírozás csökkentését bírálta a felsőoktatási rendszerből.

Országgyűlés plenáris ülés - december 1. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: családbarát felsőoktatásra lenne szükség

A jobbikos Dúró Dóra a gyermekvállalási kedv növelése érdekében családbarát felsőoktatás kialakítását tartotta fontosnak. Helytelen iránynak vélte, hogy csökken a hallgatók beleszólása a juttatásaik elosztásába.

Úgy vélte: hosszabb képzési időt kellene biztosítani és finanszírozni azoknak, akik önhibájukon kívül tolják ki felsőoktatási tanulmányaikat. Kifogásolta azt is, hogy a finanszírozás alapelveit a törvény homályban hagyja.

Szintén nem értett egyet azzal, hogy a jogszabály korlátozná a pártok ifjúsági szervezeteinek jelenlétét az egyetemeken.

KDNP: a törvény biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot

Michl József (KDNP) a hosszú távú fenntarthatóság biztosítékának tartotta az előterjesztést, amely korrekt, tisztességes keretet határoz meg a felsőoktatásban tanulók számára.

Úgy vélte: a felsőoktatásban tanulók számának csökkenése természetes folyamat, a demográfiai változásokból ered. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy idén 20 ezerrel többen kezdték meg tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán, mint ahányan születtek.

Kifogásolta a hallgatók "röghöz kötéséről" szóló ellenzéki vádakat, és azt mondta: valóban az a cél, hogy a végzettek Magyarországon hasznosítsák tudásukat.

Hoffmann Rózsa: másfél évig egyeztetett a tárca

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár visszautasította a javaslat előkészítetlenségéről szóló vádakat, mert mint mondta másfél éven át számtalan szakmai és egyéb szervezettel konzultáltak a koncepcióról. Szintén nem fogadta el a titkolózásról szóló kritikát, szerinte a törvényalkotás nyílt volt, és a koncepció minden fázisa nyilvánosságra jutott.

Fontosnak tartotta, hogy már a felsőoktatásba kerülésnek meglegyenek a minőségi követelményei, azt mondta: ezt a célt szolgálja, hogy az intézmények visszakapják a jelentkezők szóbeli meghallgatásának lehetőségét.

Hozzátette: a tanulás folyamatának mederbe terelését szolgálja, hogy öt alkalomban korlátozzák a vizsgalehetőségek számát ugyanazon tantárgyból, mint mondta, ő kevesebbet tartott volna célszerűnek, a szám kompromisszum eredménye.

A részösztöndíjas és önköltséges hallgatók számára adott lesz az átjárás lehetősége az államilag finanszírozott helyekre, ha tanulmányuk ehhez megfelelő, az államtitkár szerint ez is a minőséget szolgálja, mint ahogy az oktatókra vonatkozó minőségi követelmény is.

A kutatási tevékenység eredményét hasznosító úgynevezett spin-off cégekkel kapcsolatban azt mondta: a törvényjavaslat garantálni fogja, hogy ha egy felsőoktatási intézmény rendelkezik szellemi alkotással, akkor annak üzleti célú hasznosítására vállalkozást hozhat létre.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a végső javaslat az eredeti koncepcióhoz képest két félévvel megnövelte a támogatási időt, és lehetőséget biztosít arra, hogy idővel, szakonként felülvizsgálható legyen a kétciklusú képzés szükségessége.

A támogatotti keretszám csökkentéséről szóló vádakra reagálva kijelentette, hogy a keretszám nem része a törvénynek, de a jogszabály lehetőséget ad annak felülvizsgálatára. A jövő évi keretszámok például még nem dőltek el, de nem titkolta, hogy csökkenteni kíván azon.

Beszámolt arról is, hogy a leghátrányosabb helyzetűeknek kvótát biztosít a törvény, és demagógiának nevezte azokat a bírálatokat, amelyek szerint a jogszabály kihúzza a talajt a legszegényebbek alól. Az egyetemi autonómia csorbításának vádjára kijelentette: ezt az alaptörvény rögzíti.

Az ülést vezető elnök az általános vitát elnapolta, annak lezárását - a módosító javaslatok benyújtásának lehetőségét biztosítandó - 18 órára halasztotta.

16:06 - Folytatódott a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlés szerdáról csütörtökre áthúzódott ülésnapján. Míg a Fidesz politikusai szerint a javaslat helyzetbe hozza a fiatalokat, addig a Demokratikus Koalíciót képviselő független felszólaló tárgyalásra alkalmatlannak minősítette az előterjesztést. Az MSZP tandíjnak nevezte az önköltséges képzést.

A Fidesz a szakmai gyakorlat fontosságát hangsúlyozta

A felsőoktatási képzésbe beillesztett szakmai gyakorlat fontosságára hívta fel a figyelmet a fideszes Sági István. Szerinte a tudás gyakorlati elsajátítása a nemzetközi versenyképesség záloga, ezért az Európai Unióban is cél ezen képzési mód egységesítése.

Ugyancsak fontosnak tartotta a kutatás terén a világ élvonalához való felzárkózást, szerinte a javaslat ezt is szolgálja.

A politikus a szakmai és a civil szervezeteket arra kérte, hogy a globális és ne az egyéni érdekeket vegyék alapul a törvényjavaslat értékelésekor.

Frakciótársa, Cseresnyés Péter azoknak a vidéki főiskoláknak és egyetemeknek a fontosságát emelte ki, amelyek szorosan együttműködnek a piaci szereplőkkel, biztosítva ezzel a hallgatók elhelyezkedését a diploma megszerzését követően.

Országgyűlés plenáris ülés - december 1. Fotó: MTI (galéria)

Kolber István: parlamenti tárgyalásra alkalmatlan a javaslat

A független Kolber István a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nevében parlamenti tárgyalásra alkalmatlannak tartotta az előterjesztést, amely szerinte egy új elit kinevelését tűzi ki célul, ugyanakkor széles rétegeket zár majd ki a felsőoktatásból. Azt mondta: a jelenlegi 300 ezer hallgató helyett néhány éven belül már csak mintegy 200 ezren tanulhatnak felsőoktatási intézményben.

Kifogásolta, hogy a javaslat fontos kérdéseket kíván végrehajtási rendeletekben - összesen huszonhétben - szabályozni, továbbá azt is, hogy gyengíti a felsőoktatás autonómiáját.

Szerinte az állami centralizációt teremtő jogszabály az egyetemi szenátus helyett az állam befolyását növeli a rektorok kiválasztásában, emellett megvonja az intézmények jogát a saját tulajdonhoz, ezzel jelentősen szűkíti a gazdálkodás szabadságát.

Az akkreditációs bizottság szerepének csorbítását is bírálta a politikus, valamint azt is, hogy az előterjesztő a klebelsbergi hagyományokat tekinti alapul. "Nem gondoljuk, hogy a XXI. században avíttas gondolatokra lehet építeni a felsőoktatást" - mondta.

MSZP: a diákhitelt vissza kell fizetni

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy már a Széll Kálmán-tervben szerepelt egy mondat a költségtérítéses képzés kivezetéséről. A képviselő ennek kapcsán kijelentette, hogy ha valaki önmaga fizeti a felsőoktatási tanulmányait, azt csak tandíjnak lehet nevezni.

A politikus hozzátette, hogy az önköltséges képzés kidolgozatlan módon párosul egy diákhitellel. Hangsúlyozta, hogy a diákhitel, ahogyan a nevéből is kiderül, egy kölcsön, ezért azt később vissza kell fizetni. Kitért arra is, hogy már a szabad demokrata Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca is beterjesztett a parlament elé egy olyan elképzelést, amely szerint a hallgatók hitelt vesznek fel, amit tanulmányaik befejezése után kamatokkal együtt fizetnek vissza. Hiller István azt mondta, hogy a mostani kormánypárti képviselők akkor "olyan ricsajt csaptak, (...) hogy csuda", és azért szidták a liberális oktatáspolitikát, mert eladósítaná a jövőt.

A képviselő kijelentette, hogy lett volna komoly lehetőség arra, hogy eszmét cseréljenek a felsőoktatás szakmapolitikai lehetőségeiről. A politikus kiemelte, hogy a jelenleg hatalmon lévők 2008-ban hatalommegszerzési célból "egy ostoba, populista népszavazást rendeztek", amelynek során leszavaztattak egy működőképes tan- és ösztöndíjrendszert.

Jobbik: elképesztő Pósán László "liberális ámokfutása"

A jobbikos Z. Kárpát Dániel felszólalásában úgy fogalmazott: elképesztő a fideszes Pósán László azon "liberális ámokfutása", amely szerint egy versenypálya valósul meg a felsőoktatásban.

Arról is szólt, hogy az új felsőoktatási törvénnyel orvosolni lehetne a fiatalok elvándorlásának problémáját, és itthon lehetne tartani őket, ám szerinte a kormánypártok nem reagálnak a Jobbik ezzel kapcsolatos felvetéseire.

13:35 - Az Országgyűlésben még csütörtökön kora délután is az Esztergomról szóló, szerdáról áthúzódott törvényjavaslat általános vitája folytatta. A hozzászólásokat helyenként személyeskedésektől sem mentes, indulatos megjegyzések jellemezték.

MSZP: az Esztergomról szóló törvény menlevél Meggyes Tamásnak

Az MSZP-s Nyakó István szerint az egyes esztergomi intézmények államosításáról szóló törvényjavaslat menlevél Meggyes Tamásnak, a város volt polgármesterének, a térség jelenlegi országgyűlési képviselőjének és mindannak, amit csinált.

Frakciótársa, Kolber István ha a város jelenlegi független polgármesterét, Tétényi Évát meghívták volna az Országgyűlés ülésére, eljött volna.
Lamperth Mónika azt mondta, hogy a tervezetből az következik, hogy tartanak a civilektől, és szerinte okkal. Lendvai Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi kistelepülési polgármesterek többsége független, vagy civil támogatással indul. Tétényi Évával nem az a bajuk, hogy civil, hanem az, hogy nem fideszes - fogalmazott, majd ironikusan azt javasolta, hogy a civilek ne is rendelkezhessenek választójoggal.

Göndör István azt mondta, hogy a vita nem szólt másról, mint a két politikai kultúra közötti különbség bemutatásáról. Hatalmi gőgről és félelemkeltésről beszélt a javaslat kapcsán, és úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok szerint csak az a jogkövetés, amit "Önök jónak tartanak és tesznek".
Az indítvány nem arról szól, hogy helyben meg lehessen oldani a problémákat, ha arról szólna, hogy Esztergomban megoldódnak ettől a problémák, akkor "két kézzel szavaznám meg" - mondta, hozzátéve: szerinte konzerválják a kialakult helyzetet.

Fidesz: nincs politikai tisztogatás Esztergomban

A fideszes Czunyiné Bertalan Judit, a javaslat egyik előterjesztője Schiffer András LMP frakcióvezető azon kérdésére, miért akarnak lehetőséget adni arra, hogy a megyei kormánymegbízott politikai tisztogatást hajtson végre az esztergomi közalkalmazottak között, azt válaszolta: nincs ilyen szándék, a cél az, hogy működjenek a város intézményei.

Gelencsér Attila arról beszélt, hogy Tétényi Éva bármikor elindulhat a választáson, senki sem akadályozza meg, csak színt kellene végre vallania. Példaként Ausztriát említette, ahol egy kis faluban sem lehet civilként, függetlenként, csak valamelyik párt színében elindulni a választásokon.
Mátrai Mátra kiemelte: az ellátások színvonalának emeléséről szól a törvény, és utalva a vita személyeskedéstől sem mentes, helyenként indulatos hangnemére azt mondta, nem érti, miért kiabálnak az ellenzéki képviselők.
Lasztovicza Jenő azt mondta, hogy a szocialisták tudatosan tették tönkre az önkormányzatokat, ezt minden megyei elnök alá tudja támasztani.
Szabó Erika államtitkár is többször szóvá tette a vita során az ellenzéki képviselők szerinte durva és sértő stílusát. A megyei intézmények konszolidációja kapcsán nem kellene az MSZP-nek bármit számon kérni, amikor tudatos politikai döntés alapján kerültek ilyen nehéz helyzetbe az önkormányzatok - emelte ki.

KDNP: látszik, mi történik, ha a szocialisták szabotálják a munkát

Spaller Endre azt mondta, kicsit örüljenek ennek a vitának. Most látni, mi történik, ha az MSZP lehetőséget kap, hogy szabotálja a munkát. Azt mondják a szocialisták, hogy a Fidesz és a KDNP nem kormányoz, miközben ők teszik lehetetlenné, hogy a felsőoktatásról, a köznevelésről beszéljenek - közölte.

Erre reagálva a jobbikos Ferenczi Gábor azt kérdezte, nem akarnak a kétharmados többség birtokában olyan törvényt hozni, hogy az ellenzék egyáltalán ne vehessen részt a parlamenti vitákban. Miért nem lehet feloszlatni a nem működő esztergomi képviselőtestületet, miért nem lehet előrehozott választásokat tartani - firtatta.

Fidesz: nem az esztergomiak tehetnek a kialakult helyzetről

Babák Mihály szerint egy jószándékú javaslatot szeretne az ellenzék blokkolni. Hozzátette: nem az esztergomiak tehetnek a kialakult helyzetről, hanem a szocialisták nyolcéves kormányzása. Éveken keresztül kivéreztették az önkormányzatokat, az ország államadóssága megduplázódott, és "most is hazudnak és hazudnak" - mondta.
"Nekem nincs szükségem arra a politikai kultúrára, amit a szocialisták képviselnek, nem kérek belőle" - folytatta a kormánypárti politikus, hozzátéve: ez a politikai kultúra, a hazugság, a megosztásról, a rombolás, és a pénzszórás.

A helyi konfliktusokat ugyanakkor helyben kell megoldani, tegyenek rendet, kössenek okos kompromisszumokat a város érdekében - hangsúlyozta. "Nem gondoljuk, hogy mi tudjuk a tutit", a problémákat helyben rendezzék Esztergomban - fűzte hozzá.

Jobbik: a fideszes vezetésű önkormányzatok eladósodtak

A jobbikos Volner János Esztergom problémája kapcsán az önkormányzatok eladósodottságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a 2006-os fideszes önkormányzati győzelem után a helyhatóságok kötvénykibocsátása megtízszereződött, így álszent dolognak tartotta a kormány bírálatát a szocialista kabinetek államadósság-növelő döntéseiről.
Kifogásolta, hogy a fideszes önkormányzatok gazdálkodása látható át a legkevésbé.

Fidesz: csak törvényileg lehet beavatkozni

Az egyik fideszes előterjesztő, Czunyinél Bertalan Judit a vitára adott válaszában a törvényi szintű szabályozást azzal indokolta: az önkormányzati autonómiát jelenleg védő struktúrák csak ezt a beavatkozást teszik lehetővé.

Elmondta azt is, hogy a közalkalmazotti munkavállalói réteg jogutódlással kerül át az állam által fenntartott intézménybe, míg azok a köztisztviselők, akik az önkormányzatnál végezték a funkció fenntartásához kapcsolódó feladatokat, státuszátadással kerülnek át a kormányhivatalhoz.
Az ülést vezető elnök az általános vitát lezárta.

13:24 - Jobbik egy önálló képviselői indítvánnyal a pénzintézetekre is kiterjesztené a versenykorlátozó megállapodások tilalmát – mondta el csütörtöki, parlamenti sajtótájékoztatóján a javaslatot jegyző Volner János. A párt ehhez a büntető törvénykönyvet módosítaná.

Országgyűlés plenáris ülés - december 1.
A frakcióvezető-helyettes arra utalt, hogy a közbeszerzési eljárások során szankcionálni lehet a kartellezést. Hozzátette, hogy ilyen esetekben nem csak a cégek viselnek versenyjogi felelősséget, de vezetőiknek is büntetőjogi felelősségük van.

A képviselő ezért most azt kezdeményezi, hogy a banki vezetőket is felelősségre lehessen vonni, ha az ügyfeleiket megkárosítva versenykorlátozó megállapodásokat kötnek. A politikus hozzátette, hogy egy-egy pénzintézet milliárdok felett diszponál, ezért milliárdos károkat okozhat az ügyfeleinek.

12:16 - Jövő héten is ötnapos ülés tart a parlament, amely hétfőn zárószavaz többek között a rászoruló hiteladósok ingatlanát megvásároló Nemzeti Eszközkezelő működésének feltételeit megteremtő kormányjavaslatról - tájékoztatta a házbizottság csütörtöki ülése után az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-t.

A tanácskozáson Altorjai Anita közlése szerint nem volt szó az elmúlt napok hosszú ülésnapjairól és nem vetődött fel az a kérdés sem, hogy szükség van-e szombati vagy vasárnapi ülésnapokra.

A végszavazások sorában a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló előterjesztés mellett határoznak a képviselők a honvédelmi adatkezelést, a sportot, az egyes egészségügyi törvények módosítását érintő, továbbá az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségére, az egyesülési jogra, a közhasznú jogállásra, valamint a civil szervezetek működésére vonatkozó javaslatokról.

Kedden újra megnyitják a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitáját, amelyet 4,5 órás időkeretben folytat le a Ház.

A jövő héten megkezdődik az államháztartásról, a képviselők javadalmazásáról, a Magyarország pénzügyi stabilitásáról, a vízi közműszolgáltatásról, a jegybankról, a területfejlesztésről és -rendezésről, illetve a nemzeti vagyonról szóló előterjesztések tárgyalása.

A hétfői üléskezdés elején igazolják a képviselők a II. kerületi időközi választás győztesének, a fideszes Láng Zsoltnak a mandátumát - folytatta a sajtófőnök. A házelnök - miután arra még nem volt precedens, hogy az időközi megmérettetésen induló gyakorló képviselő el is nyerje a mandátumot - a mentelmi bizottságtól kéri annak megállapítását, hogy Láng Zsolt esetében is szükség van-e újra esküt tenni, illetve szükséges-e újabb vagyonnyilatkozatot beadnia.

11:52 - Ellenzéki képviselők változatlanul az esztergomi képviselő-testület feloszlatását és Orbán Viktor ez irányú közbenjárását kérték a város egyes intézményeinek államosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Egy fideszes képviselő szerint viszont Tétényi Éva polgármesternek kellene lemondania.

Orbán Viktor közbelépését kéri az LMP

Szilágyi László, az LMP képviselője - aki több párttársához hasonlóan Mind esztergomiak vagyunk! feliratú pólót viselt - a város korábbi fideszes vezetésének felelősségét hangsúlyozta az egyes esztergomi intézmények állami kézbe adásáról szóló általános vitában. Kitért arra, hiába kérték Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, hogy folytasson vizsgálatot a fideszes városvezetés gazdasági döntései, feltételezett visszaélések miatt.
Hangsúlyozta, hogy a helyzet megoldásához egy Fideszen belüli döntés szükséges, és arról is beszélt, hogy az országban számos más település küzd hasonló nehézségekkel, a felesleges kiadások és látványberuházások miatti eladósodással.

Kifogásolta, hogy Meggyes Tamás a képviselői mentelmi joga miatt nem elszámoltatható, mert mint mondta, ez a jog csak országgyűlési képviselőként illeti meg a politikust, volt polgármesterkénti felelősségre vonására nem vonatkozik.

Párttársa, Szilágyi Péter azt mondta: a Fidesznek szembe kell mennie egyetlen ember, a korábbi polgármester, Meggyes Tamás akaratával.
Schiffer András frakciótársával közösen arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt - akivel kapcsolatban megjegyezte, Esztergom díszpolgára -, hogy segítse a helyzet rendezését, a képviselő-testület feloszlatását és szólaljon meg az ügyben. Mint mondta, ezt megteheti Giró-Szász András kormányszóvivőn keresztül is, akinek a cége előzőleg több jelentős megrendelést kapott a Meggyes Tamás vezette önkormányzattól.
A szintén LMP-s Vágó Gábor a "fideszes Döbrögi prototípusának" nevezte Meggyes Tamást, mert, mint mondta, korrupciós ügyek veszik körül, eladósította városát és a megfélemlítés eszközével él, hogy senki ne emelhesse fel a szavát ellene. A politikus szintén az esztergomi képviselőtestület feloszlatását kérte.

Fidesz: Tétényi és az ellenzéki képviselők ajánlják fel lemondásukat!

Szűcs Lajos fideszes képviselő a Tétényi Éva által korábban kezdeményezett adósságrendezési eljárásról szólva elmondta: a városnak egy évvel ezelőtt volt pénze a szükséges kifizetésekre, így szerinte egyértelmű, hogy az ellenzék segítségével és a polgármester vezetésével "politikai akaratból tették tönkre" Esztergomot. Ennek a része volt, hogy a polgármester több esetben nem hívta össze a képviselő-testületet és nem hajtotta végre annak döntéseit - tette hozzá.

A kormánypárti politikus ezért - hangsúlyozva, hogy a törvényjavaslat csak részmegoldás - úgy fogalmazott: ha az ellenzék tényleg komoly változásokat akar Esztergomban, bírja rá Tétényi Évát, valamint a testület szocialista, jobbikos és LMP-s tagját, hogy ajánlják fel a lemondásukat, mivel szerinte "miattuk nem tud érvényesülni a kétharmados Fidesz-többség akarata". "Ebben a pillanatban meg lehet nézni, hogy a Fidesz képviselői mit fognak lépni erre" - jelentette ki.

MSZP: oszlassák fel az esztergomi Fidesz-szervezetet!

A szocialista Szanyi Tibor a fideszes képviselők felé fordulva azt kérte: oszlassák fel a párt esztergomi szervezetét, elvégre több településen volt már olyan, hogy "szétcsapták a helyi szervezetüket, az új szervezet pedig megpróbált valamiféle rendet csinálni". "Javaslom önöknek, hogy az egyébként évek óta teljesen alkalmatlan, a város által is helyenként már-már orvosi esetnek tekintett képviselőiket vonják valamilyen módszerrel vissza, és adják a döntést az esztergomiak kezébe" - mondta, szintén új választás kiírását sürgetve.

A szintén szocialista Lukács Zoltán - utalva arra, hogy Meggyes Tamás volt polgármester nem vesz részt a vitában - azt mondta: nem hozható úgy döntés Esztergomról, hogy a térség országgyűlési képviselőjének véleményét nem hallgatja meg a Ház.

Fidesz: Orbán nem tagja az esztergomi képviselő-testületnek

Gyutai Csaba (Fidesz) úgy értékelt: Esztergomban a tavalyi választás után olyan helyzet alakult ki, amelyben a polgármester és a képviselő-testület nem tud együttműködni, noha erre törekedni a városvezetőnek is kötelessége lenne.

Azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy ezt a helyzetet Orbán Viktornak kellene megoldania, úgy reagált: "a miniszterelnök úr egy tehetséges, okos ember, de nincs Orbán Viktor nevű tagja annak a testületnek".
Cseresnyés Péter (Fidesz) a nyolc intézmény minél hamarabbi hatékony működése érdekében a törvényjavaslat gyors elfogadását javasolta a képviselőknek.

Szabó Erika: nem növelhető tovább a feszültség

Szabó Erika államtitkár szerint mindenki felelős abban, hogy Esztergom a jelenlegi állapotába jutott, az egymásra mutogatás helyett ezért a helyzet megoldását szorgalmazta. Mint mondta, az országgyűlési vitának nem lehet célja a meglévő feszültség növelése, ehelyett az intézmények és az ott élők érdekeit kell szem előtt tartani.

Jobbik: a törvénytelen állapotot az előző városvezetés idézte elő
A jobbikos Hegedűs Lórántné azt hangsúlyozta, hogy Esztergomban a törvénytelen állapotot a korábbi városvezetés idézte elő azzal, hogy 90 napon túli tartozásokat halmozott fel.

Hozzátette: Tétényi Éva nem tehetett mást, mint hogy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. A kormányoldal azonban azóta úgy módosította a vonatkozó törvényeket, hogy azok a korábbi polgármesternek kedvezzenek - mondta.

11:41 - A három ellenzéki pártnál és a függetleneknél is most telt be a pohár - mondta Schiffer András újságíróknak annak kapcsán, hogy a hétfői ülésnaphoz hasonlóan a szerdára tervezett napirend megtárgyalásával sem végzett az Országgyűlés a következő ülésnap tervezett kezdetéig.

A frakcióvezető, aki egy más témában tartott sajtótájékoztatóján válaszolt kérdésre, azzal indokolta kijelentését, hogy a Fidesz másfél év alatt "cinikus, aljas módon" kiüresítette a parlamentarizmus intézményét. Szerinte az elmúlt éjszakák is azt bizonyították, hogy a kormánypárti honatyák a törvényjavaslatokhoz - kevés kivételtől eltekintve - nem szólnak hozzá érdemben, pedig a parlamentáris demokrácia lényege, hogy a képviselők saját felelősségükre érveljenek. "A fideszesek régóta nem ezt teszik, hanem parancsszóra nyomogatják a gombot és az előre elkészített szövegeket felolvassák" - jelentette ki.

A frakcióvezető úgy látja, a kormánypártok kiüresítették a parlamentarizmust akkor, amikor alapvető életviszonyokat szabályozó törvényeket 24 vagy akár 12 óra alatt "toltak át a Házon".

A kormány bebizonyította tökéletes dilettantizmusát és alkalmatlanságát, a Fidesz pedig "nyíltan cirkusszá silányította a parlamentet", amit az ellenzéki képviselők megelégeltek - összegzett, felhívva a figyelmet arra: az Országgyűlésnek egyszerre kell tárgyalnia a munka törvénykönyvét, az önkormányzati és a választójogi törvényt, valamint a költségvetést is. Szerinte a kormányerők szánt szándékkal tolják össze fontos törvényeket, mert úgy gondolják, hogy ha egyszerre kell ennyi fontos jogszabályról beszélni, "akkor be lehet dugaszolni a nyilvánosság csatornáit", mert sem a média, sem az ellenzéki képviselők nem tudják, hogy mi történik. Eközben megemelik az emberek ingerküszöbét is, akik már jórészt azt sem tudják, hogy mi zajlik a parlamentben - tette hozzá.

11:34 - Az LMP úgy látja, hogy törvényt sért a kormány, amikor a 2012. évre vonatkozó adótörvénycsomag kihirdetésekor elkövetett hibát a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium egy Magyar Közlönyben végrehajtott helyesbítéssel korrigálná - írta az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Vágó Gábor. Az ellenzéki politikus szerint az eljárás törvénytelen és az adózók millióit hozza bizonytalan helyzetbe.
Vágó Gábor egy szerdai sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy egy elírási hiba miatt január 1-je helyett már november 30-án, szerdán életbe lépett több adószabály, köztük a baleseti adóra, a helyi adókra és illetékekre valamint a chipsadóra vonatkozók. A problémát az okozta, hogy az elfogadott és a köztársasági elnök által aláírt szövegben egy kötőjel választott el két paragrafust, a Magyar Közlönyben megjelentben viszont már egy vessző.

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó szerdán úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy van jogi lehetőség az elektronikus tájékoztatás javítására, vagyis a hiba folytán egyetlen érintett rendelkezés sem lép hatályba 2012. január 1-je előtt. Bejelentették, hogy a Magyar Közlöny elektronikus változatát haladéktalanul helyesbítik.

Vágó Gábor csütörtöki közleményében viszont arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság 2008-ban kimondta, a jogszabályok érdemi rendelkezése helyesbítéssel nem módosítható. A jogalkotási törvény többek között erre is tekintettel úgy szabályozza a helyesbítés lehetőségét, hogy arra csak a hatálybalépés előtt, az igazságügyi miniszter döntése alapján kerülhet sor - írja a politikus.

Az Országgyűlés költségvetési bizottság tagja szerint teljesen mindegy, hogy a hiba hol csúszott be, "jogállamban egy hatályos törvény kihirdetett normaszövegét kell érvényesnek tekinteni, nem a közlönykiadó kétsoros helyesbítését a Magyar Közlöny végén".

Vágó Gábor szerint a kormány most adózók millióit hozta bizonytalan jogi helyzetbe azzal, ha törvénytelen módon próbálta a hibáját orvosolni. Emlékeztet arra, hogy az LMP szerdán olyan törvényjavaslatot nyújtott be az ügyben, amelyikkel szerintük alkotmányos és egyértelmű módon lehetne rendezni a problémát. Hozzáteszi, hogy ha a kormányoldal is úgy akarja, akkor ezt akár már jövő hétfőn elfogadhatja az Országgyűlés.

11:05 - Az LMP teljes egészében megismerhetővé tenné az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat - ismertette a parlamenthez csütörtökön benyújtott javaslatát Schiffer András. A frakcióvezető elfogadhatatlannak nevezte, hogy a diktatúra titkai egyben a demokrácia titkai is legyenek.
Az ellenzéki politikus felháborítónak tartja, hogy - mint mondta - a mindenkori hatalom, illetve az ellenzék is "sakkozott" az ügynökaktákkal. Hozzátette, hogy eközben olyan emberek nyertek személyiségi jogi pereket, akik bizonyíthatóan a hálózatoknak dolgoztak.

Az MTI kérdésére azt felelte, hogy az egykori állambiztonsági aktákat a Magyar Országos Levéltárban kellene elhelyezni, ahol a levéltári szabályok szerint lehetne kutatatni azokat. Ez alól csak azok képeznének kivételt, amelyek jelenlegi nemzetbiztonsági műveleteket is érintenek.

Schiffer András hangsúlyozta: szükség van egy úgynevezett információs kárpótlásra is, mert minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy megtudja, őt vagy a felmenőit mikor és milyen módszerekkel figyelték meg, illetve, hogy mit tartottak róluk nyilván. A frakcióvezető szimbolikusnak nevezte, hogy a jelenlegi hatalom éppen arra készül, "hogy a régi időket idéző orwelli módszerrel figyelje meg az állampolgárokat".

A képviselő véleménye szerint a mai politikai folyamatokat is mérgezi, hogy egyes politikai szereplőkről nem lehet tudni, milyen, a diktatúrába visszanyúló hálózati rendszert "konvertáltak" az új demokráciába, ahogy nem ismert, hogy az állambiztonsági szervek tagjai milyen mértékben voltak jelen a rendszerváltó pártokban.

A javaslat időzítését azzal indokolta, hogy a Ház éppen csütörtökön tárgyalja az úgynevezett átmeneti törvényt, amelynek során a Fidesz "úgymond le akarja zárni a múltat". Schiffer András azt mondta, hogy a lezáráshoz előbb meg kell ismerni annak titkait és "a megismerés könnyen lehet, hogy fájdalmas lesz".

11:02 - A Jobbik szerint a kormányzat államosítani fogja az iskolákat - jelentette ki csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Hegedűs Lorántné.
Az ellenzéki képviselő ezt azzal indokolta, hogy miután az oktatás állami feladattá válik, az állam át fogja vállalni a béreket és a rezsiköltségeket is. Ehhez az a kitétel járul, hogy ha egy önkormányzat visszabérli az intézményeit, akkor ő viseli ezeket a költségeket is - jegyezte meg az, hozzátéve, hogy az államnak gazdaságossági szempontból megérné, ha minél többen visszabérelnék az iskolákat.

Hegedűs Lorántné szerint az intézmény átadás és visszavétel körül mégis sok a "hercehurca", aminek okát abban látja, hogy ezeket az iskolákat "államosítani fogják". Az államosítást ráadásul úgy hatják majd végre, hogy az iskola felépítésére vagy felújítására felvett hitelt továbbra is az önkormányzat "fogja nyögni" - jegyezte meg.

A politikus felvetette: nem csak az oktatási intézményekről van szó, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat érvényben hagyja az 1949-es alkotmány egyik paragrafusát, amely szerint az önkormányzatok ingyenesen átadhatják tulajdonukat az államnak vagy más önkormányzatoknak. A készülő vagyontörvényről kiszivárgott hírek szerint nem csak az iskolákat, hanem bármilyen más önkormányzati tulajdonban lévő intézményt "államosítani fognak, államosíthatnak" - folytatta.
Úgy fogalmazott: "1949 után Rákosi Mátyás méltó utódaként Orbán Viktor most zárójelbe teszi teljes egészében a tulajdonhoz fűződő minden alkotmányos jogot".

10:05 - Ismét összeért az Országgyűlés két ülésnapja, miután a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló javaslat általános vitája négy órán át tartott éjszaka, és reggel 8-kor - amikor a csütörtökinek kellett volna megkezdődnie - még három napirendi pont hátravolt a szerdai ülésnapból. Közülük az esztergomi önkormányzat egyes intézményeinek államosításáról szóló általános vitával folytatódott a tanácskozás. A fideszes előterjesztő szerint nincs más megoldás a működtetésükre, mint az intézmények állami kézbe adása, az ellenzék pedig Meggyes Tamás korábbi polgármestert hiányolta az ülésteremből és a képviselő-testület feloszlatását sürgette.

A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjról vitáztak a képviselők
A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvényjavaslat folytatódó általános vitájában az ellenzéki és a kormánypárti képviselők elsősorban a bölcsődei ellátásért cserébe fizetendő térítési díjról vitatkoztak. Az ellenzékiek elfogadhatatlannak nevezték, hogy az indítvány alapján minden bölcsődébe járó gyermek után térítési díjat kellene fizetni, ami a szolgáltatás önköltsége és az állami hozzájárulás különbözete lenne. A felszólaló MSZP-s, jobbikos és LMP-s politikusok szerint ez sokaknak teljesíthetetlen terhet jelent majd.

Soltész Miklós államtitkár erre úgy reagált: a térítési díjat a bölcsődék eddig is beszedték, az új törvény viszont átlátható és egyértelmű helyzetet teremt. A vitával kapcsolatban azt hangsúlyozta: a felszólalók többször bevallották "a szocialisták, a Gyurcsány-féle sejt, a Jobbik és az LMP kiskoalícióját". Szerinte az ellenzék lehetetlenné tette, hogy a Fidesz megváltozott munkaképességű képviselői részt vegyenek a vitában, ugyanis fizikailag nem bírták a terhet, pedig részvételükkel tartalmasabb lett volna a vita.
Az elnöklő Latorcai János végül reggel 8 óra előtt néhány perccel az általános vitát lezárta, majd az ülés rövid szünet után folytatódott.
A fideszes előterjesztő szerint nincs más megoldás Esztergomban, mint az intézmények állami átvétele

Nem lát más lehetőséget Esztergom egyes intézményeinek működtetésére, mint azok állami kézbe adását az erről szóló törvényjavaslat egyik fideszes előterjesztője. Czunyiné Bertalan Judit expozéjában ismertette: egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, múzeum és kollégium kerülne át az indítvány értelmében városi fenntartásból állami kézbe.
A fideszes képviselő, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta: az elmúlt egy évben mind a kormányhivatal, mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mindent megtett az önkormányzat törvényes működésének helyreállítása érdekében, ehhez azonban a két intézménynek nem voltak meg a szükséges jogi eszközei.
A javaslat indoklásául hangsúlyozta: mára a város kötelezően ellátandó feladatainak végrehajtása, közalkalmazottak bérének kifizetése, gyermekek oktatása került veszélybe.

Fidesz: az adósságrendezési eljárás előtt az intézmények sorsát kell rendezni

A fideszes Ékes József szerint az intézmények és az azokat igénybe vevők igényeit kell alapul venni, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy megoldás nélkül a fenntartási költségek tovább növelik a város adósságállományát.

Azt mondta: Esztergomban adósságrendezési eljárásra van szükség, azonban az oktatási vagy egészségügyi intézmények sorsát addig is rendezni kell.

MSZP: fel kell oszlatni a képviselő-testületet

A vitában több szocialista képviselő, közöttük Lukács Zoltán, Hiller István és Nyakó István arról beszélt: nem hagyták, hogy az általuk alkotmányellenesnek tartott előterjesztést a nyilvánosság elől eldugva, éjszaka tárgyalja a Ház.

Lukács Zoltán több párttársához hasonlóan az esztergomi képviselő-testület feloszlatását szorgalmazta, mondván hogy a mostani helyzet, így a jelenlegi testületi többség fenntartásával a város problémái a jövőben újratermelődnek majd.

Bárándy Gergely is a képviselő-testület feloszlatását sürgette, hangsúlyozva, hogy ehhez alighanem Orbán Viktor miniszterelnök beleegyezése szükséges.
Meggyes Tamást hiányolta az ellenzék

Szekó József (Fidesz) azokra az elhangzott ellenzéki - elsősorban szocialista - felszólalásokra, amelyek a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás távollétét kifogásolták, azt mondta: a kialakult helyzetben Tétényi Éva független polgármesternek is megvan a felelőssége, ugyanúgy mint a képviselő-testületnek, hiszen feladata lenne a fideszes többséggel együttműködni.

Az ellenzéki padsorok felé fordulva azt kérdezte: hol van Tétényi Éva? Erre válaszul az ellenzékből többen is rávilágítottak arra, hogy Meggyes Tamással szemben ő nem parlamenti képviselő.

Az előterjesztő Czunyiné Bertalan Judit arról beszélt, hogy az ellenzéki képviselők által korábban javasolt megoldások durván sértették volna az önkormányzati autonómiát. Szerinte a helyzet most jutott oda, hogy lépni kell, ezért kezdeményezték az intézmények átvételét.

8:02 - A hétfői ülésnaphoz hasonlóan a szerdára tervezett napirend megtárgyalásával sem végzett az Országgyűlés a következő ülésnap tervezett kezdetéig: csütörtök reggel 8 órakor még három szerdai napirend tárgyalása is hátra volt.

A parlament szerdai ülésnapja reggel 8 órakor kezdődött. A napirend akkor "csúszott meg", amikor az ellenzéki képviselők a délután negyed négykor kezdődött - az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló - általános vitát csaknem 12 órásra nyújtották és csak hajnali negyed 4-kor sikerült azt lezárni.

Ezt követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvényekről szóló javaslat általános vitája szintén több mint négy órán keresztül zajlott és 8 óra előtt néhány perccel ért véget, így a csütörtöki ülés nem tudott elkezdődni.

A szerdai napirendből hátra van még az Esztergom közintézményeinek állami átvételéről, valamint a felsőoktatásról és a köznevelésről szóló előterjesztések megvitatása.

Korábban:

A parlament szerdai ülésnapja reggel 8 órakor kezdődött. A napirend akkor "csúszott meg", amikor az ellenzéki képviselők a délután negyed négykor kezdődött az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló általános vitát csaknem 12 órásra nyújtották.

A 12 órás vitában egy kétórás tárgyalási szünet is volt, amelyet az MSZP javaslatára rendeltek el szerdán éjfélkor. Mesterházy Attila az MSZP frakcióvezetője azzal indokolta a kérést, hogy "látva-hallva a Fideszes képviselők közbeszólását, látszik, hogy egyre nehezebben viselik ezt a mai vitát". Az elnöklő Újhelyi István (MSZP) ezért hajnali kettő óráig szünetet rendelt el.

A Házszabály szerint "a Kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az elnök - a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során - egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb két óra lehet."

Az ülésteremben elhelyezett kamerák tanulsága szerint az éjszaka folyamán - még a két órás szünet előtt - Mesterházy Attila (MSZP), Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) és Schiffer András (LMP) többször is beszéltek egymással és Vadai Ágnes független képviselő is megbeszéléseket folytatott az ellenzéki frakciók képviselőivel.

A vita végül hajnali 2 órakor folytatódott, és negyed 4-ig tartott. Az ezt követő napirendi pont - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - csak 4 óra előtt kezdődhetett el, mert nem volt jelen a kormány képviselője. A végül megérkező Soltész Miklós államtitkárt a jelenlévő képviselők megtapsolták. A napirendi ponthoz egyébként írásban előre 16-an jelentkeztek felszólalásra.

A szerdai napirendből hátra van még az Esztergom közintézményeinek állami átvételéről, valamint a felsőoktatásról és a köznevelésről szóló előterjesztések megvitatása. Az MTI információi szerint az ellenzéki képviselők célja, hogy ezeket a napirendi pontokat már reggel 8-kor, a televíziós közvetítés nyilvánossága előtt kezdjék el tárgyalni.

Az LMP-s Vágó Gábor az éjszaka folyamán mobiltelefonnal rögzített "videointerjúkat" készített az ülésteremben, amelyet több részletben a YouTube videomegosztóra töltött fel. Ebben a szocialista Harangozó Tamás a vita elnyújtásának okáról azt mondta, hogy olyan törvényjavaslatok kerülhetnek így a reggeli órákra, amelyekről a nyilvánosságnak is értesülnie kell.

Mint mondta, mindez üzenet a fidesznek és a közvéleménynek, hogy ha a Fideszes többség ötnapos üléseket rendel el, akkor bizony a képviselőknek be is kell járni a parlamentbe.

A képviselőket Vágó Gábor arról is megkérdezte a közelében ülő képviselőket, hogy mivel tartják ébren magukat. A válaszok szerint Gaudi-Nagy Tamás vitaminnal, Jávor Benedek kávéval, Osztojkán Ágnes energiaitallal, Szabó Rebeka pedig zöld teával frissítette magát az éjszaka folyamán. Dorosz Dávid és Schiffer András nevettek a "kávé vagy kóla" kérdésen, előbbi sört, utóbbi pedig pálinkát felelt.

A szerdai ülésnap elhúzódása miatt késve kezdődhet a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései című, kormánypárti törvényjavaslat tárgyalása. Az előterjesztés preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Ezt követően az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat kerülhet terítékre, majd a felsőoktatási törvény általános vitájának folytatására, illetve a köznevelési törvény részletes vitájára kerülhet sor. Utóbbihoz 333 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jegyezte előterjesztésen csak fideszes képviselők 174 indítvánnyal változtatnának. A nagyobbik kormánypárt indítványai közül több jelentősen átalakítaná a kormány terveit, így a jogszabályból kikerülhet például a pedagógus-életpályamodell, az egész napos iskola pedig kötelezettségből csak lehetőséggé válhat az intézmények számára.

Olvasóink írták

  • 4. dorombolok 2011. december 01. 20:33
    „Hol van , volt Meggyes Tamás , helyébe égett volna a pofám ( ahogy a klasszikusok ( Szíjjártó) szoktak fogalmazni )hogy helyettem és nélkülem döntsenek Esztergom űgyében!”
  • 3. háté 2011. december 01. 19:16
    „Ilyen hosszú kész átverés sót - mit várunk ezektől?”
  • 2. öröksoproni 2011. december 01. 14:19
    „Meggyesék tönkrevágták Esztergomot, de még mindig ragaszkodnak a hatalomhoz. Elképesztő. És még képesek úgy beállítani a helyzetet, hogy ők az áldozatok. Cinikus, undorító. Semmi nem drága nekik.”
  • 1. jóhatudod 2011. december 01. 10:30
    „RÖHEJ ! A camionost megbüntetik ha nem piheni ki magát és úgy vezet !!!!

    camiont nem lehet vezetni fáradtan,egy országot igen !! Azt se tudják mit szavaznak meg mi meg nyögjük !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

150 ezren várnak honosításra

Eddig 115 ezren kapták meg a kettős állampolgárságot - jelentette ki csütörtökön Schmitt Pál… Tovább olvasom