Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Országgyűlés percről-percre: A költségvetésről vitáznak a képviselők

Szerdán megkezdte az Országgyűlés a 2012-es költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját.

18:30 - Az MSZP képviselője az önkormányzatok fenntarthatóságát vitatta a jövő évi büdzsé szerdai általános vitájában, míg fideszes felszólalók arról beszéltek a parlamentben, hogy a 2012-es költségvetés megteremti a későbbi növekedés lehetőségét. Kósa Lajos a közösségi közlekedési támogatás elosztásának újragondolása mellett érvelt.

Az MSZP szerint nem lesz tartható a büdzsé önkormányzati része

A szocialista Varga Zoltán szerint a büdzsé önkormányzati oldalról valószínűleg változni fog még az elkövetkezőkben, ott ugyanis forrásbővítésre lesz szükség.

A képviselő kifogásolta azt is, hogy az Állami Számvevőszék elnöke szerint a beterjesztett büdzsé alkalmas a tárgyalásra; Varga Zoltán úgy látja: abban hatalmas kockázatok vannak.

Mint mondta, a 2012-es költségvetés társadalmilag elfogadhatatlan és teljesen érzéketlen a társadalom többsége iránt.

A Fidesz szerint kormányuk más startvonalról indult, mint annak idején az MSZP-kabinet

A fideszes Szekó József szerint azért folyik túlzott deficiteljárás az ország ellen, mert a szocialisták annak idején valótlan adatokat adtak az ország gazdaságának állapotáról. A képviselő azt is mondta, hogy másfél évvel ezelőtt "kisöpört padlást" vett át a kormányzat.

Képviselőtársa, Szabó Zsolt azt mondta: nincs fenntartható fejlődés, ez mára szinte egész Európában megszűnt, az előre vázolt terveket alig tudja egy-egy ország tartani. A 2012-es költségves azonban megteremtheti annak lehetőségét, hogy a folyamat néhány év múlva megváltozzon. Mint mondta, ezt a célt szolgálja a nyugdíj- és az egészségügyi kassza rendbetétele, valamint a munkahelyteremtésre tett erőfeszítések.

Az ülést vezető elnök a vitát megszakítva, 16 órakor lezárta az adótörvények általános vitáját.

Fidesz: az EU még évekig küzdhet a válsággal

Hadházy Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Unió még évekig küzdhet egy elhúzódó válsággal. A képviselő annak a véleményének is adott hangot, hogy amíg az uniós országok jelentős része nem képes megállítani az államadósság növekedését, addig Magyarország megkezdte ezt, miközben megteremtette a nagy ellátórendszerek átszervezését biztosító törvényi alapokat is.

Hangsúlyozta, hogy miután a költségvetés célja a válságzónából való elrugaszkodás, ezért az államadósság körülbelül egy százalékkal csökken majd jövőre. A politikus úgy fogalmazott, hogy ez jelképesnek tűnhet, de valójában fontos üzenet.

A költségvetés kiemelt céljai között említette az egykulcsos adórendszer megerősítését, a nyugdíjkassza talpra állítását, az egészségügy megerősítését és 200 ezer ember visszatérését a munka világába.

Hadházy Sándor azt is kijelentette, hogy a büdzsé sportra és turizmusra fordított tételei egyértelműen bizonyítják: a kormány kiemelt figyelmet fordít az ifjúság egészségére és az idegenforgalom helyzetbe hozására.

A 2012-es költségvetési javaslatról vitáznak a honatyák. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a költségvetést teljes egészében az új kormány készítette el

Kósa Lajos (Fidesz) jelentősnek nevezte, hogy a 2012-es költségvetést már teljes egészében az új kormány tervezte meg, mert annak alapszámait már nem az előző kabinet készítette elő.

Hangsúlyozta, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben, amikor folyamatosan csökkent az önkormányzatok finanszírozása, a jövő évi büdzsé önkormányzati fejezete lényegében megegyezik az ideivel. Az egy százalékon belüli eltérést a strukturális átalakításokkal magyarázta.

A politikus összességében kedvezőnek nevezte a kialakult képet, amihez hozzátette, hogy a következő esztendőben változnak az önkormányzati feladatok is, amit a finanszírozásnak is követnie kell.

Kitért arra is, hogy néhány tételt, például a gyermekétkeztetést vagy a tankönyvi hozzájárulást, kötött felhasználásúvá tesznek. Megemlítette, hogy ezeken a területeken a kötött normatíva előnyös, de az informatikai fejlesztéseknél már akár hátrányokat is okozhat.

A helyi közösségi közlekedési támogatások kapcsán igazságtalannak tartotta, hogy ebből a főváros "ab start elvisz 91 százalékot" és a vidéki településeken a maradékon osztozkodnak. Kósa Lajos, aki szerint ezt meg kellene változtatni, méltányosnak nevezte az ötven-ötven százalékos elosztást.

Fidesz: több fontos lépés történt a kultúra területén

Puskás Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban méltányolandó lépések történtek a kultúra területén. Ezek közé sorolta, hogy a régészeti feltárásokat újra a megyei múzeumok végezhetik. Említésre méltónak nevezte az előadóművészeti törvény módosítását, a Magyar Nemzeti Archívum létrehozását és a Márai-programot is.

A hozzászólásokat követően az ülést vezető elnök az általános vitát elnapolta, azt a csütörtöki ülésnapon folytatják tovább a képviselők.

17:28 - A képviselői felszólalásokkal folytatódott tovább a 2012-es költségvetés általános vitája szerdán az Országgyűlésben. Kormánypárti felszólalók szerint a büdzsé felszámolja az adósság újratermelődését, míg az ellenzékiek szerint a költségvetés hátat fordít a társadalom többségének.

MSZP: tovább csökkennek a jóléti kiadások

Nemény András (MSZP) a vitában azt mondta, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban tovább csökkennek a jóléti kiadások, és 2015-ig kitekintve azt látni, hogy a következő években sem lesz jobb a helyzet. Miközben egyre többe kerül majd minden, a támogatásokat csökkentik, elveszik - vélekedett, példaként említve, hogy azok sem számíthatnak semmi jóra, akik szociális intézményben élnek.

A szocialista politikus kitért arra is, hogy a nyugdíjszámítás módosításával elveszik annak lehetőségét, hogy az esetleges gazdasági növekedés esetén a nyugdíjasok részesüljenek annak eredményéből.

Fidesz: a költségvetés felszámolja az államadósság-újratermelődés okait

Gruber Attila (Fidesz) szerint Magyarország felismerte, hogy az államadósság csökkentése nélkül nem lehet legyőzni a globális válságot, ezért a költségvetés felszámolja az adósság újratermelődésének okait.

A Külügyminisztérium költségvetésére rátérve azt mondta, a külügyi büdzsé takarékos gazdálkodást, józan tervezést irányoz elő, ellentétben a korábbi évekkel, amikor felültervezték a bevételeket, például megvalósulatlan ingatlaneladásokkal. Annak az értékesítésnek az ügyében pedig, amelyik megvalósult, büntetőügy van folyamatban - utalt a moszkvai kereskedelmi központ ügyére.

Jobbik: nem Magyarország védelméről szól a büdzsé

Baráth Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy a költségvetést nem lehet Magyarország védelmi költségvetésének nevezni, ugyanis a magyar emberektől elvesz, az "idegen hitelezőknek" viszont juttat. Összegzése szerint nem a magyar társadalmat, hanem egy szűk réteget szolgál a büdzsé, így az a Jobbik számára elfogadhatatlan.

Az ellenzéki képviselő feltette emellett azt a kérdést, hogyan lehet úgy költségvetést tervezni, hogy Magyarországnak nincs vagyonleltára, vagy ha van, azt jól titkolják.

MSZP: a szegények még rosszabbul járnak

Varga László (MSZP) hangsúlyozta, hogy az új költségvetésben újabb szja-átrendezés lesz, amellyel még rosszabbul járnak a szegények, ráadásul a családi adókedvezményt igénybe vevők is rosszabbul járnak az egyéni járulékok emelkedésével és ehhez jön még hozzá a több mint 4 százalékos inflációs is. Az MSZP szerint a 1,5 százalékos gazdasági növekedés is túlzottan optimista és könnyen átfordulhat recesszióba.

A 2012-es költségvetési javaslatról vitáznak a honatyák. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a hiánycél tartása az államadósság miatt fontos

Gyopáros Alpár(Fidesz) a Jobbiknak válaszolva elmondta: azért ragaszkodik a kormány a kitűzött hiánycél tartásához, hogy ne növekedjen az államadósság, amelynek visszafizetését épp az ellenzéki párt követeli a leghangosabban. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az ország szuverenitásának növelésének éppen az a módja, ha a hiteleket visszafizetik.

Jobbik: a gazdasági növekedés mínuszos lesz

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta éppen a Jobbik az a párt, amelyik kitörne a megszokott módszerekből és a valódi szuverenitás irányába mozdulna. Az ellenzéki politikus szerint felháborító, hogy amíg a Fidesz ellenzékben a megszorításokat kárhoztatta, addig kormányra kerülve folytatja elődjei politikáját.

Az ellenzéki politikus emellett kritizálta a 2012-es költségvetés tervezetét fogyasztóvédelmi, népességpolitikai és közfoglalkoztatási szempontok alapján. Hozzátette: a büdzsé alulkalkulált, a 1,5 százalékos gazdasági növekedés pedig túlzottan optimista és a Jobbik szerint inkább mínusz egy százalék körül lesz.

MSZP: az egészségügy a legfőbb prioritás

Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy az államadósság a kormány minden erőfeszítésére ellenére is tovább nő és nagyobb, mint egy évvel ezelőtt.

Az ellenzéki politikus kiemelte: az egészségügyre kevesebb forrás jut 2012-ben, mint idén, holott már "most is az éhenhalás szélén vannak az egészségügyben dolgozók" és szerinte nincsen ennél fontosabb prioritás ma Magyarországon.

Fidesz: az uniós források gazdaság- és turizmusfejlesztésre fordítódnak

A gazdaság, azon belül is a turizmus fellendítésére fordítaná a kormány az európai uniós támogatásokat - mondta felszólalásában Bebes István fideszes képviselő.

A politikus elismerően szólt a foglalkoztatási programokról, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a beterjesztett büdzsé minden területen törekszik a tartalékképzésre, hogy képes legyen reagálni az esetlegesen felmerülő problémákra.

Jobbik: a büdzsé nem a nemzeti érdekeket veszi alapul

A jobbikos Németh Zsolt szerint a 2012-es költségvetés elsősorban nem a magyar nemzeti érdekeket veszi figyelembe. A képviselő bírálta a többi közt az afganisztáni misszióra fordítandó források, valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) költségvetésének mértékét. Felszólalásában a TEK létjogosultságát is megkérdőjelezte, a szervezet egy-egy általa hibásnak vélt döntését említve.

Fidesz: évente 1100 milliárd forint fordítódik adósságszolgálatra

A fideszes Ékes József az államadósság hatalmas mértékére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az ország évente mintegy 1100 milliárd forintot fordít adósságszolgálatra.

A politikus több kormánypárti képviselőtársával együtt arra mutatott rá, hogy a szocialisták által kormányzott nyolc évben az ország adósságállománya mellett jelentősen emelkedett a munkanélküliség is.

15:32 - A kormánypártok szerint a 2012-es költségvetési javaslat határozott, helyes választ ad a válságra. A büdzsé szerdán kezdődött parlamenti vitájában az MSZP - ezzel szemben - az elszegényedés költségvetésének nevezte a büdzsét, a Jobbik a brit gazdáknak fizetett pénzt sérelmezte, az LMP szerint pedig újra az oktatáson spórol a kormány.

Szili: nem folytatható az elmúlt 20 év gazdaságpolitikája

Szili Katalin független képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt húsz év gazdaságpolitikája nem folytatható, paradigmaváltásra van szükség, mert a régi eszközökkel nem oldhatók meg az új problémák, a globális világban és Európában tapasztalható kihívások.

Arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési tartalék elúszhat, hiszen a büdzsé benyújtása óta már jelentősen változott az euróárfolyam és a gazdasági növekedés előrejelzése is. Szili Katalin egyúttal szorgalmazta a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) költségvetési támogatását.

Hörcsik Richárd (Fidesz): a költségvetés határozott és helyes választ ad a válságra

A fideszes Hörcsik Richárd azt mondta, a költségvetés határozott és helyes válasz ad a válságra, most dől el, hogy Magyarország milyen pozícióból várhatja a válság végét. Kiemelte, hogy az ország tovább csökkenti az államadósságot, amire az Európai Unióban rajtunk kívül csak Svédország képes. Ezzel irányt mutatunk az unió többi tagországának, akik felelőtlenül költekeztek, és ezzel veszélyeztetik az eurózóna jövőjét - tette hozzá.

A 2012-es költségvetési javaslatról vitáznak a honatyák. Fotó: MTI (galétia)

Gúr Nándor (MSZP): ez Magyarország elszegényedésének költségvetése

A szocialista Gúr Nándor szerint a 2012-es büdzsé nem a stabilitás és a kiszámíthatóság költségvetése, nem a foglalkoztatást és a beruházásokat ösztönzi, hanem valójában az ország elszegényedésének költségvetése.

A politikus azt mondta: 450 milliárd forintos adótöbbletet vet ki a kormány, ami a kisembereket, a középosztályt érinti hátrányosan, a munkavállalók kétharmadát keresetcsökkentés éri, miközben csökken az ország versenyképessége, és siralmas a foglalkoztatási helyzet. A választási programban a Fidesz radikális adócsökkentést és egymillió munkahelyet ígért, ennek a költségvetésben is vissza kellene köszönnie - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Pálffy István (KDNP): nem a gazdagokat preferáljuk

Nem a gazdagokat preferáljuk, hanem egy olyan nemzeti-társadalmi bázist építünk, amely a munkából megszerzett jövedelmekből fenntartja önmagát, reprodukálja a nemzetet, a gazdaságot és olyan ellátórendszereket biztosít, amelyek a szegényeket is felzárkóztatják - mondta Pálffy István KDNP-s képviselő.

Szerinte amikor a nemzeti középosztály erősítése a cél, akkor 9 millió emberről van szó, 1 millió ember felzárkóztatási lehetőségét pedig az teremti meg, ha arra a minél szélesebb nemzeti középosztályra alapozunk, amely megtermeli javakat.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik): ne fizessünk 14 milliárd forintot a brit gazdáknak!

Gaudi-Nagy Tamás feltette a kérdést, hogy milyen szuverenitású Magyarország, ha a büdzsében 14 milliárd forintot szánnak Nagy-Britannia részére, mert a brit gazdák visszatérítést kapnak minden uniós állam költségvetéséből. A jobbikos politikus arra kért mindenkit, tiltakozásul árasszák el leveleikkel a összes kormánypárti képviselő e-mail fiókját, hogy a brit gazdáknak ne fizessen Magyarország. Szintén kifogásolta, hogy az ország 245 milliárd forintot fizet majd az EU költségvetésébe.

A képviselő egyebek mellett javasolta a bíróságok költségvetésének megemelését, és Szili Katalinhoz hasonlóan kifogásolta, hogy a KMKF elesik a költségvetési támogatástól.

Vas Imre (Fidesz): a cél a kiadások és a bevételek egyensúlyba hozása

A fideszes Vas Imre arról beszélt, hogy a költségvetés - szemben az elszegényedésről szóló ellenzéki felszólalásokkal - a kiadások és a bevételek egyensúlyba hozására törekszik. Kiindulópontként azonban rögzíteni szükséges, hogy a hitelkamatok törlesztésére 1065 milliárd forintot kell fordítani jövőre - emelte ki.

Szólt arról is, hogy indokolt az új feladatokat kapó, az eddiginél nagyobb létszámmal és így több alkalmazottal működő Alkotmánybíróság költségvetésének növelése. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az adótörvények 900 ezer helyett 1,5 millió forintra emelik a polgári peres eljárások esetén fizetendő illeték maximumát, és emelkedik a közigazgatási eljárási illetékek lehetséges összege is.

A 2012-es költségvetési javaslatról vitáznak a honatyák. Fotó: MTI (galétia)

Osztolykán Ágnes (LMP): ismét az oktatáson spórol a kormány

Osztolykán Ágnes azt mondta: a kormány ismét a gyerekeken, az oktatáson spórol, a GDP-ből erre a célra fordított rész aránya tovább csökken.

A részletekről szólva kifejtette: a büdzsében nincs nyoma a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez szükséges költségeknek, ráadásul a kormány 29 milliárd forint tandíjbevétellel számol, miközen a hallgatói juttatásokra szánt összeget csökkenti.

Az LMP-s képviselő szerint az iskolák államosításának és az alulfinanszírozott oktatási intézmények megsegítésének költségeit nem tervezték be a költségvetésbe, a kisiskolákra szánt százmillió forint pedig szégyenletesen kevés. Ez utóbbit az LMP megsokszorozná.

Básthy Tamás (KDNP): "szuverénebbek" vagyunk több európai országnál

A KDNP-s Básthy Tamás szerint Magyarország jövő évre tervezett büdzséje sokkal jobb, mint sok más európai országé, "szuverénebbek" vagyunk, mint például Görögország, Spanyolország vagy Portugália.

Mint mondta, figyelembe venni azt a tanulságot, hogy a költségvetési terveket, vágyakat nem lehet adósságnövelésből finanszírozni. Megítélése szerint ha Magyarország került volna a görögök helyzetébe, értünk nem fogott volna össze az unió, de Magyarország elébe tudott menni ennek.

Frakciótársa, Varga László a tartalékképzés fontosságára hívta fel a figyelmet.

15:16 - Szijjártó: az MSZP a görög útra akarja vinni Magyarországot

A miniszterelnök szóvivője szerint a szocialisták a görög útra akarja vinni Magyarországot, továbbra is el akarják adósítani, ki akarják szolgáltatni az országot, és megszorításokkal akarják sarcolni az embereket.

Szijjártó Péter azután juttatta el erről szóló közleményét az MTI-hez, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője - szerdai, a költségvetés parlamenti vitájában elmondott vezérszónoki felszólalása utáni tájékoztatóján - úgy vélekedett: a kormány nem háríthatja másra a felelősséget, nem hivatkozhat a kedvezőtlen külső körülményekre, az országot ugyanis a kabinet dilettantizmusa és felelőtlensége tette sebezhetővé.

Orbán Viktor kormányfő szóvivője erre reagálva hangsúlyozta: "a választók elsöprő döntésének köszönhetően" a megszorítások és az eladósítás politikájának ideje lejárt Magyarországon. A kormány tovább csökkenti az államadósságot, kiteljesíti az arányos adórendszert, lábra állítja a nyugdíjrendszert, és otthonteremtési programot indít annak érdekében, hogy 2012 Magyarország számára az elrugaszkodás éve legyen - közölte Szijjártó Péter.

A 2012-es költségvetési javaslatról vitáznak a honatyák. Fotó: MTI (galétia)

14:45 Az LMP szerint végzetes hatással van a közbeszédre az kettős beszéd, amelyet a kormány alkalmaz - mondta a szerdai költségvetési vitában az LMP első vezérszónoka, Scheiring Gábor. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a csökkenő számokról "egy növekedési bizonyítványt" állítson ki.

A politikus közölte, lehet hivatkozni a külső körülményekre, de az iskolák és a kórházak "kivéreztetését" vagy az önkormányzatiság felszámolását csak a kabinet tudatos lépéseként tudják értékelni.

Hozzátette, az legalább tiszta beszéd volt, amikor kedden a kormánypárti padsorokból elismerték, hogy az alacsony adókkal egy szűk társadalmi réteget akarnak feltőkésíteni. A miniszteri expozét viszont "porhintésnek" és a valóság meghamisításának" nevezte.

Scheiring Gábor szerint a számok és a miniszteri felszólalás közötti szakadékra az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés.

Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltozás óta először fordítanak a GDP négy százalékánál kevesebbet az emberek egészségére, ami a képviselő szerint csak megszorításként lehet értelmezni.

Leszögezte, hogy Matolcsy György törvénysértést követett el, amikor augusztus 31-ig egy olyan néhány oldalas dokumentumot terjesztett a kormány elé, ami az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, sem szerkezetileg, sem tartalmilag nem volt büdzsének tekinthető.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a "futóhomokra épülő" költségvetés már a jövő év elején megbukhat. Felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint sem áll megfelelő szakmai háttér a javaslat mögött.

A makroszámok kapcsán csak annyit mondott, hogy az elemzőkkel együtt irreálisnak tartják a kormány másfél százalékos növekedési prognózisát.

Kudarcnak nevezte, hogy a kormány egymillió új munkahelyről szóló ígéretével szemben, másfél év után teljes mértékben leállt a munkahelyteremtés. Hangsúlyozta, hogy az elhelyezkedést aktívan segítő tételeket is csökkentik a büdzsében.

Végül azt mondta, hogy az LMP alternatív költségvetésében két százalékos általános járulékcsökkentést javasol, ami mellett egy válságálló zöld beruházási alapra is szükség van.

A párt második vezérszónoka, Vágó Gábor kijelentette, hogy a kormány az önkormányzati törvénnyel a "kommunista tanácsrendszerre emlékeztető" szisztémát hoz vissza, miközben a "megyei önkormányzati vagyon elkobzásával" kiüresítik a megyerendszert.

A politikus megjegyezte, hogy a büdzsében található, fűnyírószerű forráskivonások beleilleszkednek "az önkormányzatok kivéreztetésének lassan évtizedes trendjébe"í. Ennek következményének nevezte, hogy fenntarthatatlanná vált az önkormányzati szektor gazdálkodása.

Scheiring Gáborhoz hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy az egészségügy GDP arányos részesedése először kerül négy százalék alá. Hozzátette, hogy a Semmelweis-terv sem szerkezeti, sem anyagi értelemben nem található meg a költségvetésben. Ennek kapcsán sürgette az egészségügyi dolgozók bérrendezését és a házi ápolás megerősítését.

Felhívta a figyelmet, hogy az oktatás részaránya 5,46 százalékról 5,08 százalékra csökken a büdzsében, miközben felsőoktatásban 29 milliárddal lesz kevesebb az állami támogatás.

Kitért arra is, hogy a szociális ellátórendszerekben is forráskivonásokat tapasztaltak, habár annak pontos mértékét a felülről nyitott előirányzatok miatt egyelőre több helyen nem tudták megállapítani.

Kijelentette azt is, hogy a kormány, miközben a leggazdagabbakat akarja feltőkésíteni, egymillió ember érdekében lemond a másik kilencmillióról.

A büdzsé minden korábbinál nehezebb helyzetbe hozza a kulturális intézményeket, miután a teljes kulturális költségvetés 30 milliárd forint alá fog csökkenni - mondta végül.

13:30 A jövő évi büdzsé tervezésénél nem lehetett eltekinteni sem a szocialista kormányoktól örökölt 1100 milliárd forintos kamattörlesztéstől, sem az európai és világgazdasági helyzettől - mondta a szerdán a parlamentben a költségvetés általános vitájának KDNP-s vezérszónoka. Hargitai János hozzátette: ez a költségvetés teljesíthető.

A kormányprogramban korszakváltásra szövetkeztek - fogalmazott a kormánypárti politikus. Mint elmondta: berozsdásodtak a rendszerváltáskor kiépített rendszerek.

A kormány 2010-ben a pénzügyi összeomlástól mentette meg az országot - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Hargitai János felszólalásában elismerte a Bajnai-kormány válságkezelő korrekcióit is.

A kormányzat idén kezdte el az ellátórendszer átalakítását, az ország átszabását és újrafogalmazását; a nagy rendszerek átalakítása folytatódnak jövőre is - tette hozzá a kormánypárti politikus.

A jövő évi büdzsé egyik legfontosabb célja, hogy sikerüljön elrugaszkodni a bajban lévő európai országok csoportjától. Az államadósságot csak akkor sikerül csökkenteni, ha 2,8 százalék alatt marad a költségvetés hiánya. A tervek 2,5 százalékos hiánnyal számolnak - mondta el a KDNP vezérszónoka.

Hargitai János hozzátette: az örökölt 82 százalékos államadósságot 2012 végére 72 százalékra csökkenti a kormányzat.

A kormánypárti politikus elmondta: a nemzetközi környezet bizonytalan, az uniós országok döntésképtelenek, ez pedig nehezíti Magyarország pozícióit is. A növekedési várakozásokat minden európai ország lefelé korrigálja - emlékeztetett a képviselő.

Hargitai János súlyos gondnak nevezte, hogy hiteltelen szereplői vagyunk az EU-nak, amelyben rossz a hírünk. A kormánypárti politikus szerint ennek legfőbb oka, hogy az uniós csatlakozás óta folyamatosan túlzott deficiteljárás alatt álltunk, vagyis soha nem tartottuk a költségvetési hiányt. A szocialisták ezen öröksége a mai kormány mozgásterét szűkíti - fogalmazott a kormánypárti politikus.

A költségvetés tervezésénél 2012-re 2,5 százalékos hiánnyal, 4,2 százalékos inflációval, 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és a foglalkoztatottság 1 százalékos emelkedésével számoltak - mondta el a kormánypárti politikus. Hozzátette: igyekeznek a visszaélési lehetőségeket lezárni az adórendszerben, amelytől 500-600 milliárd forintot remélnek.

Hargitai János fontos célnak nevezte az átlátható nyugdíjkassza megteremtését, az egészségügyi kassza zárttá tételét és a munkahelyteremtést is.

12:40 Cinizmus az elmúlt 20 év legnagyobb megszorítását országmentő költségvetésnek nevezni - mondta a költségvetés szerdai parlamenti vitájában Mesterházy Attila, az MSZP egyik vezérszónoka. Az ellenzéki politikus szerint ez a leszakadás és az elszegényedés költségvetése.

Már a beterjesztését követő harmadik napon megbukott a jövő évi büdzsé, amelynek tervezetét a befektetők és az elemzők is megvalósíthatatlannak, hiteltelennek tartanak - fogalmazott a politikus. A büdzsében nem jelennek meg az intézkedések hatásai, mert a szükséges adatok, háttérszámítások nem készültek el - tette hozzá.

Mesterházy Attila megfogalmazása szerint a kormány eljátszotta a bizalmat és eltékozolta a korábbi válságkezelés eredményeit. Mára a kormány vesztésre áll az államadósság, a versenyképesség, és a munkahelyteremtés területén is - vélekedett az ellenzéki képviselő.

A Fidesz dilettáns gazdaságpolitikája miatt brutális megszorítások sorozatára kell felkészülni - figyelmeztetett szerdai felszólalásában a szocialista politikus. Mesterházy Attila hozzátette: számolni kell a gazdasági visszaesés lehetőségével és a növekvő munkanélküliséggel egyaránt.

Mint elmondta: adócsökkentés helyett adóemelésre készül a kormány, amely jövőre 9 új adófajtát vezet be. Jelentős reálkereset-csökkenés várható, főleg a közszférában.

Mesterházy Attila megfogalmazása szerint a kormány társadalmi feszültségeket gerjeszt, a fogyasztás visszaszorítására kényszeríti a családokat, és növeli a mélyszegénységet. Jövőre 750 milliárd forinttal jut kevesebb az oktatás, kultúra, egészségügyi és szociális kiadásokra - tette hozzá.

Az MSZP frakcióvezetője szerint vissza kell vonni a jelenlegi költségvetési javaslatot, mert az a túlzott dilettantizmustól kártyavárként omolhat össze. Az ellenzéki politikus közölte: felelős gazdaságpolitikára van szükség, amelynek központjában a munkahelyteremtés áll.

Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka bejelentette, hogy kedden benyújtották módosító javaslataikat, amelyekben 173 milliárd forint adócsökkentésre tesznek javaslatot. A szocialista politikus szerint rendkívül ingatag és veszélyes a költségvetési terv.

Az ellenzéki politikus álságosnak nevezte az államadósság lefaragásáról szóló beszámolókat. Mint elmondta: az adósság valójában nem csökkent, hiszen azt a jelenlegi kormányzat előbb megnövelte, majd visszacsökkentette.


11:30  Súlyos nemzetközi körülmények között a 2012-es költségvetés megpróbálja a lehetetlent, hiszen fenntartható egészségügyi és nyugdíjrendszert teremt, gazdaságfejlesztést ösztönöz és a társadalmi felzárkóztatásra is figyel - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerdán a költségvetés parlamenti vitájában.

"Egy nehéz gazdasági helyzetben, súlyos nemzetközi körülmények, óriási nemzetközi kockázatok között ez a költségvetés megpróbálja a lehetetlent: egyszerre egy fenntartható nyugdíjrendszert, egy fenntartható egészségügyi rendszert létrehozni, közben gazdaságfejlesztést ösztönözni, és ráadásul még társadalmi felzárkóztatás kihívásainak is eleget tenni" - jelentette ki Rogán Antal.

A Fidesz vezérszónoka szerint 2012-ben a legfontosabb cél, hogy Magyarország felkészüljön a bizonytalan nemzetközi helyzetből adódó kihívásokra, így a költségvetésnek is ennek megfelelően kellett elkészülnie.

Mint mondta, valóban országvédelmi költségvetésről van szó, hiszen 300 milliárd forinttal jövőre akkora tartalékot képeznek, amennyivel még költségvetés nem rendelkezett az elmúlt 20 évben. Rogán Antal helyesnek tartotta, hogy az áfaemelésből származó bevételekből is tartalékot képez a kormány és nem folyó kiadásokra költi, ahogyan azt 2006-ban a szocialista kormányzat tette.

Szerinte ez a költségvetés rossz helyzetben relatíve kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot más európai országokhoz képest, míg a 2002 és 2010 közötti kormányok egy kedvező nemzetközi helyzetben manőverezték kedvezőtlen helyzetbe az országot.

Úgy vélte, hogy az ellenzéki alternatív költségvetési javaslatok a 2010-ben már megbukott az adó-és gazdaságpolitikát követik és jelentős adóemelést valósítanának meg.

11:25  Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése - összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatról Domokos László, az ÁSZ elnöke szerdán a parlamentben.

Domokos László hangsúlyozta: előremutató, hogy a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány az óvatosság jegyében a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe, pozitívan értékelhető az Országvédelmi Alap létrehozása. Az ÁSZ elnöke ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy az ÁSZ véleményének kialakításakor még nem voltak ismertek az alap szabályozását megalapozó jogszabályok.

Pozitívan értékelte viszont azt, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság olyan értelmű bizottsági javaslatot fogadott el a kamattartalék és az Országvédelmi Alap vonatkozásában, hogy azok együttes összegét, mintegy 200 milliárd forintot nem lehetne felhasználni 2012 első kilenc hónapjában, és ezt követően is csak akkor lehet igénybe venni, ha ezáltal nem kerül veszélybe a jövő évi 2,5 százalékos államháztartási deficitcél.

Az ÁSZ elnöke szerint kedvező fejlemény, hogy a törvényjavaslatban több olyan elem is van, amely javítja az átláthatóságot. Ilyen például az, hogy a kiadásokat ott tervezik, ahol a felhasználás ténylegesen megvalósul. Domokos László szerint az átláthatóságot javítja és jó irányba tett lépés az is, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap komoly profiltisztításon megy keresztül, így a cél az, hogy az alapból a jövőben csak öregségi nyugdíjat fizessenek ki, és ehhez ne kelljen máshonnan származó forrást igénybe venni.

Előremutatónak ítélte a számvevőszék elnöke, hogy a bírságbevételeket központosítják, ez azért fontos, mert így az intézmények nem finanszírozhatják a működésüket a bírságokból.
Az elnök kritikaként fogalmazta meg: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék.

Hozzátette: szeptember végén az adóbevételek 98,6 százalékánál nem álltak rendelkezésre kormányzati háttérszámítások. Elismerte azonban, hogy a jövő évi költségvetés tervezési munkáját megnehezítette, hogy a nyár közepére a 2012-es büdzsé makrogazdasági körülményei alapvetően megváltoztak.

Kiemelte: az ÁSZ a költségvetés véleményezése során nem foglalkozott a makrogazdasági pálya értékelésével, mégpedig azért nem, mert azt a Költségvetési Tanács (KT) elvégezte, az ÁSZ abból indult ki a KT döntése alapján, hogy a kormány előrejelzése reális, a makrogazdasági pálya tartható.

Domokos László elmondta: a 2012-es adóbevételek 63,6 százaléka teljesíthető minősítést kapott az ÁSZ-tól, azonban az adóbevételek 6,8 százalékát magas kockázatúnak ítélte a számvevőszék a jövő évi büdzsében.

Az ÁSZ elnöke szerint a Széll Kálmán Terv alapján 2012-re tervezett 550 milliárd forintos megtakarítás megalapozottságát dokumentumok hiányában a számvevőszék nem tudta teljes körűen megítélni.

Domokos László szerint a kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy szankciók miatt az országnak mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendben kell majd európai uniós pénzeket visszafizetnie.

Az ÁSZ elnöke bírálta azt is, hogy a tárcák az úgynevezett felülről nyitott előirányzatoknál több mint 8.100 milliárd forintot terveztek be, ez nagyságrendjénél fogva eleve kockázatot jelent a hiánycél teljesítése szempontjából.

Domokos László emlékeztetett arra, hogy a Költségvetési Tanács (KT) a 2012-es költségvetési tervezet értékelésekor, szeptember 23-án - Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelzésére - komoly kockázatként értékelte, hogy az MNB várható vesztesége nem szerepel a javaslatban. Simor András az MNB költségvetési értékelésére hivatkozva 95 milliárd forintos megtérítési kötelezettséget jelzett a központi büdzsé felé.

"A jelek szerint azonban az MNB anyagi helyzete és kilátásai az utóbbi pár hétben jelentősen javultak" - mondta Domokos László. Hozzáfűzte, hogy a jegybankelnök az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában már arról beszélt, hogy az eredetileg kalkuláltnál jóval kisebb, mindössze 12 milliárd forint lesz az MNB vesztesége.

Az ÁSZ elnöke aláhúzta: "bár hitelességi szempontból nem optimális, de mégis üdvözlendő az MNB gyakorlata, helyes ugyanis, ha egy költségvetési pénzből gazdálkodó intézmény korrekciót hajt végre, ha azt észleli, hogy a tervezés során nem vette figyelembe jelentős szempontokat."

Az ÁSZ álláspontja azonban változatlan, azaz a megtérítési kötelezettségre forrást kell találni a költségvetésben - emelte ki a számvevőszéki elnök.

10:32 A jövő évi költségvetés stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetés, amely egyben a Széll Kálmán Terv 82 százalékos teljesítését is megvalósítja - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a parlamentben a 2012-es költségvetés általános vitáját megnyitó expozéjában.

Matolcsy György hangsúlyozta: a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül az 5., 6., 7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező büdzsét nyújtotta be a kormány.

A jövő évi költségvetés már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire, a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott strukturális reformlépésekre, amelyek meghozták első eredményeiket - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

Elmondta azt is, hogy a 2012-es büdzsében a kormány 4,2 százalékos inflációval, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékos növekedésével, valamint 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Hozzáfűzte: nagy teljesítmény, hogy az idei 2,94 százalékos deficitről csökken jövőre 2,5 százalékra az államháztartási hiány. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta idén sikerül először tartani, és 3 százalék alá vinni a tervezett költségvetési hiányt.

Kifejtette, hogy ezt idén még "különleges, egyedi forrásokból" - a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése kapcsán - éri el az ország, jövőre azonban már "önerőből" valósul meg a 3 százalék alatti költségvetési hiány, egyben jövőre strukturális egyenlegjavulás történik 2011-hez képest.

Matolcsy György elmondta, hogy jövőre szerény fogyasztás-bővüléssel és a beruházások 3 százalék körüli növekedésével számol a költségvetés tervezete.

A költségvetés jelentős, biztonságos, mintegy 300 milliárd forint összegű tartalékkal rendelkezik, tehát kiszámíthatóan lehet tervezni 2012-t - jelezte a miniszter, majd hozzáfűzte: a büdzsének erénye az is, hogy lehetővé teszi - és egyben feltételként szabja - az államadósság további csökkentését. Ez azért is nagy eredmény, mert az Európai Unióban átlagosan 80 százalék, eurózónában 88 százalék felett van a GDP-arányos államadósság.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a költségvetésben az államadósság utáni kamatfizetés szintje az idei 3,8 százalékról 3,6 százalékra csökken. Hozzáfűzte, hogy az elsődleges (az államadósság utáni kamatfizetés levonása utáni) egyenleg több mint egy százalékos pluszban lesz.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az 1,5 százalékos GDP-bővülés biztonságosnak tekinthető; a magyar gazdaság teljesítményét ugyanakkor "nagyon sok területen további injekciókkal kell erősíteni ahhoz, hogy az 1,5 százalékos növekedést valóban elérje Magyarország". Hozzáfűzte: a költségvetés szempontjából kockázat a növekedés, "ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy legalább a 1,5, de inkább a két százalék feletti gazdasági növekedés" teljesüljön.

Matolcsy György ismertette, hogy a beruházások növekedését részben az európai uniós források lehívásának gyorsítása alapozza meg: idén 1 200 milliárd, jövőre  1 500 milliárd forintot terveznek uniós forrásokból kifizetni, a bővülés másik forrása pedig az olyan növekedést erősítő kormányzati döntések, mint az új otthonteremtési program.

A költségvetésben a kormány dinamikus külkereskedelmi növekedésre, valamint a foglalkoztatás jelentős, több mint egy százalékos bővülésére, a munkanélküliség esetében jelentős csökkenésre számít. Mintegy 200 000 Start munkahely jön létre, erre a jövő évi költségvetés 132 milliárd forintot biztosít.

A jövő évi büdzsé öt nagy feladat köré csoportosul: ezek a nyugdíjrendszer és az egészségügyi alap stabilizálása, az arányos, egykulcsos, valódi 16 százalékos adórendszer kiteljesítése, a Start munkahelyek létrehozása, és az adózási "kiskapuk" bezárása, vagyis az adóbeszedés hatékonyságának javítása.

Matolcsy György hangsúlyozta: a 2012-es költségvetés arra a gazdaságpolitikai elvre épít, hogy a reálgazdaságot erősítik a pénzgazdasággal szemben, a termelést, az ipart helyezve a középpontba. A kormány mindent támogat, ami helyi és hazai - hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte: a költségvetést arra alapozták, hogy az államnak meg kell erősödnie a piaci folyamatokkal szemben, különösen azokon a területeken, ahol nem érvényesül a piac önszabályozó szerepe.

"A hitelkorszakkal szemben előtérbe kell állítani a megtakarításokat" - mondta Matolcsy György, hozzáfűzve, hogy mind az üzleti szféra, mind a magyarországi családok és az önkormányzatok köre is eladósodott, ezért a megtakarítások erősítése kiemelten fontos feladat.

9:59 Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése - összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatról Domokos László, az ÁSZ elnöke szerdán a parlamentben.

Domokos László hangsúlyozta: előremutató, hogy a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány az óvatosság jegyében a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe, pozitívan értékelhető az Országvédelmi Alap létrehozása. Az ÁSZ elnöke ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy az ÁSZ véleményének kialakításakor még nem voltak ismertek az alap szabályozását megalapozó jogszabályok.

Az elnök kritikaként fogalmazta meg: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék. Hozzátette: szeptember végén az adóbevételek 98,6 százalékánál nem álltak rendelkezésre kormányzati háttérszámítások.

Domokos László elmondta: a 2012-es adóbevételek 63,6 százaléka teljesíthető minősítést kapott az ÁSZ-tól, azonban az adóbevételek 6,8 százalékát magas kockázatúnak ítélte a számvevőszék a jövő évi büdzsében.

Korábban:

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéja után Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke ismerteti a szervezet véleményét a jövő évi büdzséről. A parlamenti szakbizottság előadóinak felszólalása után a képviselők ma 7 órán át tárgyalhatják a költségvetési javaslatot, amelynek harmincórás időkeretű általános vitáját jövő szerdán zárja le a Ház.

A 2012-es költségvetésben az államháztartás tervezett hiánya 576,54 milliárd forint, 13.950,63 milliárd forint bevétel és 14.527,17 milliárd forint kiadás mellett. Jövőre - folyó áron - 29.111 milliárd forintra tervezi a kormány a bruttó hazai termék (GDP) összegét. A költségvetés 2,5 százalékos hiánnyal számol. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlegét úgy tervezte a kabinet, hogy bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2.796 milliárd forint legyen. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya a törvényjavaslat szerint 34,42 milliárd forint lesz 2012-ben.

A költségvetési vitát követően a képviselők megtárgyalják a mozgóképtörvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslatot, amely a Magyar Nemzeti Filmalap támogatását a hatoslottó játékadójának 80 százalékában határozná meg, míg a büdzsében eddig e célra fordított pénzt más kulturális célokra használhatnák. Végül részletes vitát folytat a Ház a fideszes képviselőként a Nemzeti Kulturális Alapot elnöklő L. Simon László előterjesztéséről is, aki a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások járulékfizetési kötelezettségének visszaállítását kezdeményezte.

Olvasóink írták

  • 1. Madarász 2011. október 26. 11:38
    „Jó irányba akkor haladna bármi is, ha az országgyűlés feloszlatná önmagát és kiírnák az előrehozott választásokat.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elutasították Gyurcsány panaszát

A volt kormányfő a Sukoró-ügyben történt meggyanúsítása ellen tett panaszt az ügyészségnél. Tovább olvasom