Kisalföld logö

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -3°C | 7°C Még több cikk.

Országgyűlés: elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályt, ezzel kétharmados törvényben rögzítették az egykulcsos szja-t és megszüntették a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat.
18:58 - Az Országgyűlés pénteken kora este véget érő határozathozatalai során elfogadta az új felsőoktatási, valamint államháztartási törvényt is. A képviselők emellett döntöttek területfejlesztési és a befektetési alapkezelőket érintő kérdésekben is, valamint felfüggesztették a fideszes Horváth Zsolt és a szocialista Juhász Ferenc mentelmi jogát. A Ház december 28-án tartja következő ülését. Az MSZP és az LMP képviselői a határozathozatalok végéig nem tértek vissza a parlamenti patkóba.

A megyei önkormányzatokhoz kerültek a területfejlesztési feladatok

A parlament döntése értelmében jövőre megszűnnek a korábban kötelezően létrehozott regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok, a területfejlesztési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig állami kézbe kerülnek.

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvényeket 247 igen szavazattal, 33 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A kormány a módosítást korábban azzal indokolta, hogy racionalizálni kell a jelenleg széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetet, amely a szakminisztérium szerint indokolatlan párhuzamosságokkal és alacsony hatékonysággal működik. Ezért 2012. január elsejei hatállyal megszüntetik a korábban kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsokat, a kistérségi fejlesztési tanácsokat és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot is.

Újraszabályozták a befektetési alapok működését

Az Országgyűlés döntésével a magyar jogrendbe foglalta az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó európai uniós szabályokat. Az erről szóló törvény egyúttal újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat, valamint bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletalkotási jogkörét.

A képviselők 250 igen szavazattal, 34 jobbikos tartózkodás mellett döntöttek a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.

Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV.

Megőrizte az önkormányzati alrendszert az új államháztartási törvény

Az Országgyűlés pénteki döntése értelmében az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont az új államháztartási törvény elfogadása alapján másik alrendszerként megmarad az önkormányzati.

A képviselők 240 igen szavazattal, 31 jobbikos nem ellenében fogadták el a kormány előterjesztését. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.

Az 1992-ben hozott államháztartási törvény mára áttekinthetetlenné vált, továbbá az Alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek új struktúrában felépülő törvényt igényelnek - áll az elfogadott törvény indoklásában. A korábbi szabályozott területek egy része is kikerül az államháztartási alapszabályból, például nem esik szó benne a ppp-beruházások elszámolásáról, és arról sem, hogy fedezet nélkül nem lehet közbeszerzést kiírni. Viszont generális szabály lesz az, hogy előirányzati fedezet nélkül semmilyen engedéllyel nem lehet kötelezettséget vállalni.

Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően bezárta az ülésnapot, majd december 28-ra összehívta az Országgyűlés következő, egynapos ülését.

18:16 - Az Országgyűlés pénteki ülésén új törvényt alkotott az állami és önkormányzati vagyonról, lehetőséget teremtett az MNB és a PSZÁF összevonására, és elfogadta az új csődtörvényt is.

Az államadósság-szabály teljesülése alapján vizsgálja a Költségvetési Tanács a büdzsét

Elfogadta a parlament a stabilitási törvényt, amely részletesen szabályozza a Költségvetési Tanács (KT) szervezeti és működési szabályait is. Eszerint a KT-nek annak alapján kell vizsgálnia a büdzsét, hogy az megfelel-e az alaptörvényben rögzített államadósság-szabálynak.

Az előterjesztő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal újraírta a tanácsnak az államadósság mértékének vizsgálatára vonatkozó eljárását.

Ennek értelmében a kormány a költségvetés tervezetét - beleértve a fejezetek főösszegét, valamint a hiány vagy a többlet mértékét érintő módosításokat - részletes számításokkal alátámasztva, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva véleménynyilvánítás céljából megküldi a tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a kabinetnek. Új törvény az állami és önkormányzati vagyonról

Új törvény az állami és önkormányzati vagyonról

Az Országgyűlés sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat.

A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el.

A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit.

A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.

December 30-án szavazhat a Ház az új egyházügyi törvényről

Az Országgyűlés a plenáris ülésén döntött a házszabálytól eltérésről annak érdekében, hogy még idén, december 30-án, a módosító indítványokról való szavazás után a zárószavazást is megtarthassa a parlament az új egyházügyi törvényről.

Lehetőséget teremtettek az MNB és a PSZÁF összevonására

Az Országgyűlés kormánypárti többsége támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.

Az összevonásról sarkalatos törvény - az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény - rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.

A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.

Emelkednek a szabálysértési pénzbírságok

A parlament elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében 5 ezer, illetve 300 ezer forintra emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb, valamint legmagasabb összege.

A parlament 237 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését.

Az új jogszabály szerint az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd, valamint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság és átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.

Elfogadták az új csődtörvényt

Elfogadta az Országgyűlés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.

A Ház 234 igen szavazattal, 34 tartózkodás mellett döntött a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.

A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyre gyakrabban tapasztalt, és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsák.

17:49 - Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók.

A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is.

A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket.

Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.

16:00 - Bármely ügyben bíróságot jelölhet ki az OBH elnöke

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség - határozott a parlament pénteken kormánypárti szavazatokkal az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslathoz fűzött bizottsági módosító indítvány elfogadásával.

A büntetőeljárási törvény nyári módosítása már adott hasonló lehetőséget a legfőbb ügyész kezébe, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Most e jogát terjesztették ki minden ügyre, megteremtve annak alkotmányos alapját.

Mindez azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény említett szakaszát.

15:43 - Kisebb parlament, egyfordulós választás

A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés - így döntött a parlament pénteken. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak.

A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek.

Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától.

Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.

A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak.

A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

15:40 - Kétharmados törvény rögzíti az egykulcsos szja-t

A parlament pénteken sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét.

A gazdasági stabilitási törvényt - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt - a kormánypártok támogatásával fogadta el a Ház. A minősített többséget igénylő részeket 260 igen és 41 nem, az egyszerűt pedig 261 igennel, 39 nem ellenében fogadták el. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt az ülésen.

A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait. A törvény tervéről Orbán Viktor kormányfő egy május végi interjúban beszélt először, jelezve, hogy elkészítését magára osztotta.

Az államadóssággal kapcsolatban - a végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte - törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az államadósság tervezett értékének - az előző évhez viszonyított - növekedési üteme nem haladhatja meg a büdzsében meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Matolcsy György indoklása szerint ez egy éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot eredményezhet, míg "jó időkben" szigorúbb feltételeket szab. A rendelkezés 2015-ös hatálybalépéséig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében.

Egy zárószavazás előtti módosítással azt is kimondták: a kormánynak a féléves adatok alapján felül kell vizsgálnia az adósságszabály érvényesülését, s arról tájékoztatnia kell a Ház szakbizottságát és a Költségvetési Tanácsot. Az eredeti verzió szerint az adósságcsökkentési szabály teljesülését negyedévente kellett volna vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként a kabinet költségvetés-módosító javaslatot terjeszt a Ház elé, ha veszélybe kerül az államadósság csökkenése. Az államadósság-mutató számításakor a devizában fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni.

Szigorítják az önkormányzati hitelfelvételt is: a helyhatóságok a jövőben kormány-hozzájárulás nélkül csak EU-s fejlesztésekhez szükséges kölcsönt, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelt és likvid hitelt vehetnének fel. Egy módosító javaslattal e sort bővítették: így a Fővárosi Önkormányzatnak és a megyei jogú városoknak százmillió forint, országos, nemzetiségi önkormányzatoknak húszmillió forint, egyéb helyhatóságoknak pedig tízmillió forint alatti, fejlesztési célú kölcsönt lehetne felvenniük.

A közteherviselés szabályai szerint az szja adókulcsa 2013. január 1-jétől, a társasági adóé pedig 2015 elejétől kötelezően egységes. A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három vagy több gyermek nevelése esetén kell nyújtani. A családi kedvezmény mértéke nem lehetne alacsonyabb az előző évi mértéknél.

Kimondják azt is, hogy jogszabály a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. Adókivetésről vagy az adózók körének bővítéséről szóló jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A benyújtáskor még különböző módon szabályozták volna az adószabályok kihirdetésének határidejét: eredetileg úgy szólt volna a rendelkezés, hogy a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak az év első napján lehet hatályba léptetni, s azt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal ki kell hirdetni, míg az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt fél évvel korábban.

Továbbra sem kell azonban alkalmazni a határidős szabályt, ha a fizetési kötelezettséget EU-döntésnek való megfelelés miatt állapítják meg. Nem kell alkalmazni az említett határidőszabályt akkor sem, ha az Alkotmánybíróság vagy az EU-s bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül. Erre az esetre az új alaptörvény átmeneti rendelkezései azt tartalmazzák, hogy e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. A korábbi tervek szerint a parlamenti választás évében sem kellett volna alkalmazni bizonyos határidőket.

A törvény kibővült a hitelintézeteknek nyújtható kölcsönökről szóló fejezettel. Ennek értelmében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását "potenciálisan veszélyeztető helyzetben" az állam a jegybank által kibocsátott kötvényt szerezhet, vagy a magyar székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az így szerzett értékpapírt az államháztartásért felelős miniszter kölcsönadhatja azoknak a bankoknak, amelyek van székhelyük az országban. E kölcsönért a szakminiszter olyan feltételeket ír elő, hogy a kölcsön a magyar székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.

14:45 - Az  Országgyűlés pénteken elfogadta az állami kitüntetésekről szóló  törvényt, amely rögzíti a Magyar Szent István Rend, a Magyar  Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint Magyar Érdemrend és  Magyar Érdemkereszt kitüntetések alapítását és újraalapítását.  

A sarkalatos indítvány minősített többséget igénylő pontjait  260 igen és 39 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők, míg  az egyszerű többséget igénylő passzusait 259 igen és 39 tartózkodó  szavazattal hagyták jóvá.   

A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések  sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, "ami egyrészt  azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes  kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések  adományozásának évi keretszámában.  

A jogszabály szerint a köztársasági elnök a két angyallal mint  pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olaj ággal  övezett címer használatára is jogosult lesz. 

A törvény - amely a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti,  2012.január 1-én lép hatályba.

14:40 - Az  Országgyűlés pénteken elfogadta a családok védelméről szóló  törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének  tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a  felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az  alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben.  

A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő  passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az  egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal  hagyták jóvá.     

A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve  védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint  támogatás illeti meg.  

A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes  személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan  kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága  vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. Az  állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok  érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a  gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak  megvalósulását. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és  kötelezettségeit is.   

A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön  jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek  éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.

14:35 - Több ponton  változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon  az Országgyűlés a gazdasági stabilitási törvény pénteki  elfogadásával.  

Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári  tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári  tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az  állami nyugdíjkasszába kerül.  

Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés  lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott  jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik  visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a  tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat  felvehetik, önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási  nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.  

Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban  maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel  ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a  kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett  nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami  nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.  

A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől  hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási  jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig  garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok  reálértékét. 

14:32 - A parlament  pénteken sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi  jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról  szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt  először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig  a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint  kell tervezni a büdzsét.  

A gazdasági stabilitási törvényt - amely eredetileg a  pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító  indítvány megváltoztatta azt -  a kormánypárti frakciók  támogatásával fogadta el a Ház. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP  és az LMP képviselői nem vesznek részt az ülésen.  

A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az  Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács  szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a  nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek  nyújtható állami kölcsön szabályait. A törvény tervéről Orbán Viktor  kormányfő egy május végi interjúban beszélt először, jelezve, hogy  elkészítését magára osztotta.  

Az államadóssággal kapcsolatban - a végül Matolcsy György  nemzetgazdasági miniszter jegyezte - törvény úgy rendelkezik, hogy a  2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a  jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely  szerint az államadósság tervezett értékének - az előző évhez  viszonyított - növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetésben  meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható  reálnövekedési üteme felének a különbségét. 

14:29 - Az Európai  Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton változtatott  a kormány által benyújtott jegybanktörvény-javaslaton a parlament  pénteken. A kormánytöbbség által elfogadott módosításokat jobbára a  fideszes Rogán Antal és az általa vezetett gazdasági bizottság  terjesztette a Ház elé.  

Az egyik elfogadott módosítás szerint államfői kinevezés  helyett - a jelenlegi szabályozásnak megfelelően - továbbra is az  Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB  elnökén és alelnökein kívül.  

A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja,  hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását,  és az elnök beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a  jegybank döntéshozóinak függetlenségébe, illetve nem befolyásolja az  európai központi banki alapokmányból fakadó titoktartási  kötelezettségét.  

Ugyancsak bekerült az előterjesztésbe, hogy az MNB feltárja a  pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági  kockázatokat, elősegíti megelőzésüket, valamint a már kialakult  rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá  hogy feladata a jelentős pénzügyi intézmények likviditási  helyzetétnek megítélése. Ezt a módosítást Rogán Antal azzal  indokolta, hogy a kormány eredetileg olyan szövegtervezetet küldött  az Európai Központi Banknak, amelyben szerepelt a makroprudenciális,  vagyis rendszerszintű felügyeletre vonatkozó szabályozás, és az EKB  a neki eredetileg megküldött változatot véleményezte és támogatta.  

Változás az is, hogy a szakminiszter nem előzetesen tájékoztatja  a jegybankot a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,  hanem azután haladéktalanul, hogy a kormány a javaslatot elfogadta.  

Ugyancsak az EKB véleményének figyelembe vételével törölték a  törvényjavaslat szövegéből, hogy az MNB alkalmazottainak havi bére  nem lehet több annál, mint amennyit a jegybank alelnökei kapnak.  

Döntöttek arról is, hogy a jegybank az alapító okiratát  legkésőbb 2012. március 31-ig köteles összhangba hozni a törvény  rendelkezéseivel.  

A jegybanktörvény elfogadásáról várhatóan a két ünnep között  dönt a Ház, így azon zárószavazás előtti módosító indítványokkal még  változtathatnak a képviselők.  

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte  javaslat az elmúlt napokban azután került az érdeklődés  homlokterébe, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke  levélben fogalmazta meg aggályait Orbán Viktor miniszterelnöknek és  az előterjesztés visszavonását javasolta. Több aggályt fogalmazott  meg az indítvány miatt az Európai Központi Bank is, kiemelve, hogy a  jegybanktörvény másfél éven belüli három jelentős módosítása  összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.  

Pénteken egyébként az MSZP-frakció azt kezdeményezte, hogy más  előterjesztések mellett a jegybanktörvényhez érkezett módosító  javaslatokról történő szavazást is vegyék le a Ház napirendjéről,  ezt azonban a kormányoldal nem támogatta. Mesterházy Attila  frakcióvezető úgy indokolt: ha a nemzetközi bírálatokhoz vezető  javaslatokat nem veszik le a napirendről, azzal a kormány és a  miniszterelnök csődbe vezeti Magyarországot.  

A határozathozatal elején a szocialista képviselők sípszóval és  piros lapok felmutatásával tiltakoztak, majd kivonultak az  ülésteremből.

14:05 - Nem lesz új nemzetbiztonsági szolgálat, elfogadta Kövér javaslatait a kormányoldal

A kormány eredeti szándékaival ellentétben nem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK), miután a parlament kormánypárti többsége elfogadta Kövér László javaslatát.

A házelnök a rendvédelmi tárgyú törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványában azt írta: mivel a NIBEK nem folytat majd titkos információgyűjtő tevékenységet, csak koordinációs és értékelő, elemző munkát, nem szükséges titkosszolgálati jogállást biztosítani neki. A kormány korábban nem támogatta Kövér László kezdeményezését, a kormányoldal azonban megszavazta.

Támogatta a Ház a korábban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként dolgozó Kövér László azon módosító javaslatát is, amely belföldre korlátozta a NIBEK hatáskörét, arra hivatkozva, hogy az ország külső függetlenségéhez kötődő értékeléseket és tájékoztatásokat nem szabad a belügyminiszter irányítása alatt álló szervezethez utalni, hanem meg kell hagyni a külügyminiszter felügyelete alá tartozó Információs Hivatalnak.
A házelnök szerint túlzott nemzetbiztonsági kockázattal jártak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítését tennék lehetővé a NIBEK és a vele együttműködő szervek között, ezért e passzusokat törölni javasolta az előterjesztésből. A parlamenti többség - a kormány korábban megfogalmazott akaratával szemben - ezt az indítványt is jóváhagyta.

Ez utóbbi módosító javaslatról egyébként az ülésteremből korábban kivonuló - és több esetben a házelnökével azonos tartalmú módosítást kezdeményező - MSZP-frakció kérésére név szerinti szavazással döntött a Ház.

A rendvédelmi tárgyú törvényjavaslat elfogadásáról a következő ülésen dönt a parlament.

13:24 - "Nincs értelme tovább részt venni a Ház munkájában" - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az MSZP elnöke, frakcióvezetője, aki szerint a miniszterelnök a csődbe vezeti az országot, az ehhez vezető parlamenti döntéseket pedig az ellenzék tiltakozása ellenére sem vették le az Országgyűlés napirendjéről.

Mesterházy Attila a teljes szocialista frakció jelenlétében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: "történelmi pont lesz az Országgyűlésben a mai nap", a meghozandó döntések, valamint az azt övező ellenzéki tiltakozás miatt egyaránt. "Amit ma a Fidesz-frakció tesz Orbán Viktor vezetésével, az életveszélyes, nem a magyar nemzeti érdeket képviseli, nem más, mint hazaárulás" - mondta.

Hozzátette: Orbán Viktor kormányfő semmibe veszi az Európai Unió figyelmeztetését, korlátozza az ellenzék felszólalásának jogát, elhallgattatja a Klubrádiót, és a csőd felé tereli az országot. Mint mondta, a csőd azt jelenti, hogy az állam nem tudja fizetni a béreket, a nyugdíjakat. Ehhez a szocialista párt nem asszisztál - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy korábban a házbizottság rendkívüli ülését kezdeményezték a Ház pénteki napirendjéről vegyék le a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) és a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslatokat, valamint az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott, az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásáról szóló módosító javaslatot, a kormány és a kormánypártok azonban ehhez nem járultak hozzá. Ezt követően a plenáris ülésen sípszóval és piros lapok felmutatásával tiltakozott frakciójuk, amikor a parlamentben a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatokról kezdtek szavazni a képviselők.

Közölte azt is: ez így nem folytatható, "a Fidesz frakció képviselői legyenek kellően bátrak és hazafiak és váltsák le azt az Orbán Viktort, aki elvesztette realitásérzékét és nem látja, mi történik körülötte Magyarországon és a világban."

12:50 - Két ponton változik az a házszabály-módosítási javaslat, amelyben a képviselők kétharmadával kezdeményezhető kivételes sürgős eljárás házszabályba foglalását javasolják fideszes politikusok.

A parlament pénteken elfogadta Ékes József (Fidesz) azon indítványát, hogy zárószavazás előtti módosító indítványt legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával lehessen benyújtani, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat végszavazása.

Az eredeti kezdeményezés szerint ez nem huszonnégy, hanem egy óra lett volna. Emellett a kivételes sürgős eljárású tárgyalás során a frakciók az álláspontjukat nem 15 - ahogyan azt eredetileg javasolták -, hanem 30 perces, a független képviselők pedig 5 helyett 8 perces időkeretben fejthetik majd ki. Ezt ugyancsak Ékes József javaslatára fogadta el a Ház.

Elutasította viszont a parlament azt a kezdeményezést, hogy az eredetileg tervezett hat helyett ülésszakonként legfeljebb háromszor lehessen kivételes sürgős eljárást elrendelni az Országgyűlésben. Kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt lehetne elfogadni egy előterjesztést. A házszabály-módosításról várhatóan jövő héten szavaz a Ház.

12:45 - Másodszor rendeltek el szünetet az Országgyűlésben a reggel 10 órás kezdés óta, először a KDNP-s Latorcai János, majd az MSZP-s Mesterházy javaslatára: az első, több mint fél órás szünet után igazolták Csóti György (Fidesz) mandátumát, majd újabb szünetet rendeltek el és az Országgyűlés délben folytatatta munkáját szavazásokkal.

Az első szünettel a napirend előtti felszólalásokat szakították félbe, ugyanakkor a szünet után Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a napirend előtti felszólalása végül elmaradt.

Esküt tett Csóti György (Fidesz)

Felvette parlamenti mandátumát, és esküt tett az Országgyűlésben Csóti György (Fidesz). A Fidesz-frakcióban azért volt üresedés, mert Balsai Istvánt, a II. kerület egy részének egyéni képviselőjét alkotmánybíróvá választották. Ez a poszt összeférhetetlen a képviselői munkával, így le kellett mondania parlamenti mandátumáról. A városrészben időközi választást írtak ki, amit Láng Zsolt, a kerület polgármestere nyert, ő azonban már addig is tagja volt a parlamentnek, így a fennmaradó helyre a budapesti listáról választottak tagot a frakcióba.

Csóti György - volt MDF-es képviselő, korábbi zágrábi magyar nagykövet - mandátumát 311 igen szavazattal igazolta az Országgyűlés.

Másodszor is szünetet rendeltek el

A mandátumigazolást követően Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője kért szünetet és a házbizottsági ülés összehívását, amelyet az elnöklő Ujhelyi István el is rendelt. Mesterházy Attila kérését azzal indokolta, hogy a napirenden olyan törvények szerepelnek, amelyek nagymértékben és hosszú távon határozzák meg Magyarország jövőjét, ezért kezdeményezéssel akarnak élni a kormány felé.

Elhalasztották az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazását

A szünet után újra induló ülésen a képviselők szavaztak arról, hogy elhalasztják az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazását, mert az emberi jogi bizottság jelezte, hogy további módosítókat nyújtanak be az egységes javaslat szövegéhez.

MSZP: a kormány csődbe viszi Magyarországot, ha megszavazzák az MNB-ről szóló és a stabilitási törvényjavaslatot

A szavazás után ügyrendi kérdésben kért szót Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, aki ismét azt kérte, hogy a kormányoldal vegye le a napirendről az MNB-ről szóló törvényjavaslatot és a pénzügyi stabilitási előterjesztést. Korábban emiatt kérte a házbizottság összehívását és szünet elrendelését. A politikus azt mondta: ha nem veszik le a napirendről a javaslatokat, akkor a kormány és a miniszterelnök csődbe vezeti Magyarországot, nem lehet majd a béreket és a nyugdíjat kifizetni.

Állami mobilfizetési rendszert állítottak fel a közlekedési közszolgáltatásokhoz

Egységes mobilfizetési rendszer kialakításáról döntött az Országgyűlés pénteken: így a jövőben a parkolási, az út-, illetve az úthasználati díj mellett mobiltelefonnal lehet majd fizetni valamennyi állami közúti, vasúti és vízi személyszállításért. Az értékesítést egy száz százalékban állami tulajdonú szervezet végezhetné.

A képviselők 260 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármester erről szóló javaslatát, amely egy zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása révén sarkalatos törvénynek minősül.

Az új jogszabály alapján a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, amelyet a nemzeti mobil fizetési szervezet koncessziós szerződés megkötése nélkül végez. A mobilfizetési rendszerrel foglalkozó állami társaság bevételét a szolgáltatóktól kapott továbbértékesítési árrés és az ügyfelektől kért kényelmi díj jelentené.

A törvényjavaslat a parkolási és az útdíjak esetében 2012. október 1-jén, a személyszolgáltatási szolgáltatások esetében 2013. január 1-jén lép hatályba.

A parlament választhatja a monetáris tanács tagjait

Az Európai Központi Bank véleményére hivatkozva több ponton változtatott a kormány által benyújtott jegybanktörvény-javaslaton a parlament pénteken. A módosításokat jobbára a fideszes Rogán Antal és az általa vezetett gazdasági bizottság terjesztette a Ház elé.

Az egyik elfogadott módosítás szerint államfői kinevezés helyett - a jelenlegi szabályoknak megfelelően - továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.

A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.

Szintén bekerült az előterjesztésbe, hogy az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti megelőzésüket, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.

Síppal és piros lapokkal tiltakoztak a szocialisták a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatok szavazása közben

Sípszóval és piros lapok felmutatásával tiltakozott az MSZP-frakció, amikor a parlamentben pénteken a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatokról kezdtek szavazni a képviselők.
A nagyjából két percig tartó hangzavar után a szocialista képviselők kivonultak az ülésteremből, a szavazás pedig folytatódott.
Az MSZP korábban azt kezdeményezte, hogy a módosító indítványokról - valamint a stabilitási törvényről, illetve a jegybank és a pénzügyi felügyelet esetleges összevonását lehetővé tévő javaslatról - ne döntsön a Ház.

12:30 - Sípszóval és piros lapok felmutatásával tiltakozott az MSZP-frakció, amikor a parlamentben pénteken a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatokról kezdtek szavazni a képviselők. A nagyjából két percig tartó hangzavar után a szocialista képviselők kivonultak az ülésteremből, a szavazás pedig folytatódott. Az MSZP korábban azt kezdeményezte, hogy a módosító indítványokról - valamint a stabilitási törvényről, illetve a jegybank és a pénzügyi felügyelet esetleges összevonását lehetővé tévő javaslatról - ne döntsön a Ház.

12:20 - Egységes mobilfizetési rendszer kialakításáról döntött az Országgyűlés pénteken: így a jövőben a parkolási, az út-, illetve az úthasználati díj mellett mobiltelefonnal lehet majd fizetni valamennyi állami közúti, vasúti és vízi személyszállításért. Az értékesítést egy száz százalékban állami tulajdonú szervezet végezhetné.

A képviselők 260 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármester erről szóló javaslatát, amely egy zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása révén sarkalatos törvénynek minősül.

Az új jogszabály alapján a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, amelyet a nemzeti mobil fizetési szervezet koncessziós szerződés megkötése nélkül végez. A mobilfizetési rendszerrel foglalkozó állami társaság bevételét a szolgáltatóktól kapott továbbértékesítési árrés és az ügyfelektől kért kényelmi díj jelentené.

Egy kedden benyújtott és elfogadott módosító javaslat alapján az új rendszer használata alól az informatikáért felelős miniszter adhat felmentést egy-egy személyszállítással foglalkozó vállalatnak, ha az a rendelkezésére álló erőforrásokból nem képes teljesíteni kötelezettségeit. Felmentést jelenthet továbbá, ha a mobil fizetési rendszernél létezik az ügyfeleknek költséghatékonyabb fizetési mód, vagy annál kedvezőbb feltételekkel biztosítható eljárás. A törvény ugyanakkor azt is kiköti, hogy az egyedi felmentések kizárólag határozott ideig szólhatnak.

Szintén zárószavazás előtti változtatással került a törvénybe, hogy az állami cégnek a határidő lejártát követő két napon belül törölnie kell azon regisztrált ügyfelek adatait, akik a fordulónap után fél évig nem veszik igénybe a szolgáltatást.

A törvényjavaslat a parkolási és az útdíjak esetében 2012. október 1-jén, a személyszolgáltatási szolgáltatások esetében 2013. január 1-jén lép hatályba.

11:30 - Másodszor rendeltek el szüntetet az Országgyűlésben a reggel 10 órás kezdés óta, először a KDNP-s Latorcai János, majd az MSZP-s Mesterházy javaslatára.

Latorcai János a napirend előtti felszólalások közben kért szüntetet arra hivatkozva, hogy a házbizottság és a más bizottságok ülése is tart, majd nem sokkal 11. 30 előtt Csóti György (Fidesz) mandátumigazolásával folytatódott az ülés.

Ezt követően azonban Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője kért szüntetet és a házbizottsági ülés összehívását, amelyet az elnöklő Újhelyi István el is rendelt.

11:13 - A napirend előtti felszólalásokat megszakítva fél óra szünetet rendeltek el péntek délelőtt az Országgyűlésben, a KDNP-s Latorcai János javaslatára, arra hivatkozva, hogy a házbizottság és más bizottságok is üléseznek.

MSZP: nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége Magyarországnak

Tóbiás József, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy Magyarországnak nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége, de ez nem a nemzeti szuverenitás háttérbe szorítását jelenti.

Hangsúlyozta: a csendes többség békére és együttműködésre vágyik, ugyanakkor a kormányoldal most készül felszámolni mindazt, amit parlamenti demokráciának hívnak. Arra kérte a kormánytöbbséget, hogy nem folytassák ezt a "konfliktusokkal terhelt ultimátumpolitikát".

Hangsúlyozta: a magyar emberek nem akarnak egyedül maradni, tagjai akarnak maradni az ezer éves Európának.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: az Európai Unióban Magyarország stabil tag, az uniós elnökség bizonyítja az európai elkötelezettségünket. Hozzátette: a miniszterelnök EU-s szinten is jegyezett politikus, hiszen az Európai Néppárt alelnöke.

Azt is hangsúlyozta, hiteltelen, hogy éppen az a párt beszél békéről, amely önmagán belül sem tudott egységet teremteni.

LMP: Orbán uralkodni akar, mert kormányozni nem tud

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője napirend előtt arról beszélt, hogy december 23-a a magyar demokrácia fekete napja. Szerinte a Fidesz kapott egy esélyt tavaly májusban, hogy helyreállítsa a jogállamot, és a megszorítások 20 éves politikája helyett fejlesztő államot hozzanak létre, de a kormánypárti többség ezt a lehetőséget eljátszotta.

Schiffer András - akinek frakciótársai pénteken reggel óta a Parlament kapui előtt demonstrálnak - azt mondta: a kormányoldal lecserélhetetlenné akarja tenni a gazdaságpolitikát, azzal, hogy bebetonozza az egykulcsos adót, a Kubatov-listák alapján alakítja át a választási rendszert, a házszabály módosítással pedig letöri az ellenzék jogosítványait.

"Orbán uralkodni akar, mivel kormányozni nem tud" - jelentette ki a politikus, aki szerint a miniszterelnök nem érzékeli a realitásokat és nem hallgat meg kritikus hangokat.

Szerinte mára romokban van a jogbiztonság és a bizalom, bizalom nélkül nincs gazdasági növekedés. Elítélte a rokkantnyugdíjak és a korkedvezményes nyugdíjak rendszerének átalakítását és az új munka törvénykönyvét is. Hangsúlyozta: a kormány kiszolgáltatja a munkásokat a tőkéseknek, az országot pedig a nemzetközi pénzvilág spekulánsainak.

2011 a valóságtól való elrugaszkodás éve volt, 2012 a szembesítés éve lesz, el lehet hallgattatni az ellenzéket, rádióadókat, le lehet törni a sztrájkjogot, de az ellenállást nem fogják letörni - zárta felszólalását.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára azt válaszolta, nem csak az a jogállami konstrukció létezik, amely 1989-90-ben létrejött Magyarországon. Szerinte a rendszerváltáskor létrejött parlamentáris demokrácia létrehozói "ezerszer kevesebb" falhatalmazással rendelkeztek, mint a mostani kormánytöbbség, hiszen akkor az állampárt határozta meg a tárgyalópartnereit.

Hangsúlyozta, hogy többféle jogállami modell van a világon, Európában, az Egyesült Államokban és Angliában is, ahol például az LMP be sem kerülne a parlamentbe. Szerinte hiteltelen, hogy az LMP minden nap temeti a demokráciát, ugyanakkor az, hogy ezt elmondhatják, jelzi, hogy az ellenzék jogai teljesek.

Jobbik: hazug a Gyöngyöspatáról szóló ombudsmani jelentés

Mirkóczky Ádám( Jobbik) a Gyöngyöspatáról készült kisebbségi ombudsmani vizsgálatot kritizálta, mert abban szerinte mindenkit - az önkormányzat, a rendőrség és ügyészség tisztségviselőt is - rasszistának, kirekesztőnek minősítenek, ugyanakkor a Szebb Jövőért Polgárőregyesület megjelenése előtti 15 évvel nem foglalkoznak

A jobbikos politikus szerint ez egy hazug jelentés, ami jó lenne, ha nem kapna több teret és nem lehetne belföldön és a külföldön is "győzelmi zászlóként" lobogtatni.

Kontrát Károly államtitkár válaszában hangsúlyozta: Gyöngyöspatán nyugalom, rend és békesség van, a rendőrség pedig szigorú törvényes fellépésének köszönhetően és azért, mert a kormány törvénnyel szorította vissza az egyenruhás bűnözést. Azt is kiemelte, hogy a gyöngyöspatai kistérségben közmunka mintaprogram indult.

Ezt követően ügyrendben kért Latorcai János (KDNP), aki fél óra szünetet kért arra hivatkozva, hogy a házbizottság és más bizottságok is üléseznek. Ezt az elnöklő Újhelyi István elrendelte.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésnapján tizennégy zárószavazás szerepel, megszülethet például az új felsőoktatási, családvédelmi, választási, valamint államháztartási törvény. A parlament szavazhat az ország pénzügyi stabilitásáról szóló kormányzati előterjesztésről is, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kétharmados jogszabályban rögzítené a személyi jövedelemadó egykulcsosságát.

José Maunel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben kérte az indítvány visszavonását, ezt Orbán Viktor kormányfő válaszlevélben utasította el.

A Ház ülése délelőtt tíz órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd Csóti György (Fidesz) veheti fel parlamenti mandátumát, amelyet a már országgyűlési képviselő Láng Zsolt szerzett meg számára időközi választáson.

Ezt követően Németh Lászlóné leendő fejlesztési tárcavezető teheti le miniszteri esküjét. A határozathozatalok során a fontosabb előterjesztések közül elsőként a jegybankról szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról dönthet az Országgyűlés. Kormányoldali képviselők több ponton is változtatnának az Európai Központi Bank által kifogásolt előterjesztésen, noha a pénzintézet még így sem elégedett a kabinet terveivel. A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslat elfogadásával a parlament kimondaná, hogy a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kellene alkalmazni. Emellett megteremtenék a még magán-nyugdíjpénztári tagok számára az állami pillérbe átlépés lehetőségét. Ezután szavazhatnak a KDNP családvédelmi javaslatáról, majd az országgyűlési képviselők választását szabályozó fideszes indítványt fogadhatják el.

Az államháztartásról és a felsőoktatásról szóló kormányzati előterjesztések határozathozatalaira az ülésnap végén kerülhet sor.

Az Országgyűlés az év utolsó hetében is folytatja munkáját, következő két ülésnapján - várhatóan jövő szerdán és pénteken - pedig elfogadhatja az új jegybanktörvényt, illetve több átmeneti rendelkezést is fűzhet a jövő év első napján hatályba lépő új alaptörvényhez.

Olvasóink írták

  • 2. miracle 2011. december 23. 15:30
    „!!!!
    "Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie. "
    Na szóval, megmarad a több millió Ft az mnyp számlán + az állami nyugdíj is! Most sajnálhatja, aki visszalépett!
    Lehet, megint kiszivárgott, hogy az AB dec 28-án elkaszálta volna, nem várták meg a pofont.”
  • 1. embertelen 2011. december 23. 13:54
    „Ez nem demokrácia, de nem is diktatúra, ez egyszerűen az Orbán-féle fideszes barbarizmus!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feloszlatta magát a ráckeresztúri képviselő-testület

A testület négy igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodással oszlatta fel magát. Tovább olvasom