Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Országgyűlés: a köznevelési törvényjavaslatról vitáznak a képviselők

Az Országgyűlés kedden reggel megkezdte a köznevelési törvényjavaslat megvitatását, amelyre a képviselőknek nyolc óra áll rendelkezésükre.
19:38 - A köznevelési törvényjavaslat, majd az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló indítvány általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Fidesz: az elmúlt években folyamatosan változtak a közoktatás szabályai

A fideszes Sági István arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években alig volt olyan év, hogy ne változtak volna az érettségi szabályok, így a diákok nem építhettek a korábbi évek rendelkezéseire.

Szerinte mindképpen szükség van az új köznevelési törvényre, hiszen nem lehet jónak mondani a jelenlegi közoktatási rendszert, amelyben pénzért kell különórákat vásárolni, amelyben a gyermekekkel nem szerettetik meg az olvasást, a fiatalok pedig nem tanulnak művészetekről.

Frakciótársa, Hoppál Péter is a korábbi évek soktucatnyi jogszabály-módosítására mutatott rá, amelynek szerinte egyenes következménye, hogy mára átláthatatlan rendszereket tartalmaz a közoktatási törvény. A tananyagban, a követelményrendszerben teljes az átláthatatlanság - hangsúlyozta.

A szintén fideszes Kucsák László a túlszabályozottságról beszélt, amely miatt ma egy iskolának több mint 30 szabályzatot kell készítenie.

Hoffmann Rózsa államtitkár a vita végén azt kérte, hogy a kritizáló képviselők támasszák alá, miért nem gyerekközpontú és miért intézményközpontú a javaslat.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János elnapolta az általános vita lezárását november 22-ére.

Új civiltörvényt alkot a kormány

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának expozéjában Szászfalvi László államtitkár elmondta: az egyik cél, hogy a civil szervezetek működését stabil, átlátható működés és kevesebb adminisztráció övezze.

Kifejtette, több, mint egy évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni a törvényjavaslatot, amely összefogja az alapvető kérdéseket és pontosítja a civil szervezet fogalmát is. Rugalmasabb egyesülési formát, a civil társaságot is létre hozzák, amelyek csökkentett adminisztrációs teherrel bírnak.

A javaslat - elmondása szerint - a csőd- és végelszámolási eljárásokat specifikus módon kezeli a tartozások rendezési eljárását. A törvényjavaslat szerint a civil szervezetek végezhetnek gazdasági tevékenységet és vehetnek fel hitelt addig, amíg ez az alap tevékenységet nem veszélyezteti.

A másik cél, hogy valós tartalommal értékkel költség fel a közhasznúság fogalmát, amelyet objektív minősítéssel akarnak elérni.

Hangsúlyozta, hogy új szemléletű támogatáspolitika van szükség, mivel korábban államfüggőkké váltak a civil szervezetek. Az új rendszert nem a támogatások megszüntetésével, hanem a rendszer átalakításával alakítanák ki és létrehoznák a nemzeti együttműködési alapot.

A köznevelési törvényjavaslatról vitázik az Országgyűlés. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a törvény segít felnőtt korúvá válnia a civil szervezeteknek

Kővári János (Fidesz) szerint az új törvényjavaslat segít a civil szférának felnőtt korúvá válnia; közel 150 ezer embert foglalkoztatnak és 4 milliónak nyújtanak szolgáltatást.

Kritikaként fogalmazta meg, hogy a szektor kommunikációja nem jó, a szervezetek pénzügyileg nem elég hatékonyan működnek, ezeket a törvény segítségével ki szeretnék javítani. Hozzátette, megmaradnak az adókedvezmények, de ezeket differenciálják.

MSZP: a kormányzat dönthet a kormányzati forrásokról

Az MSZP-s Nyakó István szerint azzal, hogy megszűnik a Nemzeti Civil Alapprogram és a kollégiumok választott civil többsége és a tagok kétharmada kormánydelegáltakból fog állni, "helyreáll a régi rend" és a kormányzati forrásokról a kormányzat fog dönteni.

A képviselő szerint több paragrafusban is a hatalomkoncentráció figyelhető meg, a közhasznú szervezet elnyeréséhez szükséges feltételeknek pedig semmi közük egymáshoz.

Szerinte a javaslat erénye ezen hátrányok mellett, hogy megteremtik a civil szervezetek végelszámolásának szabályozását és létrejön egy közhiteles civil szervezeti adatbázis.

KDNP: a civil szervezetekben is megfogalmazódott a változás igénye

Lukács Tamás a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a sarkalatos törvény megalkotása önmagában igényelte a terület újragondolását.

Meggyőződésének adott hangot, hogy a jó normaszínvonalú szöveg alkalmas arra, hogy kereteket adjon a civil társadalom fejlődésének. Kiemelte, hogy magukban a civil szervezetekben is megfogalmazódott a változtatás igénye. Ezzel párhuzamosan megjegyezte, hogy ha szembe mennének a változtatásokkal, akkor konzerválnák a jelenlegi állapotokat. Példaként említette, hogy miközben a budapesti szervezetek aránya 25 százalék, addig az összes közpénz 54 százalékát vitték el.

Jobbik: nem szabad kormányzati ellenőrzés alá vonni a civil szférát

Szávay István, a Jobbik első vezérszónoka indokolatlannak nevezte azt a sietséget, amivel a törvényt a parlament elé terjesztették. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályt szombaton nyújtották be és hétfőn már az első bizottság tárgyalta.

Nem értett egyet azzal sem, hogy egy új testületet hoznak létre a Nemzeti Civil Alapprogram helyett, amelyet véleménye szerint a kormány mára már "kivéreztetett". Azt viszont üdvözölte, hogy a javaslat több joghézagot betöm és korábban nem szabályozott területekkel is foglalkozik.

A politikus azt mondta, hogy a meglévő vagy feltételezhető visszaéléseket nem úgy kellene megszüntetni, hogy kormányzati ellenőrzés alá vonják a civil szférát. Elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy a miniszter az összeg tíz százalékáról saját hatáskörében dönthet.

Bödecs Barna hangsúlyozta, hogy a közhasznúság fogalma nem szűkíthető le a tervezett állami feladatok átvállalására, mert ez az értelmezés hatalmas űrt hozna létre a civil szektor működésében.

16:19 - Ellentét alakult ki a Fidesz és a KDNP képviselője között az 50 órás közösségi munkáról a köznevelési törvényjavaslat keddi vitájában, a fideszes Pósán László ugyanis közölte: nem támogatja, hogy a közösségi szolgálatot az érettségi előfeltételeként határozzák meg. Az MSZP szerint a törvényjavaslattal sérül az önkormányzatiság elve. A Jobbik a testnevelésórákról beszélt.

MSZP: sérül az önkormányzatiság elve

Sós Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a köznevelési törvénnyel sérül az önkormányzatiság elve, hiszen a javaslat szerint helyi szinten nem tudnak majd beleszólni, ki legyen az iskolaigazgató, vagy hogyan működjön az iskola, hanem ezt Budapestről fogják megmondani. Szerinte a kormány a törvénnyel azoknak kedvez, akik meg tudják fizetni a különórákat. Úgy vélte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása nagy károkat fog okozni.

Frakciótársa, Tóth József is úgy vélte, a köznevelési törvényjavaslatnak helytelen a filozófiája, mert az üzeni, hogy a közoktatás nem helyi közügy. Mint mondta, az önkormányzatiság egyik legfontosabb alapelve az, hogy a dolgok helyben, az érintettekhez minél közelebb valósulnak meg, a centralizáció pedig az iskolák sokszínűségét sodorja veszélybe. Az önkormányzatok többsége jó gazdája volt az iskoláknak - jelentette ki.

KDNP: Klebelsberg politikáját is hasonlóan vitatták

Pálffy István (KDNP) képviselője Trefort Ágoston és Klebelsberg Kunó oktatási koncepciója és a mostani köznevelési törvény közötti párhuzamosságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte kísértetiesen összecseng a mai folyamatokkal, ahogyan Klebelsberg Kunó, egykori közoktatási miniszter oktatási koncepcióját annak idején fogadták, hiszen az ő politikáját a korabeli baloldal, jobboldal és liberális ellenzék is vitatta, ahogyan a mostani köznevelési vitában is bizonyos fideszes, MSZP-s, LMP-s hangokat hallanak a javaslattal szemben.

Pálffy István arról is beszélt, hogy Trefort Ágoston egyesítette a képzést, és a színvonal javítása érdekében átszervezte a tanvizsgáló bizottságokat, elrendelte a módszertani értekezletek tartását, ma pedig a minőség biztosítása érdekében ugyanezekről a dolgokról rendelkezik a törvénytervezet korszerű formában.

A köznevelési törvényjavaslatról vitázik az Országgyűlés. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: felemás érzések a mindennapi testnevelésóra kapcsán

Szilágyi György, a Jobbik képviselője azt mondta: felemás érzési vannak a Jobbiknak a mindennapi testnevelésóra bevezetése kapcsán, hiszen egyrészt örülnek, hogy benne van törvényjavaslatban a heti öt kötelező testnevelésóra, de ebből ki lehet váltani műveltségterületi oktatással, amit nem tudni, pontosan mire vonatkozhat. Másrészt, a versenyszerűen vagy amatőr szinten sportolók felmentést kaphatnak a testnevelésórák alól, ami sok visszaélésre adhat lehetőséget, mert az iskolák nyilván nem fogják ellenőrizni, hogy a gyerekek valóban járnak-e edzésre vagy sem.

MSZP: a pedagógusokat éri a legnagyobb csalódás

Kovács Tibor, az MSZP politikusa azt mondta, a pedagógusokat éri a legnagyobb csalódás ezzel a törvényjavaslattal, mert elhitték, amit a Fidesz ígért a kampányban. Most viszont 10 ezer pedagógust bocsátanak el, arról pedig egy szót sem szól a kormány, hogy a pedagógus-életpályamodellre honnan lesz erre egy fillér is - tette hozzá. A szocialista képviselő azt kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól, hogy járt-e már borsodi és szabolcsi falvakban, ahol az óvodáztatásnak a minimumfeltételei sem adottak.

Ellentét a Fidesz és a KDNP között az 50 órás közösségi munkáról

Vita alakult ki a fideszes Pósán László és a KDNP-s Michl József között a javaslat azon rendelkezéséről, amely szerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni. Pósán László szerint ez több problémát is felvet: mivel kiskorú gyermekekről van szó, a munkavégzés jogszerű kötelezővé tétele szülői engedély nélkül nehezen elképzelhető. Továbbá - folytatta - kérdés, hogy ha a gyermek kilép az iskola épületéből, ki vállalja érte a felelősséget. Problémának nevezte azt is, hogy nem minden településen megoldható, hogy a közösségi szolgálat a gyermekek életkorához igazodóan ténylegesen is elvégezhető legyen. Pósán László a közösségi szolgálat esetében az önkéntességet támogatná.

"Az érettségi bizonyos szakmai, szaktárgyi tudásnak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen közösségi szolgálatot lát el valaki? Ez körülbelül az a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora- vagy csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a 12 perces Cooper-futást teljesíti" - fejtette ki véleményét.

Michl József erre úgy reagált, hogy szerinte a települések mindegyike biztosítani tudja a közösségi szolgálatot. Példaként említette a szociális alapellátó intézményeket és az idősek gondozását, amelyek keretében - bárhol az országban - elvégezhető lenne a közösségi munka. Hozzátette, nem egyszerre kellene elvégezniük a fiataloknak ezt a munkát, hanem akár négy évre elosztva.

Fidesz: vissza kell állítani a szakfelügyeleti rendszert!

Cseresnyés Péter (Fidesz) a szakfelügyeleti rendszer tervezett visszaállítását dicsérte, szerinte ugyanis a szakfelügyelők az egységes követelményrendszer biztosítékai lennének és segítői a pedagógusoknak. Üdvözölte a szaktanácsadói rendszer visszaállítását is.

Frakciótársa, Mágori Józsefné a 16 éves tankötelezettségi korhatárral kapcsolatban azt mondta: "ez arról szól, aki nem hajlandó tanulni, aki zavarja az órát, aki nem készül, aki lóg, aki iszik, cigarettázik, kábítószerezik".

Mint fogalmazott, "itt van Hoffmann Rózsa nekünk, aki bevállalta azt, hogy (...) minden gáncsoskodás ellenére elkészítette ezt a törvényt".

15:12 - A köznevelési törvényjavaslat keddi vitájának folytatásában a Fidesz az oktatási rendszer átalakításának szükségessége mellett érvelt, a szocialisták arról beszéltek, hogy a kormányzat rosszul számolt, a Jobbik pedig úgy értékelte, hogy a javaslat nem a szakmai, hanem a politikai döntéseket helyezi előtérbe.

Hiller a köznevelési törvényjavaslatról

Hiller István szerint a köznevelési törvény keddi parlamenti vitája azt bizonyította, hogy nem a kormánypártok és az ellenzék, hanem a gyerekközpontú szemlélet vitatkozik a kabinet nosztalgikus, múltba révedő elképzeléseivel. A törvényjavaslatot úgy értékelte: irreális pénzügyi igényeivel nagy költségvetési kockázatot jelent.

A volt oktatási miniszter, szocialista politikus kedden sajtótájékoztatón azt mondta: bár a kormányhoz és a miniszterelnökhöz fűződő lojalitás és szervilizmus kikényszerítheti az indítvány elfogadását a Fidesz-frakcióból, a szakmai elképzelések közötti eltérés világossá vált.

Hangsúlyozta: az MSZP a törvényjavaslat megközelítését tartja elfogadhatatlannak, nem pusztán egyes pontjait vitatja, ezért nem nyújtanak be hozzá módosító javaslatokat. Az MTI kérdésére, hogy az az 50-70 módosító javaslat, amelyet Pokorni Zoltán, a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusa kilátásba helyezett, megváltoztathatja-e véleményüket, úgy válaszolt: azok tartalmát még nem ismerni, de az iskolák államosítására vonatkozó elképzelés visszavonása, a tankötelezettség felső korhatárának visszaállítása és a pedagógus-életpályamodell módosítása ennek a minimumfeltétele.

A törvényjavaslatot úgy értékelte: "elszállt az oktatási államtitkárság realitásérzéke", csak így magyarázható, hogy azt feltételezik, a következő években 700 milliárd forint többletforrás jut az oktatásra. Hiller István szerint ez betarthatatlan ígéret, ráadásul az ország jelenlegi helyzetében, amikor az euró árfolyama 315 forint körül van és a pénzügyi világ figyelme Magyarországra összpontosul, súlyos felelőtlenség azt állítani, hogy csak a tanárok bérének emelésére 389 milliárd forintot fordít a kormányzat a következő években.

Hiller István kifejtette: félő, hogy a törvény életbe léptetése csőd közeli helyzetbe juttatja a közoktatást, mivel a jelenlegi rendszert lebontja, az átalakításhoz és az új szisztémához szükséges pénzt viszont a kormány nem fogja tudni biztosítani.

Az iskolák államosításával kapcsolatban hangsúlyozta: az önkormányzatok fenntartóként eddig évente 330 milliárd forintot tettek bele a közoktatásba, amit ezután az államnak kell majd, a helyhatóságok ugyanis nem tehetik meg. Véleménye szerint ez további feszültségekhez vezet.

Pokorni szavait ajánlotta az államtitkár figyelmébe Gyurcsány

Az elsőként felszólalásra jelentkező független képviselő, Gyurcsány Ferenc a fideszes Pokorni Zoltán vezérszónoki felszólalását méltatta. Szavai szerint az oktatási bizottság elnöke "nyugodt hangú, szakmai elemzésében" minden lényeges ponton szembefordult a kormány tervezetével.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt arra kérte: hallgassa meg újra és mérlegelje Pokorni felszólalását.

Szólt arról, hogy a szocialista kormányok a közoktatásban fontos eredményeket értek el. Céljuk az volt - tette hozzá -, hogy "Magyarország azoké is legyen", akik szegénységből jönnek, és előttük is nyitva legyen a felemelkedés lehetősége. Véleménye szerint az Orbán-kormány ezzel szemben a "kevesek Magyarországát" építi a köznevelési törvény tervezetével, amely szerinte alkalmatlan a tárgyalásra.

Az integráció fontosságát arra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek már az iskolában meg kell tanulniuk együtt élni a tőlük különbözőkkel.

Kormány: lyukas az ellenzéki érvrendszer

Hoffman Rózsa államtitkár az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az ellenzéki hozzászólók érvrendszere "enyhén szólva lyukas".

A képviselő egyetértett azzal, hogy a javaslatról szakmai és politikai vitát kell folytatni, de - szavai szerint - a politikai vita nem viseli el az alaptalan minősítéseket. Hozzátette, hogy az ellenzék nem érvel, hanem kijelentéseket tesz, amit viszont nem tart szakmai vitának.

Fidesz: tragikus az oktatás helyzete

Révész Máriusz (Fidesz) tragikusnak nevezte a magyar oktatás helyzetét. Példaként említette az iskolarendszer átjárhatatlanságát, a gyerekek tudása, illetve az intézmények színvonala közötti különbséget. A politikus azt mondta, hogy a gyermekek sorsa nagy részben már hatéves korukban eldől, amikor szüleik beíratják őket az általános iskolába. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD országok többségével ellentétben Magyarországon alapvetően meghatározza a kisgyerekek lehetőségeit a családi hátterük.

Hangsúlyozta, hogy a törvény csökkenteni akarja az esélyegyenlőséget és a jogszabály egyik kulcsmomentumának nevezte, hogy mérsékelni fogják az önkormányzatok eltérő anyagi helyzetéből adódó különbségeket.

Papíron jól mutat a 18 éves korig tartó tankötelezettség, de azokban az országokban, ahol csak 16 éves kor van előírva, jóval magasabb a szakiskolai oktatás színvonala - mutatott rá.

MSZP: rosszul számol a kormány

Tukacs István (MSZP) azzal kezdte felszólalását, hogy az oktatási államtitkárság "eltagadott" háttértanulmánya rosszul számol, amikor 2015-ig hétszázmilliárd forintot tervez a törvényjavaslat kapcsán. Példaként említette, hogy abban, a bérek és a normatíva közötti különbség miatt, százmilliárd forintra teszik az "államosítás" költségeit. Mint mondta, a normatíva nem csak a béreket, hanem a dologi költségeket és a működtetést is fedezi, ezért százmilliárd forintnál szerinte jóval nagyobb a hiány.

Szóvá tette, hogy a tanulmány nem számol a pedagógusi álláshelyek megszüntetésének költségeivel. Megjegyezte azt is, hogy a mindennapi testnevelés megvalósításához legalább ötszázmilliárd forintra van szükség.

A köznevelési törvényjavaslatról vitázik az Országgyűlés. Fotó: MTI (galéria)

KDNP: a törvény erénye, hogy a köznevelésről szól

Varga László (KDNP), miután köszönetet mondott Hoffmann Rózsának az általa elvégzett munkájáért, érthetetlennek nevezte, hogy egyes képviselők olyan tanulmányra hivatkoznak, "amit mi nem láttunk".

Felhívta a figyelmet, hogy a törvény tartalmát és egyben egyik legnagyobb erényét is kifejezi a cím, miután az nem a közoktatásról, hanem a köznevelésről szól. A törvény kötelességeket ír elő a szülő, a gyerek, a tanár és a fenntartó számára is - , mondta a politikus, aki hozzátette, a javaslat megerősíti a pedagógusok tekintélyét.

Kiemelte, hogy csak az érettségizhet, aki ötven órát ledolgozott közmunkában vagy szociális munkában. Végül azt kérte, hogy már a törvényben is említsék meg az etika oktatásának fontosságát.

Jobbik: a javaslat a politikai döntéseket preferálja

Ferenczi Gábor azt mondta, a Jobbik reménykedik abban, hogy az új nemzeti alaptantervnek része lesz a magyar ontogenezis elméleteinek tanítása, a rovásírás és a "helyes történelemoktatás", illetve gyermekek nemzeti szellemben történő nevelése is.

A beterjesztett javaslat a szakmai döntések helyett a politikaiakat preferálja - értékelte az ellenzéki politikus, aki elfogadhatatlannak nevezte a kötelező óraszámok emelését, különösen amiatt, hogy - számításai szerint - egy átlagos pedagógus kevesebbet fog keresni az adótörvények változtatása miatt. A tervezetből kimaradt a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is - tette hozzá.

Fidesz: egy korszerű szabályozás megalkotása volt a cél

Nagy István (Fidesz) azt mondta, hogy a törvényjavaslat célja egy új és korszerű szabályozás megalkotása volt. Az állami beavatkozás szükségességét azzal indokolta, hogy így ki lehet egyenlíteni a települési önkormányzatok közötti különbségeket.

Kiemelte, hogy a törvény felszámol egy ellentmondást, mert miközben korábban az állam volt a felelős az oktatásért, abba gyakorlatilag alig volt beleszólása. Az államnak nagyobb részt kell vállalnia a finanszírozásból, hogy így is csökkentse az önkormányzatok terheit - szögezte le.

A köznevelési törvényjavaslatról vitázik az Országgyűlés. Fotó: MTI (galéria)

13:28

A KDNP szerint értékelvű és a minőséget kívánja javítani az új köznevelési törvény. A javaslat keddi általános vitájában a Jobbik vezérszónokai ezzel szemben arra mutattak rá, hogy azt sem tudni, megvan-e a szükséges parlamenti többség az indítványhoz. Az LMP hazugnak és elfogadhatlannak nevezte a tervezetet.

KDNP: értékelvű, minőséget javító az új köznevelési törvény

Michl József, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat határozott kereteket fogalmaz meg, segítséget ad az alkalmazóknak a működéshez, illetve a káros és elkerülendő szabadosság helyett a szabadság megerősítését biztosítja. A minőséget kívánja javítani, értékelvű - összegezte. A kereszténydemokrata politikus a törvény céljaként jelölte meg a rendteremtést, mert - mint fogalmazott - rend nélkül nincs iskola, tanítás és tanulás.

A kormánypárti képviselő szerint az alaptörvény után a köznevelési törvény lesz a legfontosabb jogszabály, amely valóban mindenkit érint, és a jövőről szól. Michl József kitért arra, hogy az állami szerepvállalásnak növekednie kell az iskolaügyben, az önkormányzatok áldozatvállalása a fenntartásban elérte a határát, és a feladattal sok önkormányzat egyedül nem tud megbirkózni. A tehetősebb fenntartóknak ugyanakkor továbbra is lehetőséget biztosítanak a feladat ellátására.

Szerinte a tankötelezettség megváltoztatása nem arról szól, hogy 16 éves korban mindenkit kiíratnak az iskolából, hanem arról, hogy annak, aki nem képes megfelelni a követelményeknek, ezután nem lesz kötelező ott maradnia az intézményben. Az a néhány száz fiatal, aki így kikerül az iskolából, könnyen kezelhető lesz a javaslat által megfogalmazott Híd-programokban - értékelte.

A KDNP-s képviselő Írországot említve példaként azt mondta, azt a célt kell kitűzni, hogy mindenki először tanító, tanár akarjon lenni, s ha nem sikerül, akkor válasszon másik szakmát. A pedagógus életpálya szerinte jó megoldást kínál arra a hosszú évek óta fennálló anomáliára, hogy miért csak az életkor és a végzettség határozza meg valakinek a fizetését. Javasolta, hogy a pedagógusok minősítő vizsgáit kizárólag a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények végezhessék, és véletlenül se kerülhessenek be ebbe a körbe profitorientált cégek.

Jobbik: nem tudni, megvan-e a parlamenti többség

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által beterjesztett javaslatot az oktatási államtitkár, a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa jegyzi, azonban már a szakbizottsági ülésen kiderült, hogy a Fidesz ilyen formában nem támogatja. Azaz nem tudni, hogy megvan-e az indítványhoz szükséges parlamenti többség - tette hozzá.

Frakciótársa, Dúró Dóra azt mondta, pártja támogatja a tartós tankönyvek bevezetését és fajtáinak várható radikális csökkentését, a nemzeti alaptantervben a tartalmi elemek megjelenését, a testnevelés óraszámának megemelését, valamint az érettségi rendszerének tervezett átalakítását, bár utóbbi inkább szerinte inkább a homályos elemek közé sorolható. A politikus ugyanakkor közölte: elhibázott lépésnek tartják a tankötelezettség korhatárának leszállítását, valamint az oktatási jogok biztosa intézményének "kiüresítését". A Jobbik javaslatai közül kiemelte a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozását, továbbá az érettségit érintően az egységes vizsgakövetelményeket és a felvételi lehetőségének megtartását.
A Jobbik harmadik vezérszónoka, Farkas Gergely az iskolák fenntartásával kapcsolatban azt mondta: sem az önkormányzati, sem az állami fenntartást nem támogatják, előbbi ugyanis egyenlőtlenségeket okoz az oktatás területén, hiszen minden településnek mások a bevételei, utóbbi pedig olyan általánosításhoz vezet, ami figyelmen kívül hagyja a helyi közösségek érdekeit. Ezért a Jobbik a közös fenntartást tartaná helyesnek.
Az egésznapos iskoláról úgy vélekedett, hogy nincsenek meg az ahhoz szükséges feltételek, továbbá bírálta azt is, hogy a tervek szerint változik az igazgatóválasztás menete, és az oktatásért felelős miniszter döntene majd a kormányhivatal véleményét kikérve.

LMP: hazug és elfogadhatatlan a javaslat

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka az indítvány egészét elfogadhatatlannak nevezve arról beszélt, hogy rossz a törvényjavaslat iránya, az hamisan állítja, hogy az oktatás eredményessége javulni fog. Szerinte ugyanis ennek ellentmond, hogy a tankötelezettség felső korhatárát leszállítják, ami ahhoz vezet, hogy szakképzetlen fiatalok kerülnek ki az oktatási rendszerből, míg a felsőoktatási továbbtanulás lehetőségét korlátozzák.

Kifogásolta, hogy az iskolák államosításával elveszik a döntés jogát a helyi közösségektől, a jövő évi költségvetésben pedig csak százmillió forintot fordítanak a falusi kisiskolák megóvására.

Arról is beszélt, hogy a drasztikus óraszámemelés miatt az oktatás minősége romlani fog és pedagógusok tömegeit bocsátják el. Szavai szerint a törvényjavaslat "a hazugság bűnében fogant", az életpályamodell ígéretével becsapják a pedagógusokat, noha annak megvalósítására nem lesz pénz.
Úgy fogalmazott: az indítvány nyílt szegregációra ad lehetőséget, miközben az integráció, ha lassan is, de meghozza eredményét. A kormánypárti képviselők figyelmébe a Lázár János fideszes frakcióvezető irányította Hódmezővásárhely integrációs példáját ajánlotta.

Párttársa, Vágó Gábor azt nehezményezte, hogy a kormány 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumba felvehető diákok számát, és olcsó munkaerőre alapozva növelné az ország versenyképességét. Szerinte viszont ez úgy érhető el hosszú távon, ha befektetnek az oktatásba.

13:11

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az új köznevelési törvény expozéjában azt hangsúlyozta, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége. A Fidesz több kritikus pontot is lát a javaslatban, az MSZP pedig elfogadhatatlannak tartja a tervezetet, ezért annak visszavonására szólította fel a kormányt.

Hoffmann: a köznevelés közszolgálat

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a törvény céljaként a megújulást, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását, a nemzeti közép megerősítését és a pedagógusok helyzetének rendezését jelölte meg. A cél olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel - mondta. További kiemelt célként jelölte meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást.
Elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia. Hozzátette: bekerült a korai iskolai fejlesztés a törvénybe az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével, ez a változtatás 2014-től lépne életbe.

A Fidesz több kritikus pontot lát a köznevelési törvényben

Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az iskolafenntartásról, a pedagógiai kultúráról, az egész napos iskoláról, valamint a pedagógus életpályáról beszélve több kritikus pontot is jelzett, ahol nem ért egyet a törvényjavaslattal. Az iskolák fenntartásával kapcsolatban hangsúlyozta, indokolt az állam nagyobb szerepvállalása, "de ne essünk át ló túlsó oldalára", azzal, hogy minden önkormányzattól elvonják az intézmény fenntartás jogát, azoktól is, akik ezzel sikeresen megbirkóznak. Mint mondta, a javaslatban ugyan szerepel, hogy az önkormányzatok visszakaphatják az iskolát, de ez csak egy mondatos deklaráció, ezért azt javasolta, mondják ki a törvényben, hogy a feladatot továbbra is vállaló önkormányzatok ne csak a központi bérfinanszírozásra, hanem a működtetést szolgáló költségekre is legyenek jogosultak.

Az egész napos iskola kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ezt lehetőségként kell felajánlani az iskoláknak és 3-4-5 év alatt lehet elérni, hogy dominánssá váljon az iskolarendszerben, ugyanakkor ennek megteremtését kötelezően előírják egyik évről a másikra, akkor ebből csak "muszájnapközi" lesz. Hozzátette: szomorúan látja, hogy az oktatási államtitkárság hogyan tolja el magától ezt a fontos kérdést a kritikák miatt.

A pedagógus életpálya modellről azt mondta, szerinte át kell alakítani a pedagógus képzést, úgy, hogy a jelentős ösztöndíjat az első évfolyamtól kell biztosítani, nem a végétől, ahogy a tervezetben szerepel. A javaslatban szereplő lineáris köztisztviselői jellegű bérskála helyett Pokorni Zoltán olyan rendszert javasolt, amely az elején radikálisan emelkedik, hogy ha valaki képzi magát és sokat dolgozik, akkor minél hamarabb elérhesse a bérplafont. Pokorni Zoltán kritikus pontnak nevezte, hogy az óvodába való belépés korhatárát 3 évre csökkentik, és a javaslat azzal számol, hogy a "konszolidált hátterű gyermekeknek" ez alól a védőnő vagy óvónő ad majd felmentést. Szerinte nem tűnik életszerűnek, hogy a cigánysoron majd a védőnő megtagadja, hogy felmentést adjon, szerinte inkább a négyéves kor lenne megfelelő és óvodáztatási támogatással kellene rávenni, hogy járassák a gyereket óvodába. Szintén kritikus pontnak nevezte, hogy a javaslat megmerevíti az iskolába való átlépést, és kifogásolta, hogy a középiskolai felvételiztetést minden intézmény számára megengedi a javaslat.

MSZP: Vonják vissza a törvényjavaslatot

Mesterházy Attila az MSZP vezérszónoka arra szólította fel Orbán Viktort és kormányát, vonja vissza ezt az "abdszurd, szűklátókörű és primitív" javaslatot. Hozzátette: a fideszes Pokorni Zoltán vezérszónokként "értelmes, világos és vitára alkalmas" beszédet mondott, ezért arra kérte, hogy ne fejezze be az érvelést, próbálja meggyőzni képviselőtársait, hogy ezt a javaslatot nem szabad elfogadni.

Közölte az MSZP határozottan elutasítja a törvényjavaslatot, mert nem kitörési pontként tekint az oktatásra, növeli a társadalmi különbségeket, nem az ország modernizációját szolgálja, hanem a múlt megidézését, valamint rontja a tudáshoz való hozzáférést, kisgyermek kortól akadályozza a tehetségek kibontakozását, nem ad módot a szülőkkel való együttműködésre és nem nyújt biztos, kiszámítható életpályát a pedagógusoknak.

Szerinte a javaslat egy riasztó és torz célt, a leszakadó társadalmi csoportok kirekesztését és végső soron egy kasztokra merevedő társadalom megteremtését szolgálja.

Hiller István, volt oktatási miniszter, az MSZP másik vezérszónoka azt mondta: ez a javaslat nem Klebersberg Kúnó világát hozza vissza, hanem "Ilku Pál világát", a hetvenes évek világát. Ez a javaslat nem a progresszív klebesbergi mentalitást hozza vissza, hanem kirekeszt, korlátoz, beszűkít, büntet, úgy akar középosztályt teremteni, hogy kiveti a szegényeket és leveszi a kezét arról, akinek a helyzete nehéz.

Az iskolák államosításáról azt mondta, az MSZP az önkormányzat alapú oktatás és a vegyes finanszírozás híve. Szerinte lehetőséget kel adni arra, hogy állam lehessen intézményfenntartó, de csak azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem tudják fenntartani iskolájukat.

A tankötelezettség korhatárának csökkentéséről azt mondta, ezzel több mint 10 ezer fiatalról veszi le a kezét a kormány, 15-17 éves, a legszegényebb sorból származó fiatalokat "tulajdonképpen kiteszik az utcára".

12:56

Szigorítaná a Fidesz frakcióvezetője az áramkikapcsolásra vonatkozó hatályos szabályozást.

Lázár János a villamos energiáról szóló törvény módosítására tett javaslatában - amelyet kedden terjesztett a Ház elé - azt indítványozza, hogy a szolgáltató fizetési késedelem esetén se kezdeményezhesse a felhasználó kikapcsolását a villamosenergia-ellátásból.

Újdonság, hogy a villamosenergia-kereskedők az áramkikapcsolást fizetési késedelem esetén akkor kezdeményezhetnék, ha nem a rendszerhasználati díjakkal tartozik a lakossági fogyasztó. Emellett - ahogyan azt a jelenlegi szabályozás tartalmazza - továbbra is szükséges marad több más feltétel az áramkikapcsolás kezdeményezéséhez: így az, hogy a fogyasztó több mint 60 napja tartozzon, hogy a fizetési haladékról vagy részletfizetésről szóló egyeztetés eredménytelenül záruljon, valamint az, hogy legalább kétszer írásban értesítse a kereskedő a fogyasztót a tartozásról, a kikapcsolás lehetőségéről, és tájékoztassa a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekről, az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségéről.

A törvény ma azt is kimondja, hogy ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével több mint 30 napot késik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál az áram kikapcsolását. A Fidesz frakcióvezetője - az előbbiekhez hasonlóan - ezt azzal egészítené ki, hogy a rendszerhasználati díjból származó fizetési kötelezettséget nem lehetne beleszámolni a tartozásba.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.

Lázár János javaslata indoklásában azt írja, hogy elsődleges célnak kell tekinteti az energiaellátás biztosítását mind a lakossági, mind a nem lakossági felhasználóknak. Törvénymódosításának szándéka ezért az - fejti ki -, hogy "a felmerülő átmeneti pénzügyi nehézségek esetén a hálózati elosztói engedélyes ne érvényesíthesse a rendszerhasználattal kapcsolatban a hálózati rendszerből való kikapcsolás lehetőségét".

11:12

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselőcsoportja nemcsak támogatja a kormány által benyújtott köznevelési törvényjavaslatot, de az abban megfogalmazott célokkal és értékekkel azonosul is - közölte a kisebbik kormánypárt kedden az MTI-vel.

Mint írták, természetesnek tekintik, hogy politikai vagy szakmai vitáknak helye van és azokat értékeik alapján vállalják is. Többek között ez képezi szövetségünk alapját, de egyben etikai minimumát is - fogalmaztak, hozzátéve: meg kell tudni választani a viták helyét és idejét, és különösen hangnemét.

A KDNP reméli, a parlamenti vita is méltó lesz a köznevelési törvény szelleméhez és a szemléletbeli változással közösen alakítják a jövő nemzedék életét és hazánk boldogulását.

Az Országgyűlés kedden reggel kezdte meg a köznevelési törvényjavaslat megvitatását, amelyre a képviselőknek nyolc óra áll rendelkezésükre. Az előterjesztés tárgyalását külön érdekessé teszi, hogy Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke a napokban úgy nyilatkozott: a kormány indítványa több ponton változtatásra szorul. Hoffmann Rózsa a Fidesz oktatási műhelyének pénteki konferenciáján ezzel szemben azt mondta, hogy akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Szerinte az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához: a neveléshez.

Pokorni Zoltán, az m1 A lényeg című műsorában vasárnap úgy fogalmazott: "hallottunk már ilyen mondatot. (...) aki nincs velünk, az ellenünk van. Ennél még a Kádár-korszak kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van". Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy elmérgesedett-e a helyzet az államtitkárság és a Fidesz-frakció között, Pokorni Zoltán úgy válaszolt: az ilyen erős kijelentések mindig a gyengeségre utalnak.

10:00

A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az új köznevelési törvényre vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában kedden a parlamentben.

Úgy fogalmazott: az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés. A jogszabályt ismertetve elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia.

Hozzátette: bekerült a korai iskolai fejlesztés a törvénybe az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével, ez a változtatás 2014-től lépne életbe. Kitért arra, hogy a pedagógus életpályamodell - amely szavai szerint kiszámíthatóvá, és jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát - bevezetésének időpontjául 2013. szeptemberét jelöli meg a jogszabály-javaslat.

Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy az elmúlt egy évben több mint 6 ezer oldalnyi javaslatot dolgoztak fel, a törvényt támogatta az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács nyolc oldala közül hat, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság is.

9:53

A vidékfejlesztésről, az államadósságról, a 2002. és 2010. között politikai okból elítéltek közkegyelemben részesítéséről, a szociális munkáról, valamint az egészségügy helyzetéről beszéltek a kedden reggel napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.

LMP: munkahelyeket!

Vágó Gábor azt mondta, a vidékfejlesztési stratégia "mintha felszívódott volna az őszi ködben", és érdeklődött, az anyag mikor kerül már a Ház elé. Az LMP képviselője szerint az egymillió munkahely létrehozásában a leglátványosabb a kormány kudarca. A munkahelyteremtés érdekében járulékcsökkentést, ezen belül pedig azt javasolta, hogy a leghátrányosabb térségekben ez célzott legyen, a képzetlen rétegeknél pedig kiemelt mértékű. Bírálta a közszolgáltatások állapotát, és azt kérdezte, a kormány miért nem támogatja a zöldség és a gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére vonatkozó javaslatukat, illetve azt, hogy a gabonánál is fordított áfát vezessenek be.

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára kiemelten szólt arról, hogy a felzárkóztatási program kerete a jövő évben 40 százalékkal emelkedik, ezen belül a Start-munkaprogramra 130 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek révén pedig azt remélik, hogy 2012-ben 200 ezer munkahelyet teremtenek. A 10 éves programot felvázoló vidékfejlesztési stratégia véglegesítés alatt áll, hamarosan a kormány elé kerül, és reméli, hogy a tavaszi ülésszak elején a parlament is megvitathatja - mondta.

Fidesz: Gyurcsányéké a felelősség az államadósság megnövekedéséért

A fideszes Varga István azt mondta, a mérhetetlen eladósodásért, a jelenlegi válságos helyzetért a politikai felelősség "Gyurcsány Ferencé és elvtársaié", de a büntető törvénykönyv hűtlen kezelés tényállása is aktuálissá vált a téma kapcsán. A magasban könnyű megszédülni (...), de aki egy alkotmányos ország faktora, annak gyökere a nemzetben van - idézte Wekerle Sándort.

Az elnöklő Latorcai János kérte a felszólalás közben bekiabáló MSZP-s képviselőket, "nyugodjanak meg", rájuk is sor kerül majd, az elhangzottakra reagáló Rétvári Bence a szót átvéve pedig azt szorgalmazta a szocialistákhoz fordulva, mindenekelőtt kérjenek bocsánatot, amiért 53-ról 82 százalékra növelték a GDP-arányos államadósság szintjét. A szocialisták jól kormányoznak, amíg ki nem fogynak más pénzéből - idézte a brit konzervatív politikus, volt miniszterelnök Margaret Thatchert a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára, példákat hozva arra, mi mindenre - lakásépítésre, áfa-csökkentésre, a társasági adó eltörlésére vagy 40 százalékos szja-csökkentésre - is lehetne fordítani, amit most kamatkiadásokra költ az ország. Latorcai János ez után ismét az MSZP-sekhez fordult és azt mondta, figyelmeztetheti, ha valaki zavarja az ülés menetét, majd megvonhatja tőle a szót.

Jobbik: igazságtételt a 2002. és 2010. között politikai okból elítélteknek!

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kezdeményezte, hogy részesüljenek közkegyelemben mindazok, akiket a 2002. és 2010. közötti időszakban politikai okból ítéltek el és vontak eljárás alá. Szerinte nem működik, végrehajtásában elakadt a semmisségi törvény.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a kormányzat megkövette és kártérítésben részesítette az érintetteket, albizottság alakult, eljárások indultak a közhatalommal visszaélések tisztázására, és a Balsai-jelentés is elkészült a rendőri brutalitásról. Mint mondta, azért választották a semmisségi törvényt a közkegyelem helyett, mert két hónapon át sokféle elkövetési magatartás történt, és céljuk az volt, ne visszavonni kelljen ítéleteket, hanem ne is mondják ki ártatlanok bűnösségét.

KDNP: a szociális érzékenységet otthonról hozzuk

Michl József képviselő (KDNP) a szociális munka november 12-iki napja kapcsán kiemelte, hogy a szociális érzékenység nevelés dolga. Köszönetét fejezte ki a szociális területen dolgozóknak és azon családoknak, akik rászorulókat támogatnak, erre nevelve gyermekeiket is, illetve a kormánynak azon törekvéseiért, amelyekkel emberi életfeltételeket igyekszik teremteni az elesetteknek.

Soltész Miklós szociális államtitkár rámutatott, nem mindig csak anyagiakkal lehet segíteni, a kabinet például a jogszabályi háttér egyszerűsítésével is igyekszik segíteni az érintetteket. A szocialisták felelősségét vetette fel, amiért kormányzásuk idején a szociális terület megerősítésére alig hívtak le pénzt az uniós forrásokból. Bejelentette, 18 milliárd forintból újulnak meg fogyatékosokat, időseket, pszichiátriai sérülteket ellátó intézmények.

MSZP: csőd közelben az egészségügy

Kovács Tibor (MSZP) a cukorbetegek november 14-iki világnapjával összefüggésben arról beszélt, szerinte csőd közeli helyzetben van a magyar egészségügy, a gyógyszerkasszát 83 milliárd forinttal tervezik csökkenteni jövőre, a gyógyszerhiány állandósulni fog, az egészségügyi dolgozók fizetésemelésre nem számíthatnak, 50 százalék fölötti a diplomás orvosok elvándorlása. Méltó munkakörülményeket és bérezést kért az ágazat szereplőinek stadionberuházások helyett, és felvetette, a szakállamtitkár nem gondolja-e, hogy meg kellene fontolnia a lemondását.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elöljáróban rögzítette, hogy a krónikus cukorbetegek gondozása és ellátása rendben zajlik Magyarországon, kifejezetten jó eredményekkel. Mint mondta, a népegészségügyi termékadóból befolyó bevételt a pótlékok emelésére fordítják. Ne riogassuk gyógyszerhiánnyal a betegeket - folytatta, hangsúlyozva, hogy a kormány felelősséggel nyúl hozzá a gyógyszerkasszához is. Dolgoznak a kispatikák támogatásának növelésén, és a rezidenseknek szóló ösztöndíjprogrammal tenni kezdtek a bérek emeléséért, ezen az úton kívánnak tovább menni - mondta.

Korábban:

A képviselőknek az Országgyűlés mai ülésén összesen nyolc óra áll rendelkezésükre a köznevelési törvényjavaslat megvitatására.

A köznevelésügyi javaslat 16 évre szállítaná le a tankötelezettség felső korhatárát. A pedagógus-életpályamodell 2013-ra tervezett bevezetésének költségeit Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 70 milliárd forintra becsüli.

Az előterjesztés, reggel 8 órakor kezdődő tárgyalását külön érdekességé teszi, hogy Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke a napokban úgy nyilatkozott: a kormány indítványa több ponton változtatásra szorul. Hoffmann Rózsa a Fidesz oktatási műhelyének pénteki konferenciáján ezzel szemben azt mondta, hogy akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Szerinte az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához: a neveléshez.

Pokorni Zoltán, az m1 A lényeg című műsorában vasárnap úgy fogalmazott: "hallottunk már ilyen mondatot. (...) aki nincs velünk, az ellenünk van. Ennél még a Kádár-korszak kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van". Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy elmérgesedett-e a helyzet az államtitkárság és a Fidesz frakció között, Pokorni Zoltán úgy válaszolt: az ilyen erős kijelentések mindig a gyengeségre utalnak.

A parlament az oktatási téma után az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot, illetve a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló előterjesztést tárgyalja.

Olvasóink írták

  • 5. machers 2011. november 15. 23:04
    „rommel!
    A kenószámok kontra balosok problémakörről még nem osztottad meg a fórumozókkal a véleményedet!”
  • 4. dorombolok 2011. november 15. 18:54
    „Vannak a parlamentben akikből "kihallik"az a dohos áporodottság amivel a mai emberek már nehezen azonosulnak.”
  • 3. BJ.MÓVÁR 2011. november 15. 18:19
    „Ilyen BAROMSÁGOT is csak ezek a szentfazekak ,meg a fityesz talál ki mi az hogy 50 óra közmunka az érettségizőknek? Felháborító,megyünk vissza a középkorba!!!! Papi tized,meg dézsma nem lesz????? A mai világban mi van ingyen? Az emberek munkahelyi kiszolgáltatása ellen bezzeg nem volt szavuk! Igaz,hogy sosem volt a történelem folyamán!Mindig csak a belenyugvást,békességet hirdetik,legalábbis a kiszolgáltatottaknak!”
  • 2. demeter 2011. november 15. 17:01
    „mindent elmond az egészről az, hogy nincsenek kommentek....”
  • 1. pancser 2011. november 15. 11:00
    „"Marha jó érzés, hogy a fél világ az idióta magyar gazdaságpolitikát ekézni, de itthon erre még mindig az a válasz a kormányzat részéről, hogy kábé mindenki hülye a Lajtán túl. Mikor lesz már vége ennek a tébolynak?"”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

66 éves férfit öltek meg egy budapesti üzletben

Megöltek egy férfit Budapesten egy Thököly úti üzletben kedden - közölte a rendőrség. Tovább olvasom