Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Országgyűlés - Szijjártó: 2,5 százalékos lesz a költségvetési hiány

Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta a 2012-es költségvetés főszámait.

20:37 - A nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényjavaslat általános vitájában a Jobbik és az LMP vezérszónokai is hangsúlyozták, hogy a jogszabállyal Magyarországnak példát kell mutatnia a térség országai számára.

Jobbik: a törvény világosan szabályozza a nemzetiségi jogokat

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, frakciójuk fontosnak és nagy jelentőségűnek tartja a törvényt, "függetlenül attól, hogy mi szerepel benne".

Emlékeztetett arra, hogy korábban több alkalommal is sürgették egy új és átfogó nemzetiségi törvény létrehozását. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a parlamenti pártok közül egyetlenként ők fogalmaztak meg a választási programjukban olyan programpontokat, amelyek egy része most visszaköszön a tervezetben.

A képviselő a törvény mögött meghúzódó szándékok közül a kollektív jogok megjelenését emelte ki. Hozzátette, hogy pártjuk szerint Magyarországon világos és rendezett nemzeti viszonyokra valamint a nemzetiségeknek biztosított széles jogkörökre van szükség, már csak azért is, hogy hathatósabban tudjanak fellépni az elcsatolt területeken élő magyarok érdekében. Kijelentette, hogy emiatt a törvénynek mintaként és hivatkozási alapként kell szolgálnia.

Negatívumként említette, hogy sok helyen, például a jogok gyakorlását felsoroló részekben, hiányoznak a konkrétumok. Példaként hozta fel, hogy a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok indokolt igénye esetén köteles biztosítani bizonyos nyelvhasználati jogokat. A képviselő szerint ez a rendelkezés "életveszélyes", mert a törvény nem állapít meg egyfajta százalékos arányt. A politikus azt mondta, annak érdekében, hogy Magyarország példaként szolgálhasson a környező országok számára, javasolni fogják, hogy tíz százalékos arány esetén már lehetőség legyen a nemzetiségi nyelvhasználatra.

Szávay István, aki a fogalmak meghatározása közül hiányolta a nemzeti szervezet leírását, egyúttal kritizálta, hogy a kötelezettségek és a szankciók "sok helyen fájóan és kiáltóan" hiányoznak a tervezetből.

Az etnobiznisz témakörére áttérve azt mondta, a javaslat nem oldja meg az összes problémát, ezért a Jobbik módosító javaslatokkal készül majd.

Hangsúlyozta, korábban pártjuk is javasolta, készüljön egy állandó nemzetiségi névjegyzék. Éppen ezért kérte, hogy ne csak a legutóbbi két választásig, hanem hosszabb időre kellejen igazolni, hogy a jelölt nem indult más nemzetiség színeiben. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat nem tartalmaz szankciókat azokra az esetekre, ha a jelöltek hamis nyilatkozatot adnak.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29. Fotó: MTI (galéria)

LMP: a magyar közösségnek példát kell mutatnia

Szabó Tímea (LMP) hangsúlyozta, hogy a parlament előtt fekvő javaslat egyike a térség legfontosabb kérdéseinek és a magyar közösségnek példát kell mutatnia a környező országok számára. Kiemelte, hogy a törvény készítésekor a kisebbségi létből fakadó hátrányok mérséklésének és felszámolásának szándéka kell, hogy vezérelje a jogalkotót.

Hangot adott annak a véleményének is, hogy a nemzetiségek képviselőinek észrevételeit figyelembe kellett volna venni. Példaként említette, hogy ezek többsége kérte: ne most tárgyalják a törvényt.

Megjegyezte, hogy a kisebbségek képviselői és a civil szervezetek másfél napot kaptak a javaslat megismerésére, ezért nem zajlott valódi vita.

Véleménye szerint a kormányoldal azt a látszatott igyekszik kelteni, hogy a törvény megakadályozza majd a nemzetiségi jogokkal való visszaélést. Szabó Tímea szerint ennek ellentmond, hogy nem fogalmaznak meg olyan garanciákat, amelyek alapján a nemzetiségekhez nem tartozók nem gyakorolhatnak ilyen jogokat.

Az LMP álláspontja szerint a választójoggal összefüggő pontos eljárásrendet és a garanciarendszert is törvényben kell meghatározni - szögezte le.

Azt is hangsúlyozta, hogy a törvénynek ki kell küszöbölnie, de minimum ésszerűen alacsony szintre kell szorítania az esetleges visszaélések lehetőségeit.

Annak az álláspontjuknak is hangot adott, hogy a nemzetiségi jogok nem köthetőek össze a kizárólag statisztikai adatokként kezelhető népszámlálási adatokkal.

Aggályosnak és ellentmondásosnak tartotta az átalakult nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek szabályozását, ahogy problémákat látott abban is, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokon csak közhasznú szervezetek állíthatnak jelölteket. Ezért javasolta, hogy a közhasznú szervezeteket a törvényben civil szervezetekre módosítsák.

Balczó Zoltán levezető elnök a vezérszónoki felszólalások végén a vitát elnapolta, annak folytatására és lezárására várhatóan december 1-jén kerül sor.

20:08 - A nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: minden nemzetiség érdekeit figyelembe kell venni

Szászfalvi László államtitkár expozéjában elmondta: a javaslat célja a nemzetiségek jogainak meghatározása, az önkormányzataik választásának anyagi, jogi szabályait, valamint működésük és gazdálkodásuk részletes szabályait. Hozzátette: a szabályok elkészítésénél figyelembe kell venni a Magyarországon élő 13 nemzetiség mindegyikének érdekeit és össze kell hangolni a nemzetiségek eltérő helyzetéből fakadó, adott esetben egymással szembe menő igényeit is. Éppen ezért a javaslat kidolgozásánál "végtelen számú" egyeztetést folytatott a kormány - mondta az államtitkár.

Szászfalvi László szerint az egyeztetések során meglepetés okozott, hogy egyes nemzetiségek vezetői olyan, a nemzetiségi oktatásról szóló rendelkezéseket nyilvánítottak diszkriminatívnak, amelyeket éppen a kisebbségi ombudsman javasolt.

Az államtitkár leszögezte, hogy a kormány a témában három alapvető célt tűzött ki. Ezek során össze akarták foglalni a nemzetiségi jogok hazai és nemzetközi megvalósulásának tapasztalatait, miközben átláthatóvá akarták tenni az ágazatai törvényekben található anyagi, jogi szabályozásokat. Végül pedig meg akarták szüntetni az etnobizniszt.

Az első cél érdekében felsorolták a hazánk által aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezményeket, alcímekbe rendezték az egyéni és kollektív jogokat illetve külön fejezetben jelenítették meg a médiával kapcsolatos jogokat és állami kötelezettségeket.

Hangsúlyozta: Magyarország a mostani kormányzati időszakban is aktívan járul hozzá a nemzetiségi és nemzeti kisebbségi jogok megjelenítéséhez és tiszteletben tartásához. Az államtitkár, aki új elemnek nevezte a nemzetiséghez tartozó személy meghatározását, hangsúlyozta, hogy az egyén kizárólagos joga a nemzetiséghez tartozás, a nemzetiségi önazonosság kizárólagos megvallása. A tervezet szerint a nemzetiségi jogok és kötelezettségek viszont csak akkor illetnek meg valakit, ha törvényi vagy jogszabályi úton kinyilvánítja az identitását.

Hangsúlyozta, hogy a jogszabály közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományok, a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzését, ápolását, a közösségi névhasználatot. A javaslat rögzíti azt is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, illetve a nemzetiségi könyvkiadást is.

Kiemelte, hogy a tervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi kulturális és oktatási intézmények átvételének és átadásának szabályait, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit.

Új elemként jelenik meg a nemzetiségek médiában való megjelenésének szabályozása - mondta Szászfalvi László. Rögzítik a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeit és azt is, hogy az állam hogyan támogatja a nemzetiségi nyelvű, illetve a nemzetiségekről szóló kiadványokat.

Elmondta azt is, hogy az etnobiznisz megszüntetésére tett próbálkozások során ütköztek a legnagyobb ellenállásba, de határozott célként nevezte meg a visszaélések megszüntetését.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29.. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a kisebbségek államalkotó tényezők

Berényi László, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a kisebbségek is államalkotó tényezők, joguk van az önazonossághoz, az anyanyelv használatához, saját kultúrájuk ápolásához.

A képviselő a törvényjavaslat bizonyos részleteit kiemelve elmondta, az egyéni és közösségi jogok szabályozásán túl a tervezet foglalkozik az oktatási, kulturális és médiajogi kérdésekkel is. Utóbbi azért fontos, mert a média önálló hatalmi ággá vált, az általuk generált tartalom minden háztartásba eljut, és így hatnak a társadalom tagjaira.

Kitért arra is, hogy szabályozni kívánják az önkormányzati gazdálkodás területét is. Hozzátette: az utóbbi években az "etnobiznisz" és a felelőtlen, jogszerűtlen kisebbségi önkormányzati gazdálkodás miatt is fontos e terület szigorúbb szabályozása.

MSZP: úgy kell a területtel bánni, mint a hímes tojással

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint különös jelentősége van a szabályozásnak, és úgy kell a területtel bánni, mint a "hímes tojással", mert nagyon értékes és törékeny a téma. Hozzátette: Magyarországnak jó oka van arra, hogy óvatosan bánjon a területtel, mert egyes helyeken a többségben, máshol kisebbségben vannak a magyarok. Emiatt elemi érdeke, hogy példát mutasson az ország - közölte.

Az ellenzéki képviselő szerint be kellett volna emelni a korábbi, 1993-as törvényből azt a mondatot, amely szerint a kisebbségek jogai nem a többség adománya és nem a kisebbségek kiváltsága.

Egy új előterjesztésnek meg kell oldania a korábbi szabályozás problémáit, és minden ponton követhető modellt kell nyújtania. Ez a javaslat viszont ezeknek nem tesz eleget amellett, hogy jó szándékai ellenére ott is problémát csinál, ahol eddig nem volt - hangoztatta Lendvai Ildikó hozzátéve, nem érti, miért kapkodtak a törvényjavaslat benyújtásával.

KDNP: a visszaéléseket is kezeli a javaslat

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónok arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény közös alapokat teremt, és megpróbálja megakadályozni a visszaéléseket. A cél, hogy a nemzet önazonosságát megőrizzék, és továbbfejlesszék.

A képviselő emlékeztetett, hogy a korábbi törvény a legkisebb arányban lévő közösségnek is biztosított jogokat, emiatt a számokkal vissza lehetett élni, és a választások idején megszaporodtak a kisebbségek. Ezzel szemben a valódi közösségek létrejöttét kell erősíteni, hogy a kulturális autonómiával élni, és ne visszaélni lehessen.

17:47 - Az Országgyűlés keddi ülésén lezárta az a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény általános vitáját, majd ezt követően a képviselők elfogadták a 2012-es költségvetés főszámait.

KDNP: a törvény biztonságot nyújt a honvédeknek

Básthy Tamás a KDNP vezérszónoka szerint a honvédségi jogállásról szóló törvény olyan fontos lehetőség és biztonság, amit a honvédeknek maguk mögött kell tudniuk egy biztos életpálya teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy ne csak a katonai, hanem a civil életben is hasznukra tudjanak válni hazájuknak.

Jobbik: néhány bekezdést újra kell gondolni

Jámbor Nándor (Jobbik) elmondta: az ágazati érdekvédelmi tanács létrehozását pártja üdvözli, de annak jogosítványait nem tartják kielégítőnek. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: támogatják a törvényt, de az számos olyan bekezdést tartalmaz, amelyeket újra kellene gondolni, és a Jobbik ezért meg is teszi módosító indítványait.

Az LMP pontosítaná a törvénymódosítást

Dorosz Dávid (LMP) is arról beszélt, hogy valóban nagy átalakítást tartalmaz a törvénymódosítás, amelyet irányában elfogadhatónak tart az LMP. Ugyanakkor az ellenzéki párt is néhány helyen pontosítani szeretné a javaslatot és remélik, hogy a zárószavazás előtt nem nyújtanak be a tervezetet alapjaiban megváltoztató módosító indítványt.

Vadai Ágnes: ez egy fércmunka

Vadai Ágnes független képviselő a Demokratikus Koalíció álláspontját ismertetve elmondta: szerintük a kormány lerombolta a honvédséget, ami megmaradt belőle, azt pedig leépítették. A törvénymódosítást Vadai Ágnes "fércmunkának" nevezte, mert szerinte ezzel például az ágazati érdekvédelmet lényegében felszámolják.

Kormány: az érdekvédelem megmarad

Simicskó István államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: szó nincs semmilyen átverésről az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban, mindössze szélesíteni akarják ezt a területet, mert ezen keresztül jelentősen erősödhet a honvédség országvédelmi képessége.

Az érdekképviseletekkel és a szakszervezetekkel kapcsolatban leszögezte: az érdekvédelmi fórumok ezután is működni fognak.

Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, majd az Országgyűlés visszatért a 2012-es költségvetés tárgyalásához.

Szijjártó: 2,5 százalékos lesz a költségvetési hiány

Az elfogadott módosító indítványok alapján újra megállapított költségvetési főösszegeket tartalmazó bizottsági módosító indítványt ismertetve Szijjártó Péter (Fidesz) a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke elmondta: a 600 módosító indítvány körülbelül egytizedét a kormány és az Országgyűlés is támogatta. Az adórendszerben a legfontosabb változásokat az evá-val, a regisztrációs adóval és a népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatos módosítások jelentették, a másik nagy változás pedig a megyei önkormányzati intézmények állami kezelésbe vétele, amely közel 350 milliárd forintos mozgást jelentett. Emellett a bírák és ügyészek illetményeinek növekedése, valamint rendőrségnél a tiszthelyettesek és a zászlósok béremelése is változtattak a költségvetésen - mondta Szijjártó Péter.

A kormánypárti politikus kiemelte: a tervek szerint 2012-ben 2,5 százalékos lesz a költségvetés hiánya, amivel megnyílik az államadósság további csökkentésének lehetősége is. Emellett Szijjártó Péter fontosnak nevezte a nyugdíjkassza lábra állítását, valamint azt is, hogy az egészségügyi kassza hiánya is kevesebb mint fele lesz a 2011-esnek. Végül a bizottsági alelnök kiemelte, hogy "rendkívüli mértékű tartalékok vannak" a jövő évi büdzsében: a különböző fejezetekben összesen 300 milliárd forintot különítettek el és ebből 200 milliárd forint felhasználása korlátozott is.

Az Országgyűlés végül 233 igen és 54 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2012-es költségvetés főösszegeit tartalmazó számvevőszéki bizottsági módosító indítványt. Eszerint a bevétel 14.323,6 milliárd, a kiadás 14.899,8 milliárd, míg a hiány 576,1 milliárd forint lesz.

A nyugdíj alap bevétele és kiadása is 2.749,6 milliárd forint lesz, az egészségbiztosítási alap bevétele 1.700,1 milliárd, a kiadása pedig 1.735,4 milliárd, míg a hiánya 35,3 milliárd forint lesz 2012-ben.

A költségvetés újra megnyitott részletes vitáját a jövő héten folytatja az Országgyűlés.

Ezután az előterjesztő Lázár János javaslatára a parlament kedden úgy döntött, hogy elnapolja az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat eredetileg péntekre tervezett általános vitáját. Szintén fideszes kezdeményezésre a Ház arról is határozott, hogy a köznevelési törvény részletes vitáját szerdán este egy szakaszban folytatják le.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29.. Fotó: MTI (galéria)

17:00 - Az Országgyűlés kedden döntött a jövő évi költségvetéshez érkezett elsőkörös módosító javaslatokról. Ezután - még a büdzsé főszámainak elfogadása előtt - a Ház általános vitát folytatott a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényről.

Pluszpénz a Ferenciek tere felújítására, a Zeneakadémiának és a képviselői juttatásokra

Az Országgyűlés szavazott a jövő évi költségvetéshez érkezett módosító javaslatokról.

Rogán Antal belvárosi polgármester javaslatára a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca rekonstrukciójára 1,5 milliárd forint jut. Szintén új kiadásként került be a költségvetésbe a Zeneakadémia 300 millió forintos támogatása, amit Lázár János kezdeményezett.

Ugyancsak a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára a bírák és az ügyészek illetményalapja havi 356 ezer forintról 391.600 forintra emelkedik, ugyanakkor megszűnik a 13. havi fizetésük.

A bíróságok támogatása 5,6 milliárd forinttal emelkedik, ebből jut egymilliárd a Pest megyei Bíróság felújítására, nagyjából ugyanennyi 180 bírósági titkár és kétszáz bírósági ügyintéző felvételére. Szintén egymilliárd forint fordítható egy új kerületi bíróság kialakítására, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességi körébe tartozó kerületek leválasztásával jönne létre.

Az Országgyűlés Hivatala - a képviselők javadalmazási rendszerének tervezett átalakítása miatt - személyi juttatásokra az eredetileg tervezettnél hozzávetőleg 1 milliárd forinttal többet költhet.

A vasúti hidak felújítására az eredetileg a kormány által javasolt 100 ezer forint a fideszes Manninger Jenő indítványára 5,2 milliárd forinttal emelkedik. Az önkormányzati tűzoltóságok 500 millió forinttal többet, 2 milliárdot kapnak jövőre.

Simicskó: jelentős változások a Magyar Honvédség életében

Simicskó István honvédelmi államtitkár a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosításának általános kiemelte: az indítvány jelentős változásokat hoz a Magyar Honvédség életében.

Azt mondta, a módosítások azért is indokoltak, mert elkészült a honvédség új humánstratégiája. Hozzátette: a szolgálati jogkörökben kisebb, de szerteágazó módosításokat rögzítenek, eleget téve a hadigondozási tevékenységgel kapcsolatos jogalkotási feladatoknak is.

Szólt arról, hogy a méltatlanság intézménye kiemelt jelentőségűvé válik, így önálló fejezet rendelkezik róla.

A javaslat kitér az önkéntes tartalékos rendszer szabályaira, ezek között a műveleti tartalékosok szerződéskötésével kapcsolatos kérdéseket is rendezik, és francia példára bevezetik a címzetes tartalékos kategóriát. Ezzel a honvédelem ügyét lehet népszerűsíteni - derült ki szavaiból.

Az államtitkár jelezte, hogy az egységes ügyészségi szervezetbe integrálódó katonai ügyészségek kikerülnek a Honvédelmi Minisztérium irányítása alól, ezt szintén tartalmazza javaslat. Ahogy az illetménykiegészítés újraszabályozását is.

Fidesz: újraszabályozzák a tisztjelöltekre vonatkozó előírásokat

Csampa Zsolt, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a kezdeményezett változtatások egyike, hogy a tiszthelyettes megnevezés helyett a jövőben az altisztet használják, amit a tradíciókkal indokolt.

Kiemelte, hogy a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben újraszabályozzák a tisztjelöltekre vonatkozó előírásokat. A javaslatban új elem, hogy a tisztjelölteknek meg kell felelniük a nemzetbiztonsági alkalmasság követelményeinek.

A tervek szerint a törvényben rendezik a méltatlansági eljárás szabályait is, amelynek vége a beosztásból való felmentés lehet - közölte.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: a bosszúállásról szól a javaslat

A szocialista Juhász Ferenc arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség a fekete napjait éli. Ezt úgy indokolta, hogy a jövő évi költségvetésben eddig nem látott mélypontra süllyed a honvédelemre jutó támogatás, hogy a szolgálati nyugdíjak megszüntetése és a helyébe lépő járandóság megadóztatása - amelyről hétfőn döntött a parlament - sok korábbi katonát is sújt, illetve hogy véleménye szerint a kormány a tárgyalt javaslatban a bosszúállás szándékával korlátozza a honvédelmi szakszervezetek jogosítványait, amiért azok több esetben felemelték a szavukat az elmúlt másfél év kormányzati intézkedései ellen.

Azt mondta: a kormányoldal a tömeghadsereg illúzióját kelti, de közben "manökenfiúkat" öltöztetnek egyenruhába, tartalékos műveleti feladatokat pedig ötvenen felüli "pocakos emberek" fognak ellátni, akiknek a száma - tette hozzá - megnő majd, miután a korábbi szolgálati nyugdíjasok mentesülhetnek a 16 százalékos személyi jövedelemadó alól, ha ilyen feladatot vállalnak. Úgy fest, mintha a kormány azt hinné, hogy a katonák feladata csak a koronaőrzés és a tisztelgés - jegyezte meg.

Az MSZP-s képviselő külön kifogásolta, hogy a tervezet a honvéd helyett a közkatona elnevezést használja, ami szerinte szembefordulás a Magyar Honvédség 1848-as hagyományaival.

16:28 - A parlament költségvetési bizottsága elfogadta a hétfőn megszavazott módosítások után a jövő évi költségvetés főösszegeit. A bevétel 14.323,6 milliárd, a kiadás 14.899,8 milliárd, míg a hiány 576,1 milliárd forint lesz.

A kormány által beterjesztett eredeti javaslatban a bevétel 13.950,6 milliárd, a kiadás 14.527,1 milliárd, míg a hiány 576,5 milliárd forint volt.

A nyugdíj alap - módosítások utáni - bevétele és kiadása is 2.749,6 milliárd forint lett. Az eredeti bevételi- és kiadási főösszeg is 2.796,9 milliárd forint volt.

Az egészségbiztosítási alap bevétele - a módosítások után - 1.700,1 milliárd, a kiadása 1.735,4 milliárd, míg a hiány 35,3 milliárd forint lett. Az eredeti bevétel 1.721,2 milliárd, a kiadás 1.755,6 milliárd, míg a hiány 34,4 milliárd forint volt.

15:46 - Az Országgyűlés kedden szavazott a jövő évi költségvetésről szóló javaslathoz benyújtott mintegy 450 módosító javaslatról.

Az előterjesztő által támogatott valamennyi indítványt egy csomagban fogadták el, a külön szavazásra kért módosítások közül a kormány által támogatottak "mentek át".

Az ezt követő "csomagban" az előterjesztő által nem támogatott módosításokról voksoltak egyenként, ezek közül csak egyet fogadtak el a képviselők: két LMP-s képviselő indítványát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok támogatásának 1 milliárd forinttal, 6,2 milliárd forintra történő emeléséről. Ellentételként a bányajáradék-befizetést 1 milliárddal, 94 milliárd forintra növelték.

Egy elfogadott módosítás szerint az önkormányzati tűzoltóságok 500 millió forinttal többet, 2 milliárd forintot kapnak jövőre. A vasúti hidak felújítására az eredetileg a kormány által javasolt 100 ezer forint - Manninger Jenő (Fidesz) javaslatára - 5,2 milliárd forinttal emelkedik.

Rogán Antal (Fidesz) javaslatára került be a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca rekonstrukciójára 1,5 milliárd forint. A képviselő egyúttal a főváros V. kerületének - a szóban forgó területnek - a polgármestere.

Szintén új kiadásként került be a jövő évi költségvetésbe a Zeneakadémia 300 millió forintos támogatása, amelyet Lázár János (Fidesz) javasolt.

A Magyar Olimpiai Bizottság 268,7 millió forint helyett 500 millió támogatáshoz jutott.

A fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek a támogatása 993 millióról 290 millióra csökkent Tapolczai Gergely és Hirt Ferenc fideszes képviselők javaslatára. Ugyan csak ők 160-160 milliót juttattak a vakok és gyengén látók, a siketek és a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetének, de jutott - egyebek mellett - 40 millió az autisták és 20 millió az értelmi fogyatékosok társadalmi szervezetének is.

A munkaadói tb-járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adó 88,89 százaléka illeti a nyugdíj-, 7,41 százaléka az egészség-, míg 3,7 százaléka a munkaerőpiaci alapot. A NAV naponta utalja az alapoknak a pénzt.

Lázár János javaslatára a bírák illetményalapja havi 356 ezer forintról 391.600 forintra emelkedik, ekkora lesz az ügyészek illetményalapja is. Egyúttal megszűnik a bírák és ügyészek 13. havi fizetése.

A bíróságok támogatása összességében 5,6 milliárd forinttal emelkedik, ebből jut 1 milliárd a Pest megyei Bíróság felújítására, 475 millió 180 fő bírósági titkár és 527 millió 200 fő bírósági ügyintéző felvételére. Szintén 1 milliárd forint fordítható a Pesti Központi Kerületi Bíróságról leválasztandó új bíróság megalakítására.

Az Országgyűlés Hivatala személyi juttatásokra 1 milliárd 60 millióval többet, 10,28 milliárd forintot költhet.

A települési önkormányzatok által fenntartott színházak 1,2 milliárd forinttal többet, összesen 11,8 milliárd forintot kapnak a költségvetési bizottság javaslata nyomán.

A szja átalakítás miatti bérkompenzációra - a költségvetési bizottság javaslatára - 21 milliárdos céltartalékot hoztak létre a költségvetés Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében.

A büntetés-végrehajtás - személyi juttatásra - 1 milliárd forint többletet kapott, így a teljes támogatási összeg 24,9 milliárd forint. A rendőrségnél a többlet 5,9 milliárd, a teljes személyi juttatás így 224,2 milliárd forint lett.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29. Fotó: MTI (galéria)

Az Információs Hivatal a külügytől átkerül a belügybe, a működtetése 7 milliárd 670 millió forintba kerül, ennek fele a személyi juttatás.

A katasztrófavédelem 1,6 milliárddal többet, összesen 47,45 milliárd forintot kap jövőre, a Belügyminisztériumhoz került vízügyi igazgatóságok többlet támogatása pedig 192 millió forint, így a teljes támogatás 8,45 milliárd forintra emelkedett.

A gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetébe tartoznak. Ezek működési költségvetése 234,7 milliárd forinttal, 282,5 milliárdra emelkedik.

A felsőfokú intézmények hallgatóinak a központi juttatásai 69 millió forinttal, 2,83 milliárdra csökkennek. A Lakitelek Népfőiskola támogatása 100 millióval, 300 millió forintra növekszik.

A Kettesfogathajtó Világbajnokságra eredetileg nem volt előirányzat a költségvetésben. Varga László (KDNP) javaslatára 75 millió forint fordítható erre a célra.

A megváltozott munkaképességük foglalkoztatására előirányzott 13 milliárd forint 1,2 milliárddal csökkent.

A Nemzeti Szociális Alapból a korhatár alatti szolgálati ellátásokra 9 milliárddal kevesebb, 85,2 milliárd forint fordítható.

A Magyar Művészeti Akadémia titkársága az eredeti 550 millió forint helyett 755 millió forintot kapott Rogán Antal módosító javaslatára.

13:28 - Kedden délután egy óra előtt kezdődött meg az Országgyűlés keddi ülésnapja, amelyen napirend előtt az ellenzék erejéről, a magyar tudósok világhíréről, a kistelepülések jövőjéről és a kormány terveiről is szó volt.

LMP: az ellenzék visszanyerte az erejét

Vágó Gábor (LMP) szerint a mai nap nagyon fontos, hiszen ellenzéki együttműködéssel sikerült megakadályozni, hogy a kormánypártok elrejtsék a nyilvánosság elől a munka törvénykönyvének vitáját, múlt héten pedig ellenzéki összefogással egy kilakoltatást sikerült megakadályozni. Vagyis az LMP-s politikus szerint az ellenzék visszanyerte az erejét és megakadályozta a kormánypártok túlhatalmának szándékát. A kormány - mondta - lefokozta az országházat és egy törvénygyárrá degradálta, de bebizonyosodott, hogy ezt sem tudják rendesen működtetni. "Ahová önök Matolcsy György vezetésével mennek, egy zsákutca és már elértünk a falhoz is" - fogalmazott Vágó Gábor totális gazdasági fordulatot sürgetve, mondván, "ez nem csak Matolcsyról szól, ő politikailag halott ember". Arról van szó, hogy a kormánynak nincs válasza az ország valódi problémáira - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában leszögezte: az új munka törvénykönyve a Széll Kálmán Tervben megkezdett reformok folytatása, bár azt elismerte, hogy valószínűleg nem tudják egymást meggyőzni az ellenzéki politikussal. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a piacok egyértelmű jelzése volt a megkezdett reformok befejezése.

A Fidesz a magyar tudomány világhíréről

Bartos Mónika (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a november 17. és 19. között Budapesten megrendezett World Science Forum kapcsán beszélt a magyarság és a magyar tudósok világhíréről és a jövőbeli további sikerek reményéről.

MSZP: mi lesz a kistelepülésekkel?

Tóbiás József (MSZP) a kétezer főnél kisebb létszámú települések jövőjéért aggódva emelt szót. Szerinte az egyik legnagyobb gond ezekben a falvakban a foglalkoztatás: új szövetkezeti rendszerre és közmunkaprogramra lenne szükség. Emellett a településeken jelenleg működő hivatalokra is szükség van, ha a jelenleginél kisebb létszámban is - hangoztatta. Az ellenzéki politikus szerint a kormány az új önkormányzati törvénnyel másodrangú polgárokká degradálja az ezeken a településeken élő embereket, hiszen ezek a falvak nem működtethetnek majd hivatalt, vagyis nem lesz aki szervezze a települések életét.
Tállai András államtitkár álságosnak nevezte Tóbiás József felszólalását. Emlékeztetett rá, hogy a körjegyzői rendszerrel eddig is vontak össze közfeladatokat településeken, ráadásul az új törvény elfogadása esetén is lesz minden településnek önkormányzata, csak jegyzője nem lesz mindegyiknek saját, de ez jelenleg is így van. Az államtitkár emlékeztetett: az előző MSZP-s kormányok döntöttek arról, hogy a kistelepüléseken ne legyen posta és ne járjon vonat.

Jobbik: a kormány feladja a bankadót és a devizahitelesek védelmét?

Volner János (Jobbik) felszólalásának elején beszélt arról, hogy hétfőn éjjel rálőttek Gyöngyöspata jobbikos polgármesterére. Ezután a nemzetgazdasági minisztertől azt kérdezte az ellenzéki politikus, hogy valóban hajlandó-e újratárgyalni a Nemzetközi Valutalappal (IMF) a bankadót és a devizahitelesek megsegítésének intézkedéseit.

Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte: a kormány nem tárgyalni, hanem vitázni hajlandó a fenti kérdésekben, de egyelőre még nincs szó konkrét tárgyalásokról és kérdésekről. Az államtitkár hozzátette: az egyeztetések során a kormány sarokköveket ver majd le, amelyekhez ragaszkodni fog.

13:17 - A munka törvénykönyvéről szóló vita lezárását követően Czomba Sándor államtitkár foglalta össze a kormány véleményét. Ezt követően Latorcai János lezárhatta a parlament hétfőn megkezdett ülését.
Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29. Fotó: MTI (galéria)

Czomba: a kormány érdemi egyeztetéseket folytatott

Aki arra kíváncsi, mi történt az elmúlt tíz órában a parlamentben, az nézze meg videón és döntse el, hogy miért történtek úgy az események, ahogy - mondta a munka törvénykönyvéről szóló vita végén az elhangzottakra reagáló Czomba Sándor államtitkár.

Annak kapcsán, hogy a javaslathoz több mint hétszáz módosító javaslat érkezett, azt mondta, hogy miután a szakszervezetek 94 változtatást kértek, az MSZP és a függetlenek is 94-94 módosítót nyújtottak be. Hozzátette, hogy a további módosító indítványok között 160 olyan is akad, amelyek csupán egy-egy szavas változtatásról szólnak, de van köztük olyan is, amelyik a névelő hiányára hívja fel a figyelmet.

"Az egyeztetés nálunk nem a pogácsázást jelenti, mint amit Önöknél jelentett" - szögezte le az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a kormány az ügyben érdemi egyeztetéseket folytatott és számos ott elhangzott javaslatot építettek be a jogszabályba.

Kiemelte, hogy a védett kor intézménye a jogszabályban fokozottabban fog megjelenni. Hangsúlyozta, hogy a négyórás foglalkoztatást kiterjesztik a versenyszférára is. Az alapszabadság és a pótszabadság is marad, miközben a mostani öt helyett hét nappal rendelkezik a munkavállaló és 14 napot egyben kell kiadni, ha azt kéri - tette hozzá.

A kártérítésről szóló szabályozást egy olyan kompromisszumnak nevezte, ami egy megállapodás eredményeként született meg. Hangsúlyozta, hogy akik "valóban műszakba járnak", azok pótléka nem csökken, ahogy nem lesz kevesebb a túlórapótlék sem. A megszakítás nélküli üzemben dolgozók esetében van eltérés, de ez az üzem sajátosságából fakad - mondta.
Kijelentette azt is, hogy minden szakszervezetei tisztségviselőt védelem illet meg, akik a munkavállalók érdekében a munkaadóikkal konfrontálódnak. Azt viszont egyértelművé teszik, hogy melyek azok a szakszervezetek, amelyek kollektív szerződést köthetnek.

Végül fontosnak nevezte, hogy a parlament nagy többséggel fogadja el a javaslatot, de ennél is fontosabbnak tartotta, hogy a munkaadók és a munkavállalók is fogadják el azt.

Kedden nem sokkal dél után kezdődtek meg a hétfői ülésszak napirend utáni felszólalásai

Jobbik: nehéz helyzetben a magyar vidék

A jobbikos Magyar Zoltán a vidék nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és hiányolta földtörvényt. Sürgette az államtitkár által korábban ígért földkódexet, és ugyanígy hiányolta a nemzeti földstratégiát is. Problémának nevezte, hogy nincs érdekképviseletük a gazdáknak, és azt kérte, vegyék komolyabban a vidék sorsát.

Ángyán József államtitkár válaszában azt mondta: kiemelt eleme a kormány programjának a vidék talpra állítása. Azzal egyetértett, hogy kirabolt, tönkre tett vidékkel van dolguk. Az elmúlt másfél évben teendői így a tűzoltáshoz kapcsolódtak - hangzott el. Az idei évben zajlik a szerkezetátalakítás – jelezte. Felidézte a földtörvény módosítását a spekulatív földszerzés megakadályozására, s azt mondta, hogy a földkódex készül, amely több elemből áll majd. Önmagában a moratórium nem elégséges, szabályozzák kinek a kezében lehet a magyar föld.

Ezt követően a november 28-i ülésnapot, az elnöklő Jakab István 12.21-kor lezárta, majd negyedóra technikai szünetet rendelt el a keddi ülésnap megkezdése előtt.

12:59 -  Újra szót adott a képviselőknek Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a munka törvénykönyve részletes vitájának kedd délelőtti, képviselői indítványra történt lezárása után, amit azzal indokolt, hogy a házszabály szerint frakciónként még egy-egy politikusnak és az elsőként szólásra jelentkező függetlennek legfeljebb öt percben meg kellett volna adni a szót, de ez ülésvezetési hiba miatt elmaradt. A képviselőcsoportok, illetve a független honatya is öt-öt percben mondhatták el véleményüket, az ellenzék továbbra is azt kérte, hogy vonják vissza a jogszabályt.

LMP: botrány ami történik

Kaufer Virág (LMP) példátlannak és botrányosnak nevezte a Házban történteket. A képviselő azt mondta, ahhoz, hogy egy XIX. századi jogszabályt készítsenek és megújítsák a munkavállalói jogokat, meg kell teremteni a társadalmi párbeszéd alapfeltételeit, a szociális biztonságot és az esélyegyenlőséget. Ez a "törvény azonban a XIX. században maradt"- jelentette ki.

Kaufer Virág kijelentette, hogy ha a törvény a jelenlegi formájában fogadják el, akkor a munkavállalók kiszolgáltatottabbak lesznek, nem fognak tudni egyezségre jutni a munkaadóikkal és sokkal nehezebb lesz bírósághoz fordulniuk.

"Az a helyzet, hogy magukra nagyon, nagyon csúnya jövő vár, sztrájkokra, népszavazásokra és ki tudja még mire számíthatunk ezek után" - mondta az ellenzéki politikus.

Egyúttal azt is leszögezte, hogy habár a lakosság kétharmada szerint a kormány rossz irányba halad, a kormányerők mégis nyers erővel zárták le ezt a vitát. "Vállalják a felelősséget (...) magukra maradtak" - zárta felszólalását.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: csökken a munkavállalók védettsége

Bertha Szilvia (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte, hogy az a kormány véleményével ellentétben nem fokozza, hanem csökkenti a munkavállalók védettségét. A képviselő egy a Tesco ellen indított pert hozott példának és kijelentette, hogy a jelenlegi jogszabályi változások éppen azokat a jogcímeket szüntetik meg, amelyek alapján be lehetett perelni a céget.
A képviselő a további változások kapcsán kijelentette, hogy ellehetetlenítik a szakszervezeteket, elvonják a műszakpótlékokat és sok területen csökkeni fognak a fizetések.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a jogszabály nem fogja fehéríteni a gazdaságot, mert a munkaadóknak nem az az érdekük, hogy legálisan foglalkoztassák dolgozóikat, hanem az, hogy forrásokhoz jussanak és kibírhatóak legyenek az adó és járulékterheik. Megjegyezte, hogy a dolgozók kártérítési felelőssége miatt egyébként is kockázatosabb lesz legálisan dolgozni.

MSZP: kevesebb pénzt kapnak majd a munkavállalók

Gúr Nándor (MSZP) szégyenletesnek nevezte, ahogy a törvénykönyvet előkészítették, de még nagyobb szégyennek tartotta, ahogy a kormánypárti erők kedden a Ház "működését biztosították vagy inkább (...) meggyalázták".

A fideszes és a KDNP-s képviselők arra nyomnak majd igent, hogy az emberek több munkáért kevesebb pénzhez jussanak - jelentette ki. Hozzátette, eközben elveszik tőlük a biztonságot, leépítik az érdekképviseleteket és megszüntetik a túlórák utáni juttatásokat is, miközben nemcsak a szándékos, de a gondatlan károkozásnál is fizetniük kell.

Hangsúlyozta, hogy a törvény életbe lépése után könnyebben ki lehet rúgni a dolgozókat. Hozzátette, ha a törvényalkotók bevezetik a regionális minimálbért, akkor a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben az aktuális minimálbérnél is kevesebbet kereshetnek az emberek.
A képviselő követelte a javaslat visszavonását.

KDNP: a vitát az ellenzék miatt kellett lezárni

Rubovszky György (KDNP) félreértésnek nevezte Kaufer Virágnak azt a kijelentését, hogy az ország kétharmada ellenzi a kormány politikáját. "A vasárnapi közvélemény-kutatás azt bizonyította, hogy közel hatvan százalék ezt a politikát támogatja" - mondta a II. kerületi időközi választásra utalva.
A vitát azért kellett lezárni, mert az ellenzéki képviselők nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy azt pénteken, szombaton és vasárnap folytassák - szögezte le. "Önök adták fel", az ellenzék kizárólag önmagát teheti felelőssé azért, hogy ehhez a nagyon fontos törvényhez már nincs mit mondaniuk - tette hozzá.

Szűcs Erika: a munka törvénykönyve méltatlan a társadalomhoz

Szűcs Erika (független), aki arra kérte a kormánypártokat, hogy vessenek véget a "trükközésnek", arról beszélt, hogy a munka törvénykönyve méltatlan a magyar társadalomhoz és a parlamenthez. Kijelentette, hogy a jogszabály elfogadásával nem az ország versenyképességét, hanem a hiteltelensége fog javulni.

Ivády Gábor (független) méltatlannak nevezte a vita lezárását. A szakszervezetek kapcsán kijelentette, hogy azokat nem a kormánypártok hozták létre "és higgyék el nem is Önök fogják megszüntetni". Hangsúlyozta, hogy az érdekképviseletek története körülbelül 300 évre nyúlik vissza és Magyarországon is több, mint száz éve jelen vannak. Szerinte a szakszervezetek a rendszerváltozás óta nem kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mint az elmúlt másfél évben. Ha az érdekképviseleteket így ellehetetlenítik, az olyan, mintha a munkavállalóknak kivágnák a nyelvét - mondta.
Fidesz: a törvény a munkaadóknak és munkavállalóknak is kellő garanciákat ad

Kara Ákos (Fidesz) azt mondta, lehet úgy is vitatkozni, hogy közösen próbálják megtalálni a legjobb megoldást, de ma nem ennek voltak a szemtanúi a parlamentben.

Hangsúlyozta, hogy a törvénybe kellő szakmai garanciák fognak bekerülni. Frakciójuk alapvető céljának nevezte, hogy olyan munka törvénykönyve szülessen, ami a munkavállalóknak és a munkaadóknak is kellő garanciákat ad.
Latorcai János levezető elnök ezután bejelentette, hogy az Országgyűlés döntésével a részletes vita egészét lezárták.

12:15 - A munka törvénykönyvének részletes vitájának összevont vitaszakaszában elhangzott felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülésnapja kedden délelőtt a parlamentben. A frakciók hozzászólásai utáni kétperces felszólalások között Wittner Mária élesen bírálta az ellenzéki pártokat, majd ezt követően végül az elnök lezárta a részletes vitát.

Jobbik: ne legyen korlátlanul meghosszabbítható a próbaidő!

Bödecs Barna a hosszas vita után folytatódott részletes vitában azt mondta, a munkavállalónak joga van arra, hogy ismerje munkavégzése helyét, és ne lehessen egyik helyről a másikra rángatni. Érvelt azon módosító indítványuk mellett is, amely a próbaidős foglalkoztatásra vonatkozik.

Ha korlátlanul meghosszabbíthatják a próbaidőt, nem lehet Magyarországon stabil gazdaságot teremteni - hangoztatta az ellenzéki képviselő. Módosítót nyújtott be annak érdekében is, hogy a munkaszerződések megkötésével azonos időpontban a munkavállaló ne csak kötelmeivel, hanem jogaival is tisztában legyen.

MSZP: készüljön esélyegyenlőségi terv!

Lamperth Mónika az esélyegyenlőségi tervről szóló módosító indítványuk mellett érvelt, és azt kérte, figyeljenek, arra amit mondanak, mert fontos a munkavállalók szempontjából. Kitért arra is, hogy a szocialisták szerint ennek a törvényjavaslatnak az a legnagyobb baja, hogy "megpróbál úgy csinálni", mintha a munkaadó és a munkavállaló azonos pozícióban lenne. Ez nem helyes, mindig a munkavállaló a kiszolgáltatottabb, javaslataik a munkavállalók fokozott védelmét célozza - mutatott rá a szocialista politikus.
Fidesz: garanciát kell biztosítani a munkaadóknak és a munkavállalóknak is!

Kara Ákos leszögezte, az új Mtv-nek kellő garanciát kell biztosítania a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt. E két feltételnek egyszerre kell teljesülnie - mondta. A Fidesz és a szaktárca számos egyeztetést folytatott az elmúlt időszakban, és véleményük megjelenik a törvényjavaslatban. A munkaszerződés írásba foglalása lehetőség lesz - mondta a kormánypárti képviselő, és kitért arra az indítványra, amely a rendkívüli munkavégzés esetén a bérpótlék és a szabadidő közötti választás szabályaira vonatkozik.

LMP: elfogadhatatlan a túlórapótlék, hétvégi pótlék csökkentése

Scheiring Gábor többek között azon javaslatukról szólt, amely a szakszervezetek védelmét célozza. Azt mindenképpen szeretnék megváltoztatni, hogy a munkavállalónak a munkahelyen kívül ne lehessen bírálnia a munkáltatót. A munkavállalói jogokat folyamatos mélyrepülés jellemzi, a kormány azonban ehhez a gyakorlathoz igazítaná a jogrendszert - vélekedett, és ezt az irányt visszautasította. Rossz modellt választott a kormány, ami a kiszolgáltatottságra épül - fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a munkavállalói bér - ezen belül a túlórapótlék, és a hétvégi pótlék - csökkentését szintén elfogadhatatlannak tartják, és a hátrányos helyzetűek jogainak garantálása érdekében szintén több javaslatot nyújtottak be.

KDNP: erősödnek az egyéni és a kollektív jogok

Aradszky András azt mondta, hogy nagyon praktikus és célszerű megállapodásokra jutottak a szakszervezetekkel, megjelenítve a kereszténydemokrata értékek. Kiemelte a kismamák munkavállalását, valamint a várandós és gyermeküket nevelő szülők munkajogi védelmét, és szerinte "masszív lábakon álló" védelmet biztosítanak az érintettek részére. Továbbra is indokolni kell a munkaviszony megszüntetését - jelezte. Szólt az egyéni és a kollektív jogok erősítéséről is, és azt mondta, nincs jó munkahely hatékony, helyi érdekvédelem nélkül. A biztosítandó szakszervezeti jogok kellő hatékonysággal képesek, a helyszínen az adott munkajogi vitákat megelőzni - mondta. Megjegyezte: fontosnak tartották a családok védelmét, és ennek eszközeként említette a távmunka lehetőségét, a javaslat annak egyszerűsített szabályait tartalmazza.

Szűcs Erika: ne szavazzanak a munka törvénykönyvéről

Szűcs Erika független képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy alapvető tévedésnek tartják azt a felfogást, amely a magyar versenyképességet nem európai, hanem ázsiai pályán próbálják meg értelmezni a valóságtól teljesen elrugaszkodva. A Demokratikus Koalíció tagja szerint az új munka törvénykönyve nem a munkáltató és a munkavállaló egymás felé nyitása irányába tesz lépéseket. Az ellenzéki politikus szerint közös motivációt kellene felállítani a foglalkoztató és a dolgozó között, mert csak ez tudna olyan energiát mozgósítani, amely képes lenne kimozdítani az országot a jelenlegi helyzetéből. "Nem kényszeríteni kell, hanem motiválni" - tette hozzá Szűcs Erika.

Az ellenzéki politikus szerint az új munka törvénykönyve hibás a gazdaság, a munkavállalók és a munkáltatók, valamint az egész ország számára, ezért a Demokratikus Koalíció azt kezdeményezi, hogy ne hagyják abba a vitát, ne szavazzanak a javaslatról, hanem "kezdjék elölről a munkát".
Wittner Mária: "a kommunisták és a liberálisok szétbeszélik a parlamentet"
Wittner Mária (Fidesz) kétperces felszólalásában arról beszélt, hogy a hétfői ülésnapjának végén "visszaköszönt a történelem: 1918-ból Tisza István parlamentjét ahogy szétbeszélték a kommunisták és a liberálisok az Országgyűlés működésképtelensége miatt. Ezután jött Károlyi Mihály, majd jött az első köztársaság, majd Károlyi Mihály megölette Tisza Istvánt. (...) Úgy látszik, hogy Önök most is szét akarják beszélni a törvényhozást, erre megy ki az Önök játéka, már van gyakorlatuk erre a történelem folyamán".
Végül az Országgyűlés 219 igen és 33 nem szavazattal lezárta a részletes vitát.

11:51 - Nem ért véget a munka törvénykönyve éjjel negyed háromkor kezdődött részletes vitája a keddi ülésnap elejéig. Végül - bár a Fidesz péntekre halasztotta volna - folytatódott az előterjesztés tárgyalása, mert az ellenzék nem támogatta a házszabálytól eltérést, amihez négyötödös többség kell.

A Fidesz pénteken folytatta volna a munka törvénykönyve vitáját
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője arra tett javaslatot a házbizottság soron kívüli, kedd reggeli ülésén, hogy a parlament péntek délután folytassa a munka törvénykönyve előző éjjelről kedd reggelre átnyúlt részletes vitáját, ezt azonban az ellenzéki frakciók elvetették. Végül folytatódott a javaslat tárgyalása, miután a parlamenti szavazáson sem kapta meg a szükséges négyötödös támogatást a Fidesz-frakció házszabálytól eltérésre vonatkozó indítványa.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.11.29.

Az elnapolás meghiúsulása után Lázár János, a kormánypárt frakcióvezetője azt kezdeményezte, összevontan tárgyalják a mintegy 100 szakaszban megnyitott vitát. Ezt a Ház többsége elfogadta.

Az eredeti napirendhez képest csúszik a szavazás a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, amelyet ráadásul még napirend előtti felszólalások is megelőznének.

Fidesz: teljesítették az ellenzék kérését, az táncolt vissza saját indítványától
Lázár János - amikor folytatódott az ülés a házbizottsági tanácskozás idejére elrendelt félórás szünet után - azt mondta, teljesítették az ellenzék kérését, hogy ne időkeretben tárgyalják az előterjesztést, tekintettel annak nagy társadalmi jelentőségére. Most viszont - folytatta - az ellenzék meglepő módon visszatáncolt saját, a tárgyalásnak méltó körülményeket követelő kérésétől, amikor nem támogatta kezdeményezését, hogy pénteken, második napirendi pontként, sőt, akár szombaton, vagy vasárnap is folytassák a vitát.

Ellenzéki hozzászólások

Farkas Gergely a Jobbik részéről hangsúlyozta, előre jelezték, méltatlan a részletes vitára a hétfő éjjeli időpont, de felvetésüket a változtatásra a kormányoldal nem támogatta. A pénteki tárgyalással kapcsolatban problémának nevezte, hogy az első napirendi pont a szintén kiemelt fontosságú választójogi törvényjavaslat lesz, így nem kizárt, hogy a munka törvénykönyvének vitája akkor is késő éjjelbe nyúlik majd.

A szocialista Tóbiás József azt mondta, van egy diszkrét bája Lázár János javaslatának, akinek "nyugodalmas éjszakája volt", de az a hét fideszes képviselő, aki végigülte a vitát, nem biztos, hogy azonos véleményen van a frakcióvezetővel. A kétharmad nem működik, már a teremben sem tudják biztosítani - jelentette ki, élesen bírálva a kormánypárti képviselőket, amiért a hétfői határozathozatalok után úgy mentek haza, "mint aki jól végezte a dolgát", pedig 700 módosító indítvány érkezett a munka törvénykönyvéhez, amelyek vitája akkor kezdődött.

Az LMP-s Mile Lajos úgy fogalmazott, Lázár János "nem bontotta ki az igazság minden részletét", meghatározó jelentőségű törvényeknél nem engedmény, nagyvonalúság, hogy nem időkeretben tárgyalnak, ezt a javasat társadalmi fontossága indokolja. Szintén felvetette, mennyire veszik komolyan a kormánypárti képviselők a munkát, ha hétfőn a szavazások után "hanyatt-homlok" hazamenekültek. Lezárhatják a vitát és megoldhatják erőből, és mondhatják, hogy az ellenzék a hibás, de ez előbb-utóbb vissza fog ütni önökre is és visszahat már most is a benyújtott javaslatok minőségére, a parlament megítélésére - fogalmazott az LMP-s politikus.
A független Molnár Oszkár arról beszélt, akkor lenne nagyvonalú a kormányoldal, ha felhagyna az elmúlt hónapok törvényalkotási módszerével.
Az ügyrendi felszólalások után - összevontan - folytatódott az új munka törvénykövének részletes vitája.

KDNP: Az ellenzéki hibája, ha nem fogadja el Lázár javaslatát, és lezárják a vitát

A kormányoldal részéről a KDNP-s Rubovszky György azt mondta, vagy Lázár János "nagyvonalú" ajánlatát fogadják el a képviselők, vagy indítványozzák a vita lezárását, "és befejeztük, az önök hibájából". Visszautasította azt az ellenzéki megállapítást, hogy a saját hibájukat látva terjesztette elő Lázár János a kezdeményezését.

11:19 - A munka törvénykönyvéről szóló kormányzati előterjesztés részletes vitájával folytatódott a parlament ülése a házbizottság soron kívüli, keddi tanácskozását követően, nem kapta meg ugyanis a szükséges négyötödös támogatást a Fidesz-frakció házszabálytól eltérésre vonatkozó javaslata, hogy az indítvány - hétfő éjjelről kedd reggelre átnyúlt - tárgyalását péntek délután folytassák a képviselők.

Az elnapolás meghiúsulása után Lázár János, a kormánypárt frakcióvezetője azt kezdeményezte, összevontan tárgyalják a mintegy 100 szakaszban megnyitott vitát. Ezt a Ház többsége elfogadta. Az eredeti napirendhez képest csúszik a szavazás a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, amelyet ráadásul még napirend előtti felszólalások is megelőznének.

Lázár János - amikor folytatódott az ülés a házbizottsági tanácskozás idejére elrendelt félórás szünet után - azt mondta, teljesítették az ellenzék kérését, hogy ne időkeretben tárgyalják az előterjesztést, tekintettel annak nagy társadalmi jelentőségére. Most viszont - folytatta - az ellenzék meglepő módon visszatáncolt saját, a tárgyalásnak méltó körülményeket követelő kérésétől, amikor nem támogatta kezdeményezését, hogy pénteken, második napirendi pontként, sőt, akár szombaton, vagy vasárnap is folytassák a vitát. A kormánypárti többség igyekezett megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy akár egész hétvégén tárgyalhassanak a módosító javaslatokról, belátták az ellenzék észrevételei alapján, hogy ehhez több időre van szükség - hangsúlyozta, érthetetlennek nevezve az ellenzék elutasítását. Ne meneküljenek el a pénteki, szombati, vasárnapi munkától, ha a munkavállalóknak dolgozniuk kell, akkor önöknek sem lehet megterhelő, hogy a munkavállalók sorsáról vitatkozzanak - fordult az ellenzéki képviselőkhöz.

A Jobbik részéről Farkas Gergely hangsúlyozta, előre jelezték, méltatlan a részletes vitára a hétfő éjjeli időpont, de felvetésüket a változtatásra a kormányoldal nem támogatta. A pénteki tárgyalással kapcsolatban problémának nevezte, hogy az első napirendi pont a szintén kiemelt fontosságú választójogi törvényjavaslat lesz, így nem kizárt, hogy a munka törvénykönyvének vitája akkor is késő éjjelbe nyúlik majd.

A szocialista Tóbiás József azt mondta, van egy diszkrét bája Lázár János javaslatának, akinek "nyugodalmas éjszakája volt", de az a hét fideszes képviselő, aki végigülte a vitát, nem biztos, hogy azonos véleményen van a frakcióvezetővel. A kétharmad nem működik, már a teremben sem tudják biztosítani - jelentette ki, élesen bírálva a kormánypárti képviselőket, amiért a hétfői határozathozatalok után úgy mentek haza, "mint aki jól végezte a dolgát", pedig 700 módosító indítvány érkezett a munka törvénykönyvéhez, amelyek vitája akkor kezdődött.

Mint mondta, nem ma kell gesztust gyakorolni, a múlt héten kellett volna, amikor ezzel a menetrenddel tervezték meg az e heti ötnapos ülést. Csak azt kérik, lehessen vitatkozni, abban nem partnerek, hogy támogassanak egy olyan kérést, amit azt követően vet fel a Fidesz az együttműködés jegyében, hogy a saját hibájából nem ment át a "kétharmados gőzhenger" - hangsúlyozta.

Az LMP-s Mile Lajos úgy fogalmazott, Lázár János "nem bontotta ki az igazság minden részletét", meghatározó jelentőségű törvényeknél nem engedmény, nagyvonalúság, hogy nem időkeretben tárgyalnak, ezt a javasat társadalmi fontossága indokolja. Szintén felvetette, mennyire veszik komolyan a kormánypárti képviselők a munkát, ha hétfőn a szavazások után "hanyatt-homlok" hazamenekültek. Rámutatott arra, hogy pénteki tárgyalás esetén máshol lesz torlódás a napirendben.

Az LMP számára az a lényeg, hogy a vitára megfelelő időt hagyjanak, akár a jövő héten, akár mondjuk februárban - összegzett. Hozzátette, a kormánypártiak ne az ellenzékkel szembeni méltányosságot hangsúlyozzák, és ne nekik tegyenek szemrehányást, amikor a saját hibájukkal kell szembesülniük. Lezárhatják a vitát és megoldhatják erőből, és mondhatják, hogy az ellenzék a hibás, de ez előbb-utóbb vissza fog ütni önökre is és visszahat már most is a benyújtott javaslatok minőségére, a parlament megítélésére - fogalmazott az LMP-s politikus.

A KDNP-s Rubovszky György közölte: vagy Lázár János "nagyvonalú" ajánlatát fogadják el a képviselők, vagy indítványozzák a vita lezárását, "és befejeztük, az önök hibájából".

Visszautasította azt az ellenzéki megállapítást, hogy a saját hibájukat látva terjesztette elő Lázár János a kezdeményezését. A kereszténydemokrata politikus szerint semmilyen más hiba nem történt, csak az, hogy elfogadták, ne legyen időkeret, ezzel pedig az MSZP visszaélt.

Mint fogalmazott, az ellenzéki képviselők kezében van a lehetőség, hogy akarják-e folytatni a vitát, vagy "kamikaze módon" megölik a folytatás lehetőségét.

A független Molnár Oszkár arról beszélt, akkor lenne nagyvonalú a kormányoldal, ha felhagyna az elmúlt hónapok törvényalkotási módszerével.
Az ügyrendi felszólalások után - összevontan - folytatódott az új munka törvénykövének részletes vitája.

10:57 - Az MSZP célja a figyelemfelkeltés volt azzal, hogy a munka törvénykönyvének keddre virradó éjszaka kezdődött és reggelig elhúzódó részletes vitája alatt mindvégig biztosította az ellenzék többségét a parlamentben, meggátolva a napirendi pont tárgyalásának lezárását - hangsúlyozta Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes és Gúr Nándor, a foglalkoztatási bizottság szocialista elnöke kedden sajtótájékoztatón.

Harangozó Tamás elmondta: rá akartak mutatni, botrányos, hogy a munka törvénykönyvének tervezetéhez érkezett majdnem hétszáz módosító javaslatot éjszaka, a nyilvánosság elől elrejtve javasolta megtárgyalni a kormánytöbbség, és a vita csak éjjel negyed háromkor kezdődhetett el.
A vitában a több mint kétszázhatvan kormánypárti képviselő közül mindössze hét volt jelen - emelte ki, elismerve, hogy ők tisztességesen részt vettek az indítványok tárgyalásában.

Arról is beszélt, kétségtelenül jó érzés volt, hogy egész éjszaka a szocialisták voltak többségben a Házban, ugyanakkor megmutathatták, hogy bár a kétharmados többség mellett az ellenzék jogosítványai korlátozottak, vannak eszközeik arra, hogy kiálljanak a munkavállalók érdekei mellett.
Elmondta, nem támogatták a házbizottságban - majd később a plenáris ülésen sem - Lázár János Fidesz-frakcióvezető azon kezdeményezését, hogy a vitát péntekre napolják el. Szerinte az egyetlen tisztességes megoldás az lett volna, ha a vita az eddigi keretben folytatódik, és az éjszakai döntésnek megfelelően minden módosító javaslatot külön megtárgyal a Ház, "ha orrvérzésig, akkor orrvérzésig".

Ezzel kapcsolatban Gúr Nándor elmondta, hogy a 728 bizottsági ajánlási pont közül az ötödikig jutottak el, így a több mint hat órán át zajló vitában a hozzávetőleg háromszáz paragrafusból álló törvény első két paragrafusát véleményezték.

Szavai szerint az MSZP arra is fel kívánta hívni a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, sárba tiporja a jogaikat, valamint arra is, mekkora különbség van a Fidesz korábbi ígéretei és jelenlegi tettei között.

A részletekről szólva elmondta, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a szakszervezetekkel.

Az indítványt úgy értékelte: ha a kormánytöbbség elfogadja, az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért, miközben az érdekképviseletek lehetőségeit korlátozzák.

Bírálta, hogy a javaslat területi minimálbér bevezetésére adna lehetőséget, mondván, hogy ezzel ismét a hátrányos helyzetű térségekben élők járnának rosszul. Elfogadhatatlannak nevezte a dolgozók kártérítési felelősségének kiterjesztését és azt is, hogy az indítvány alapján a kollektív szerződések az általános szabályoknál kedvezőtlenebbeket is rögzítsenek.

Úgy fogalmazott: az MSZP mindaddig küzdeni fog a tervezet ellen - és nemcsak a parlamentben -, amíg a kormány nem hajlandó legalább a munkavállalók kiszolgáltatottságát minimalizáló módosítások elfogadására.
A törvényjavaslat részletes vitája kedden délelőtt folytatódott az Országgyűlésben, Lázár János ügyrendi javaslatát elfogadva ugyanakkor a módosító indítványokat már összevontan, az eddigi mintegy száz helyett egy vitaszakaszban vitatja meg a parlament.

10:55 - A kormánypártok az éjszaka "leple alatt igyekeztek lezavarni" a munka törvénykönyvének részletes vitáját és csak az ellenzék kitartásának és összefogásának köszönhető, hogy a részletes vita még kedden délelőtt is tart - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Kaufer Virág.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a hajnali két óra után kezdődő vita során a több mint 700 módosító javaslatból csupán ötöt tudtak megvitatni. Hozzátette, hogy amíg a kormányerőket heten, addig az ellenzéket 25-26-an képviselték az éjszakai vita során.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-KDNP úgy fél a törvényjavaslattól, "mint ördög a tömjénfüsttől". Megjegyzése szerint a kormánypártok félnek a nyilvánosságtól és a munkavállalók véleményétől, ezért mindent megpróbáltak elkövetni, hogy a vitát lezárhassák.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék az éj folyamán obstrukciót hajtott-e végre, azt felelte, hogy az éjszaka során a vita házszabály szerint zajlott le.

10:45 - A Fidesz frakcióvezetője szerint az új munka törvénykönyvének előző éjjelről kedd reggelre átnyúlt részletes vitája nem a munkavállalók érdekéről szólt, hanem a politikai balhéról.

Lázár János kedd délelőtt - miután a Ház kormánypárti többséggel úgy döntött, összevontan folytatja a vitát - az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az utóbbi hetekben az MSZP és a Jobbik többször nehezményezte, hogy fajsúlyos jogszabályok esetében időkeretben zajlik a parlamenti vita. Ezt figyelembe véve - folytatta - például a munka törvénykönyvének részletes vitájára nem szabtak időkeretet, ám az ellenzéki pártok ezt "technikai obstrukcióra" használták fel.

"Beláttuk, hogy nem jól állítottuk össze a Ház heti rendjét, ezért próbáltunk gesztust tenni", ám az ellenzék "példátlan módon" nemet mondott a saját kérésének teljesítésére - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy-két óráig még folyik a részletes vita, ám azután javasolni fogják annak lezárását.

10:10 - Nem kapta meg a szükséges négyötödös támogatást a Fidesz-frakció házszabálytól eltérésre vonatkozó javaslata, hogy a munka törvénykönyvére vonatkozó kormányzati előterjesztés tárgyalását péntek délután folytassák a képviselők.

Ezt követően Lázár János, a kormánypárt frakcióvezetője azt kezdeményezte, összevontan tárgyalják a mintegy 100 szakaszban megnyitott vitát. Ezt a Ház többsége elfogadta, az eredményt az elnöklő Lezsák Sándor kihirdette.

Az eredeti napirendhez képest csúszik a szavazás a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, amelyet ráadásul még napirend előtti felszólalások is megelőznének.

9:28 - Lázár János arra tett javaslatot a házbizottság soron kívüli ülésén, hogy a parlament péntek délután folytassa az új munka törvénykönyve előző éjjelről kedd reggelre átnyúlt részletes vitáját, ezt azonban az ellenzéki frakciók elvetették - közölte a Fidesz frakcióvezetője a testület tanácskozása után újságírókkal. Lázár János szerint nyilvánvaló obstrukcióról van szó. Az ellenzék méltánytalannak tartja a kormányoldal eljárását.

Az éjjel negyed háromkor kezdődött, és ellenzéki szavazattöbbség nyomán összesen mintegy száz szakaszban megnyitott részletes vita elhúzódása kapcsán az MSZP jelezte, nyílt obstrukciót folytatnak.

Lázár János a házbizottság kedd reggeli ülése után úgy fogalmazott, politikai cirkuszt akar a Jobbik és az MSZP is, s nem a munkavállalók érdekei foglalkoztatja őket, hanem a politikai balhé. Arra, hogy időben mindez mit jelent, vagyis várhatóan meddig folytatódik a részletes vita, azt válaszolta: meg fogjuk látni, mi történik az ülésteremben.

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója a tanácskozást követően méltánytalannak és vállalhatatlannak nevezte, hogy a munka törvénykönyvéhez érkezett több száz módosító indítványt hétfőről keddre virradó éjszaka akarta a kormányoldal megtárgyalni. Azonban - mint fogalmazott - a "hatalmi gőgnek" szembesülnie kellett azzal, hogy nem tudja keresztül vinni a lezárt, elfogadott napirendjét. Közölte: az MSZP semmi mást nem akar, mint hogy az ellenzéki módosító indítványokat érdemben megvitathassa a Ház. A politikus szerint világossá vált, hogy a Fidesz nem akar ebben a vitában részt venni. Arra, hogy meddig fog tartani az új munka törvénykönyvének részletes vitája, úgy reagált: addig, amíg a módosító indítványokról az ellenzék nem tudja kifejteni az álláspontját.

Mile Lajos, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint olyan parlamenti ütemezés zajlik, amely követhetetlen, továbbá kifogásolta, hogy olyan időpontban folyt a részletes vita, amikor nem volt mód arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt formálódjanak a vélemények. Az LMP szerint olyan súlyú jogszabályról van szó, amelynek tagolt, értelmes, a nyilvánosság számára hozzáférhető vitáját meg kell oldani.

Farkas Gergely, a Jobbik frakcióigazgatója emlékeztetett: már múlt csütörtökön kezdeményezték, ne hétfőn, utolsó napirendi pontként legyen a törvénykönyv részletes vitája, mert már akkor látható volt, hogy hosszadalmas vita várható. Rétvári Bence államtitkár akkor azonban azt mondta - idézte szavait -, hogy nagyon jó helyen van hétfő éjszaka ez a vita. Farkas Gergely hozzátette, akkor tudják támogatni a vita elhalasztását, ha a Ház biztosítani tudja, hogy az tévéidőben folytatódjon. A péntek délutánt azért nem támogatják, mert lehet, hogy akkor is éjszaka, a nyilvánosság kizárásával vitáznának - jegyezte meg.

9:18 - Az elnöklő Lezsák Sándor a Fidesz kezdeményezésére összehívta a házbizottság soron kívüli ülését kedden reggel 9-kor. A tanácskozáson a vezető kormánypárt kezdeményezéssel él a munka törvénykönyve vitájának folytatása tárgyában.

A munka törvénykönyve éjjelről átnyúlt részletes vitájában a kormánypárt frakcióvezetője, Lázár János kért szót, és azt mondta: tekintettel a törvényjavaslat fontosságára, a vita további folytatása érdekében szünet elrendelését és a házbizottság összehívását kéri, a Fidesz kezdeményezéssel kíván élni.

Az éjjel negyed háromkor kezdődött, és összesen mintegy száz szakaszban zajló részletes vita elhúzódása kapcsán az MSZP jelezte, nyílt obstrukciót folytatnak.

A vita során elnöklő szocialista Ujhelyi István az Országgyűlés elnökének indítványára egy vitaszakaszban javasolta megnyitni a részletes vitát, a padsorokban ülő 26 képviselő azonban 8 igen szavazattal, 15 ellenzéki nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elvetette ezt az MSZP-s Gúr Nándor által kezdeményezett gépi szavazáson. A házszabály értelmében így törvényszakaszonként, vagyis jelen esetben mintegy száz részben nyílt meg a vita a több mint 700 módosító javaslatról.

8:32 - Országgyűlés házszabálya értelmében lezárás vagy elnapolás lehet a munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitájának sorsa, amennyiben a kormánytöbbség nem szeretné, hogy csak több órás csúszással kezdődhessen el a jövő évi költségvetés fő számairól szóló szavazás.

A házszabály kimondja, hogy a napirendi pont tárgyalásának elnapolását az előterjesztő, jelen esetben a kormány javasolhatja. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, a javaslatot visszavontnak kell tekinteni.

A vita lezárására vonatkozó javaslat ugyanakkor a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó előterjesztést - áll a házszabályban, amely kitér arra is: ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz.

Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat, márpedig a munka törvénykönyve esetében mintegy száz ilyen van.

8:17 - Kedden reggel 8 órakor folytatódott a munka törvénykönyve keddre virradó éjjel megkezdődött részletes vitája a parlamentben annak ellenére, hogy az elfogadott napirend szerint ettől az időponttól a napirend előtti felszólalások következtek volna.

Az éjjel folyamán elnöklő szocialista Ujhelyi Istvánt a fideszes Lezsák Sándor alelnök váltotta a pulpituson, ő jelentette be, hogy a vita folytatódik.

Az ülésteremben mindvégig többségben lévő MSZP-frakció a vita során többször is amellett tette le voksát, hogy a Ház mintegy száz szakaszban tárgyalja az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat. Az ülést levezető Ujhelyi István azonban ezekből reggelig mindössze egyet tudott lezárni.

7:17 - A szocialista Nyakó István szerint nyílt obstrukció részükről a munka törvénykönyve részletes vitájának kedd reggelig történő elnyújtása a parlamentben.

A részletes vita éjjel negyed háromkor kezdődött és összesen mintegy száz szakaszban zajlik; reggel hét órakor még csak az szakaszának tárgyalásán vannak túl a képviselők.

Nyakó István kedd reggel az MTI-nek azt mondta: a kormány téved, ha azt gondolja, hogy egyeztetés nélkül a Ház elé lehet vinni egy javaslatot, és éjfél utánra "el lehet dugni" egy vitát a választók elől. Az MSZP minden olyan obstrukciós lehetőséget ki fog használni, amellyel a törvény tárgyalását demokratikusan megszakítja és felhívja a választók figyelmét arra, hogy el akartak rejteni egy "ilyen rabszolgatörvényt".

Nyakó István hozzátette: eközben megvalósult egy kormánypárti obstrukció is, a kormány képviselői folyamatosan ügyrendi kérdésekkel akarták levetetni a Ház napirendjéről a törvényjavaslatot.

Közölte, hogy a tervek szerint reggel 8 óráig, a következő ülésnap kezdetéig jelen lesznek az MSZP-s képviselők a teremben és vitázni fognak. "Méltó és igazságos" befejezés lenne, ha a fideszes képviselők megérkezése után végigmennek az ajánlási pontokon, majd áttérnek a keddi ülés napirendjére - mondta.

Olvasóink írták

  • 14. load 2011. december 02. 13:02
    „13. rommel
    "A BALOSOK FIGYELMÉT FELHIVOM AZ MSZP 2006-OS 8%-OS KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYÁRA !!!"
    Ezt megint nem talált.
    A 2006-os hiány 9,3% volt.”
  • 13. rommel 2011. december 01. 19:46
    „A BALOSOK FIGYELMÉT FELHIVOM AZ MSZP 2006-OS 8%-OS KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYÁRA !!!
    EZT NEHÉZ TÚLSZÁRNYALNI !!!”
  • 12. mstummer 2011. november 29. 22:23
    „Szijjártó péterke népszerűsége is kb 2,5%.... Az kéne még hogy ő legyen itt a polgármester...vicc. Neki nem a polgármesteri bársonyszék való hanem Buci mellett egy hely.
    Borkai is egyre inkább rontja a helyzetét,de ő legalább ember, nem pedig politikus. Plusz nem kevés dolgot letett az asztalra a zemberek szóvivőjével ellentétben.”
  • 11. elemér 2011. november 29. 21:43
    „Szijjártó Péter lessz Györ uj polgármestere. Ki hallot erröl ?”
  • 10. dorombolok 2011. november 29. 20:07
    „Csak azért , hogy mindenki el tudjon igazodni a dolgok között . Ha valaki úgy érzi, hogy Szijjártó Péter mondataiban nem érti a logikát, annak ajánljuk szeretettel a következő interneten terjedő Fidesz-magyar szótárat.

    -Amikor mi kordont bontunk, akkor az népnemzeti ellenállás, ha ti nyitjátok meg a tűzcsapot, szimpla dezertálás.
    -Amikor kivonulunk az ülésteremből, akkor az a hazugság elleni tiltakozás, ha a többiek nincsenek bent, akkor lógnak a munkahelyükről.
    -Amikor helyi lakosként lakhatási támogatást számolunk el, akkor az nekünk jár, ti pedig a piacon kérjetek számlát minden csomag retekről.
    -Amikor mi vásárolunk - hitelből - tőzsdén jegyzett részvényt, akkor az jól átgondolt befektetés, amikor a magánpénztárak tették, akkor eltapsolták a nyugdíjatokat.
    -Amikor módosítunk a nagy elosztó rendszereken, akkor az a ,,nem szokványos magyar út", ha mások próbálták, akkor ez népnyúzó megszorítás, ami nem vezet sehova.
    -Amikor a rend fő őre 48 évesen nyugállományba vonult, csak élt a szabályok adta lehetőséggel, ha a korábbi kollégái is így tennének, akkor élősködnek a nemzet nyakán.
    -Amikor a mi kutyánk kölykét érint hátrányosan egy szabályozás, akkor azt úgy módosítjuk, hogy rá ne vonatkozzon (lex Szász, lex Járai), ti pedig tetszettetek volna többen lenni.
    -Amikor nálunk az értékmérő az, hogy kinek mije van, akkor mindenki szánalmas, aki kevesebbet szerzett.
    -Amikor a Médiatanácsban kizárólag a mi embereink ülnek, akkor az egyensúly biztosított, mert "ők nem olyanok", ha ugyanezen szabályok alapján egyszer majd mások felügyelik a sajtószabadságot, akkor az mindjárt kommunista diktatúra.
    -Amikor népszavazást kezdeményeztünk, akkor a haza nem lehetett ellenzékben, ha mások is élnének ezzel az eszközzel, akkor a nép nem elég érett sorsának eldöntésére.
    -Amikor konzultációra hívjuk az embereket, akkor ,,hallgassuk meg egymást", ha nektek van véleményetek, keressétek a bohócügyi államtitkárt."
    -Amikor mi adókat vagy járulékokat emeltünk az a kormány népnyúzó tehetetlensége , most ez az európai gazdasági válság logikus nemzet és gazdaságmentő követekezménye.
    - A mi időnkben a hitelminősítő intézetek 22:22 teljesen jogosan jártak el , ma pedig nincs joguk hozzá
    -Ami nálunk népnyúzó megszorítás volt az most max. érdeksérelem.
    -Amikor hitelt vettünk fel az IMF-től az a magyarország gazdaság tönkretétele volt,amikor ezt ti teszitek az biztosítás.
    -Amikor segítséget kérünk a rászorulóknak , az szociális demegógia.”
  • 9. öszödiböszme 2011. november 29. 18:58
    „Melyik országban lesz 2,5 %?? Árulja el kedvesnek nem nevezhető szóártó úr! Gondolom nem csak én fogadom erős szkepticizmussal a maga kijelentéseit. szóártó úr maga nem 24 órát hazudik naponta, ha nem többet! Árulja el hogy csinálja!
    HAJRÁ BÓVLIKORMÁNY!”
  • 8. elemér 2011. november 29. 14:44
    „6. h.sz. fortune cookie
    Mit képzelsz miért volt ott Hillary és ki hivta ? Orbán kormány tölünk tart, mert mi megbuktassuk ha akarjuk és lógnak. Tüntetések vannak és lesznek nálunk, mert igy müxik a demokrácia. Lázitás ellenünk megszünt, mert mi uraljuk az uniót.;))”
  • 7. Eva- 2011. november 29. 14:26
    „hoztak viszont egy törvényt, amely sokakat érint.
    Aki nincs 62 éves, az bizony kikerül a nyugellátásból.

    Ez érinti az 1950-ben született (sőt az 1951-52-53-ban született) korengedményes nyugdíjasokat.
    Nos köztük sok az EVA-s.

    eddig kiegészítő EVA-sok voltak--(nyugdíj mellett)
    Most mi fog rájuk vonatkozni?
    Hogyan adóznak majd?

    Amíg be nem töltik az öregségi korhatárt vagy felfüggesztik nyugdíj kiegészítő tevékenységüket
    vagy
    főállásba mennek vissza
    EVA-sként ?

    Vagy
    visszalépnek?

    vagy mi a teendő?”
  • 6. fortuna54 2011. november 29. 13:58
    „3.elemér.Mi nem szólunk bele senki belügyébe.Mond már meg,ki az a Mi? Talán nálatok nincsenek tüntetések? Valóban más órszágok tüntetéseiben keményen beleszóltok,csak a hazait nem lássátok.Különben itt csak te szónokolsz tüntetésröl,ajánlom alud ki magad.”
  • 5. Losba 2011. november 29. 12:37
    „...."a hét fideszes képviselő, aki végigülte a vitát," ... emberek ÉBRESZTŐ !!!”
  • 4. Madarász 2011. november 29. 12:07
    „2. Éjszaka aludjanak, ne vitatkozzanak!”
  • 3. elemér 2011. november 29. 11:21
    „Annyira hosszadalmas és unalmas ez, hogy idöm nem pazarlom vele. Azért adok kis praktikus tájékoztatót a nagyvilágbol. Mi nem szólunk bele senki belügyében, ha az minket nem zavar. Mikor betelt a pohár valahol akkor azt mi is támogatjuk. Támogatjuk a nép akaratát ha az tüntetésekben mutatkozik.”
  • 2. dorombolok 2011. november 29. 10:40
    „Éjszak a nyilvánosság kizárásával szeretnék a melósok számára az egyik legfontosabb törvény vitáját lefolytatni!
    Egyetértesz vele?”
  • 1. Madarász 2011. november 29. 09:18
    „Nagyon frissek és fiatalosan üdék lehetnek, ha egész éjjel vitatkoztak...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a november 29-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom