Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 10. 21. kedd - Orsolya

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > Országgyűlés - Jobbik: kasztrálják a pedofilokat!

Országgyűlés - Jobbik: kasztrálják a pedofilokat!

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről, valamint az új Büntető törvénykönyvről (Btk.) folytatják a képviselők a már korábban megkezdett általános vitákat az Országgyűlés mai ülésén.

MTI - 2012.05.30. 07:31
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
20:57 - Képviselői felszólalásokkal folytatódott az új büntető törvénykönyv (Btk.) általános vitája szerdán a parlamentben. Az előterjesztés tárgyalása során a halálbüntetés kérdése a kormányoldalt is megosztotta, a Jobbik-frakció mellett a fideszes Boldog István is támogatta annak visszaállítását, míg a kereszténydemokrata Salamon László, az LMP-hez hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte az élet bíróság általi kiontását.

Vita a halálbüntetésről

A vitában a Jobbik-frakció több tagja is javaslatot tette a halálbüntetés visszaállítására, amit előbb Salamon László (KDNP), majd Schiffer András (LMP) is visszautasított, majd Boldog István, a Fidesz-frakció tagja védelmébe vett.

Apáti István (Jobbik) azt mondta, kizárólag az emberölés súlyosabban minősített eseteiben kezdeményezik a halálbüntetés visszaállítását, amit szerintük az emberek igazságérzete is megkövetel. Az ellenzéki képviselő - a fegyházból fenyegetőző gyilkosokat sorolva - azt kérdezte, "hány embernek kell ahhoz meghalnia, hogy az elkövetőt végleg kiiktassuk". Hangsúlyozta, nem fogadja el, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés nagyobb büntetés lenne az élet kioltásánál. Úgy fogalmazott: a gyilkosokat visszatarthatja a visszaeséstől, ha azt látják, rabtársuk "úgy jár, mint a nadrág, tehát kötélen szárad".

Salamon László a felvetésre válaszolva azzal érvelt, hogy a halálbüntetés csak a bírói tévedés kizárásával lenne elfogadható, ám erre nincs lehetőség. Mint mondta, jóhiszemű bírói tévedések mindig lesznek, a hibáknak azonban mindig jóvátehetőknek kell lenniük, ami nem fér össze a halálbüntetéssel.

A kormánypárti politikus álláspontjával az LMP nevében Schiffer András is egyetértett, kiemelve: a magyar jogrend két "alapvető szentségen": az élethez és az emberi méltósághoz való jogon alapul.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI (galéria)

Másképp vélekedett ugyanakkor a fideszes Boldog István, aki szerint az idős, kiszolgáltatott emberek elleni brutális bűncselekmények miatt nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar lakosság többsége egyetért a halálbüntetés visszaállításával. "Tudom jól, hogy itt a parlamentben, sőt a Fidesz-frakcióban sem vagyok egyedül, aki támogatja a halálbüntetés bevezetését a legbrutálisabb bűnözőkkel szemben" - fogalmazott a kormánypárti képviselő, tapsot kiváltva a Jobbik-frakció soraiban. Hozzátette: "sokan gondoljuk úgy, hogy nem etetni és jól tartani kell a dolgozó, adózó állampolgárok pénzén a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit, hanem a legszigorúbban eljárni velük szemben".

Boldog István elmondta, módosító javaslatot készített, ami alapján az emberölés súlyosabban minősülő eseteiben ki lehetne szabni a halálbüntetést. Kiemelte: a vele egyetértő emberekhez hasonlóan nem szándékozik senki életét sem elvenni, "azt szeretnénk mindössze, hogy akik brutális módon elvették mások életét, az életükkel fizetnének érte". Boldog István azt is hozzátette, hiába szeretné több millió emberrel együtt a halálbüntetés bevezetését, ez "legnagyobb sajnálatára" nem fog bekövetkezni, mivel Magyarország több olyan nemzetközi szerződéshez is csatlakozott, amelyek kifejezetten tiltják a halálbüntetést. Az Alkotmánybíróság - halálbüntetést ugyancsak elutasító - álláspontjára kitérve Boldog István viszont megjegyezte, véleménye szerint az alkotmány csak az élettől való "önkényes megfosztást" tiltja, a halálbüntetés pedig csak "jogkövetkezmény".

LMP: a javaslat nem hatékony a korrupció ellen

Schiffer András (LMP) három témában fogalmazta meg kifogásait: a Btk.-javaslat szerinte nem nyújt elégséges védelmet a munkavállalók "kizsákmányolása" ellen, illetve nem hatékony a korrupcióval és a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben sem.

Az LMP például büntetné, ha hivatalos személyek haszonszerzés céljából saját javukra dolgoztatnak közmunkásokat.

A politikus szerint az "off-shore lovagokkal" szembeni fellépéssel is mulasztásban van a büntetőjog. Így azokban az esetekben is a kiskapuk bezárását tartotta fontosnak, amikor egy pályázati eljárás közben válik átláthatatlanná egy cég tulajdonosi háttere.

A képviselő gyűlöletcselekményekkel szembeni fellépéssel kapcsolatban azt javasolta: már ennek előkészülete is olyan súlyosan büntethető legyen, hogy a hatóságok titkos információt is gyűjthessenek a feltárásához.

A DK szerint nem hatékony a büntetőpolitika szigorítása

A Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független Kolber István jó színvonalúnak és vitára alkalmasnak minősítette az új büntetőkódexet, díjazta annak egyszerűsítő szándékát. Hiányolta viszont, hogy a kormány nem kérte ki vagy vette figyelembe kellő mértékben a szakmai szervezetek véleményét.

Emellett kételyeket fogalmazott meg a büntethetőség korhatárának leszállításával összefüggésben, szerinte ez indokolatlan.

Ugyanígy foglalt állást a büntetőpolitika szigorításával kapcsolatban, mondván, hogy ez eddig nem vezetett eredményre: nőtt a bűncselekmények száma az előző kormányzati ciklus végéhez viszonyítva.

Kolber István nehezményezte a bírói mérlegelés szabadságának korlátozását is.

Fidesz: szigorúbban büntetik a visszaesőket

A fideszes Zsiga Marcell azt emelte ki, hogy a társadalmi várakozás a jelenleginél szigorúbb büntető törvénykönyv, mert a mostani sok esetben már nem jelent kellő visszatartó erőt.

Hozzátette: a kormány javaslata ennek az elvárásnak elsősorban a visszaeső bűnözőkkel szembeni szigorúbb fellépéssel tesz eleget.

A politikus jelentős előrelépésnek minősítette a büntethetőség korhatárának leszállítását 12 évre az erőszakos bűncselekményeknél.

17:58 - A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, valamint a Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat, illetve az új Büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat általános vitáival folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Jobbik: egy tömb felépítéséért alkottak törvényt

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslatot benyújtói egyetlen építési tömb elkészítése érdekében alkották, az semmilyen más építkezésre nem vonatkozna. Hangsúlyozta, hogy a módosítás alapján nem kellene alkalmazni a kulturális örökség védelmével kapcsolatos előírásokat.

Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat meghatározza az építménymagasságot, de eközben nem beszél a szintterületi mutatóról vagy a beépítési százalékról.

A tűztávolság be nem tartása miatt nem lehet majd elutasítani az építési engedély kiadását - mondta a képviselő, aki feltette a kérdést, hogy akkor viszont a szövegben mit jelent az a rész, amelyik szerint ehelyett legalább azonos biztonsági szintet kell majd garantálni.

LMP: nincs egy ilyen beruházáshoz megfelelő helyzetben az ország

Szilágyi Péter (LMP) is arról beszélt, hogy már a 10 ezer fős kapacitású Papp László Budapest Sportaréna esetében is egy-egy nagyobb rendezvény után nagyon nehézkes a közlekedés és nagy a környezeti szennyezés, így várhatóan ezt csak hatványozná egy 65 ezres létesítmény megépítése. Szerinte ráadásul számos hatástanulmány hiányzik és a kormánypárti politikusok sem tudják, hogy mekkora összeget is jelent ez a beruházás.

Az LMP szerint az ország nincs abban a helyzetben, hogy egy ilyen hatalmas beruházást "Orbán Viktor ráerőltessen az országra" - mondta Szilágyi Péter.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: a javaslat csak az előkészítő munkák felgyorsítását szolgálja

Hadházy Sándor az előterjesztők nevében megköszönte a hozzászólásokat. A parkoló rendszerrel kapcsolatban elmondta: egyelőre vizsgálják, hogy van-e értelme egy önálló parkoló rendszer kiépítésére. Hozzátette, hogy az ötletpályázat kiírása is többek között ennek kiderítését szolgálja. Hangsúlyozta: a Puskás Ferenc Stadion rendelkezik működési engedéllyel, vagyis rendelkezik a jogszabályi követelményeknek megfelelő számú parkolóhellyel is.

A stadionépítés időzítésével kapcsolatban elmondta: az elmúlt 22 évben sosem volt olyan időpont, amikor pénzbőség miatt "már csak egy stadionépítés hiányzott", ezért ilyen szempontból nehéz megmondani, hogy melyik a megfelelő időpont erre a beruházásra.

Hangsúlyozta: a mostani törvényjavaslat csak az előkészítési munkák felgyorsítását szolgálja, vagyis pont ennek elfogadása esetén derülhet ki, hogy pontosan mit érdemes megcsinálni és az mennyibe kerül. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben Budapest hátrányban van például Béccsel szemben, és ezért például sok, nagy hasznot hozó konferenciától esik el.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően az általános vitát lezárta.

Általános vita az Új Btk.-ról - A KIM kitart eddigi álláspontja mellett

Répássy Róbert államtitkár a korábban elhangzott vezérszónoki felszólalásokra reagálva leszögezte: szerinte a tervezetnek nem hibája, hanem erénye, hogy a magyar büntetőjogi hagyományokat nem rúgja fel, hanem egy részét megtartja és újakkal egészíti ki. Elmondta azt is: az Európai Unió és az Európai Tanács egyetlen tagállamában sincs halálbüntetés és annak bevezetése - melyet a Jobbik javasolt - ezen szervezetekből való kilépéssel lenne egyenlő. Az emberölés alap- és minősített esete büntetési tételeinek megemelésével kapcsolatban hozzátette: ezt nem támogatja a kormány, mert az felborítaná az arányosságot a büntetési tételek között az egész Btk.-n belül.

Kiemelte: a kormány kitart a pénzbírság alsó határának csökkentése és a felső határának emelése mellett, valamint a bíró mérlegelési jogának szűkítése mellett is.

Fidesz: további szigorítás kell néhány területen

Mengyi Roland (Fidesz) a szigorítások mellett érvelt felszólalásában. Szerinte a javaslatban már szereplő szigorító rendelkezések - a jogos önvédelem erősítése, a büntethetőségi korhatár csökkentése - komolyabb visszatartó erővel bírnak, ugyanakkor további szigorítások mellett emelt szót. Elsősorban a betöréses lopások összeghatárának csökkentése, az erdők védelmében a falopások büntetése, a kábítószer-fogyasztók büntetéseinek növelése, illetve a szolgálatot teljesítő rendőr tekintélyének visszaállítása mellett érvelt a fideszes politikus.

Frakciótársa, Szakács Imre szerint mindazok a cselekmények szerepelnek a törvénykönyvben, amelyektől meg kell védeni az államot vagy az embereket.

Helyes iránynak tartotta, hogy míg a korábbi szabályozás a jogos védelem esetében több eljárási garanciát biztosított a bűnelkövetőknek, mint az áldozatoknak, az előterjesztés a sérelem elszenvedőinek jogait bővíti. Úgy fogalmazott: senkinek ne kelljen a saját házában azon gondolkodnia, hogy egy oda behatolóval szemben arányos-e a védekezése.

Jobbik: kasztrálják a pedofilokat!

Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy lehetővé kellene tenni a pedofilok kémiai kasztrálását az új Btk.-ban, ezért erről módosító indítványt is benyújtanak Mirkóczki Ádámmal közösen. Hangsúlyozta: Európában minden ötödik gyerek szexuális zaklatás áldozatává válik, a kasztrálásra pedig több európai országban is van példa. Ráadásul a pedofil bűnözők nagyon sok esetben visszaesők, erre is megoldást jelentene a Jobbik javaslata - tette hozzá Bana Tibor.

17:24 - Az ellenzék az eszközkezelő működését bírálta az erről szóló törvény módosításának szerdai, parlamenti vitájában, míg a kormány képviselője szerint még egyetlen kabinet sem tett annyit az eladósodottság megfékezéséért, mint a jelenlegi.

Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény módosítása

Az ellenzék fogalmazta meg a kifogásait a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos törvények módosításának részletes vitájában.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pontatlannak tartotta az előterjesztést, amelyből nem derül ki, milyen terheket ró a családokra az, ha korábbi ingatlanjukban maradva azért bérleti díjat kell fizetniük.

Az LMP-s Vágó Gábor bírálta azt a kormánypárti módosítást, amelynek értelmében az önkormányzatok "válogathatnak" az ingatlanok között, és nem kell mindegyiket átvenniük. Szerinte az ingatlanátvétel csak akkor delegálható az önkormányzatokhoz, ha ebben egységesen részt vesznek a helyhatóságok.

A szocialista Tukacs István szerint az önkormányzatokat már a feladat kezdetekor be kellett volna vonni a döntési folyamatba, hiszen ők ismerik leginkább a helyi problémákat. A képviselő kemény feltételnek tartotta, hogy az eszközkezelő egyszerűbb eljárással teheti utcára az embereket.

Szatmáry Kristóf államtitkár az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta: soha egyetlen kormány sem tett még annyit a lakhatást súlyosan veszélyeztető deviza-eladósodottság megfékezése érdekében, mint a jelenlegi, holott ez a kabinet nehéz örökséget kapott ezen a téren.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI (galéria)

Istvánmező rehabilitációs programjáról

Egy új, 65 ezer főt befogadni képes, az UEFA-előírásoknak megfelelő stadion építését is tartalmazza a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, valamint a Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat - mondta szerdai expozéjában Hadházy Sándor (Fidesz).

Az új labdarúgó stadion a Papp László és a Puskás Ferenc Stadion között épülhet meg, és a foci mellett más sportágak befogadására is alkalmas lesz - számolt be a képviselő a Szalay Ferenc és Papcsák Ferenc fideszes politikusokkal közösen benyújtott indítványáról.

Az előterjesztés tartalmazza az Istvánmezőn lévő sportlétesítmények felújításának tervét is, a komplexumokat pedig a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésébe adja.

A terület rekonstrukciós munkálatai több ütemben valósulnak meg, az idei feladatokra, zömében előkészítő tevékenységekre a költségvetés 1 milliárd forintot biztosít.

Czene Attila: a kormány kiemelt beruházásként kezeli a fejlesztést

Czene Attila államtitkár elmondta, hogy a kormány kiemelt beruházásként kezeli az előterjesztésben foglalt fejlesztést, amelynek egyik fontos célja a Puskás Ferenc Stadion és környezetének felújítása. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a beruházást kormánybiztos felügyeli, Vígh László személyében.

Czene Attila úgy vélte: mivel az idő sürget, hogy minél előbb nagy jelentőségű, nemzetközi sportesemények befogadására is alkalmas stadionnal rendelkezzen az ország, ezért a kabinet már tavaly kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást. Ennek köszönhetően, valamint az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően lerövidülnek a beruházáshoz szükséges eljárási határidők.

Fidesz: méltatlan, hogy nincs minden igényt kielégítő sportlétesítmény

Becsó Zsolt (Fidesz) a magyar sportolói hagyományokhoz méltatlannak nevezte, hogy a legfontosabb sportágaknak nincsen egy nemzetközi mércével mérve is minden igényt kielégítő "közös szentélye". A képviselő leszögezte, a sport és a testedzés népszerűsítésére költött összegek megtérülnek.

Hangsúlyozta, hogy a legjobb hazai sportolók gyakran méltatlan körülmények között készülnek, miközben a nemzetközi rendezvényekre való pályázást is nehezíti, hogy hiányoznak a megfelelő létesítmények.

MSZP: aggályos a tervezet

Pál Béla (MSZP) nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak szüksége van egy nagy befogadóképességű stadionra. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a projektet a törvényjavaslat kivonná az általános szabályozás alól, ami a képviselő véleménye szerint viszont aggályossá teszi a tervezet.

Kijelentette, hogy a javaslatot nem támogatják és a jelenlegi gazdasági helyzet nem is engedi meg a komplexum felépítését.

Jobbik: más formában és később kellene sort keríteni a javaslatra

Szilágyi György (Jobbik) hangsúlyozta, hogy egy nemzeti stadionra szerintük is szükség van, de felhívta a figyelmet, hogy a beruházást az ország és a világgazdaság helyzete miatt nem most kellene elkezdeni. Szavai szerint pártjuk még vívódik, de afelé hajlanak, hogy erre egy későbbi időpontban és más formában kellene sort keríteni.

A képviselő, aki szerint jelenleg a pénzben dúskáló országok építenek olimpiai központokat, azokat a számításokat említette, amelyek alapján egy új, 65 ezres befogadóképességű stadion felépítése körülbelül 75-80 milliárd forintba kerülne. Hozzátette, hogy ha olimpiai központban gondolkoznának, akkor ez az összeg bőven százmilliárd forint felett lenne.

Kolber: hiányoznak a megfelelő hatástanulmányok

Kolber István (független) azt mondta, habár a törvény a gazdaság és a turizmus élénkítését tűzi ki célul, de eközben nem készültek hozzá megfelelő hatástanulmányok.

A politikus feltette a kérdést, hogy akkor kell-e felépíteni egy új nemzeti stadiont, amikor az ország teherbíró képessége alacsony.

Furcsának nevezte, hogy a törvény kivonná a beruházást a hatályos jogi szabályozás alól, mert ha ebben a kérdésben el lehet tekinteni a törvények előírásaitól, akkor azt a kormánytöbbség más beruházások esetében is megteheti.

13:57 - Az MSZP elutasítja a biztosítási adó bevezetését, az LMP pedig biztosítási helyett spekulációs adó bevezetését javasolta az új adónemről szóló törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában.

MSZP: az adó veszélyezteti a biztosítási piac jövőjét

Tóth Csaba (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az új adó alanyai a biztosítók lesznek, de nem biztos, hogy egészében felvállalják a terheket. Szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy a lakásbiztosítások például emelkedni fognak.

Megjegyezte, hogy az adó ráadásul óriási aránytalanságokat okoz, mert a körülbelül 15 milliárd forintos bevételt az állam nem a teljes piactól, hanem annak körülbelül a felétől várja el. Hangsúlyozta, hogy az adófajta nem terheli az életbiztosításokat, ezért azok a cégek, amelyeknek ez a fő profiljuk, kimondottan jól járnak az ágazat többi szereplőjéhez képest.
Az új adó veszélyezteti a biztosítási piac jövőjét, mert egy "jelentősen megsarcolt" területet sújtanak újabb teherrel - mondta.

Az LMP spekulációs adót javasol

Az LMP-s Scheiring Gábor azt javasolta, hogy a biztosítási adó helyett inkább a spekulációs adót vezessék be, ami a részvény- és kötvénykereskedelmet érintené.

A fideszes Babák Mihály megfontolandónak tartotta a javaslatot, ugyanakkor úgy vélte, a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy ezt Európában Magyarországnak kell bevezetni először.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Scheiring Gábor erre reagálva azt mondta, ha a kormány annyira büszke a nem ortodox intézkedéseire, akkor nem érti, miért ne lehetne kiállni a spekulációs adó mellett. Szerinte ebben messze nem Magyarország lenne az első, hiszen az Európai Bizottság, valamint többek között Franciaország és Németország is kiállt az adó bevezetése mellett.

A fideszes Braun Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a spekulációs adónak akkor van értelme, ha egyszerre az egész világon bevezetik, hiszen ellenkező esetben ezeket a tranzakciókat egyszerűen átviszik egy olyan országba, ahol nem vezették be az adót.

MSZP: a kiskeresetűek lesznek a biztosítási adó kárvallottjai

Pál Béla, az MSZP képviselője közölte: a szocialisták nem támogatják a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot. Szerinte a biztosítási adó bevezetése beleilleszkedik a kormány gazdaságfilozófiájába, aminek lényege, hogy a nagyobb terheket azok viseljék, akiknek kisebb a jövedelmük. Hozzátette: az új adónem bevezetésének is a kiskeresetűek lesznek a kárvallottjai.

Szerinte a biztosítási adó szembemegy az európai gyakorlattal, és a kormány állításával ellentétben nem fogyasztási hanem forgalmi jellegű adó. Úgy vélte: a biztosítók át fogják hárítani ezt az adót a fogyasztókra.

Fidesz: tartani kell a hiánycélt!

Babák Mihály, a Fidesz képviselője azt hangsúlyozta: azokat a válságadókat, amiket Európa nem fogad el, olyan adókká kell formálni, amelyek ezeket a szektorokat terhelhetik. Szükség van a pénzre, mert ha nem tesszük ezt, akkor nem tudjuk tartani a hiánycélt - fogalmazott. A politikus az átháríthatóság kérdését veszélyesnek és komoly gondnak nevezte. Hozzátette: az áthárítás legjobb ellenszere a piac, de nincs piac, mert ezekben a szektorokban sok szolgáltató monopolhelyzetben van.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

A kormánypárti politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy nyolc év szocialista kormányzása után a szakadék szélén állt az ország, a hiány az egekig szökött, megduplázódott az államadósság. A szocialistáknak azt üzente: a tönk szélére juttatták Magyarországot, ezért illik "szégyelleni magukat".

Ezzel kapcsolatban kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki: a szocialista képviselők - Pál Béla és Józsa István - azt mondták, ne mindig az elmúlt nyolc évre mutogassanak vissza kormányoldalon, hanem vállalják fel, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott.

Babák Mihály erre reagálva azt mondta: nem mutogatnak semerre, ténykérdés, hogy a szocialisták olyan örökséget hagytak maguk után, ami a meghatározza a jelent és a jövőt.

LMP: mezőgazdasági és árvízbiztosításokra ne terjedjen ki a biztosítási adó!

Az LMP-s Scheiring Gábor arra hívta fel a figyelmet, vannak olyan területek, ahol az probléma, hogy túl kevés a biztosítások száma. Ilyennek tartotta a mezőgazdasági és az árvízkárok elleni biztosításokat, ezért azt javasolta, hogy ezeket a típusú biztosításokat érdemes lenne kivenni a biztosítási adó hatálya alól.

12.08 - A csíksomlyói búcsúról, a kormány gazdaság- és vidékpolitikájáról, valamint a Hősök napjáról beszéltek a képviselők szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

Az ellenzék szerint újabb, a lakosságot sújtó adót jelent a tranzakciós illeték, míg a kormányoldal felszólalója az általános vita folytatásában úgy vélte: az intézkedés arányosan osztja szét a terheket. A biztosítási adó kapcsán az ellenzéki pártok azt hangsúlyozták, hogy azt a cégek át fogják hárítani a lakosságra.

Kolber István: a bankok áthárítják a terhet a lakosságra

A független Kolber István elfogadhatatlannak nevezte a tranzakciós illetéket, amelyről úgy vélte: a bankok át fogják hárítani a lakosságra. A
Demokratikus Koalíció (DK) képviselője felsorolta azokat az adóbevételi lehetőségeket, amelyekről a kormány lemondott, annak ellenére, hogy azok a módosabbakat sújtották volna. A fogyasztási adók azonban - mondta - a szegényebbek számára jelent több problémát.

Jobbik: ez nem illeték, hanem adó

A jobbikos Nyikos László arra hívta fel a figyelmet, hogy az illetékekért cserébe annak fizetője közvetlen juttatást kap, a pénzügyi tranzakciók után fizetendő összegért azonban semmi nem jár, ezért ez adónak számít. Szerinte a bankok közötti verseny sem akadályozhatja meg az összeg áthárítását a lakosságra.

Kifogásait fogalmazta meg az új nemzeti konzultációval kapcsolatban is, amely szerinte a közpénz herdálása.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szerint az illeték áthárítása a lakosságra már ősszel megtörtént, a pénzintézetek már akkor emelték díjaikat, amikor szóba került annak kivetése.

Elképesztőnek nevezte azt a gazdaságfilozófiát, amelyet a nadrágszíj újabb és újabb meghúzására alapoz a kormány.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

MSZP: a kormány másban sem tud gondolkodni, csak megszorításban

A szocialista Nemény András is azon aggodalmának adott hangot, hogy a bankok áthárítják a terhet a lakosságra. Szerinte, ha az illetéknek nem lesz felső határa, senki nem fogja Magyarországon tartani a pénzét. Kijelentette: a javaslat még módosítókkal sem preparálható.

Frakciótársa, Gőgös Zoltán azt a kérdést tette fel: "célprémium jár-e a minisztériumban annak, aki kitalál egy új adónemet", szerinte ugyanis nem szabad annyit bevezetni, amennyit ez a kormány alkalmaz.

Az MSZP-s Pál Béla ezt azzal egészítette ki: a huszonkét korábban bevezetett új adó mellé most öt újabb lép be. Hozzátette: állítólag előkészület alatt áll a diplomás adó is. Szerinte ezek bevezetése az emberiesség szikráját sem mutatta, hiszen a kormány egyszerre emelte az áfát és az egyéb adókat, így kétszer sújtotta a vállalkozásokat és az embereket. A tranzakciós illetéket előkészítetlennek és társadalmilag igazságtalannak nevezte.

Az LMP a spekulatív tőke adóztatását szorgalmazta

Az LMP-s Scheiring Gábor azt mondta: a spekulatív tőkét kellene adóztatni, nem azt, amire a kormány illetéket vet ki. Arra kérdezett rá: a kormány fejtett-e ki bármilyen lobbi tevékenységet az Európai Parlamentben ennek bevezetésére.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Fidesz: a nemzeti szempontot is érvényesíteni kell

A fideszes Turi-Kovács Béla szerint a kormány azon intézkedései, amelyek arányosan osztják szét a terheket, minden oldalról támogatható. Kijelentette: nem hisz abban, hogy a teher teljes egészében áthárítható az emberekre. Határozottan kiállt amellett, hogy illetéket vezet be a kormány.

Ezután Újhelyi István levezető elnök a vitát elnapolta.

Jobbik: 38 százalék fölé nő a GDP-n belüli adóelvonás aránya

A biztosítási adó korábban már elkezdett általános vitájára áttérve Nyikos László (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóelvonás aránya a GDP-n belül 38 százalék fölé fog nőni. Hozzátette, a kabinet viszont ennek ellenére sem vázol fel semmilyen biztató perspektívát.

A képviselő egyúttal arra is visszautalt, hogy a korábbi kormányzati ígéretek ellenére továbbra sem készült el az állami vagyonleltár.
Frakciótársa, Volner János azt mondta, hogy a költségvetési hiányt nem csak az újabb és újabb adók kivetésével lehetne megoldani. Példaként említette, hogy ha a legfelsőbb jövedelmi rétegűeknek kedvező egykulcsos adórendszert megszüntetnék, akkor az nem okozna minden évben 400 milliárd forintos kiesést.

A képviselő, egyúttal annak a véleményének is hangot adott, hogy a kabinet semmit nem tett az ellen, hogy az új adókat áthárítsák a lakosságra.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Kolber: az állam pazarló módon működik

Kolber István (független) azt mondta, hogy 2008-ban, a "válság mélyén", a jelenlegi kormánypártok - akkor még ellenzékként - minden egyes a krízist kezelő lépést a kabinet hibájának állítottak be, most pedig minden döntésüket erre hárítják.

Az állam nem működik takarékosan, sokszor pazarló, mint a vállalatfelvásárlások, a stadionépítések vagy a kormányzati konzultációk esetében - jelentette ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az IMF-hitelhez bizonyos feltételeket kell majd teljesíteni, amelyek - véleménye szerint - az ország érdekét is szolgálhatják majd, mert elvezethetnek egy olcsóbb államhoz.

Hangot adott annak a meglátásának is, hogy az új adót a vállalatok át fogják hárítani a lakosságra.

Jobbik: szinte szavatolt, hogy a biztosítók áthárítják az adót

Z. Kárpát Dániel szerint a kormányzat egy olyan szegmenst terhel, amelynek részt kell vennie a közteherviselésben. Hozzátette, az viszont "szinte szavatolt", hogy ezek a cégek át fogják hárítani az adót. Hangsúlyozta, hogy a társaságok ezért vetették fel, hogy a kiírt díj helyett a befolyt díjakra kellene kiírni ezt a terhet.

Kitért arra is, hogy a harminc százalékos extra teher arra volt jó, hogy ha egy biztosító gondolkozott is a díjcsökkentésen, akkor "elvegyék ettől a kedvét".

Az adó egyformán sújtja a régi és az új biztosítási szerződéseket - emelte ki.
10:16 - A csíksomlyói búcsúról, a kormány gazdaság- és vidékpolitikájáról, valamint a Hősök napjáról beszéltek a képviselők szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

A Fidesz a csíksomlyói búcsúra emlékezett

Potápi Árpád, a Fidesz képviselője napirend előtti felszólalásában a csíksomlyói pünkösdi búcsúról beszélt, amelyet az összmagyarság egyik legnagyobb ünnepének nevezett. Hangsúlyozta: a kormány eddigi nemzetpolitikai intézkedései hozzájárulnak a Kárpát-medencei és diaszpórában élő magyarság erősítéséhez.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepének nevezte a csíksomlyói búcsút, és utalt arra, hogy az esemény az UNESCO világörökségi listájára is felkerülhet.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

LMP: Orbán gazdaságpolitikája recesszióba vitte a gazdaságot

Szabó Rebeka, az LMP képviselője arról beszélt, hogy a GDP-vel mért gazdasági növekedéssel szemben ott áll a fenntarthatóság eszméjén alapuló "fellendülés növekedés nélkül" gondolata. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő gazdaságpolitikája recesszióba vezette a gazdaságot, sem a GDP, sem az általánosan vett jólét nem bővült.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kijelentette: a magyar gazdaság tekintetében legfeljebb nem növekedésről lehet beszélni, de semmiképpen nem recesszióról, hiszen az azt jelentené, hogy a gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben rosszabb mint az előzőek.

Emlékeztetett arra, hogy kormány két évvel ezelőtt úgy vette át a kormányzást, hogy Magyarország több szempontból is a csőd szélén állt.

Jobbik: a kormány vidékpolitikája megbukott

Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője szerint a kormány vidékpolitikája látványosan megbukott, a gazdák csalódtak a kormányban. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: "narancsbárók" kezében óriási földterületek összpontosulnak, így megkapják a hazai és uniós földalapú támogatások jelentős részét. Normális-e az, hogy az ország leggazdagabb egy százaléka viszi el a támogatások 40 százalékát, míg a kis- és középbirtokosok egyre kevésbé jutnak uniós pénzekhez? - tette fel a kérdést, fölosztást, valódi és azonnali megoldásokat sürgetve.
Az elnöklő Ujhelyi István jelezte: a kormány írásban válaszol a jobbikos napirend előtti felszólalásra.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

MSZP: társadalom kétharmada fizeti meg tíz százalék jövedelemgyarapodását

Tóbiás József, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a középosztály, a pedagógusok, az egészségügyben és a szociális területen dolgozók, a közalkalmazottak és köztisztviselők két évvel a kormányalakítást követően veszélyeztetetté váltak, többen a lecsúszás élményét élik meg a hétköznapokban. Szerinte az egykulcsos adó bevezetése a "probléma genezise", a kormány gazdaságpolitikája miatt ugyanis a társadalom kétharmada fizeti meg a társadalom 10 százalékának jövedelemgyarapodását.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrás Minisztérium államtitkára úgy válaszolt: amikor azt kérik számon, hogy mit tett a kormány két év alatt, akkor előbb az előző nyolc esztendő következményeit kellene számba venni. Az államtitkár szerint áthidalhatatlan különbség van a kormányoldal és a szocialisták társadalompolitikai felfogása között, hiszen az MSZP a szociális segélyeket akarja felemelni, míg a kormány családpolitikája szerint el kell különíteni a segélyezési rendszert a munkával szerzett jövedelmektől.

A KDNP a Hősök napjáról emlékezett meg

Aradszki András, a KDNP képviselője a Hősök napjáról beszélt, amelyet az Országgyűlés döntése alapján minden év május utolsó vasárnapján tartanak, azokra emlékezve, akik az Árpád-kortól kedve küzdöttek Magyarországért.

Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: azokat az értékeket amiket kihívtak őseink, meg is kell tudni védeni, ezért szükség van honvédségre, katonaságra.

Plenáris ülés az Országházban - május 30. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Korábban

A reggel 9 órakor kezdődő napirend előtti felszólalásokat követően elsőként a pénzügyi tranzakciós illeték, majd a biztosítási adó bevezetéséről folytatódik az előző hétről elnapolt általános vita. Ezúttal mindkét esetben képviselői felszólalásokra kerül sor a kiírt időkeretben, miután korábban a kormány és a frakciók vezérszónokai is ismertethették véleményüket.

A kabinet május 9-i ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be-, és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük az állampolgároknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után. A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz.

A délutáni óráktól a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc stadion és környéke rekonstrukcióját tárgyalhatják a képviselők, akik a nap végén időkeret nélkül, várhatóan a késő esti órákba nyúlóan értékelhetik az új Btk.-t. A kormány tervei alapján a következő Büntető törvénykönyv 2013-ban lépne hatályba és egyebek mellett rendelkezne a büntethetőséget kizáró jogos védelemről, aminek értelmében a megtámadott személynek védekezése során nem kell az arányosságra figyelemmel lennie, akár az élet kioltásáig is elmehet. Az előterjesztés értelmében a büntethetőség korhatára 12 éves korra csökkenhet az élet elleni bűncselekmények esetében.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 9. pancser 2012.05.31. 19:31

A tyúkész dolgozik, én elsősorban a kasztrálás kiagyalóit kasztráltatnám, nem születnének kisnyilasok!

Moderálásra küldöm 8. tovari 2012.05.31. 06:42

mondom én hogy nem fog tetszeni pancsinak :D

Moderálásra küldöm 7. xverax 2012.05.30. 22:14

a pedofilokat és pancsert is, nehogy hasonló gondolkodású utódokkal
ajándékozza meg az országot........

Moderálásra küldöm 6. pancser 2012.05.30. 21:25

A Jobbik primitívsége lenyomata a támogatóinak, akiknek jó része 89-90-ben az Szdsz-el üvöltözött meg kommunistázott!

Moderálásra küldöm 5. xverax 2012.05.30. 19:31

ők a különböző bizottsági ülésekkel magyarázzák, de ha úgy is lenne hogy közel 300
képviselő bármilyen bizottságban tag, akkor miért rendeznek ülésnapot?
Az égvilágon semmi értelme az egésznek. Akkor legyenek bizottsági ülések
és legyen szavazás. De ne fizessünk nekik eszement pénzeket a semmiért....
Kapjanak átlagbért és csak annyi juttatást amennyit a melós kap. Tetvek
és pofátlanok

Moderálásra küldöm 4. tovari 2012.05.30. 19:07

majd pancsi és gjozsi megmondja hogy jjjajj azt ne :D

Moderálásra küldöm 3. háté 2012.05.30. 18:08

Ugye, a jelenléti ív aláírását nem felejtették el? - van, aki ezért a "nem-ott" tartózkodásáért kapja sokadik juttatását!
Éljen és virágozzék a cionista, titkosított-ország-rablók garázdálkodása! - 22+45 éve lopják-lopatják el az országvagyont, amit a kisemberekkel fizettetnek meg!

Moderálásra küldöm 2. xverax 2012.05.30. 12:41

Elég vicces hogy tárgyalnak, vitatkozna bármiről is 10 en. A többi sehol.
Majd ha szavazni kell, akkor hamar előkerülnek és utána
ismét 10 en maradnak. Szerintem feleslegesek ezek az ülések,
csak szavazni járjanak be és csak arra a fél órára kapjanak
fizetést...pofátlanság ami ott folyik.

Moderálásra küldöm 1. Madarász 2012.05.30. 07:32

Inkább a saját feloszlatásukról és az előrehozott választásokról tárgyalnának...



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...