Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Országgyűlés - A kormány két évéről vitáznak a képviselők

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.
20:09 - Az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával zárult az Országgyűlés csütörtöki ülése.

Fidesz: a cél a víziközművek nemzeti tulajdonba kerülése

Szekó József (Fidesz) az előterjesztők nevében elmondta: a törvénymódosítás életbe lépésével 40-80 szolgáltató végezheti a munkát, amelyet jelenlegi körülbelül 400 szolgáltató végez. Hangsúlyozta: a jelenlegi szolgáltatók különböző módon, kötelezettségekkel és feltételekkel működnek, ezért szükséges az egységesítés. Hozzátette: az előterjesztés célja az átmenet fokozatos és minél kevesebb érdeksérelemmel történő végrehajtása.

Elmondta: az egyik legfontosabb változás a víziközművek nemzeti tulajdonba kerülése, vagy a helyi önkormányzatok mellett az állam víziközmű-szolgáltatásban történő szerepvállalásának megerősítése, úgyis, mint ellátásért felelős és úgyis, mint piaci szereplő a tulajdonában lévő víziközmű-szolgáltató társaságok által. Kiemelte azt is, hogy a jelenlegi szolgáltatók közös cégbe való összevonása sokkal több súrlódással járt volna, ezért döntöttek az előterjesztők a nemzeti tulajdonba kerülés mellett.

Fónagy János államtitkár elmondta: a kormány támogatja a javaslatot.

Nógrádi Zoltán (Fidesz) kiemelte, hogy a törvényt széleskörű egyeztetés-sorozat előzte meg a kormány, a szakmai szervezetek és az önkormányzatok részvételével. Fontosnak nevezte azt is, hogy a jövőben nem az önkormányzatok határozzák meg a szolgáltatási árakat, hanem ez állami, nemzeti hatáskörbe kerül, ugyanúgy, mint a vízközmű-szolgáltatás infrastruktúrájának fenntartása is. Hozzátette: ennek célja, hogy a rezsiköltségekben fontos szerepet játszó díjakban csak olyan költségek szerepeljenek, amelyeket valóban a felhasználóknak kell megfizetniük.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

Bödecs Barna (Jobbik) közérdeknek nevezte a törvényben szereplő központi árszabályozás kérdését, hogy a lakosságot ne érje hátrány, ha valaki rosszabb adottságú környéken lakik. Az ellenzéki politikus ugyanakkor több aggályt is megfogalmazott a javaslattal kapcsolatban. Ezek egyike a kiszervezés szabályainak fellazítása, amely értelmében a víziközmű napi fenntartását akár külső gazdálkodó szervezet is végezheti. A Jobbik szerint eszerint akár a teljes működést ki lehetne szervezni külső cégeknek az állami tulajdonból, vagyis a jelenleg is üzemelő cégek akár folytathatják is a tevékenységüket, így pedig nem biztosított a színvonal javulása.

Szilágyi László (LMP) szerint a javaslattal a Fidesz tovább folytatja a központosítást, elzárják a szektort a piactól és teljesen kiiktatják az átláthatóságot és a helyi érdekek érvényesülését is. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat elfogadása esetén az ármegállapításnál nem kell figyelembe venni a költségmegtérülés elvét, vagy azt, hogy a szennyező fizet, ami hosszú távon "visszaüthet".

Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy pártja nem ért egyet a kormány jogalkotási módjával, hiszen a most tárgyalt javaslattal is egy néhány hónapja elfogadott jogszabályt változtatnak meg, pedig az ellenzék már akkor is jelezte a kifogásait. Szerinte az eredeti javaslat elfogadása előtt kellett volna széles társadalmi egyeztetést folytatni. Problémának nevezte azt is, hogy azokba a nagyobb vállaltokba kell integrálni a kisebb cégeket, amelyek többsége komoly fizetési gondokkal küzd. A központi ármegállapítás kapcsán elmondta: az önkormányzatok rossz anyagi helyzete miatt a módosítás után akár drágulhatnak is a szolgáltatások. A szocialista politikus kitért arra is, hogy hosszabb időt kellene hagyni az átállásra a javaslatban foglaltnál.

Az általános vitát az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta. A jobbikos Nyikos László közpénzekről szóló napirend utáni felszólalása után a parlament csütörtöki ülésnapja - és ezzel a parlament tavaszi ülésszaka is - véget ért.

A nyári rendkívüli ülésszak a jövő héten hétfőn, várhatóan háromnapos üléssel kezdődik.

19:59 - Navracsics Tibor viszontválaszával ért véget a kormány elmúlt két évéről tartott parlamenti vitanap. A miniszterelnök-helyettes zárszavában minden felszólalónak köszönetet mondott, hangsúlyozva: meggyőződése szerint a vita hozzájárult az előző két év pontosabb értelmezéséhez. A szocialista Tóbiás József, ezt megelőzően azt mondta, a kabinet legnagyobb problémája, hogy nem képes a korrekcióra és csökönyösen ragaszkodik tévedéseihez. Vona Gábor, a Jobbik időkeretének lejárta előtt pedig arról beszélt, elismerik a kabinet által elért nemzetpolitikai fordulatot.

Vita a közmunkaprogramról, oktatásról és külpolitikáról

Kara Ákos a közmunkaprogram elmúlt két évi eredményeit ismertette, valamint beszélt arról is, hogy 80 ezer emberrel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor, a munkanélküliek száma pedig 50 ezerrel kevesebb. Kiemelte az Új Széchenyi Terv beindítását is, amely jelentős eredményeket hozhat a munkahelyteremtés területén.

Puskás Imre a kulturális területen végzett kormányzati munkáról beszélt. Szerinte ezen a területen is rossz állapotokat vett át a kabinet. Első lépésekként szinte minden területen új felelős intézményeket állított fel a kormányzat és átláthatóbb viszonyokat teremtett.

Révész Máriusz a három éves kortól kötelező óvodai ellátást, az egész napos iskola preferálását és az oktatási rendszer finanszírozásának átalakítását emelte ki, amelyek szerinte hosszabb távon segíthetnek megoldani Magyarország egyik legsúlyosabb problémáját: a demográfiai helyzetet.

Hörcsik Richárd a magyar soros uniós elnökséget dicsérte, amelyben szerinte a hazai és nemzetközi ellenszél mellett is jól helyt állt a kormány és a magyar diplomácia. Ráadásul az unió gépezetének működtetése mellett a magyar érdekeket is érvényesíteni tudták - tette hozzá.

Gúr Nándor (MSZP) Kara Ákos szavaira reagálva arról beszélt: az MSZP "ellenzékből is teremtett 30 ezer új munkahelyet", a kormánynak "csak a szalagot kellett átvágnia", a munkanélküliség tekintetében azonban így is rosszabb a helyzet, mint a kormányváltást megelőzően.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

Kovács László a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban elmondta: a szakmai programok sikerét a Bajnai-kormány alapozta meg, az Orbán-kormány érdeke, hogy az előkészített stratégiát "nem temette el". Ráadásul szerinte a kormány harcot folytat az Európai Uniót, amelyet azzal vádol, hogy gyarmatosítani akarja Magyarországot.

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: a kormány az elmúlt két évben helyreállította Magyarország nemzetközi renoméját. Szerinte az előző kormány egy hitet és reményt vesztett az országot hagyott hátra, de az elmúlt két év kormányzásának hatására az emberek "újra elkezdtek vágyódni az elveszett kincsek után". Éppen ezért Vejkey Imre szerint a kormány első két évében olyat tett, amely "értékkel és történelmi léptékkel bír".

Frakciótársa Aradszki András a környezetvédelemről szólt. Úgy vélte: a kolontári katasztrófa kapcsán is kiderült, hogy bár voltak hiányosságok, de a környezetvédelmi hatóságok és a természetvédelem megóvta a környezetet.

A frakciók utolsó felszólalói

Vona Gábor a vita végén hangsúlyozta, bár vannak ugyan fenntartásaik, de a kormány által végrehajtott nemzetpolitikai fordulatot elismerik. A Jobbik elnök-frakcióvezetője rögtön ezután ugyanakkor megjegyezte: szerinte a Fidesz szavazói közül sem voltak sokan, akik számítottak volna arra, hogy Alföldi Róbert a kormányváltás után két évvel is a Nemzeti Színház elnöke marad. A politikus emellett kiemelte azt is, soha nem volt még ilyen magas az elvándorlás, és szerinte akik most elhagyják az országot, azok a "lábukkal szavaznak" a kormány ellen.

"Őfelsége ellenzékét hallottuk" - kezdte a szocialisták utolsó felszólalását Tóbiás József, amivel hangos szóváltást váltott ki az MSZP és a Jobbik padsorai között. Az MSZP pártigazgatója ezután arról beszélt a legnagyobb bajt az jelenti, hogy a kormány nem képes a korrekcióra, csökönyösen ragaszkodik tévedéseihez. Igazságtalannak nevezte emellett, hogy jelenleg csak azoknak a gyerekeknek van jövője, akik szülei jövedelemmel rendelkeznek. Ezt megelőzően frakciótársa, Józsa István úgy fogalmazott: Orbán Viktor megfutamodott és azért nem volt jelen a parlamenti vitanapon, mert nem bírja elviselni, ha szembesítik a valósággal.

Rogán Antal az MSZP felszólalásaira reagálva azt mondta, a szocialisták a vita alatt végig úgy viselkedtek mintha soha sem kormányoztak volna, és helytelenül eszükbe sem jutott megbánást tanúsítani. A Fidesz-frakcióvezetője a tehermegosztást nevezte a legnagyobb gazdaságpolitikai változásnak, példaként hozva erre az szja csökkentését, amit szerinte azért tettek, hogy kisebb terhei legyenek a kis- és középvállalkozásoknak. Rogán Antal szerint a kormány a maga részéről mindent megtett, ami erejéből telt ahhoz, hogy Magyarország megtalálja a kiutat a válságból. Mint mondta, olyan országot szeretnének, amelyben az irigységnek és a gyűlöletkeltésnek sincs helye.

Navracsics: alapvető a választópolgárok iránt érzett tisztelet

Navracsics Tibor viszontválaszában hangsúlyozta, hogy a kormány és a jövő szempontjából is alapvető fontosságú a választópolgárok iránt érzett tisztelet. A miniszterelnök-helyettes szerint erre az MSZP is előszeretettel hivatkozik, de tetteik már nem ezt igazolják. A politikus hangsúlyozta, a szocialisták bebizonyíthatták volna tiszteletüket 2006-ban is, amikor "ártatlan emberekre" vezényeltek "rendőr attakot", vagy 2009-ben, amikor 6,3 százalékos értékvesztést szenvedtek a nyugdíjak. "Úgy gondolom könnyű szeretni az emberiséget, az embereket kell szeretni tisztelt szocialista képviselőtársaim" - zárta szavait a kormányfő helyettese.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően lezárta a vitanapot. A Ház ülése a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvénymódosítások általános vitájával folytatódik.

18:37 - Folytatódott csütörtökön a parlamentben a kormány elmúlt két évének tevékenységéről szóló vitanap. A Fidesz a közigazgatás átalakítását méltatta, a KDNP képviselője pedig az új egyházügyi törvényt dicsérte. Az LMP az oktatási kormányzatot bírálta, a Jobbik az elszámoltatást, az MSZP pedig a jogalkotást kritizálta.

Az LMP az oktatási kormányzatot bírálta

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője az oktatási kormányzatot bírálta. Mint mondta, azzal, hogy a kormány úgy döntött, mégsem vállalja el az iskolák fenntartását, lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat.

A tankötelezettség leszállítása lemorzsolódást hoz magával, a szakképzés négyről három évre csökkentése kiszolgáltatottá tette a tanulókat, a felsőoktatási férőhelyek számának csökkentése miatt 32 ezerrel csökkent a felvételizők száma, a tanároktól pedig elvették a tanítás szabadságát - sorolta kifogásait az ellenzéki párt szakpolitikusa.

Jobbik: a TEK "irdatlan" pénzt kapott, vidéken pedig "tombol a bűnözés"

A jobbikos Mirkóczki Ádám az elszámoltatás állását, a közbiztonság helyzetét kritizálta. Azt mondta, hogy akit még a Bajnai-kormány alatt rács mögé tettek korrupciós ügyek miatt, ma már az is otthon védekezhet szabadlábon.

Kitért arra is, hogy míg a Terrorelhárítási Központnak (TEK) "irdatlan" mennyiségű pénzt adnak, addig vidéken "tombol a bűnözés". A rendőröknek pedig szerinte az elsődleges feladata az, hogy még jobban megsarcolják a magyar lakosságot.

Frakciótársa, Novák Előd azzal vádolta a Fideszt, hogy akadályozza "a jelenbe is átszövődött" kommunista múlt feltárását. Az ügynöklistákkal csak maszatolnak, és továbbra is "luxusnyugdíjjal jutalmazzák" a volt kommunista vezetőket - vetette fel kritikai észrevételeit.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: megújult a közigazgatás

Papcsák Ferenc (Fidesz) a kabinet elmúlt két évének munkájából a közigazgatás teljes átalakítását, a kormányhivatalok létrehozását, a kormánytisztviselők jogállásának rendezését emelte ki.

Párttársa, Varga István a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáról szólt, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb "a magyarok megmaradásának szent ügye", amelynek kérdésében minden pártérdeket félre kellene tenni, ha ugyanis a magyarok meg akarnak maradni a Kárpát-medencében, akkor ebben az ügyen egy nemzeti minimumot kellene teremteni.

A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy Andrássy Gyula lovasszobrának éppen azért van helye a budapesti Kossuth Lajos téren, mert az egykori miniszterelnök összeköti, nem pedig széthúzza a nemzetet.

MSZP: a kormány jogalkotása kiszolgáltatottá teszi az emberek életét

A szocialista Harangozó Tamás a jogalkotás stílusát bírálva azt mondta, az nemcsak a külföldi befektetőket riasztja el Magyarországról, hanem minden magyar állampolgárnak kiszolgáltatottá teszi az életét.

A szintén MSZP-s Nemény András azt vetette a kormánypárti politikusok szemére, hogy nem mernek az emberek közé menni, csak a parlamentben merik elmondani a véleményüket.

Szerinte a jelenlegi magyar helyzet nem tündérmese - mint ahogyan azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondta -, hanem rémálom, amelyből egyre többen ébrednek fel.

A KDNP az új egyházügyi törvényt dicsérte

Varga László, a KDNP képviselője az új egyházügyi törvényről szólva közölte: az alkotmányban biztosított vallásszabadsággal mindenki élhet, az egyesületi keret pedig, amelyet az új jogszabály meghatároz, nem zárja ki azt, hogy az egyházi egyesület közfeladatot is ellásson.

Vagyis az egyházügyi törvény betöltötte azt a feladatot, hogy megtisztítsa, "gyomtalanítsa" a "burjánzó" egyházak tömegét, és így csak azok maradnak meg, amelyek valóban vallási tevékenységgel, hitvallással rendelkeznek - mondta.

A törvényalkotást elemezte a KDNP

Lukács Tamás (KDNP) azt mondta, hogy az alaptörvény megalkotásával megfelelő kereteket biztosítottak az emberi jogok érvényesülésének. Szavai szerint mindezt korszerű, magyar de egyben európai szabályozással sikerült végrehajtani.

Kitért arra is, hogy húszéves adósságot törlesztettek a nemzetiségi törvény megalkotásával. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozással meg akarják akadályozni az úgynevezett etnobizniszt is.

Az egyesülési törvény átláthatóbbá és finanszírozhatóbbá teszi a civil szférát - mondta a politikus.

A gazdaságpolitikát bírálta a Jobbik

Volner János (Jobbik) pártja és a kormányoldal gazdaságpolitikáját összehasonlítva azt mondta, a Jobbik a gazdaság fejlesztését tartja elsődlegesnek, míg a Fidesz csak a "megszorítások eszközéhez nyúl". Hangsúlyozta, hogy a kormány új adókat vet ki, miközben emeli a már meglévőket, amivel "megsanyargatja a lakosságot".

A politikus, aki szerint az elmúlt két évben érezhetően csökkent a lakosság életszínvonala, arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es 3,7 millióról idénre már négymillióra nőtt a létminimum alatt élők száma.

17:30 - A független Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktorkormánya ellen-Magyarországot épít, míg a szocialista felszólalók például a kormány adópolitikáját bírálták a kabinet első két éves tevékenységéről szóló, csütörtöki, parlamenti vitanapon. A kormánypárti felszólalók a többi közt az uniós elnökség sikereit méltatták.

MSZP: a munkajövedelmeket ugyanakkora adó terheli, mint a tőkejövedelmeket

A szocialista Tóbiás József azt kifogásolta, hogy éppúgy 16 százalékos adó terheli a munkajövedelmeket, mint amekkora a jellemzően magas keresetűek számára rendelkezésre álló tőkejövedelmeken van.

A szintén szocialista Harangozó Tamás azt mondta: a szocialisták, hatalomra jutásuk esetén visszaállítják a progresszív adózást. Közölte azt is: a kormány demokráciafogalma az 1989 előttit idézi, míg ideológiája a Horthy-korszakot.

LMP: készek vagyunk a romok eltakarítására

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány folyamatosan a gazdasági válsággal takarózik, holott a kabinet ad rossz válaszokat a recesszió-közeli gazdaság kihívásaira. Azt mondta: romok vannak mindenütt, amelyet nem lesz könnyű eltakarítani, "de mi készek vagyunk rá".

Frakciótársa, Ertsey Katalin kifogásolta, hogy egyetlen szónok sem beszélt a nőkről, akik szerinte kimaradtak a nemzeti együttműködés rendszeréből.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

Gyurcsány Ferenc: Orbán egy nyugatias ország helyett ellen-Magyarországot épít

A független Gyurcsány Ferenc szerint a magyarok a rendszerváltás előtti években nyugatias országot szerettek volna, és ez a vágyuk azóta sem változott. 1989 igazi kompromisszumának egy nyugodt, polgári világ megteremtésének igényét nevezte, de Orbán Viktor és kormánya ezzel szemben egy ellen-Magyarországot képzel el - mondta.

Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció elképzeléseit ismertetve azt mondta: nem lehet válogatni a nyugatias polgári berendezkedés egyes tartópillérei között, ennek része a parlamentáris demokrácia.

Hangsúlyozta: hisz a piac erejében, és szerinte egy ország gazdaságát a polgárok, a magántulajdon, a vállalkozások gyarapodási szándéka építi, ehhez kell ösztönzést adni. Szerinte a kormány ezzel szemben fenyeget és nyomást gyakorol.

Kifogásolta azt is, ahogyan a kormány a nemzet fogalmát értelmezi, ennek ugyanis szerinte nem csak kulturális értelmet kell adni. Kijelentette: a kormány nem taszíthatja ki a vele egyet nem értőket és fordulhat el a társadalmilag leszakadt rétegektől. "Nem elég arra használni a nemzetet, hogy a határon túliak voksaival bebetonozza hatalmát a kormány" - mondta.

Közölte még: míg a korábbi kormányok idején "egymásnak adták a kilincset a világ vezetői", Orbán Viktor egy rossz hangulatú, magányos Magyarországot teremtett, ahova senki sem jön.

Felszólalásának utolsó tíz másodpercében a jobbikos képviselők hangosan visszaszámoltak, amiért az ülésen elnöklő Ujhelyi István megrótta őket és ezzel az időtartammal növelte a függetlenek idejét.

Fidesz: az ország most lett nyugatias

A fideszes Révész Máriusz szerint a Gyurcsány Ferenc kormányzásával ellentétben mostanra lett nyugatias az ország. "Ön bármikor kimehet az utcára tüntetni, vihet magával bármilyen táblát és nem kell félnie attól, hogy a rendőrök megverik" - fogalmazott a politikus, akit 2006-ban a tüntetések alkalmával rendőri inzultus ért.

Frakciótársa, Kósa Lajos, elismeréssel szólt az új alaptörvényről, amely - mint mondta - szétrombolja a korábban az országban uralkodó posztkádári struktúrát.

Kijelentette, hogy a korábbi kormányok pénzügyi káoszt és eladósodottságot hagytak maguk mögött, és megköszönte minden magyar állampolgárnak, hogy segítették az ettől való elmozdulást.

MSZP: nézzenek szembe a realitásokkal

A szocialista Józsa István arra intett mindenkit, "hagyja a Kósa féle maszlagot" és nézzen szembe a realitásokkal, amelynek egyik eleme, hogy mintegy 143 milliárd forintnyi ki nem fizetett "sárga-csekk" adósságot görget a lakosság.

KDNP: több mint 200 ezren vették fel a magyar állampolgárságot

A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc hangsúlyozta: már több mint 200 ezer magyar állampolgárral gyarapodott az ország a kettős állampolgárság bevezetésével. Célnak a magyar nemzet határon átívelő integrálását nevezte.

Firtl Mátyás a magyar európai uniós elnökség sikerességéről szólt. Az eredmények között említette a roma keretstratégiát és a Duna-stratégiát.

Jobbik: számos feladat áll még a kormány előtt

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azokat a feladatokat sorolta, amelyekkel növelni kellene az "egészséges, és nem szociális célú" gyermekvállalást, amellyel megállítható lenne a fiatalok elvándorlása. Ide sorolta például a bérlakásépítési programot.

16:45 - A Jobbik elnöke szerint az elmúlt két év a tartalom nélküli nagy szavak, a beteljesületlen nagy ígéretek kormányzása volt. A kabinet első félidejéről rendezett csütörtöki parlamenti vitanapon az LMP frakcióvezetője is bírálta a kormányt, mégpedig amiatt, hogy - mint mondta - rommá adóztatta a gazdaságot és a társadalmat.

Jobbik: az elmúlt két év a tartalom nélküli nagy szavak kormányzása volt

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két év a tartalom nélküli nagy szavak, a beteljesületlen nagy ígéretek kormányzása volt. Vona Gábor a parlamenti vitanapon úgy fogalmazott, a kabinet az elmúlt két évében ellenforradalmi kormányzást hajtott végre, és ahelyett, hogy véget vetett volna az elmúlt húsz évnek, folytatták, sőt megkoronázták azt.

Július 13-ig ülésezik nyáron az Országgyűlés

A  jövő évi költségvetés vitája a június 25-ei héten kezdődik a Házban - hangzott el a házbizottság csütörtöki ülésén.

György Bálint, az Országgyűlés sajtófőnöke az ülést követően az MTI-nek elmondta, hogy a nyári rendkívüli ülésszak során a kormány 19 törvényjavaslat megtárgyalását kezdeményezi a Háznál. A tervek szerint így még a nyári szünet előtt megtárgyalja az Országgyűlés egyebek között a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények módosítását, az új büntető törvénykönyvet, a biztosítási adóról és a pénzügyi tranzakciós adóról szóló törvényeket, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is.

Az Országgyűlés a jövő héten három napos ülést tart. Hétfőn leteszi a képviselői esküt Horváth Zoltán (Fidesz), aki az EP-képviselőnek jelölt Bánki Erik helyett kerül a parlamentbe. A képviselők szavaznak egyebek között a 2012-es költségvetés módosításáról, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításáról, valamint döntés születik a köztársasági elnök által visszaküldött egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló és a kisajátításról szóló törvényekről is.

Emellett a parlament szavaz a büntető törvénykönyvhöz és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényekhez beérkezett módosító indítványokról is.

György Bálint elmondta: a kormány még ezen a héten a 2013-es költségvetési törvényen kívül benyújt még 6 javaslatot: a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szólót, a szakmaközi szervezetekről szólót, az egyes szociális tárgyú törvények módosítását, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítását, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítását, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását. Ezen javaslatoknak a kormány kéri a sürgős tárgyalását is, így várhatóan a jövő héten meg is kezdik az általános vitát a parlamentben.

A gazdaságról szólva az ellenzéki politikus úgy vélekedett, gazdasági szabadságharc helyett gazdasági fegyverletétel történt, "a fő hadszíntereken nem történt más, mint hason csúszás". Szerinte a magyar gazdaság szabadságát az akadályozza, hogy a multinacionális tőke túlnyomó többségben van a hazaival szemben, ráadásul az eladósodottsággal sem tudtak mit kezdeni hatalmon lévők, és az újabb, tervezett megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) még mélyebbre löki majd Magyarországot ezen a területen is. Valójában az országot az Európai Unió és az IMF irányítja, amelyekkel szemben szánni való módon alulmaradt a kabinet - fogalmazott.

Az alkotmányozásra rátérve Vona Gábor úgy vélekedett: az új alaptörvénytől Magyarország nem, csak a Fidesz lett erősebb.

A Jobbik vezetőjének megítélése szerint a kabinet ígéretei közül egyetlen teljesült, ez pedig így szólt, "csak a Fidesz". A nagy beteljesületlen ígéretek között említette az elszámoltatást, az egymillió munkahelyet, és azt, hogy két hét alatt rend lesz az országban. Az elszámoltatásnak csak az imitálása zajlik, hiszen milyen elszámoltatás az, amelyben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt még nem vonták felelősségre - mondta, hozzátéve, hogy szerinte azért nincs elszámoltatás, mert a Fidesznek saját magát is el kellene számoltatnia, ezért nem támogatta a kormánypárt az "oligarchabizottság" felállítását sem.

Vona Gábor a nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgyöt a magyar politika Don Quijotéjének nevezte, aki "álmodott magának egy álomvilágot", és ebben derekasan küzd, a valóságban viszont csak kudarcok jellemzik munkásságát.

A pártelnök szerint a kormány bizonyítványában a sikerkommunikációs kiváló, a hatalomkoncentráció világelső, a kül-, a társadalom- és a gazdaságpolitika viszont elégtelen.

LMP: a kormány rommá adóztatta a gazdaságot és a társadalmat

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője felszólalását a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásának ismertetésével kezdte, amely szerint a magyar választók a jelenlegi Fidesz-kormánnyal elégedettek a leginkább 2002 óta. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a Századvég kutatói egy teljesen másik műsort néznek, mint az ország, a magyarok ugyanis rekordszámban látják úgy, hogy rossz irányban mennek a dolgok.

A kormány rommá adóztatta a magyar gazdaságot és társadalmat, centralizált uralmat épített ki, az orvosok, a fiatalok pedig hanyatt-homlok menekülnek Magyarországról, abból a gödörből, amelyet Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint a szocialisták ástak, de végül a Fidesz lökte bele az országot - sorolta kifogásait Jávor Benedek, aki szerint az emberek 2010-ben nagy várakozással tekintettek a kormány működése elé, joggal várták, hogy elindul valamilyen változás, a várakozások azonban nem teljesültek, ellentétben számos félelemmel.

A kormány zsákutcába kormányozta az országot, és padlógázzal hajt előre ebben az utcában - fogalmazott.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

A társadalomrombolás általa vélt területei közé sorolta a gazdaságpolitikai dilettantizmust, a szegényellenes társadalompolitikát, a politikai és a gazdasági hatalom centralizálását, a korrupció intézményesítését, valamint a "teljes hátra arcot" a környezetvédelem területén.

A kormány "ősbűnének" az egykulcsos adót nevezte az LMP frakcióvezetője, aki szerint ez az adózási forma igazságtalan, a legjobban keresőknek kedvez, bonyolult, és a korábbi ígéretekkel szemben nem fér el egy söralátéten az adóbevallás, sőt egy lepedőre van szükség hozzá. Szavai szerint a Közgép porszívóként szívja fel az állami pénzeket, amelyeket a kis- és középvállalkozások felemelésére kellene fordítani.

Kifogásolta azt is, hogy a parlament jogosítványait "korábban elképzelhetetlen mértékben" korlátozták, és rendszerré vált a zárószavazás előtti módosító indítványok intézménye, az ellenzék vegzálása, valamint az érdemi viták kiküszöbölése is.

Jávor Benedek összegzése szerint a gazdaságpolitikai dilettantizmus árát az egész ország fizeti meg, ráadásul a külpolitikai stratégia is kudarcot vallott, Magyarország "nemzetközi karanténba" került.

15:53 - Az MSZP a leépülés időszakának tartja a kormány elmúlt két évét, a KDNP szerint pedig egy nemzetközi válság idején, erős ellenszélben dolgozott a kormány. Erről a kormány első két évéről rendezett vitanapon beszéltek a pártok vezérszónokai az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

MSZP: a leépülés időszaka volt az elmúlt két év

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, a szocialisták által kezdeményezett vitanapon a leépülés időszakának nevezte az elmúlt két évet, amikor szerinte leépült a jogállam, a gazdaság, a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer is. Úgy vélte: csak három dolog épül "Orbán Viktor uralkodása alatt" a "Simicska-Nyerges birodalom, vagyis a Közgép-osztály", a Horthy-kultusz és a focistadionok.

A pártelnök hangsúlyozta: az emberek becsapva érzik magukat, mert nem ezt várták Orbán Viktortól és a Fidesz-kormánytól. Szégyennek nevezte, hogy a miniszterelnöknek nem volt elég bátorsága megjelenni a vitanapon.

Úgy fogalmazott: Matolcsy György gazdasági miniszter egyenesen tündérmesének látja a kormány két éves teljesítményét, miközben az emberek a rémes valóságot élik, és a bőrükön érzik a rossz kormányzás eredményeit. A szocialista frakcióvezető Matolcsy Györgynek és Navracsics Tibornak is azt ajánlotta, hogy menjen el az emberek közé és kérdezze meg őket, hogyan látják a valóságot, mert akkor rájönne, hogy "nincs mese, válság van".

Mesterházy Attila "nettó hazugságoknak" nevezve, hosszan sorolta a Fidesz két évvel ezelőtti választási ígéreteit. Mint mondta, a munkahelyek megvédése helyett, ma kevesebben dolgoznak, mint két éve, 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett 1,2 százalékos a visszaesés, a dilettáns gazdaságpolitika miatt leálltak a beruházások, adócsökkentés helyett pedig 25 hónap alatt 25 új adót vezettek be.

A pártelnök élesen bírálta a kormány egészség-, oktatás-, szociális és kultúrpolitikáját is, ez utóbbival kapcsolatban úgy vélte, hogy a kormány "kultúrkampfot" indított minden fronton, hogy saját képére formálja a köztereket, filmeket, színházakat, könyveket és tankönyveket.

Mesterházy Attila arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor lerombolta az ország tekintélyét, megtagadta a rendszerváltás alapját adó euro-atlanti értékeket is. Úgy fogalmazott: "az orbáni lopakodó diktatúra" kiépülése miatt az Európai Unió egyik leggyengébb demokráciája lettünk, közelebb vagyunk Fehéroroszországhoz, mint Ausztriához.

Mára valóban elmondhatják az emberek, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve - összegzett a pártelnök, aki szerint az emberek nem "Orbán-meséket" olvasnak, hanem nap mint nap megélik az ország leépülését, látják, hogy Orbán Viktor nem messiás nem tévedhetetlen, nincs "Orbáni sikersztori".

Arra figyelmeztetett: a választók 80 százaléka, és a Fidesz-szavazók 38 százaléka szerint rossz irányba megy ország.

"Az igazi kétharmad változást akar, és ezt a változást mi, baloldali demokraták fogjuk elhozni az országnak - zárta felszólalását.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

KDNP: a kormányzati filozófiában egy egészséges patriotizmus jelent meg

Harrach Péter, a KDNP elsőként felszólaló vezérszónoka úgy jellemezte a parlamenti vitanap műfaját, hogy azon a kormány elmondja, hogy mit tett, az ellenzék pedig arról beszélt, hogy a kabinet semmit nem tett. "Egy dolog azonban sehol a világon nincs úgy, mint nálunk: a kártevők hangoskodása. Az elmúlt húsz percben is hallottuk a hazugság és gyűlölet kultúrájának bemutatkozását" - mondta az előtte felszólaló szocialista Mesterházy Attilára utalva.

Az elmúlt két évben egy nemzetközi válság idején, erős ellenszélben dolgozott a kormány - jelentette ki Harrach Péter. Szavai szerint a kormányzat filozófiájában egy egészséges patriotizmus, a nemzeti középosztály megerősítésének szándéka és az adósságot újratermelő alrendszerek megreformálása volt látható.

A kabinet ember- és társadalomképére áttérve a közösségek megerősítését és a munkára építő társadalom felépítését említette. Hozzátette, hogy a kormány az adósságállomány csökkentése és a költségvetési hiány lefaragását tartotta egyik legfontosabb céljának, miközben a nehéz gazdasági helyzetben is látható volt a javulás a munkahelyteremtés területén. Az utóbbi kapcsán kiemelte, hogy az autógyártó cégek fejlesztéseivel 27.500 új munkahely jött létre, ami mellett kétszázezer ember, köztük nyolcvanezer roma származású kapott lehetőséget a közmunkára.

Felhívta a figyelmet, hogy 2011-ben a családi adózás bevezetése miatt jelentős volt a családok keresetnövekedése. Arra is kitért, hogy eközben a nyugdíjak is megőrizték az értéküket.

A vezérszónoki felszólalást folytató Hargitai János azt mondta, hogy a kormányzás kezdetén szakítani kellett azzal az elődeik által nyolc éven keresztül folytatott politikával, amely mindig a megszorításokat helyezte előtérbe. Szavai szerint ezeknek a megszorításoknak az alanyai a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások voltak.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet viszont nem a családokat valamint a magyar kis- és középvállalkozásokat "szorítja" meg, hanem a fogyasztásra épít.

Kiemelte, hogy a 385 milliárd forint maradt a családok kasszájában az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével, amelyekhez egyéb kedvezményeket is társítottak.

Ahhoz, hogy bevételekhez jussanak a fogyasztási típusú adókat voltak kénytelenek növelni, ezért kellett megemelni az áfa felső kulcsát - mondta a politikus, aki felhívta a figyelmet, hogy 2004 óta tavaly volt először pozitív a költségvetés, habár azt egyszeri, rendkívüli intézkedésekkel érték el.

Arra is kitért, hogy a szocialista kabinet által felvett 19 milliárd eurónyi hitel után évi 3,6 milliárd eurót kell törleszteni.

15:10 - A kormány első két évéről rendezett vitanapot csütörtöki ülésén az Országgyűlés. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vitaindítójában azt mondta: a kabinet gazdasági, intézményi és bizalmi válsággal találta szembe magát megalakulásakor, de mindháromra voltak válaszai, és Magyarország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

Egy DK-s akció miatt késve kezdődött az ülés

Kis késéssel kezdődött el az Országgyűlés ülése, a Demokratikus Koalíció (DK) független képviselői ugyanis fideszes politikusokat és üzletembereket ábrázoló táblákat helyeztek el az ülésteremben, az elnöklő Latorcai János pedig azok eltávolítására szólította fel a teremszolgákat. A KDNP-s országgyűlési alelnök közölte, amíg ez nem történik meg, az ülés nem kezdődik el.

A teremszolgák ezután kivitték a papírból kivágott, fotókkal illusztrált figurákat, amelyek narancssárga mezben ábrázolták Orbán Viktort, Simicska Lajost, Nyerges Zsoltot, Töröcskei Istvánt, Győri Tibort, Mészáros Lőrincet, Pintér Sándort, Lázár Jánost, Rogán Antalt, Kósa Lajost és Varga Tamást.

Az MTI-t a DK arról tájékoztatta, a "11 tagú oligarchaválogatottal" arra akarták felhívni a figyelmet - a kormány két évét is értékelő ülés elején -, hogy "amíg az ország elszegényedik, addig a fideszes politikusok és a Fidesz-közeli vállalkozók gyarapodnak".

A kormányfő is kijelölhető központi hivatal irányítására

A miniszterelnök is kijelölhető lesz kormányrendeletben központi hivatal irányítására. Navracsics Tibor erről szóló törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárással - 213 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 18 tartózkodás mellett - fogadta el az Országgyűlés.

A javaslat indoklása nem tért ki arra, hogy mely központi hivatalt érintheti a változás. A Miniszterelnökséghez kerül viszont a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amelynek irányítását eddig a közigazgatási miniszter látta el; Győri Tibor ugyanakkor már a beiktatása után jelezte, hogy államtitkárként a Kehi irányítása is átkerül hozzá.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára arról is döntött a Ház, hogy bevezeti a Miniszterelnökségen működő államtitkár intézményét, mivel törvény eddig csak a Miniszterelnökséget vezető államtitkárról rendelkezett.

Plenáris ülés óracserével - június 14. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: A cselekvés két esztendeje volt

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az elmúlt két év a nagy változások időszaka volt, a vergődés helyett a cselekvés két esztendeje. Erre Magyarországnak szüksége volt - szögezte le.

Kiemelte: ez volt az a két év, amikor a magyar családok mindent megtettek azért, hogy ha lehet "közös erőfeszítéssel együtt másszunk ki" abból a gödörből, amit az adóssághegy jelentett az államnál, a költségvetésnél, az intézményeknél, a családoknál. Ezt a gödröt - fordult a szocialistákhoz - önök ásták minden magyar család számára. Válságban volt az állam, a gazdaság, és bizonyos értelemben a közbizalom és a politika - állapította meg.

Összegzésében kitért arra, hogy az elmúlt két évben a görög utat kellett elkerülni, Magyarország Európán belül egy súlycsoportban volt Görögországgal. Míg azonban Görögország messze nem került ki a válságból, "mi magyarok viszont büszkék lehetünk".

Magyarország polgárainak közös munkája eredményeként sikerült lezárni egy küzdelmes időszakot, a stabilizáció korszakát - hangoztatta, hozzátéve: nem csak a költségvetési hiánycélt sikerült betartani, csökkenteni tudták a költségvetési hiányt és az államadósságot is. Azt mondta, sikerült eljutni odáig, hogy az erőfeszítéseket az Európai Bizottság is elismeri, és közel van az ország ahhoz, hogy 2013-ra a mintegy tíz éve zajló túlzottdeficit-eljárás megszűnjön.

Európában elsőként a magyarok vezették be az igazságos tehermegosztást - emelte ki Rogán Antal, hozzátéve: továbbra is azt gondolják, ez jó, és a következő két évben is ragaszkodni fognak az igazságos tehermegosztás politikájához.

Amikor szavait a szocialisták padsoraiból nevetés fogadta, azt mondta, az MSZP-sek számára a bankok, a nagyvállalatok érdeke szent, és csak egy út volt: hogyan lehet növelni a személyi jövedelemadót, hogyan lehet fokozni a magyar családok terheit. A magyar parlament 2010-ben egyértelműen a családok oldalára állt, a gyermeket nevelő családok jövedelme emelkedni tudott - szögezte le, hozzátéve: új korszak következik, amelynek célja, hogy minél sikeresebbé tegyék a magyar embereket.

Az elmúlt két év döntései közül kiemelte még a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának csökkentését, és a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotását. Helyrehozták a csorbát, amit 2004. december 5. okozott - mutatott rá.

Rogán Antal a szocialisták laptopján szereplő "fizess" feliratról azt mondta: ez régi kampányszlogenjük volt, de úgy tűnik az új is ez lesz, ha valamiért véletlenül kormányra kerülnének, akkor a politika ismét a nagycégek, bankok oldalára állna az emberek helyett.

Megjegyezte: az, hogy a szocialisták ott ülnek a parlamentben, minden alkalommal emlékeztet arra, hogy Magyarországnak nemcsak jövője, hanem múltja is van. A múltat szerinte ők testesítik meg, Magyarország jövője pedig azon múlik, hogy a következő két évben tudják-e folytatni, és be tudják-e fejezni a változásokat.

14:01 - Navracsics: az ország 2014-ben erősebb lesz, mint 2010-ben volt

Gazdasági, intézményi és bizalmi válsággal találta szembe magát a 2010-ben hatalomra került kormány Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint, de - mondta - a kabinetnek mindháromra volt válasza, amelynek köszönhetően az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön, az Orbán Viktor vezette kormány első két évéről szóló országgyűlési vitanapon tartott vitaindítójában kijelentette azt is, hogy az ország közelebb került a kitűzött célokhoz.

A megtett feladatok közül a fideszes politikus kiemelte a költségvetés stabilitásának megteremtését, az új alaptörvény megalkotását és azt, hogy a kabinet, amikor csak teheti, az ország polgáraihoz fordul.

Navracsics Tibor szerint 2010 tavaszától, amikor a Fidesz-KDNP pártszövetség soha nem látott győzelmet aratva kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, semmi nem mehetett úgy tovább, ahogy addig, részben a gazdasági világválság miatt, részben azért, mert a politika már 2006-tól sem tudott segíteni a magyar gazdaságon. "Magyarországon már két évvel korábban elkezdődött a gazdasági válság, mint más országoknak" - közölte, kijelentve: az ország költségvetési hiányból rekordot döntött.
Elhúzódó belpolitikai bizalmi válság is sújtotta az országot ekkor - tette hozzá, és emlékeztetett az őszödi beszédre, de szerinte intézményi válság is kialakult. A hármas válság felőrölte a tartalékokat - mondta, hozzátéve: azért kért az akkori ellenzék nagy mandátumot a választóktól, hogy minél nagyobb változást érhessen el.

Az új kormány tevékenységei közül elsőként a gazdasági válság kezelésére tért ki Navracsics Tibor. "Megteremtettük a költségvetési stabilitást" - közölte a hiány 3 százalék alá szorításáról, hangsúlyozva: mindez nemcsak hitelt ad az országnak, de erre alapozva a szociális megújulás is megkezdhető. Mint mondta: 3,9 százalékkal csökkent a gyermekes családok adóterhelése, és a kormány 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál az arányos személyi jövedelemadó bevezetésével.

A külföldi tőke honorálja a reformokat - jelentette ki, utalva arra: növekszik a hazánkba érkező működő tőke nagysága.

A válságkezelés érdekében tett lépések között említette még a GDP-arányos államadósság mértékének csökkentését, de hozzátette azt is: bár a csökkentés terén Európa élbolyába tartozunk, még mindig az egyik legeladósodottabb tagállam Magyarország.

Egy nemzetközi versenyképességi rangsor eredményit ismertetve közölte: a visegrádi országok közül a legnagyobb javulást Magyarország érte el.
A miniszterelnök-helyettes a bizalmi válság felszámolása érdekében tett lépésként említette, hogy a kormány, amikor csak teheti, az emberekhez fordult, kikérve véleményüket. Az intézményi válságra adott válaszként beszélt az új alaptörvényről, amelyre épülve sarkalatos törvények sora született meg. Ezek az ezredforduló kihívásaira válaszolva kirajzolják a magyar közélet kontúrjait - mondta.

Az új kormányzati szerkezethez új területi egységek is tartoznak - közölte, majd beszélt a többi közt az új kormányhivatalok felállításáról.

Navracsics Tibor az európai uniós elnökségi feladatokról szólva - amelyeket szerinte teljesen előkészítetlenül vettek át a korábbi kormánytól - azt mondta: a nehézségek ellenére a kormány rendkívül sikeres elnökséget bonyolított le. A miniszterelnök-helyettes javuló foglalkoztatási adatokat is ismertetett beszédében.

"Nem állítom azt, hogy a kormány tökéletes munkát végzett. Sok hibát vétettünk, mert nagyon sok munkát akartunk elvégezni" - jelentette ki, utalva, azt róják fel a kormánynak, hogy a döntésekről nem egyeztet és gyorsan cselekszik. Ezzel kapcsolatban azt mondta: "rendkívüli állapotban éltünk 2010 és 2012 között".

Úgy vélte, a kitűzött célokhoz közelebb került az ország. Szerinte 2014-ben az ország gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt, partnere lehet a nagy nyugat-európai gazdaságoknak.

Fontosnak nevezte azokat a kormányzati lépéseket is, amelyek egy munka alapú gazdaság megteremtését célozzák. A tíz éven belül létrehozandó 1 millió új munkahelyről szólva pedig kijelentette: ha ezt nem sikerül elérni, az ország lemarad az európai gazdasági növekedéstől.

13:52 - Választási ígéreteivel és állampolgári véleményekkel szembesítik a Fideszt a szocialisták

A szembesítés napja lesz a kabinet eddigi tevékenységéről szóló parlamenti vitanap, a szocialisták választási ígéreteivel és az elmúlt hónapokban hozzájuk eljuttatott állampolgári véleményekkel szembesítik a Fideszt - mondta Mesterházy Attila csütörtökön, a plenáris ülés megkezdése előtt tartott sajtótájékoztatján.

Az Orbán-kormány kétéves munkáját értékelő vitanapot kezdeményező MSZP-elnök úgy fogalmazott: a kormány nem a nemzet, hanem saját érdekeit képviseli, tudatosan okoz kárt egyes társadalmi csoportoknak, gazdasági szektoroknak, és felelőtlen, mert nem változtat dilettáns gazdaságpolitikáján, nem néz szembe hibáival, kudarcaival, hanem mindent a szocialistákra és a nemzetközi válságra próbálja fogni.

Elmondta, hogy az MSZP-frakció nyáron "nem megy szabadságra", tagjai szakmai egyeztetéseken és fórumokon vesznek részt, döntően arra keresve választ, hogyan lehet véget vetni a középosztály lecsúszásának, elszegényedésének és a fiatalok elvándorlásának, miként lehet új munkahelyeket teremteni, illetve több lehetőséget adni a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Mesterházy Attila ezt azzal indokolta, hogy az így eléjük kerülő véleményeket összesítik és beépítik majdani választási programjukba.
A csütörtöki kormányértékelő vitanapról azt mondta: nem sokat vár tőle, biztos abban, hogy a Fidesz továbbra is minden problémáért a szocialistákat okolja majd, "még az időjárásért és azért is, hogy ha valaki egy másik pártból vörös csillagot visel". "De két éve ők kormányoznak, ezért vállalni kell a felelősséget, legkésőbb 2014-ben, amikor a magyar emberek leváltják ezt a kormányt" - jelentette ki az MSZP elnöke a sajtótájékoztatón, amelyen a szocialista képviselőcsoport tagjainak többsége is ott volt.

13:40 - A kormányfő is kijelölhető központi hivatal irányítására

A miniszterelnök is kijelölhető lesz kormányrendeletben központi hivatal irányítására a parlament csütörtöki döntését követően. Navracsics Tibor erről szóló törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárással - 213 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 18 tartózkodás mellett - fogadta el az Országgyűlés.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára arról is döntött a Ház, hogy bevezeti a Miniszterelnökségen működő államtitkár intézményét, mivel törvény eddig csak a Miniszterelnökséget vezető államtitkárról rendelkezett.

Áder János köztársasági elnök május 29-én nevezte ki - a tárca nélküli miniszterré előlépő Varga Mihály addigi helyére - a Miniszterelnökséget vezető államtitkárrá Lázár Jánost, a Miniszterelnökség másik két államtitkárává pedig Szijjártó Pétert és Győri Tibort.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításával arra is lehetőség nyílt, hogy kormányrendelet a miniszterelnököt jelölje ki központi hivatal irányítására. A jövőben ha egy központi hivatalt a kormányfő irányít, akkor ő nevezi ki és menti fel a szervezet vezetőjét, az irányítással összefüggő bizonyos hatásköröket pedig a Miniszterelnökséget vezető vagy ott dolgozó államtitkárra ruházhatja át.

A javaslat indoklása nem tért ki arra, hogy mely központi hivatalt érintheti a változás. A Miniszterelnökséghez kerül viszont a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amelynek irányítását eddig a közigazgatási miniszter látta el, de Győri Tibor már a beiktatása után jelezte, hogy államtitkárként elsősorban a kormány tevékenységével, döntéseivel kapcsolatos jogi koordinációt irányítja majd, s a Kehi irányítása is átkerül hozzá.

A törvénymódosítás szerint főszabályként a kormánybiztosok titkársága is a Miniszterelnökségen belül működik majd. Ha azonban a kormánybiztos miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, akkor titkársága a kinevezése szerinti minisztériumban lesz.

A törvényjavaslat hétfői expozéjában Rétvári Bence államtitkár azt mondta, az indítvány a sajtóból már megismert, a kormány szervezetátalakítási szabadságába tartozó módosításokat tartalmaz. Az MSZP viszont azzal érvelt, hogy Szijjártó Péter és Győri Tibor kinevezése törvényellenes volt, mivel a parlament csak a mostani változtatással teremtette meg ennek jogi alapját.

13:29 - Benyújtották az NKA törvény módosítását

A emberi erőforrások minisztere lesz a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az NKA-ról szóló törvény módosítását, amelyet csütörtökön terjesztettek a Ház elé. Az Alapnál létrehozzák az alelnöki posztot.

A módosító javaslatot Puskás Imrével közösen jegyző L. Simon László (mindketten fideszes képviselők) június 18-tól a kultúráért felelős államtitkári posztot tölti be, helyét az NKA élén, az indítvány értelmében Balog Zoltán miniszter veszi át.

A módosítás azonban bevezeti az alapnál az alelnöki pozíciót, melyet - mint L. Simon László csütörtökön az MTI-vel közölte - várhatóan az eddigi elnök fogja betölteni, így irányítva az NKA működését.

A Nemzeti Kulturális Alap a törvény szerint a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott, elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot — ágazati stratégiai döntéseivel összhangban — a kultúráért felelős miniszter gyakorolja és felel annak felhasználásáért, egyben ő az Alap elnöke.

Az Alap alelnökét a javaslat értelmében a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.

13:19 - DK-s akció miatt kis késéssel kezdődött az Országgyűlés ülése

Kis késéssel kezdődött el az Országgyűlés csütörtöki ülése, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői ugyanis fideszes politikusokat és üzletembereket ábrázoló táblákat helyeztek el az ülésteremben, az elnöklő Latorcai János pedig azok eltávolítására szólította fel a teremszolgákat.

A KDNP-s országgyűlési alelnök közölte, amíg ez nem történik meg, az ülés nem kezdődik el.

Az MTI-t a DK arról tájékoztatta, a "11 tagú oligarchaválogatottal" arra akarták felhívni a figyelmet - a kormány két évét értékelő ülés elején -, hogy "amíg az ország elszegényedik, addig a fideszes politikusok és a Fidesz-közeli vállalkozók gyarapodnak".

Korábban:

A második Orbán-kormány utóbbi két évéről tart csütörtökön vitanapot az Országgyűlés.

A képviselők a 13 órakor kezdődő ülésen először arról a kormányzati törvényjavaslatról határoznak, amely alapvetően a Miniszterelnökség szerkezetének átalakításáról szól, de ez az indítvány teremti meg annak lehetőségét is, hogy kormányrendeletben a miniszterelnök is kijelölhető legyen központi hivatal irányítására.

Ezt követően az Orbán-kormány elmúlt két évéről tartanak politikai vitát Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője kezdeményezésére. A vitát Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyithatja meg, aki - az Országgyűlés honlapján elérhető napirend alapján - negyven percben ismertetheti a kabinet munkáját. A kormányoldal és az ellenzék összesen 130-130 percben mondhatja el véleményét erről, amire Navracsics Tibor időkeret nélkül reagálhat viszontválaszában.

A politikai vitanap megtartásához 78 aláírást, az összes képviselő ötödének támogatását kellett összegyűjteni, amit a szocialisták jobbikos és LMP-s politikusok segítségével tettek meg.

Az ülésnap a kormányzati képviselők által kezdeményezett, víziközmű-szolgáltatással összefüggő törvénymódosítások általános vitájával ér véget.

A parlament a következő héttől rendkívüli nyári ülésszakába kezd.

Olvasóink írták

  • 18. elemér 2012. június 16. 16:27
    „Magyar euró: kell nekünk egyáltalán? Menedzsment fórum (mfor.hu)
    Pont péntek reggel közölte rádiós interjújában Orbán Viktor, Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. Ma nincs olyan út, mely az eurózóna kikerülésével, a kelet felé való nyitással oldja meg a magyar gazdaság problémáit. Ott tartunk már, hogy a Szlovákoknak kell kioktatni Orbán Viktort.”
  • 17. elemér 2012. június 16. 09:15
    „Ujabban cikkek jelennek meg, amihez nemlehet hozzászólni. Folytassuk akkor csak itt továb. Az elmult 2 év azt mutassa, hogy az ország letért az Eu. normáktol gazdaságilag és politikailag. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugati életszinvonal egyre messzeb lessz a magyar embernek. Ez amiröl kellene most vitázni, de erröl szó se lehet. Itt továbra is arrol folyik a vita, hogy mennyivel jobb ez ma, mint a szocik vagy komcsik voltak. Ez semmivel se jobb, söt rosszab. Ez a szakemberek véleménye. Az unio megoldja problémáit, de Mo. erre képtelen lessz. Egyre nagyob rizikoknak lessz kitéve az ország. Ezt hozta az elmult 2 év és ez lessz a jövö. Ezért kellet uj alkotmány. Ezen elmélkedjen a magyar ember.”
  • 16. gjozsi88. 2012. június 16. 08:56
    „7-es józsibá, a Jobbik nem tesz tönkre semmit, a Jobbik már erre a szemétdombra született. Ez a zsigeri ellenszenv, és a mesterségesen generált gyűlölet a párt iránt, számomra egyértelmű megerősítés, hogy rájuk kell szavazni. Aki idióta, az meg remélje a fidesztől, meg az többi kommunista maradványtól a felemelkedést, hamég 22 év után is van olyan hülye, hogy bízzon bennük.”
  • 15. machers 2012. június 16. 07:56
    „13.rommel2 2012.06.15. 20:47
    Csak szólok, mert megint csak kiröhögteted meged!
    Pillanatnyi figyelmetlenséged miatt megint nem a cikkhez passzoló szöveget másoltad be a gyűjteményedből. Fuss neki még egyszer, és egy pár mondatban fejtsd ki véleményedet kormányod elmútkétévéről!
    Ha tényszerű akarsz maradni, akkor használd gyakran "dilettáns", "lopás", "személyi kultusz", "kommunizmus", "hazugság", "rablás" szavakat. Ezek jellemzik leginkább az elmútkétévet.
    Támaszkodj ezek helyett a KSH, az ÁKK adataira, és meglátod, hogy lényegesen tehetségtelenebb, gátlástalanabb banda vagytok, mint a szocik voltak.
    Frankón visszakanyarodtatok az ötvenes évek kommunista diktatúrája felé. Ez neked, mint csapajev utódjának jó, de a zembereknek, akiket ti csúnyán átvertetek, megloptatok, nagyon rossz.”
  • 14. elemér 2012. június 16. 01:57
    „Ott nem a baloldal vagy jobb oldal a probléma hanem a karrier politikusok, akik mind a rendszerváltás elött kapták a kiképzést. Kell pár generáció mire normális politika jön létre. Normális amit az unioban normálisnak tartanak és nem amit Orbán szajkózik, mert az fasizmus.”
  • 13. rommel2 2012. június 15. 20:47
    „A HAZUGSÁG , LOPÁS , CSALÁS ,
    BALOLDALI POLITIKAI ESZKÖZÖK !!!
    A JUTALMUK PEDIG A PÉNZ ,
    EGY DARAB PAPIR KIS FECNIKRE VÁGVA !!!”
  • 12. LAZA 2012. június 15. 17:19
    „Jellemző!
    Navrasics egyik legutóbbi nyilatkozata szerint,attól morzsolódott le a fidesz szavazótábora mert túl sok népszerű "sic"intézkedést hoztak és ezeket a szavazóik nem értették meg!Ergo!Kb.másfél millió ember komplett idióta mert képtelen a fidesz népszerű intézkedéseit megérteni.”
  • 11. elemér 2012. június 15. 13:07
    „Rövid összefoglaló a kormány két évéröl: drágulások, adózások, hazudozások és megtorlások.”
  • 10. embertelen 2012. június 14. 20:05
    „Orbán kormányzó hozzászólása volt a legjobb, ma nem hazudott semmit a nemzetnek, bezzeg a többiek hazudtak helyette, mint a vízfolyás.”
  • 9. Eva- 2012. június 14. 19:32
    „http://www.demokratikuskoalicio.hu/index.php/2011-12-05-15-42-05/dkhirek/2768-dk-az-oligarcha-valogatott”
  • 8. xverax 2012. június 14. 19:03
    „...szakképzés négyről három évre csökkentése kiszolgáltatottá tette a tanulókat...
    ez régebben pedig működött, 1 hét iskola 1 hét gyakorlat.....

    ...Vagyis az egyházügyi törvény betöltötte azt a feladatot, hogy megtisztítsa, "gyomtalanítsa" a "burjánzó" egyházak tömegét, és így csak azok maradnak meg, amelyek valóban vallási tevékenységgel, hitvallással rendelkeznek...
    főleg a hitgyüli.. szerintem semmilyen egyházat nem kellene államilag támogatni
    1 forinttal sem, amelyik képtelen eltartani magát az nem is kell.....

    mintegy 143 milliárd forintnyi ki nem fizetett "sárga-csekk" adósságot görget a lakosság.
    ez is igaz, de ez nem 2 év alatt keletkezett...

    385 milliárd forint maradt a családok kasszájában az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével, amelyekhez egyéb kedvezményeket is társítottak.
    ez azokat a melosokat nem hatja meg akik kevesebbet kapnak fizetés (???) címen.

    ez volt az a két év, amikor a magyar családok mindent megtettek azért, hogy ha lehet "közös erőfeszítéssel együtt másszunk ki" abból a gödörből, amit az adóssághegy jelentett az államnál, a költségvetésnél, az intézményeknél, a családoknál.
    nemigen volt választása egy családnak sem mást tenni....”
  • 7. gjozsi88 2012. június 14. 18:02
    „5. Jimmybátyó
    A jobbik számunkra nemzeti katasztrófát jelentene!
    Azt sem tudják megmondani mit akarnak!
    Kilépnének az unióból.......mint a norvégok példájával igazolva, hogy kivül is van élet.....de nem tudják bemutatni a gazdaságunk azonos pioritásait a norvégéval!
    Nem tudják alátámasztani, akilépés után a térség gazdasági közösségében ,amit tovább is fenntartana, hogy tudnánk megmaradni! A visszatérő vámok mértékén felüli versenyképesség növelést kellene produkálni a konkurens országokhoz képest, miközben nincs fejlesztési forrás, aki biztosítaná, azt meg támadja, ellenségnek tartja!
    Nem tudja igazolni a nemzeti összefogás általa vizionált autonómiai igényét, ugyanis a választásokon a külhoni magyarok nem kérnek az itthonról érkező nacionalizmusból, helyette az integrációra törekvő RMDSZ-t és HID-t támogatják!”
  • 6. Primax 2012. június 14. 14:55
    „" Navracsics: Európa élvonalában a gazdaságpolitikánk...Most várni kell még, hogy Európa is erősödjön, ám ilyen tempóban fejlődve szerinte a 2014-es választásig lehetővé válhat, hogy megközelítsük Európa fejlettebb államait." ( vg.hu - ma )
    No comment.”
  • 5. Jimmybátyó 2012. június 14. 14:54
    „Dehogy mennek a levesbe! FIDESZ-MSZP-DK nagykoalíció hogy meglegyen a kétharmad a JOBBIKKAL szemben!
    Össze nő ami össze tartozik!”
  • 4. hehe08 2012. június 14. 14:31
    „Még szerencse, hogy nem 2007-tel példáloznak vagy 2008-cal.... mert akkor mást kéne mondani......”
  • 3. Primax 2012. június 14. 14:30
    „˝Az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt˝
    2014-ben mentek szépen a levesbe, fiúk...:)”
  • 2. embertelen 2012. június 14. 14:19
    „Arra azért kíváncsi vagyok, vajon hányszor fognak emútnyócévezni a fideszes hozzászólók, szerintem annyira rá vannak kattanva, hogy még tíz év múlva is ezt fogják szajkózni.”
  • 1. machers 2012. június 14. 12:03
    „Szerencsére nem nagyon kell vitatkozni.
    A győztes szabadságharc ellenére az adósság májusban az eddigi legnagyobb mértékű volt. Ja, azt még tegyük hozzá, hogy azzal együtt, hogy lerabolták a zemberek jövőjét a mnyp "államosításával".
    http://akk.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d-71f805d83db1.ivy”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiraboltak egy kisboltot Veszprémben

Az Egyetem utcai kisbotot délután öt óra után rabolták ki. Tovább olvasom