Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Orbán: új közbiztonsági stratégiára van szükség

Magyarországon új közbiztonsági stratégiára és büntetőpolitikára van szükség - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Belügyminisztérium állománygyűlésén.
Aláhúzta: a rendőrség sikeres működésének nem lesz pénzügyi akadálya. A miniszterelnök életpályamodellt ígért a rendőröknek.

A kormányfő beszédében leszögezte: az új közbiztonsági stratégia miatt van szükség személycserékre. Úgy vélekedett: nem várhat jobb, eredményesebb munkát azoktól a vezetőktől, akiknek az időszakában szétestek a rendre ügyelő szervezetek; az új vezetők sikeresebb, színvonalasabb munkát tudnak majd végezni, mint elődeik.

A miniszterelnök a rendőrségtől azt várja, hogy a magyarországi problémákat oldja meg, ha kell, külföldi minta alapján, de magyar eszközökkel, módszerekkel, a magyar választópolgárok javára.

Orbán Viktor szavai szerint a közbiztonság nemzeti ügyének megteremtéséhez nem elegendő csupán a rendőrség működésének feljavítása. Hozzátette: új büntetőpolitikára van szükség, amelynek lényege, hogy nem a bűnözőket kell mentegetni, hanem az áldozatok oldalára kell állni; a legkisebb törvényszegést is számon kell kérni.

Hangsúlyozta: a törvényes rend helyreállítása és védelme egyedül és kizárólag az állami szervek feladata, nincs szükség magánkezdeményezésekre, nem fogadnak el semmilyen félkatonai szervezetet vagy gárdát.

A kormányfő azt ígérte, hogy a négyéves kormányzati ciklus végére a Belügyminisztérium állományába tartozók számára megalkotnak egy "életpályamodellt" szabályozó törvényt.

Kiemelte: olyan törvényre van szükség, amelyben számok, előrejutási lehetőség, egzisztenciális perspektíva és jövő van garanciális jelleggel. Ezt nem lehet egyik napról a másikra meglépni - fűzte hozzá azzal, hogy ha "nyolc évig tartott a züllés, akkor a felemelkedés és a dolgok rendbetétele is igényel egy kis időt".

Négy évnek azonban elégnek kell lenni ahhoz, hogy garanciális elemeket tartalmazó életpályamodellt alkossanak a rend őrei számára - vélekedett a kormányfő.

E modell tartalmazná a lakáshoz jutást, a gyermekek taníttatását, azt, hogy ne kelljen második állást vállalniuk a rendőröknek, és azt is, hogy a korrupcióra való nemet mondás nem egzisztenciális, hanem erkölcsi kérdés - közölte Orbán Viktor, aki szerint a rendőri szakmának megbecsültnek kell lennie.

A kormányfő a beszédében azzal indokolta Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezését, hogy ezzel is világossá tette, nincs idő soha ki nem próbált emberekre, módszerekre, továbbá felkészülésre, kísérletezésre, hanem szükség van a stabilitásra.

Kiemelte: tapasztalt, sikeres és a rendőrök által is respektált miniszterre volt szükség. "Ki is fogok mellette tartani végig, amíg az önök teljesítménye egyébként indokolja ezt" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: Pintér Sándor szabad kezet kapott, még azokat a személyi döntéseit is elfogadta, amelyeknél esetleg más megoldás is szóba kerülhetett volna.

Mint mondta, az elmúlt években állandó átalakulás volt a rendőrségnél, más-más minisztériumhoz, más-más miniszter vezetése alá kerültek a rendőrök, ennek eredményeképpen képtelenek voltak teljesíteni. Hozzátette: szervezeti értelemben garantálni fogja az állandóságot, mert ehhez a munkához kiszámíthatóság, biztonság kell.

Az új rendőri vezetőktől a kormányfő a hivatástudat fontosságát hangsúlyozva azt kérte: mutassanak példát jogkövetésből, törvénytiszteletből.

A Nemzeti Együttműködés rendszeréről szólva Orbán Viktor azt mondta: a változások közül az egyik legfontosabb a rend és közbiztonság ügye, amelyben radikális, mélyreható változást akarnak.

A közbiztonság romlásáért az elmúlt nyolc év politikáját tette felelőssé, azzal, hogy nincs ésszerű magyarázat a rendőrség létszámának drasztikus csökkentésére, a forráskivonásra és 2002 után a büntetőpolitika szigorának enyhítésére; a helyzetet csak súlyosbította, hogy a hatalmi elit azt gondolta, következmények nélkül lehet visszaélni a hatalommal és egyes bűnszervezetek pedig valósággal beépültek a magyar közigazgatásba.

Szintén az elmúlt nyolc évről szólva úgy vélekedett: az a közösségellenes formákat helyezte előnybe a normakövető magatartással szemben. Hangsúlyozta: a közösség érdekének mindig magasabbnak lennie, mint a magánérdeknek és a közösségi érdekeket a magánérdekkel szemben is be kell tartani és tartatni, ez a rend lényege.

A kormányfő szavai szerint ha nem fordítják vissza folyamatot, akkor a becsületes emberek baleknak fognak feltűnni a törvényt semmibe vevő emberek szemébe; ez visszafordíthatatlan erkölcsi leromlást jelent, amit semmiféle kormányzati erővel nem lehet megfékezni. Úgy vélekedett, hogy a "huszonnegyedik órában vagyunk" és rendőrségtől a becsületes emberek megsegítését kérte.

Elmondta még, hogy áprilisban a választópolgárok intelligens döntést hoztak, mert bár könnyen elcsábulhatott volna a többség az alkotmányos rend keretein kívülre, úgy döntöttek, hogy a kormány megy, a demokrácia marad; alkotmányos forradalmat hajtottak végre, ám elvárják, e keretek között biztonságos, mélyreható legyen a változás.

A kormányfő megígérte még, ősztől visszavesznek, hogy ősztől az "alkotmányos körültekintés és gondosság" szellemében lassulni fog a törvényhozás munkája.

Olvasóink írták

  • 5. kőmarad 2010. július 17. 15:54
    „Életük végéig pénzelné a volt államfőket a Fidesz

    A volt államfőknek járó juttatások időbeli korlátját törölné el az a törvénymódosítás, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
    Az Országgyűlés honlapján közzétett jogszabálytervezet szerint a módosításnak kettős célja van: egyrészt a volt köztársasági elnöknek járó juttatások időbeli korlátjának eltörlésével a törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy a volt államfő tapasztalataival, ismereteivel és nemzetközi kapcsolatrendszerével élete végéig aktívan tudja az ország érdekeit szolgálni. Másrészt lehetővé teszi azt is, hogy a volt köztársasági elnök feladatának ellátásához szükséges pénzügyi feltételeknek a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésén belül történő biztosításával, a mindenkori kormánytól függetlenül tudja ellátni feladatait.
    A javaslat rögzíti, hogy a volt köztársasági elnököt lakáshasználati jog illeti meg, amelynek biztosításáról a Köztársasági Elnöki Hivatal gondoskodik. Ezt követően a volt köztársasági elnököt megillető lakás fenntartásáról is a hivatalnak kell gondoskodnia. A rendelkezés értelmében, amennyiben a volt köztársasági elnök a tisztségét legalább két éven át betöltötte, nincs időbeli korláthoz kötve a volt köztársasági elnök gépkocsihasználati joga.
    Az indítvány tartalmazza, hogy ha a volt köztársasági elnök a tisztségét legalább két éven át betöltötte, a kétfős titkárság alkalmazását sem kötnék időbeli korláthoz.
    Kitérnek arra is, hogy a törvénymódosításnak nem célja a volt miniszterelnök tekintetében a törvény alapján neki járó juttatásokra vonatkozó időbeli korlátok eltörlése. A rendelkezés értelmében a volt miniszterelnököt változatlan ideig illeti meg a kétfős titkárság alkalmazása, valamint a személygépkocsi-használat. Az indítvány rögzíti azt is, hogy a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény a Köztársasági Elnökség fejezeten belül egy külön címben határozza meg egyrészről a volt köztársasági elnök juttatásaihoz szükséges keretet, másrészről azt a pénzügyi keretet, amelynek felhasználásáról a volt köztársasági elnök rendelkezni jogosult.
    Az indítvány szerint a volt elnököknek járó juttatások nem csupán az aktív elnöki szerep joggal kijáró utólagos elismerését szolgálják, hanem hivatali idejük lejártával megváltozott feladataiknak ellátását is segítik. E feladatokat a mandátum lejártától eltelt idő önmagában nem korlátozza.”
  • 4. kőmarad 2010. július 17. 15:45
    „Az Európai Uniónál akkreditált tudósítók pontosan tudják, mely kérdések tabuk, melyek minősülnek kényesnek, mely témákat nem illik piszkálni, mely események azok, amelyeket totális hallgatás vesz körül. De ugyanígy tudják ezt az unió alkalmazottai is, akiknek jól jövedelmező állásuk szűnhet meg egyik pillanatról a másikra, ha fecsegnek.

    Nemrégiben az Európai Bizottság egyik munkatársa mondta suttogva lapunknak: megint kivetette magát valaki az egyik brüsszeli üvegpalotából. Az öngyilkosság oka: az alkalmazott teljesítményének kedvezőtlen kiértékelése.

    Nem illik arról sem cikkezni, hogy mennyit keresnek - illetve tehetnek zsebre legálisan vagy majdnem legálisan - az Európai Parlament képviselői, akik havi 7665 eurós fizetésük mellé vehetnek fel még naponta háromszáz eurót azzal, hogy aláírják jelenléti ívüket. Amit havi húsz alkalommal is megtehetnek úgy, hogy reggel aláírnak, majd a nap fennmaradó részét akár az unió intézményein kívül töltik.
    Jár még nekik majd havi húszezer euró munkatársak, szakértők vagy kutatók állandó vagy eseti foglalkoztatására, valamint havi 4200 euró, amellyel elsősorban a képviselő hazájában lévő irodája fenntartására szolgál. Hogy Magyarországon a parlamentben hazai költségvetésből tartják fenn az uniós képviselők otthoni irodáit, azaz ez az összeg zsebben maradhat, más kérdés. De a választott képviselőknek az ingyen utazástól (beleértve a taxit) az általános utazási térítésig még számos dotált szolgáltatás jár.

    Az európai uniós biztosok még ennél is jobban járnak anyagilag. Azonban amilyen bőkezűen gondoskodik az unió sok tízezer alkalmazottjáról, olyannyira feltűnő érdektelenséget mutat az alapvető tájékoztatási feladatai ellátásában. Akár abban, hogy újságírók és az unió munkája iránt érdeklődők minél egyszerűbben és gyorsabban kaphassanak információt és érhessék el az illetékeseket.
    Az utóbbira egyetlen példa. Aki rákattint az ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/about/team/index_en.htm internetes címre, ahol José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csapatának tagjait sorolja fel, nem találja nevüknél e-mail címüket.
    A múlt hónapban Barroso hivatalának egyik alkalmazottjánál ezt szóvá tettem. A hölgy először nem akarta elhinni a tényt. Miután kértem, nézze meg saját honlapjukat, csodálkozott és ígérte, azonnal intézkedik. A honlapon azonban három nappal később sem látszott változás. Újabb telefon, mire a hölgy ,,elmagyarázta", hogy az e-mail cím hiánya rendjén van.

    Kényes kérdések feltevésének esetén az unió tájékoztatása kimerül az érdeklődő ,,lepattintásában".
    Lapunk az elmúlt években több alkalommal megkérdezte az OLAF-ot, az Európai Unió csalás elleni hivatalát, vajon vizsgálja-e az uniós pénzekkel kapcsolatos magyarországi visszásságokat és visszaéléseket. A kérdés-felelet játék szinte kivétel nélkül minden esetben ,,menetrendet" követett.
    Az először szóban feltett kérdés elhangzása után megkérték annak írásos elküldését. Ezután szünet következett. Telefonos érdeklődésre kiderült, az eredeti kérdésnek nyoma veszett. Kérték ismételt elküldését. A megismételt kérdés elküldése után automatikus értesítés érkezett, amely tudatta, a címzett nincs hivatalában. A soron következő címzett pedig addig füle botját sem mozgatta, ameddig telefont nem kapott. Ezután - kérésre és vonakodva - határidőt jelölt meg a válaszadásra. A válasz nélkül lejárt határidő után a telefonos érdeklődésnél kiderült, a ,,kérdés összetett volta" miatt több háttérintézmény ,,dolgozik" a válaszon. Majd megjött a semmitmondó, lakonikus válasz, amely szerint az uniós pénzek elköltésében gyanítható visszásságokat a magyar hatóságoknak kell megvizsgálniuk.

    A kényes, tisztán politikai jellegű kérdések megválaszolása hasonló sémát követ. Megjegyzendő, hogy a ,,jól viselkedő újságírók" - azaz a másfél ezres brüsszeli akkreditált tudósítói had szinte teljes egésze - szóban vagy írásban feltett kérdéseire az esetek óriási többségében azonnal, de legkésőbb órákon belül kap választ. E kérdések vagy technikai jellegűek vagy olyanok, amelyek nem minősíthetők ,,konfrontálódónak".
    A kényelmetlen kérdéseket feltevők munkáját egyébként - érdekes módon - árgus szemmel figyelik. Amiről olykor visszajelzés is érkezik.
    Lapunkban évekkel ezelőtt megjelent egy valóban ,,ártalmatlan", a tiltott vegyi anyagok témájában írt tudósítás, amelyben egy bizottsági tisztségviselő is megszólalt. A bizottságtól a cikk megjelenését követően kifogás érkezett, amely szerint a leírtak nem pontosan fedik a szóvivő által mondottakat. Miután megkértem a kifogásoló bizottsági alkalmazottat, hogy kérjen teljes fordítást a cikkről, mert bizonyára csak kivonatost kapott, az ügy ennyiben maradt.

    A tájékoztatás Barroso bizottsági elnök második mandátumi idején sem javult, mint azt egy legutóbbi eset is példázza.

    Catherine Ashton uniós főképviselő, az EU külügyeinek vezetője június 20-án, vasárnap nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözölte az izraeli kormány ,,bejelentését". Hogy milyen bejelentésről van szó, azt a slendriánul megfogalmazott nyilatkozott nem említette, de egyértelműen arra célzott, hogy a Gázai övezet őrei enyhítettek azon tilalmi listán, amely a másfél millió agyongyötört, többször szétbombázott, blokád alatt tartott palesztint elérő árucikkek bevitelét, illetve azok tilalmát szabályozza.

    A nyilatkozat ezt az intézkedést ,,bátorítónak" találta, amelyet ,,ha életbe léptetnek" ,,jelentős javulást eredményez" és ,,pozitív előrelépést" jelent. A fél oldal terjedelmű nyilatkozat terjengős bekezdéssel ér véget, amelyben Catherine Ashton ismételten Gilad Salit foglyul ejtett izraeli katona azonnali szabadon bocsátását követeli.

    Catherine Ashton hivatalának nyolc kérdést tettem fel a nyilatkozat kapcsán. Az első kérdés azt tudakolta, hogy miért sürgette a katona szabadon bocsátását e nyilatkozatában is, miközben nem emlékeztetett arra, hogy az izraeli hatóságok több ezer palesztint tartanak fogságban úgy, hogy nem is tudják, mivel vádolják vagy gyanúsítják őket.
    Megkérdeztem azt is, miért nem hívja fel az izraeli kormányt, ne kövessen el - mint egy legutóbbi, a
    Gázai övezet elleni támadást vizsgáló ENSZ-jelentés megállapítja - háborús és emberiség elleni b?nöket.
    Szerettem volna tudni, miért nem hívja fel a palesztin területeket megszálló kormányt, hogy a lopott palesztin területekre épített, családokat kettétépő falat rombolja le és egyáltalán, engedelmeskedjen az ENSZ Biztonsági Tanácsa számos határozatának és vonuljon ki a megszállt területekről. Azt is megkérdeztem, miért nem jutott eszébe felszólítani az izraeli kormányt, vessen véget intézményes és társadalmi diszkriminációjának az Izrael területén élő arabokkal szemben.

    Maja Kocijancic, Catherine Ashton szóvivője négysoros válaszában arra kért, olvassam el főnöke egy héttel korábban, az Európai Parlamentben elhangzott beszédét, valamint azon ,,következtetéseket", amelyeket a tagállamok június 14-i csúcstalálkozóján születtek a Gázai övezet ügyében. Arra is megkért, hogy az Európai Tanács tavaly december 9-i következtetéseit is olvassam el, valamint a kvartett (ENSZ, USA, EU, Oroszország) elmúlt hónapokban tett nyilatkozatait.

    Ezt követően José Manuel Barroso bizottsági elnök hivatalához fordultam azzal, hogy attól tartok, ha Ashton szóvivője válaszát nyomtatja ki lapunk, akkor az az olvasóinkat a KGST-időkre emlékeztetheti, amikor nyugati újságírók kényesnek ítélt kérdéseinek megválaszolása helyett a szovjet illetékesek a hírlapírót az éppen hivatalban lév? kommunista pártfőtitkár beszédeinek tanulmányozására buzdították. Arra is kértem Barroso hivatalát, utasítsa Ashton irodáját a kielégítő válasz megadására.

    Barroso irodájának négy napra volt szüksége a következő válasz elküldésére:

    ,,Megkértem Catherine Ashton szóvivőjét, hogy pontos részletekkel szolgáljon azon nyilatkozatokról, amelyeket az alelnök adott. Ugyanakkor a KGST-vel való hasonlata egyáltalában nem helyénvaló és nem segíti az együttműködés szellemét. Állásfoglalás esetében azt közölni fogjuk, de nehéz válaszolni olyan ügyekre, amelyek inkább állítások, mint kérdések."

    Az adófizetők pénzén működő uniós tisztségviselő tehát rendreutasítja a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó tudósítót.

    Ashton szóvivője ezt követően már négyoldalas, sűrűn teleírt levelet írt, amely részletezte az EU dicséretes igyekezetét a ,,közel-keleti békefolyamat" ügyében, amely ,,békefolyamat" a kritikusok szerint csak azért létezik, hogy a gyarmatosító ez alatt vég nélkül bővítse az ENSZ által is illegálisnak nyilvánított településeit a megszállt palesztin területeken.

    Maja Kocijancic levele végén reményét fejezte ki, hogy ,,áttekintése" kielégítően tájékoztatja a Magyar Nemzet olvasóit és kérte, hogy az ezzel kapcsolatban a lapunkban megjelenő cikkekre mutató ,,linkeket" küldjem el neki.

    Válaszomban azt írtam, hogy a küldött áttekintés nem a feltett nyolc kérdésre válaszol, és ,,mint minden esetben, szerény kompromisszumkeresőként" megelégednék azzal, ha a nyolc kérdésből legalább a legelsőre választ kaphatnék, azaz hogy Ashton nyilatkozatában miért említette meg Salit kiszabadítását, amikor nem említette több ezer palesztin fogoly kiszabadításának szükségességét.

    A szóvivő végső válasza így hangzott: ,,Hiszem, hogy az EU közel-keleti politikája túlságosan összetett ahhoz, hogy azt egyetlen kérdésre lehessen leszorítani. Igyekeztem elmagyarázni az EU célját és hogy mit teszünk. Hiszem, hogy válaszomban minden kérdésére feleltem."

    A levélváltás idején jelent meg a nagy tekintélyű, az Európa jövőjével és annak legsúlyosabb kérdéseivel friss megközelítésben foglalkozó Friends of Europe (Európa Barátai) kiadásában megjelenő negyedéves folyóirat, a Europe´s World nyári száma, amelyben a veterán svéd politikus Pierre Schori írt cikket ezzel a címmel: Ideje, hogy az EU közölje Izraellel, elég, ami elég. A cikk egymondatos bevezetője szerint az uniónak be kell fejeznie passzív hallgatását a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban, és meg kell mondania véleményét.

    Lapunk úgy érzi, mint minden jóakaratú ember és intézmény, égető felelőssége megtennie mindent a világbékéért, annak ellenére, hogy eszközei parányiak. A világbékének pedig éppen az egyre inkább felforrósodó Közel-Keleten bekövetkező meggondolatlan lépés vethet véget.

    Az Európai Uniónak a béke megőrzésében nem csak felelőssége óriási, de eszközei is hatalmasak. Brüsszel politikájának nem lehet célja, hogy e téren növelje a feszültséget azzal, hogy elfedi azt a szakadékot, amely egyrészt az uniós vezetés és a tagállamok, másrészt a polgárok között húzódik a Közel-Kelet ügyében.
    Az Eurobarometer 2003-as felmérése szerint az uniós polgárok elsőként Izraelt, másodikként az Egyesült Államokat tekintették a világbékére legveszélyesebb országnak. Észak-Korea és Irán csak utánuk következett. A felmérést az Európai Bizottság külső nyomásra leállította és - mint arról lapunkban nemrégiben beszámoltunk -, azt nem kívánja megismételni. Az akkori közvélemény-kutatás eredményeit a BBC Világszolgálata által megrendelt, 27 országban 28 ezer ember megkérdezésével elvégzett közvélemény-kutatás 2007-ben megerősítette.

    Milliárdok békéje nem tehető kockára azzal, ha az unió és a tagállamok kormányának többsége nem nevezi néven a ,,gyermeket". Azaz nem szögezi le, hogy a 21. században egy magát demokratikusnak nevező ország nem gyarmatosíthat, nem tarthat milliókat kényszerű nyomorban, nem kormányozhat az apartheid elveit alkalmazva, nem követhet el háborús és emberiség elleni bűnöket, nem fenyegetheti tetszése szerint térsége országait, azokat nem rohanhatja le, tarthatja részeit megszállva úgy, hogy e közben az Európai Unió a megszálló országnak mintegy folyamatos jutalmazásaként rohan előre különleges kapcsolatok kiépítésében, számára különleges adatok kiszolgáltatásában, azaz megjutalmazza, amiért az ENSZ határozatait az izraeli kormány évtizedek óta semmibe veszi.

    Ahhoz pedig jobb, ha hozzászokik az unió, hogy az erre vonatkozó, számára kínos kérdéseket mind többen és mind hangosabban teszik fel.”
  • 3. kőmarad 2010. július 17. 14:34
    „orbán eddig semmit nem tett. méghogy tyúklopás nem lesz. minden nap 5 cigánybűnözés gyilkosság történik. ezekről a sajtó nem ír. amíg orbán nem oldja meg a bajt addig kell a gárda”
  • 2. Álmodozó 2010. július 17. 12:00
    „Igen, új törvények kellenek és a takarítást padláson kellene kezdeni.Még mindig szálka az emberek szemében a képviselők 28 000000 forintos, számla nélküli költségtérítése, és a rájuk is vonatkozó törvények betartása.”
  • 1. Jandex 2010. július 16. 19:36
    „"Orbán: új közbiztonsági stratégiára van szükség"
    sanyibá el is kezdte a konkurencia megfélemlítését Újpesten./2 db k.gránát szakszerű felhasználásával,"sajnos" a bombagyáros "ditmárklodóval" még folynak az egyeztetések./”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Július végére csökkenhet a balatoni szúnyoginvázió

A szakemberek szerint július végére enyhülhet az esténként turistariogatóvá váló balatoni… Tovább olvasom