Kisalföld logö

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 19°C | 34°C Még több cikk.

Orbán szerint az EU-s paktum minden pontja elfogadható

A Jobbik ellenzi a paktum aláírását. Cséfalvay Zoltán szerint Matolcsyt félreértették a 47 ezer forint ügyében.
02:20 - Az uniós fisklális paktumról, a gyümölcsösökről és az egyházi státusz megítéléséről szóló általános vitákkal zárult a parlament hétfői ülésnapja keddre virradó éjjel.


Martonyi: az uniós fiskális paktum összhangban van a magyar érdekekkel

Martonyi János külügyminiszter az uniós paktum elfogadásáról szóló javaslat expozéjában azt mondta, a pénzügyi válság "megroppantott" pár eurózóna tagállamot, ezért olyan uniós stabilitási mechanizmust hoztak létre, amelynek segítségével a átvészelhetőek a kritikus időszakok. Kiderült azonban, hogy ennél többre van szükség.
A szerződés Martonyi János szerint összhangban van a magyar célokkal és érdekekkel. Hozzátette: Magyarországnak nem érdeke egy többszintű, megosztott Európa. Közölte azt is: azokat a feltételeket, amelyeket a szerződés tartalmaz többségében az ország még nem tudja teljesíteni, de meg fog ezeknek felelni akkor, amikor csatlakozik a valutaunióhoz.
Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: Magyarországnak elementáris érdeke az euró stabilizálódása és az egész európai közösség fennmaradása. Mint mondta, a parlament előtt lévő megállapodás fontos lépést jelent a válság legyőzésére, ugyanakkor azáltal nem csökken, hanem nő Magyarország érdekérvényesítő képessége. Pálffy István (KDNP) emellett azt hangsúlyozta, a kormányoldal azért kéri a szerződés elfogadását, mert az szerintük semmilyen tekintetben sem korlátozza Magyarország gazdasági szuverenitását, sőt azáltal megőrizhetővé válik az ország versenyképessége.
Az MSZP vezérszónoka, Szekeres Imre szükségesnek, de nem elégségesnek nevezte a megállapodást. A szocialista politikus örömének adott hangot, amiért a Fidesz paktumot kezdetben elutasító álláspontja később igenre változott, de hangsúlyozta, a többi európai szociáldemokrata párthoz hasonlóan további lépeseket sürgetnek az európai gazdasági és társadalmi krízis megoldására.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik nevében annak a vélemények adott hangot, hogy a paktum felszámolja Magyarország nemzeti szuverenitását és gazdasági önállóságát. A jobbikos politikus megismételte pártja álláspontját, miszerint Magyarország európai uniós tagságáról, illetve a szóban forgó paktumról is közvetlenül ki kellene kérni a magyar lakosság véleményét.
Scheiring Gábor (LMP) úgy fogalmazott, azokkal értenek egyet, akik a válságot félreértő struccpolitikának tartják a paktum megfogalmazását. Kiemelte: az unió jelenlegi válsága nem kezelhető hasonló, minimális tűzoltással, a problémák megoldásához több és mélyebb integrációra lenne szükség.
Gyurcsány Ferenc, a parlamenti frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció vezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor a paktum elfogadását kérte napirend előtti felszólalásában.

Vita a gyümölcsösök összeírásáról

Rétvári Bence államtitkár a gyümölcsös ültetvényekről szóló törvénymódosítás általános vitájában, az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta, a jogszabály változtatását azon európai uniós előírásai indokolják, amelyek az alma, a körte, az őszi- és a kajszibarack ültetvények felméréséről rendelkeznek. Mint mondta, ezt az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi, a gazdáknak pedig semmilyen teendővel, illetve költséggel nem jár.
Varga Géza, a Jobbik képviselője frakciója támogatásáról biztosította a javaslat előterjesztőjét, ugyanakkor kiemelte más, Magyarországon elterjedt gyümölcsfákat - például a meggy, a szilva, vagy a cseresznye ültetvényeket - is érdemes lenne felmérni. Ugyanígy vélekedett az LMP-s Vágó Gábor is, aki közölte: támogatják a javaslatot, de nem értik miért akar a kormány ismét "pápább lenni a pápánál" azzal, hogy csak az Európai Unió által megszabott gyümölcsfákat kívánja összeírni.
Az ülést levezető elnök lezárta a javaslat általános vitáját.

Vita az egyházakról

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosításának, valamint az egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános vitájának expozéjában Lukács Tamás, a beterjesztő vallásügyi bizottság nevében felidézte, a törvény megalkotásánál először elismerték a történelmi egyházakat, de további 85 egyház ügyében kellett dönteni. Ezért megkeresték a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), amely végül nem foglalt állást a kérdésben.
Ezért egy módosítással most a bizottság hatáskörébe utalják annak eldöntését, hogy melyik szervezet kaphat egyház besorolást - ismertette. Szászfalvi László államtitkár azt mondta, a kormány támogatja az előterjesztést.
Demeter Zoltán (Fidesz) azt mondta, az eddig meglévő 14 mellé most újabb 13 szervezetet vehetnek fel a listára, jelezte ugyanakkor, hogy volt, aki kifejezetten kérte, hogy ne nyilvánítsák egyházzá őket.
Lendvai Ildikó (MSZP) hangsúlyozta: korábban azt ígérték, hogy az, aki megfelel a követelményeknek, megkaphatja az egyház státuszt, de ez nem így történt. Kifejtette, hogy a legrosszabb döntést hozták, mivel politikusok hozhatnak majd politikai döntést a bizottságban, és jelezte: ő maga 19 olyan szervezetről tud, akik megfelelnek az egyházi besorolás feltételeinek.
A jobbikos Mirkóczki Ádám azt hangsúlyozta, pártja elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, mert előkészítetlen, és nem gondolták végig, ezért nem fognak szavazni a kérdésben. A képviselő feltette a kérdést, hogy ha az MTA saját magát alkalmatlannak tartotta a kérdésben állást foglalni, akkor milyen alapon utalják bizottsági hatáskörbe annak eldöntését, hogy melyik szervezet lehet egyház.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát.

Napirend utáni felszólalásában Lenhardt Balázs (Jobbik) Budapest hőseire emlékezett, és felidézett néhány 1945-ös visszaemlékezést az utcai harcokról.

Balczó Zoltán ezután lezárta a hétfői napirendet. A Ház kedd reggel 9 órakor folytatja a munkát.

21:40 - határozathozatalok, mentelmi ügyek

Budapest, 2012. február 13., hétfő (MTI) - Jóváhagyta az Országgyűlés a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést. A Szerbia és Magyarország közötti határforgalmi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat elfogadásával, valamint mentelmi ügyekkel és bizottsági tagcsere megszavazásával zárult a hétfői ülésnap határozathozatala.

Jóváhagyta a parlament a horvát EU-csatlakozásról szóló szerződést

Jóváhagyta az Országgyűlés a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést. A parlament 334 igen szavazattal, 5 jobbikos képviselő - Ferenczi Gábor, Gaudi-Nagy Tamás, Lenhardt Balázs, Pörzse Sándor és Z. Kárpát Dániel - tartózkodása mellett fogadta el Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztését, amely kihirdeti a Brüsszelben tavaly decemberben aláírt szerződést. A voksolás eredményét hosszan tartó taps fogadta a patkó minden oldaláról.
A külügyi tárca vezetője expozéjában azt mondta, Magyarországnak és a térségnek is történelmű jelentőségű esemény a horvát csatlakozás, amely fontos állomás Európa újraegyesítésének útján, és pozitív üzenetet közvetít: a bővítés - amely Európa erősítését szolgálja - nem áll meg.
A szerződés a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatoknak is új lendületet ad minden területen - jelentette ki Martonyi János, aki szerint a csatlakozás a magyar nemzetpolitika szolgálatában is áll. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Szerbia is rövid időn belül elnyeri a tagjelölti státuszt.
Az országgyűlési frakciók egyöntetűen támogatásukról biztosították a csatlakozást.
A parlamenti ülésen a szavazáskor részt vett a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete is.
Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban.
A horvátok 2005 márciusában kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek több mint hat évig tartottak.
Szlovénia után Horvátország lesz az egykori Jugoszlávia második utódállama, amely teljes jogú tagságot nyer az Európai Unióban.
Az Európai Unió még 2001 októberében írt alá stabilizációs és társulási megállapodást Horvátországgal, amely így potenciális tagjelöltté vált. Az Európai Bizottság 2004 áprilisában kedvező véleményt adott az ország csatlakozási kérelméről, és javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői júniusban hivatalosan tagjelöltnek nyilvánították Horvátországot.
2005 márciusában az EU-tagállamok külügyminiszterei elhalasztották a csatlakozási tárgyalások megkezdését, miután Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze úgy értékelte, hogy Zágráb nem működik teljes mértékben együtt a törvényszékkel, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgálja. Októberben - a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina felkutatására tett horvát erőfeszítéseket értékelve - a külügyminiszterek jóváhagyták a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Az első tárgyalási fejezetet 2006 júniusában zárták le, az utolsókat pedig 2010 júniusában nyitották meg. Az Európai Bizottság 2011 júniusában jóváhagyta Horvátország uniós csatlakozását, és az utolsó négy fejezet lezárását javasolta az EU tanácsának. José Manuel Barroso bizottsági elnök megerősítette, hogy Horvátország 2013. július 1-jén léphet be az unióba.
Martonyi János külügyminiszter a soros magyar EU-elnökség nevében 2011. június 30-án bejelentette: lezárultak a 2005 októberében megkezdett horvát EU-csatlakozási tárgyalások. Decemberben az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta Horvátország csatlakozási szerződését, amelyet december 9-én írtak alá.
Horvátországban januárban népszavazást tartottak az uniós csatlakozásról: a referendumon mintegy 44 százalékos volt a részvétel, és a megjelentek kétharmada támogatta az EU-s tagságot.

Elfogadták a szerb határellenőrzésről szóló javaslatot

A képviselők 329 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a Magyarország és Szerbia között kötendő megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A szerződés a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzését szabályozza.

Mentelmi ügyek - nem függesztettek fel mentelmi jogot

A hétfői ülésnapon két képviselő mentelmi jogáról döntöttek. Először a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésére rágalmazás miatt Rogán Antal (Fidesz) mentelmi jogáról döntöttek. A képviselők 48 igen, 274 nem és 1 tartózkodással nem függesztették fel a gazdasági bizottság elnökének mentelmi jogát.
Szintén rágalmazás miatt kellett nyilatkoznia a Háznak Tasó László (Fidesz) mentelmi jogáról is, de a képviselők 51 igen és 265 nem szavazattal ezúttal sem függesztették fel a mentelmi jogot.

Bizottsági tagcserék

A képviselők végül döntöttek arról, hogy a sport és turizmus bizottságban Zakó Lászlót alelnökké választják.


18:37 - A csongrádi halászházakról, az egészségügy helyzetéről, az egykulcsos adóról és az állattartásról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: visszakaphatja Csongrád térítésmentesen a halászházakat?

Vincze László (Fidesz) arra volt kíváncsi, visszakaphatja-e Csongrád térítésmentesen a korábban tulajdonát képező halászházakat? Kiemelte a nemzeti örökség védelmét, értékeinek megőrzését, és azt mondta, hogy a belvárosi épületegyüttes egyre komolyabb turisztikai érdeklődést vált ki.

Fónagy János államtitkár kiemelte: személyesen is reméli a város minél előbb visszakapja az ingatlanokat. Rámutatott: az állami tulajdonba kerülő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról kormány nyilvános határozattal dönthet. Arra bíztatott, a vonatkozó kérelmet minél előbb adják be.

MSZP: ki fog itt gyógyítani?

Garai István Levente azt kérdezte: ki fog itt betegeket gyógyítani? Az ellenzéki képviselő szerint az egészségügyben dolgozók és a rezidensek átlagbére folyamatosan csökken, és a mostani kötelező bérkompenzációra a kórházak nem kaptak egy fillért sem, ami további 10 milliárd forinttal fogja növelni az adósságállományukat. Az egészségügy "fideszes megmentésének" köszönhetően 2010-ben 1111, tavaly pedig mintegy 1200 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz, és több mint 2500 rezidensi felmondólevél vár "beélesítésre, és több mint 2500 orvos nem fog vállalni önkéntes túlmunkát - sorolta.

Az egészségügyben dolgozók fognak gyógyítani - válaszolta a kérdésre Halász János államtitkár, aki szerint a képviselő nem így dolgozik, "össze-vissza beszél, (...) és megint hazudott". Az államtitkár azt kérte, ne folytassa a riogatást.

Kifejtette: tavaly év végén 3,5 milliárdos különjuttatást kaptak a háziorvosok és a gyermekorvosok, így kéthavi kártyapénzt kaptak. Emellett egyszeri bérkiegészítést adott a kormány a népegészségügyi adóból, közel 42 ezer, "a frontvonalban dolgozó egészségügyi alkalmazott" kapott többletpénzt 3,4 milliárd értékben. Ez is mutatja, hogy az államtitkárság elkötelezett a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésében - hangsúlyozta.

A Jobbik az egykulcsos adó ellen szólalt fel

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy az egykulcsos adórendszer amennyit a gazdagoknak adott, azt a szegényektől vette el és sem igazságos, sem pedig célszerű és hosszú távon a társadalom elszegényedéséhez vezet. A Jobbik ehelyett adókedvezményt adna a termelő szférában dolgozóknak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában leszögezte: az adórendszer nem szociálpolitikai eszköz és a kormány szerint a jelenlegi adórendszer a középosztály felemelkedését szolgálja.

Emellett nem az újraelosztás a kabinet szerint a helyes út, hanem ha a kormány ott hagyja a jövedelmeket az embereknél, mert nem lehet minden jövedelmet az államon keresztül kiutalni.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: a kormánynak fontosabb az uniós jog, mint a magyar érdek?

Ferenczi Gábor (Jobbik) szerint az állattartásban Magyarországon az uniós normáknak való megfelelési kényszer sorra teszi tönkre a termelőket, mert a kormány az uniós jogszabályokat fölé rendeli a magyar érdekeknek. Példaként egy olyan esetet hozott fel, amikor kényszervágással öltek meg több tucat borjút is.

V. Németh Zsolt államtitkár a konkrét esettel kapcsolatban elmondta: az adott állományból a bevallás szerint szinte mindegyik ikerborjú volt, holott szakmai tapasztalat szerint a szarvasmarhánál mindössze 1-2 százalék az ikerellések aránya. Így a hatóságok rájöttek, hogy a termelő egy szomszédos tagállamból hozott be jelöletlen borjakat és azokat ikerellésként beállítva próbálta őket nyilvántartásba vennie, ezzel pedig az államtitkár szerint kockáztatták Magyarország jó hírét.

MSZP: hogyan károsítják a Malév utasait?

Simon Gábor (MSZP) a Malév csődje kapcsán azt kérdezte, a kormány végezett-e felmérést, hogy mekkora a károsultak száma. Arra is kíváncsi volt, hogy őket hogyan kívánják kártalanítani.

Fónagy János államtitkár válaszként közölte, az eset előzmények nélküli volt, de a kormány gyorsintézkedésként kétmilliárd forintos kárelhárítási összeget állapított meg. Hozzátette, a Malév honlapján megtalálható, hogy mire van szükség a jegyvisszatérítéshez.

LMP: az új közoktatási törvény rombol

Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, hogy a közoktatási rendszer nem csökkenti a meglévő különbségeket és nem ad mindenkinek lehetőségét a felemelkedésre. Hozzátette, hogy az új közoktatási törvény továbbviszi a rombolást, mert a kevésbé tehetős gyermekeket kizárja a felsőoktatásból.

Halász János oktatási államtitkár azt mondta, hogy a képviselő először azzal vádolta őket, hogy a rendszer fenntartja az esélyegyenlőtlenségeket, aztán pedig azt, hogy a kormány ezt a szisztémát akarja szétverni.

Hangsúlyozta, hogy senki nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy anyagi okokból ne tudjon továbbtanulni, mert ezt segíti a diákhitel.

Az állami erdőkről kérdezett a Fidesz

Tasó László (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy a Start-munkaprogramokban milyen együttműködés várható az állami erdőgazdaságok és az önkormányzatok.

Tállai András sikerről számolt be, mert 456 önkormányzat részesült a szociális célú tűzifavásárlási támogatásban.

Jobbik: meg lehet élni nettó 47 ezer forintból?

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt kérdezte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter komolyan gondolta-e és továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy meg lehet élni havi nettó 47 ezer forintból.

Cséfalvay Zoltán idézte a miniszter szavait, amely szerint a Start-munkaprogramban résztvevő 205 ezer ember nettó 47.000 forintos tényleges bért kap majd, ami egy kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti a program résztvevőit

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI (galéria)

18:15 - Interpellációk, azonnali kérdések
A végtörlesztésre vonatkozó interpelláció után az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezek között felvételi eljárása, valamint a bűncselekmények számának növekedése egyaránt szóba került.

Jobbik: a módosok nyerészkedtek a végtörlesztésen
Egyed Zsolt (Jobbik) szerint a végtörlesztés legfőbb nyertesei a legfelsőbb politikai körökből kerültek ki. Mint mondta, számos kormányzati képviselő törlesztett 30-40 millió forintot, ők az árfolyamgát miatt csaknem 8 millió forintot takarítottak meg.

A politikus felhívta a figyelmet arra: jogszabály tiltja, hogy vagyonosodási vizsgálat során a végtörlesztésre szánt pénzek eredetét ellenőrizze az adóhatóság.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy 1070 milliárd forintnyi jelzáloghitelt végtörlesztettek az emberek, ezzel a lakosság devizahitel-kitettsége mintegy ötödével csökkent. Az államtitkár azt is elmondta, hogy 5,5 millió forint volt az átlagos végtörlesztési összeg.

Hozzátette, hogy a vagyonosodási vizsgálat során nem kell figyelembe venni azokat az összegeket, amelyeket végtörlesztésre fordítottak az emberek.

Egyed Zsolt a választ nem fogadta el, a képviselők azonban 188 igen, 49 nem és 3 tartózkodással megszavazták azt.

MSZP: 30 éve nem volt példa a felvételi eljárás meghosszabbítására
Hiller István (MSZP) szerint a felsőoktatási felvételi ügyében teljes a káosz, a jelentkezőknek fogalmuk sincs, milyen feltételekkel jelentkezhetnek egy-egy intézménybe. Azt mondta: mivel január végére tarthatatlanná vált a helyzet, a kormányzat az utolsó pillanatban kilenc nappal meghosszabbította a jelentkezést. A képviselő arra kérdezett rá: pontosan mi késztette erre a lépésre az oktatási kormányzatot.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában azt mondta, hogy Hiller Istvánnak "kiváló érzéke van a dramatizáláshoz". Hozzátette: a tárca konzultált néhány iskolával, amelyek azt közvetítették, a diákoknak még szükségük van néhány napra, a minisztérium pedig úgy vélte, ezzel semmilyen érdek nem sérül.

"Ha ezt nem tettük volna meg, most azt a kérdést kaptuk volna, miért nem hosszabbítottunk a határidőn" - jelentette ki az államtitkár, aki arról is beszámolt: a tárca napról napra követi a jelentkezési adatokat. Ebből az derül ki: épp annyian jelentkeztek eddig, mint az elmúlt években ilyenkor.

Jobbik: növekedett a bűncselekmények száma
A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta, hogy utoljára 2001-ben követtek el annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2010-ben. Emlékeztetett a Fidesz ígéretére, miszerint két hét alatt rendezi a közbiztonság ügyét, mégis 13,5 százalékkal emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma. Ezek között a személyek sérelmére elkövetett, valamint az esőszakos cselekedeteké is növekedett, ugyanakkor számban szintén emelkedést mutatottak a felderítetlen esetek.

A képviselő hosszasan sorolt idősek sérelmére elkövetett erőszakos bűneseteket, amelyeket a statisztika szerint "eltérő kultúrájú személyek" követtek el. Arra volt kíváncsi, mit jelent ez a kategória.

Kontrát Károly államtitkár emlékeztetett arra, hogy Pintér Sándor belügyminiszter már beiktatásakor a statisztikák növekedését vetítette előre, ami a rendőrség határozottabb fellépésének köszönhető, valamint annak, hogy az emberek bíznak a testületben és bátran fordulnak bejelentéssel a hatósághoz.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy a Jobbik egyetlen olyan törvényt sem szavazott meg, amely a közbiztonság jobbá tételét szolgálta.

LMP: mikor menesztik a nemzetgazdasági minisztert?
Scheiring Gábor azt kérdezte, mikor vállalja a miniszterelnök a felelősséget, és meneszti a nemzetgazdasági minisztert. Szerinte 1,5 év alatt a kormány elszalasztotta a történelmi lehetőséget, és eljátszották a lehetőséget az érdemi gazdasági rendszerváltásra. Ne bujkáljanak a felelősség elől, gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, és ebben Matolcsy György leváltása az első lépés lehet - hangoztatta az ellenzéki politikus.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, ő nem kormányfő, s nem gazdasági miniszter, és nem káderfelelőse a kormánynak.

Ugyanakkor kiemelte: Európában miközben a korábban, nálunk stabilabbnak hitt nemzetgazdaságok rossz eredményeket produkálnak, addig a magyar gazdaság azonban stabil. Minden esély megvan arra, hogy amikor Európára a gazdasági növekedés korszaka köszönt, Magyarország az egyik legversenyképesebb szerkezetű állam lehet - emelte ki.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI (galéria)

17:20 - Interpellációk
A közfoglalkoztatás, a felsőoktatási keretszámok, a diósgyőri kohászat és a politikai korrupció is terítékre került az interpellációk során a parlament hétfői ülésén.

MSZP a közfoglalkoztatásról
Kövér László házelnök az elsőként felszólaló, a közvetlenül az "éhségmenet" akcióból érkező Nyakó Istvánnak (MSZP) felajánlotta, hogy felszólalása előtt átöltözhet, de a képviselő nem élt a lehetőséggel.
A politikus arra emlékeztetett, hogy egy éve Czomba Sándor államtitkár "Abaújban megígérte, hogy a közfoglalkoztatás rendszere több lesz, jobb lesz, szebb lesz". A képviselő kijelentette, hogy egy év után úgy érzi, ezek a szándékok nem váltak valóra.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár válaszul azt mondta: lehet, hogy 47 ezer forintból nehéz megélni, de 170 ezer ember a szocialista kormány idején csak 28.500 forintot kapott ellátásként, amiből még nehezebb.

Az éhségmenetről szólva azt mondta: azért nem csatlakoztak hozzá többen, mert az emberek többsége tudja, hogy nehézségeiket nem az elmúlt másfél év okozta, „a menetet pedig azok vezették, akik a padlást is lesöpörték az elmúlt időszakban".

Nyakó István nem fogadta el a választ. A képviselők közül viszont 232-en szavaztak igennel, 54-en nemmel és 39-en tartózkodtak.

Jobbik: drasztikusan csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát
Balczó Zoltán (Jobbik) arra utalt, hogy az oktatási kormányzat csökkentette az államilag finanszírozott keretszámokat, a 2011-es 53.450 helyett idén 33.070 hallgató képzésének költségeit fedezi az állam. A politikus emlékeztetett arra, hogy a 2008-as népszavazás előtt a kormánypártok még kiálltak a felsőoktatás olyan finanszírozása mellett, amelyik a családok anyagi helyzetétől függetlenül lehetővé teszi, hogy minden fiatal olyan pályára léphessen, amelyeikre hivatott.

Réthelyi Miklós miniszter válaszában leszögezte, hogy a Fidesz és a kormány társadalmi érdeknek tekinti a fiatalok képzésének támogatását. Hozzátette, a Széll Kálmán terv viszont bemutatta, hogy 2011-2014 között milyen lépésekre van szükség az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. Ezek között szerepelt a felsőoktatás államilag támogatott férőhelyeinek csökkentése. Hangsúlyozta, hogy ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert a szocialisták eladósították az országot - jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 214 igennel 56 nem ellenében megtette azt.

A diósgyőri kohászat újraindításához kért segítséget a Fidesz
Sebestyén László (Fidesz) arra kérdezett rá, hogy a kormány milyen segítséget tud nyújtani ahhoz, hogy Miskolc-Diósgyőrben újraindulhasson a kohászat.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válasza előtt felkérte a teremőröket, hogy vigyék el asztalára a Gúr Nándor által odahelyezett 47.000 forintot és juttassák el az MSZP frakcióhoz. Ezután áttérve a kérdésre, a válság egyik tanulságának nevezte az erős helyi ipar szükségességét.

Hangsúlyozta, hogy kohászatra is szükség van, de az uniós szabályozás miatt az állam ennek fejlesztésére nem tud külön támogatást adni. Ezért inkább a befektetők bevonását javasolta, amihez a gazdasági diplomácia eszközeit tudta felajánlani.

A képviselő, a választ elfogadta.

A politikai korrupció felszámolását sürgette az LMP
Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta az egyik legnagyobb problémát a politikai korrupció jelentette. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz a választások előtt azt ígérte, véget vetnek "az oligarchák uralmának". A politikus szerint azóta viszont módosították a közbeszerzési törvényt, megemelték az értékhatárokat és több tevékenységet is mentesítettek. Hangsúlyozta, hogy nem készült antikorrupciós stratégia, csökkent a kormányzati és az állami működés átláthatósága.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI (galéria)


Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette, a korrupció elleni harc nem csak a választási programjukban szerepelt, de az elmúlt szűk két évben az Állami Számvevőszékkel, a Legfelsőbb Bírósággal és a Legfőbb Ügyészséggel együtt olyan egyezményt írtak alá, amelyik a korrupció elleni fellépést kívánja összehangolni.

Ennek eredményeként kidolgoznak egy korrupcióellenes cselekvési tervet, amelyet éppen most hétfőn mutattak be. Hozzátette, az ügyészségek és a bíróságok azért kaptak többlet-költségvetési juttatásokat, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a korrupció ellen.

Schiffer András a választ nem fogadta el, a parlament tagjai viszont 190 igennel 56 nem ellenében megtették azt.

Jobbik: mi lesz azokkal, akiken a Nemzeti Eszközkezelő sem segít?
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint "az eszközkezelő által családok ezrei vannak átvágva a palánkon". Azt mondta: idén mintegy négyezer devizahiteles család fog utcára kerülni.

Kifogásolta, hogy az eszközkezelő segítésének igénybevételéhez a bankok engedélye is szükséges. Azt javasolta, hogy a cigányintegrációra szánt pénz egy részét is erre a célra fordítsa az állam.

Fónagy János államtitkár elmondta, hogy a kabinet még ebben az ülésszakban a parlament elé terjeszti a vonatkozó jogszabály módosítását. Eszerint a programba az egygyermekesek is bekapcsolódhatnak majd, és a kényszerértékesítésre jelölés is kikerül a feltételek közül. Elmondta azt is: 2014 végéig összesen mintegy 25 ezer lakás megvásárlására biztosít lehetőséget a program.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 193 igen , 51 nem és 6 tartózkodás mellett megszavazta azt.

15:55 - Még mindig napirend előtt

A kormány intézkedéseit kritizálták napirend előtt az ellenzéki képviselők a parlament tavaszi ülésszakának első napján, a szocialista Gúr Nándor 47 ezer forintot tett le a gazdasági államtitkár asztalára, hogy éljen meg ő ebből a pénzből, míg a kormánypártok a törvényalkotási munkáról és az egyházügyi törvényről beszéltek. A Fidesz javaslatára lekerült a napirendről a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítvány zárószavazása.

Orbán Viktor viszonválasza
Az ország új nemzetközi elkötelezettségére vonatkozó alkotmányos garanciákról, a strukturális reformok szükségességéről, valamint a középosztály megerősítéséről is beszélt a felszólalására elhangzott pártreagálásokat követő viszonválaszában a miniszterelnök. Orbán Viktor arra kérte a szocialistákat: európai képviselőik "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett".

LMP: a kormány nézzen szembe a valósággal!
Az LMP frakcióvezetője napirend előtt azt mondta, hogy a miniszterelnök "szemmel láthatóan" elvesztette a kapcsolatot a külvilággal, hiszen az országra támadó gaz erőkről, puccsról és összeesküvésről beszél, holott nem nemzetközi erők támadtak Magyarországra, hanem az embereknek kell súlyos problémákkal szembenézniük a kormány politikája miatt. Jávor Benedek egy most érettségizett diákot, egy vidéki munkanélküli pedagógust, egy hajléktalanokkal foglalkozó szociális munkást és egy kisvállalkozót mutatott be, akik a karzatról kísérték figyelemmel a felszólalást. A kormány diákok tízezrei előtt zárja be felsőoktatást, míg a szülők a devizaadósság mellett nem tudnak tandíjat is fizetni, emellett a kabinet nem segít a vidéki munkahelyteremtésben, kriminalizálja a hajléktalanokat és becsapja a magyar vállalkozókat - mondta Jávor Benedek, hozzátéve: ez a valóság, ezzel kell szembenézni, ideje lenne, hogy elkezdjenek végre kormányozni ezeknek az embereknek az érdekében.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, hogy bár Jávor Benedek négy embert idehozott, közben például egymillió ember a kormány intézkedéseinek köszönhetően megszabadult a devizahiteltől. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában számos helyen rosszabb a helyzet: Romániában például 15 százalékkal, Görögországban 20 százalékkal, de még Írországban is négy százalékkal csökkennek a nyugdíjak. A felsőoktatás kapcsán Jávor Benedekhez "mint volt tanárához, és vizsgáztatójához" fordulva azt mondta, a pályakövetési rendszer pontosan azt szolgálja, hogy kiderüljön, melyik a hasznos képzés és melyik nem. A vidéki élettel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány újranyitotta a kispostákat és a vasúti szárnyvonalakat.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz az egyházügyi törvényről
Gulyás Gergely fideszes képviselő az egyházügyi törvény kapcsán azt hangsúlyozta, hogy korábban Magyarországon Európában példátlan mennyiségben működtek egyházak, sok esetben azonban ezek nem valódi egyházként működtek, hanem gazdasági tevékenységet végeztek. Az Országgyűlés első körben 14 egyházat ismert el, most pedig újabb egyházak, köztük buddhista közösségek elismerésére tesznek javaslatot - ismertette.

Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy 200 egyház valódi életjelet nem mutatott, nem kérték elismerésüket, vagyis önmaguk beismerték, hogy nem működnek.

A Jobbik ellenzi az uniós paktum aláírását
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője az európai uniós fiskális paktumhoz való csatlakozást kritizálta. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak alapvető érdeke a paktum elfogadása.

KDNP a tavaszi ülésszak munkájáról
Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese felidézte, hogy a 2011-es év a törvényhozásban nem a leglassabb, legunalmasabb esztendő volt, hiszen nagyon feszített tempóban dolgozott az Országgyűlés. A kormánypárti politikus az ellenzéktől azt kérte, hogy vegyenek részt a most kezdődő tavaszi ülésszak törvényalkotásában, és ne "formális elzárkózással" oldják meg az ellenzéki munkát.
A közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára arról beszélt, a hogy a tavalyihoz képest "jóval szellősebb, lazább" lesz a törvényalkotása munka, hiszen míg 2011-ben 99 törvényt fogadtak el, addig most 42 szerepel a tervekben. Rétvári Bence hangsúlyozta azt is, hogy a törvény tárgyalására bőséges időkeret áll rendelkezésre, több időt kapnak az ellenzéki képviselők és társadalmi szervezetek is.

MSZP: éljen meg a miniszter 47 ezer forintból!
Gúr Nándor, az MSZP képviselője felszólalásában a létminimum alatt élő emberek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és szóvá tette, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint jól meg lehet élni 47 ezer forintból. Ezért a szocialista politikus a tárcavezetőnek, illetve államtitkárának, Cséfalvay Zoltánnak azt ajánlotta, hogy éljenek meg ők ebből az összegből egy hónapban, és felszólalása végén le is tett az államtitkár asztalára a 47 ezer forintot.

Gúr Nándor, aki maga is részt vett a múlt héten Miskolcról indult, munkát és kenyeret követelő "éhségmeneten", azt mondta, hogy a menet résztvevői adták össze a pénzt.

Cséfalvay Zoltán válaszában azt hangsúlyozta, hogy Matolcsy György azt mondta, hogy a 47 ezer forintos, közmunkáért adható bér "kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik 28.500 ezer forintból eddig rejtélyes módon meg tudtak élni". Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az összeg ugyan alacsonyabb, mint a minimálbér, de magasabb mint a segély.

Cséfalvay Zoltán arra kérte a szocialista politikust, hogy a pénzt vegye vissza, ez azonban nem történt meg.

Az MTI felvételei.

15:04 - Az első tavaszi ülésnap: napirend előtt

Az új, európai uniós fiskális paktum elfogadását javasolta az Országgyűlésnek Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának első ülésén napirend előtt mondott beszédében.

Orbán: az EU-s paktum minden pontja elfogadható

Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta: minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon az EU-s szerződéshez. Ezért azt javasolta a parlamentnek, fogadja el a paktumot.

Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené az ország versenyképességét - jelentette ki.

Leszögezte: Magyarország pozíciója mindenki előtt ismert, az ország népszavazással döntött az uniós tagság mellett, jövője az unió keretein belül van, sőt, Magyarország az unió további bővítésének erőteljes szószólója.
Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor a növekedés elkezdődik - mondta a kormányfő, hozzátéve: ezért már most késhegyre menő, egyfajta érdekérvényesítési verseny zajlik Európában, amelyben azok az országok lesznek győztesek, akik határozottabban állnak ki saját érdekeiért.

Orbán Viktor szerint a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközi, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy törekedni kell a megegyezésre.
Kijelentette: ennek szellemében kell tárgyalni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a jegybanki szabályozásról, az országgyűlési biztosok jogállásáról, a bírósági törvényről és a pénzügyi védőhálóról. Van esélyünk jó megállapodásokra - tette hozzá, ilyennek ítélve az uniós fiskális paktum ügyében születettet is.

Pártreagálások: kritika és támogatás a pénzügyi paktum ügyében

A kormánypártok mellett az MSZP is támogatja az uniós pénzügyi paktum elfogadásáról szóló határozati javaslatot - derült ki a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalása után elhangzott reagálásokból, amelyek során a Jobbik és az LMP képviselői ugyanakkor fenntartásaikat fogalmazták meg.
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre felismerte, hogy az utóbbi másfél év politikája zsákutca és olyan helyzetbe sodorta az országot, amilyenben rendszerváltás óta nem volt: a szövetségeseink kihátráltak mellőlünk".

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány egy olyan szerződés aláírását tervezi, amely nagyon szoros gazdasági és egyre szorosabb politikai unióba irányítja Magyarországot. Szerinte az eljárás is nagyon furcsa, hiszen a képviselők egy háttéranyagot kaptak, nem a szerződés teljes szövegét, mert a magyar fordításról még vitáznak, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy mihez kéri a kormány az Országgyűlés támogatását. A Jobbik szerint népszavazással kellene dönteni a kérdésben - erősítette meg a jobbikos politikus.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre egyszer hitet tett" Magyarország uniós tagsága, az integráció és az EU bővítése mellett. Az MSZP számára egyébként elfogadható a pénzügyi paktumról szóló határozattervezet - jelezte. A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a kormányfő "korábban sokszor háborút indított párbeszéd helyett", de amikor kompromisszumkész, akkor annak rögtön kézzelfogható eredménye van. Mesterházy Attila szerint "nem kellene annyit harcolni, ha a miniszterelnöknek lenne tekintélye és hitelessége Európában, így könnyebb lenne a magyar nemzeti érdekeket is képviselni".

A KDNP részéről reagáló Harrach Péter azt mondta, hogy egyértelműen európai és magyar érdeket képviselnek, és a KDNP mindig ezt a két szempontot együtt tartotta fontosnak. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: az a küzdelem, amit Orbán Viktor az ország érdekében végzett, a választópolgárok előtt is nyilvánvalóvá vált.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek és a kormánynak, amiért Magyarország érdekeit az unió különböző fórumain sikerrel és határozottan képviselte. Ez éles ellentétben áll olyan pártok képviselőivel, akik ugyanezeken a fórumokon nagyon sokszor a magyar érdekek helyett, az országot ért rágalmak elhárítása helyett pártérdeket jelenítettek meg.

Megemlékeztek Csurka Istvánról, letette az esküt Szél Bernadett LMP-s képviselő

A miniszterelnök felszólalása előtt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésén - amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök is megjelent - néma felállással megemlékeztek Csurka Istvánról, volt MDF-es, később Miép-es képviselőről, aki február 4-én hunyt el.

Ezt követően letette a képviselői esküt az LMP-s Szél Bernadett, aki a mandátumáról lemondott Kaufer Virág helyére érkezett a parlamentbe. Bár a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény Magyarországra változtatta az ország nevét az új képviselő még a Magyar Köztársaságra tett esküt. Az eskü szövegével kapcsolatban a házelnök kérésére az alkotmányügyi bizottság állásfoglalást adott ki, amelyet az Országgyűlés előtt is felolvastak. Az állásfoglalás rögzíti, hogy szükségesnek tartják a szöveg pontosítását, de addig is az eskü tartalmában és joghatásában is Magyarország alaptörvényére letett eskünek minősül.

Ezt követően a Költségvetési Tanács elnökének kinevezését, valamint államtitkári kinevezéseket ismertettek, illetve bejelentették, hogy a köztársasági elnök elfogadta Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondását. A kormánypárti és ellenzéki padsorokból egyaránt nagy tapssal fogadták, amikor Kövér László házelnök megköszönte volt államtitkár munkáját.


15:00 - Németh Zsolt úgy látja, nem véletlen, hogy közép-európai országok szólaltak fel először Magyarország mellett 

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Lengyelország és Litvánia kiállása Magyarország mellett hozzájárult a "vádaskodások elüléséhez", ezért a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés határozatban fejezze ki köszönetét a két ország vezetőinek.
Az államtitkár azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén beszélt a határozati javaslatokról. Mint mondta, az elmúlt időben "nagyon súlyos és megalapozatlan támadások érték Magyarországot, a magyar demokráciát, a magyar nép önrendelkezési jogát, szuverenitását", ami ellen "Lengyelország és Litvánia vezetői határozottan felszólaltak".

Annak, hogy a "vádaskodások elültek", egyebek mellett az volt az oka, hogy Magyarország megkezdte az Európai Unióval az egyeztetést, a magyar társadalom - például a január végi Békemenettel - "nagyon egyértelműen kinyilvánította a támogatását a kormányzati politika mellett", és az is segített, hogy Lengyelország és Litvánia kifejezte szolidaritását az országgal - mondta. Hozzátette: a lengyel és a litván kiállást követte a német kormányzó konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter támogatása is.

Németh Zsolt úgy látja, nem véletlen, hogy közép-európai országok szólaltak fel először Magyarország mellett, hiszen ezek az államok értik, hogy "a posztkommunizmus milyen lelki, politikai és gazdasági állapot, és hogy milyen nehéz végrehajtani egy radikális szakítást, és megkezdeni a posztkommunista hálózatok felszámolását".

Lengyelország és Litvánia "a közép-európai gondolat" mellett álltak ki, és ezt a gondolatot erősítheti meg a magyar Országgyűlés is, ha elfogadja a két határozati javaslatot a litván civilek és a parlamenti képviselők, illetve a lengyel civilek és politikusok, köztük Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érintő nemzetközi bírálatokkal szemben - emelte ki az államtitkár.

Mint mondta, a külügyi bizottság képviselőinek többsége támogatta a javaslatokat, a szocialista képviselők azonban nem, mert "pártpolitikai szemüvegen keresztül nézik" a kezdeményezést.
Németh Zsolt közölte: az Országgyűlés a jövő héten tárgyalja a javaslatokat.


14:55 - Orbán: léteznek az alkotmányos garanciák az új nemzetközi elkötelezettséghez

Az ország új nemzetközi elkötelezettségére vonatkozó alkotmányos garanciákról, a strukturális reformok szükségességéről, valamint a középosztály megerősítéséről is beszélt viszonválaszában a miniszterelnök hétfőn napirend előtt a parlamentben. Orbán Viktor arra kérte a szocialistákat: európai képviselőik "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett".

Egyelőre a miniszterelnökök egyeztetése zajlott le arról, hogy milyen legyen Európa pénzügyi paktuma, "eddig senki nem írt alá semmit" - reagált a napirend előtti felszólalása kapcsán elhangzott pártvélemények után a kormányfő Balczó Zoltán (Jobbik) szavaira. Orbán Viktor elmondta: az ez alapján létrejövő szerződést márciusban írják alá a miniszterelnökök, ám azt a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.

A kormányfő hozzátette: egyelőre értelmezni kell, hogy az új magyar alaptörvény szerint ehhez kétharmados vagy egyszerű többségű támogatásra lesz-e szükség, a kormány ennek tisztázására az Alkotmánybírósághoz fordult.

Szólt arról, hogy az alaptörvénybe is azért került be az ország fizetőeszközének megnevezése, hogy ha Magyarország csatlakozna az eurózónához, akkor a parlamentnek legyen módja arról kétharmados többséggel dönteni. Az új nemzetközi elkötelezettségre vonatkozó döntések szempontjából tehát léteznek a kellő alkotmányos garanciák - mutatott rá.

"Isten hozta az LMP-t a szabadságharcosok táborában" - kommentálta a miniszterelnök Jávor Benedek felszólalását. Az ellenzéki frakcióvezető azon megnyilvánulására, miszerint a fél százalékos strukturális hiánycél "gúzsba köti" a felzárkózó országokat, azt mondta: Magyarország 2012-es költségvetésében több mint 2 százalékos strukturális reform valósul meg, vagyis a fél százalék reális és teljesíthető.

Magyarországnak nem kell támogatnia olyan külföldről érkező vállalkozásokat, amelyek hozzáadott értéket nem állítanak elő, legalábbis olyat nem, amelyet a magyar vállalkozások ne tudnának megtermelni. Támogatni kell azonban azokat, amely olyan termékeket hoz létre, amelyre az ország önerőből nem lenne képes - fogalmazott Orbán Viktor, Balczó Zoltán egy másik felvetésére reagálva.

A kormányfő szerint 2002 és 2010 között a nagytőket a gazdasági súlya mellé a politikai hatalmat is megszerezte. "Ezzel én nem értettem egyet" - jelentette ki, azt javasolva, hogy Magyarország ne térjen vissza erre az útra. Szerinte a hatalmat a középosztály kezébe kell adni, amiben "nincs semmi elitellenesség, nagytőkére, gazdasági erőre szükség van", de nem mindegy, hogy az egyébként meglévő hatalom mellé a politikai közhatalmat is odaadja-e az ország ezeknek a csoportoknak.

Hangsúlyozta: a kormány a teljes középosztályban gondolkodik, ide értve az alsó középosztályt is, és szövetségre törekszik a nyugdíjasok és a középosztály között.

A miniszterelnök végül megköszönte Mesterházy Attila (MSZP) támogató szavait, és azt a segítséget kérte tőle, kérje meg az Európai Parlamentben dolgozó szocialista képviselőket: "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett". Mint mondta, "az ember úgy érzi, hogy hátba támadják", amikor egy magyar képviselő úgy fogalmaz: inkább képviselné Luxemburgot. Orbán Viktor szerint ki kellene iktatni azokat a "rossz gesztusokat", amelyek akadályozzák, hogy a kormány és az ellenzék között nemzetközi kérdésekben együttműködés jöhessen létre.

(Korábban a KDNP követelte Göncz Kinga szocialista EP-képviselő visszahívását, mert - hivatkozásuk szerint - a volt külügyminiszter az egyik internetes hírportálon megjelent nyilatkozatában azt mondta, "iszonyú rossz" országunk polgáraként jelen lennie Brüsszelben, "szeretne végre egy nagyon unalmas országot képviselni az EP-ben, amilyen például Luxemburg.")


14:31 - Így reagáltak a pártok Orbán Viktor beszédére

A kormánypártok mellett az MSZP is támogatja az uniós pénzügyi paktum elfogadásáról szóló határozati javaslatot - derült ki a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalása után elhangzott reagálásokból, amelyek során a Jobbik és az LMP képviselői ugyanakkor fenntartásaikat fogalmazták meg.

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre felismerte, hogy az utóbbi másfél év politikája zsákutca és olyan helyzetbe sodorta az országot, amilyenben rendszerváltás óta nem volt: a szövetségeseink kihátráltak mellőlünk". Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök a "felesleges és értelmetlen árnyékbokszolással" olyan konfliktusmezőkbe sodorta az országot, amely megszüntette az érdekérvényesítés lehetőségét.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja

Az uniós pénzügyi paktum szerinte sok ponton nem szolgálja Magyarország érdekét, mivel szükségtelen korlátozást jelent gazdaságilag az unióhoz újonnan csatlakozott tagországoknak, a fél százalékos strukturális hiánycél pedig "gúzsba köti" a felzárkózó országokat.

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány egy olyan szerződés aláírását tervezi, amely nagyon szoros gazdasági és egyre szorosabb politikai unióba irányítja Magyarországot. Szerinte az eljárás is nagyon furcsa, hiszen a képviselők egy háttéranyagot kaptak, nem a szerződés teljes szövegét, mert a magyar fordításról még vitáznak, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy mihez kéri a kormány az Országgyűlés támogatását. A Jobbik szerint népszavazással kellene dönteni a kérdésben - erősítette meg a jobbikos politikus, aki hangsúlyozta: a miniszterelnök szólhatott volna a felső középosztály megerősítésén kívül az alsó középosztály státuszának megőrzéséről és a szegényebb rétegek megsegítéséről is.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre egyszer hitet tett" Magyarország uniós tagsága, az integráció és az EU bővítése mellett. Az MSZP számára egyébként elfogadható a pénzügyi paktumról szóló határozattervezet - jelezte. A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a kormányfő "korábban sokszor háborút indított párbeszéd helyett", de amikor kompromisszumkész, akkor annak rögtön kézzelfogható eredménye van. Mesterházy Attila szerint "nem kellene annyit harcolni, ha a miniszterelnöknek lenne tekintélye és hitelessége Európában, így könnyebb lenne a magyar nemzeti érdekeket is képviselni".

A kormányfői felszólalásra a KDNP részéről reagáló Harrach Péter azt mondta, hogy egyértelműen európai és magyar érdeket képviselnek, és a KDNP mindig ezt a két szempontot együtt tartotta fontosnak. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: az a küzdelem, amit Orbán Viktor az ország érdekében végzett, a választópolgárok előtt is nyilvánvalóvá vált. Azt kívánta, a kormány és kormányfő következetesen és okosan védje a jövőben is az általuk képviselt érdekeket.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Magyarország megújítása a második szakaszához érkezett, a konszolidáció időszaka következik - mutatott rá, hozzátéve: az természetes jelenség, hogy az átalakítások miatt a régi rend képviselői tiltakoznak. A tiltakozások három hullámát a hazai ellenzék, bizonyos nemzetközi körök, és "ideológiai sérülések miatt" az ultraliberálisok fellépésében jelölte meg, majd megjegyezte: Európa szerte repedeznek az ultraliberalizmus bástyái, s a harcosok, akik védik a bástyákat nem válogatnak az eszközökben. Ez volt tapasztalható az elmúlt időszak nemzetközi bírálatainál - mondta Harrach Péter.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek és a kormánynak, amiért Magyarország érdekeit az unió különböző fórumain sikerrel és határozottan képviselte. Ez éles ellentétben áll olyan pártok képviselőivel, akik ugyanezeken a fórumokon nagyon sokszor a magyar érdekek helyett, az országot ért rágalmak elhárítása helyett pártérdeket jelenítettek meg.

A kormánypárti politikus a jövőre nézve azt kérte, hogy a következő időszakban is legalább ilyen határozottan álljon ki a kormányfő a magyar nemzeti érdekek képviselete mellett.

A fideszes politikus azt mondta, szükség volt azokra a lépésekre, amellyel elérték, hogy a közteherviselést a magyar adófizetők mellett a nagy gazdasági érdekcsoportokra is kiterjesztették.

Rogán Antal szerint nem érdemes az unióból való kilépés, az unióval való szembenállás politikájára helyezkedni csak és kizárólag. Egyszer már döntöttünk az unió mellett, és szeretnénk kitartani az európai értékek mellett - fogalmazott. Úgy folytatta, ugyanakkor nem érdemes az európai értékek elvtelen képviselete mellett feladni Magyarország sajátos, egyedi és önálló értékeit az európai államok közösségén belül. A középút az egyetlen, járható, kormányzóképes alternatíva - hangsúlyozta.

Kiemelte: az az alternatíva, amely a magyar érdekek képviseletét a megfelelő pillanatban mindig az ésszerű kompromisszumok elvével köti össze. Ezt az utat járta a magyar kormány, ezt az utat támogatta a Fidesz képviselőcsoportja, és ezt az utat áll szándékukban támogatni a következő két és fél évben is - zárta szavait Rogán Antal.

14:14 - Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára

Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt is mondta, a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. Hangsúlyozta ugyanakkor: törekedni kell a megegyezésre.

Ennek szellemében kell tárgyalni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a jegybanki szabályozásról, az országgyűlési biztosok jogállásáról, a bírósági törvényről és a pénzügyi védőhálóról - jelentette ki, közölve: van esélyünk jó megállapodásokra, és ilyennek ítélte az uniós fiskális paktum ügyében születettet is.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Megjegyezte, az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy vannak, akik "szégyellik a magyar embereket", megriadnak, ha támadás éri az országot, és máris szaladnak "nyugati üzlettársaik szoknyája mögé". Ők az önfeladás stréberei, akik mindenre hajlandók, bármit eladnak, bármiről lemondanak, és ezt a képességüket sok éven át meggyőzően bizonyították is - fogalmazott. Mások viszont - folytatta - "fejjel mennének a falnak", senkivel sem akarnak megegyezni. Egyik álláspont sem helyes, küzdeni kell, de józan ésszel, a megegyezésre törekedve - hangoztatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt is mondta: az Európai Parlamentben látottak sok millió magyar szemében felértékelték az Országgyűlés munkáját, teljesítményét és színvonalát.

Az uniós fiskális paktumról szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarország szempontjából kedvező döntést sikerült elérni. Kifejtette: tavaly decemberben az EU miniszterelnökeinek tanácsülése kísérletet tett egy pénzügyi paktum kidolgozására, ám azonnali döntés helyett további előkészítés mellett döntöttek. "Voltak, akik felhördüléssel fogadták, hogy mi, magyarok nem mondtunk automatikusan igent a kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére" - idézte fel, hozzátéve, hogy a magyar kormány kiállt az ország érdekeiért, és el is érte, amit akart, vagyis azt, hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezőek, a többi országra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. Ha ez nem így lenne - magyarázta -, az Magyarország jelenlegi helyzetében óriási hátrányt jelentene. A másik kulcskérdésnek az adóharmonizáció ügyét nevezte, amely szerinte teljesen ellentétes az ország érdekeivel, mert az egyik legfőbb versenyelőnyét veszélyeztetné. Ezért fontos, hogy sikerült elérni: az adóharmonizáció, az arra való utalás nem része a paktum szövegének - emelte ki.

Összegzése szerint így minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon a paktumhoz, amelynek minden pontja elfogadható az országnak. A miniszterelnök így azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy miután megismerte a részleteket, fogadja el a szerződést. "Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené hazánk versenyképességét, vagy korlátozná a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken eddig meglévő szuverenitásunkat" - mondta, tanulságos példának nevezve mindezt a jövőre nézve.

Orbán Viktor közölte: a paktummal kapcsolatos siker világosan kijelöli, hogyan érdemes viszonyulni Európához ma, amikor a kontinens válságos időket él át. "Csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ennek alapján azt mondhatni: "nekünk 2012-ben is komoly esélyünk van arra, hogy jelentősen gyarapodjunk tapasztalat dolgában".

Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor ismét megkezdődik a kontinensen a növekedés - mondta a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ezért már most késhegyre menő, érdekérvényesítési verseny zajlik Európában, amelyben azok az országok lesznek győztesek, amelyek határozottabban állnak ki saját érdekeiért. Ez a verseny ütközésekkel, vitákkal jár, határozott fellépést, ügyes taktikai húzásokat és okos megegyezéseket igényel - hívta fel a figyelmet.

Beszédében a miniszterelnök leszögezte, Magyarország jövője az Európai Unió keretein belül van. Az ország pozíciója mindenki előtt ismert: népszavazással döntött az uniós tagság mellett, jövője az unió keretein belül van - mondta, hozzátéve: Magyarország továbbra is az unió bővítésének szószólója, az európai intézmények megújítását szorgalmazza, kiáll a kettős mérce ellen és a tagországok egyenjogúsága mellett.

Orbán Viktor nyolcperces felszólalása zárásaként arra kérte a Házat, hogy a tavaszi ülésszak alatt támogassa továbbra is a kormánynak a magyar emberek érdekében végzett nemzetközi munkáját.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

13:40 - Orbán: küzdeni kell, de józan ésszel, törekedve a megegyezésre

Orbán Viktor szerint a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. A miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt elmondott beszédében ugyanakkor hangsúlyozta: törekedni kell a megegyezésre.

Kijelentette: ennek szellemében kell tárgyalni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a jegybanki szabályozásról, az országgyűlési biztosok jogállásáról, a bírósági törvényről és a pénzügyi védőhálóról. Van esélyünk jó megállapodásokra - tette hozzá, ilyennek ítélve az uniós fiskális paktum ügyében születettet is.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy vannak, akik "szégyellik a magyar embereket", megriadnak, ha támadás éri az országot, és szaladnak "nyugati üzlettársaik szoknyája mögé", míg mások "fejjel mennének a falnak", senkivel sem akarnak megegyezni. Egyik álláspont sem helyes, küzdeni kell, de józan ésszel, a megegyezésre törekedve - hangoztatta.

Orbán Viktor azt is mondta, az Európai Parlamentben látottak sok millió magyar szemében felértékelték az Országgyűlés munkáját, teljesítményét és színvonalát.

13:35 - Orbán:  Magyarország jövője az Európai Unió keretein belül van

Magyarország jövője az Európai Unió keretein belül van - szögezte le Orbán Viktor kormányfő hétfőn az Országgyűlésben.

Napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök kijelentette, Magyarország pozíciója mindenki előtt ismert, az ország népszavazással döntött az uniós tagság mellett, jövője az unió keretein belül van, sőt, Magyarország az unió további bővítésének erőteljes szószólója.

Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor a növekedés elkezdődik - mondta a kormányfő, hozzátéve: ezért már most késhegyre menő, egyfajta érdekérvényesítési verseny zajlik Európában, amelyben azok az országok lesznek győztesek, akik határozottabban állnak ki saját érdekeiért.

Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára a miniszterelnök szerint.
Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt mondta: minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon az EU-s szerződéshez. Ezért azt javasolta a parlamentnek, fogadja el a paktumot.

Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené az ország versenyképességét - jelentette ki a kormányfő.

13:22 - Egyhangúlag elfogadott előterjesztések a mezőgazdasági bizottság előtt

Budapest, 2012. február 13., hétfő (MTI) - Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága hétfőn a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről, és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 2006-os országgyűlési határozatban foglaltak 2009-es és 2010-es végrehajtásáról szóló jelentést.

Ellenszavazat nélkül bocsátották általános vitára a honatyák a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvény módosítását, illetve a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot.

A hulladékról szóló törvényjavaslatot két szocialista ellenszavazattal ugyancsak alkalmasnak találta a bizottság az általános vitára.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

13:00 - Devizahitelek: Határozatban tehetnek javaslatokat a kormánynak és a PSZÁF-nek

A magáncsőd intézményének bevezetését és a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét is megfontolásra javasolja a kormánynak az a határozattervezet, amelyet a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről nyújthat be az Országgyűlésnek az alkotmányügyi bizottság.

A 2002 és 2010 közötti devizaeladósodás okainak feltárására létrehozott albizottság összefoglaló jelentésére a főbizottságban az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott. Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnökének javaslatára ugyanakkor döntöttek arról is, hogy az előzetes napirenddel ellentétben, a jelentés alapján elkészült, "a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről" szóló határozati javaslatot csak a következő ülésen tárgyalják.

Papcsák Ferenc ezt arra hivatkozva kérte, hogy a kormány is kialakíthassa álláspontját a javaslatról, illetve a képviselői javaslatokra is sor kerülhessen. A határozati javaslatot a bizottság így végül nem tárgyalta meg, de annak tervezetét az ülésén kiosztották a képviselőknek. E szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, mert az adósság törvény alapján történő rendezése komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit.

Javasolják a kormánynak azt is, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. A tervezetben szerepel továbbá, hogy építsék be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A javaslat felhívja a figyelmet arra, hogy több ezerre tehető azoknak a száma, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így a "reparációból" és a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből kimaradtak.

A tervezet szerint ezért meg kellene vizsgálni, hogy ez mekkora társadalmi csoportot érint, mekkora összegben és milyen formában, illetve, hogy új jogintézmény létrehozásával vagy a már meglévő jogszabályok módosításával hogyan emelhetők be ezek az emberek, családok a "reparáció rendszerébe". Javasolják a kormánynak azt is, készítsen elő jogszabálymódosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata.

Szintén megfontolásra ajánlják annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz jussanak.

A tervezetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is felkérik, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná.

Arra is felkérik a PSZÁF-ot, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat is. A tervezet szerint a kormánynak, illetve a PSZÁF-nak a feladatok teljesítéséről szóló beszámolóját legkésőbb március 31-ig kellene benyújtania az alkotmányügyi bizottságának.

12:31 - Mentelmi bizottság: nem kötelező nyilvánosságra hozni az alapítványi tagságokat

Budapest, 2012. február 13., hétfő (MTI) - Törvényi felhatalmazás hiányában nem kötelező nyilvánosságra hozni az alapítványi és egyéb szervezeteknél betöltött funkciókat - foglalt állást hétfői ülésén az Országgyűlés mentelmi bizottsága a vagyonnyilatkozatokkal összefüggésben.

A testület az erről szóló határozatot 6 igen, 1 tartózkodás és 1 nem szavazattal hagyta jóvá.

Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke elmondta, hogy az ügyben Kövér László házelnökhöz érkezett megkeresés.
Utalt arra, hogy a képviselői vagyonnyilatkozat a jogállási törvény mellékletében szerepel. Hivatkozott Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos álláspontjára is, miszerint azokat az adatokat lehet nyilvánosságra hozni, amelyeket a törvény megenged. Amíg a jogalkotó törvényi szinten ezt nem sorolja a nyilvánosságra hozandó adatok közé, addig ennek kötelezővé tételét sem lehet elrendelni - derült ki szavaiból.

Rubovszky György jelezte, a képviselőknek azonban lehetőségük van arra, hogy bármilyen adatot nyilvánosságra hozzanak, ha úgy döntenek. Az új országgyűlési törvény ugyanakkor várhatóan a házszabály számos rendelkezését és nagyon sok képviselői jogállást érintő kérdést rendezhet - jegyezte meg.

A testület ülésének zárt részén a tagok támogatták Rubovszky György azon álláspontját, miszerint nem áll fenn összeférhetetlenség Mihalovics Péter (Fidesz) esetében.

Tavaly novemberben a Jobbik közleményben szólította fel a Mihalovics Pétert, a Fidelitas országos választmányának elnökét, hogy "számolja meg a nagyrészt közpénzből fizetett titulusait, és szüntesse meg az
összeférhetetlen tisztségeit". Mihalovics Péter országgyűlési képviselő, veszprémi önkormányzati képviselő, miniszteri biztos és miniszteri kabinetfőnök is - sorolta a Jobbik, amely úgy értékelte, hogy "Navracsics Tibor

miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kabinetfőnökeként helyettes államtitkár is egyben, ezzel a tisztségével pedig nem lehetne országgyűlési képviselő".

A tárca erre úgy reagált, hogy Mihalovics Péter nem helyettes államtitkárként, hanem miniszteri biztosként látja el feladatait a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, így nincs összeférhetetlenség pozíciói között.

12:27 - A fenntartható fejlődés bizottság támogatta a hulladék törvény általános vitáját

A szocialista és az LMP-s képviselők kivételével hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak tartotta a hulladék törvényt a parlament fenntartható fejlődés bizottsága.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az új törvény várhatóan júliustól lép hatályba, és addig el kell még készíteni a 33 végrehajtási jogszabályt is, amelyből eddig 16 áll rendelkezésre.
A vitában többen javasolták, hogy a hulladék lerakása után fizetendő 40 eurós (12 ezer forintos) tonnánkénti lerakási díj ne egy év alatt, hanem hosszabb időre elosztva lépjen hatályba, illetve felvetették azt is, hogy a szemét begyűjtést végző közszolgáltatók többségi állami tulajdonba vétele nem ütközik-e uniós szabályba, illetve a magyar alkotmányba.

12:08 - Győri Enikő: Magyarország érdekei egybeesnek a fiskális paktum tartalmával

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint az Országgyűlésnek azért kellene politikai felhatalmazást adnia ahhoz, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unió fiskális paktumához, mert annak tartalma egybeesik az ország érdekeivel: az eladósodást meg kell fékezni, hogy "ne a jövő generációk költségére éljünk".

Az államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén azt mondta, a fiskális paktum aláírása mellett szól az is, hogy Magyarországra erősen hatnak az eurózóna történései, ezért elsődleges érdeke, hogy az övezetben "jól menjenek a dolgok".

A bizottság arról is tárgyalt, hogy az Országgyűlés ratifikálja-e Horvátország uniós csatlakozási szerződését. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő úgy fogalmazott, Közép-Európának "nagy nyereség" Horvátország csatlakozása az EU-hoz, általa a térség erősebbé válik, és nő az érdekérvényesítő képessége.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

12:09 - Malév - Több százezer kárigényre számítanak

Eddig több tízezer károsult jelentkezett a Malévnál a légitársaság február eleji leállása miatt, a Malév arra számít, hogy a beérkezett kárigények száma eléri a több százezret - mondta Karsai Györgyi, a légitársaság vezető jogtanácsosa az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén hétfőn.

Az ülésen Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára azt mondta: várhatóan néhány héten, de maximum három hónapon belül a bankkártyával fizetett ügyfelek, a károsultak mintegy harmada visszakapja a pénzét.
Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a napirendi pont megtárgyalása után újságíróknak azt mondta: jelenleg zajlik a valós igények felmérése.

12:07 - A költségvetési bizottság egyhangúan támogatta az árfolyamgát rendszerét módosító javaslatot

Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága hétfői ülésén egyhangúan támogatta a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvénymódosító javaslatot, amely az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig terjesztette ki.

A törvény elfogadása esetén 2012. április 1-jén lép hatályba.

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szóbeli kiegészítésében elmondta: a devizakölcsön havi törlesztő részletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámla hitelre vonatkozó szabályok szerint.
A módosító javaslat azt rögzíti, hogy a pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.

Nátrán Roland arról is beszélt, hogy az a 4-5 ezer devizaadós, aki az árfolyamrögzítésre a korábbi javaslat ismeretében jelentkezett, természetesen átléphet ebbe a módosított árfolyamrögzítési konstrukcióba.

11:02 - Az alkotmányügyi bizottság állást foglalt a képviselői esküről

Bár a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény Magyarországra változtatta az ország nevét, hétfőn az LMP új képviselője még a Magyar Köztársaságra tehet esküt - erről hozott állásfoglalást az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a házelnök megkeresésére.

Kövér László levéllel fordult a bizottsághoz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az új alkotmány szerint Magyar Köztársaságról Magyarországra változott hazánk elnevezése, ugyanakkor ennek kapcsán nem módosították az országgyűlési képviselők esküszövegét. A házelnök ezért arra kérte a bizottságot, adjon ki állásfoglalást, hogy az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény megalkotásáig, illetve a házszabály módosításáig a képviselői eskü érvényességével kapcsolatban ne merülhessen fel kétely. A bizottság ellenszavazat nélkül, a jobbikos képviselők tartózkodása mellett elfogadta a Salamon László KDNP-s testületi elnök által előterjesztett állásfoglalást, miszerint az eskü Magyarország mindenkori alkotmányára, így a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvényre érvényes eskünek minősül. A bizottság egyben rögzítette azt is, hogy szükségesnek tartják a szöveg pontosítását, de addig is az eskü tartalmában és joghatásában is Magyarország alaptörvényére letett eskünek minősül. Az ügy annak kapcsán vetődött fel, hogy hétfőn a parlamenti mandátumáról lemondott LMP-s Kaufer Virág helyére ülő Szél Bernadett képviselői esküt tesz az Országgyűlésben.

Az esküszöveget a házszabály melléklete tartalmazza. Ebben háromszor is előfordul a Magyar Köztársaság elnevezés: a jelölt a "Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselőjeként" tesz esküt arról, hogy a képviselői tisztsége ellátása során a "Magyar Köztársasághoz és annak népéhez" hű lesz, az alkotmányt és a jogszabályokat megtartja, továbbá a "Magyar Köztársaság fejlődését" előmozdítja. Salamon László elnök tájékoztatott arról, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat zárószavazása a Fidesz javaslatára lekerült az Országgyűlés hétfői napirendjéről, ezért a bizottság sem foglalkozik vele az előzetes tervekkel ellentétben. A bizottság foglalkozott az LMP-s Schiffer Andrásnak az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatával, amelyet azonban a Fidesz-KDNP tartózkodása, illetve az LMP, a Jobbik és az MSZP támogatása mellett nem vettek tárgysorozatba. Schiffer András azzal érvelt, hogy az állambiztonsági múltra vonatkozó adatok 20 évvel a rendszerváltás után is a "szürke zónában" vannak, a kutatók láthatják, de nem kerülhetnek nyilvánosságra.
Szintén nem vették tárgysorozatba a jobbikos Bertha Szilvia törvénymódosító javaslatát, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a biciklitolvajlást.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapja. Fotó: MTI/Földi Imre (galéria)

Korábban:

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a miniszterelnök várhatóan az európai uniós csúcstalálkozókról, valamint a tavaszi feladatokról számol be a képviselőknek. A parlament ezt követően akár már ma határozhat a készülő új európai gazdasági együttműködéshez csatlakozásról, de emellett korlátozhatja a dohánytermékek kiskereskedelmét is.

A Ház ma határozati javaslat formájában támogathatja Magyarország csatlakozását az új uniós fiskális paktumhoz, ehhez azonban az kell, hogy egyetlen képviselő se nyújtson be módosító javaslatot a külügyminiszter előterjesztéséhez, ellenkező esetben ugyanis a jövő hétre csúszik a szavazás. Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a paktum tartalmáról, és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1-2-ai ülésén alá is írják a dokumentumot. A kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végeleges szövegéről szóló előterjesztést, elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.

A megszokott interpellációs blokk után a parlament a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló fideszes képviselői indítványról szavazhat. Az előterjesztés egyebek mellett átalakítaná a dohánytermékek árusítását, ezeket a tervek szerint csak a külön erre a célra alakuló, állami koncesszióval működő trafikokban lehetne majd megvásárolni.

A határozathozatalokat követően az egyházügyi törvény módosításáról, vagyis vallási közösségek egyházzá nyilvánításáról kezdődik vita. Lázár János erről a Fidesz-KDNP egri frakcióülését követően úgy nyilatkozott, a kormányoldal "első körben" kevesebb mint húsz vallási közösséget javasol egyházzá nyilvánítani. A január 1-jén hatályba lépett egyházügyi törvény úgy rendelkezik, egyesületek egyházként történő elismertetésére az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága jogosult törvényjavaslatot előterjeszteni.

A tavaly december 30-án megszavazott jogszabály egyébként tizennégy egyházat ismer el, ugyanazokat, amelyeket a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvény.

A parlament ma a közelmúltban elhunyt Csurka István íróra, volt MDF-es, majd MIÉP-es országgyűlési képviselőről is megemlékezik, illetve sor kerülhet az LMP-s Kaufer Virág helyére lépő Szél Bernadett mandátumigazolására és képviselői eskütételére.

Olvasóink írták

81 hozzászólás
  • 81. LAZA 2012. február 15. 07:35
    „80.
    majd a bojtár”
  • 80. gjozsi88 2012. február 14. 20:53
    „bojtár!
    79!
    Talán ha megvilágítanád saját cáfolatomat!!!!

    "Be kell tenni nem kevés pénzt, "
    Ki teszi be????
    Hol a pénz?????”
  • 79. bojtár 2012. február 14. 20:44
    „76. gjozsi88 2012.02.14. 16:54
    Be kell tenni nem kevés pénzt, mert a csőd a müködőképtelenség következménye, hogy müködőképes legyen!!!!
    ember te agyoniskolázott!! hol élsz te? ennyire egyszerű nem letesz,magad cáfolod magaddal.LOL
    bírom amikor a hülyeség a kitartással párosul”
  • 78. gjozsi88 2012. február 14. 19:26
    „bojtár!
    még annyit!

    "csődöt pedig pofon egyszerű intézni olvasgassál csak utána mik történtek a Malévnál,de hamarosan megfigyelheted a BKV-nál."

    A különbség rohadt nagy!
    A MALÉV versenykörnyezetben piacgazdaság farkastörvényei szerint küzdött...könnyűnek találtatott és tönkre ment!!!
    A versenykörnyezetet nem a tulajdonos, hanem a piac,annak szabályozása határozza meg!!!!
    A BKV közszolgáltató cég!!!!”
  • 77. LAZA 2012. február 14. 17:49
    „76.
    a bojtárnak”
  • 76. gjozsi88 2012. február 14. 16:54
    „bojtár!
    67

    "látod ez az a média hatalma nálad már műküdik a média agymosása
    szerinted mikor olcsóbb megvenni egy üzletágat mikor virágzik vagy amikor csődben van?????csődöt pedig pofon egyszerű intézni olvasgassál csak utána mik történtek a Malévnál,de hamarosan megfigyelheted a BKV-nál."

    Mi van a csőd után?????
    Be kell tenni nem kevés pénzt, mert a csőd a müködőképtelenség következménye, hogy müködőképes legyen!!!!
    Erre felejtetek el forrásokat!!!!
    Egyébbként kinek éri meg egy teljesen használhatatlan céget venni csőddel,minuszból, terhekkel, mikor csinálhat helyette egy konkurenciát 0-ból???”
  • 75. gjozsi88 2012. február 14. 16:49
    „bojtár
    72!

    "de nem én vagyok itt se az első se az utolsó aki megjegyezte épületes böszmeségeidet"

    Nem megjegyezni kell.....CÁFOLNI, hogy kiderüljön mitől böszmeség!!!!
    Csak soha nincsenek érveitek!!!!”
  • 74. gjozsi88 2012. február 14. 16:47
    „bojtár!

    "Állami tulajdonú virágzó cégek működtek egy élhető társadalmat hoztak létre ami persze nem volt akkor tökéletes ,de aki akkor élt 99%visszasírja azt az időt ezek szerint még sem vagyunk olyan hülyék ugye,hogy meg kell nekünk mondani mit csináljunk.Tanulj fiam tinó lesz belőled"

    Ja.....és miközben bőszen komcsizol, álmodod a szocializmust!!!
    Mely nem ideológiai okokból bukott meg, hanem elhervadt a virág!!!!

    69!
    Persze az osztályzatod mögé elfelejtettél hiba javítást eszközölni!!!
    Vagy "vigyek csontot a kutyádnak" jobb jegyért????”
  • 73. Losba 2012. február 14. 16:28
    „http://www.kisalfold.hu/onlinejegyzet/a_kigyo_meg_a_farka/2264268/”
  • 72. bojtár 2012. február 14. 15:08
    „70. pancser 2012.02.14. 15:00
    meg én a helyedben a hozzászólásidat nem erőltetném ,de nem én vagyok itt se az első se az utolsó aki megjegyezte épületes böszmeségeidet”
  • 71. bojtár 2012. február 14. 15:06
    „70. pancser 2012.02.14. 15:00
    ennek a bukott tanulónak eddig minden bejött amit mondott.sorry”
  • 70. pancser 2012. február 14. 15:00
    „69! "bojtár" A bukott tanuló ne osztályozzon!”
  • 69. bojtár 2012. február 14. 14:53
    „66. gjozsi88 2012.02.14. 14:17
    egyes ülj le”
  • 68. elemér 2012. február 14. 14:48
    „Maradhat az euro, de a németeknek kikelleni lépni belölle. Zuhanna az euro és igy már az eladósodottak is kapnának levegöt. Ott az a baj hogy különbözö országok és gazdaságok nem lehetnek egy pénzügyi unioban. Ha pedig a németek akarnak vezetni, akkor nekik, az EKB-nek kellene financirozni az uniot a piacrol. Ez egy ésszerü megoldás amit nobel dijas gazdaságszakértönk Krugman mondott. Amit Merkel csinál ott az egy nagy butaság. Követeli a szigoru gatyaszoritást mindenkitöl és igy kaphatnak segitséget. Ez vezet a depressziohoz. Ezt mondta Krugman meg Soros is. "Semmi nemvolt magyar csak a munkaerö." Igen és kinában is igy volt. Ott viszont egész más a felfogás. Nem érdekes mennyit kell dolgozni és mibe kerül de mi azt megcsináljuk, mert gazdagok akarunk lenni. Állami vadkapitalizmus és fekete gazdaság. Magyarország viszont nacionalista populista, amit Orbán vezet a gödörbe a békemenetelésével.”
  • 67. bojtár 2012. február 14. 14:35
    „65. LAZA 2012.02.14. 14:02
    látod ez az a média hatalma nálad már műküdik a média agymosása
    szerinted mikor olcsóbb megvenni egy üzletágat mikor virágzik vagy amikor csődben van?????csődöt pedig pofon egyszerű intézni olvasgassál csak utána mik történtek a Malévnál,de hamarosan megfigyelheted a BKV-nál.
    "60.Mit vásárolnak fel fillérekért?
    A töménytelen adósságot? Tudod mit? Vigyék!
    már bocs,de valamit nem jól értelmezel adósság az államnak ergó neked is csak épp az üzlet megfelelő berkek tartásával újra indul ahogy írtam és ahogy ezt megfigyelheted a privatizált cégeknél.Az pedig a legnagyobb hülyeség amit írtál,hogy vigyék hát vigyék azt amiért megdolgoztak őseink nagyjaink felépítettek egy országot Állami tulajdonú virágzó cégek működtek egy élhető társadalmat hoztak létre ami persze nem volt akkor tökéletes ,de aki akkor élt 99%visszasírja azt az időt ezek szerint még sem vagyunk olyan hülyék ugye,hogy meg kell nekünk mondani mit csináljunk.Tanulj fiam tinó lesz belőled”
  • 66. gjozsi88 2012. február 14. 14:17
    „bojtár
    60!
    felhivom a figyelmedet, hogy a MALÉV versenykörülmények közt működött......nem az UNIÓ volt a megrendelője, hanem a világ bármely szereplője lehetett,(tekintettel arra, hogy a szocializmust kivéve a piacgazdaságban magántőke, magánérdekek vannak, ezekre az unió ilyen döntéseknél nem tud hatással lenni....sőt az unió ki van szolgáltatva ezeknek a magántőkének, mert az általuk biztosított gazdasági teljesítményből részesedik) aki számára a MALÉV szolgáltatásai jobbak voltak a konkurenciánál!!!!”
  • 65. LAZA 2012. február 14. 14:02
    „60.Mit vásárolnak fel fillérekért?
    A töménytelen adósságot? Tudod mit? Vigyék!
    Semmi sem volt a miénk!
    Repülők lising,reptér eladva!
    A munkaerő nagy része volt magyar.Őket sajnálom.”
  • 64. gjozsi88 2012. február 14. 13:51
    „bojtár!
    Az euro összeomlása nem azonos az UNIÓ, mint gazdasági közösség összeomlásával!!!
    Az előző a különböző gazdasági teljesítmények miatti fedezet különbségek okozta feszültségek miatt veszélyben van....pont a nemzeti prioritások miatt!
    A gazdasági unió felbontása SENKINEK nem érdeke, ugyanis drágítja a kereskedelmet és rontja a versenyképességet az unión kivüli gazdaságokkal szemben!!!!”
  • 63. gjozsi88 2012. február 14. 13:45
    „nasi12!
    38!
    Keresem a 33-34-re adott értékes válaszodat........NINCS!!!
    Kár, pedig illene védened Cséfalvay gusztustalan hozzászólását!!!!

    ".) Azt meséljétek el nekem, hogyan fordulhat az elő, hogy a főváros nyolc éve, brutális hiteleket vett fel, majd a százmilliárdok visszafizetését, most! ma! kell megkezdeni, és a fővárosnak nincs pénze, mert teljesen ki van fosztva."

    Ki mondta, hogy vissza kell fizetni????
    Refinanszirozni kell....kellene, ha lenne hiteles program!
    Egyelőre elég lenne az a 32 milliárd, amit normatív támogatásként elfelejtett Orbán átutalni!!!
    Persze, hogy mitől nőtt a BKV adóssága, arra számtalanszor kaptál választ.....soha nem reagáltál, mint a 33-34-esre sem!!!
    Talán emlékszel, hogy a fidesz nem engedte csökkenteni a paraméter könyvet, megakadályozta a buszközlekedés kiszervezését, támogatta a dolgozók minél magasabb követeléseit.......aztán ez szépen a nyakába folyt a fidesznek!!!!
    Nem a szocik tehetnek róla, hogy a főváros adósság kockázata a Viktori tripla bóvli miatt megnőtt.....!!!
    Ez nem a szoci bűn, ez fideszes......a következménye a refinanszirozásnál jelentkezik!!!!

    "2.) Meg az áruló volt pénzügyminiszterrel Oszkó Péterrel az vezetőségében levő konkurens légitársaság (Wizz-Air) által bedöntött Malév adósságát (százmilliárdjait) is most fizesse ki a kormány."

    De ugye ezt a képzavart magad sem hiszed komolyan!!!!
    Két évvel ezelött volt Oszkó pénzügy miniszter!
    Akinek akkor a Fidesz nem engedte reorganizálni a MALÉV-ot...majd két évig nem tettek SEMMIT, és az bedőlt!!!
    Ugye nem azt szeretnéd bizonygatni, hogy az állam azért buktatta be a MALÉV-ot, hogy Oszkó jól járjon????
    Az Oszkó igazgatósági tagsága nem befolyásol semmit.....ráadásul a bedölt MALÉV miatt keletkező OKOZAT!!!!
    Az OK a MALÉV bedöntése, mely károkat okozott szerzödő partnereknek!!!
    Ne már egy károsultat nevezzünk okozónak????
    Ez már fideszes demagógia!!!!!!
    Ráadásul ha irányított csődöt csinálnak, ha értettek volna hozzá, akkor ma a MALÉV összes adóssága eltünik és minden jogot megtartva repkedhetne egy másik légi társaság és Oszkóék sem követelhetnének semmit!!!!
    Persze ehhez a semmittevésnél több kellett volna.....főként nem egy soha nem látható, érettségivel rendelkező Fejlesztési miniszter asszony, aki még nem szólalt meg többek közt ez ügyben sem!!!!

    ELMÚLT 8 ÉVEZNI, KÉT ÉV KORMÁNYZÁS UTÁN, TÖBB, MINT SZÁNALMAS!!!!”
  • 62. Griffin 2012. február 14. 12:36
    „köpönyegforgató, rövid memóriájú. március 15én a Múzeum előtt statisztákkal övezve(2000,-FT/óra) még azt üvöltözte fejhangon, hogy neki Brüsszel nem dirigál
    most meg alázatosan csókolgatja a kezüket az aranytallérért
    gyomorforgatü”
81 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódott a vita az európai fiskális paktumról

A miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően ismét terítékre került a tervezett európai… Tovább olvasom