Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Orbán: józan ésszel és bátorsággal kell képviselni az országot

Józan ésszel és bátorsággal kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra - így határozta meg a nagykövetek feladatát Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) idei külképviselet-vezetői értekezletén, ahol több más kérdésben is állást foglalt. Kijelentette például, hogy Magyarország alapvetően gazdasági kérdésként tekint a jelenlegi orosz embargós helyzetre.
Politikai stabilitás, folytatódó reformok, továbbá a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli majd Magyarországot - a miniszterelnök értékelése szerint az ország így kezdi a következő négyéves kormányzati ciklust. Mint fogalmazott, "egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk", amit elsősorban azzal példázott, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú. Megjegyezte, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztertől a külügy "áramvonalasítását" várja, később pedig - amikor már európai uniós biztos lesz a jelenlegi tárcavezető - az uniós biztosi poszt és Magyarország kapcsolatrendszerének átalakítását reméli tőle.

A miniszterelnök a KKM-ben rendezett értekezleten - a kérdésekkel és válaszokkal együtt csaknem másfél órás beszédében - összefoglalta a nagykövetekkel szembeni elvárásait. Azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár a kabinet az eredményeket olyan koncepciókkal, akciótervekkel és döntésekkel érte el, amelyek egy része még ismeretlen, és nem élvez közbizalmat az unión belül, ne vegyenek fel védekező magatartást. A kérés az, hogy válaszoljanak mindenre, amire válaszolni kell, de a feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát. Ne hagyják figyelmen kívül, mit mond a másik, arra valamilyen módon reagáljanak, de ezt tekintsék inkább "civilizációs kötelezettségnek", ne pedig politikai feladatnak - fűzte hozzá. "Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak" - magyarázta.

S miután "elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától" - folytatta -, "sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni" olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak.

Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, "de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani". Megítélése szerint az értékkérdések fontosak - a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség -, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról.

Értekeztek a magyar nagykövetek - az MTI felvételei.

"Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek" - jelentette ki. Szerinte ugyanis "az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok". Nehéz másként magyarázni, hogy az Egyesült Államok a költségvetési hiánya tekintélyes részét Kínával finanszíroztatja, és "egy percnyi skrupulusa" sincs emiatt - mondta a miniszterelnök.

Összegzése szerint "fel kell nőni a feladathoz": egy perspektívájában sikeres ország méltó gazdasági központú képviseletét kell ellátni. Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes - rögzítette.

"Egyfajta szerénység és visszafogottság indokolt, de a ló másik oldalára sem szabad átesnünk, mert senki sincs ma a világban, aki azt a jogot követelheti magának, hogy bennünket bármivel elszámoltasson" - jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország a vállalásai közül csak a védelmi kiadásainak a költségvetéshez viszonyított, a NATO által meghatározott arányát nem teljesíti.

Ezzel a gondolatmenettel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egyetlen olyan EU-s tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét - az európai értékek szempontjából - "töviről hegyire" átvilágították az új alkotmány idején.

"Mi, kérem, át vagyunk világítva" - mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából "pápábbak vagyunk a pápánál", mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.

A politikai intézményrendszerét nézve "az egyetlen olyan uniós ország vagyunk, amely biztosan makulátlan az EU közös értékei szempontjából"- jelentette ki, azt kérve a nagykövetektől, hogy ezt az érvet általános álláspontként használják.

Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy a munkahelyteremtés fontossága miatt minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó .

A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állami munkahely-teremtési politikán, vagyis aki tudna dolgozni, és kapna is munkát az államtól, de azt nem vállalja el, nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális gazdaságpolitikájaként ismert - tette hozzá.

A miniszterelnök célként határozta meg egyúttal a cseh foglalkoztatási szint elérését, vagyis hogy legalább ötmilliónyian dolgozzanak.

Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten azt is mondta, hogy a külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve is.

A kormányfő kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.

Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen - mondta.

Emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van - vélekedett.

Beszéde végén a miniszterelnök összegezte, milyen hozzáállást vár el Magyarország nagyköveteitől: "ha valamit elértünk (...), és mások azt problémaként akarják bemutatni, akkor ki kell állnunk az álláspontunk mellett". "Sunnyogással semmilyen eredményt nem fogunk elérni" - mondta, kijelentve, hogy a nagyköveteknek a józan észt és a bátorságot kell kombinálniuk munkájuk során.

A kérdések között elsőként Balogh Csaba pozsonyi nagykövet faggatta a kormányfőt az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében.

Válaszában Orbán Viktor kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek - történelmileg legitimált álláspontként - biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább azon országok közé tartozik, amelyek azt alapvetően gazdaságilag közelítik meg. Megjegyezte, Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság, mert kormánya épp olyan külpolitikai doktrínát hirdetett meg, amely szerint az ideológiavezérelt külpolitika helyett a kiindulópont az, hogy minden világgazdasági szereplőt érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében.

A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.

Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a "szétválasztási folyamatnak" a lefékezésében, megállításában érdekeltek - foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok (V4 - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.

Szerdahelyi István tokiói nagykövet kérdésére Orbán Viktor kifejtette: minden politikai és gazdasági modellt alapvetően a kultúra határoz meg, ezért Európában nem lehet nem kereszténységre épülő modellt követni. Úgy látja, a Magyarországot ért támadások mögött leginkább az áll, hogy az orosz szankciók ügyében az ország más álláspontot vall, és ha nem így tenne, nem vádolnák azzal, hogy más modellt keres. Ez az érv csak egy a politikai küzdelemben bevetett eszköz - tette hozzá.

A kormányfő megerősítette: ha egy társadalom eljut arra a pontra, hogy munkaképes emberek jogot formálhatnak arra, hogy munka nélkül valaki más eltartsa őket, abból baj lesz. A jóléti államok mai küszködése nagymértékben ebből fakad–magyarázta.

Szintén kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarországon nincsenek bevándorlási problémák. Magyarország "kőkemény", a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, "mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását"–közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tarlós: elindulhat a metrószerelvények felújítása

A hármas metró szerelvényeinek felújítása elindulhat, az infrastruktúra felújításának finanszírozásáról még egyeztet a főváros a kormánnyal. Tovább olvasom