Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Orbán beszédével kezdődött az alaptörvény-módosítás vitája

Új megosztottságot teremtett a népszavazás - mondta a Jobbik elnöke hétfőn az Országgyűlésben az alaptörvény módosításának vitájában. A KDNP a keresztény gyökerekben látja a kontinens jövőjét.

8. rész

A Quaestor-ügyről, a hátrányos helyzetű gyermekekről, a kórházi állapotokról, a képviselői vagyonnyilatkozatokról és a bortermelők helyzetéről is szó volt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában.
   
Az LMP a Quaestor-ügyben kérdezte a legfőbb ügyészt

Hadházy Ákos (LMP) a Quaestor-ügyben faggatta a legfőbb ügyészt. Azt kérdezte, miért nem foglalkozik a felügyelet felelősségével a vádirat, hol van a cégcsoportot vezető Tarsoly Csaba által magáncélra kivett 1,2 milliárd forint, és miért nem hallgatták meg Tarsoly Csaba titkárát.
   
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában úgy fogalmazott: az LMP-s politikus nem vette a fáradtságot, hogy tartalmat adjon kérdésének. Az ügyészség munkájáról úgy nyilatkozott: egy év alatt egy ilyen szövevényes ügyet felderíteni és vádat emelni siker. A felügyelet szerepével kapcsolatban azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja a felügyeleti szerv szerepét büntetőeljárás keretében, mert 2005-2006-ban fel lehetett volna deríteni ezt a folyamatot, csak valamiért ez nem történt meg. Az eltűnt pénz mibenlétéről folyt vizsgálat, és mindenkit meghallgattak, akinek tudomása lehetett a Quaestor-ügyről - reagált a kérdésekre.

Fidesz: csökken a hátrányos helyzetű gyermekek száma

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy csökken a hátrányos helyzetű gyermekek száma. A cél az, hogy egy ilyen gyermek se legyen Magyarországon - mondta, kiemelve az intézkedések közül például a gyermekétkeztetésre fordított pénzek jelentős megemelését.
   
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: OECD-szinten is kimagasló a Magyarországon a családokra fordított támogatások összege. Az elmúlt hat évben nem volt olyan év, amikor ne nőtt volna ezek mértéke - hívta fel a figyelmet.

MSZP: harmadik világbeli állapotok uralkodnak sok kórházban

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, harmadik világbeli állapotok uralkodnak sok kórházban. Infúzió a ruhafogason, a sürgősségi osztályon nem jutnak vízhez a betegek, leterhelt az egészségügyi személyzet - ez jellemzi ma az egészségügyet a szocialista politikus szerint. Úgy fogalmazott, becsapták az egészségügyi dolgozókat, mert fizetésemelésről "papoltak" nekik, holott még a sokszor példaként kiemelt rezidensek is rosszul jártak, ahogyan a sürgősségi osztályokon dolgozók is.
   
Rétvári Bence Emmi-államtitkár úgy reagált: évről évre csökken az elvándorló egészségügyi dolgozók száma, a kormány eltörölte a szocialisták által bevezetett vizitdíjat, és fejlesztéseket hajt végre. Az orvosok bére jövőre plusz 100 ezer forinttal nő az ez évi 107 ezer forintos emelés után - közölte.

Jobbik: legyenek nyilvánosak a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok!

Dúró Dóra (Jobbik) arra hívta fel Lázár János miniszter figyelmét, hogy a Jobbik képviselői nyilvánosságra hozták hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. Egyúttal javasolta, hogy ezt tegyék kötelezővé, és elektronikus legyen a nyilatkozatok benyújtása.
   
A Miniszterelnökség vezetője azt felelte: a magyar vagyonnyilatkozati gyakorlat a legszigorúbbak közé tartozik Európában. Ez azt jelenti, hogy az arra kötelezettek köre az egyik legszélesebb. Olyan ország nincs, ahol a hozzátartozói nyilatkozatnak is nyilvánosnak kellene lennie - tudatta Lázár János.

KDNP: hogyan segítik a bortermelőket?

Földi László (KDNP) arról kérdezte az agrárkormányzatot, hogy milyen eszközökkel segíti a bortermelőket.
   
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: idén jó minőségű és mennyiségű borra lehet számítani. Beszámolt arról, hogy a 2011-2014 közötti jelentős mértékű borbehozatal külföldről 2015-re több mint 50 százalékkal esett vissza, és ez a kedvező tendencia folytatódik. A bortermelés alapvetése a megfelelő fajták telepítése volt, ehhez most nyíltak meg a pályázati források - mondta, kiemelve a piacra jutás és a piacvédés segítését is.

LMP: minek kell történnie, hogy egy miniszter távozzon?

Sallai R. Benedek (LMP) azt a kérdést tette fel Lázár Jánosnak, hogy szerinte mikor, milyen történés miatt kell távoznia egy miniszternek. Példaként Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter helikopterügyét hozta, majd azt mondta, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is sok mindent "megúszott".
   
Lázár János erre azt felelte: ez a miniszterelnök kompetenciája, ő pedig - tudomása szerint - mindkettejükben bízik. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a politikusok is hibázhatnak, és a politikusok is olyan állapotban vannak, mint az ország. Hozzátette, a Fideszhez tartozás egyik alapelve, hogy személyes ügyekben mindenkinek helyt kell tudnia állnia saját magáért. Személyes ügyekben "minisztertársaimnak és politikustársaimnak magukért kell helyt állniuk, így van ez, amikor Mengyi Rolandot támadják vagy vádolják, így van ez, amikor Farkas Flóriánt támadják, vagy így van ez Rogán Antal esetében is" - mondta.

MSZP: sok területen tetten érhető a romák diszkriminációja

Teleki László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sok területen tetten érhető a magyarországi romák diszkriminációja. Mit kívánnak tenni a cigánytelepeken élőkkel? - kérdezte a kormány képviselőjétől.
   
Rétvári Bence államtitkár azt felelte: az elmúlt hat évben sok olyan, nehéz helyzetben élőknek szóló képzési, munkaügyi intézkedés volt, amely mind romáknak, mind nem romáknak segítséget adott. Kiemelte a hároméves kortól kötelező óvodáztatást és az emberi lakhatási körülmények biztosítását.

7. rész

A kérdések között a nukleáris biztonság erősítéséről, a ferihegyi reptérről és a tűzifaprogramról is szó volt hétfőn a parlamentben. Az azonnali kérdések során a szegénység elleni küzdelemről és az állambiztonsági múltról is faggatta az ellenzék a kormányt.
   
Kérdések

   
LMP: milyen lépéseket tesz a kormány a nukleáris biztonság erősítése érdekében?
   
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője azt kérdezte, milyen érdemi lépéseket tesz a kormány Magyarország nukleáris biztonságának erősítése érdekében, különös tekintettel az ukrajnai atomerőművek üzemidő-hosszabbítására. Hozzátette: Ukrajnában ma is 15 reaktor üzemel, ebből hat üzemideje már lejárt, másik hat pedig 2020-ig éri el üzemidejének végét. Olyan reaktorokról van szó, amelyek szovjet technológiával épültek, és a csernobili atomerőműhöz hasonló működéssel rendelkeznek, ez hosszú távon veszélyezteti Magyarország biztonságát - jelentette ki.
   
Nagy István államtitkár szerint folyamatos a kapcsolattartás ebben az ügyben Ukrajnával. Hozzátette: a nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot szabályozó egyezmény adja meg a két ország közötti eljárások kereteit, a nemzetközi számonkérést ez a fórum végzi, nem az egyes országok minisztériumai.

Fidesz: a szocialista kormány milyen rossz döntését kell még helyrehozni Ferihegyen?

Szűcs Lajos fideszes képviselő Ferihegy privatizációját felidézve azt kérdezte: a szocialista kormány milyen rossz döntését kell még helyrehozni Ferihegyen. Arra is kitért, hogy egy ír cég magyar leányvállalata Vecsés közelében építene szállodákat, irodákat, logisztikai központot 150-200 milliárd forint értékben.
   
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra emlékeztetett, hogy a Malév csoport 2600 embernek adott munkát és közvetve 500 beszállítót foglalkoztatott. A szocialista kormány döntése alapján végbement privatizáció során a vevő Air Bridge nem teljesítette a privatizációs szerződést - tette hozzá.
    
MSZP: mivel fűtsenek a legszegényebbek, amikor elfogy a tűzifa?

        
Heringes Anita, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a kormány nem emelte a tűzifaprogram keretét, miközben rengeteg pénzt költött a plakátkampányra. Talán azt szeretnék, hogy plakátokkal fűtsenek vidéken? - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő, aki szerint "nem helikopterezni kell, hanem tűzifát adni a lakosságnak".
   
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára szerint 2013 óta javulnak a szegénységi mutatók és 450 ezerrel csökkent a fűtési gondokkal küzdők száma. Hozzátette: a gyermekeknek nyújtott ingyenes étkezés és tankönyvek jelentős segítséget adnak.
       
Jobbik: összefér-e polgári erényekkel a hullarablás?
   
Ander Balázs, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy egy dél-somogyi kistelepülésen, Heresznyén a település fideszes polgármesterét és társait első fokon a bíróság közokirat-hamisítás és hamis tanúzás miatt ítélte el. Hozzátette: egy örökös nélkül elhunyt férfi vagyonát akarták csalárd eszközökkel megszerezni.
   
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára jelezte: egy folyamatban lévő tárgyalás nem tartozik a kormány hatáskörébe. Önök tiszta közéletről beszélnek, de "fetrengenek a mocskos ügyekben" - fogalmazott az államtitkár. Dömötör Csaba azt kérdezte a jobbikos politikustól: a polgári erényekbe hogyan fér bele az, hogy a Jobbik képviselője egy kiskorú fiatal lánnyal létesített kapcsolatot, vagy az, hogy a Jobbik "darutollas" polgármestere ellen öt ügyben indult nyomozás.

Azonnali kérdések

MSZP: kettészakadt a társadalom

Varga László (MSZP) a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek 35 százaléka kénytelen szembe nézni komoly anyagi nehézséggel, és több mint négymillió ember él a létminimum alatt. A magyar társadalom kettészakadt - jelentette ki az ellenzéki politikus, azt kérdezve: mikor kíván a kormány végre a magyarok hétköznapi problémáival foglalkozni.
   
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta: a gyermeket nevelő családok az egyik legnagyobb nyertesei az elmúlt hat évnek. Évről évre csökken a szegénységnek kitett gyermekek száma, továbbá a bölcsődés és óvodás korúak közül 318 ezren kapnak ingyenesen enni, és egyre több iskolásnak jár így a tankönyv is - mondta.

Jobbik: mikor számol le a kormány az állambiztonsági múlttal?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint az elmúlt 26 év összes kormánya adós, ha 1956 áldozataira, 1956 szellemiségére gondolunk. Ma nem lehet sem a Fidesz-KDNP, sem az MSZP soraiban olyan politikus méltó megemlékező, aki részese volt az elmúlt 26 év bármely kormányzásának, hiszen lehetőségük lett volna leszámolniuk az állambiztonsági múlttal - mondta. Mikor válnak önök 1956 szellemiségéhez méltóvá, mikor számolnak le az állambiztonsági múlttal? - kérdezte.
   
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: a hétköznapi ember emlékezése fontosabb, mint az állami; ebben az oktatásnak döntő feladata van. Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy ma Magyarországon nagyon sokan vannak azok, akik Kádár Jánost és életművét az ország dicsőségfalára írják. Az állambiztonsági múlttal kapcsolatos leszámolás elmaradását a miniszter a vértelen magyarországi átmenetben látja, aminek szerinte ez volt az óriási ára. Azt is mondta, hogy az ügynöklistákat csak a megfigyeltek hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni.

6. rész

A hulladékszállítási számlákról és a tehetséggondozásról is szó volt az interpellációk között hétfőn a parlamentben, ahol ezt követően kérdések hangzottak el.

MSZP: nem lehet kérdés a rendőrök és nemzetbiztonsági dolgozók kártalanítása
    
Demeter Márta (MSZP) értékelése szerint a kormány nem nyújtott érdemi segítséget annak a 27 ezer rendvédelmi és honvédelmi dolgozónak, akik a Honvéd Egészségpénztár csődje miatt kárt szenvedtek. Megjegyezte, hogy az Információs Hivatalnál már megindult a kártalanítás, azaz a megoldás adott, a Honvédelmi Minisztérium azonban még keresi a jogi lehetőséget, a Belügyminisztériumnál (BM) pedig ennyi sem történt. Közölte: nem lehet kérdéses, hogy segítséget kell nyújtani.
   
Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy az egészségpénztár piaci elven működött és a társadalombiztosítást egészítette ki, a tárcának nem volt ráhatása a működésre, a tagokról pedig nincs nyilvántartása. Hozzátette: a legtöbben a HM állományában érintettek, ezért megvárják, hogy ott milyen eredmény születik. Az államtitkár azt is megjegyezte: a helyzet elkerülhető lett volna, ha a korábbi szocialista kormány nagyobb hangsúlyt fektetett volna az ellenőrzésekre.
   
A választ a szocialista politikus nem fogadta el, a Ház azonban 108 igen és 30 nem szavazattal igen.
    
Jobbik: mi volt az oka a szemétszámlák csúszásának?
    
Kepli Lajos (Jobbik) szóvá tette, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. késedelmesen számlázta a szemétszállítási díjat, ami értékelése szerint komoly terhet jelent a családoknak az iskolakezdés és a fűtési szezon kezdete miatt. Hozzátette, hogy nem tartja igazságosnak, hogy a lakosság fizesse a számlát, mert nem az ő hibájuk a csúszás. Azt kérdezte, mi volt az oka a helyzetnek és felelősségre vontak-e valakit.
   
Szabó Zsolt kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár válaszában kiemelte, hogy a szállítás működik, a negyedéves elszámolás 4 millió számláját már kézbesítették. Hozzátette, hogy a csoportos befizetések automatikusan átálltak, emellett lehetőség nyílik részletfizetésre. Fontos célkitűzésnek nevezte a rezsicsökkentés megőrzését és rámutatott, hogy a számlák alacsonyabban a korábbiaknál.
   
A választ a jobbikos képviselő nem fogadta el, a parlament azonban igen, 107 igen és 28 nem szavazattal.
   
KDNP: milyen intézkedéseket tervez a kormány a tehetséggondozás területén?
   
Vejkey Imre (KDNP) rendkívül fontosnak ítélte, hogy a tehetséggondozás kiemelt figyelmet kapjon az államtól, egyúttal üdvözölte, hogy a Nemzeti Tehetség Program a magyarországi és a külhoni magyarokat is támogatja. Kifejtette, hogy a programban két év alatt 8850 projekt révén 300-350 ezer fiatal kapott támogatást, összesen 12,3 milliárd forint értékben. A politikus a folytatásról érdeklődött.
   
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte, hogy a programot egyre többen támogatják adójuk 1 százalékával, így egyre több tehetséges fiatalt tudnak hosszú távon támogatni. Hozzátette, hogy a kormányzati finanszírozást is megkétszerezték, s egy fejlesztési programban további 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre a célra. Az államtitkár azt is elmondta, hogy már óvodás korban szeretnék elérni a tehetséges gyerekeket és külön figyelmet fordítanak a lányokra olyan területeken, ahol kevésbé vannak jelen.
   
A választ elfogadta a kormánypárti politikus.
   
Kérdések
   
MSZP: felkészült-e a kormány hideg hónapokra?
   
Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője azt kérdezte, felkészült-e a kormány és a hajléktalan embereket ellátó rendszer a hideg hónapokra. Az ellenzéki képviselő az elmúlt hat év kormányzati intézkedéseit hibáztatva arról beszélt, hogy mára a rezsitartozás már több százezer családot érint, vannak akik emiatt veszítik el a lakásukat, a hajléktalanok pedig az utcán halnak meg a hideg hónapokban.    
   
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: míg a szocialista kormányok a villany és a gáz árát kétszeresére, illetve háromszorosára emelték, addig, a Fidesz és a KDNP rezsicsökkentést hajtott végre, ami a magyar családoknak 2013-14-ben 373 milliárd forint, 2015-ben pedig 268 milliárd forint megtakarítást jelentett. Hozzátette: az elmúlt két évben 450 ezerrel csökkent azok száma, akinek gondot jelent a fűtés. Elmondta: a hajléktalanok helyzetének javítására 360 millió forintos pályázatot írtak ki, emellett 3 milliárd forintot biztosítanak szociális célú tüzelőanyag támogatásra.
   
Jobbik: támogatná-e a kormány a négynapos munkahét szélesebb körben történő bevezetését?
    
Szávay István, a Jobbik képviselője egy zempléni kft-t példaként hozva arról kérdezett: támogatná-e a kormány a négynapos munkahét szélesebb körben történő bevezetését Magyarországon? Közölte: a Jobbik megfontolandónak tartja a munkavállalók és a munkaadók kölcsönös megegyezésén alapuló négynapos munkahét bevezetésének alaposabb megvitatását.
   
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a négynapos munkahét alkalmazására jelenleg is széles körben ad lehetőséget a munka törvénykönyve, és a hatályos szabályozás ösztönöz a munkaidő rugalmas beosztására. Ugyanakkor úgy vélte: a négynapos munkahét külön elterjesztése nem indokolt, bőven elég, hogy ez a lehetőség megteremtődött.

5. rész

A szegénységről, a külföldi munkavállalókról, a szerencsejátékról és a tényleges életfogytiglanról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: évről évre kevesebb jut a szociális ellátásokra

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából azt mondta, a kormány csak azt tudta bemutatni, hogyan kell a leszakadt csoportokat egymás ellen uszítani. Hozzátette: a kormány évről évre kevesebbet fordít a szociális ellátásokra, a több mint 100 milliárd forintot vont ki a társadalompolitika egyes területéről. Nagyságrendekkel rosszabb a helyzet, mint a válság utáni években - mondta.

Kifogásolva, hogy Balog Zoltán miniszter puritánnak tartja a kormányt azt mondta: bulibárók, Ibizián partizó nem közszereplők mélyen ismerik a magyar társadalmat, és bizonyára sok szegényt látnak a luxusjachtok, luxushotelek ablakából.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az elmúlt hat évben több mint hatszázezer embernek lett munkája. Hozzátette: ez a kormány a munkára, a családalapításra épülő jövőt támogatja, a szocialisták minél szélesebb körű segélyezetti rétegben érdekelt, hogy segélyígéretekkel a szavazóurnákhoz csábítsa majd őket.

Kitért arra, hogy mélyszegénységben élők száma az elmúlt hat évben 170 ezerrel, 36 százalékkal csökkent.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 108 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: a kormány titokban tömeges betelepítést tervez 

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt mondta, a kormány titokban tömeges betelepítést tervez saját gazdasági kudarcának leplezésére. Ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt hónapokban egy sor olyan intézkedés született, amelyek a szomszédos országok állampolgárainak magyarországi letelepedését segítik - közölte.

A kormány nem akar felébredni a kozmetikázott statisztikák világából, hogy ötszázezren távoztak külföldre, őket nem lehet bevándorlással pótolni - mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint nincs szó kozmetikázott statisztikáról. A 2014-es adatok szerint 350 ezer magyar él külföldön a rendszerváltás óta - ismertette, hozzátéve: a munkaerő nemzetközi vándorlása nem sajátos magyar jelenség, az egész világra kiterjedő folyamat.

Közölte, egyre kevesebb harmadik országbeli vállal Magyarországon munkát, tavaly mindössze ötezer munkavállalási engedélyt adtak ki, miközben a kvóta 59 ezer volt. A képviselő nem gondolhatja komolyan, hogy ötezer külföldi munkavállaló feszültséget okoz a magyar munkaerőpiacon, ahol ma már közel 4,4 millióan dolgoznak - hangoztatta. Jelezve, a kormányzati szándék egyértelmű: nem külföldiekkel, hanem magyar munkavállalókkal akarják megoldani a vállalkozások munkaerő gondjait.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 106 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.

LMP: miért fontosabb Andy Vajna meggazdagodása, mint a játékfüggők?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, azért nem segítenek a játékfüggőknek, mert ők Andy Vajnáék meggazdagodását segítik.

Elmondta, Magyarországon közel 150 ezer kóros játékfüggő él, de 700-800 ezer ember számolt már be ilyen problémáról. Úgy értékelt, a szerencsejáték családok tízezreinek életét keseríti meg, mégis haloványra sikerültek a játékosvédelmi rendelet intézkedései. Az egyetlen kézzelfogható segítség a játékosvédelmi zöldszám - közölte.

Hozzátette: a játékkaszinók játékadójának 3 százalékát játékosvédelmi karitatív célokra kellene használni, a konkrét intézkedéseket nem látni.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2016 kiemelkedő jelentőségű a játékosvédelem szempontjából; az elmúlt 20 évben semmilyen szabályozás nem volt ezen a területen. Nem igazak azok a vádak, hogy a kormány nem tesz hatékony lépéseket, európai színvonalú, játékosokat védő intézményrendszert hozott létre - hangoztatta.

Kitért arra, hogy létrejött az adóhivatal által vezetett központi játékosvédelmi nyilvántartás, amelyben azok szerepelnek, akik saját elhatározásukból kérik kizárásukat a kaszinókból. Elmondta, már közel 1900-an vannak a nyilvántartásban.

Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, a Ház azonban 108 igen, 29 nem szavazattal elfogadta.

Fidesz: veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan?

Vas Imre (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, mert túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét. Hozzátette: a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetén leghamarabb negyven év letöltése után van erre lehetőség, a nemzetközi bíróság ezt az időszakot 25 évre csökkentené. 

Veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége? - kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nincs veszélyben a tényleges életfogytiglan, a kormány eddig is megvédte, ezután is meg fogja védeni. Hozzátette: a bíróság döntése nem végleges, Magyarország a Nagykamara elé terjeszti a kérdést.

Elmondta, a tényleges életfogytiglant csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire szabják ki. Ez a büntetés hatékony eszköze lehet a prevenciónak is - jegyezte meg.

A választ a kormánypárti politikus elfogadta.

4. rész

Az LMP szerint nem old meg semmit az alkotmánymódosítás. A kormány nevében az alkotmánymódosítás általános vitájában felszólaló igazságügyi miniszter szerint téves az az álláspont, hogy a közösségi jog minden esetben megelőzi a nemzeti jogot. 

LMP: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás 

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke azt mondta, hogy színvonaltalan az alkotmánymódosítás, és olyan fogalmakat tartalmaz, aminek nincs jogi relevanciája. 

Hogyan gondolják, hogy ez az alkotmánymódosítás megvéd bárkit is? Szerinte a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás, az Európát és a Magyarországot ért kihívásokból, és még a kvóta-kérdésre sem ad megoldást.

Az ellenzéki politikus szerint a biztonsági kérdéseket sem oldja meg. Hogyan lehet az, hogy több százezer SIM-kártyát megvásároltak, itt volt a párizsi robbantó, és nem vették észre. Tudják például hány harcképes katonánk van? - firtatta, majd hozzátette: ötezer és mintegy tucatnyi tank. Miért nem ezt oldják meg, ha a biztonság a fontos? - hangoztatta.

Megerősítette: úgy döntöttek nem nyomnak majd gombot a szavazásnál. Kifejtette: ez a törvénytervezet csökkentené Magyarország érdekegyeztető képességét az unióval szemben, s nem más, mint "politikai önkielégítés a kormány részéről". 

Kitért arra is, hogy ennél jóval több intézkedésre van szükség. 

Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke hozzátette: az emberek megérzik, ha átverik a politikusok és ez történt a népszavazással kapcsolatban. Bebukták ezt a népszavazást, érvénytelen lett. A kormányból kifogyott az ötlet, az erő és a bátorság, ha ez meglett volna, már a voksolás előtt letisztázták volna a közjogi következményeket - közölte. 

A magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak - vélte. Szerinte azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról beszélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott és úgy lopnak a politikusaik, mint senki az elmúlt 25 évben. 

Úgy látta: az alaptörvény módosítása nem alkalmas eszköz annak a problémának a megoldására, amire vállalkoztak. 

Szerinte vissza kellene kerülnie az alkotmányba az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének. Felszólított arra is: a bírói függetlenség szervezeti garanciáit állítsák helyre, írják be az alaptörvénybe, hogy a pártkasszák legyenek átláthatóak. A jövő generáció jogai is hiányoznak - sorolta. Annak lenne értelme, ha a korrupció ellen küzdenének - közölte. 

EP-képviselők

Balczó Zoltán (Jobbik) kiemelte: létező veszély Magyarországra nézve a kötelező kvóta. Mint mondta, nem 1200 migránsról van szó, úton-útfélen elhangzik, állandó algoritmusban gondolkodnak.

Az alaptörvény módosítása indokolt, ki kell egészíteni azt a részt, amelyben korábban gyakorlatilag elfogadták az unió jogának elsőbbségét - jegyezte meg. Ugyanakkor kérdéses, ha ezt a módosítást elfogadják, célba érnek-e. 

A jogi érvelést szerinte nem fogják elfogadni, további kemény küzdelmet kell majd folytatni az európai színtéren. Azt ígérte, a Jobbik ki fog állni a magyar érdekek mellett. 

Kormány

Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte: ma óriási a vita a föderációról illetve a tagállamok, nemzetek Európájának eszméjéről. Magyarország utóbbi pártján áll - jelezte. 

Rámutatott: az alaptörvény szerint Magyarország független ország, lehetőség van bizonyos hatáskörök közös gyakorlására. A vita arról szól, mi is az az alkotmányos mag, amit meg kell őrizni és védeni kell Európában. Erről szól az alkotmánymódosítás, eljött az idő, hogy bizonyos kérdéseket rögzítsenek - közölte.

Amit az alaptörvényben rögzítenek, megfelel annak az európai trendnek, amit minden tagállam kialakít saját magának. Téves az az álláspont, hogy a közösségi jog minden esetben megelőzi a nemzeti jogot - jelentette ki a tárcavezető. Szerinte olyan komoly érveink vannak, amelyek meggyőzőek, és meg tudják védeni a magyar kormány álláspontját. Kiemelte: azt határozzuk meg, mi a saját nemzeti identitásunk.

A javaslat nem szépségtapasz, hanem egy hasznos előterjesztés - közölte. 

Jelezte: nyitottak a módosító indítványokra, bárkitől is érkezik a kormány meg fogja vizsgálni. 

A népszavazást helyesnek tartotta, az nem volt felesleges, a 3,3 millió ember álláspontja kemény felhatalmazás - közölte.

3. rész:
Új megosztottságot teremtett a népszavazás - mondta a Jobbik elnöke hétfőn az Országgyűlésben az alaptörvény módosításának vitájában. A KDNP a keresztény gyökerekben látja a kontinens jövőjét.

Az elnöklő Jakab István közölte, az MSZP képviselőcsoportja nem vesz részt a vitában.

Jobbik: új megosztottságot teremtett a népszavazás

A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor közölte, a népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint előtte volt.

Azt mondta: nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni - értékelt.

Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs.

Azon véleményének is hangot adott, hogy a népszavazással Brüsszel kezébe adtak egy aduászt.

A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják. Közölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól.

A Jobbik elnöke bírálta a baloldali pártok hozzáállását: a kormányzati felelőtlenségre nem az ellenzéki felelőtlenség a válasz.

Felidézte, hogy amikor tavaly ősszel az EU-ban felvetődött a kvóták ügye, a Jobbik népszavazást javasolt, a Fidesz visszautasította, majd idén tavasszal a Jobbik azt kezdeményezte, hogy a népszavazási kérdést írják bele az alaptörvénybe, de ezt is elutasították.

Vona Gábor elmondta, a multikulturalizmus mint társadalmi berendezkedés Nyugat-Európában megbukott. 

Hozzátette: Magyarországon a kisebbségekkel való együttélés harmonikus; a cigánysággal való, sok szempontból konfliktusos együttélés egészen más helyzet és kevésbé jelent problémát, mint a kötelező kvóta. Elmondta, a kötelező betelepítés erőszakos lenne, nemzetközi jogilag is aggályos és teljesen szervetlen társadalomépítési kényszerpályára helyezné Magyarországot.

A politikus szerint Magyarországnak le kellene zárnia a 20. századot, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából nyilvánosságra kellene hozni az ügynöklistákat. Megjegyezte azt is, hogy a 2006-os eseményeknek is évfordulója van, és válaszolni kell arra: igazságos-e egyik oldalon súlyos büntetések voltak, a másik oldalon nem volt elszámoltatás.

KDNP: vissza kell térni a keresztény gyökerekhez

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. Szavai szerint közjogilag is rögzíteni kell, hogy az európai gazdasági térség állampolgárait leszámítva idegenek csak akkor élhetnek Magyarországon, ha rendészeti eljárásban leadott kérelmüket a hatóság elbírálta és ahhoz hozzájárult.

A KDNP-s politikus azt is megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám. "Ehhez mi kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót és nem pedig a magyar és európai emberek élethez való joga, védelme, biztonsága oldaláról".

Vejkey Imre szerint a bevándorlók már "azt sem játsszák el", hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk - hangoztatta, kitérve arra is: továbbra is milliók készülnek Európába Ázsiából és Afrikából, a nyomás a jövőben is fokozódik, miközben vannak a tengerentúlon, akik ezt nemcsak ösztönzik, hanem szolgálatukba állítják.

A kereszténydemokrata politikus amellett foglalt állást: meg kell állítani a brüsszeli diktatúraépítést, amely az emberek és a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül dönt olyan kérdésben, amelyben a jövő, a kultúra és a biztonság a tét.

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről - terrortámadásokról, nők elleni erőszakról, egyházi szereplők elleni támadásokról - szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát és semmibe veszi a választók üzenetét. Mint mondta, Gyurcsány Ferenc parlamenti távollétében nincs újdonság, eddig sem volt jelen az üléseken; az LMP komolytalan, mivel egy helyszínt és időpontot sem tud megjegyezni, majd kisgyerekként viselkedik; az MSZP pedig gyáva részt venni a vitában.

A kormánypárti politikus elítélte, hogy akik 2004 december 5-én megtagadták a határon túli magyaroktól, hogy Magyarországhoz kötődjenek, most idegeneket akarnak befogadni. Bírálta azt is, hogy az MSZP, a DK, az LMP és a PM EP-képviselői új adókkal büntetné az országot a bevándorlás-politikája miatt.

2. rész

Orbán Viktor miniszterelnök expozéjával kezdődött a hetedik alaptörvény-módosítás vitája hétfőn a parlamentben. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat. A Fidesz szerint első alkalommal kell az alkotmányos identitás védelme érdekében módosítani.

Orbán: az új egység pártok felett áll


Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az általa benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitáját megnyitva. 

Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy "megtartsa Magyarországot magyar országnak".

Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt "a magyar néplélekből származó elemi igényt", miszerint "hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni".

Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással - a hetedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. "Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" - fogalmazott a miniszterelnök.
 

Az alaptörvény-módosítás vitája október 17-én

Orbán Viktor azt mondta, a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek "az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket".

A kormányfő szerint azonban a Magyarországért létrejött új egység azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek Európában, a népszavazáson ezt erősítették meg az emberek 98 százalékos egyetértésben.

Hangsúlyozta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben - mondta - az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, "Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával".

Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta Orbán Viktor.

A 20. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek - mondta, hozzátéve: a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: "mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában".

Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, "javaslom, kövessük a példájukat" - kért támogatást a javaslatnak.

A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre. Expozéja után a vitában Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a kormányt.

Fidesz: első alkalommal kell az alkotmányos identitás védelme érdekében alaptörvényt módosítani 

A Fidesz szerint első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására. 

Kósa Lajos, a kormánypárt vezérszónoka a miniszterelnök expozéja után hétfőn az Országgyűlésben kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot - mutatott rá. 

Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismerték. 

Ki az ördög gondolta volna, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra és az MSZMP-diktatúra elmúlása után, szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fognak szembe nézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének, hanem kvótának, elosztási mechanizmusnak hívják - mondta. 

A kényszerlakhely-változtatás tömeges méretekben azonban még az ENSZ-alapokmány szerint is tilalmas - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: mindegy, hogy ezt milyen szóvirágokkal jellemzik, barátságos látogatás, tanulmányút, ideiglenes tartózkodás. 

Kósa Lajos kitért arra is, az egész módosítás alapját az az új összefogás Magyarországért teremtette meg, amely az október 2-ai népszavazáson 3,3 millió embert "abba az irányba terelt", hogy mondjanak nemet Brüsszelnek a kötelező kvótára, a betelepítési politikájára. Ha a parlament elfogadja a módosítást, legitimitását és a közös politikai akaratot senki nem kérdőjelezheti meg, ez még akkor is igaz, ha a szocialisták nincsenek jelen - értékelt. 
Felidézte, hogy a szocialisták "azt hazudták a kampányban" mindenkinek, hogy bár lényegtelennek tartják a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesznek, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elvetik. Hozzátette: fájó szívvel mondják, hogy Magyarország védelmében a szocialistákra, a baloldalra soha nem lehetett számítani. 1956-ban sem a magyar szabadságharcosok mellé álltak, inkább a szovjet megszálló hadsereg mellett harcolt a magyar baloldal - mondta Kósa Lajos. 
    
Most újra kiderült, hogy jogi és politikai értelemben is az MSZMP, a pártállami diktatúra megvalósítójának utóda az MSZP - fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint ha a magyar szabadságért kell küzdeni, már annak is örülni kell, ha a szocialisták nem szúrnak hátba. De lehet, hogy még ebben sem kell reménykedni - mondta. 

Kitért arra is, hogy az unióban van olyan ország, amelynek alaptörvénye már most feketén-fehéren kizárja az idegen népesség betelepítését. 

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője végül köszönetet mondott a frakcióegyeztetésen részt vevő Jobbiknak, KDNP-nek és a Fidesznek, és úgy látta, nincs elvi, elháríthatatlan akadálya, hogy kompromisszum szülessen a módosítás szövegéről. 

Szájer József, a Fidesz másik vezérszónoka, EP-képviselő rámutatott: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az unió és a hazánk közti viszonynak - hangsúlyozta.

Itt lép be az alkotmányos identitás kérdése - mutatott rá Szájer József, majd kiemelte: ide tartozik a népesség, a terület és az államforma egyaránt.  

A képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, az unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel. 

Úgy látta: a bevándorlás kapcsán helyes, ha Magyarország az eszét használja és nem ideológiai berögződések rabja, mint az több nyugati országban tetten érhető.

1. rész

Az adórendszerről, a szegénységről, a rezsicsökkentésről, a Quaestor-ügyről és az alaptörvény módosításáról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.
LMP: progresszív adórendszerre van szükség!

Szél Bernadett (LMP) szerint a kabinet hiába állítja, hogy adót csökkent, mégis az adóemelések kormánya. Pénzt vettek el a leginkább rászorulóktól, és odaadták azoknak, akik saját erejükből is tudnak boldogulni - mondta. Az ellenzéki politikus közölte, az LMP progresszív adórendszerben gondolkodik: 114 ezer forintig nulla, 139 ezer forint után 12 százalék lenne az adó, ehhez társulna egy 6,5 százalékos komplett munkavállalói járulékcsökkentés. 

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára "az LMP hazugságáról" beszélve közölte, a kormány éppen hogy csökkentette az adóterhelést. Míg 2010-ben 41 százalék volt az adóterhelés GDP-hez viszonyított aránya, két évvel ezelőtt 39 százalék volt - részletezte. Hozzátette: a progresszív adó többletadóterhet jelentene sok százezer embernek.

MSZP: nagy a szegénység az országban

Korózs Lajos (MSZP) a szegénység elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából azt mondta, a magyar társadalom 70 éve nem élt ekkora nélkülözésben és kilátástalanságban, mint 2016-ban. Nincs alkotmányos védelme a szociális jogoknak - közölte. Elmondta: van pénz stadionokra, a Várba költözésre, Mészáros Lőrinc szállodáira, de nincs pénz szociális ellátásra, a rákbetegek gyógyszereire, az éhező gyerekekre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a legjobb szociálpolitika, ha egy munkanélküli embernek munkát adnak. Hozzátette: a szocialisták alatt 250 ezer ember esett el a munkavégzés lehetőségétől, ma 600 ezerrel több ember dolgozik, mint 2010-ben. Közölte, hogy a szocialisták megszavazták egyhavi nyugdíj elvételét, 8,3 százalékkal csökkentették a nyugdíjak értékét, míg ez a kormány 8,6 százalékot adott a nyugdíjasoknak és a rezsikiadások is csökkentek.

KDNP: cél a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése

Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője a fűtési szezon kezdete kapcsán felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás előtt, az Európai Unióban a magyar családok számára a volt a legdrágább a gáz, és a második legdrágább az áram ára. A kormány ezért 2010-ben befagyasztotta a rezsiköltségeket, majd 2013-ban és 2014-ben radikális rezsicsökkentést hajtott végre, így a családok 110-200 ezer forintot takaríthatnak meg. Közölte: a cél a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.

Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár kiemelte: a rezsicsökkentésnek köszönhetően jelentősen csökkent a 30 napon túli hátralékok aránya és a kikapcsolt fogyasztók száma is. Közölte: folytatni kívánják a rezsicsökkentést, de elsődleges szempont a fenntartóság és az ellátási biztonság fenntartása. 

Jobbik: a Fidesz nyilatkozzon a Quaestor-, az offshore- és a vagyonnyilatkozatok ügyében!

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arra szólította fel a Fideszt, hogy nyilatkozzon a Quaestor-ügyről, az offshore-ügyekről és képviselői hozzák nyilvánosságra családtagjaik vagyonnyilatkozatait is, ahogyan azt a Jobbik teszi. Szerinte a Fidesznek, mind a Quaestor-, mind az offshore-ügyben és a vagyonnyilatkozatok ügyében is van takargatnivalója. Ne mellébeszéljenek, cselekedjenek! - szólított fel.    
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta: a Quaestor-ügyben az Alkotmánybíróság által kijelölt úton halad a kártalanítás, 32 ezer károsult 124 milliárd forintnyi kártalanítást kap. Hangsúlyozta: a mostani kabinet volt az első, amely kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát. Érdekes - mondta -, hogy a Jobbik pont azokra a családtagokra nem terjesztené ki a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget, akiket "kitömtek frakciópénzekből". Úgy vélte, a felszólalás újabb bizonyítéka annak, hogy a Jobbik néppártosodása nem jelent mást, mint egy "jól kifejlett vágyakozást arra, hogy az egykori nemzeti pártot is bevegyék a baloldali összefogásba". 

Fidesz: újabb ötpárti egyeztetés lesz csütörtökön
          
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a magyar választók október 2-án világos üzenetet küldtek Brüsszelnek, hogy Magyarország nem kér a kötelező betelepítési kvótából. Ez az új szövetség a magyar szabadság mellett állt ki és arra is teljes körű felhatalmazást adott, hogy az Országgyűlés alaptörvény-módosítással zárja ki a kötelező betelepítési kvóta bevezetését. Erre minden politikai és jogi felhatalmazásunk megvan - jelentette ki.

Hozzátette: a baloldali ellenzék nem vesz részt a vitában, dacára annak, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban azt nyilatkozta, pártja támogatna egy kvótaellenes törvénymódosítást. Szerinte ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy az Európai Tanács ülésén továbbra is napirenden van a kötelező betelepítési kvóta, az európai baloldal és az európai országok egy része továbbra is arról nyilatkozik, hogy jónak tartja a bevándorlást. Magyarország elfogadja, ha más országok bevándorlással akarják megoldani belső problémáikat, azonban ezt tilos ráerőszakolni más országokra - jelentette ki. Kósa Lajos arra invitálta a frakcióvezetőket, hogy csütörtökön 10 órakor folytassák az ötpárti megbeszélést, így egyeztetett módosító javaslatot nyújtatnak be a törvényalkotási bizottság elé.

Dömötör Csaba úgy reagált: "munkakerülésnek hívják", hogy a DK és az MSZP sem vesz részt az Országgyűlés ülésén. A népszavazás nem valaminek a vége, hanem a történet kezdete - jelentette ki az államtitkár, aki jelezte: hosszú politikai küzdelemre számítanak, ezért reméli, hogy az ellenzékiek is a félre tudják tenni pártpolitikai megfontolásaikat.
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A PDSZ nem támogatja a kötelező gimnáziumi felvételit

Az elnök szerint ha bevezetik a tervezetet, az valószínűleg a felvételi szigorítását jelentheti, aminek az a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba. Tovább olvasom