Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Orbán: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás éve lesz

Az idei évet a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte Orbán Viktor hétfőn Budapesten.

18 óra 44 perc - Elsősorban szimbolikus, illetve motivációs értékűnek tartják Orbán Viktor miniszterelnök hétfői országértékelő beszédét az MTI által megkérdezett politológusok, akik egyhangúlag arra számítanak, hogy a kormányfő jövő hetén, parlamenti felszólalásában fejti ki konkrét elképzeléseit.

Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a közelmúlt és a jelen folyamataihoz adott értelmezési keretet, továbbá az egész kormányzati ciklusra is egyértelmű menetrendet vázolt fel.

A kormányfő által "megújulásként" említett folyamat középpontjába a "nemzeti szellemet", az államadósság-csökkentését és a munkahelyteremtést állította, és közben igyekezett az érzelmekre ható, szimbolikus képeket használni - fejtette ki.

A Nézőpont Intézet munkatársa úgy látja, az államadósságnak szóló "hadüzenet", illetve a "mindenkinek dolgoznia kell" jelszó fókuszba helyezése már a nyilvánosság, "elkövetkezendő gazdaságpolitikai intézkedésekre" való felkészítésére szolgált. Az elemző itt kiemelte, hogy a miniszterelnök a gazdasági válságról nem mint egy "lefutott meccsről", hanem mint "megvívandó küzdelemről" beszélt.

Szánthó Miklós arra számít, hogy a jövő héten esedékes parlamenti évadnyitón, illetve a február 28-án véglegesíteni tervezett reformprogram bemutatóján hallhatunk majd több információt a kormány jövőre vonatkozó konkrét döntéseiről.

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa "motivációs beszédként" jellemezte az Orbán Viktor által elmondottakat. Mint mondta, a kormányfő egy korszakot lezáró "közös tervről beszélt", amelynek konkrétumait feltételezhetően - a tavaly novemberi költségvetési vitához hasonlóan - az Országgyűlés üléstermében fejti majd ki részletesen.

A Századvég szakértője szerint a miniszterelnök ehhez a beszédhez három "tartalmi előzetest" is szolgáltatott hétfőn. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy szükség van a veszély elhárítására az adósságcsökkentés területén, továbbá megindokolta, miért van szükség új, az "újjászületést szimbolizáló" alkotmány elfogadására, amibe szerinte - eddig nem hangoztatott módon - 1956 szimbolikáját is meg kell jeleníteni - mutatott rá Kern Tamás.

Kiemelte: a kormányfő beszéde alapján a munka területén is valódi szemléletváltásra lehet számítani, az új, feketegazdaságot leépíteni hivatott munkakultúra megteremtése ugyanakkor Orbán Viktor szavai szerint is számtalan konfliktussal jár majd.

Kern Tamás aláhúzta továbbá, hogy a miniszterelnök országértékelésében kormányzásának "tétjét is megemelte", mivel bár igyekezett hangsúlyozni, hogy csak "emberi tervek" vannak a birtokában, de ezzel egy időben azt is kijelentette, hogy azok sikertelensége esetén mind gazdasági, mind politikai értelemben "visszatérhet a múlt".

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője mindenekelőtt "szimbolikusnak" ítélte a kormányfő által elmondottakat, ami szerinte a "korábbiakhoz hasonlóan nem egy konkrét cselekvési programot", hanem egy átfogó keretet kívánt biztosítani az elmúlt év politikai történéseihez, a kritikusabb hangvételű bel- és külföldi értelmezésekkel szemben.
Emlékeztetett továbbá arra is, hogy Orbán Viktor idén kilenc év után először, az Európai Uniós soros elnökségét betöltő ország vezetőjeként mondta el országértékelését, amelyben így - a korábbi évekhez képest - nem az "offenzív elemek", hanem a pozitív üzenetek domináltak.

A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint a miniszterelnöki értékelés ettől függetlenül tartalmilag és retorikailag sem mutatott újdonságot; Orbán Viktor alapvetően a kormány korábbi üzeneteiből válogatott, "példaértékű sikertörténetként" bemutatva annak munkáját.

Egyszerű, de páratlanul hatékony kommunikációs elemnek nevezte ugyanakkor a választók interneten feltett kérdéseinek idézését, ami azt üzente, hogy a "kormányfő közel áll a hétköznapi emberekhez".

Filippov Gábor úgy gondolja Orbán Viktor szavaiból érezhető volt a "túlzott várakozások csillapításának szándéka" is, vagyis szerinte a miniszterelnök szavai mögött "hosszú és kemény küzdelem ígérete rajzolódott ki". A kormányfő azonban az alagút végén lévő fényt is felvillantotta azzal, hogy 2014-et már a gyarapodás évének nevezte - fűzte hozzá.

17 óra 59 perc - Az idei évet a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Millenárison elmondott, hagyományos országértékelő beszédében. A kormányfő szólt az új alkotmányról is, amely szerinte lezárja majd a múltat; továbbá kijelentette: mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. Az MSZP szerint a miniszterelnök üres, halogató beszédet tartott. A konkrétumokat hiányolta a Jobbik és az LMP is.

A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelmük. Ez a terv, sokmillió magyar ember közös terve, amely nem a szocializmus ötéves terve, hanem egy lehetőség, de nem egy a sok közül, hanem az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott lehetőség, a szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége - mondta.

Orbán Viktor beszédében Magyarország átszervezése kulcskérdésének nevezte az alkotmányt. Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt; így lehet a megújulásból újjászületés.

Kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. "Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból" - fejtette ki, kijelentve: gondoskodni kell méltó módon mindenkiről, aki nem képes munkából megélni, de csak azokról.

2011 a megújulás éve: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.

A miniszterelnök országértékelő beszédére reagálva Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit - a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását - emelte ki az MTI-nek. Mint fogalmazott: a kormányfő kettős szerepben mutatkozott be, a romeltakarító és veszélyre figyelmeztető, illetve a távlatokat és irányt mutató szerepben.

Harrach Péter kitért arra is, hogy a beszéd másik alapvető gondolata, fő üzenete a megújulás volt. E téren ugyan megmaradt az általánosságok szintjén, de mint a KDNP-frakcióvezető mondta, a részletek egy hét múlva várhatóak.

Az ellenzéki politikusok a beszéd után tett nyilatkozataikban a konkrétumokat hiányolták az országértékelőből.

A miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde.

A miniszterelnök csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt az ország számára - jegyezte meg.

Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt mondta, Orbán Viktor országértékelő beszédét "a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni".

A jobbikos politikus hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban. Balczó Zoltán szerint Orbán Viktornak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra.

Az LMP-s Jávor Benedek úgy reagált: a kormányfő évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor "vagy nem tudja, vagy nem akarja elárulni", miként kívánnak szembenézni ezekkel a feladatokkal. Jávor Benedek szerint vagy nincsenek megoldási javaslatok, és "tovább folytatódik az a kormányzati politika, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk, az alkalmi rögtönzések, ötletelések, a káosz politikája", vagy pedig nem merik az emberek elé tárni az elképzeléseket.

Orbán Viktor a meghívott vendégek előtt most tizenharmadik alkalommal elemezte az előző év eseményeit és az ország helyzetét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére. A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.

17 óra 41 perc - Orbán Viktor miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő évértékelő beszédére.

Az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde.

A miniszterelnök csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt az ország számára - jegyezte meg.

Mesterházy Attila hozzátette: egy ilyen típusú évértékelő még egy ellenzéki vezető részéről is kevés lenne.

Az MSZP elnöke szólt arról, Orbán Viktor nem értékelte saját munkáját sem, mert nem derült ki, hogy mit tettek és mit fognak tenni, hogy Magyarországon a kormányzati ciklus végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre. A miniszterelnök nem beszélt arról sem - folytatta -, hogy mi lenne a megoldás a devizahitelesek problémáira, vagy hogyan kárpótolja a kormányzat az igazságtalan adórendszer veszteseit.

Megítélése szerint Orbán Viktor elmulasztotta a lehetőséget, hogy bátran, őszintén, egyértelműen beszéljen arról, hogy milyen megoldási javaslatai vannak az ország problémáira.

Reményét fejezte ki, hogy amit mostani beszédében szerinte elmulasztott Orbán Viktor, azt jövő hétfőn a Parlamentben bepótolja.

Mesterházy Attila kérdésre válaszolva - miszerint Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke tisztségéről való lemondásra szólította fel, mint akinek köze van a Zuschlag-ügyhöz - elmondta: Kósa Lajos "szavaiért bíróság előtt fog felelni", mert "mindennek van határa, ennek is".

17 óra 35 perc - Az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit - a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását - emelte ki a miniszterelnök hétfői országértékelő beszédére reagálva a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek.

Harrach Péter úgy fogalmazott: a kormányfő kettős szerepben mutatkozott be, a romeltakarító és veszélyre figyelmeztető, illetve a távlatokat és irányt mutató szerepben.

A legfőbb veszélyt - szavai szerint - az államadósság mértéke, illetve az a véget nem érő válság jelenti, ami különösen az eurozónán kívülieket fenyegeti - tette hozzá a frakcióvezető.

Kiemelte: amikor a miniszterelnök a veszélyeztetett országról beszélt, nem lehetett nem gondolni az elmúlt kilenc hónap "nagyon bátor kormányzati intézkedéseire", amelyek ahhoz kellettek, hogy a veszélyhelyzetet elkerüljük.

Ez a bátorság az adórendszer átalakítását és a nyugdíjrendszer megmentését célzó intézkedésekben mutatkozott meg - emelte ki a KDNP frakcióvezetője.

Megjegyezte: azt is látják, milyen ellenerők dolgoznak, hogy a talpra állítás megvalósítását akadályozzák.

Harrach Péter kitért arra is, hogy a miniszterelnök beszédének másik alapvető gondolata, fő üzenete a megújulás volt. E téren ugyan megmaradt az általánosságok szintjén, de mint a KDNP frakcióvezetője mondta, a részletek egy hét múlva várhatóak.

A kereszténydemokrata politikus megnyugtatónak és jó érzést keltőnek nevezte, hogy azokat a területeket érintette a kormányfő beszédében, amelyek a KDNP számára is fontosak.

17 óra 18 perc - Beszélt arról is: van félni való attól, hogy az előző korszak politikája - amely irtózatos eladósodást, csúcsokat döntő munkanélküliséget, burjánzó korrupciót, elszabaduló bűnözést hozott, a fővárost a tönk szélére sodorta, a vidéket elsorvasztotta, és amely a hatalommal való visszaéléshez, a szélsőséges térnyeréséhez vezetett - vissza akar térni.

Ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell - jelentette ki Orbán Viktor. "2011-ben hadat üzenünk az államadósságnak" - mondta, hozzátéve: az ország legtöbb gondjának okozója a magas államadósság. Kijelentette: az arányos adórendszerrel, a bankadó és a válságadók bevezetésével, "a nyugdíjrendszer megmentésével" a kormány az első lépéseket megtette, ez azonban nem elég, a válság és az adósság leküzdéséhez az szükséges, hogy minél többen dolgozzanak. "Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. Ha nem gyűrjük le, akkor ő fog maga alá gyűrni végérvényesen" - figyelmeztetett.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédet tart a Millenáris Parkban.MTI Fotó: Kovács Tamás
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédet tart a Millenáris Parkban. MTI Fotó: Kovács Tamás


"Szembe kell nézni a veszéllyel, sem a válság, sem az adósság elől nem térhetünk ki, ha nem győzzük le őket, azok győznek le minket" - jegyezte meg, hozzátéve: ha nem vállaljuk a küzdelmet, az biztos bukáshoz, fizetőképtelenséghez, összeomláshoz vezet.

A magyar ember tisztességes, és a munka számára becsület dolga, nem segélyből akar élni, nem ügyeskedni, hanem dolgozni akar - mondta. Kifejtette: határozott, bátor lépéseket tesznek idén, hogy akit csak lehet, visszahozzanak a legális munka világába, és ott is tartsák. Nem fog menni egyik napról a másikra, de muszáj végigcsinálni, mert az, ami most van, nem mehet tovább - mutatott rá. "Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból" - fejtette ki. Kijelentette: gondoskodni kell méltó módon mindenkiről, aki nem képes munkából megélni, de csak azokról.
Több mint félórás beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy ha "nem állunk meg a saját lábunkon", akkor a külföldi hitelek lélegeztető gépén marad az ország, és így "elviszik fejünk fölül a házat és az országot".

Orbán Viktor szerint ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt, "ránk szakad az ég, elsöpör az államadósság lavinája, és hosszú időre elveszítjük az esélyt a felemelkedésre". Hangsúlyozta: ha viszont "sikeresen vívjuk meg a küzdelmet, ha néhány dologban ismét elsők lehetünk Európában, mint ahogy az adórendszerünkkel már azok vagyunk", akkor Magyarország képes lesz biztosítani a boldogulást itthon minden becsületesen dolgozó és vállalkozó magyar ember számára.

A megújulás küldetés is: nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget, megdolgoztunk érte, ezért "az utolsó, a sorsdöntő küzdelemmel tartozunk önmagunknak, az elődeinknek és az utódainknak" - mondta. Meg kell újulni lélekben és értelemben egyaránt, hogy "végleg elkötelezzük magunkat, nem a Fidesz, nem a KDNP, nem a kormány iránt", hanem a jó iránt. Az is a küldetés része, hogy küzdjenek a fiatalokért, hogy sikeresnek lenni, boldogulni, Magyarországon élni megférjen egy gondolatban - tette hozzá.

2011 a megújulás éve: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.

.Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (b) és Pintér Sándor belügyminiszter beszélget Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő bes
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (b) és Pintér Sándor belügyminiszter beszélget Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde előtt a Millenáris Parkban. MTI Fotó: Kovács Tamás

17 óra 12 perc - A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Orbán Viktor ezt hétfői, tizenharmadik országértékelő beszédében mondta, amelyben szólt az új alkotmányról is, amely szerinte lezárja majd a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak. Közölte azt is: mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell.

A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelme. Ez a terv, sokmillió magyar ember közös terve, amely nem a szocializmus ötéves terve - mondta, hozzátéve, hogy e terv egy lehetőség, de nem egy a sok közül, hanem az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott lehetőség, a szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége.

Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év csúfosan megbukott reformterveitől is - hangsúlyozta. Megjegyezte: a "tenyerek viszketése" nem múlt el, sőt a hétről hétre napvilágot látó szélhámosságok miatt mintha inkább erősödne. Szerinte erről majd akkor kell újra beszélni, ha az elszámoltatási kormánybiztos elvégezte munkáját, "addig legyen elég annyi, hogy a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény az van rá". Szavait derültség fogadta a hallgatóság részéről.

"Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával", mindennek megvan a maga rendje és ideje, ezért el kell fogadni, hogy a sikerhez vezető út a megújuláson, Magyarország átszervezésén keresztül vezet - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az elmúlt éveket például azzal jellemezte: akik úgy gondolták, hogy a bűn az bűn, azzal szembesültek, hogy létezik bűn, amelyre a származás, a nehéz sors, a jó politikai összeköttetések vagy a nemzetközileg beágyazott szakmai kapcsolati háló felmentést adhat. Akik pedig úgy gondolták, hogy érdemes többet dolgozni, mert több munkáért jobb élet is jár, azzal szembesültek, hogy az aránytalan adórendszer megbüntette őket - példázta.

A megújulás mibenléte ezért úgy is megválaszolható - folytatta -, hogy a fejéről a talpára állítják a magyar életet, de emellett úgy is megfogalmazható, hogy a megújulás újjászületés, egy nemzet újjászületése. Újjászületés szerinte az, amikor egy nemzet megváltoztatja maga körül a világot, "a nemzet szelleme kiszabadul egy rossz korszak börtönéből, valamiképp a horizont fölé emelkedik, és vezérelni kezdi egy közösség tetteit". Így történt a francia felvilágosodás, az angol ipari forradalom, az amerikai függetlenség, a német egység, a közép-európai rendszerváltoztatások - sorolta. Kiemelte, hogy "ismerjük a magyar szellem nagyszerű megnyilvánulásait" is, az ezeréves keresztény államszervezetet, Európa védelmezésének hőstetteit, a Rákóczi-féle felszabadító mozgalmat, a Széchenyi-féle országépítést, az 1848-as és az 1956-os forradalmat, világhírű tudósokat, művészeket, sportolókat. A magyar szellem nemcsak azokban a pillanatokban fontos, amikor kinyilvánítja magát, hanem "apályos időkben" is az. 2010-ben "kiengedtük a magyar szellemet a palackból" - mondta. Ebből a nézőpontból a megújulás azt jelenti, hogy a magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet - vélekedett.

Orbán Viktor országértékelő beszédében Magyarország átszervezése kulcskérdésének nevezte az alkotmányt. Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt; így lehet a megújulásból újjászületés.
Lehet, hogy a szakjogászok még ellennének egy ideig az "átmeneti alkotmánnyal", de Magyarország számára az nem elfogadható, az ugyanis - mint fogalmazott - "nem a magyarok alkotmánya," hiszen szovjet minta alapján készült, politikai paktumok írták, és bár "nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, de mégiscsak kényszerű kompromisszumok eredménye". Orbán Viktor hangsúlyozta: a mai magyar élet az 1956-os forradalom alapjára épült, a jelenlegi alkotmányban azonban egyetlen szó sincs erről.

Szólt arról, hogy a megújulás egyben lehetőség is, és mint minden sorsfordító küzdelem, egyszerre félelmetes és felemelő. "Olyan pillanat, mint amikor egy mentőosztag indul el, hogy a lavina alól kimentse az embereket és az értékeket, amelyeket a lezúduló hótömeg maga alá készül temetni" - fogalmazott.

Mint mondta, ma az egész nyugati világot fenyegeti a válságnak nevezett óriási lavina, amelynek első leszakadó hótömege kis híján elsodorta Magyarországot, és most az egész világ az újabb hullámokra készül. "Görögország elhasalt, Írország térdre esett, és újabb országokat méricskélnek leplezetlen és félreérthetetlen pillantásokkal a spekulánsok" - folytatta, megjegyezve: az eurózóna országai a közös pénz megvédése érdekében közös gazdasági kormányzás bevezetését fontolgatják. Magyarország azonban kívül rekedt a biztonságot adó övezeten – mondta, hozzátéve, nem véletlen, hogy a legtöbb hozzá intézett kérdés azt fogalmazta meg: mi lesz így velünk, a gazdasággal, a forinttal, a munkahelyekkel, életszínvonallal.

17 óra 3 perc - Orbán Viktor évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie - reagált a miniszterelnök hétfői országértékelésén elhangzottakra az LMP-s Jávor Benedek.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor „vagy nem tudja, vagy nem akarja elárulni", hogy miként kívánnak szembenézni ezekkel a feladatokkal. Jávor Benedek szerint vagy nincsenek megoldási javaslatok és „tovább folytatódik az a kormányzati politika, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk, az alkalmi rögtönzések, ötletelések, a káosz politikája", vagy pedig nem merik az emberek elé tárni az elképzeléseket.

Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy a kormány hogyan akar segíteni a devizahiteleseknek, mit tartalmaz majd a „sajtóban már több ízben beharangozott gazdasági megszorító csomag", hogyan szabják át a magyar gazdaságpolitikát, de nem említette az oktatást, az egészségügyet és általában a nagy szociális ellátórendszerek reformját sem.

Hozzátette, a kormányfő arról sem beszélt, hogy január 1-je óta Magyarország az EU elnöke, „egy olyan helyzetben, amikor maga Európa nem veszi komolyan az elnöki tisztet betöltő országot". Megjegyezte, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök, és Angela Merkel német kancellár a soros uniós elnököt „kizárva", szűkebb körben egyeztetnek az unió gazdasági jövőjét meghatározó alapvető kérdésekről.

Kijelentette, hogy ezután fokozott érdeklődéssel várják Orbán Viktor parlamenti szezonkezdetkor elhangzó beszédét, mert remélik, hogy abban lesznek információk a várható kormánypolitikáról.

A kormányfői beszédének egyetlen konkrét információjaként azt említette, hogy „Orbán Viktor beszédírója olvas Rejtő Jenőt". A képviselő úgy fogalmazott, hogy egy ország kormányzásához viszont nem elégséges közmondásokat idézni.

16 óra 48 perc - Orbán Viktor hétfői országértékelő beszédét "a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni" - mondta hétfőn Balczó Zoltán a Jobbik alelnöke.

A jobbikos politikus hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban. Balczó Zoltán szerint Orbán Viktornak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra.

Balczó Zoltán leszögezte: Orbán Viktor országértékelő beszédéből az derült ki, hogy "a Fidesz által vállalt félmegoldásokon keresztül" az országot nem lehet kimozdítani nehéz helyzetéből.

15 óra 30 perc - Megköszönte Orbán Viktor miniszterelnök "kiállását a becsületünkért a magyar Országgyűlésben, és az Európai Unióban" a kormányfő hétfői évértékelő beszéde előtt Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke a Millenárison.

A fideszes politikus kiemelte: "kilenc éve voltunk így együtt utoljára, hogy Magyarország miniszterelnöke beszélt".

Hozzátette: kilenc évig dolgoztak érte, s a győzelem pillanatában tudták, nehéz lesz, "de ez nem tántoríthat el attól, hogy nekilássunk, a becsületünk múlik rajta".

Balog Zoltán szavait taps fogadta, amikor megköszönte Orbán Viktor kiállását, s azt, hogy a kormányfő nem tűrte el a gyalázkodást, amely az országot érte.

Orbán Viktor 13. alkalommal tart országértékelést, a kormányfő Magyarország megújul címmel mondja el hagyományos beszédét.

15 óra 13 perc - Megkezdődött hétfő délután a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület budapesti rendezvénye, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök elmondja országértékelő beszédét.

Orbán Viktor kormányfő a meghívott vendégek előtt most tizenharmadik alkalommal elemzi az előző év eseményeit és az ország helyzetét.
A budai Millenáris Park Teátrumában felállított szónoki pulpituson a Magyarország megújul szlogen olvasható, amely a beszéd címe is egyben. Ugyanez a felirat látható a szónoki emelvény mögött is, ahová drapériára reflektorokkal a magyar zászló színeit vetítették ki, a pulpitus mögé pedig nemzeti lobogókat állítottak fel.

A vendégek között foglal helyet Mádl Ferenc volt államfő és felesége, több kormánytag, kormánypárti politikus és európai parlamenti képviselő - köztük Tőkés László -, Tarlós István főpolgármester, továbbá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Antall Józsefné, a korábbi miniszterelnök felesége, Széles Gábor vállalkozó, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Andrew G. Vajna, a filmipar reformjáért felelős, frissen kinevezett kormánybiztos, Kálomista Gábor producer, Kun Miklós és Gereben Ágnes történész, Kautzky Armand színművész, Balázs Péter színházigazgató, Jókai Anna író, Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa és Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere.

Orbán Viktor 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.

15 óra 6 perc - A Societas elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évértékelő beszéde csak akkor lenne reális, ha az a be nem tartott ígéretekről szólna.

Sass Szabolcs, a szocialisták ifjúsági szervezetének elnöke hétfőn, a kormányfő beszédének helyet adó Millenáris Park előtt rendezett sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a választások óta semmilyen téren sem lehet sikertörténetről beszélni, Orbán Viktor egyedüli eredményként csak a "fideszes pártrendszer kiépítését" könyvelheti el.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője hangsúlyozta: a kormányfőt a tavaly tavasszal elmondott, "lassan elszálló" ígéreteire szeretnék figyelmeztetni.
Kiemelte: ezek az ígéretek egyebek mellett "egyszeri, nagyarányú, radikális adócsökkentésről szóltak, ehelyett azonban csak saját adójukat csökkentették; a miniszterek, államtitkárok 200-300 ezer forinttal többet vihetnek haza".

A kormány korábban reformokra is ígéretet tett, helyette azonban kizárólag a "megszorítások politikáját alkalmazzák ismételten", továbbá a kabinet nem segít a devizahiteleseknek, nem tudja megállítani az üzemanyagok drágulását és leállította a fejlesztési pénzek kifizetését is - fűzte hozzá a szóvivő.

Török Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a svájci frank árfolyama - a forint euróval szembeni erősödése ellenére is - még mindig 200 forint felett van, ami azt jelenti, hogy az ebben a devizában hitelt felvevők terhei továbbra sem csökkentek.

A Societas tagjai a sajtótájékoztatón Orbán Viktort, Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási minisztert, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt és Szalai Annamáriát, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács elnökét ábrázoló, életnagyságú karikatúrákat tartottak; valamint a magasba engedtek száz darab, a kabinet szerintük be nem váltott ígéreteit szimbolizáló, narancssárga léggömböt.

Korábban:

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban elmondta: Orbán Viktor beszédében sorra veszi majd az elmúlt év legfontosabb eseményeit, értékeli az ország és az emberek helyzetét, valamint "azt az eddig közösen elvégzett munkát, amelynek célja, hogy átszervezzük és megújítsuk Magyarországot, hiszen a terveink szerint 2011 Magyarország megújulásának éve lesz".

A beszéd a jövőről is szól majd: Orbán Viktor áttekinti a kormány, az ország előtt álló kihívásokat, és felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a nemzetközi gazdaság helyzetéből, illetve az előző kormányzatok rossz teljesítményéből adódnak - ismertette a szóvivő, közölve: a mostani országértékelőt a kormányfő arra kívánja felhasználni, hogy "Magyarország hangja, vagyis az emberek véleménye jusson kifejeződésre".

Az érdeklődők azokat a kérdéseiket, felvetéseiket, amelyeket szeretnék, ha megválaszolna a miniszterelnök, múlt hét csütörtökétől tehették fel Orbán Viktor Facebook-oldalán, illetve az orbanviktorÓorbanviktor.hu címen. Vasárnap estig csaknem 2.500 hozzászólás, javaslat érkezett Orbán Viktor Facebook-oldalára a beszéddel kapcsolatosan.

A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.

Olvasóink írták

151 hozzászólás
  • 151. tkrs9980 2011. március 01. 23:18
    „Hajrá Fidesz, de okosan, mert, ha mi is elmegyünk akkor a cigányoknak kell eltartani a sok 40 éves nyugdíjas rendőrt, a sok hamis rokkant nyudíjast, és az egész állam aparátust.Sajna ennek a jogosan nyugdíjasok, és a rokkantak innák meg a levét, mert a többieknek jogaik vannak jelenleg.Ha ezt tovább vetítjük, elmennek a cigányok is, mert minek maradnának.Jó jövő ez?”
  • 150. tkrs9980 2011. március 01. 23:10
    „jó benézni ide 2 munkahely elvégzése után, micsoda okos semmitevők vannak az országban”
  • 149. tkrs9980 2011. március 01. 23:08
    „itt is MSZMP gyűlés van? :)”
  • 148. Sagittarius 2011. február 09. 22:42
    „Moderálásra küldöm 146. mir 2011.02.09. 06:10
    "A szocik bal..<moderálva> miatt szerezte meg a 2/3-ot és nem a zsenialitása miatt ha a fidesz színekben az ördög indul akkor is megnyerik."

    Na, alaposan lenézed (kutyába sem veszed) ezzel a mondatoddal a szoci szavazóbázist, és ledegradálod a vezetőiket is! Végre igazat kell adjak neked!
    Jah, és magadat is minősítetted!!!! - le, hogy olyan táborba tartozol!”
  • 147. dsj 2011. február 09. 08:45
    „Aktuális naplóbejegyzésem:

    1. OV tegnap évértékelő beszédet tartott a Millenárison, az ,,övéi" körében. Hiába volt a kitüntető, támogató, rajongó környezet, nekik sem mondott semmit. A politológusok - egyéni szimpátiájuktól függően -, azóta is arról vitatkoznak, azért-e mert nincs mit mondania (ezt még feltételezni is sértő egy ilyen nagyformátumúról ?), vagy azért-e mert majd a közlejövőben elmondja a Parlamentben (akkor meg minek volt a sok felesleges duma ?), avagy esetleg azért-e, mert csak lelkileg akart felkészíteni a várható nagyon nagy megszorításokra (MSZP). A szövegelemzők összeszámolták, hogy most a ,,forradalom" szó nem fordult elő egyszer sem, helyette túltengett a ,,harc", a ,,küzdelem", a ,,foggal körömmel", a ,,le kell győz-nünk, különben ő győz le minket" és hasonló szavak, fogalmak özöne. Ebből kedves és nyájas Olvasók azt hüvelyezhetjük ki, hogy a forradalom - talán - véget ért vagy mi -, mindenesetre ami következik az a küzdelmes élet-halál harcok kora. A beszéd fontosabb irodalmi és történelmi forrásai, szellemi fogódzói:
    ,,Ez a harc lesz a végső, csa-ak (a két, elnyújtott ,,a" az intonáció miatt van!) összefogni hát!" (Internacionálé, kommunista mozgalmi dal, 1888.),
    ,,Világ proletárjai, - vagy akárminek is neveznek benneteket -, egyesüljetek!" (Karl Marx és Fridrich Engels: Kommunista kiáltvány, 1848.)
    ,,Nálunk a munka a becsület és dicsőség dolga" (Rákosi elvtárs 1949-50 ?. Lásd, még láthatod az egykori Almásfüzitői Timföldgyár falán).
    Szó szerint nem, de lényegében egy másik Rákosi idézet is felsejlett azokból az évekből: ,,Aki nem dolgozik, ne is egyék!"

    Ezek után felmerül a kérdés:
    Van új a nap alatt?
    Nincs!
    De van!
    De nincs!
    Akkor is van!
    Mondom, hogy nincsen! Nem látsz a szemedtül?

    2. Grosics Gyulának - egy mai TV beszélgetés során hangzott el, saját magától -, anno (1957?) megmutatták az oroszlányi internáló tábort, ahol az internáltak a bányában dolgoztak, majd bemutatták a Tatabánya labdarúgó csapatát is, és végül megkérdezték, melyiket választja?
    Nem tudom, miért, de nekem valahogy a magánnyugdíjpénztár vs. állami nyugel-látás közötti minapi választási lehetőség kormányzati kínálata jut eszembe. Hogy miért, fogalmam sincs, de - mint mondtam -, öregszem már. ?
    Grosics a Tatabányát választotta.
    Már megint ez a kommunista terror analógia! Hát nem férsz a bőrödbe? Majd mindjárt Te is választás elé kerülsz!
    Például legyen-e ilyen pofátlanul magas a nyugdíjad? Meg, hogy utazhasson-e a vénember pofátlanul ingyér´ a vonaton? További ötleteket most nem adok, pedig ...”
  • 146. mir 2011. február 09. 06:10
    „" OV. talán a tehetségtelensége miatt szerzett 2/3-ot?"

    A szocik bal..<moderálva> miatt szerezte meg a 2/3-ot és nem a zsenialitása miatt ha a fidesz színekben az ördög indul akkor is megnyerik.”
  • 145. Sagittarius 2011. február 08. 22:31
    „Egy hsz.-t idézek mindösszesen. Zion szocijainak küldöm, bár úgy is felesleges, mert még az életben nem sikerült tanúlnotok semmiből, és senkitől:

    " Bukott diák ne akarjon korrepetálni!!!!"”
  • 144. Phobos 2011. február 08. 21:37
    „Jó úton vagyunk, a komcsik után itt vannak ezek !
    Ébresztő !!!”
  • 143. Phobos 2011. február 08. 21:35
    „Kommunista besúgót nevezett ki a közszolgálati alap élére Szalai (a volt pornólap szerkesztő)

    Hétfői hatállyal lemondott Fazekas Csaba, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. A vezérigazgatói feladatok ellátásával Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke Böröcz Istvánt, az alap felügyelőbizottságának eddigi elnökét bízta meg. A hírt az MTVA közölte hétfőn az MTI-vel. Mint írták, Fazekas Csaba saját kérésére, közös megegyezéssel távozik posztjáról.
    A lemondott személynél azonban sokkal érdekesebb, hogy ki jön a közszolgálati alap élére. Azaz, ki lesz a magyar média teljhatalommal felruházott szűk csoport új tagja. ,,Magyarország megújul" - mondta ma konkrétumokat nélkülöző, még a hazai viszonylatban is szokatlanul üres beszédében Orbán Viktor, valamint azt is említette, hogy a múlt visszatérésének a veszélye még mindig fennáll.
    Igaza is volt, meg nem is. Magyarország nem újult meg, de a múlt visszatért. Az újonnan kinevezett közszolgálati császár, Böröcz István személyében egy volt III/III-as kezébe kerültek a hazai médiaügyek.
    Lássuk csak, kicsoda ez a Böröcz István:
    Történt ugyanis, hogy - idézzük a BM Napi Országos Információs Jelentését (NOIJ) 1989 04 21-ről -:

    "Az FKgP pécsi szervezetének f. hó 21-én tartott választmányi ülésén Nagy Csaba győri aktivista hangot adott azon véleményének, miszerint Bereczky Vilmos, az FKgP országos vezetőségének tagja a BM beépített embere. Nagy arra kérte dr. Böröcz István pécsi FKgP-tagot, hogy ezt a helyi szervezet és Böröcz István terjessze."

    Erre lépett Horváth József. A vizsgálat eredményét nem tudjuk, azt viszont igen, hogy kecskére bízták a káposztát, mert Dr. Böröcz István is ügynök volt, az eredetileg zalaegerszegi újságírót a Baranya megyei RFK III/III osztálya szervezte be "Nádasdy" fedőnéven, 6-os kartonjának tanúsága szerint nem hazafias, hanem anyagi érdekeltség alapján! Böröcz a pécsi MDF egyik alapítója, majd az FKgP dél-dunántúli titkára, a nagyválasztmány alelnöke, a Politikai Bizottság tagja, aki az FKgP Baranya megyei területi listáján jutott be az első szabadon választott parlamentbe, ahol az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság alelnöke lett. A párt és a frakció vezetősége majdnem belügyminisztert csinált Böröczből a kisgazdák közé küldött ügynök képviselők (pl. "Szatmári", "Virág Benedek", "Róka"/"Rába", "Harcos" fedőnevű hálózati személyek) segítségével. A terv azon bukott meg, hogy az MDF nem engedte át a kisgazdáknak a belügyminiszteri posztot, hanem azt megtartotta magának, és az amúgy nem éppen rátermett Horváth Balázsnak adta.
    Böröcz amúgy szintén zalaegerszegi, mint Szalai Annamária, de Pécsett szervezték be 1989. május 24-én ,,Nádasdy" fedőnéven, nem hazafias alapon, hanem anyagi érdekeltség ellenében. Nem véletlenül került ekkor ahhoz a közeli ,,Dátum" című ellenzéki laphoz munkatársnak, melynek főszerkesztője egy másik korábbi III/III-as titkos megbízott: Bába Iván volt, a Külügyminisztérium jelenlegi közigazgatási államtitkára
    Nos, ilyen alakokat zúdít reánk a megújítandó Magyarország miniszterelnöke.”
  • 142. Phobos 2011. február 08. 21:32
    „"Gazdasági szabadságharc" Fidesz-módra: jegybank-elnök lehet a bilderberges Surányi

    A Surányi György nevű MSZP-SZDSZ-es hátterű zsi..bűnöző lehet a jegybank következő elnöke, miután Simor András kitölti 2013 márciusáig szóló mandátumát a Magyar Hírlap szerint. Bár a fideszes gazdaságpolitikusok nem rajonganak Surányiért, "a pénzpiacok támogatására a jövőben is szükség lesz", ezért valószínűleg a kormánypárti képviselők nem gátolják majd a CIB Bank elnökét, hogy az MNB első embere legyen. Úgy tudjuk, Surányi ambicionálja az elnöki posztot - írja a lap.

    Nem pusztán rendeződött Orbán Viktor és a balliberális kormányokhoz kötődő Surányi György viszonya, hanem rendszeresen egyeztetnek gazdaságpolitikai témában, például a monetáris kérdéseket illetően. Surányi György hosszú ideje azért "kedves" személyiség, mert a jegybankot teszi felelőssé azért, hogy az ország az összeomlás szélére került a világgazdasági krízis idején, 2008 őszén. Legutóbb tavaly a Népszabadságban bírálta Surányi György, a CIB Bank elnöke a Simor András által vezetett Magyar Nemzeti Bankot (MNB).
    "Szüksége van rá az országnak"
    Orbán Viktor még Fidesz-elnökként korábban tett olyan megjegyzést, hogy Surányira "szüksége van az országnak", olyannyira, hogy a CIB Bank elnöke az egyik lehetséges befutó az MNB élére. A miniszterelnök elismerően nyilatkozott Surányiról akkor is, amikor a közgazdász 2009 márciusában, Gyurcsány Ferenc lemondása után elutasította a kormányfőjelöltséget. Akkor azt mondta: "Surányi mégiscsak egy komoly ember, akire az országnak a jövőben szüksége van, s jó döntést hozott, hogy nem vállalta a miniszterelnök-jelöltséget". Állítólag a magán-nyugdíjpénztárak államosítását Surányi javasolta. A vezető fideszes gazdaságpolitikusok nem lelkesednek Surányiért, akinek tevékenysége inkább az MSZP-SZDSZ-kormányokhoz kötődött. Például Surányi jegybankelnökként kiemelkedő szerepet játszott a Fidesz által többször bírált, 1995-ös Bokros-csomag végrehajtásában.
    Surányi már kétszer volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke: először 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. (Jegybankelnökként első intézkedése volt kivitetni a szobából a címert és a nemzeti zászlót - a szerk.) Első elnöki megbízatása úgy szűnt meg, hogy a jegybanktörvény módosítása 1991 októberében új elnök kinevezésére adott lehetőséget, és a posztot Antall József miniszterelnöktől nem Surányi, hanem Bod Péter Ákos kapta. Ez a ,,kvázi menesztés" azzal függött össze, hogy Surányi aláírta a Demokratikus Chartát, amelyet azok hoztak létre - főleg az MSZP és az SZDSZ szimpatizánsainak köréből -, akik az Antall-kormányt a demokratikus jogok csorbításával vádolták.
    És egy 2009-es cikk, mely ugyancsak a Magyar Hírlapban jelent meg (s ma már biztosan szeretnék meg nem történtté tenni):
    Surányi György és az elherdált 62 tonnányi aranykészlet
    Az SZDSZ is támogatja miniszterelnök-jelöltként Surányi György korábbi jegybankelnököt. A közgazdász számlájára írják 62 tonnányi aranykészlet "aprópénzre" váltását, valamint a botrányos CW Bank-ügyet is. Szakértők szerint az aranyeladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban - az arany drágulása miatt - több milliárd dolláros veszteséget okozott.

    A korábbi jegybankelnök tegnap az SZDSZ-szel egyeztetett. A liberálisok támogatták, a jobboldal viszont nem áll Surányi mellé. A közgazdász és bankár 1990 és 1991 között a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt, később - 1995 és 2001 között - ugyanezt a posztot töltötte be. Az IMF rangsora szerint nálunk kevesebb aranytartaléka a legszegényebb afrikai országoknak van csak, ennek a helyzetnek a kialakulásáért sokan Surányit okolják. A mostanra 3,1 tonnásra fogyatkozott aranykészlet nagy része 1990-ben, jegybankelnöksége idején fogyott el. Akkoriban főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott dolláré. Az amerikai valuta értékének romlása miatt később a jegybank fokozatosan áttért az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenéséből adódó veszteségek ellen. Szakértők szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban - az arany drágulása miatt - több milliárd dolláros veszteséget okozott. Surányiék a 65 tonnás aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek, minimálisra csökkentve készleteinket.

    Nevéhez kötik a CW Bank botrányát is. A bécsi pénzintézet a Nemzeti Bank leányvállalata volt, téves üzletpolitikája miatt kilencvenmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ennek ellenére negyvenöt dolgozójának összesen 237 millió schillinget, azaz 4,7 milliárd forintot fizetett ki a pénzintézet, végkielégítés címén. A CW Bank korábbi vezetőinek feltételezhetően hanyag gazdálkodását az osztrák rendőrség, valamint az Országgyűlés, a botrány miatt alakított bizottsága is vizsgálta. A munka után a testület javasolta, hogy a legfőbb ügyész a bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján keresse meg az osztrák hatóságokat, kérjen információkat, hogy szükség esetén büntetőeljárást lehessen indítani Magyarországon is. A felelősségre vonás elkerülte Surányit, bár a Nemzeti Bank elnökeként felelősséggel tartozott a leányvállalat működéséért. A jegybankelnök szerepvállalása és felelőssége miatt több tüntetést szerveztek.”
  • 141. Phobos 2011. február 08. 21:29
    „Fidesz-tempó: három közbeszerzés-mentesség egy nap alatt

    Köztársasági elnökségi ingatlanok felújítására kért közbeszerzés alóli felmentést a Köztársasági Elnöki Hivatal. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén három mentesítési indítvány is szerepelt.
    412 millió forintos beruházásra kért közbeszerzés alóli mentességet a Köztársasági Elnöki Hivatal. A nemzetbiztonsági bizottság kedden a szocialisták nem szavazata ellenére megszavazta, hogy Schmitt Pál hivatala közbeszerzés nélkül keressen beruházót három ingatlan felújíttatásához. A hivatal a Béla király úti rezidencián és Schmitt Pál Művész utcai lakhelyén is tervez építési munkákat.
    Zárt ülésen tárgyalták meg a Nemzeti Fejlesztési Miniszter által benyújtott, közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítési kérelmet. Az Index információi szerint a 4 milliárdos nettó összegű beruházást közlekedési, közútfejlesztési területen hajtanák majd végre. A minisztérium az informatikai rendszer biztonsági szempontjai miatt kérte a nemzetbiztonsági szempontú beszerzési könnyítést.
    A testület kedden tárgyalta az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója által benyújtott kérelmet is.
    A Fidesz az előző ciklusban többnyire megszavazta az akkori kormány, illetve kormányszervek által benyújtott előterjesztéseket. De az akkor még ellenzéki párt azt ígérte, hogy a közbeszerzési törvény újratárgyalásakor vagy újraalkotásakor ezt a kérdéskört is újra kell szabályozni. Demeter Ervin sürgette, hogy a NATO-beszállító minősítéssel rendelkező, átvilágított vállalkozások mintájára legyen egy hazai, nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkező beszállítói kör, amelynek tagjai megfelelnek a biztonsági szempontoknak, és őket lehessen versenyeztetni.
    Demeter az Index kérdésére elmondta, fenntartja korábbi álláspontját, és a valószínűleg ősszel sorra kerülő törvénymódosításánál javasolni fogja a módosítást a szaktárcának.
    (Index)”
  • 140. Phobos 2011. február 08. 21:25
    „Eszébe jutott Lázárnak az Audi S8-as, de szerinte az emberek akarták

    A választók dönthetik el, megéri-e nekik, hogy a Fidesz frakcióvezetője egy 450 lóerős luxusautóval jár. Ezt maga Lázár János mondta, akit az RTL Híradó kedden kérdezhetett először arról az autóról, amit havi 600 ezer forintért bérelnek neki (és amit korábban letagadott, lásd lenti kapcsolódó anyagunkat).
    A Fidesz frakcióvezetője egy Audi S8-as autóval jár, amely tízhengeres és 5 ezer köbcentis. Lázár János a 450 lóerős sportverzióval közlekedik, amely akár óránként 250-es tempóra is képes. Ezt azonban a hódmezővásárhelyi polgármester nem tudja kihasználni, hiszen a magyar autópályákon 130 km/órás sebességkorlátozás van érvényben. Lázár János szerint a kocsi kiválasztásánál a márka nem, csak a biztonság számított. Naponta ingázik Hódmezővásárhely és Budapest között, havi 7 ezer kilométert tesz meg, ehhez pedig biztonságos autó kell neki - mondta. Az RTL Híradó riportere azonban az Audi zászlóshajója, az S8-as töréstesztjét nem találta a hivatalos európai biztonságtechnikai oldalon. A német autóklub is csak a jóval kisebb teljesítményű márkatársáról írja, hogy magas biztonságot nyújt.
    Lázár János az RTL Híradónak elmondta: érezte a közvélemény értetlenségét, hogy miért van erre szükség. Ugyanakkor hozzátette: gyorsan kell Budapestre utaznia, amihez jó gépkocsi kell. (Lázár "csak" arról feledkezik meg, hogy sokkal kisebb tejesítményű autóval is lehet 130-cal menni.) A politikus beszélt arról is: az a kérdés, hogy ez megéri-e a hódmezővásárhelyieknek, és megéri-e az adófizetőknek. Ér-e a munkám ennyit? "Ezt Hódmezővásárhelyen néhányszor már eldöntötték, mikor 70 százalékkal megválasztottak" - nyilatkozta a politikus.
    Az autó bérleti díját felerészben a hódmezővásárhelyi önkormányzat, felerészben pedig a Fidesz-frakció fizeti, így állják a havi 600 ezer forintos bérleti díjat, és a havi 300 ezres üzemanyagköltséget.
    (FH nyomán)”
  • 139. pancser 2011. február 08. 20:06
    „Mégis mit gondoltok ellenzékiek, OV. talán a tehetségtelensége miatt szerzett 2/3-ot? Aki itt impotens az az MSZP meg a hívei! Rágjátok csak a küszöböt, semmire nem mentek Viktor ócsárlásával, illetve mentek csak éppen használtok vele a miniszterelnöknek!”
  • 138. Gyurmax 2011. február 08. 19:13
    „Az biztos a szószátyároknak (köztük nekem is) most egyik sem jó, de mint többen is írták, "bízom benne, hogy alakul egy pozitívabb erő, aki keresztülveri majd a népen azokat a strukturális változásokat, amikhez az elmúlt 21 évben senki sem mert hozzányúlni. A fityeszesek pedig nem fognak rájönni a lényegre, mert vakok, süketek, némák,(bocsánat ha valaki tényleg halmozottan sérült!) de egy nyájban vannak és ugyan csak dörgölőznek egymáshoz, de így legalább egy irányba bégetnek és mennek a kolompos hangja után. Milyen gáz! OV kommunikációja zseniális, ennyi!”
  • 137. Rinpócse 2011. február 08. 18:32
    „Szóval 2013-ban elrugaszkodunk,2014-ben gyarapodunk,de ha új kormány lesz,még mindig mondhatják,mi megigértük,vajon lesz olyan kormányunk valaha,amelyik nem igérget ?”
  • 136. Stickers 2011. február 08. 17:30
    „moderálva> pancser :) én szerencsére nem hallottam ezt a kamudumát, mert nem akartam kárt tenni egyetlen egy elekrotechnikai eszközben sem. Tudod vannak egyének, akiknek már a puszta léte is tönkreteszi az elektromos készülékeket :)”
  • 135. Jandex 2011. február 08. 17:06
    „Khm...Khm... no comment...
    "Magyar címert ábrázoló kitűzőt kaptak a minap a központi közigazgatásban dolgozók a kormánytól, melyet egy kísérőlevél keretében adtak át valamennyi érintettnek, melyben az áll, hogy a kabinet szerint a köztisztviselőknek ajánlott hordani a kitűzőt. Mint írják: "senkit nem akarunk megakadályozni hazafias érzései kifejezésében"."”
  • 134. machers 2011. február 08. 16:25
    „T. pancser!
    Ez így van! Ezt a fokot a fizikában úgy hívják, hogy fagyáspont.”
  • 133. machers 2011. február 08. 16:22
    „T. kolombela!
    "- vagy elvetik mind a két oldal nemzetromboló tevékenységét és valóban egy nemzeti, az ország felemelkedését szemmel tartó új erőt próbálnak lehetőséghez juttatni"
    Ezzel most csak egy baj van. Ez sajnos most még csak álom. De bizakodjunkk!”
  • 132. meir 2011. február 08. 15:41
    „122-es!!
    <moderálva>
    keress vissza a hireknel,a belfoldi hirek rovatban!!
    ott all feheren-feketen!!
    -"Vona ; a legnagyobb eloskodo a politika"-!!”
151 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Influenza - Már több mint hatvan kórházban van látogatási tilalom

Már több mint hatvan egészségügyi intézményben rendeltek el részleges vagy teljes látogatási tilalmat az influenzás megbetegedések miatt az országban. Tovább olvasom