Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

OGY:Gyorsan és eredményesen halad a nyomozás a Questor-ügyben

A brókerügyekről, a vízügyi fejlesztésekről, az egészségügyi dolgozókról és a tapolcai kórház felújításáról is beszéltek a képviselők az azonnali kérdések során hétfőn, a parlamentben.

Brókerbotrányok áldozatainak kártérítése

Az Országgyűlés hétfőn este megtartotta annak a kormánypárti javaslatnak az összevont vitáját, amely a brókerbotrányban is érintett társaságok vezetőinek vagyonzárával segítené a károsultakat.


Tuzson: helyre kell állítani a pénzügyi bizalmat

A pénzügyi bizalom helyreállításával indokolta a fideszes Tuzson Bence a kártalanításra vonatkozó törvényjavaslatot. A kormánypárti politikus az erős felügyeleti rendszer és a kapcsolódó büntetőintézkedések mellett érvelt, jelezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank csaknem 300 milliárd forint kárt tárt fel. Az előző kormányokhoz képest jelentős szemléletbeli különbségnek nevezte, hogy míg az MSZP-SZDSZ kormányok "rosszul méretezett neoliberális szemlélet alapján" fellazították az ellenőrzéseket, addig a Fidesz-kormány a pénzügyi rendszer egészében szigorításokra törekszik.

Több kormányzati intézkedés között a politikus felidézte a pénzügyi felügyelet Magyar Nemzeti Bank alá vonását is, méltatva, hogy a szervezeten belül találkoznak az információk, s a korábbival ellentétben nem papírokat hasonlítanak össze, hanem a helyszínen nézik meg az ellenőrök, hogy valósak-e a beszámolók.
Értékelése szerint azt a kérdést kell megválaszolni, hogy hol a pénz, és megfogalmazta azt is, hogy ne fordulhasson elő, hogy "egyes emberek eltapsolják mások pénzét", a károsultak pedig hoppon maradnak. Azt javasolják - folytatta -, hogy a kártalanítás azok vagyonából valósuljon meg, akik a kárt okozták. Azt is hangoztatta: a kártalanítást több körre ki kell terjeszteni, ezért a jogszabály cégekre, vezető tisztségviselőkre, valamennyi képviseletre jogosult emberre is vonatkozik.

Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy javaslatuk vonatkozik az elajándékozott vagyonra és "cselesebb" megoldásokra - például feltűnően aránytalan szerződésekre - is, és lehetővé teszi, hogy a kártalanítás érdekében zár alá vegyék a vagyonát azoknak, akik tudtak, tehettek a brókerbotrányokról.

Azon reményének is hangot adott, hogy a parlament minden képviselője támogatni fogja kezdeményezésüket, amely a kárt szenvedett emberek érdekét szolgálja.

Répássy: a kormány elkötelezett, hogy a sértettek kára egészében megtérüljön

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította a fideszes javaslatot, kiemelve: elkötelezettek abban, hogy a sértettek kára egészében megtérüljön. Répássy Róbert fontos célnak nevezte a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtését, jelezve, hogy a 2010 óta tett kormányzati lépések is ezt példázzák. Szólt arról, hogy az indítvány lehetővé teszi a bűncselekményben érintett szervezetek, emberek magánvagyonának mielőbbi zár alá vételét és mielőbbi bevonását a kártalanításba. Azt pedig zárgondnok biztosítja, hogy a vagyon megőrizze értékét - tette hozzá.

Kitért arra, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása továbbra is az igazságszolgáltatás feladata, az Országgyűlés a hiányzó rendelkezéseket alkotja meg.

MSZP: támogatják, de szerintük nem oldja meg az ügyet

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azzal kezdte felszólalását, hogy frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az elfogadással még nem oldják meg az ügyet, mert az arról szól, hogy a Quaestor-károsultak hogyan jutnak hozzá a befektetett pénzükhöz.

Közölte továbbá, a javaslat nem ad arra sem választ, hogyan fordulhatott elő, hogy a vagyontörvény tiltása ellenére offshore-céggel kötöttek szerződést és arra sem, hogyan fordulhatott elő, hogy a miniszterelnök utasítására vették ki a pénzt.

A KDNP is támogatja a javaslatot

Vejkey Imre (KDNP) a javaslat egyes elemeit ismertette felszólalásában, majd annak támogatását kérte képviselőtársaitól.

Jobbik: a javaslat nem az, aminek látszik

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy szerinte a törvény nem az, aminek látszik, nem azt a célt szolgálja, ami a címében szerepel. Kitért arra is, hogy a korábbi K&H-ügyben, valamint a Postabank-ügyben sem történt meg az elszámoltatás.

Előbbivel kapcsolatban közölte, sem a Fidesz-, sem a szocialista-kormányok nem ellenőrizték a brókercéget, a Postabankról pedig azt mondta, a jogorvoslati határidő lejárta miatt az állam nem tudta 171 milliárd forintos kárát visszaszerezni.

Feltette a kérdést, hogyan bocsáthatott ki a Quaestor 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt úgy, hogy az senkinek nem tűnik fel.

Közölte: támogatni fogják a javaslatot.

LMP: az "offshore-nagykoalíció" lehetetleníti el az elszámoltatást

Az LMP véleményét Schiffer András frakcióvezető ismertette, aki azt mondta, a kormánypárti javaslat nem alkalmas a kitűzött cél elérésére, hiszen már most lehet hallani olyan, a brókerbotrányokban érintett vezetőkről, akiknek hivatalosan nincs is vagyonuk. Az ellenzéki politikus szerint ez azért lehetséges, mert az elmúlt 25 évben "offshore-nagykoalíció" működött Magyarországon, amely megengedte a vagyon és a profit külföldre "szivattyúzását".

Schiffer András megjegyezte továbbá, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek az lett volna a dolga a Quaestor-ügyben, hogy a tudomására jutott információk alapján feljelentést tegyen és jelezze a problémát a jegybanknak.

Tuzson Bence zárszavában nyomatékosította: az előterjesztés a "menekülő vagyon megfogásáról szól", annak érdekében, hogy azt a későbbiekben a kártérítésre lehessen felhasználni. A kormánypárti politikus felszólalásában megnyugtatta az állampapír-számlával rendelkező befektetőket, hangsúlyozva, hogy az ilyen számlákon tartott befektetések semmiképp sem vesznek el, még akkor sem, ha azok most egy időre elérhetetlenek is a brókerbotrányban érintett intézményeknél.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat összevont általános vitáját, így az Országgyűlés kedden el is fogadhatja azt.

 

Interpellációk


A brókerügyekről, a vízügyi fejlesztésekről, az egészségügyi dolgozókról és a tapolcai kórház felújításáról is beszéltek a képviselők az azonnali kérdések során hétfőn, a parlamentben.


MSZP: miért nem léptek hamarabb Quaestor-ügyben?

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta kiderült, hogy a Quaestor-ügyben sok kormánypárti politikus érintett, a miniszterelnök tudta, hogy mi fog történni, de csak a "fideszes haveroknak szólt". A Quaestor-ügyben csalásról van szó és az sem igényel komolyabb vizsgálatot, hogy a cégnél ki a döntéshozó - fogalmazott.

A képviselő azt kérdezte, mi tartott ennyi ideig, az ügyészség miért adta meg annak a lehetőségét, hogy a csalás elkövetői bizonyítékokat semmisíthessenek meg, megváltoztassák a cégstruktúrát és kimenthessék a vagyonukat.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában hangsúlyozta, hogy március 10-én történt a feljelentés, másnap más házkutatást tartottak a Quaestornál, majd további hét házkutatást rendeltek el. Tíz embert tanúként, később három embert gyanúsítottként hallgattak ki. Emellett mintegy harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét, több gépjárművet és számos nagy értékű ingóságot vettek zár alá.

Gyorsan, ütemezetten és eredményesen halad a nyomozás - jelentette ki Polt Péter.

A Jobbik a brókerügyek károsultjainak kártalanításáról kérdezte Orbánt

A jobbikos Hegedűs Lorántné a brókerbotrányok miatt, a károsultak kártalanítása ügyében fordult a kormányfőhöz.
A miniszterelnök kifejtette: a Buda-Cash ügyében a betétesek 96,5 százalékát kártalanították 30 millió forint erejéig. Quaestor-ügyben szorgalmazta, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) 6 millió forintig kártalanítsa az ügyfeleket, ami 22 ezer kisbefektető teljes kártalanítását jelentené. A fennmaradó 9500 embert a Fidesz által javasolt vagyonalapból kártalanítják majd - jegyezte meg.

A KDNP a vízügyi fejlesztésekről

Hoffmann Rózsa (KDNP) azt mondta, hogy a víz a legfontosabb lételem és Magyarországnak a földje mellett a víz a legnagyobb kincse, ezért fontos mindent megtenni a helyes vízgazdálkodás érdekében.

A víz viszont kártékony is tud lenni, akár emberéleteket is ki tud oltani - folytatta. A képviselő azt kérdezte, milyen vízügyi fejlesztések vannak folyamatban és milyeneket akar a kormány a jövőben megvalósítani?
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár az árvízi védekezésről azt mondta, hogy változik a jogszabályi környezet, amelynek során meghatározzák az új mértékadó árvízszintet, folyamatban van a mederkezelési tervek kidolgozása valamint újrarajzolják az árvízveszély és kockázati terveket.

Arra is kitért, hogy jelenleg 782 sérülékeny ivóvízbázist tartanak nyilván, ezek monitorozása zajlik.

Az LMP az egészségügyi dolgozók követeléseiről

Ikotity István (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nemrégiben 12 pontban fogalmazta meg a követeléseit. A testület nagygyűlésén tett államtitkári ígéret ellenére még mindig nincs életpálya-modell, nem rendezték a béreket és a munkakörülmények is folyamatosan romlanak - emelte ki.
Hol tartanak a kamara 12 pontjának és a kormányzati ígéreteknek a megvalósításával? - kérdezte a képviselő.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, a tárca folyamatos kapcsolatban áll a kamarával. A kabinet olyasfajta új forrásokat próbált teremteni, amelyek más országokban nem a gyógyítás plusz fedezetét szolgálják. Összesen 95 ezer dolgozónak tudtak valamekkora, átlagban 27 százalékos béremelést adni - tette hozzá.
Kiemelte, hogy további fejlesztésekre van szükség, ezek fedezetét jelenti többek között az egészségügyi ágazat idei költségvetésében szereplő plusz hat százalék.

Fidesz: mikor újul meg a tapolcai kórház?

Bene Ildikó (Fidesz) komoly eredménynek nevezte, hogy sorra újulnak meg a kórházak, ugyanis a kormányzat a rendszerváltozás óta a legnagyobb egészségügyi fejlesztést indította el.

A képviselő azt kérdezte, mikor nyithatja meg kapuit a tapolcai kórház, amelyiket 2,3 milliárd forintból fejlesztenek.

Rétvári Bence azt felelte, a kórházban az egynapos sebészeti betegellátás kiterjesztése, illetve a krónikus ápolási és rehabilitációs ellátás megtartása zajlik. Ezen belül megépítik a helyi mentőállomást is - közölte. Emellett a tüdőgyógyászati és kardiológiai rehabilitációs szolgáltatásokat is fejlesztik - mondta.

Úgy látják, hogy idén nyárra elkészülhetnek a fejlesztések - jelentette be.

Orbán: csütörtökön közlik, mely állami intézmények érintettek

A szocialista Tóth Bertalan azt kérdezte egyebek mellett azt Orbán Viktortól, volt-e konkrét információja arról, hogy a minisztériumok tartottak közpénzt brókercégeknél, "vagy csak a megérzésére hagyatkozott".

Válaszában a miniszterelnök csütörtökre ígérte a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel.

Orbán Viktor felidézte azt az utasítását, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan.

Ha minden igaz, a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre véget érnek, így csütörtökön lehet majd tájékoztatni a közvéleményt arról, mely háttérintézmények hogyan érintettek az ügyben, és hogy megvan-e a pénz - fejtette ki a kormányfő.

 

Interpellációk, azonnali kérdések


Több ellenzéki képviselő is faggatta a kormányfőt hétfőn a Házban, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Téma volt például a hortobágyi földpályázatok ügye és az ügynökvád is.


Jobbik: kellett adakozni állami cégek dolgozóinak?

A jobbikos Szávay István a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány gazdálkodását bírálta, jelezve: a szervezet külföldről szerzett be állatokat. Ellentmondásosnak nevezte a szervezet pénzügyi beszámolóját is. Az ellenzéki politikus álláspontja szerint Hegedűs Zsuzsa alapítványát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozó cégek dolgozói támogatták. Azt kérdezte, hogy a vezetők gyakoroltak-e nyomást a felajánlások érdekében.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára kijelentette: sem az NFM, sem az MNV nem kötelezett senkit adományozásra. Egyre általánosabb jelenségnek nevezte a társadalmi felelősségvállalást, s azt, hogy a cégek például karácsonyi naptár helyett ilyen célokra fordítanak forrást.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 96 igen, 34 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: hogyan csökkentik a várólistákat?

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint az egyszeri 6 milliárd forint pluszforrás ellenére nem sokat változott a várólisták hossza, továbbra is sokat kell várni csípő- és térdprotézisre, szürkehályog-műtétre. Megjegyezte: az egészségügy adóssága nagyobb összeggel nőtt év elején, mint ez a forrás, eközben pedig kiüresítettek egyes ellátó helyeket és kihasználatlan kapacitások vannak. Azt kérdezte, mennyi pénz kellene a várólisták tényleges megszüntetéséhez, mi alapján döntöttek a 6 milliárdról és van-e terv a kapacitások jobb kihasználására.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: tavaly év elején 1,5 milliárd, nyáron 1 milliárd, decemberben pedig 6 milliárd forint forrásról döntöttek, s már az első ütem 3000 fővel csökkentette a várólistákat. A mostani támogatás 18-24 ezer betegnek nyújt lehetőséget - tette hozzá. Az államtitkár hangoztatta: a cél, hogy két hónapnál többet ne kelljen várni beavatkozásra, s a nagyobb ortopédiai műtéteknél is legfeljebb hat hónap legyen a várakozás.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont 101 igen, 41 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az MSZP a hortobágyi földpályázatokról kérdezte Orbánt

Harangozó Gábor a miniszterelnököt a hortobágyi földpályázatokról kérdezte, amelyekben szerinte "szégyenteljes mutyi" történt.
Válaszában Orbán Viktor megismételte: az ügyben lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata, és azokat az értékelési szempontokat, amelyeket a Kehi nem talált kellően alaposnak, a szakminisztérium módosította. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának most az a feladata - folytatta -, hogy azon pályázók esetében - ez 14 birtoktestet érint -, akik a pályázati feltételeknek nem felelnek meg, felmondja a szerződést, és újrapályáztassa a birtoktestet.

A Jobbik ismét az ügynökvádról faggatta a kormányfőt

A Jobbik ismét az ügynökvádról faggatta Orbán Viktort, Mirkóczki Ádám konkrétan azt a kérdést tette fel neki, hogy a sorkatonaság alatt együttműködött-e bármilyen szinten a III/IV-es csoportfőnökséggel.
A miniszterelnök reagálásában azt mondta: azért utasítja vissza még a kérdést is, mert abszurdnak, nevetségesnek és valótlannak tartja. "Soha senkivel egyetlen egy magyar állampolgár rovására sem működtem együtt sem fiatalkoromban, sem miniszterelnökként" - közölte.

LMP: ki kormányzott 2010-2014 között?

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy "ki kormányzott 2010-2014 között". Felvetését azzal indokolta, hogy "a sajtó szerint 2011-2012-ben a kormányzati pozíciókban 25 olyan ember volt, aki a Simicska-Nyerges-tengelyhez kötődött, ezek közül az emberek közül már csak hárman vannak pozícióban".

"Először is érdekelne, ki az a három" - kezdte válaszát Orbán Viktor, aki szerint inkább azt kell feleleveníteni, ki nem kormányzott 2010-től Magyarországon. Nem kormányzott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Washington, Moszkva, nem kormányoztak az eurobürokraták, a multik, az oligarchák, és nem kormányzott sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon - sorolta.

Fidesz: hol van a pénz Buda-Cash-ügyben?

Tuzson Bence (Fidesz) azt mondta, hogy a Buda-Cash ügy 110 ezer embert érintett, akiknek nagy része nem egy brókercégnél kockáztatta a pénzét, mert egy bankcsoport ügyfelei voltak. Szavai szerint ekkor gyors intézkedés-sorozat kezdődött, a Befektető-védelmi Alap (Beva) a nem banki, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pedig a banki betétesek kártalanítását kezdte meg.

A legfontosabb kérdés, hogy hol van a pénz és hogyan halad a kártalanítás folyamata - kérdezte.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a Buda Cash ügyében eljáró hatóságok és szervek képesek voltak gyorsan és eredményesen közreműködni annak érdekében, hogy zökkenőmentes folytathassák le a kártalanítást. Az OBA hamarosan befejezi a kártalanítások kifizetését, március 17-ig már biztosított ügyfelek 96,5 százalékának, közel 71 ezer ügyfélnek több mint százmilliárd forintot utalt át. Csak azok a betétek maradtak ki, akiknél adathiányt találtak vagy elhunyt a tulajdonos és zajlik a hagyatéki eljárás.

A Buda-Cash Brókerház Zrt. befektetőinek kártalanítása megkezdődött, a kérelmeket 2016. március 26-ig lehet benyújtani. A felszámoló a követeléseket egyezteti az ügyfelekkel és felméri a meglévő és kiadható ügyfélvagyont. Amikor a felszámoló nyilatkozni tud arról, hogy az egyes ügyfeleknek mit ad a Buda-Cash Zrt. és mi az a hiány, ami után kártalanítani kell az ügyfeleket, Beva haladéktalanul meg fogja kezdeni és kilencven napon belül elbírálja a benyújtott kérelmeket.

 

 

 

Interpellációk

A gyógyszer-nagykereskedelemről, kegyelmi eljárásokról és gázárakról volt szó az interpellációk között a parlament hétfői ülésén.


MSZP: állami gyógyszerellátó monopólium jöhet létre

Szakács László arról beszélt, hogy létfontosságú rendszerek létrehozásáról és kijelöléséről szóló törvény mellékletéből azt lehet kiolvasni, a gyógyszer-nagykereskedelemben egy állami gyógyszerellátó monopólium létrehozása várható. Ezt arra használják, hogy kormányhoz hű piaci szereplőket pozícióba hozzák - vélte. Szerinte átgondolatlanok az átalakítások, s joggal merül fel a kérdés, valóban kiszervezik, és monopolizálják a területet, mi lesz az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) sorsa?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: az EKI egy költségvetési szerv, ami az állami egészségügyi tartalék kezelését ellátja, és feladata rendkívül sokrétű. Hozzátette: az EKI vette át a vagyoni jogokat, és kötelezettségeket a jogutód nélkül megszűnő egészségügyi intézmények esetében. Meghatározó szerepe van hazánk egészségügyi biztonságának fenntartásában - rögzítette, hozzátéve: jelentős változások nem várhatók e téren.

A változtatások célja a lakosságot érintő egészségügyi rendszer biztonságának növelése, a betegbiztonság fenntartása, a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végzők védelmének fokozása.
A képviselő a választ nem fogadta el. A parlament 96 igen és 30 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Jobbik: hány életfogytiglanra ítélt szabadulása várható a közeljövőben?

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy a ténylegesen életfogytiglani büntetésre ítéltek esetében brüsszeli nyomásra kötelező kegyelmi eljárást kell elrendelni, és legkorábban 40 év múlva újra kell vizsgálni ezeket az eseteket.

Bár számos esetben alkalmazható lenne ez a tétel, a gyakorlatban kivétel nélkül az emberölés minősített eseteinek elkövetőit ítélik erre. Azt kérdezte, hány személyt ítéltek el 1990 óta, hányan szabadultak, a közeljövőben pedig hány ember szabadulása várható? A politikus újabb súlyos bűncselekményektől tartott, s azt firtatta: meddig kell még a kegyetlen gyilkosoktól tartani?

Répássy Róbert államtitkár közölte: jelenleg 277-en töltik életfogytiglani büntetésüket, ebből 53 a tényleges életfogytiglan, ugyanakkor 15-18 ítélet még nem jogerős. A 2000-es évek elejétől alkalmazzák ezt a tételt, így 25 év múlva lehet először kegyelmi felülvizsgálatokra számítani, amit a törvénymódosítás előír. Ezt szakértői testület fogja végezni, az igazságügyi miniszter felterjeszti az államfőnek, és a köztársasági elnök kegyelmi mérlegelés után dönt. Csekély számú esetről tudnak, amikor az államfő pozitívan dönt, és különösen kevés olyan ügy van, ahol életfogytiglani büntetésre ítélt az érintett. Eddig egy ilyen ügyről tudnak - emelte ki.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 101 igen, 22 nem és 5 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: miért titkolja a kormány a valódi gázárakat?

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, hogy a gáz világpiaci ára másfél éve csökkent, a lakossági árakban ugyanakkor ez nem jelenik meg. Bírálta, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem viszi le az árakat, s azt kérte, hívják vissza a szervezet éléről Dorkota Lajost. Azt kérdezte, hogy a kormány meddig tűri ezt a működést és ki a felelős a helyzetért.

Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár válaszában ismertette az árszabályozás menetét. Jelezte: a Földgázszállító Zrt. folyamtosan adatot szolgáltat a hivatalnak. Azt is hangsúlyozta, a lakossági ár nemcsak az import gázárat tartalmazza, hanem annak negyede például az uniós előírások szerinti rendszerhasználati díj, és van benne egyebek mellett hatóságilag szabályozott termékár is. Az államtitkár kitért arra is, hogy a rezsicsökkentés 4 millió háztartásnak hozott tartós segítséget, a fogyasztók több mint 1000 milliárd forintot takarítottak meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 102 igen, 41 nem szavazattal, tartózkodás nélkül jóváhagyta.

MSZP: hogyan akadályozzák meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását?

Az MSZP-s Tukacs István értékelése szerint a bérfejlesztés ígérete nem akadályozza meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását, és folyamatosan romlanak a munkakörülmények is. Emellett a hálapénz felszámolását sürgette, s azt kérdezte, mikor hagy fel a kormány az ötleteléssel, és beszéli meg a helyzetet a szakmával.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában arról számolt be, hogy az egyik legfontosabb a bérhelyzet rendezése volt, átlagosan 27 százalékos béremelést tudtak adni az ágazatban, és további forrásokat is bevonnának az egészségügybe. Szavai szerint a rezidensek elvándorlásának tendenciája lassult, a számukra indított programnak köszönhetően 1700-an maradtak Magyarországon, s számos egyéb támogatási formát is megnyitottak nekik.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen, 103 igen és 42 nem szavazattal, tartózkodás nélkül.

 

 

 

 

Interpellációk


A tapolcai időközi választásról, a Híd-programokról, a fogyatékkal élőkről, a termőföldadóról és az ország felminősítéséről is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.


MSZP: akkor is lesz fejlesztés Tapolcán, ha veszít a fideszes jelölt?

Korózs Lajos (MSZP) interpellációjában arra emlékeztetett, hogy áprilisban a fideszes Lasztovicza Jenő halála miatt időközi választást tartanak Tapolcán. Bírálta, hogy a kampány során Zombor Gábor egészségügyet felügyelő államtitkár arról beszélt, hogy a település kórházában nyárra elkészül a 2,3 milliárd forintos beruházás és elkészül a mentőállomás is.

Szavai szerint a fejlesztéssel nem lenne baj, de ez egy régen elindított beruházás, amelyet már hónapokkal ezelőtt be kellett volna fejezni. Kérdésesnek nevezte, hogy akkor is lesz-e fejlesztés, ha a kormánypárti jelölt elveszíti a választást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, országszerte 400 egészségügyi projekt zajlik, összesen 500 milliárd forint értékben. Hangsúlyozta, hogy Tapolcán 2,3 milliárd forint értékben folyik a fejlesztés. Kiemelte, hogy ezeket a döntéseket nem a választás miatt, hanem jóval korábban hozták meg.

A választ a képviselő nem, a Ház viszont elfogadta, 99 igennel 31 nem ellenében.

Jobbik: elégedettek-e a Híd-programokkal?

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, a kormány felzárkóztatás-politikájának eszközeként vezették be a Híd-programokat, hogy azokkal segítséget nyújtsanak a tanulóknak többek között a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz. A politikus közölte, hogy adatok szerint az előző tanévben, ebben a képzési formában több mint 120 ezer órát mulasztottak igazolatlanul a diákok. Eközben a Híd-programok résztvevőinek csak 59 százaléka teljesíti a követelményeket - folytatta.
Elégedettek-e a Híd-programok működésével? - kérdezte.

Rétvári Bence államtitkár az egyik legfontosabb feladatnak a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer megerősítése nevezte. Arra is kitért, hogy már három éves kortól kötelező óvodába járni, ugyanis sokan azért hagyták el végzettség nélkül az általános iskolát, mert már ott eleve hátránnyal indultak. Folytatják azokat a programokat is, amelyek a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók iskolai sikerességét segíti - közölte.
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a program általános javulást hozott a résztvevő iskolák diákjainak teljesítményében - jelentette be.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont megtette ezt 104 igennel 27 nem és két tartózkodás ellenében.

KDNP: hogyan segítik a fogyatékkal élőket?

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetűek sorsával és számos programot dolgoztak ki a támogatásukra. A képviselő azt kérdezte, pontosan milyen erőfeszítéseket tesznek a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjáért.

Rétvári Bence válaszként közölte, hogy mind uniós, mind hazai forrásból igyekeznek segíteni a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját. Az államtitkár több fejlesztést is felsorolt, köztük az autizmussal foglalkozó Nyolc Pont Projektet, a megváltozott munkaképességűeken segítő Rehabilitáció, Érték, Változás (RÉV) projektet vagy a siket, nagyothalló és siketvak emberek támogatására létrehozott Kontakt programot.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: van-e termőföldadó?

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy március elején Tállai András államtitkár egy kérdésére azt válaszolta, hogy Magyarországon nincs termőföldadó, csak a kormány egy kicsivel nagyobb szabadságot akar adni az önkormányzatoknak a bevétel biztosításához. A Földművelésügyi Minisztérium egyik januári közleményében Fazekas Sándor miniszter viszont arra kért minden érintett önkormányzatot, hogy vonják vissza a gazdákra kivetett földadót.

A képviselő azt kérdezte, van-e termőföldadó?

Fazekas Sándor azt felelte, januárban a képviselőnek küldött válaszban bemutatták, hogy a települési adó miért nem sújthatja a mezőgazdasági termelőket és miért megalapozatlan földadóról beszélni.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarországon nincs termőföldadó elnevezésű közteher, csak települési adó vethető ki. Szűk feltételek között ennek tárgya lehet a termőföld, de alanya mezőgazdasági termelő nem, így mezőgazdasági termelőtevékenység termőföldön keresztüli adóztatásáról sem lehet beszélni - mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el de a parlament 102 igennel, 32 nemmel és egy tartózkodással igen.


A Fidesz Magyarország felminősítéséről

Mengyi Roland arról beszélt, hogy Magyarországról valamennyi rangos hitelminősítőnek kedvezőbb a megítélése, mint öt éve Magyarországgal összefüggésben. A Moody's és a Fitch után a Standard and Poor's döntött felminősítés mellett és ezzel egy lépésre került hazánk a befektetésre ajánlott kategóriától. Kitért arra is, hogy a hitelminősítő elemzésében rögzítette: az ország sokkal stabilabbá vált a devizahitelek kivezetése, az államadósság csökkentése nyomán. Az eddigi 2 százalékról 2,5 százalékra emelték a GDP-növekedést, és megállapították: egyúttal az ország hitelképessége is erősödik. Azt kérdezte: a felminősítést milyen hatással van Magyarországra?

Tállai András államtitkár válaszában közölte: a felminősítést a piacok beárazták, bár az gyorsabban következett be, mint általában jellemző. Jó esély van arra, hogy a két másik hitelminősítő is hasonlóan látja az ország helyzetét és további felminősítés várható. Bővülhet a hitelezés, erősödhet a gazdaság teljesítménye - jelezte, és kitért arra, hogy csökkenni fog a költségvetés kamatterhe is, és a felszabaduló forrásokat más célokra lehet fordítani. A képviselő a választ elfogadta.

 

 

 

 

Interpellációk: egészségügy, pálinkafőzés, brókerbotrány

Az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről, a házi pálinkafőzés adóztatásáról és a brókerbotrányról is kérdeztek a képviselők az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.


Az interpellációkat megelőzően a képviselők döntöttek arról, hogy házszabálytól eltérően tárgyaljanak két kormánypárti előterjesztést: a brókerbotrány áldozatainak kártérítéséről, valamint a Budapesten megrendezendő vizes világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Így mindkettőről már kedden szavazhat a Ház.
Ezt követően az Országgyűlés elfogadta napirendjét.


Interpellációk

MSZP: hogyan alakítja át a kormány az egészségügyi háttérintézményeket?


Szakács László (MSZP) az egészségügyi háttérintézményekben várható átszervezésekre kérdezett rá. Arra várt választ: lesznek-e elbocsátások és ha igen, hány embert érintenek az összevonások, az intézmények megszüntetése. Arra is választ vár: mindez növeli-e a hatékonyságot, vagy csak egy fűnyíróelv alapján megvalósított leépítést jelent. Hiányolta az átszervezést megalapozó tanulmányokat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: már lezajlottak az intézményi átalakítások, az erről szóló törvényeket a Ház elfogadta, a kapcsolódó rendeletek március 1-jétől hatályosak, vagyis már harminc napja az új rendszerben működnek az egészségügyi háttérintézmények.

Ennek értelmében az ÁNTSZ korábbi nyolc háttérintézménye helyett most három működik: egy járványügyi típusú, egy közegészségügyi és egy egészségfejlesztési típusút. A tizenhét országos intézményből tizenkettő maradt - közölte.

A kérdést szintén jegyző Tukacs István (MSZP) a választ nem fogadta el, a Ház ugyanakkor 100 igen szavazattal, 50 ellenében elfogadta azt.

Jobbik: jelentősen emelkedhet a pálinkafőzés adója

Magyar Zoltán (Jobbik) kifogásolta, hogy "az elbukott szabadságharc eredményeként" hetvenszeresére emelkedhet a pálinkafőzés adója.
Választ várt arra, mi lesz a tönkrement bérfőzdéket egykor üzemeltető családokkal? Hogyan történik a bérfőzdék kártalanítása? - kérdezte. Szerinte az adóemelés egészségügyi kockázatot is jelent, mert emelkedni fog az illegális főzdék száma.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a képviselő nem a kormánnyal, hanem az unióval vitatkozik. Emlékeztetett: öt évig nem kellett bérfőzési adót fizetni, most azonban ismét kell majd. Ez szerinte nem azt jelenti, hogy be kellene zárni a szeszfőzdéket, hiszen azok zömét még az adófizetés idején nyitották meg.

A házi főzés feltételeinek alakulásáról szólva elmondta: a kormány mindent megtesz azért, hogy az embereknek ne kelljen erről lemondaniuk, a kormány április 27-ig teszi meg erről szóló javaslatát az Európai Bizottságnak.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen, 103 támogató vokssal 28 nem szavazat és 2 tartózkodó szavazat mellett.

Az LMP a Quaestor-botrány miatt bírálta a kormányt

Sallai R. Benedek (LMP) két kormányzati problémára mutatott rá a Quaestor-üggyel kapcsolatban: a keleti nyitás politikájára és az "elszabadult hajóágyúként működő" jegybankra.

Bírálta a Quaestor tulajdonosainak összefonódását a kormányzat legfelsőbb köreivel, utalva arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös üzleteket hozott létre Tarsoly Csabával, a brókercég tulajdonosával.
Szerinte az összefonódás eredménye az is, hogy a felügyeletet ellátó jegybank egy tízmillió forintos alaptőkéjű cégének engedélyezte sok tízmilliárd forintnyi kötvény kibocsátását.

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára leszögezte: a Quaestorral a kormányzat és a tárca is, mint egy komoly céggel számolt, számukra volt a legváratlanabb az, ami bekövetkezett. Hangsúlyozta: a brókercég valóban működtetett egy kereskedőházi irodát és egy vízumközpontot Moszkvában, ám előbbinek a kormányzattal nem volt kapcsolata, utóbbi működését pedig a botrány kirobbanásakor azonnal felfüggesztették.

Az államtitkár a keleti nyitás politikájának pozitívumairól is szólt, és nyomatékosította azt is, hogy az állami vagyongazdálkodás szempontjából nem történt hiba, minden egyes állami forinttal el tudnak számolni.
A képviselő a választ nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 106 igen szavazattal, 37 nem mellett.

Fidesz: a Buda-Cash brókerei saját vagyonukkal számoljanak el

Bánki Erik (Fidesz) interpellációjában azt mondta, a Buda-Cash csalássorozatát követően az a legrelevánsabb kérdés, hogy hová tűnt el a pénz. Hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárás évekig elhúzódhat, ez alatt a csalóknak lenne idejük arra, hogy a pénzt kimentsék. Hangsúlyozta, ezt nem szabad megengedni, ezért a Fidesz frakciója szerint minimum a Buda-Cash brókereinek saját vagyonukkal kell felelniük tetteikért. Leszögezte: el kell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát.

Tállai András államtitkár válaszában azt mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntött egy jogszabálytervezet előkészítéséről. Ennek az a lényege, hogy a jövőben sűrűbben ellenőrzik a befektető vállalkozásokat, a pénzügyi vállalkozásokat és a hitelintézeteket. Emellett a Befektető-védelmi Alap (Beva) kifizetései gyorsabban válnak, eltörlik az önrészt a Bevánál és szigorítják a bírságolási szabályokat.

Hangsúlyozta, hogy a Buda-Cash ügyben mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont sikerült biztosítani, ezért remény van arra, hogy ez teljes egészében fedezi a 62 milliárd forintos kárértéket. A kormány emellett támogatja, hogy olyan magánszemélyek vagyonát is zárolhassák és bevonják a kártalanításba, akik a csalás elkövetéséről tudtak vagy azt támogatták - közölte.

A képviselő a választ elfogadta.

 

 

 

 

 

Napirend előtt: brókerbotrányok


Főleg a brókerbotrányokról szóltak hétfőn a napirend előtti felszólalások a parlamentben.


Jobbik: Quaestor-ügyben koalíció van a szocialisták és a Fidesz között

Volner János (Jobbik) azon véleményének adott hangot, hogy Quaestor-ügyben koalíció van a szocialisták és Fidesz között. Ezt azzal indokolta, hogy szocialisták alatt a brókerház mintegy 17 milliárd forintos állami kezességvállalásban részesült, és azt nem vizsgálta a Fidesz-kormány.

Szerinte ahelyett, hogy a kormány állami bankba tette volna, tőzsdézett volna az adófizetők pénzével, és "egyesek" visszaéltek a bennfentes információkkal. A képviselőket nyilatkozat aláírására kérte arról: hogy ő vagy családtagja vagy gazdasági érdekeltsége az utolsó időszakban vette-e ki pénzt a Quaestorból.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy koalíció lenne az MSZP-vel. Közölte, a kormánynak nincs köze ahhoz, hogy a szocialisták kormányzása alatt a Quaestor 17 milliárd forint hitelt kapott az MFB-ből. Megjegyezte, a szerződésen módosítottak 2010 után.

Határozottan visszautasította, hogy a kormány tőzsdézett volna az állampolgárok pénzével, és azt is, hogy bennfentes információik lettek volna. Véleménye szerint kormány felelősen járt el, a miniszterelnök pedig előrelátó utasítást adott a pénz kivételekor.

LMP: a kormánytagok is feleljenek vagyonukkal a Quaestor-ügyben!

Szél Bernadett (LMP) felidézte Orbán Viktor miniszterelnöki esküjének szövegét, és úgy látta, hogy a kormányfő megszegte azt. Indoklása szerint amikor a kormányfő megkapta Tarsoly Csabának, a Quaestor elnök-vezérigazgatójának a levelét, feljelentést kellett volna tennie, de ehelyett csak a saját embereinek szólt.

Közölte, az LMP azt javasolja, hogy necsak a cégvezetők vagyonát lehessen zárolni, hanem mindazon hivatalos személyekét is, akik tudomásuk ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Példaként Orbán Viktort, a jegybank vezetőit, a kormánytagokat említette.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormányfő nem szegte meg az esküjét, hanem az esküje szerint járt el, amikor megvédte a közpénzt. Az államtitkár szerint inkább arról kellene beszélni, hogyan kártalanítsák ezen pénzügyi vállalkozások ügyfeleit. Szerinte könnyű azt kiabálni, mindenkinek mindent fizessen ki az állam, de figyelembe kell venni a törvényeket és az uniós irányelveket.

KDNP: mélyponton van a politikai kultúra

Harrach Péter (KDNP) szerint kivirágzott "a gyűlölet kultúrája", az alpári stílus elfogadott lett, hazugság és alaptalan gyanúsítgatások fertőzik a közéletet. Mélyponton van a politikai kultúra - összegzett, megjegyezve azt, "úgy látszik, sikk lett a bunkóság".

L. Simon László egyetértve a KDNP frakcióvezetőjével közölte, a kormányoldal hiába hoz elő olyan ügyeket, amelyek a nemzeti közösség egészét érintik, az ellenzék számára ez nem fontos, újabb és újabb botrányokat próbál kreálni, olyan ügyeket szed elő, amelyek a megosztást szolgálják. Jelezte ugyanakkor, szívesen nyújtanak baráti kezet az ellenzéknek.

Az MSZP kikéri Tarsoly Csaba levelét

Lukács Zoltán (MSZP) a Quaestor-ügy kapcsán több kérdést is feltett, így azt: mennyire bevett szokás, hogy egy csődbe ment vállalkozás vezetője a külügyminiszteren keresztül küld levelet a miniszterelnöknek? Leveleket hozott-vitt, vagy pénzt is? - kérdezte.

Értékelése szerint saját miniszterelnökük hagyta cserben az embereket. Kifogásolta azt is, hogy Tarsoly Csabát az ügy kezdete után 17 nappal vették őrizetbe. Ő is nyilatkozatra kérte a képviselőket az ügyben, illetve jelezte, hogy kikérik Tarsoly Csaba levelét és a február 25-i kormányülés jegyzőkönyvét.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kijelentette: mind erkölcsileg, mind a közjó és mind a jog szempontjából rendben zajlottak az ügyek a tárca részéről Quaestor-ügyben. Egyetlen forint állami vagyon sem veszett el - hangoztatta. Úgy értékelt, nem vették el a pénzt a kisbefektetők elől, mert állampapírokban tartották a vagyont. Az más kérdés - folytatta -, hogy valóban készpénzben kapták vissza pénzt, de ha szükséges, akkor feljelentést tesznek ezért.

Fidesz: szigorítások a kártalanítási törvényjavaslatban

A Fidesz-frakció további szigorítást javasol a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatban - közölte Rogán Antal frakcióvezető. Közölte, olyan módosító indítványt adnak be, amely világossá teszi, hogy a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

Hozzátette: a dolgozó emberek kártalanításában érdekeltek. Jelezte azt is, hogy a Fidesz-frakció véleménye szerint a Quaestor is egy brókerbotrány, ezért a Befektető-védelmi Alap (Beva) felelősséggel tartozik. A frakció elvárása az, hogy a Beva a Quaestor-brókerügy minden egyes, hatmillió forint alatti kisbefektetőjét kártalanítsa - mondta Rogán Antal.
Rogán Antal beszélt arról is, azért nem Schiffer András frakcióvezető mondta az LMP napirend előtti felszólalását, mert - mint mondta, nem szeret családi kapcsolatokat felhozni - 2009 decemberéig a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete főigazgató-helyettesét Schiffer Péternek hívták.

Tállai András szerint egy rejtett bomba volt a brókerbotrány, amely 10-17 évvel ezelőtt kezdődött, és azt meg lehetett volna előzni, ha a szocialista kormányok odafigyelnek.

Megemlékezés

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett arról, hogy március 24-én életének 69. évében elhunyt Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter, az SZDSZ országgyűlési képviselője.

 

 

 

 

 

 

Korábban írtuk:


A parlament ülése 13 órakor, a közelmúltban elhunyt Molnár Lajos volt szabaddemokrata országgyűlési képviselőre és egészségügyi miniszterre történő emlékezéssel kezdődik, majd a napirend előtti felszólalásokat követően ezúttal is kétórás interpellációs időszak és az egy órán át elhangzó azonnali kérdések jönnek. A házelnök javaslata alapján a képviselőknek a napirend elfogadásakor arról is dönteniük kell, hogy a megszokottnál gyorsabban tárgyaljanak és szavazzanak-e a kormánypártok brókerbotrányok áldozatainak kártérítéséről szóló javaslatáról.

Amennyiben a jelenlévő képviselők négyötöde támogatja a házirendtől történő eltérést, akkor az Országgyűlés már ma megvitathatja, kedden pedig akár el is fogadhatja a Fidesz-KDNP előterjesztését, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

 

 

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megölte szüleit egy budapesti férfi - fotók

A 34 éves férfi éjszaka maga jelentette be, hogy megölte 57 éves apját és 55 éves anyját. Tovább olvasom