Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

OGY: Sólyom sérthetetlen, de nem bírálhatatlan

A munkanélküliségről, az államfő sérthetetlenségéről, az influenza elleni védőoltásról, a rádiós frekvenciapályázatról, a romatelepek felszámolásáról, a közbiztonságról, a zöld gazdaság fontosságáról, a közösségi közlekedésrőlés az Erkel Színház felújítására költött források nagyságról is zó esett hétfőn a parlamentben.
14:30
Fidesz: a kormány gazdaságpolitikája nem kezeli a válságot
Varga Mihály fideszes képviselő úgy értékelte, hogy a Bajnai-kormány gazdaságpolitikája nem kezelte, hanem tovább mélyítette a válságot. Hivatkozott arra, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékot, amelyre utoljára 90-es évek közepén volt példa. Szerinte Bajnai Gordon kormányfőnek "egy funkciója van", hogy az MSZP-t elvigye a következő választásokig.
Hány embernek kell még elveszítenie a munkáját ahhoz, hogy a kormány és az MSZP belássa, ez a politika nem mehet így tovább és változásra van szükség? - kérdezte Varga Mihály.
Katona Tamás pénzügyi államtitkár elismerve a kormányét, az ellenzék felelősségére is hivatkozott a válságkezelés kapcsán. Védelmébe vette a kormány gazdaságpolitikáját, szólva egyebek között arról, hogy 70 ezer ember munkáját sikerült megőrizni és az Út a munkához program második lépcsőjének elindítása után még egyszer ennyien tudnak majd dolgozni azok közül, akiknek jelenleg nincs munkájuk.
Leszögezte: a kormány célja, hogy megőrizze azt a biztonságot, ami az ország nyugodt működéséhez kell. Lehet rémhíreket terjeszteni, de attól nem jutunk előbbre - fogalmazott az államtitkár.

A KDNP az államfő sérthetetlenségéről
Salamon László (KDNP) arról beszélt, hogy az október 23-i ünnepségekkel összefüggésben "egy szocialista országgyűlési képviselő minősíthetetlen, súlyosan durva kifejezéssel" illette a köztársasági elnököt. Hivatkozott arra az alkotmányos kitételre, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.
A köztársasági elnök megsértése Magyarország, a magyar nemzet megsértését jelenti - mondta Salamon László. Elengedhetetlennek nevezte annak a büntető jogszabálynak a megalkotását, amely az államfő személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat szankcionálja és felszólította a kormányt és az MSZP-frakciót: határolódjon el az említett esettől.
Molnár Csaba miniszter válaszában egy 1991-es alkotmánybírósági határozatból idézett, amely szerint - összefoglalása szerint - a sérthetetlenség nem egyenlő a bírálhatatlansággal, mint minden közjogi szereplővel, az államfővel szemben is lehet bírálatot, politikai véleményt megfogalmazni, a szabad véleménynyilvánítás jegyében.

MSZP: védőoltást az influenza ellen!
Schvarcz Tibor szocialista képviselő szerint oltásellenes kampány folyik Magyarországon. Hozzátette: arra szeretné felhívni az elbizonytalanításban részt vevő orvosok figyelmét, hogy az influenza nem válogat. Hogyan néznek majd annak a szemébe, akinél súlyos szövődmény lép fel? - vetette fel. Szorgalmazta, hogy a képviselők is kampányoljanak az új típusú influenza elleni oltás mellett.
Székely Tamás egészségügyi miniszter egyebek között elmondta, hogy 2.400 patikából 417-ben már elérhető a vakcina és újabb autók beállításával igyekeznek kielégíteni a gyógyszertárak igényeit. Élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy rendelkezésünkre áll vakcina, ezért azt kérem minden kollegától, aki jelentkezik oltásra, azokat mindenképpen oltsuk be - mondta Székely Tamás, hangsúlyozva: az oltás biztonságos és alkalmas a betegség megelőzésére.

SZDSZ: politikai korrupció a frekvenciapályázatnál?
Gusztos Péter (SZDSZ) hivatkozott arra, hogy frakciója két tagja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte "a rádiós frekvenciapályázat mögött feltételezett, a valódi versenyt kizáró Fidesz-MSZP háttéralku kivizsgálására", de a két nagy párt nem támogatta, hogy a házszabálytól eltérve döntsön a törvényhozás a testület felállításáról. Kiállt amellett, hogy ha törvénytelen eljárással, érvénytelen pályázatok támogatásáról született megállapodás a két nagy párt között, szükség van a bizottságra.


15:30
Fidesz: mennyit költ a kormány a romatelepek felszámolására?

Balog Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány többször kijelentette: felszámolja a romatelepeket. A Gyurcsány-kormány azonban még az idén zárolta azt az egymilliárd hatvanmillió forintot, amit a romatelepek felszámolására fordítottak volna - tette hozzá.
Hozzátette: Bajnai Gordon közölte, négy év alatt tervezik 100 romatelep felszámolását.
Feltette a kérdést: hány forintot költ el a minisztérium a romatelepek felszámolására ez év végégig?
Korózs Lajos a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormánynak, ellentétben a Fidesszel, fontos az, hogy mi történik a roma társadalommal.
Amikor a Fidesz kormányoz nincs semmi romaügyben - tette hozzá. Kiemelte: 2005-ben indult a telepfelszámolási program, melynek középpontjában a foglalkoztatás állt. Idén 250 millió forintot kíván a kormány erre fordítani - jelentette ki.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés igen.

MSZP: mit kíván tenni a kormány a közbiztonság növelése érdekében?
Káli Sándor (MSZP) elmondta, hogy Miskolcon létrehozták a településőrséget, a rendőri szakközépiskola tanulói, szakmai gyakorlatként, pedig a közterületet vigyázzák. Hozzátette: jól működnek a térfigyelő kamerák is.
Hangsúlyozta azt is: a tömegközlekedési eszközökön létre szeretnék hozni azt a megfigyelési rendszert, mely szintén a közbiztonsághoz járulna hozzá.
Mindezt pedig mindazért, mert a demográfiai folyamatok következtében a nagyváros vonzza a potenciális bűnelkövetőket, az önkormányzatok kezében azonban nincs elég eszköz - jelentette ki.
Hozzátette: azt várják az emberek, hogy több rendőr legyen a területeken. Azt kérdezte: mit kíván tenni a minisztérium a közbiztonság növelése érdekében?
Avarkeszi Dezső azt válaszolta: tény az, hogy az ország néhány részén elszaporodtak a bűncselekmények.
Hozzátette: az IRM által kidolgozott településőrség program fő célja a közbiztonság erősítése. A programot az önkormányzatok nagyon kedvezően fogadták - közölte.
Kiemelte: a térfigyelő kamerákkal védett lakó- és közterületek biztonságosak.
Az államtitkár szerint Miskolcon a közbiztonságára kedvező hatást gyakorol majd a készenléti rendőrség jövő évtől működő bevetési egysége.
A képviselő a választ elfogadta.

A KDNP a zöld gazdaság fontosságáról
Rétvári Bence (KDNP) azt mondta: a magyar kormányzat a pénzügyi válság kirobbanását "rekord ideig" nem ismerte fel.
Kiemelte: míg a német kormány a megújuló energiák részarányának növelésében lát lehetőséget, addig a Bajnai-kormány nem beszél a zöld gazdaság fontosságáról.
Szabó Imre környezetvédelmi miniszter azt válaszolta: a kormány eddig is tisztában volt a zöld gazdaság fontosságával.
Mint mondta, a minisztérium támogatja a hazai zöld ipar exporttevékenységét.
A KDNP-s képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők többsége azonban igen.

Az SZDSZ a közösségi közlekedésről
Lakos Imre (SZDSZ) közölte: a monopólium védelme mellett emelt szót a kormány, amikor megállapodott a Volán szakszervezetekkel. A kormány a szakszervezetekkel kötött megállapodásában az szerepel: a 2012-ben lejáró közszolgáltatási szerződéseket 2016. december 31-ig meghosszabbítják, nem kerülhet sor magántőke bevonására, valamint érvényben marad a 2009-2010-es bérmegállapodás, cserébe a szakszervezetek 2010. december 31-ig nem sztrájkolnak - sorolta.
Hónig Péter közlekedési miniszter azt válaszolta: a megállapodás összhangban áll az EU-s és a hazai jogszabályokkal is.
A helyközi közlekedésben eddig sem utasította vissza a kormány a versenyt - tette hozzá.
A liberális politikus a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen.


15:45
Fidesz: óriási a zavar az új influenza kapcsán

Mikola István az új influenza kapcsán az egészségügyi kormányzat kommunikációját tette szóvá. A vírust az apokalipszis ötödik lovasaként minősítette az ellenzéki politikus és a H1N1 gyors terjedésére hívta fel a figyelmet. A vírus az őszi-téli hónapokban tömeges megbetegedést vetít elő - mondta.
Hozzátette: Magyarország szerencsés helyzetben van, jó minőségű vakcina áll rendelkezésre, de óriási a zavar a védőoltás kapcsán, nő a bizonytalanság. Nincs oltóanyag a gyógyszertárakban, félelmet keltő információk jelennek meg, az egészségügyi tárca kommunikációja "tesze-tosza". Szakmai szervezetek egymással ellentmondó véleményt fogalmaznak meg. Itt az ideje, hogy a tárca vezetője leüljön az ÁNTSZ irányítóival, a szakmai kollégiumokkal, háziorvosokkal, gyógyszerészekkel és egységes állásfoglalást alakítson ki, amley az egységes kommunikáció alapját is képezi.
Székely Tamás szakminiszter válaszában elmondta: egy dologban egyetértés van, hogy az oltás szükséges. A kormány minden megnyilvánulásakor ugyanezt kommunikálta - mondta.
Nem a kormányzat kommunikálta, hogy nem jó a vakcina, mert túl gyorsan törzskönyvezték. Ezt követően megindult a polémia több területen, amit szintén nem a kormányzat kezdeményezett. A szakmai kollégiumokkal nemhogy tárgyaltak, hanem írásban keresték meg a vakcináról nyilatkozzanak, alkalmasnak tartják-e a vakcinát, a gyógyszerészkamarával pedig együttműködési megállapodást kötöttek.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 184 igen, 147 nem és 12 tartózkodással jóváhagyta.

Fidesz: tájékoztatásból elégtelen
Kupper András (Fidesz) szintén az elégtelen tájékoztatásról beszélt az új influenza kapcsán. Elég volt a kormányzati szerencsétlenkedésből, hogy a lakosságot nem képesek megfelelően tájékoztatni - mondta.
A rendelők százaiban elhelyezett papír szerint a védőoltást a betegek csak saját felelősségre kérhetik. Ezután még az is meggondolja magát, aki egyébként kérné az oltást - közölte.
Az ellenzéki politikus szerint azért tartunk itt, mert a kormány nem állt szóba a szakma képviselőivel. Azt sem tudni, hogy eddig hány embert oltottak be, s a pedagógusok sem tudnak semmit az óvodások, iskolások oltásáról.
Ki fogja a szülőket, tanárokat megfelelően tájékoztatni? - kérdezte.
Székely Tamás úgy válaszolt a képviselőnek: "nem kell, hogy a tények elhomályosítsák éles látását".
Nyilván nagy szerencsétlenség, hogy van oltóanyag, s a térítésmentes oltóanyag felét pedig már kiszállították, és az összes szövődmény elhárításához van megfelelő gyógyszer - sorolta ironikusan. Kitért arra is, hogy a háziorvosoknak tartottak továbbképzéseket, az iskolákba két alkalommal küldtek szét anyagokat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 184 igen 147 nem és 13 tartózkodással igen.

Fidesz: négyszeres összeg az új Erkel Színházra?
Gyimesi Endre szerint arcpirító, hogy négyszer annyi pénzt fordítanának az Erkel Színház új épületére, mint azt egy évvel korábban tervezték. Itt valami nincs rendben - mondta. Egy éve arról volt szó, hogy 25 év alatt 19, 2 milliárd forinttal járul hozzá az állam az új Erkel Színház működtetéséhez, ezzel szemben most a kormány határozata szerint maximum 28 évre szóló bérleti szerződést köthetne az Operaház. Az éves bérleti díj maximum 3 milliárd, illetve ennek az inflációval és közüzemi díj emeléssel növelt értéke lehetne. Nem 19,2 milliárd forinttal, hanem mintegy 77 milliárddal járulnának hozzá az új épülethez. Milyen felelősséggel dolgoztak a szakemberek, ekkorát tévedtek tavaly óta? - kérdezte.
Hiller István kulturális miniszter válaszában azt mondta, így kezdődött a nemzeti gödör története is. Remélte, hogy az információ hiánya és a kultúra iránti aggodalom fogalmazta meg a képviselő kérdését.
Kifejtette: az elkövetkező években szükség van az Operának otthont adó Ybl-palota felújítására. Így a mai Erkel Színház helyén valamivel nagyobb alapterületen épül fel az új színház, s ezután megkezdődik az Andrássy úton az Ybl-palota felújítása.
Az Opera várhatóan három évig tartó felújítása alatt beköltözik majd az új Erkel Színházba. A felújítás után visszaköltözik az Opera, s évente 120 napot bérli az új Erkel Színház épületét. Megépül egy új gyártó és raktárbázis is. A bérleti díj erre is kiterjed - tette hozzá.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 183 igen, 145 nem és 6 tartózkodással jóváhagyta.

17:15
A vasútvonalak bezárása ellen emelt szót a Fidesz  
Fónagy János (Fidesz) azt kérdezte, hogy kinek jó a vasútvonalak  bezárása. Azt mondta, hogy ez biztosan nem jó a vidéken élőknek, a  gazdaságnak, a költségvetésnek, a környezetvédelemnek, az  energiatakarékosságnak, a közlekedésbiztonságnak és negyvenezer  vasutascsaládnak.  
Bajnai Gordon miniszterelnök közölte, hogy valóban dolgoznak a  vasút átalakításán. Hozzátette, hogy összességében Magyarországnak  lesz jó, ha hatékonyabbá és jobb színvonalúvá válik a közösségi  közlekedés. Kijelentette, hogy a vasútvonalak bezárása csak  részeleme egy jóval nagyobb csomagnak, amellyel szeretnék  megállítani a vasútnál zajló pazarlást. Leszögezte, hogy az  átalakítások nem szűkítik a vidéken élők lehetőségeit.   
A kormányfő arra is kitért, hogy ma minden egyes állampolgár 33  ezer forintot fizet a vasút fenntartására.  
Fónagy János reagálásában közölte, hogy valóban szükséges a  vasút korszerűsítése, de szerinte ehhez semmi köze nincs a  bezárásoknak.  

A kórházi finanszírozásról kérdezett a KDNP  
Nagy Kálmán (KDNP) azt nehezményezte, hogy az egészségügyi  miniszter októberben arról beszélt, hogy több pénzt kap az  ellátórendszer. Hozzátette: Székely Tamás azt mondta, hogy  októberben 4,5 milliárd, decemberben pedig 6 milliárd forinttal  egészítik ki a betegellátó intézmények működéséhez szükséges  összegeket.  
A képviselő azt mondta, hogy amikor ki kellett volna osztani a  megegyezés szerinti 4,5 milliárd forintot, akkor kiderült, hogy  októberben a kórházak kevesebb pénzt kapnak, mint februárban vagy  márciusban.  
Székely Tamás egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a  képviselő "nem állít igazságot", mert amikor szóba került a  bázisfinanszírozásra való áttérés, akkor az intézményeknek kiküldték  a várható teljesítményük után kifizetendő díjat a következő három  hónapra.   
Véleménye szerint ehhez képest mondták azt, hogy 4,5 milliárd  forinttal többet kapnak az intézmények az elkövetkező időszakban.  Hozzátette, csak egy kérdésben volt vita, hogy ez egyösszegű  kifizetés legyen-e, vagy a pénzt három egyenlő részre osztva  fizessék ki.  

Az átláthatósággal kapcsolatban szólalt fel az MSZP  
Lamperth Mónika (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a nyáron a  kormány arról alkotott rendeletet, hogy az állami és önkormányzati  cégek vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak  juttatásait közzé kell tenni. A képviselő azt mondta, hogy eközben a  kaposvári önkormányzat honlapján nem szerepelnek nevek, hiányosak az  adatok.  
A politikus azt mondta, hogy az oldalról hiányzik az  igazgatósági és a  felügyelőbizottsági tagok neve. Közölte, hogy az  egyik cég vezetői esetében az áll az önkormányzat honlapján, hogy  nincs megállapított tiszteletdíj, miközben neki hiteles dokumentum  áll a rendelkezésére, amely szerint van ilyen.  
Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter azt  mondta, a jogalkotók az elmúlt hónapokban a közvéleményt felzaklató  ügyek miatt alkották a jogszabályt, amely az úgynevezett  üvegzsebtörvényt kiegészítve teljes átláthatóságot biztosítana az  önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél is.  
Véleménye szerint ellentétes a jogszabály szellemével, ha  ellentmondásos adatok szerepelnek az önkormányzat, illetve az általa  működtetett gazdasági társaság honlapján.  

Az uniós források lehívását bírálta a Fidesz  
Nógrádi Zoltán és Hörcsik Richárd, a Fidesz két képviselője  szerint valami hibádzik az európai uniós források felhasználásának  magyarországi gyakorlatából. A kérdést feltevő Nógrádi Zoltán azt  mondta, hogy jelen pillanatban a magyar költségvetés hétszázalékos  visszaeséssel kénytelen számolni, de ha az időarányos ezermilliárd  forintot lehívtuk volna, az négy százalékkal csökkentette volna a  visszaesést.  
Bajnai Gordon válaszában egyetértett azzal, hogy az európai  uniós források szolgáltatják a lehetőséget arra, hogy míg más  országok a saját költségvetésük terhére, addig Magyarország döntően,  de nem kizárólag az európai uniós külső források terhére tudja a  válságcsökkentő akciókat végrehajtani.  
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy egy felmérés szerint  Magyarország időarányosan 89 százalékát kötötte le a forrásoknak, és  ezzel  az első helyen áll a tíz közép európai ország közül.  Hozzátette, hogy az utófinanszírozás ellenére az eddig megítélt  3.000 milliárd forintnyi forrásból 550 milliárd forintot meghaladó  kifizetést teljesítettek, amivel arányait tekintve Magyarország az  első helyen áll az egész Európai Unióban. Kitért arra is, hogy az  eddig benyújtott 23 nagyprojektből 11-et már jóvá is hagytak.  

Fidesz: csökkent a házi szakápolás finanszírozása  
Puskás Tivadar (Fidesz) az egészségügyi miniszterhez fordult  abban az ügyben, hogy évente több százezren kerülnek ki úgy a  kórházakból, hogy még további ápolásokra szorulnak. Emlékeztetett  arra, hogy októberben született egy tiltakozó levél az otthoni  szakápolás és a hospice ellátás finanszírozásának csökkentése miatt.  
Székely Tamás erre azt felelte, hogy a házi szakápolás  előirányzata valóban csökkent 500 millió forinttal. Hozzátette, hogy  terveztek egy fejlesztést a házi szakápolás előirányzatán, de az  e-alap helyzete miatt ezt nem hajtották végre, ezért véleménye  szerint nem szűkítésről, hanem egy fejlesztés elmaradásáról van szó.

17:35
Az Európa kulturális fővárosa projekthez kért segítséget az MSZP
  
Szili Katalin és Bókay Endre (MSZP) a honvédelmi miniszterhez  fordult az Európa kulturális fővárosa projekt ügyében. Azt  kérdezték, hogy a tárcavezető látja-e esélyét, hogy a minisztérium  hozzá tudjon járulni a projekthez. A kérdést feltevő Szili Katalin  közölte, hogy a tárcának van olyan pécsi intézménye, a Fegyveres  Erők Klubja, amelyet nemcsak most, de a következő években is jól  lehetne hasznosítani.  
Szekeres Imre szakminiszter igennel válaszolt és azt mondta,  hogy ebben az ügyben Pécs előző vezetésével már megkezdte a  tárgyalásokat. Hozzátette, hogy a klubot katonai célokra már nem  használják, ezért örömmel bocsátják a város rendelkezésére.  Véleménye szerint az ingatlant a város megvásárolhatja a tárcától.  
Bókay Endre viszontválaszában azt mondta, hogy ezek az ügyek  eléggé nehézkesek, a városnak viszont sürgős lenne, hogy  hozzájuthasson az ingatlanhoz.  
Szekeres Imre közölte, hogy az állam ingatlanok képviselői  jogának megváltoztatása bonyolult és nehéz folyamat. Véleménye  szerint addig a városnak úgy kell az ingatlant bérbe venni, hogy azt  már most használni tudják.  

A munkanélküliség elleni fellépést firtatta a Fidesz  
Bernáth Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy rossz gazdasági  állapotban van az ország, miközben növekszik a munkanélküliség.  Közölte, mindegy, hogy a szocialista kormány miniszterelnökét hogy  hívják, mert a helyzet folyamatosan romlik.  
Az ellenzéki képviselő feltette a kérdést, hogy mit kíván tenni  a kormány a munkanélküliség csökkentéséért illetve azért, hogy a  kis- és középvállalkozások megőrizzék versenyképességüket.  
A kormányfő egyetértett abban, hogy a válság egyik legdrámaibb  vonása a világszerte növekvő munkanélküliség. Megjegyezte, hogy míg  Magyarországon 10,3 százalékos a munkanélküliség, addig  Spanyolországban közel húsz, míg Szlovákiában 12 százalékos ez a  mutató. Ennek ellenére a kormányfő szerint aggódni kell, mert  Magyarországon már a válság előtt is alacsonyabb volt az aktivitás  szintje, ezért tettek olyan intézkedéseket, amelyek ezt növelhetik.   
A válság elleni lépések között említette az Út a munkához  programot. Elmondta, hogy a beindított programokkal eddig hetvenezer  munkahely megtartásához járultak hozzá.  

A sukorói King's City kaszinóvárosról kérdezett Cser-Palkovics  András
Cser-Palkovics András (Fidesz) szintén a kormányfőhöz fordult  akitől a Sukoróra tervezett King,s City kaszinóváros kapcsán  kérdezett. Azt mondta, hogy az ügyben konkrétumokat csak a  szabálytalanságok kapcsán lehet tudni miközben egyre több és  aggasztóbb információ került nyilvánosságra. Emlékeztetett arra,  hogy amikor hónapokkal ezelőtt először tett fel kérdést az ügyben,  akkor a miniszterelnök arról beszélt, hogy a munkahelyteremtés miatt  támogatták a projektet.  
A képviselő azt kérdezte, hogy miért kap még mindig kormányzati  támogatást a befektetés, miközben szabálytalanságok kerültek  napvilágra.  
A kormányfő válaszában azt mondta, korábban már többször  feltették neki ezeket a kérdéseket és a válasza mindig az volt, hogy  a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy munkahelyeket teremtsen,  általánosságban ezért szoktak beruházásokat támogatni. Hozzátette,  hogy a projekt paramétereit megnézve azt látták, hogy az közvetlenül  háromezer, közvetett módon pedig további sok ezer munkahelyet teremt.  
Hangsúlyozta, hogy a kiemelt nemzetgazdasági beruházás nem  többlet pénzügyi támogatást jelent, hanem azt, hogy a projekt  gyorsabban juthat hozzá az engedélyekhez.  
Kijelentette, hogy a kormány célja nagyberuházásokat hozni  Magyarországra, de csak szabályos módon. Ezért ha kétely merül fel  egy beruházás előkészítésével vagy annak bármely fázisával  kapcsolatban, akkor a kormánynak el kell járnia az ügyben, ezért  június elején a pénzügyminiszteren keresztül vizsgálatot  kezdeményezett az ügyben.  
Elmondta, ezért kérték fel a beruházót, hogy csinálja vissza a  vitatott telekcsere üzletet, mert akkor még mindig lenne lehetőség a  munkahelyteremtésre.  

A Fidesz a vasútvonalak bezárásáról   
Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyében több vasútvonalat is megszüntetne a kormány, ami szavai  szerint még rosszabb helyzetbe hozza a helyieket.  
A vasúti közlekedés autóbuszos közlekedéssel való kiváltása nem  megoldás - jelentette ki.  
Hónig Péter közlekedési miniszter azt válaszolta: ahol eddig volt közösségi közlekedés, ott ezután is lesz. Hozzátette: ma  Magyarországon 100 emberből mindössze hárman utaznak vonaton.  
Nem vasútvonal bezárásáról van szó ezeken a vonalakon, hiszen  teherszállítás továbbra is lesz, csak a személyszállítás szünetel -  jelentette ki a miniszter.

17:50
Az MSZP a magyar gyermeklabdarúgó szövetségről  
Páva Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2008-ban  megalakult gyermeklabdarúgó szövetségnek a 2008-2009-es tanévre 90  millió forint költségvetése volt, azonban a jövő évi költségvetésben  már nincs rá előirányzat.  
Varga Zoltán önkormányzati miniszter azt válaszolta: az  utánpótlás nevelés támogatására fordított összeg 2009-ben 300 millió  forinttal növekedett.  
Közölte: a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, mely  szerint a jövő évi költségvetésben 200 millió forint szerepeljen a  szövetség részére.  

Fidesz: hogyan segít a kormány a krízishelyzetben lévő  embereknek?  
Fülöp István (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy vannak az  országban olyan szegény térségek, amelyek már a gazdasági válság  előtt rászorultak volna a segítségre.  
Véleménye szerint a kormánynak a rendeletével nemcsak azokon  kellene segíteni, akik a válság hatására vesztették el munkájukat,  hanem azokon is, akik már hosszú ideje a létminimum szintje alatt  élnek.  
A kormány tényleg segíteni szeretne a krízishelyzetben lévő  embereknek? - tette fel a kérdést.  
Korózs Lajos államtitkár azt válaszolta: az említett  kormányrendelet azokon a családokon kíván segíteni, akik a válság  hatására vesztették el munkájukat.  

MSZP: mikorra készül el a Jászberényt megkerülő út második  szakasza?  
Gedei József (MSZP) azt kérdezte, hogy mikorra készül el a  Jászberényt megkerülő út második szakasza.  
Kiemelte, hogy 2005-ben adták át a várost megkerülő körgyűrű  első ütemét. 
Hónig Péter közlekedési miniszter azt válaszolta: november 5-én  adják át az út második szakaszát.  

Fidesz: válságban van az állattartás  
Erdős Norbert (Fidesz) szerint alig van néhány gazda, amelyik ma  sertéstartással foglalkozna. Hozzátette: Békés megyében felére,  harmadára csökkent a sertések száma. Az állattartás válságban van  Magyarországon - emelte ki.
Azt kérdezte: lesz-e még magyar  sertés jövőre?  
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkárt azt válaszolta:  modernizációra van szüksége az állattartásnak.  

A Fidesz a bölcsődei férőhelyeket hiányolta  
Mátrai Márta (Fidesz) arról beszélt, hogy a gyes  igényelhetőségét két évre csökkentette a kormány. Az államfő nem  véletlenül küldte vissza a törvényt, hiszen a bölcsődék most is 128  százalékos kihasználtsággal működnek - tette hozzá.  
Mi lesz azokkal a két és három év közötti gyermekekkel, akik  találnak ugyan munkahelyet, de bölcsödét nem? - tette fel a kérdést.  
Korózs Lajos azt válaszolta: 2013-ig hatezer-hatszáz bölcsődei  férőhely jöhet létre.


20:00
Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot
  
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést  megalapozó egyes törvények módosítását.   
A törvénycsomag 41 törvényt módosít, ezek között szerepel a  gyermekvédelmi törvény, amely megteremti a családi napközi és a  családi gyermekfelügyelet (bölcsőde-óvoda) intézményét. A családi  napköziben legfeljebb 5, a gyermekfelügyelet keretében pedig 3  gyermek gondozható.  
A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a  szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben  vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag.  Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás,  illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott  állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az  állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve a  garanciavállalás.  
A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás  alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a  költségvetési szerv vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt  álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői  javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők,  és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése  szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A  közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett  pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás  idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály  rendelkezik.  

Igen az új Ptk. kormány által támogatott módosító indítványaira  
A Fidesz is megszavazta az államfő által az Országgyűlésnek  visszaküldött új polgári törvénykönyv (Ptk.) kormány által  támogatott módosító indítványait hétfőn. A zárószavazást egy hét  múlva tartja a parlament.  
Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki  az új Ptk.-t, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a  törvényhozásnak.  
A szocialisták az államfő álláspontjával összhangban  változtattak az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a  belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti  leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az  ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával  kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval  kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a  köztársasági elnök álláspontját.  

A bankok közötti versenyt is vizsgálhatja a parlamenti bizottság  
A képviselők 207 igen, 3 nem szavazattal és 145 tartózkodással  elfogadták a bankok kockázatvállalási gyakorlatát feltáró  vizsgálóbizottság létrehozásához Horn Gábor (SZDSZ) által benyújtott  módosító javaslatot.  
A jogszabálytervezethez benyújtott módosítás indoklása szerint  semmilyen jó szándékú állami beavatkozás sem alkalmas változtatni a  bankok hitelnyújtási és kockázatvállalási gyakorlatán, erre ugyanis  kizárólag a valódi verseny körülményei között van esély. A  bizottságnak ezért azt is vizsgálnia kell, hogy a hitelintézetek  korlátozták-e a versenyt a gyakorlatban, illetve hogy a jogalkotó  milyen versenyélénkítő szabályozással járulhat hozzá a kedvezőbb  hitelkonstrukciók kialakításához - olvasható a dokumentumban.  

A termékdíjhoz kapcsolódó módosító javaslatok  
Az Országgyűlés bevette a környezetvédelmi termékdíjról szóló  törvényjavaslat szövegébe Orosz Sándor (MSZP) és a mezőgazdasági  bizottság néhány módosítását.  
A szocialista képviselő javaslata értelmében egységes elszámolás  alá kerülhet az elsődleges használati célú újrahasznosítás. A  módosítás indoklása szerint ez a hulladékgazdálkodás céljainak jobb  teljesítését jelenti, kevesebb hulladékkal jár és az adminisztrációs  terhek mérséklését vonja maga után.  
A Mezőgazdasági Bizottság javaslata termékdíj átalány fizetését  írja elő azon mezőgazdasági termelőknek, akinek az éves árbevétele  nem haladja meg a tíz, illetve ötven millió forintot, illetve a  tárgyévben kezdi meg a termékdíj törvény hatálya alá tartozó  tevékenységét.  
A honatyák a fentieken kívül egyebek mellett elfogadták a  köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről, a  jövedéki adóról, az illetékekről, valamint az egyéni vállalkozókról  szóló javaslatokhoz kapcsolódó, kormány által támogatott  módosításokat.

Olvasóink írták

  • 3. csabi710 2009. november 03. 08:01
    „A rádiók megszüntetése a nép akaratának a megcsúfolása!

    Itt nem a Bocskorról beszélek, nem a Balázsról beszélek, hanem szembe menni 4,5 millió ember akaratával?
    Ezek közül egyik pártra sem fogok szavazni! Inkább a jobbik vagy bármi más, de ezekből elég volt!
    Összemutyizzák maguknak és családjuknak a 10 és 100 milliókat, én meg nem tudom hogy fogok kijönni a fizetésből! A bőr hűljön rájuk minél előbb!”
  • 2. AHA 2009. november 03. 07:53
    „Éljen nov. 18.!
    :-)))”
  • 1. nasi12 2009. november 02. 22:05
    „Bizony bizony, az SZDSZ-nek (a fantom pártnak) le kell mondani a Rádiókról.
    Nov. 18 !!!
    ?????????!
    !??? ??? ??????????
    Máshol kell ezentúl az igét hirdetni.
    A magnókat talán mások is tudják majd kezelni, lehet, hogy ügyesebben is.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos baleset: traktorral ütközött a kisteherautó

Meghalt egy kisteherautó 67 éves vezetője a 49-es főúton, amikor hétfő esete járművével egy traktornak ütközött. Tovább olvasom