Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 04. 24. csütörtök - György

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > OGY: Nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók a postai csekkbefizetésért

OGY: Nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók a postai csekkbefizetésért

A napirend előtti felszólalások előtt letette miniszteri esküjét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

mti - 2012.05.14. 15:06
Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail
02:00 - A távközlési adóról szóló törvényjavaslat négyórás időkerettel kiírt vitájával ért véget a parlament hétfői ülésnapja keddre virradó éjszaka.


A kormány 2 forint adót vetne ki az sms-ekre és a telefonálásra percenként

A kormány 2012 nyarán 2 forint adót vetne ki az sms-ekre, illetve minden hívás megkezdett percére. Cséfalvay Zoltán államtitkár expozéjában azt mondta, 2010-ben ideiglenesen válságadókat vezettek be, de ezeket ígéretüknek megfelelően kivezetik a rendszerből.

Mivel a válság nem múlt el, az adórendszerben a fogyasztási adókat növelni kell, eközben pedig az élő munka terheit csökkentik - mondta az államtitkár hozzátéve: mivel elkötelezettek a hiánycél tartásában, pótlólagos intézkedéseket kell tenni, ezek egyike a beszélgetésekre, az üzenetküldésekre kivetett adó.

Az államtitkár kifejtette: a fizetési kötelezettség a hívások időtartamára, illetve az üzenetek mennyiségére vonatkozik, az adó alanya és kötelezettje a távközlési szolgáltató, mértéke percenként és üzenetenként 2 forint. Magánszemélyes maximum 700, szervezetek pedig 2.500 forint adót fizethetnek be havonta.

Mentességet élveznek a segélyhívások, az adománygyűjtő számokra érkező hívások és üzenetek, valamint magánszemélyeknél a beszélgetések első 10 perce adómentes. A szolgáltatók felkészülése érdekében a júliusi összeget az augusztusival együtt, szeptemberben kell bevallani.

A Fidesz és a KDNP védte, míg az ellenzék elutasította az új adónem bevezetését

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerint a távközlési adó bevezetését az előző két szocialista kormányzat által felhalmozott adósságállomány indokolja. Tájékoztatása szerint a kabinet ezzel a lépéssel most úgy konszolidálja a költségvetést, hogy azzal nem veszélyezteti a gazdaság stabilitását, továbbá akár növelni is tudja a piaci versenyt.

Hangsúlyozta: az új teher nem az "egyszerű átlagembert", hanem a távközlési cégeket sújtja majd, és ezért - mint mondta - megérti, hogy sok érdeket sértenek, és vannak olyan képviselők, "akik kifejezetten a cégek érdekében szólalnak fel".

A kormánypárti politikus kiemelte, azért szükséges a távközlési vállalkozások ismételt megadóztatása, mert azok az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesültek. Mint mondta, ez, az általuk követett tehermegosztási rendszer sokkal jobb út, mintha a nyugdíjak vagy bérek csökkentése, illetve a személyi jövedelemadó növelése mellett döntöttek volna.

Rogán Antal emellett kitért arra is, hogy a távközlési cégeknek ugyan semmi sem tiltja, hogy a fogyasztókra hárítsák az új adót, de szerinte ezt az éles piaci verseny miatt - a két évvel ezelőtt bevezetett különadókhoz hasonlóan - ezúttal sem teszik meg.

Az MSZP vezérszónoka, Baja Ferenc felszólalása elején pártja nevében kikérte magának, hogy a szolgáltatók érdekeit védenék. Az ellenzéki politikus a különadók fenntartásaként, "egyszerű és világos sarcként" értékelte a távközlési adót. Mint mondta, a kormány elképzeléséhez nem nyújtanak majd be módosító javaslatokat, mivel annak teljes visszavonását kérik. Az MSZP ennek elmaradása esetén név szerinti szavazást kér majd az új adó bevezetéséről - fűzte hozzá Baja Ferenc.

Az ellenzéki képviselő egyebek mellett azért is indokolatlannak nevezte az új teher bevezetését, mert szerinte Magyarországon már most is kiugróan magas a távközlési szektor szolgáltatásainak ára a jövedelmi viszonyokhoz képest. Hozzátette: a távközlési szektort a külön adóztatás helyett a magyar gazdaság húzóágazatává kellene tenni.

Seszták Oszkár, a KDNP nevében állt ki a távközlési adó mellett, hangsúlyozva, a kormány az elmúlt két évben gyökeres adópolitikai fordulatot hajtott végre a versenyképesség növelése érdekében. Ennek alapvető összetevője szerinte, hogy a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást kívánják adóztatni, illetve az is, hogy - mint fogalmazott - a "nemzeti ügyek kormánya nem hajlandó megszorításokat bevezetni".

A Jobbik álláspontját ismertető Z. Kárpát Dániel felszólalása elején a kormány őszinteségét értékelte, amiért a távközlési adó bevezetéséről szóló előterjesztésben nem titkolta, hogy az új adónem bevezetésének célja a költségvetési hiány csökkentése. A jobbikos politikus kifogásolta ugyanakkor, hogy a kabinet nem volt kellően körültekintő és nem végzett megfelelő hatástanulmányokat arról, milyen bevételeket remélhet az új tehertől. Mint mondta, a fogyasztók feltételezhetően igyekeznek majd olyan szokásokat felvenni, amelyekkel elkerülik az új adókat, amelyekkel szerinte az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakulhat ki, hogy a nyugat-európai országokban is olcsóbbá válik a telefonálás, mint Magyarországon.

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka érthetetlennek nevezte, hogy a kormánynak miért kell egy "ilyen picike adót" bevezetnie, amely a költségvetés bevételi oldalát csak alig növeli, miközben a háztartások kiadásainak növelése mellett fokozza a bürokratikus terheket és a gazdasági bizonytalanságot is. Mint mondta, az ehhez hasonló lépések olyannyira túlbonyolítják a rendszert, hogy inkább több pénzt visznek, mint amennyit hoznak.

Az ülést vezető Lezsák Sándor keddre virradó éjjel, nem sokkal 2 óra előtt lezárta a javaslat általános vitáját. Az előterjesztés tárgyalása várhatóan már a déli órákban folytatódik a részletes vitával, a zárószavazásra pedig akár már pénteken sor kerülhet. Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a hét első ülésnapját is. Az Országgyűlés kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

18:57 - Nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók a postai csekkbefizetésért

A parlament az új fogyasztóvédelmi törvény hétfői elfogadásával kimondta, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki.

A Ház a törvényt - amelyet 331 igen szavazattal, egy nem ellenében fogadott el - a fideszes Mágori Józsefné és Zsigó Róbert kezdeményezésére egészítette ki a fenti a rendelkezéssel, amely azt is megtiltja, hogy a közszolgáltató cégek külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért.

A jogszabály - amely a kihirdetése után két hónappal lép hatályba - a közszolgáltatások körébe sorolja a víziközmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást.

A törvény meghatározza a fogyasztók körét, közéjük tartozhatnak majd civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, a kis és közepes vállalkozások is, ha árut vesznek, kapnak, használnak, igénybe vesznek, illetve az áruval kapcsolatos kereskedelmi ajánlat címzettjei.

Tartalmazza a jogszabály azt is, hogy az állam a fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az iskolákkal, a fogyasztóvédelmi hatósággal, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel együttműködve látja el.

Az ügyfélszolgálatok működtetését pontosították és szigorították, például a telefonon vagy elektronikus úton közölt panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítóval ellátni.

A jogszabály alapján az ügyfélszolgálatoknak a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan nyitva kell tartaniuk, és ugyanígy a telefonos ügyfélszolgálatnak is elérhetőnek kell lennie napközben legalább egyszer, tizenkét órán át.

Az új fogyasztóvédelmi törvényben rögzítették azt is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

18:07 - Elfogadta a Ház a Gyöngyöspata-jelentést

Elfogadta az Országgyűlés a tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság jelentését, amely a Jobbikot, az LMP-t, a hozzájuk köthető szervezeteket és Richard Field amerikai üzletembert is elmarasztalja a Heves megyei községben történtekkel kapcsolatban.

A képviselők 250 igen, 58 nem szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el hétfőn a dokumentumot.

Gyöngyöspata azt követően került a közfigyelem középpontjába, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai tavaly március elejétől két héten át járőröztek a településen, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. A 2011. április 22-24. közötti napokra a település határába katonai és önvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett a Véderő nevű szervezet, de a rendezvény megnyitását a rendőrség megakadályozta. A tábornyitás napján 267 roma nő és gyermek távozott a településről Csillebércre és Szolnok-Tiszaligetre néhány napra.

Videó: Live Info

17:46 - Az elhunyt motoros rendőr családjának kárpótlásáról, a rendőrségi bírságokról, a megváltozott munkaképességűek segítéséről, a kormány adópolitikájáról és a Budapest Airport eladásáról szóltak az azonnali kérdések, hétfőn a parlamentben.

MSZP: a kormány szégyellje magát a motoros rendőr családjának kárpótlása miatt

Az MSZP-s Harangozó Tamás a mintegy másfél éve, szolgálat közben elhunyt motoros rendőr, Telegdi Zsolt családjának kárpótlása miatt emelte fel a szavát. Kifogásolta, hogy az egykori rendőr gyermekei nem kapnak árvaellátást, a családnak ugyanakkor vissza kell fizetnie a rendőrségtől kapott munkáltatói kölcsönt.

Kontrát Károly államtitkár szerint a szocialista politikusnak kellene szégyellenie magát, amiért politikai haszonszerzésre használja egy rendőr halálát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a család ügyvédjével folytatott egyeztetéseken megállapodtak a támogatásban, amelyet a munkáltató által kötött balesetbiztosítás összege is kiegészít, valamint az árváknak járó kártérítés.

Jobbik: a rendőrség pénzbehajtóvá vált

A jobbikos Volner János arra mutatott rá, hogy a rendőrségnek az objektív felelősségből származó bírságként 16 milliárd forintot kell beszednie idén a költségvetés értelmében. Mint mondta, ennek eredményeként a rendőrök nem a bűnözőket üldözik, hanem az autók sebességét mérik ott is, ahol erre semmi szükség nem lenne. A képviselő a rendszer felülvizsgálatát javasolta.

Kontrát Károly államtitkár kijelentette, hogy a rendőrségnek ilyen feladata nincs. Elmondta ugyanakkor, hogy az ország közlekedésbiztonság szempontjából az ötödik legkedvezőbb helyzetben van Európai Unióban.

Országgyűlés - május 14. Fotó: MTI (galéria)

Az LMP a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítéséért emelt szót

Szél Bernadett (LMP) szerint csaknem 1500 szervezet mintegy 30 ezer, megváltozott munkaképességű munkavállalója kerülhet nehéz helyzetbe amiatt, hogy a kormány késlekedik a nekik járó bérkompenzáció kifizetésével.

Halász János államtitkár azt mondta, hogy a megváltozott munkaképességűeket fontos erőforrásnak tekinti a kormány, ezért már számos törvényt alkotott a támogatásukra. Ezekben egyebek mellett átalakította a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerét.

MSZP: a kormány onnan vesz el, ahonnan tud

A szocialista Tukacs István úgy fogalmazott, hogy bár a kabinet az adócsökkentés kormányává kívánt válni, valójában a kevesek adócsökkentését érte csak el. Kijelentette: a kabinet ezzel szemben onnan von el forrásokat, ahonnan csak tud. Arra várt választ: folytatódik-e ez a politika.

Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a kormány a munkát és a jövedelmeket terhelő adót csökkenti, míg a fogyasztásra és a forgalomra rakódóakat növelni kívánja. Szerinte ez segíti leginkább a gazdasági növekedést.

Jobbik: helyes döntés volt-e a Budapest Airport teljes privatizálása?

A jobbikos Bertha Szilvia azt firtatta: helyes volt-e tavaly eladni a Budapest Airport állami kézben maradt 25 százalékos részvénycsomagját. Mint mondta, Magyarország egyetlen nemzetközi és NATO-reptere állami kontroll nélkül maradt, hiszen sem az igazgatóságában, sem a felügyelőbizottságban nincs már jelen az állam. Emlékeztetett arra, hányan kerültek nehéz helyzetbe a Malév csődje után a két társaság alkalmazottai közül.

Fónagy János államtitkár szerint a reptérből származó bevételek alátámasztják a döntés helyességét: a társaság 2006 óta nem fizetett osztalékot, és 2010-től az osztalékkompenzáció is megszűnt.

Kijelentette: az állam a jövőben szabályozóként kívánja befolyásolni a reptér működését.

Uszodáról, gyógyászati segédeszközökről és kormányablakokról is kérdeztek

A kérdések sorát nyitó Pál Béla (MSZP) arról beszélt, hogy a 2014. évi női és férfi vízilabda Európa-bajnokság miatt három budapesti uszodát felújítanak. Feltette a kérdést, hogy mellettük felújíthatják-e a balatonfűzfői uszodát is, amelyben az úszó- és vízilabda válogatottak is gyakran edzenek.

Halász János államtitkár leszögezte, hogy a kormány kiemelten kezeli a versenysport támogatását, miközben azt is hangsúlyozta, hogy az Európa-bajnokságra a pályázatot a szakszövetség nyújtotta be, ezért az ő kompetenciájuk meghatározni, hogy hol tartsák a versenyeket.

A balatonfűzfői uszodáról közölte, hogy annak üzemeltetői részt vehetnek az Új Széchenyi Terv pályázatain.

Szilágyi László (LMP) azt akarta megtudni, hogy az állam valóban csökkenteni fogja-e a gyógyászati segédeszközök támogatását.

Halász János hangsúlyozta, hogy a rászorulók megfelelő minőségű és áru gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a kabinet is kiemelt fontosságúnak tartja. Szavai szerint, amikor tavaly elkezdték a gyógyászati segédeszközök ellátási rendszerének felülvizsgálatát, akkor az volt a céljuk, hogy megszűnjenek az indokolatlan kifizetések és a támogatásból a valóban rászorulók részesüljenek.

A betegek, az állam és a gyártók segítségével kell józan, a költségvetési kiadásokat nem növelő megoldást találni - szögezte le az államtitkár, aki kiemelte, hogy széleskörű egyeztetések alapján szeretnék szakmailag elfogadható, az ellátás színvonalát fenntartó intézkedésekkel elérni a rendelkezésükre álló előirányzat betartását.

Tóth József (MSZP) azt akarta megtudni, hogy milyen hatékonysággal működnek a kormányablakok, mennyibe került az eddigi működésük és hogyan akarják azokat hatékonyabbá tenni.

Szabó Erika államtitkár azt felelte, hogy a kormányablakok eddig sikeresen működtek és a felmérések szerint az ügyfelek elégedettsége 99 százalékos. A kormányablakok annak az egyablakos ügyintézési helyszíneknek a "csírái", amelyeket 2013 után fokozatosan, körülbelül 300 helyen építenek majd ki az országban - tette hozzá.

16:54 - A vidékien tapasztalható munkanélküliségen is javíthatna az önellátás megteremtése, mondta a KDNP az interpellációk során. A Jobbik a kilakoltatások ellen emelte fel a szavát.

Vona: megvannak az aláírások az "oligarchabizottság" létrehozásához

Még hétfőn délután összegyűlik a szükséges 78 aláírás, így várhatóan létrejöhet a Jobbik által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság, amely a Fidesz-kormány mögött álló cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét világítaná át - jelentette be Vona Gábor az ellenzéki párt elnöke. Hangsúlyozta: a javaslatot az MSZP és az LMP mellett független képviselők is támogatták.

Hozzátette: az aláírásokkal együtt kedden benyújtják Kövér László házelnöknek a testület felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A bizottság pontos címe a tervek szerint a "Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító országgyűlési vizsgálóbizottság" lesz.

Vona Gábor elmondta: a javaslatuk szerint a 10 fős testület paritásos lenne. A Fidesz 4 a KDNP 1, a Jobbik és az MSZP 2-2, az LMP pedig 1 helyet kapna a bizottságban, amelynek egy-egy alelnökét a Fidesz és az MSZP, az elnökét pedig a Jobbik adná. Ha a bizottság megalakul Vona Gábor elvállalná az elnöki posztot - jelentette be a Jobbik elnöke. A testület a Jobbik tervei szerint 2013 őszéig készítené el jelentését.

A pártelnök hangsúlyozta: bízik abban, hogy a Fidesz-KDNP nem akadályozza meg, vagy jogi kiskapukkal nem lehetetleníti el a testület megalakulását. Szerinte ugyanis a bizottság munkája minden párt és egész Magyarország érdeke, hiszen a közpénzek jogszerűtlen felhasználásának "vádja ráégett a Fidesz-KDNP homlokára". Így ha a vád hamis, akkor a kormánypártok tisztázhatják magukat, ha pedig megalapozott, akkor lehetőségük lesz rá, hogy "kiszabaduljanak az oligarchák szorításából".

Az MSZP által kezdeményezett - az állami földbérletpályázatokat vizsgáló - bizottság felállításával kapcsolatban Vona Gábor elmondta: az részben "okafogyott", hiszen a Jobbik által kezdeményezett testület tartalmát illetően a földpályázatokat is vizsgálja.

Az önellátás elsajátítása mellett érvelt a KDNP

Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt, hogy a vidéken élőknek újra el kell sajátítaniuk az önellátást. Szavai szerint egy két-három gyermekes család élelmezését nagy mértékben meg lehetne oldani azzal, ha két hektárnyi földterületen termesztenének zöldségeket és más háztáji növényeket, miközben körülbelül negyven baromfit két disznót és esetleg egy kecskét is tartanak.

A képviselő azt javasolta, hogy azok akik vállalják, hogy családjuk érdekében, az önkormányzat által ellenőrzött módon ilyen gazdálkodásba kezdenek, jogosultak legyenek a Start-munkaprogramban foglalt juttatásokra. Egy háztartásban egy fő lenne erre jogosult, de ő a lakhatási támogatás kivételével nem kaphatna más szociális segélyt.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a gazdasági válság miatt a vidéken élők egy részének önellátóvá kell válniuk és az államnak ehhez segítséget kell nyújtania. E cél érdekében léptették hatályba 2011-ben az új közfoglalkoztatási törvényt és ezért indult el a közfoglalkoztatás új rendszere idén január 1.-jétől - mondta.

A választ a képviselő elfogadta.

A kilakoltatások ellen szólalt fel a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy a kormányzat által meghozott kilakoltatási kvóta megállapítása óta több embert távolíthatnak el otthonából, mint amennyin a különböző mentőcsomagok képesek segíteni. Felhívta a figyelmet, hogy a sajtóhírek szerint az Ócsára tervezett, a legnehezebb sorsú devizahitelesek menedékének szánt falu építése tovább csúszik. Hozzátette, hogy a Nemzeti Eszközkezelő is "döcögősen indul" és egyelőre senkinek nem képes reális alternatívát nyújtani.

Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányváltás után hónapról hónapra születtek olyan jogszabályi módosítások, amelyek mind a devizahitelesek helyzetén igyekeztek segíteni. Példaként említette, hogy a végtörlesztést, de kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratóriumot is meghosszabbították. Hozzátette, hogy kényszerintézkedési kvóta nem jár automatikus kilakoltatással és a nem darabszámban, hanem százalékos arányban határozták meg az intézkedések maximális számát.

Az Országgyűlés az árfolyamgát intézményét is úgy alakította át, hogy az még kedvezőbb legyen, ráadásul a 90 napnál régebb óta nem fizetők számára is bevezettek egy speciális fizetéskönnyítő programot.

A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ, ahol 171-en szavaztak igennel és 66-an nemmel.

MSZP: miért hiteget a földalap?

Varga Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy Sarkad melletti családi gazdálkodók annak az ígéretnek a birtokában fektettek be, hogy az általuk művelt földterületek bérletét ősszel pályázat útján megújítják. Ezzel szemben tavasszal a 30 aranykoronás földeken a település közmunkásai energianyárt ültettek. Szerinte ezzel a bérlők jelentős bevételtől esnek el önhibájukon kívül.

Országgyűlés - május 14. Fotó: MTI (galéria)

V. Németh Zsolt államtitkár válaszában leszögezte: a földalapkezelő nem hiteget senkit, minden esetben a vonatkozó jogszabályok szerint jár el, ahogy ennél az ügynél is. Néhány gazda érdekével szemben több tucat munkára váró érdeke áll szemben, így jó döntés született - tette hozzá.

Varga Zoltán válaszában hangsúlyozta: Sarkadnak több mint 300 hektár rosszabb minőségű földje van, vagyis máshogy is meg lehetett volna oldani ezt a programot.

Jobbik: miért kedvez a kormány a Hit Gyülekezetének?

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány kiengedte a szellemet a palackból, amikor az egyházak jogállásáról szóló törvényben "hazánk legkártékonyabb szektáját a történelmi egyházak szintjére emelték". Az ellenzéki politikus szerint aggasztó, hogy egyre több településen - Ajka, Hajdúsámson - a helyi iskolákat a "cionista bizniszegyház kezére akarják játszani".

Halász János államtitkár válaszában leszögezte: a vonatkozó törvények szerint a kormánynak nem feladata, sőt lehetősége sincsen egyik vagy másik egyház preferálására. Hozzátette: felháborítónak tartja, hogy a Jobbik a "pejoratív" szekta jelzőt használja egy a törvényben egyházi szintre emelt gyülekezetre.

Ferenczi Gábor (Jobbik) viszontválaszában hangsúlyozta: nem az Országgyűlés, hanem a Fidesz-KDNP szavazta meg, hogy a Hit Gyülekezete is országosan elismert egyház legyen.

Halász János viszontválaszában kiemelte: a törvény szerint az egyházakat egyforma jogok és kötelezettségek illetik meg.

LMP: miért nem egyeztet a kormány a döntések előtt?

Szabó Tímea (LMP) azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen alapon nevezi magát a nemzeti együttműködés kormányának, amikor több esetben is törvényi kötelezettség ellenére sem végzik el a kötelező egyeztetéseket a döntéshozatalok előtt.

Halász János válaszában arról beszélt, hogy a kormány eddig is és ezután is oda fog figyelni a megfelelő egyeztetésekre és a döntések érintettjeinek bevonására a döntéshozatalba.

Fidesz: ki kap béremelést az egészségügyben?

Bene Ildikó (Fidesz) az egészségügyi ágazatban dolgozók béremelésével kapcsolatban kérdezte azt, hogy pontosan mely munkakörökben dolgozók részesülnek ebből a 30 milliárd forintos keretből.

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: az orvos és szakorvos 15 milliárd, az egészségügyi szakdolgozók pedig szintén 15 milliárd forint forrást kapnak béremelésre. Ez utóbbi körbe tartoznak többek között az ápolók, asszisztensek, gyógytornászok, beteghordók, vagy a mentőtisztek is. Vagyis az államtitkár szerint szinte minden munkakör részesül a mostani visszamenőleges béremelésből.

16:31 - A felsőoktatási jelentkezésekről, az M44-es gyorsforgalmi út megépítésének ütemezéséről és a járványos gyermekbénulás sújtotta betegekről volt szó hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

LMP: a Fidesz-KDNP elriasztja a magyar fiatalokat az országból

Osztolykán Ágnes arról beszélt, hogy az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek 40 százalékos csökkentésével, a Fidesz-KDNP elriasztja a magyar fiatalokat az országból. A Diákhitel 2 hosszú távon fenntarthatatlan, és veszélyezteti az államháztartást, a fiatalokat egy életre eladósítja, a hallgatói szerződéssel pedig röghöz kötik az állami finanszírozásban résztvevőket. A fiatalok tömeges kivándorlása valós veszéllyé vált - jegyezte meg. Hol vannak azok a pozitív ösztönző lépések, hogy ezek a fiatalok itthon maradjanak? - kérdezte az ellenzéki politikus.

Halász János azt mondta, hogy LMP-sek ugyanúgy riogatnak, mint SZDSZ-es elődeik, valótlan adatokkal érvelnek, mint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás során. Mint kiemelte: semmilyen kutatás nem támasztja alá az LMP-s politikus állításait, és a 2011-es népszámlálási adatok szerint nincs jelentős elvándorlás Magyarországról. Megjegyezte: évente 20 ezer külföldi diák választja Magyarországot tanulmányai helyszínéül, és számuk háromszorosára nőhet a következő nyolc évben.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 191 igen, 79 nem szavazat mellett jóváhagyta.

Országgyűlés - május 14. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: mikorra várható az M44-es gyorsforgalmi út megépítése?

Dankó Béla arról beszélt, hogy Békés megye gazdasági szempontból a rendszerváltás vesztese, a munkanélküliség a 2000-es 5,8 százalékról 2011-re közel 13 százalékra. A szocialista-liberális kormány részéről rengeteg ígéret hangzott el az M44-es gyorsforgalmi út megépítésére. Azt kérdezte: a Kondoros-Tiszakürt közötti 62 km-es, és előrehaladott előkészítettség alatt álló szakasz megépítésére lehet-e számítani, és ha igen, mikor indulhat el a kivitelezés? Megépülésével negyedével csökkenhetne a menetidő, és megnyílhatna Békés megye a befektetők számára - jelezte, hozzátéve: a Békés megyeiek a polgári kormánytól várják a megoldást.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kormány az egyik legfontosabb feladatának tekinti az infrastruktúra fejlesztések sorában az M44-es, amit az új Széchenyi terv is prioritásként kezel. Kifejtette: az első, kiemelten kezelt Kunszentmárton-Kondoros, a másodikban a Kondoros-Békéscsaba szakasz, a harmadikban pedig az M8-as autópálya Kunszentmárton szakaszának megvalósítása kezdődhet meg. Az első szakasz tehermentesíti a térség településeit, így lehetővé válik, hogy Budapest és az országhatár között a települések érintése nélkül mehessen a forgalom. Az építés indításának lehetséges időpontját elsősorban az unió szigorú támogatási feltételei határozzák meg - jelezte.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: tervez-e a kabinet a járványos gyermekbénulás túlélőinek az állapotukból következő kórházi ápolást?

Garai István Levente azt kérdezte: tervezi-e a kormány, hogy az egészségügyi ellátórendszer intézményi struktúrájának átalakításával összefüggésben megteremti a járványos gyermekbénulás még élő, teljes kiszolgálásra szoruló túlélői számára az állapotukból következő kórházi gyógyítás, ápolás feltételeit. Szerinte a struktúraváltással itt lenne az alkalom, hogy néhány ezer fogyatékkal élő beteg számára az életminőséget javító intézkedéseket tegyenek. Úgy becsülte, hogy mintegy 5-7 ezer emberről lehet szó.

Halász János államtitkár azt mondta, a rehabilitációs hivatal adatai alapján 3600 olyan, 1911-1990 között született személy van, ahol a fenti diagnózis jelentősen befolyásolja az egészségi állapot romlását. Nekik állapotuk alapján több-kevesebb rehabilitációs szükségletük van, ami azonban nem csak rehabilitációs intézményben valósulhat meg. Létezik egy olyan csoport is, akiknél szükséges a célzott és komplex rehabilitáció, hazánkban két utógondozó áll rendelkezésre számukra. Itt évente átlagosan 160-170 beteg kezelését végzik. Jelezte: az a cél, hogy az egészségügy minőségi szolgáltatásaihoz betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül egyforma eséllyel férjen hozzá az ország valamennyi polgára.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 173 igen 72 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mit tesz a kormány a nyelvtanításért?

Dúró Dóra (Jobbik) felszólalása elején kijelentette, hogy a kormány nem tud megfelelő megoldást találni a fiatalok nyelvismeretének javítására. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet átmeneti intézkedésként úgy döntött, hogy diplomát nyelvvizsga nélkül is lehet szerezni. Szavai szerint ez a lépés egyrészről érthető lenne, de eközben igazságtalan és a minőség ellen hat.

Arra külön kitért, hogy miközben a nyelvoktatás helyzete rendezetlen, 2016-tól mégis a felsőoktatásba való bekerülés feltételévé teszik a nyelvvizsga meglétét.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása is a gazdagoknak kedvez, mert az tud megfelelő nyelvismeretet szerezni, aki képes kifizetni a különórákat.

A válaszadó Halász János, aki fontosnak nevezte a nyelvismeret javítását, kijelentette, hogy az ügyben a kezdő lépést a nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadásával tették meg. Hangsúlyozta, hogy az idegen nyelvek oktatását az általános iskola negyedik osztályában kezdik és az érettségiig több mint 1200 óra áll a tanárok és a diákok rendelkezésére.

Kiemelte azt is, hogy ennek azért nem látszik az eredménye, mert 2002 és 2010 között nem volt meghatározott tananyag, megfelelő elvárás és szakmai ellenőrzés, ezért nem lehetett rendszerszerűen javítani a nyelvoktatás hatékonyságát.

A politikus a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg 196 igennel 75 nem ellenében.

15:54 - A kormány gazdaságpolitikáját és a Széll Kálmán Terv 2.0-t kritizálták ellenzéki képviselők interpellációikban az Országgyűlés hétfői ülésén, amelyen előzőleg döntöttek a távközlési adóról szóló javaslat és a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos törvényjavaslat időkeretes tárgyalásáról is.

Napirend módosítások - időkeretben tárgyalják a távközlési adóról szóló javaslatot

Az Országgyűlés a Fidesz javaslatára kiegészítette a napirendet a távközlési adóról szóló javaslattal, valamint a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvénymódosító javaslattal. Mindkét előterjesztés általános vitáját hétfőn, részletes vitáját kedden tartják meg, és pénteki ülésnapon szavazhatnak róluk. Döntöttek arról is, hogy a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslat általános vitáját 6 órás, a távközlési adóról szóló javaslat általános vitáját pedig 4 óra 20 perces időkeretben tárgyalják majd. Ez utóbbival kapcsolatban az összes ellenzéki párt tiltakozását fejezte ki.

Az LMP-s Vágó Gábor kevésnek tartotta a tárgyalásra szánt időt, mert szerinte rengeteg kérdés vetődik fel, amiket nem lehet majd ennyi idő alatt megválaszolni a hajnalban megtartandó vitában. Ilyen kérdésnek tartotta például, hogy az adót ráterhelhetik-e a fogyasztókra, mi lesz azokkal, akik eddig ingyen telefonáltak egymással, vagy, hogy mit kezd a kormány azokkal az adatokkal, amelyeket begyűjt a szolgáltatóktól.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa megalázónak tartotta, hogy a hajnali órákra tolják el a vitát. Szerinte egy védhetetlen előterjesztésről, egy újabb sarcról van szó. A "brüsszeli gazdinak való befekvés" megint csak fontosabb volt mint a magyar emberek pénztárcája - fogalmazott a politikus, aki szerint a korábbi banki ágazati különadó tekintetében is bebizonyosodott, hogy a lakosságra hárították át a terheket, és ettől most sem védi majd senki a magyar embereket.

Országgyűlés - május 14. Fotó: MTI (galéria)

Az MSZP-s Tóbiás József pedig azt hangsúlyozta, kevés olyan törvény van az Országgyűlés asztalán, amely ennyire érintene minden magyar állampolgárt, a kormányoldal ugyanakkor cinikus módon, az "éj leple alatt" akarja ezt megtárgyalni.

A fideszes Rogán Antal a távközlési árindexre és az inflációs adatokra hivatkozva ugyanakkor kijelentette: az áthárításra vonatkozó ellenzéki érvek "nem túlságosan sikeresek", a tények nem ezt támasztják alá. Szerinte olyan típusú adóteherről van szó, amely nem a magánfogyasztót terhelik, hanem a cégeket. Hozzátette: "majdnem teljesen mindegy", hogy milyen időpontban vitáznak a javaslatról, hiszen bizottsági üléseken a legtöbb érv már ütközött egymással.

A médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslat időkeretes tárgyalásával kapcsolatban Novák Előd, a Jobbik képviselője azt mondta: az érdemi vitát nem biztosítják korrekt keretek között.

Kövér László, házelnök a napirend elfogadása után bejelentette, hogy a jobbikos Staudt Gábor ellen magánvádas ügyben érkezett megkeresés mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Interpellációk

MSZP: dilettáns a kormány gazdaságpolitikája

Boldvai László, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a kormány dilettáns, koncepciótlan és elhibázott gazdaságpolitikájának már nem hisz senki sem külföldön, sem itthon. Utalt arra, hogy most a kormány új lakossági állampapír-konstrukciókon "töri a fejét", holott ha több állampapírt akarnak eladni, akkor vissza kellene szerezni az eljátszott bizalmat és kevesebb pénzt kellene az emberektől elvenni.

A politikus azt kérdezte, hogy a kormány valóban meg akar-e állapodni az IMF-fel és mikor ismeri be végre, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter alkalmatlanná vált gazdaságpolitika irányítására.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Európai Bizottság tavaszi gazdasági prognózisára hívta fel a figyelmet, amely szerint 2012-ben és 2013-ban is 3 százalék alatt lesz a hiány, az államadósság növekedése pedig 2011-ben megállt. Hangsúlyozta: az a dilettáns, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amely képtelen tartani az államháztartási egyensúlyt és amely adósságba kergeti az országot.

A lakossági állampapírokkal kapcsolatban azt mondta, az adósság finanszírozásban megjelent magas külföldi részarány egyrészt a bizalom jele, másrészt azonban egyfajta kockázatot is jelent, ezért célszerű a lakossági források bevonása és erősítése.

A szocialista politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

Jobbik: miért diszkriminálja a kormány a szegény magyar gyerekeket?

Sneider Tamás azt mondta, a Széll Kálmán terv 2.0 újabb brutális megszorító csomag, és a kormány jövőre újabb 600 milliárdos megszorítást tervez, ami minden magyar állampolgárnak 60 ezer forintjába kerül. Ott folytatják a megszorításokat, ahol Gyurcsány és Bajnai abbahagyták - fogalmazott. Kitérve a felzárkóztatási stratégiára, és a romák képzésére, foglalkoztatására indítandó programokra, azt kérdezte: miért különbözteti meg hátrányosan a szegény gyerekeket a kormány a támogatásokat illetően? Szerinte a szegénységben élők több mint kétharmada, a mélyszegénységben élők közel fele nem cigány származású.

Halász János államtitkár azt mondta: a képviselő által tett megkülönböztetés nem elfogadható. Minden gyerek számít, legyen roma, szlovák, horvát vagy magyar - fogalmazott. Kiemelte: a terv számos fejezetben foglalkozik a hátrányos helyzetűek, köztük a romák felzárkózásával. Hozzátette: a kormány vonatkozó stratégiája valamennyi megközelítésében összehangoltan, és egymástól nem elválasztva kezeli a roma és a nem roma népességet egyaránt érintő, a szegénységből és mélyszegénységből fakadó társadalmi problémákat.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 210 igen 34 nem és 31 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

14:59 - A kormány társadalompolitikájáról,a demográfiai helyzetről, a Fidesz politikájáról, a kabinet első két évéről valamint az Ős-Dráva Programról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

A napirend előtti felszólalások előtt letette miniszteri esküjét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

LMP: középosztály-ellenes politikai vezetők kerülnek pozícióba

Az LMP-s Szabó Tímea szerint, bár Balog Zoltánnal fajsúlyos szereplő irányítja a jövőben az Emberi Erőforrás Minisztériumát, más posztokon szegényellenes és középosztály-ellenes politikai vezetők kerülnek pozícióba. Ide sorolta Lázár Jánost és Rogán Antalt, akiket közvetlenül tartott felelősnek "az elmúlt két év legádázabb törvényeinek beiktatásáért". (Előbbi Varga Mihályt váltja majd a Miniszterelnökség élén, utóbbi pedig a Fidesz frakcióvezetője lesz a jövőben.)

Mint mondta, Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mellett ők a felelősek az egykulcsos adókért, amelynek oktatási és egészségügyi megszorításokhoz vezettek. Kijelentette azt is: a nemzet felemelkedését nem lehet a kedvenc oligarchákra építeni, elzárva a tömegek elől a felemelkedés útját.

Halász János államtitkár zagyvaságnak nevezte a képviselő által elmondottakat, és kijelentette: a kormány sokat tett a családok megerősítéséért, majd hosszasan sorolta az erre vonatkozó intézkedéseket.

Cáfolta, hogy például az oktatásban megszorítások lettek volna. Szerinte minőségi változás következett be, és megszületett a fejlesztés jogszabályi alapja.

Országgyűlés - május 14. Fotó: MTI (galéria)

A KDNP demográfiai fordulatról beszélt

Pálffy István (KDNP) demográfiai trendfordulóról beszélt felszólalásában, hangsúlyozva, hogy 2011 júniusától megállat a drámai népességfogyás, tavaly nyár óta a születések száma lassan, de biztosan növekedik.

A képviselő a fordulatot a kormány családpolitikai intézkedéseivel magyarázta, a többi közt a gyes időtartamának meghosszabbításával vagy a családi adókedvezménnyel.

Halász János államtitkár az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy 2011 júniusától februárig 3,6 százalékkal, több mint 4000-rel emelkedett a megszületett gyermekek száma a megelőző kilenc hónaphoz képest. Hozzátette: a gyermekes családok reáljövedelme eközben jelentősen emelkedett, a háromgyermekeseké csaknem 20 százalékkal.

MSZP: A Fidesz világában bármit megtehetnek

Tóbiás József (MSZP) az Egerben, Szigetszentmiklóson és a Szentendrén történteket felhozva példaként kijelentette: a Fidesz mottója, hogy "most megvan a hatalmunk hozzá, most bármit megtehetünk".

Az Egerben történtekre hivatkozva - ahol nem léphetett fel Székhelyi József színész - kijelentette azt is: nem lehet különbséget tenni egy fideszes által egy zárt ülésen elhangzó, és egy nyíltan elmondott szélsőjobboldali gondolat között. A politikus Szigetszentmiklóson az iskolaigazgató kinevezését, Szentendrén pedig a közmunkaprogramba bekapcsolódók egyoldalú szerződésmódosítását és jövedelmük megvonását bírálta.

Rétvári Bence államtitkár közölte: az Egerben történtek miatt a polgármester vizsgálatot rendelt el, amelyet egy ellenzéki vezetésű bizottság folytat le, a vitatott kijelentés pedig nem fideszes politikustól, hanem egy önkormányzati cég vezetőjétől származott.

Közölte azt is: a Fidesz világa a munkára épül. "Szerencséje az országnak, hogy olyan pártszövetség kapta a kétharmados felhatalmazást, amely rendelkezik belső morállal és eltökéltséggel" - fűzte hozzá.

Jobbik: mikor fog kormányozni a kabinet?

A jobbikos Vona Gábor szerint míg az elmúlt két év a hatalom bebetonozásával telt, a következő két év a 2014-es választások megnyerésének jegyében zajlik majd, ezért feltette a kérdést: mikor kezd el kormányozni a kabinet. Szerinte a kormány politikájával az elmúlt húsz évet folytatta, az emberek pedig még kiszolgáltatottabbakká váltak.

Függőségüket a bankok, a multinacionális vállalatok, az Európai Unió, vagy a kormányzati háttérrel működő korrupció okozza - mondta -, eközben a kormány a megszorítások politikáját követi, ezzel történelmi tragédia felé kormányozza az országot.

Rétvári Bence államtitkár szerint a Fidesz-KDNP nem akadályozza meg a kormányváltás lehetőségét, de az emberek jelenleg csak a kormányoldalon láthatnak energiát és munkatempót.

A képviselő - cáfolva a függőséget - közölte: a kabinet az ország érdekében vállalt konfliktust a nemzetközi szervezetekkel, a multinacionális cégekkel vagy az Európai Unióval.

Szerinte történelmi tragédiát a Jobbik politikájának ösztönzése jelenthet.

A Fidesz az Ős-Dráva Programot méltatta

A fideszes Tiffán Zsolt az Ormánságban megvalósuló Ős-Dráva Programot méltatta felszólalásában, amely a foglalkoztatás bővítését, a mezőgazdaság, az ökoturizmus fejlesztését tűzte célul.

Közölte: a mintaprogramként szolgáló projekt idén 420 embernek adhat munkát.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta: a programot megvalósíthatónak és jól kidolgozottnak tartja, és azt a kormány a legmesszebb menőkig támogatja.
Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...