Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

OGY: könyvégetés, GE, vasút

Az MSZP a Demokrata "könyvégetős" cikkéről, a KDNP a General Electric tervezett létszámleépítéséről, a Fidesz a vasúti közlekedésről beszélt. Medgyasszay kitiltatná a kamionokat a 81-esről.

21:00
Fidesz: piacosítják a felsőoktatási intézményeket
     
A képviselők közül kizárólag Pósán László (Fidesz) kért szót. Az  ellenzéki képviselő egyebek mellett idézte az ELTE főtitkárának  álláspontját, amely a politikus szerint megerősíti a Fidesz azon  korábbi észrevételét, hogy a módosító javaslat piacosítja a  felsőoktatási intézményeket.  
Arató Gergely oktatási államtitkár zárszavában ugyanakkor úgy  fogalmazott, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak nem lenne kötelező  a vállalkozói közintézeti forma felvétele. Ennek lehetősége azonban  több szabadságot és felelősséget adhat a felsőoktatási intézmények  vezetőinek - fűzte hozzá a kormány képviselője.  
A honatyák várhatóan a Ház következő ülésén döntenek a  törvénymódosításhoz benyújtott módosító javaslatokról.  

Garai István Levente a Ganz-Röck megmentéséhez kért kormányzati  segítséget  
A  kazán- és erőmű-berendezések gyártásával foglalkozó Ganz-Röck  kiskunfélegyházi üzemének megmentéséhez kért kormányzati támogatást  Garai István Levente (MSZP) hétfőn, napirend utáni parlamenti  felszólalásában.  
A kormánypárti képviselő kiemelte: a válság rendkívül nehéz  anyagi helyzet elé állította a vállalatot, így a dolgozók az elmúlt  időszakban csak néhány tízezer forintos fizetési előleget vehettek  kézhez.  
A tulajdonosok mellett a hitelezőknek és a dolgozóknak is  érdekében áll a megkezdett tárgyalások folytatása, amiből az  államnak is ki kell vennie a részét, hiszen egy "ilyen cég bedőlése  a költségvetésnek is ártana".  
Garai István Levente megjegyezte: a társaságnak biztos jövője  van a piacon, amit egyebek mellett az is mutat, hogy a cég  novemberben már 140 millió euró értékű külföldi megrendelést kapott.  
Arató Gergely válaszában elmondta: a kormány közösen keresi a  megoldást a tulajdonosokkal, amihez ugyanakkor komoly garanciákra is  szükség van a társaság részéről.  

Mátrai Márta: Lamperth hamisan állította pellengérre Kaposvárt   Lamperth Mónika egy korábbi parlamenti felszólalásában 8 ezer  forintért, hamisan állított pellengérre három kaposvári pedagógust,  valamint a helyi önkormányzatot - jelentette ki Mátrai Márta  (Fidesz) hétfőn, napirend utáni felszólalásában.  
Lamperth Mónika (MSZP) korábban arról beszélt, hogy a kormány  nyáron rendeletetet alkotott arról, hogy az állami és önkormányzati  cégek vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak  juttatásait közzé kell tenni, azonban a kaposvári önkormányzat  honlapján nem szerepelnek nevek, hiányosak az adatok. A kormánypárti  politikus azt mondta, hogy az oldalról hiányzik az igazgatósági és a   felügyelőbizottsági tagok neve. Közölte, hogy az egyik cég vezetői  esetében az áll az önkormányzat honlapján, hogy nincs megállapított  tiszteletdíj, miközben neki hiteles dokumentum áll a rendelkezésére,  amely szerint van ilyen.   
Mátrai Márta kiemelte: Lamperth Mónika állításával ellentétben  az érintett iskola időben, a törvényi feltételeknek megfelelően  tette közzé a tanárok 8 ezer forintos juttatását.  
Arató Gergely válaszában előre hozott választási kampányelemnek  minősítette Mátrai Márta felszólalását.  

Pelczné Gáll Ildikó ezt követően bezárta a hétfői ülésnapot, az  Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.

20:30
Hatékonyabb lenne a tulajdon elleni szabálysértések felderítés  
A parlament hétfői ülésén lefolytatta a szabálysértésekről, a  büntetőeljárásról, valamint a Büntető törvénykönyvről szóló  törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A  vita lezárása után Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár elmondta:  a szabálysértési törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a tulajdon  elleni szabálysértéseket a rendőrség a jelenleginél hatékonyabban  derítse fel.   Kifejtette: a módosítás a tulajdon elleni szabálysértések  esetére beiktatja az értékegybefoglalás jogintézményét. Eszerint ha  például több lopás elkövetése között rövid idő telik el, akkor az  egyes elkövetési értékeket össze kell adni, és  ha ez meghaladja a  20.000 forintot, akkor a tett bűncselekménynek minősül. Ezzel  biztosítható a sorozatban kis értékre elkövetett tulajdon elleni  szabálysértések szankcionálása. A módosítás arra is lehetőséget  biztosít, hogy az eljárás alá vont személy a szabálysértési kárt  megtérítse - fűzte hozzá Avarkeszi Dezső.  
Elmondta azt is, hogy a törvényjavaslathoz kizárólag technikai  jellegű módosítások érkeztek, amelyeket a kormány támogatott.   
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról várhatóan  az Országgyűlés következő ülésén szavaznak.  

Szakképzés: egyszerűbb lesz vizsgaszervezési jogot nyerni  
A szakképzésről szóló törvény módosításának részletes vitája  után Korózs Lajos, a Szocális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára  elmondta, hogy a módosítások nem a szakképzés egészét, hanem az  európai uniós jogharmonizációs kötelezettségekkel összhangban annak  csupán egy kis részét, a vizsgaszervezési jogosultság elnyerését  szabályozzák. Itt bevezetik az egyablakos hatósági eljárást,  amelyben tér- és időbeli korlát nélkül nyerhető el a  vizsgaszervezési jog. Ez ugyanakkor nem jelenti a vizsgaszervezés  privatizációját - fűzte hozzá.  
Az államtitkár kifejtette: a módosítás nem érinti az iskolai  rendszerű képzésben meglévő alanyi szakmai vizsgáztatási  jogosultságot sem. A bevezetendő engedélyezési eljárás megszünteti a  korábbi 12, szakképesítésért felelős miniszter által külön-külön  működtetett pályázati rendszert, és ezzel csökkenti az  adminisztrációs feladatokat.  
A módosításról az Országgyűlés következő ülésén szavaznak.  

Közoktatás: kötelező emelt szintű érettségi 2012-től?  
Hoffmann Rózsa (KDNP) a közoktatási törvény módosításáról szóló  vitában kiemelte: az emelt szintű érettségi célja, hogy emelkedjen a  felsőoktatásba bekerülők tudása, azonban hangsúlyozta, hogy a  javasolt megoldással nem értenek egyet. Kifejtette: a kétszintű  érettségi nem kedvez az általános műveltség szélesítésének, mivel  levitték a követelményeket. Ellentmondásnak nevezte azt, hogy a  bolognai rendszer későbbre tolja ki a szakválasztást, miközben az  érettségi rendszer már 15 évesen arra kényszeríti a diákokat, hogy  eldöntsék miből kívánnak emeltszintű vizsgát tenni.  
Hoffmann Rózsa azt javasolta, hogy a kormánypárti képviselők  vonják vissza a javaslatot, és gondolják át, hogy az érettségi  rendszert hogyan lehet úgy megreformálni, hogy emelkedjen a  színvonal.  
Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium  államtitkára elmondta: az új érettségi rendszerben azon elemek  kerültek előtérbe, amelyek képessé teszik a diákokat a hasznos  általános műveltség alkalmazására. Az emelt szintű érettségi célja  pedig, hogy erős versenyben jó hallgatók kerüljenek be a  felsőoktatási rendszerbe.  
Hozzáfűzte: azt még meg kell fontolni, hogy hol és milyen  ütemezéssel lehet kötelezővé tenni az emeltszintű érettségit.   
Pósán László (Fidesz) kifejtette: ma az iskolák abban  érdekeltek, hogy minden náluk érettségiző diák papíron - a  statisztikák miatt - a lehető legjobb eredménnyel hagyja el az  iskolát, ebből azonban nem következik az, hogy a jó jegy mögött  érdemi tudás van. A fiskális és tartalmi érdekek között tehát  feszültség van.  
A javaslatról a részletes vitát az Országgyűlés következő ülésén  kezdik meg.

18:45
Hivatalos nyelv lesz a magyar jelnyelv   
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a magyar jelnyelvről és a  magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt, amelynek célja többek  között a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése.  
A parlament a javaslat minősített és egyszerű többséget igénylő  rendelkezéseit teljesen egyhangúlag fogadta el.  
Az elfogadott törvény kimondja a magyar jelnyelv önálló,  természetes nyelvként való elismerését.  

Januártól emelkednek az ingatlannyilvántartási díjak  
Több mint másfélszerese lesz a jelenleginek a hiteles tulajdoni  lap másolat díja januártól, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta  az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást.  
A képviselők 182 igen, 173 nem szavazattal és 1 tartózkodás  mellett hagyták jóvá az illetékekről szóló, valamint a hiteles  tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló és az  egyes kapcsolódó törvények módosítását.  
A jogszabály értelmében a hiteles tulajdoni lap másolat díja  januártól a mostani négyezer forint helyett 6250 forintra emelkedik,  viszont elektronikusan is kérhető lesz a másolat, amely olcsóbb lesz  a jelenlegi papír alapúnál is.  

Elfogadták a környezetvédelmi termékdíj módosítását  
Jövőre kizárólag a gyártókat terheli termékdíj-fizetési  kötelezettség, a kereskedők mentességet kapnak ez alól. Az  Országgyűlés 340 igen, 15 nem szavazattal és 2 tartózkodással hétfőn  elfogadta a környezetvédelmi termékdíj módosításáról szóló  törvényjavaslatot.  
A módosítás ellen korábban számos gyártói, illetve civil  szervezet felemelte a hangját, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy  a változtatások nem csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét,  illetve az újrahasznosítás mértékét sem növelik.  
A termékdíj-fizetési kötelezettség hatálya alá bekerültek a  bicikli és motorkerékpár abroncsok, megszűnt a rádiótelefonok  akkumulátorai utáni kiemelt termékdíj.  

Módosult a jövedéki törvény  
Véglegesen mentesül a jövedéki adó megfizetése alól, aki  NATO-kantinnak, étteremnek szállít jövedéki terméket - egyebek  mellett ezt is tartalmazza a jövedéki adóról és az ilyen termékek  forgalmazásáról szóló törvény módosítása.  
A honatyák hétfőn 204 igen, 148 nem szavazattal és 9  tartózkodással fogadták el a törvényjavaslatot.   
A törvény módosítását alapvetően az Európai Parlament és Tanács  határozata alapján létrehozandó Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző  Rendszer (EMCS) indokolja. Ennek az a célja, hogy mind az unió  területén, mind pedig az egyes országokon belül az  adófelfüggesztéssel végzett jövedékitermék-szállítást napra készen  lehessen elektronikusan nyomon követni.  

Igen az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényre  
Új cégforma lesz az egyéni cég, és a jövő év elejétől  elektronikusan lehet egyéni vállalkozást nyitni, miután az  Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni  cégről szóló törvényjavaslatot.  
A képviselők 198 igen, 160 nem szavazattal és 1 tartózkodás  mellett fogadták el a jogszabályt.  
Jelenleg az egyéni vállalkozások engedélykötelesek, jövőre az  indításukhoz csak elektronikus bejelentés szükséges.  
Az egyéni cég egyszemélyes, jogi személyiség nélküli jogalany  lesz, amelyet kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat; az egyéni  cégtag választása szerint korlátozott vagy korlátlan felelősséggel  működhet.  

A képviselők újra rábólintottak a polgári törvénykönyvre  
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a köztársasági elnök által  megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvet. A képviselők  192 igen, 163 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá  az új polgárjogi kódexet.  
Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki  az új Ptk.-t, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a  törvényhozásnak.   
A múlt héten több ponton is változtattak a törvényen: a  szocialisták álláspontjával összhangban változtattak az  alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség  hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával  kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az  ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával  kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval  kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a  köztársasági elnök álláspontját.  

Módosulnak az áthidaló kölcsön szabályai  
A jövőben nemcsak a munkáltatói felmondás következtében, hanem a  közös megegyezéssel munkanélkülivé váltak számára is elérhető lesz  az állami garanciavállalással nyújtott áthidaló kölcsön. Az  Országgyűlés 185 igen, 14 nem szavazattal és 152 tartózkodás mellett  hagyta jóvá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető  kezességről szóló törvény módosítását.  
A jogszabály meghosszabbítja az államilag garantált hitel iránti  igény benyújtásának határidejét is, jövő év június 30-ról december  31-ig.  
Katona Tamás, a törvényjavaslat általános vitájában tartott  expozéjában elmondta: a kormány a gazdasági világválság  következtében nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket kivánja  segíteni a jogszabállyal.  
Kiemelte: a törvény elfogadásával emelkedhet az áthidaló  kölcsönt igénybevevők száma, akik megőrizhetik lakhatási és  életkörülményeiket, továbbá időhöz juthatnak átmenetileg megromlott  pénzügyi helyzetük rendezéséhez.

17:10
Az MSZP Eger és térsége vonatközlekedéséről érdeklődött
Nagy Imre (MSZP) arra kérte Hónig Péter közlekedési minisztert, nyugtassa meg Eger és térsége lakóit: a tárca nem tervezi a vasúti közlekedés megszüntetését a hevesi megyeszékhelyen.
Emellett azt kérdezte, lát-e lehetőséget arra, hogy Eger és Budapest között reggel és este egy-egy átszállás nélküli vonatpár közlekedjen.
A miniszter reagálásában közölte: Egerben és környékén a közösségi közlekedés olyan szintű lesz, amilyet az ország más részén is szeretnének elterjeszteni. Hangsúlyozta, hogy Eger és a főváros között nem szűnik meg a közvetlen kapcsolat, naponta nyolc vonatpár biztosít majd átszállás nélküli kapcsolatot.
A buszok nem kiváltják, hanem kiegészítik majd a vasúti kapcsolatot - tette hozzá.

Fidesz: mostoha sorsú gyermekotthonok
Fülöp István (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények helyzete tovább már nem romolhat. Szerinte a leginkább kétségbe ejtőbb az állami gondozottak központi finanszírozási rendszere, a rendelkezések megalkotásánál ugyanis nem vették figyelembe az ország eltérő területi adottságait, amely a lakosságszám szerinti elosztásnál igazságtalanságot eredményez.
Rámutatott: míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2.300 felett van az ellátottak száma, addig a Dunántúlon 500-600 gyermek van.
Válaszában Herczog László szociális miniszter közölte: a támogatás a gyermekek száma szerint, nem pedig a lakossággal arányosan hívható le.
Lengyel Zoltán: tájékoztató kampányt az agráriumban!
Az MDF véleménye szerint elég volt abból, hogy a vidéki emberek sorsa és a mezőgazdaság a politikai ígérgetés, a csaták színtere.
A tejtermelők múlt heti tiltakozásával összefüggésben Lengyel Zoltán (független) hangsúlyozta: azonnal meg kell tenni mindent, hogy a szükséges információk - képzések, tájékoztatók formájában - eljussanak az emberekhez, a gazdálkodókhoz.
Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára erre reagálva azt mondta, a rendszerszintű téli képzéssel nem ért egyet, a tájékoztatás fontosságával azonban igen.

A Fidesz a fiatal gazdák támogatásának fontosságát hangsúlyozta
Kékkői Zoltán (Fidesz) azt kérdezte, akar-e a szaktárca érdemben igazodni az EU hozzáállásához a magyar fiatal gazdák támogatásának érdekében úgy, hogy közben a magyar sajátosságokhoz is igazodik.
Gőgös Zoltán válaszában közölte: az egyik legsikeresebb pályázati rendszer éppen a fiatal gazdák induló támogatása. Ismertetése szerint egy tízmillió forintos juttatásról van szó, amelyből kilencmillió forintot előlegben megkaphat az induló gazda, ha le tud tenni egy megfelelő üzleti tervet.


16:50
Fidesz: miért titkos a krízisalap?  
Lázár János arra volt kíváncsi, miért titkos a krízisalap.  Felidézve kitért arra, hogy a rendszer eleve kizárja a  nyugdíjasokat. Hódmezővásárhelyen 336 igény érkezett, de azt a  választ kapta kérdésére, nem nyilvános a támogatásban részesülők  névsora. Ez megerősíti, hogy politikai marketingfogásról van szó.  Átlátható rendszerre van szükség - jelentette ki.  
Herczog László szociális miniszter válaszában azt mondta, "nincs  itt semmi titok". A nyugdíjbiztosító havonta nyilvánosságra hozza a  támogatottakat. Nem hozható azonban nyilvánosságra, ha csak az  ügyfél nem járul hozzá a konkrét támogatási összeghez. A nyugdíjasok  nem ebben a rendszerben kapnak támogatást - tette hozzá. 
      
KDNP: mikor tiltják ki a kamionokat a 81-es főútról?  
Medgyasszay László azt kérdezte, mikor tiltják ki a kamionokat a  81-es főút Győr-Kisbér szakaszáról. A felújítási munkálatok az  érintett útszakaszon több helyen is egyszerre folynak jelentős  közlekedési korlátozással, s eközben a kamionáradat közvetlen  veszélyt jelent a gyermekek és idősek számára.  
Hónig Péter szakminiszter közölte: az út műszaki állapota ismert  a tárca előtt. A megyehatár és 13 főút felújítása három alprojekt  keretében valósul meg. Ennek befejezéséig ideiglenes intézkedéseket  vezetnek be, ezek között szerepel a teherforgalom korlátozása is.  
A végleges döntés előtt ez esetben egyeztetést kezdeményeznek.  

MSZP a püspökladányi gyűjtőút felújításáról  
Csontos János a püspökladányi gyűjtőút felújítása kapcsán  felidézte, hogy az az unió és a kormány több, mint 418 milliós  támogatásával valósul meg. Elmondta, az ügyben hivatali visszaélés  és hűtlenkezelés miatt feljelentést tett. Több esetben felmerült  ugyanis a gyanú, hogy a kivitelező és annak alvállalkozói nem a  város lakóinak érdekeit tartották előre valónak. A város fideszes  polgármestere hatmilliárd forintos kötbérről mondott le, ami a  kivitelező határidő túllépéséből fakadt - jegyezte meg.  
Arra volt kíváncsi, hogy van-e már eredménye az ügyben a  vizsgálatnak.  
Varju László, a MeH államtitkára kifejtette: az elnyert  forrásból eddig 184,5 milliót fizettek ki az önkormányzatnak.  Elmondta, hogy a műszaki tartalom és a közbeszerzés egyes pontjairól  érkezett bejelentések azonban meghaladják az NFÜ hatáskörét, a  vonatkozó dokumentumokat ezért a nyomozóhatóságnak átadták, az  eljárás ennek megfelelően megkezdődött.  

A Fidesz Veres János juttatásait firtatta  
Balsai István (Fidesz) a miniszterelnöktől akart érdeklődni  arról, hogy magyarázza meg, Veres János miniszteri működése során  miért kapott összesen körülbelül 25 millió forintot különféle  juttatások formájában. Feltette a kérdést, hogy miért kaphatott  Veres János végkielégítést, ha nem sokkal később kormánybiztossá  nevezték ki.  
Varga Zoltán önkormányzati miniszter jogszerűnek nevezte a  kifizetéseket, mert mint mondta, azok az akkori jogszabályok alapján  történtek.  

A vasutak esélyegyenlőségéért emelt szót a KDNP  
Molnár Béla (KDNP) arra volt kíváncsi, hogy a kormány hogyan  akarja visszaállítani a vasúti közlekedés esélyegyenlőségét. A  képviselő szerint ugyanis egyre élesebb a kötöttpályás és a közúti  közlekedés közötti megkülönböztetés. Alapvető hibának nevezte, hogy  a döntéshozók konkurensként kezelik a vasúti és a buszos közlekedést.  
Hónig Péter közlekedési miniszter szerint akkor lehetne  versenyhátrányról beszélni, ha az a menetjegyek árában jelentkezne,  de véleménye szerint erről nincs szó. Hozzátette, az utasoktól  kellene megkérdezni, hogy miért veszít versenyképességéből a vasút.  

MSZP: felszerelhetnek-e térfigyelő kamerákat a társasházak?  
Szanyi Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy számos társasház  próbálkozik azzal, hogy saját térfigyelő kamerát helyezzen el, de az  ombudsmani állásfoglalás nyomán nem egyértelmű, hogy erre van-e  törvényi lehetőségük. A képviselő szerint az Országgyűlésnek meg  kellene tudnia oldani ezt az ügyet.  
Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti államtitkár azt  mondta, hogy ő is fontosnak tartja a polgárok vagyonának védelmét és  a bűnözés elleni küzdelemben az egyik leghatásosabb eszköz a  térfigyelő kamerák alkalmazása.  
Hozzátette, hogy ugyanakkor adatvédelmi szempontokat is  figyelembe kell venni. Véleménye szerint ettől függetlenül  megoldható, hogy a társasházakban felszereljenek ilyen eszközöket,  de meg kell felelni bizonyos feltételeknek.  

Autópálya-átadást sürgetett a Fidesz 
Bánki Erik (Fidesz) az M6-os M60-as autópálya Dunaújváros-Pécs  közötti szakaszának átadása miatt szólalt fel. Azt kérdezte, miért  bünteti a kormány Dunaföldvár, Paks, Szekszárd és Pécs környékének  lakóit azzal, hogy nem sürgeti a szakasz átadását.  
Hónig Péter közlekedési miniszter azt mondta, hogy a PPP  konstrukció, amelyben az említett autópálya is épül, a világon  mindenhol használatos. Hozzátette, hogy az M6-os jogosult a  leggyorsabban megépülő európai autópálya címre.  

Az egészségügyről érdeklődött a KDNP  
Puskás Tivadar (KDNP) annak a véleménynek adott hangot, hogy a  magyar gazdaság lemaradásának az az egyik oka, hogy nem változott az  egészségügyben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. Feltette a  kérdést az egészségügyi miniszternek, hogy miért nem tesznek  hathatós lépéseket az egészségügyi szakemberek megőrzése érdekében,  akik egyébként nagyszámban távoznak külföldre.  
Székely Tamás egyetértett azzal, hogy szükség van az  egészségügyi beruházásokra. Mint mondta, ezért a kormány így is  tesz. Megjegyezte azt is, hogy az egészségügy kapcsán minden  országban humánerőforrás-krízis van.

16:05
Fidesz: a Karcag-Tiszafüred mellékvonal bezárása hetvenezer embert érint

A fideszes Varga Mihály és Fazekas Sándor szerint több mint hetvenezer embert érint a személyszállítás szüneteltetése a Karcag és Tiszafüred mellékvonalon. Fazekas Sándor szerint, aki Karcag polgármestere, a kormány szembemegy az európai uniós célkitűzésekkel: míg az EU fejleszti a közösségi közlekedést, addig a kormány rombolja azt.
Felhívta arra a figyelmet, hogy a két Jász-Nagykun-Szolnok megyei település között 110 éve működik vasút. Varga Mihály elmondta: egyetlen olyan fejlesztési terv sincs, amely ne számolna a vasút meglétével, e nélkül egy halmozottan hátrányos régiót nem lehet felzárkóztatni.
Hónig Péter miniszter válaszában hangsúlyozta: a kormány nem megy szembe Európával, és nem cél a közösségi közlekedés lerombolása. Hozzátette ugyanakkor: a helyközi közösségi közlekedés rendszer jelenlegi működtetése jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság teherbíróképességét. Elmondta, hogy az érintett szárnyvonal utasforgalma nem éri el azt a mértéket, amely a személyszállítást indokolttá teszi. 2008-ban vonatonkénti átlagos utasszám 10 fő volt - jegyezte meg.
A miniszter kitért arra, hogy Ausztriában a múlt hónapban 58 vonal megszüntetéséről és 50 százalékos létszámcsökkentésről döntöttek.
A képviselők nem fogadták el a választ, az Országgyűlés 186 igen, 150 nem szavazattal és három tartózkodás mellett igen.

Fidesz: az emberek mindennapjait teszi nehezebbé a Szerencs-Hidasnémeti mellékvonal bezárása
Ódor Ferenc (Fidesz) szerint a miniszternek a Szerencs és Hidasnémeti közötti vasúti mellékvonal bezárása csak egy száraz leírást jelent: 51 kilométer, ahol 2-4 óránként közlekednek a vonatok. A valóságban azonban a vonalszakasz az egyik leghátrányosabb kistérségben működik, a bezárás csaknem harmincezer ember mindennapjait teszi nehezebbé - fűzte hozzá.
Hónig Péter szakminiszter válaszában felhívta arra a figyelmet: a vasútvonal nem szűnik meg, csak a személyszállítás. Beszélt arról, hogy Magyarországon egy munkanapon átlagosan 340 ezren utaznak a vasúton, felük az elővárosból jön.
A politikus elmondta: a közösségi közlekedés átalakításának alapelve, hogy ellátatlan területek nem maradhatnak, a közlekedési alapszolgáltatáshoz való hozzájutás lehetőségét minden esetben biztosítják. Hónig Péter közölte: a Szerencs és Hidasnémeti vonalon a napi átlagos utasszám 15 fő.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 175 igen, 163 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta.

Fidesz: milyen szakmai alapon áll a mellékvonalak bezárása?
A fideszes Vigh László azon véleményének adott hangot, hogy a korábbi mellékvonal-bezárásokkal egyértelművé vált, hogy azok nem jelentenek valós, érzékelhető megtakarítást. Megjegyezte: a kormány olyan szakaszokat is bezár, amelyek rekonstrukciója ma is tart. Milyen szakmai alapon áll a mellékvonalak bezárása, ha az MSZP frakcióvezetőjének kérésére a számára fontos területeken mégsem zárják be a vonalakat? - tudakolta.
Azt kérdezte, mekkora megtakarítást várnak a Körmend és Zalalövő vonal bezárásától.
Hónig Péter hangsúlyozta: a korábbi években bezárt vasútvonalakkal kapcsolatban semmilyen panasz nem érkezett hozzájuk. Hozzáfűzte: a döntés meghozatalakor nem a lobbiérdekek, hanem szakmai, gazdasági racionalitás játszott szerepet. Úgy vélte, európai rekornak számít, hogy Magyarországon 333 milliárd forintot fordítunk közösségi közlekedésre, hogy az ország lakosságának egytizede elérhesse iskoláját, munkahelyét. Elmondta: míg Európában az állam mintegy ötven százalékban járul hozzá a közösségi közlekedés költségeihez, addig Magyarországon ez az arány 70 százalék. Véget kell vetni az ágazatban zajló pazarlásnak - hangoztatta.
A konkrét mellékvonallal kapcsolatban azt mondta: az alacsony kihasználtságú és veszteséges, munkanapon vonatonként átlagosan kilenc fő veszi igénybe.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 185 igen, 151 nem szavazattal és három tartózkodás mellett.


15:10
Fidesz: elfogadhatatlan a GYSEV-nek történő vonalátadás
Fónagy János a nyugat-magyarországi vasútvonalak GYSEV-nek tervezett átadását tette szóvá. Az elképzelés három megye személyforgalmát érinti, az itt dolgozó 1.200 vasutassal együtt. Kiemelte: a magyar vasút teljes nyugat-magyarországi átadását érthetetlennek és megengedhetetlennek tartja. "Készültek-e hatásvizsgálatok, ha igen milyen eredménnyel? Egyeztettek-e szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel ez ügyben?" - kérdezte.
Hónig Péter közlekedési miniszter válaszában kifejtette, a GYSEV kezdeményezésére kezdődött el annak vizsgálata, hogy egyes vasútvonalak átkerüljenek a céghez. Véglegesen még nem határoztak, középtávú tervet kell készítenie a GYSEV-nek, s ezután születhet csak döntés. Az esetleges átadásnál a lehető legnagyobb körültekintéssel kívánnak eljárni, s csak olyan megoldást támogatnak, amely az üzleti szempontokat és a közlekedés biztonságát is figyelembe veszi.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 187 igen, 135 nem és 3 tartózkodással viszont jóváhagyta.

MSZP: szükség van a vasút reformjára
Ecsődi László arról beszélt, hogy a vasút reformjára van szükség a MÁV talpon maradása érdekében. Ez nem csak politikai kérdés, hanem országos és nemzeti ügy. A vasút és közlekedés reformja nem merül ki a menetrend átalakításában - hívta fel a figyelmet.
A szerkezet átalakítása nem csak a szárnyvonalak megszüntetésével, hanem fejlesztéssel is jár - jegyezte meg, s az egyes beruházások részleteit kérdezte a minisztertől.
Hónig Péter szakminiszter válaszában elmondta, a szolgáltatások minőségének javításáról, kiszámítható finanszírozás biztosításáról szólnak az átalakítások. Az egyik legjelentősebb projekt a Budapest-Székesfehérvár vonal korszerűsítése, felújítása. Kifejtette: kilencmilliárdos ráfordítással vonatirányítási rendszert építenek ki, s 2013-ig 25 milliárdos költséggel a székesfehérvári vasúti csomópont is átépül.
A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: csúszások az uniós források kifizetésénél
Nógrádi László az uniós források felhasználását bírálta az ÁSZ jelentése alapján. Az intézményrendszer nem megfelelő volta miatt akár kétszeres határidő-túllépés is tapasztalható a döntéshozataloknál, a szerződéskötéseknél szintén jelentős csúszások vannak - mondta. A közreműködők létszámhiánnyal indokolják általában a csúszásokat. "Meg van elégedve az intézményrendszerrel, a végrehajtott centralizáció beváltotta a reményeket, milyen azonnali változásokat tervez a kifizetések felgyorsítására?" - kérdezte a tárca vezetőjét.
Varju László, a MeH államtitkára kiemelte: az Új Magyarország Fejlesztési Terv kerete 3.723 milliárd, a megítélt támogatás több mint 2.800 milliárd, ebből leszerződve 2.670 milliárd forint, s több mint 545 milliárdot már kifizettek
Az ÁSZ jelentése ugyanakkor a 2008 előtti állapotokról szól - jegyezte meg.
Egyértelmű, hogy az intézményrendszer európai összehasonlításban is magas színvonalon működik, biztosítja a szükséges forrásokhoz való hozzájutást. Minden bejelentést kivizsgálnak ugyanakkor, és eljárnak ezekben az ügyekben - tette hozzá.
A 2013-ig odaítélhető hétezermilliárdos támogatás 70 százalékáról szakmapolitikai döntés, a 40 százalékáról projektszintű kötelezettségvállalás, szerződés, a teljes keret 34 százalékáról pedig konkrét szerződéskötés született.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 186 igen, 154 nem és 1 tartózkodással elfogadta.

Dávid Ibolya: tisztességtelen ORTT-döntés született
A független képviselő az ORTT rádiófrekvenciákról szóló döntésének körülményeiről és következményeiről beszélt. Tisztességtelen döntés született, olyanok nyertek, akiket ki kellett volna zárni - mondta, s idézte azokat a külföldi médiumokat, amelyek foglalkoztak a kérdéssel. Van ugyanakkor egy olyan kormányzati hivatal, a hírközlési hatóság, amely jogosult azon engedélyeket kiadni, amelyek az új rádiók működésének megkezdését lehetővé teszi. Olyan felfüggesztő eljárásra van szükség, amelyet egyedül ez a hivatal tehet meg - hangoztatta.
Molnár Csaba kancelláriaminiszter válaszában azt mondta, hogy az ORTT a kormánytól független szervezet, a kormányfőnek nincs jogi lépésekre lehetősége.
Az ugyanakkor aggasztónak nevezhető, ami a rádiófrekvenciák ügyében történt - mondta a miniszterelnök véleményét is tolmácsolva.
Kiemelte: a hírközlési hatóság ugyan kormányhivatalnak minősül, de a hivatal a törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható, s ebben az esetben sem tehetnek ilyet. Ha ilyet tennének, hivatali visszaélés bűncselekményét valósítanák meg.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 199 igen, 17 nem és 27 tartózkodással elfogadta.


14:40
Fidesz: a kormány nem ura a gazdasági helyzetnek

A fideszes Varga Mihály a gazdaság helyzetéről szólt, és többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság szerint a 2010-re tervezett hiány nem lesz tartható, és ehhez hasonlóan nyilatkozott a Költségvetési Tanács is. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, furcsa, hogy mindenki téved, és "csak önök vannak a bölcsek kövének birtokában".
Véleménye szerint a kormány a tehetetlenségről tesz tanúbizonyságot, illetve arról, hogy nem ura a gazdasági helyzetnek.
Varga Mihály rámutatott: a 2008-as hiány 3,4-ről 3,8 százalékra emelkedett, mert 2009-ről elkezdtek bizonyos tételeket visszamenőlegesen elszámolni a korábbi évekre. Ezzel próbálják a valutaalappal elfogadtatni, hogy tartani lehet az idei államháztartási hiánycélt - tette hozzá, megjegyezve, hogy ez közönséges hamisítás, csalás, trükközés.
Válaszában Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt mondta: igenis jelentősen fejlődött a gazdaság az elmúlt nyolc évben, s komoly eredményeket ért el az ország.
Hangsúlyozta: a munkanélküliségi ráta az egész fejlett világban emelkedik, Magyarországon pedig semmivel sem nagyobb a ráta növekedése, mint más államokban.
Szólt arról is, hogy a Költségvetési Tanácsnak összesen tízmilliárdos vitája van a büdzsével kapcsolatban, ami kilencezer milliárd forint esetében szerinte minimális.
A 2008-as hiánymérték azért változott - fűzte hozzá -, mert van két olyan tétel, amelyet az EU nem számolt el, és ezt a magyar költségvetésnek kellett megtennie.

MSZP: el a kezekkel a magyar irodalomtól!
Szabó Zoltán (MSZP) a Demokrata című lap egyik cikkével kapcsolatban szólalt fel, amelyben - mint ismertette - a szerző kultúrrendőrség felállítását szorgalmazza, amely átfésülné a könyvtárakat, kilopkodná, megsemmisítené azokat a könyveket, amelyek nem simulnak bele a világnézetükbe. A publicisztika szerzője példaként Konrád György, Esterházy Péter, Nádas Péter és Spiró György műveit említette - tette hozzá.
Ezzel a kirekesztő, gyűlöletkeltő hanggal szól a kórus a jobboldalon Ékes Ilonától Wittner Márián át Molnár Oszkárig, a valaha jobb napokat látott Magyar Hírlaptól Bayer Zsolton át Bencsik Andrásig - szögezte le Szabó Zoltán, aki arra szólított fel, "el a kezekkel a magyar irodalomtól!".
Emlékeztetett: ennek a lapnak - amely szerinte mára az újnyilas, kirekesztő eszmék legfőbb orgánuma lett - az előfizetésére személyesen a Fidesz elnöke szólította fel a jobboldal támogatóit.
A kormány részéről Molnár Csaba kancelláriaminiszter azt mondta: Orbán Viktor kérését, amely az előfizetésre vonatkozott, nem pusztán nevetségesnek, hanem tragikusnak tartja. "Amit ebben a cikkben olvashattunk (...), az azt bizonyította: eljött az ideje annak, hogy Magyarországon csatlakozzunk ahhoz a közfelháborodáshoz", amelyet ez az írás kiváltott - jegyezte meg.
A tárcavezető szerint meg kell nézni, hogy a cikkben olvasható felszólítások megvalósítanak-e valamilyen bűncselekményt.

KDNP: egy 113 éves iparág került veszélybe
A kereszténydemokrata Harrach Péter a General Electric (GE) tervezett létszámleépítésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy ezzel egy 113 éves iparág került veszélybe. Két év alatt 2.600 dolgozót akarnak elküldeni, a váci üzemet pedig bezárnák - emlékeztetett, majd feltette a kérdést, hogy vajon erre volt-e elég a munkahelymegőrzésre kapott 650 milliós támogatás.
Hangsúlyozta: a kormánynak és a parlamentnek van dolga az ügyben, a munkavállalók, a gazdaság, valamint a magyar nemzet érdeke ugyanis ezt kívánja.
Korózs Lajos, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára "Hajrá, izzó, hajrá, Vác!" kezdetű válaszában közölte: a GE tervezett létszámleépítése nem a vállalat működési zavaraiból ered, hanem az unió szabályozásából, amely a hagyományos izzók gyártására vonatkozik.
Mint mondta, a cég létszámleépítését megakadályozni ugyan nincs mód, de a helyzet kezelésére a kormány felkészült.

Kóka János (SZDSZ) "rádiógate"-et emleget
Az SZDSZ-es Kóka János a rádiófrekvencia-pályázat ügyével összefüggésben azt mondta, a múlt hét végén a közélet tisztasága elleni bűncselekmény vádja, gyanúja fogalmazódott meg egyik vagy másik, vagy mindkét nagy párt képviseletében eljáró emberekkel szemben.
A politikus ezzel utalt külföldi lapok - például a Financial Times - írására az ügyben, mely szerint az egyik jelenlegi rádiófrekvencia-tulajdonost az egyik párt nevében eljáró személy vagy személyek azzal keresték meg, hogy vagy átad 50 százalékot a saját vállalkozásából a párt vagy pártok számára, vagy elveszíti frekvenciáját.
"Rádiógate"-ként készül bevonulni a magyar médiatörténetbe mindaz, ami a frekvenciák körül történik - fogalmazott Kóka János, aki szerint Magyarország ismét leszerepelt az üzleti élet véleményformálói előtt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: Kész a Fidesz programja

- A Fidesz programja már kész - jelentette ki Orbán Viktor az Echo Tv Napi Aktuális című műsorában hétfőn. Tovább olvasom