Kisalföld logö

2018. 06. 22. péntek - Paulina 16°C | 29°C Még több cikk.

OGY: Ingyenes földregisztráció, bővülő kínálatú trafikok

Szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak a hamarosan létrejövő nemzeti dohányboltok.
21:10 - Államközi együttműködésekről, szellemi tulajdonról és a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslatok általános és részletes vitáival, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját az Országgyűlés hétfő este.

Államközi szerződéseket hagyhatnak jóvá

Magyarország és Grúzia, illetve Franciaország kormánya közötti szerződésekről kezdtek általános vitát a parlamentben, amelyek során egyetlen képviselő sem szólalt fel, és módosító javaslat sem érkezett a javaslatokhoz. Grúziával bűnmegelőzéssel, Franciaországgal pedig minősített adatok cseréjével, azok védelmével kapcsolatos megállapodásokat köthet Magyarország.

Részletes viták a szellemi tulajdonról, jogi segítségnyújtásról, helyi önkormányzatoktól, képviselők választásáról

Az általános vitákat követően részletes viták voltak a parlamentben, de a szellemi tulajdonra vonatkozó, illetve a jogi segítségnyújtásról, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló javaslatok részletes vitájában nem volt felszólaló.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításának részletes vitájában a jobbikos Apáti István és Schiffer András, az LMP független képviselője is azt kifogásolta, hogy a módosítás nyomán életbe lépő bírságolási rendszer nincs tekintettel az önkormányzatok teherviselő-képességére, az önkormányzatok nem tudják majd kifizetni a bírságokat.

Szabó Erika államtitkár erre a vita végén úgy reagált, hogy ha az önkormányzatok betartják a szabályokat, akkor nem kell bírságot fizetniük.

Az országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Dúró Dóra (Jobbik) és Apáti István is a választási körzethatárok kijelölésének módját sérelmezte.

Rövid vita a Vigadó és a Műcsarnok MMA birtokába adásáról

L. Simon László leköszönő kulturális államtitkár alig egyperces expozéban ismertette a Vigadónak és a Műcsarnoknak a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) birtokába adásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondta, a 2011-ben köztestületté alakult korábbi civil szervezet már kész érdemben bekapcsolódni az állami feladatok ellátásába, így átvenni a Műcsarnokot és a Vigadót.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért független képviselője az alaptörvény szellemiségével ellentétesnek nevezte, hogy a jövőben egy korábbi civil szervezet tagjai rendelkezhetnek a magyar kultúrára szánt pénzek felett, ráadásul szerinte a köztestület alkotmányellenes módon saját maga választaná meg tagjait. Hangsúlyozta, a kabinet változtatásaival az "avítt nézetek" kerekedtek felül a magyar kultúra vezetésében.

Osztolykán Ágnes, az LMP független képviselője ugyancsak bírálta a művészeti akadémiát, mondván azáltal "politikai szintre degradálódott" kulturális élet. Az ellenzéki politikus úgy látja, a kabinet a jelenlegi változtatásokkal a kultúra újabb szeletére tenné rá a kezét, akárcsak "korábbi baljóslatú korokban".

A Fidesz nevében Gyutai Csaba vette védelmébe a kormány előterjesztését. A képviselő nem értette, az ellenzék miért támadja az MMA-t, hiszen szerinte az hiteles köztestületként működhet, mivel bármely művészt szívesen fogad tagjaként. Gyutai Csaba emellett aláhúzta, korábban a szocialista kormányok is létre kívántak hozni egy kulturális köztestületet.

A szocialista Józsa István rövid felszólalásában annyit mondott, a Fidesz "kultúrkampfja (...) vissza fog ütni".

Az ülésteremben tartózkodó jobbikos képviselők nem kértek szót, ahogy a vita végén L. Simon László sem kívánt válaszolni az elhangzottakra.

Az ülést vezető Latorcai János ezt és a korábbi vitákat is lezárta. A napirendi pontok végén két jobbikos képviselő kért szót: Korondi Miklós a munkavállalók korábban szerzett jogainak elvesztéséről, míg Magyar Zoltán az árvízgazdálkodás fejlesztésének szükségességéről beszélt.

Latorcai János ezután lezárta az ülésnapot, a Ház kedden reggel 8 órakor folytatja munkáját.

19:56 - Határozathozatalok

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján alkoholt, kávét, üdítőt és újságot is árulhatnak majd a trafikokban. A Ház arról is határozott, hogy január 1-jéig visszamenőleg díj- és illetékmentessé nyilvánítja a földhasználati nyilvántartási eljárást.

Elfogadták a kkv-szektor 2009-2010-es helyzetéről szóló jelentést

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn a kis- és középvállalkozások (kkv) 2009-2010-es helyzetéről készült jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett jelentésben megállapítják, hogy a mostani kormány 2010-es hivatalba lépésének idején a hazai kkv-szektort a válság következtében visszaesett belföldi kereslet és a korábbinál 15 százalékkal alacsonyabb szintű banki finanszírozás jellemezte, ugyanakkor az új kormány összehangolt intézkedéseket tett a kkv-k hosszú távú fejlődésének és foglakoztatásuk növelésének ösztönzésére.

Elfogadták az atomenergia 2009-2011-es hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentést

A képviselők megszavazták az atomenergia 2009-2011-es hazai alkalmazásának biztonságáról készült jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot is. A jelentés - amelyet Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett az Országgyűlés elé - megállapítja, hogy a nukleáris létesítmények 2009-es biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat, a Paksi Atomerőmű, a Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemelt. A jelentésben a következő időszak fontosabb feladatai közé sorolja többek között a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbítási programját.

Alkoholt, kávét, üdítőt és újságot is árulhatnak a trafikokban

Szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságot is árulhatnak majd a nemzeti dohányboltok - így döntött a parlament.

A jogszabály-módosítás alapján az engedéllyel rendelkezők július 1-je helyett már május 1-jén megnyithatják dohányboltjukat, azok a kiskereskedők pedig, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, július 16-ig értékesíthetik megmaradt készletüket.

Az Országgyűlés tavaly szeptemberben határozott úgy, hogy 2013 júliusától állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A trafikokban a dohánytermékeken kívül eredetileg mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben bővítette az árusítható termékek körét, engedélyezve, hogy lottót és sorsjegyeket kínáljanak.

Ingyenessé tette a parlament a földhasználati nyilvántartási eljárást

Január 1-jéig visszamenőleg díj- és illetékmentessé nyilvánította a földhasználati nyilvántartási eljárást a parlament.

A termőföldtörvény hétfőn benyújtott módosítását - a házszabálytól való eltéréssel - még a nap folyamán elfogadta az Országgyűlés egyhangúlag, 296 igen szavazattal.

A Ház tavaly év végén döntött úgy, hogy az idei évtől a terület nagyságától függetlenül minden földművelő köteles bejelentkezni a földhasználati nyilvántartásba. Korábban az egyhektárnyi vagy annál kisebb területek tulajdonosainak nem volt előírva a bejelentési kötelezettség.

A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint az állam nem akarja sújtani a gazdálkodókat külön díjfizetéssel, ezért ingyenessé teszi az eljárást, a bejelentés azonban továbbra is mindenkinek kötelező marad.

Kérése ellenére nem függesztették fel Novák Előd mentelmi jogát

Hiába kérte Novák Előd, a parlament nem függesztette fel a jobbikos képviselő mentelmi jogát. Az ellenzéki politikust Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója jelentette fel.

A szavazáson 48-an szavaztak Novák Előd mentelmi jogának felfüggesztésére - a Jobbik-frakció tagjai mellett nyolc fideszes és négy független képviselő -, 36-an ellenezték, 190 képviselő, köztük a kormánypártiak többsége, tartózkodott.

Az Országgyűlés Orbán Viktor mentelmi ügyében is határozott, és fenntartotta a miniszterelnök mentelmi jogát.

A szakbizottság javaslatából nem derült ki, milyen ügyben jelentették fel a kormányfőt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre mondta el, hogy Orbán Viktornak egy állampolgár írt levelet, és "megsértődött, hogy nem kapott időben kellő mélységű választ", és ezért bírósághoz fordult.

Bizottsági tagcserékről döntöttek

A képviselők bizottsági tagcserékről is döntöttek, ezeket 293 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.

18:56 - Kérése ellenére nem függesztették fel Novák Előd mentelmi jogát

Hiába kérte Novák Előd jobbikos képviselő, a parlament nem függesztette fel mentelmi jogát hétfőn. Az ellenzéki politikust Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója jelentette fel.

A hétfői szavazáson 48-an szavaztak Novák Előd mentelmi jogának felfüggesztésére - a Jobbik-frakció tagjai mellett nyolc fideszes és négy független képviselő -, 36-an ellenezték azt, 190 képviselő, köztük a kormánypártiak többsége, tartózkodott.

A jobbikos képviselőt Kubatov Gábor jelentette fel, arra hivatkozva, hogy egy közleményében a becsületét csorbító, politikusi és magánemberi hitelét megkérdőjelező kijelentéseket fogalmazott meg.

Az ellenzéki politikus tavaly szeptemberi kommünikéjében egyebek mellett azt írta: Kubatov Gábor "Biszku Bélához hasonlóan kerülte eddig a médianyilvánosságot saját bűncselekménye, a jogosulatlan adatkezelés ügyében", továbbá, hogy "a Fidesz elnökségének jóváhagyásával működteti törvénytelen adatbázisát, amelyben más pártok szimpatizánsait is nyilvántartják".

Novák Előd e kijelentéseket hétfői parlamenti felszólalásában is megismételte. Majd azt mondta: a Kubatov-listák ügye máig tisztázatlan, de szerinte mentelmi jogának felfüggesztésével pontot lehetne tenni annak végére.

A Jobbik korábban vizsgálóbizottság létrehozását is kezdeményezte a Fidesz adatkezelési gyakorlatának vizsgálatára - jegyezte meg.

A jobbikos képviselő és az ülést levezető elnök, Latorcai János között vita alakult ki, mivel Novák Előd szerint időkeret nélkül beszélhetett volna. Az alelnök viszont arra hivatkozott, hogy eltérő házszabályi rendelkezés hiányában 15 percig tarthatnak a felszólalások, így ennek leteltével elvette a szót a jobbikos politikustól.

Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója ezután ügyrendi javaslatot tett, és azt kezdeményezte, hogy a parlament kérje igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét, mert szerinte Novák Előd mentelmi ügyében enélkül "nehéz határozni". A jobbikos Balczó Zoltán ezt követően bocsánatkérésre szólította fel.

Novák Előd korábban, már a szakbizottság előtt is a mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A kormánypárti többség viszont ragaszkodott ahhoz a ciklusokon átívelő gyakorlathoz, amely magánvádas ügyekben a mentelmi jog fenntartását javasolja annak érdekében, hogy a képviselő zavartalanul folytathassa munkáját.

Ezzel érvelt Cser-Palkovics András, a mentelmi bizottság fideszes tagja is a plenáris ülésen. Azt mondta: a Fidesz-KDNP elítéli az ilyen stílusú közbeszédet, de kitartanak a Ház eddigi gyakorlata mellett.

Nem először fordul elő ebben a ciklusban, hogy a parlament kérése ellenére nem ad ki egy képviselőt. Tavaly júniusban a Ház ellenezte az ugyancsak jobbikos Mirkóczki Ádám mentelmi jogának felfüggesztését, aki ellen Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester tett feljelentést rágalmazás miatt. A politikus akkor nem élt a szólás lehetőségével, de a szakbizottság ülésén mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

Ugyanazon az ülésen másképp döntött a parlament az akkor még jobbikos, ma már független Lenhardt Balázs ügyében: eleget tett kérésének, és felfüggesztette a politikus mentelmi jogát. Ezt a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte garázdaság szabálysértése miatt, miután egy állampolgári bejelentés szerint a politikus levette Károlyi Mihály budapesti szobrának talapzatáról a koszorúkat és virágcsokrot, majd a szemetesbe dobta őket. A mentelmi bizottság akkor az ügy csekély súlya miatt, és mert magánszemély bejelentésére indult az eljárás, nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését.

A parlament hétfőn Orbán Viktor mentelmi ügyében is határozott, és fenntartotta a miniszterelnök mentelmi jogát.

A szakbizottság javaslatából nem derült ki, milyen ügyben jelentették fel a kormányfőt, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre mondta el, hogy Orbán Viktornak egy állampolgár írt levelet, aki "megsértődött, hogy nem kapott időben kellő mélységű választ", és ezért bírósághoz fordult.

A mentelmi bizottság előterjesztésében csupán annyit írt, hogy a feljelentésből nem tudták egyértelműen megállapítani az eset tényállását, illetve a feljelentett érintettségét sem. Tájékoztatásuk szerint a bizottsági tagok "értetlenségüknek adtak hangot", miként kerülhetett mentelmi ügyként tárgyalásra egy "lényegileg értelmezhetetlen feljelentés".

A testület ezért - ahogyan azt Németh Szilárd, a bizottság előadója a plenáris ülésen is elmondta - az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordult, kifogásolta a feljelentést, továbbá segítséget kért a hasonló ügyek elkerüléséhez.

18:14 - Ingyenessé tette a parlament a földhasználati nyilvántartási eljárást

Január 1-jéig visszamenőleg díj- és illetékmentessé nyilvánította a földhasználati nyilvántartási eljárást a parlament.

A termőföldtörvény hétfőn benyújtott módosítását - a házszabálytól való eltéréssel - még a nap folyamán elfogadta az Országgyűlés egyhangúlag, 296 igen szavazattal.

A Ház tavaly év végén döntött úgy, hogy az idei évtől a terület nagyságától függetlenül minden földművelő köteles bejelentkezni a földhasználati nyilvántartásba. Korábban az egyhektárnyi vagy annál kisebb területek tulajdonosainak nem volt előírva a bejelentési kötelezettség.

A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint az állam nem akarja sújtani a gazdálkodókat külön díjfizetéssel, ezért ingyenessé teszi az eljárást, a bejelentés azonban továbbra is mindenkinek kötelező marad.

A január 1-je óta indított földhasználati nyilvántartási eljárásokért befizetett díjakat - hat-, illetve tizenkétezer forintot - a kormányhivataloknak vissza kell téríteniük az ügyfeleknek.

17:57 - A pártok és civilek külföldi támogatásával és az alapvető élelmiszerek áfájával is foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén. A kérdések során az iskolafelújítási pályázatokról, a korengedményes nyugdíjról és a csángók honosításáról is érdeklődtek a képviselők.

Jobbik: mely civil szervezetek kapnak külföldről adományt?

A jobbikos Pörzse Sándor arra várt választ: mely civil szervezetek és pártok részesülnek külföldi adományokban? Kifogásai között sorolta, hogy Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványát egy Soros Györgyhöz is köthető alapítvány támogatja, és azt mondta: a Hallgatói Hálózat is külföldről jut forrásokhoz.

Semmit nem adnak ingyen, különösen pénzt nem - fogalmazott -, mit várnak mindezért?

Navracsics Tibor miniszter közölte, hogy a pártok és civil szervezetek adományelfogadását törvény szabályozza. Ha ennek megsértéséről a képviselőnek tudomása van, tegyen feljelentést - javasolta.

Jobbik: mikor csökkenti a kormány az alapvető élelmiszerek áfáját?

Apáti István (Jobbik) azt kérdezte: mikor látja be a kormány, hogy szükség van az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentésére? Szerinte felesleges látványberuházások helyett megvalósítható lenne az alacsony jövedelműeket segítő intézkedés.

Pleschinger Gyula államtitkár kijelentette: a kormány gazdaságpolitikája változatlan: a jövedelmek terheit kívánja csökkenteni a fogyasztási adók terhére. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2009-ben az adókoncentráció 42 százalékot tett ki, jelenleg mindössze 38-39 százalékos, így - mint mondta - nem állja meg a helyét, hogy a kormány adót emelne.

Kérdések - A 86-os útról kérdezett a Fidesz

Bebes István (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a 86-os út Körmend és Rédics közötti szakaszát mikor teszik alkalmassá a kamionforgalom lebonyolítására.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte, hogy a fejlesztés folyamatban van, a közbeszerzés kiírását 2013 első félévére, a munka megkezdését szeptemberre, befejezését a jövő év negyedik negyedévére tervezik.

MSZP: mikor írják ki az iskolafelújítási pályázatokat?

Tóth József (MSZP) azt akarta megtudni, hogy a kormány mikor írja ki az iskolafelújítási pályázatokat. Hangsúlyozta, hogy a köznevelési törvény alapján a működtető önkormányzatoknak nem kötelességük fedezni az állagmegóváson túli rekonstrukciós és fejlesztési költségeket. Hozzátette, hogy ehhez az állam pályázatokon keresztül nyújthat támogatást, de ezeket még mindig nem írták ki.

Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a köznevelési intézmények fejlesztési forrásainak döntő részét az EU társfinanszírozásával megvalósuló programok biztosították az elmúlt időszakban. Az uniós forrásokból legközelebb a 2014-2020-as időszakban áll rendelkezésre újabb jelentős mértékű összeg - közölte.

A korengedményes nyugdíj mellett érvelt a Jobbik

Bertha Szilvia (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány meggondolatlanul döntött, amikor megszüntette a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat. Az előbbi esetében már belátták a tévedést, de az utóbbi esetében még mindig nem - jelentette ki. Ennek a nyugdíjnak nincsenek kihatásai a költségvetésre - hangsúlyozta.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt felelte, hogy a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálata része volt a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyának megteremtése érdekében tett intézkedéseknek. Nem teljesen igaz az az állítás, hogy a magyar államnak semmibe sem került a korengedményes nyugdíj - tette hozzá.

MSZP: soha nem volt ekkora a kórházak hiánya

Kovács Tibor (MSZP) a Magyar Kórházszövetség elnökének nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy soha nem látott mértékűre nőtt a kórházak pénzügyi hiánya és a várólisták hossza.

Halász János a válaszát azzal kezdte, hogy a kormány az elmúlt tíz év legnagyobb béremelését hajtotta végre. Az államtitkár hozzátette: a szocialistákkal ellentétben a jelenlegi kabinet nem zár be kórházakat. Arra is kitért, hogy tavaly decemberben csaknem 27 milliárd forintos többletforrást juttattak az intézményeknek, de ez az összeg valószínűleg még nem jelenik meg a tavaly év végi tartozásállományt kimutató adatokban.

Jobbik: miért nem segítik a csángók honosítását?

Szávay István (Jobbik) azt kérdezte, hogy az állam miért nem segíti a moldvai csángók honosítását. Hangsúlyozta, hogy az érintettek jelentős része beszélni tud magyarul, de írni nem, ezért nehézségekbe ütközik, hogy kitöltsék a szükséges okmányokat. Azt is megjegyezte, hogy Csángóföldön nincsen állandó magyar külképviselet, ezért a kérvényezőknek Csíkszeredára vagy Sepsiszentgyörgyre kell utazniuk.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése sikeres, mert eddig 385 ezer kérelmet adtak be, és 330 ezren kaptak állampolgárságot. A törvényjavaslatnak volt egy külön, a csángók részére megfogalmazott része - tette hozzá. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselői januárban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél jártak, de akkor nem említették a képviselő által megfogalmazott problémát - tette hozzá.

17:15 - Alkoholt, kávét, üdítőt és újságot is árulhatnak a trafikokban

Szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőt és újságot is árulhatnak majd a nemzeti dohányboltok - döntött a parlament hétfőn.

A jogszabály-módosítás alapján az engedéllyel rendelkezők július 1-je helyett már május 1-jén megnyithatják dohányboltjukat annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék azt. Ezt azonban be kell jelenteni a vámhatóságnak. Azok a kiskereskedők pedig, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, két héttel tovább, július 16-áig értékesíthetik megmaradt készletüket.

E két változtatást az ellátás biztonságával és a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyásával indokolta az előterjesztő, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. A törvénymódosítás emellett visszavásárlási kötelezettséget ír elő a nagykereskedőknek a dohányárusítást befejező kiskereskedők megmaradt árukészletére.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-nek hétfőn azt mondta: a trafikrendszer hosszú távú működőképessége teszi szükségessé, hogy cigarettán és szerencsejáték-termékeken kívül más árucikkeket is forgalmazhassanak a dohányboltok.

Elmondta, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője, Gyulay Zsolt kereste meg a kormányt azzal, hogy bővítsék a dohányboltokban árusítható termékek körét, mert több szakmabeli szervezet is jelezte, ha a trafikok csak dohányárut és hozzá kapcsolódó kiegészítőket forgalmazhatnak, abból nehezen tudják majd fenntartani magukat.

A termékkör bővítéséről most 228 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett döntött a Ház. A kormánypártiak igennel, az MSZP-frakció tagjai és a függetlenek többsége nemmel voksolt, a jobbikosok tartózkodtak.

Az Országgyűlés tavaly szeptemberben határozott úgy, hogy 2013 júliusától állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A trafikokban a dohánytermékeken kívül eredetileg mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben bővítette az árusítható termékek körét, engedélyezve, hogy lottót és sorsjegyeket kínáljanak.

A trafiktörvény rendelkezései alapján a kétezer lakosúnál kisebb településeken legfeljebb egy, a népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet üzemeltetni úgy, hogy kétezer lakosonként további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.

A mindössze két hete benyújtott törvényjavaslatról azért szavazhatott hétfőn az Országgyűlés, mert a képviselők az egyetlen módosító javaslatot nem támogatták. Ezt szocialista képviselők nyújtották be, azt kezdeményezve, hogy a termékkör bővítésével együtt a nemzeti dohányboltokat nemzeti vegyesboltnak nevezzék át, és ott akár péksüteményt, tejet és tejtermékeket, húst és húskészítményeket, étolajat, zsírt, cukrot, mézet, levesporokat és tésztát is árulhassanak a kereskedők.

17:02 - A felsőoktatás, a GDP-csökkenés, a dél-alföldi belvízi védekezés, a közfoglalkoztatás, a civil rendvédők támogatása és az éhségmenet is téma volt az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben.

MSZP: egyre nehezebb helyzetben a felsőoktatás

Nemény András (MSZP) a felsőoktatás helyzetéről beszélt, és kiemelte, hogy az egyetemek és főiskolák anyagi helyzete egyre rosszabb, a kormány egyre nehezebb helyzetbe hozza az intézményeket. Hangsúlyozta: ez havonta 200 millió forint elvonást jelent például a Nyugat-magyarországi Egyetem esetében, és 2010 óta az akkori 10,4 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra csökkent az intézmény állami támogatása. Szerinte amit a kormány a felsőoktatással csinál, az vállalhatatlan.

Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az idei költségvetésben 47 milliárd forinttal több támogatást nyújt az állam a felsőoktatási intézményeknek. Szerinte ami a felsőoktatásban történik, az jó és előre mutat. Hozzátette: a felsőoktatás sokkal jobb kezekben van és jobb állapotban lesz, mint volt. Az államtitkár a válasza közben bekiabáló MSZP-s képviselőknek azt mondta: "bekiabálnak, nagyon hangosan, szocialista borgőzös hangokkal, azt kérdezve, hogy hol a pénz, pedig sokak szerint azt maguk tüntették el".

Jobbik: brutális a magyar GDP-zuhanás

Volner János (Jobbik) a KSH legfrissebb adataira alapozva a tavalyi 1,7 százalékos GDP-visszaesés kapcsán kérdezte a nemzetgazdasági minisztert. Szerinte ezekkel a számokkal a kormány az elődei útjára lépett, és az elmúlt 22 év tulajdonképpen csődöt jelentett Magyarországnak. A Jobbik szerint ezt bizonyítja a kivándorló fiatalok magas száma is, ők a "lábukkal szavaznak" a kormány gazdaságpolitikája ellen. Feltette a kérdést, hogy nem akar-e a kormány változtatni a politikáján és növelni a gazdasági növekedést.

Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint "a kétségtelenül kedvezőtlen GDP-adatokat önmagukban nem szabad nézni", hanem 2010-től fogva a kormány minden gazdasági intézkedését kell együtt nézni. Hangsúlyozta: a kabinet mostantól tud a növekedésre fókuszálni, mert eddig a gazdaság stabilizálása és a hiány csökkentése volt a legfontosabb feladat. Közölte: négymilliárd eurót fordítanak ebben az évben gazdaságfejlesztésre.

Fidesz: lesz-e pénz a belvíz és aszály ellen?

Dankó Béla (Fidesz) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy tud-e a kormány forrást biztosítani a dél-alföldi régió kiemelkedő minőségű termőföldjének védelmére a belvíz- és aszálykárokkal szemben.

Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelemért felelős államtitkára válaszában kijelentette: a kormány tud és akar is forrást biztosítani. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetéséből jut forrás a víztárolóterek megépítésére. Hozzátette: jelenleg 12 szakaszon zajlik belvízi védekezés 17 szivattyúállomással. Kiemelten fontosnak nevezte az öntözési ügynökség létrehozását.

MSZP: hogyan lehet havi 28 ezer forintból megélni?

Nyakó István (MSZP) arról beszélt: polgármesterek keresték meg a múlt héten, mert a munkaügyi hivataltól kapott február 5-i levél alapján újra kell tervezniük a 2013-as évi közfoglalkoztatásokat. A módosítás szerint mindössze hat órában és legfeljebb öt hónapig lehet alkalmazniuk egy közfoglalkoztatottat, ami havi 37 ezer forintos juttatást jelent. Az MSZP-s politikus szerint az öt hónap lejárta után már csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás jár havi 22 800 forint mértékben. Nyakó István feltette a kérdést: hogy képzeli a kormány, hogy egy család havi 28 ezer forintból meg tud élni?

Tállai András önkormányzati államtitkár hangsúlyozta: senki nem mondott olyat, hogy a közmunkásoknak hat órában kellene dolgozniuk, és szerinte a 37 ezer forintot is Nyakó István találta ki. Hangsúlyozta: a kormány a február 13-i kormányülésen foglalkozott a kérdéssel és megállapodtak abban, hogy a közmunkások döntő többsége nyolc órában dolgozik majd, amiért 49 453 forint fizetést kapnak. Elismerte: lesznek olyan közmunkások, akik hat órában dolgoznak, de csak olyan munkák esetében, ahol nem indokolt a nyolcórás munkavégzés, például az ebédkihordás.

Jobbik: mikor támogatja a kormány a közrendért tevő civileket?

Mikor kívánja a kormány érdemben támogatni azokat a civil szerveződéseket, amelyek önerőből tesznek a közrendért? - tette fel a kérést Mirkóczki Ádám (Jobbik). Szerinte a rendőrség döntő részben a közlekedőket vegzálja. A képviselő a kormányzati lépéseket hatástalannak tartotta, és azt mondta: a kormány által "egyenruhás bűnözőknek" nevezetteket nem büntetni, hanem támogatni kellene.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei költségvetésben 700 millió forint szerepel a közbiztonság javításáért dolgozó polgárőrség támogatására.

Visszautasította, hogy a rendőrség csak a közlekedőket vegzálná, és rámutatott arra: jelentősen csökkent azoknak a száma, akik közúti balesetben haltak meg.

MSZP: foglalkozott-e a rendőrség az éhségmenetet provokáló molinóval?

Steiner Pál (MSZP) azt mondta: az éhségmenetet súlyosan provokáló molinót kihelyező szervezet, a Civil Összefogás Fórum az Országgyűlési Őrség közreműködésével több törvénysértést is elkövetett. Példaként hozta, hogy a közterület-használatra kizárólag az Országgyűlés Hivatala adhatott volna engedélyt.

Arra várt választ: a hivatal vagy az őrség megkereste-e a rendőrséget annak érdekében, hogy megakadályozza "a törvénysértő provokációt"?

Kontrát Károly államtitkár válaszában annyit mondott: a hatályos jogszabályok szerint a kérdések vonatkozásában sem a Belügyminisztériumnak, sem azok szerveinek, így a rendőrségnek sincs hatásköre.

15:43 - A hulladéklerakásról, a tapolcai mentőállomásról, a felnőttképzésről és Tarnabodról is szó volt az interpellációs időszak folytatásában hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: a hulladéklerakási járulék tovább növelte a szolgáltatási díjakat

Szabó Imre az új hulladékgazdálkodási törvény kapcsán A káosz és kosz címmel benyújtott interpellációjában arról beszélt: bár a hulladéklerakási járulék célja helyes, de tovább növelte a szolgáltatási díjakat, és egyre-másra szaporodnak az illegális lerakóhelyek. Az MSZP-s politikus szerint van olyan megye, ahol a szakmaiatlan szabályozás miatt egyszerre két szolgáltató is elvinné a szemetet, és ezt az teszi meg, aki hamarabb odaér. A lakók nem akarnak duplán, sem többet fizetni - hangoztatta, azt firtatva, ki ezért a felelős.

Illés Zoltán államtitkár azt mondta, káosz legfeljebb a baloldalon van, kosz pedig azáltal teremtődhetett volna, hogy 2008-ig az előző kormány nem nyújtotta be a hulladéktörvényt, amire az unió felszólított. Az unió legjobb elvárásait teljesíti a törvény, és a legkorszerűbb elemek szerepelnek benne - értékelte.

Szerinte a lerakási járulék mint negatív ösztönző azt eredményezi, hogy a közszolgáltatást végző cégeknek nem éri meg a lerakás. A díjak tekintetében kiemelte: az idei évre vonatkozóan 4,2 százalékos emelést tett lehetővé a kormány.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 188 igen, 74 nem szavazattal azonban igen.

Jobbik: miért nem kezdődött el a tapolcai mentőállomás építése?

Ferenczi Gábor a régóta ígért új tapolcai mentőállomásról beszélt, amelynek építése nem kezdődött el, bár a források, a tervek és hely rendelkezésre állnak 2010 óta. Hozzátette: a mentőállomás továbbra is a régi helyen, épületben működik, ami méltatlan egy járási központhoz. A helyi kórházi átszervezések miatt a betegutak lényegesen megnőttek, Ajkára, Keszthelyre, Veszprémbe szállítják a betegeket a legegyszerűbb műtétekre is, így igen csak indokolt lenne az új állomás - mondta a jobbikos képviselő, azt kérdezve, az mikor épülhet meg végre.

Halász János államtitkár közölte: szakemberek megállapították, hogy a műtétek nagy része egynapos beavatkozások során is elvégezhető, és az új felállás a tapolcai intézmény véleménye alapján is megfelelő. Az aktív ellátás megszűnését a 24 órás sürgősségi sebészeti ügyelet a várt módon helyettesítette - jegyezte meg, hozzátéve: a tapolcai kórház tavaly több mint 68 millió forintos támogatásban részesült, a gazdálkodása stabil.

A mentőállomásról szólva kiemelte: a környék mentőkapacitás-bővítése megtörtént, és az OMSZ idei költségvetésében a struktúraváltásban érintett állomások kapacitásfejlesztésére 167 milliós pluszforrást különítettek el.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 187 igen 41 nem és 8 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: miért titkos ki, mennyiért nyert el felnőttképzési megbízásokat?

Sós Tamás bírálta, hogy a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét 2011 óta a korábbi részletességgel nem hozzák nyilvánosságra. 2011-ben és tavaly is sok képző cég nyert úgy tanfolyamot, hogy nem végzett korábban oktatást munkaügyi központnak, s az évek óta együttműködő, referenciával rendelkező felnőttképző cégek kiszorultak a piacról - mutatott rá, hangsúlyozva: nem átlátható a rendszer. Miért titkos ki, mennyiért nyert el adott képzést? - kérdezte, és azt kérte, a vonatkozó adatokat pótolják.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiemelte: nem a legolcsóbb képzés a legjobb képzés, a forrás mellett sok más szempontot is figyelembe célszerű venni. Megnézik az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, a képzést az adott intézmény teljes mértékben maga valósítja-e meg, milyenek a vizsgaeredmények, az ellenőrzés tapasztalatai - sorolta, jelezve: az összeg, így az alacsony ár a bírálat során egyharmad súllyal szerepel.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 198 igen 75 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mikor lesz közvilágítás Tarnabodon?

A jobbikos Zagyva György Gyula arról beszélt, a Heves megyei a Tarnabodon kikapcsolták az áramszolgáltatást, és sötétedés után az emberek többsége nem mer kimenni az utcára, aki pedig kimerészkedik, arról számolt be, hogy fél. Minderre - mondta - azután került sor, hogy többen, folyamatosan megcsapolták az áramot a településen. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy engedheti meg a rendőrség, hogy a "szeme láttára" illegálisan vételezik az áramot, és mikor lesz közvilágítás Tarnabodon.

Tállai András belügyminisztériumi államtitkár közölte: hat személy ellen van vizsgálat, vádemelés az áramlopás miatt, a rendőrség megtette a megfelelő lépéseket, és ha bármely településről feljelentés érkezik ilyen ügyben, a rendőrség mindig lép. Azért nincs áram a településen, mert önkormányzat nem rendezte az áramszolgáltató felé a közvilágítási számlákat, ezért a polgármester a felelős, a két jelenség nincs összefüggésben egymással - mutatott rá, kijelentve: az idei támogatásokból és saját bevételeiből tudni kell a számlákat rendezni.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 196 igen 41 nem és 8 tartózkodó vokssal megszavazta.

MSZP: kevesebbet érnek a megváltozott munkaképességűek?

Tóth Csaba arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek, vagy az ilyen munkavállalókat foglalkoztatók kevesebb pontszámot érnek a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázaton. Felsorolva a különböző pontszámokat, azt mondta: minden szempont többet ér, mint az ilyen munkavállalók foglalkoztatása.

Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: az érintett kör éppen, hogy több pontot ér, mint a többi pályázó, azaz az említett 2-5 pont többletpontszám.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 187 igen 71 nem szavazattal viszont jóváhagyta.

15:08 - A hallgatói szerződésekről, a lombikprogramról és a földhasználati regisztrációs díjról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

Házszabálytól eltéréssel tárgyalják a földhasználati bejelentéssel kapcsolatos törvénymódosítást

Az Országgyűlés 320 igen szavazattal egyhangúlag úgy döntött, hogy eltér a házszabálytól, és még hétfőn megtárgyalja, illetve szavaz is arról a törvényjavaslatról, amely szerint megszűnne a földhasználat regisztrációs díja. A kormány múlt hét pénteken benyújtott javaslata szerint azok a földhasználók, akik már kifizették a 6, illetve 12 ezer forintos regisztrációs díjat, a most benyújtott törvényjavaslat hatályba lépését követő 90 napon belül visszakapják a megyei kormányhivataltól.

MSZP: a röghöz kötés a kormány felsőoktatási kudarca

Hiller István, az MSZP képviselője a hallgatói szerződések rendszerét, a "röghöz kötést" a kormány felsőoktatási kudarca megnyilvánulásaként értékelte. Szerinte páratlan a hazai jogtörténetben, hogy a kormány ezt a szabályozást az alkotmány szintjére akarja emelni. A volt oktatási miniszter kiemelte: a hallgatói szerződések rendszere az Európai Unió egyik alapelvével, a munkaerő szabad áramlásával ellentétes, emellett nehezen ellenőrizhető és kijátszható is. Azt hallani - mondta -, hogy elsősorban Nyugat-Magyarországon egy új, virágzó üzletág alakul ki a diplomások formális magyarországi bejelentésére, majd külföldre utaztatására. Valóban ez a cél? - tette fel a kérdést.

"Ami önnek rög, az nekünk a hazánk" - fogalmazott válaszában Halász János államtitkár, aki szerint a hallgatói szerződés garancia arra, hogy a diplomások tudásukat annak a közösségnek a javára fordítsák, amely a képzést fizette. Hangsúlyozta: a kormány kitart amellett, hogy a teljes állami ösztöndíjas képzés befektetés Magyarországnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvényben azt rögzítenék, a felsőoktatási tanulmányok törvényi feltétele lehet a munkavállalás, de hogy ez pontosan milyen tartalommal jelenik meg a felsőoktatási törvényben, az a felsőoktatási kerekasztalon alakul ki véglegesen.

Hiller István - aki visszautasította, hogy az államtitkár kioktassa hazaszeretetből - nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 210 igen, 46 nem és 29 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Jobbik: új technológiával sikeresebb lehetne a lombikprogram

Gyenes Géza, a Jobbik képviselője a lombikprogrammal kapcsolatban arról beszélt, hogy egy új eljárás alkalmazásával - amely genetikai szűrést alkalmaz a beültetendő embriók esetében - a jelenlegi évi 1800-1900 lombikprogrammal születő gyermek helyett 5300 gyermek jöhetne világra. Ezért arra kérte a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy az új technológia bekerüljön az OEP által finanszírozottak közé.

Halász János államtitkár ugyanakkor azt mondta, hogy a az Egészségügyi Tudományos Tanács humánreprodukciós bizottsága szerint a képviselő által említett genetikai szűrés nem felel meg az egészségügyi törvénynek, a beavatkozás rutinszerűen nem végezhető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly 2 milliárd forintot fordítottak meddőségi kezelésekre.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 203 igen 41 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A Fidesz a földhasználati regisztrációs díjról interpellált

A fideszes Font Sándor a földhasználati bejelentéssel kapcsolatos törvénymódosítással kapcsolatban többek között azt kérdezte: tervezi-e a minisztérium a probléma kezelését, illetve meddig kell bejelenteni az új földhasználatot.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkár közölte: a földhasználati nyilvántartási eljárás illeték- és a díjmentes lesz, az eddig befizetett díjakat a kormányhivatalok visszatérítik az ügyfeleknek. Hozzátette: a bejelentés végső határideje április 30.

A képviselő elfogadta az államtitkári választ.

14:43 - Napirend előtt

A felsőoktatás helyzetéről, a kormány devizahiteleseket segítő programjáról, a székely zászló ügyéről és Bajnai Gordon gazdaságpolitikájáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: megbukott az önfinanszírozó felsőoktatás

A szocialista Hiller István úgy értékelte, a felsőoktatás pénzügyi-finanszírozási, szervezeti és együttműködési válságban van. A képviselő mindezért a 2010-ben meghirdetett önfinanszírozó felsőoktatás koncepcióját okolta, amelyről azt mondta: megbukott.

Kijelentette, a jelenlegihez mérhető forráskivonásra nem volt még példa. A kormányzat felsőoktatási szervezeti átalakítását az autonómia megcsúfolásának minősítette, és bírálta, hogy a kormány egyéves megállapodásokat köt a felsőoktatási intézményekkel.

Halász János államtitkár úgy fogalmazott: a felsőoktatás igazán 2010-ben volt válságban, amelyhez miniszterként leginkább maga Hiller István járult hozzá. Az államtitkár szerint a korábbi szocialista tárcavezető figyelmen kívül hagyta például azt, hogy a főiskolások, egyetemisták fele nem szerzi meg diplomáját, sokan vannak a "túlfutók", akik akár tíz évet is eltöltenek a felsőoktatásban. Súlyosnak nevezte a PPP-beruházások örökségét is.
Visszautasította, hogy jelentősen visszaesne a támogatás mértéke. Azt mondta, 25 százalékkal csökkent a hallgatók száma az elmúlt évekhez képest, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 43 milliárd forintos pluszforrást juttatnak a felsőoktatásra, amelyet fejlesztési programokra, adósságkonszolidációra és a PPP-konstrukciók kiváltására fordíthatnak a intézmények.

Jobbik: a hitelesek százezrei veszíthetik el otthonukat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a lakossági devizahitelek hatoda bedőlt vagy bedőlés előtti állapotban van. Kifogásolta a kormány megoldásait, a többi közt az ócsai lakóparkot, amely - mondta - nem tud széles tömegeket megmenteni. Az árfolyamgát rendszere befulladt - értékelte a képviselő, aki a nemzeti eszközkezelőt tekinti a legnagyobb kudarcnak, amely eddig mindössze hatszáz szerződést kötött.

Szerinte az állam nem kezeli megfelelően a problémát. Kilakoltatási moratóriumot kellene hirdetni, amíg a kabinet nem képes megoldást nyújtani a problémára - javasolta.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közölte: a végtörlesztési lehetőség előtt 720 ezer devizahiteles volt, közülük 170 ezren éltek a lehetőséggel. Az árfolyamgátra 450 ezren lehetnek jogosultak, az eszközkezelő segítségére pedig 25 ezren számíthatnak, közülük 13 ezren már idén bérlőkké válhatnak tulajdonosból. Hozzátette: erre 33 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.

Elmondta, hogy kényszerértékesítésre eddig csak mintegy kétszáz alkalommal volt szükség, a kvóták pedig határt szabnak a kilakoltatásnak. Beszámolt arról is, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja az eljárásokat, és szükség esetén változtat a szabályozáson.

KDNP: a magyarok nem lehetnek másodrendű európai polgárok

A mai Európa egyik jelmondata az egység a sokszínűségben szlogen - hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc András (KDNP), hozzáfűzve: Európa lakosságának mintegy 20 százaléka él kisebbségben. A székely zászló kérdéséről szólva úgy fogalmazott: Románia is aláírta a kisebbségek jogait biztosító a nemzetközi egyezményeket, és azok érvényesülését számon is kéri például Szerbián, a román kisebbség védelmében.

"A magyarság bárhol is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának" - fogalmazott a képviselő. Hozzátette, a regionális szimbólumok használata elfogadott Európában; ennek érdekében védeni kell a kisebbségeket, meg kell állítani az asszimilációt, amelynek egyik eszköze az autonómia.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára üdvözölte, hogy számos magyarországi település tűzte ki a székely zászlót, köztük Csurgó, Somogyvár, Cegléd, Rakamaz, Kiskunfélegyháza, Somogyvár vagy Zalaegerszeg. "Legalább ezer éve azon a földön élnek székely testvéreink, és azon a földön szeretnének boldogulni" - fogalmazott a politikus.

Beszámolt arról is, hogy Nyugat-Európában a kisebbségeknek széles körű jogaik vannak, példaként említve a katalánokat, akik szabadon használhatják zászlójukat. Rámutatott: Magyarország a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen itt számos jogosítványt kaptak a kisebbségek.
Fidesz: Bajnai miniszterelnökként negatív rekordokat állított fel
Rogán Antal (Fidesz) bírálta a gazdasági programot hirdető Bajnai Gordon egykori szocialista miniszterelnököt, volt gazdasági minisztert, mert szerinte a Haza és Haladás Egyesület elnöke olyan ember, akit felelősség terhel az ország tönkretételéért.

"Miniszterelnökként igazi negatív rekordot állított" - mondta a frakcióvezető -, közölve, hogy akkor 7 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság.
Szavai szerint Bajnai Gordon kormánya az államadósság tekintetében is rekorder volt, 2010-ben a GDP 85 százalékára növelte azt. "Ennek köszönhetően lett Magyarország a legeladósodottabb közép-európai ország" - mondta Rogán Antal, bírálva azt is, hogy Bajnai Gordon szerinte szó nélkül teljesítette az IMF kérését: csökkentette a nyugdíjakat, a fizetéseket, és általános értékalapú ingatlanadót hirdetett. Ugyanakkor nem adóztatta a bankokat, nem segítette a devizahiteleseket - kifogásolta a frakcióvezető.
Mit tenne ma? - tette fel a kérést Rogán Antal, majd azt mondta: "attól tartunk, hogy ugyanazt". Bajnai Gordon nem a jövő, hanem a múlt embere - fogalmazott a frakcióvezető.

Korábban:

Szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak a hamarosan létrejövő nemzeti dohányboltok, amennyiben az Országgyűlés már a mai ülésén elfogadja a trafiktörvény ez irányú módosítását.

A parlament ülése 13 órakor ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket az ugyancsak szokásos interpellációs időszak követ az azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kiegészítve.

A határozathozatalok során elsőként két nemzetközi szerződést, így egy tengerészeti munkaügyi egyezményt is kihirdethet a parlament, amely ezt követően elfogadhatja a kis- és középvállalkozások (kkv) 2009-2010-es helyzetéről szóló jelentést, valamint az atomenergia magyarországi felhasználásának 2009-2011 közötti biztonsági tapasztalatairól szóló beszámolót.

Szavazás várható a trafiktörvény módosításáról, amelyben Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter azt kezdeményezi, hogy a nemzeti dohányboltok szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhassanak, és akár már májusban megkezdhessék a működésüket. Az előterjesztést abban az esetben fogadhatják el már hétfőn, ha egyetlen addig benyújtott módosító javaslat sem kapja meg a parlamenti többség támogatását.

Ezt követően három magánvádas mentelmi ügyben kell döntenie a Háznak, köztük Orbán Viktor miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztéséről is, amelyet a budapesti XX., XXI., XXIII. kerületi bíróság kért. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága erről szóló határozati javaslatában nem részletezi az ügyet, a testület csupán annyit ír, hogy a feljelentésből nem tudták egyértelműen megállapítani az eset tényállását, illetve a feljelentett érintettségét sem. Tájékoztatásuk szerint a bizottsági tagok "értetlenségüknek adtak hangot", miként kerülhetett mentelmi ügyként tárgyalásra egy "lényegileg értelmezhetetlen feljelentés". A testület ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez írt levelet, amelyben kifogásolta a feljelentést, továbbá segítséget kért a hasonló ügyek elkerüléséhez.

Az Országgyűlés szavazhat még a fideszes Szekó József és a jobbikos Novák Előd mentelmi ügyéről is. Ezt követően több, korábban tárgyalni kezdett javaslat vitája folytatódhat, majd utolsó napirendi pontként, várhatóan a késő esti órákban kerül terítékre a Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos törvénymódosítás, amely a Műcsarnokot és a Vigadót is ingyenesen átengedné a szervezetnek.

Olvasóink írták

  • 18. Dwatson 2013. február 19. 21:04
    „Az egésznek annyi értelme lesz hogy elterelje a figyelmet a közelgő iskolakezdésről a káosz,amit teremtenek vele.”
  • 17. Joebacsi70 2013. február 19. 11:41
    „15. Tündenéne 2013.02.19. 08:44

    Akkor már csak azt áruld el, minek is lesznek ezek a "trafikok"?
    Ahol lehet dohányterméket árulni, ott lehet mást is értékesíteni, de ahol "mást" árulnak, ott nem lehet dohányt kapni?
    Minek a dohánybolt ? Aki árult, annak is kellett jövedéki engedéllyel rendelkeznie dohánytermék vonatkozásában kisker tevékenységre.
    Mi értelme az egésznek ?”
  • 16. tradermike 2013. február 19. 08:51
    „Én szeretnék magyar államkötvényt és álomadósságcsökkentő nemzeti egyenpólót is venni a Nemzeti Dohányboltban. Ugye lehet majd ezeket is!? :o)”
  • 15. Tündenéne 2013. február 19. 08:44
    „14. koppenhágó 2013.02.18. 21:48

    Itt is szerepel a csomagoláson az ár, nem? Nem is lehet többért adni, csak annyiért, amennyi rajta van. Így viszont keresni nem lehet rajta, gondolom ezért kell kibővíteni a kínálatot, hogy legyen miből profitot termelni...”
  • 14. koppenhágó 2013. február 18. 21:48
    „Angliában minden bolt árul cigit ( kocsmákban nem kapni) és megsúgom a csomagoláson szerepel
    az ár. Csak a vágott dohányon nem.”
  • 13. mir 2013. február 18. 20:44
    „11. Patriot 2013.02.18. 19:21

    Akkor miért nem csak dohányt árulnak mint ahogyan eredetileg tervezték? Miért kell mást is árulni konkurenciát teremtve a kisvállalkozóknak? Vagy akkor mi is az értelme ennek?”
  • 12. Tündenéne 2013. február 18. 20:20
    „Amikor elkezdték rebesgetni, hogy a terv szerint nem lehet majd dohányozni a szórakozóhelyeken, akkor is mindenki hurrogott, aztán tessék, mégiscsak megmaradtak a kocsmák. Aki cigit akar venni, az ezután is meg tudja majd venni, aki meg nem vett eddig, annak tökmindegy.”
  • 11. Patriot 2013. február 18. 19:21
    „Ausztriában-Csodaországban is így működik a rendszer!

    Hasonló rendszer nemcsak Ausztriában működik: Nagy-Britanniában is specializálták a dohányárusítást - de a dohányboltok piaca, az árazás szabad. Az olasz rendszer is lakosságszámhoz köti az engedélyek kiadását (ráadásul Olaszországban dohányboltra működési engedélyt nem 2000, hanem 5000 főnként adnak ki a hatóságok) - de ott a cigiárak 12 százalékos árrést tartalmaznak - nálunk ez mindössze 3,9 százalék.

    Abban igazatok van, hogy ezek az elmaradott régiók, és nem olyan nagy gazdasági zseniktől tanulták a piacgazdaságot mint Gyurcsányi-Bajnai kettős.”
  • 10. BJ.MÓVÁR 2013. február 18. 19:01
    „Kapkodó eszetlen törvényhozás,és kormány!!!!!!!!!!!!!!”
  • 9. pozdorja 2013. február 18. 13:26
    „Most már csak egy dolog hiányzik: a világbéke.”
  • 8. urbaniastapista 2013. február 18. 13:19
    „Volt már egy ilyen időszak az ország történelmében.
    Ilyenek voltak hogy:
    Bútorértékesítő Nemzeti Vállalat,
    Tenyészállatforgalmi Nemzeti Vállalat,
    Textilnagykereskedelmi N. V.
    Ecetipari N.V. ... és így tovább.
    Az 1950-es években, ami arról szólt, hogy a tulajdonosoktól erőszakkal vették el az üzletet, gyárat, házat stb..
    Az egy erőszakos tulajdon és piacszerzés volt, ez mi?”
  • 7. öröksoproni 2013. február 18. 12:44
    „Miért kell a "nemzeti" szót lejáratni? Már nincs pozitív jelentéstartalma annak, hogy "polgár", "nemzet", "nemzeti", "haza", "hazaszeretet", mert kisajátítja egy-egy párt és aki velük nem ért egyet, azt démonizálják. A baloldal, a liberálisok pedig rendesem lejáratták a "szabad gondolkodás", "piacgazdaság" fogalmakat is. Köszi mindenkinek!”
  • 6. Primax 2013. február 18. 11:18
    „Ám legyen...legalábbis - nagyjából - egy évig. A következő kormány - mert lesz ilyen jövőre - úgyis eltörli ezt a marhaságot. És : miért "nemzeti" ?
    Amúgy : több cigi fogy majd, hiszen a ZEMBEREK kartonszám veszik majd...ha több van otthon, több is fogy.
    Sok száz/ezer kisbolt pedig be fog zárni emiatt. A dohány jó "húzó-áru", aki cigiért megy - jellemzően - mást is vásárol.
    Nem vagyok dohányzás-párti, de ez az egész nagyon "rosszul lett kitalálva".
    Pedig : "NEMZETI"...és SIKER-es, mint - újabban - minden...”
  • 5. Mankapunka 2013. február 18. 11:14
    „Óhhhhhhhhhh, a sok egyetemet végzett nálunk.

    Ez már nem dohánybolt már, hanem egy kis italmérő lerakat lesz. Megint elkanyarodtunk a lényegtől.”
  • 4. koppenhágó 2013. február 18. 10:38
    „Francia példa, ott sem veszel cigit csak a dohányboltban
    és néhány autópálya melletti kúton. 18 órakor bezárnak és
    ha addig nem vettél, tuti nem bagózol másnapig. Mondjuk ott
    a bevásárló központokban van dohánybolt....”
  • 3. doki04 2013. február 18. 10:14
    „ez már vicc ! mivel is kezdték? mennyibe is kerül az adófizető polgároknak ez a meggondolatlan kapkodó törvényhozásuk ? szakértők szakértők hátán ,okoskodás és észosztás van bőven csak egyik sem ért semmihez sem ,de a nagy pénzeket azt felveszik ! na ezért is kaptunk bóvli ország besorolást ! ezektől a döntéseiktől aztán dübörögni fog a gazdaság !”
  • 2. Joebacsi70 2013. február 18. 08:56
    „"Szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak a hamarosan létrejövő nemzeti dohányboltok, "
    Tényleg ? Akkor vajon mi a bánatért nem árulhatnak dohányterméket a szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot forgalmazó létesítmények?
    Dohányozni nem lehet Korán olvasás közben, de Koránt olvashatsz dohányzás közben.

    Csak a fidesz ! Éljen a logika fellegvára és élharcosa!”
  • 1. Madarász 2013. február 18. 08:46
    „Kíváncsi leszek, mikor jelennek meg a "nemzeti" kocsmák...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a február 18-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom