Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

OGY: Átírták a földtörvényjavaslatot

Az országgyűlés hétfői ülésnapján szavaztak egyebek mellett a földtörvényről, kampányfinanszírozási és adószabályokról is.
22:20 - Korábban tárgyalni kezdett javaslatok rövid részletes vitáival, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti első ülésnapja hétfőn este.


Részletes viták

A több mint három órán át húzódó szavazásokat követően nem bonyolódtak hosszas szóváltásba a képviselők a napirenden lévő részletes vitákban.

A helyi és körzeti televíziók digitális átállását elhalasztó javaslat részletes vitájában a szocialista Mandur László és Baja Ferenc ismertették korábban írásban benyújtott módosító javaslataikat, míg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása jelentkező hiányában nem folytatódott.

A képviselők pénzbírságát a havi illetményük csökkentésére változtató előterjesztés részletes vitájában a jobbikos Novák Előd és az ülést vezető szocialista Ujhelyi István között alakult ki szóváltás. Novák Előd felszólalásában öt módosító javaslatot ajánlott a kormányoldal figyelmébe, majd bírálta a házelnök őt is érintő bírságolási gyakorlatát. Novák Előd ülésvezetési gyakorlatának felülvizsgálatára kérte Ujhelyi Istvánt is, aki ezt követően, az ülésvezetés bírálatára hivatkozva megvonta a szót a jobbikos politikustól. A Ház előtt fekvő indítványt jegyző Rubovszky György (KDNP) zárszavában jelezte, nem támogatja a Jobbik változtatási javaslatait.

Az ülést vezető alelnök valamennyi részletes vitát lezárta.

Napirend után

A napirendi pontok utáni felszólalások sorában elsőként a jobbikos Vágó Sebestyén kért szót, aki Latinovits Zoltán színészlegendára emlékezett, majd a Ház korelnöke, a fideszes Horváth János idézte fel John Lukács magyar születésű amerikai történész emlékét. Harmadikként, Horváth László (Fidesz) a kistelepüléseken működő mozgóboltok létjogosultsága mellett érvelt, míg utolsóként a KDNP-s Pálffy István a trianoni békeszerződés keddi évfordulójára hívta fel a figyelmet.

Ujhelyi István lezárta az ülésnapot, a parlament kedden reggel folytatja munkáját. A képviselők a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezéssel kezdik majd az ülésnapot.

21:50 - További határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn este. A képviselők a háromórásra nyúlt szavazás alatt számos módosító javaslatról döntöttek, csökkentették a PB-gáz árát, változtattak a felnőttképzés szabályain, valamint súlyosabban büntethetővé tették a családon belüli erőszakot.


Júliustól olcsóbb lesz a PB-gáz

Július 1-jétől csökken a PB-gáz ára: a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután- (PB-) gáz is hatósági áras, és így 10 százalékkal olcsóbb lesz. Az Országgyűlés 291 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett hagyta jóvá az előterjesztést, amelyet a fideszes Németh Szilárd nyújtott be a rezsicsökkentés folytatása érdekében.

A vezetékes, továbbá a tartályos és a 11,5 kilogrammos töltettömegű palackos gáz árát a 2012. december 1-jei árhoz képest kell 10 százalékkal csökkenteniük július 1-jétől a szolgáltatóknak, illetve a forgalmazóknak. A törvény úgy szól, hogy az áfás ár nem haladhatja meg a tavaly decemberi ár 90 százalékát.

Azokra is kitér szabályozás, akik a múlt év december elsejét követően kezdték el a PB-gáz-szolgáltatást, illetve -értékesítést. Nekik a december 1-jén alkalmazott és a 2012-es forgalommal súlyozott átlagár 90 százalékát kell alkalmazniuk - hatósági árként - július 1-jétől.

Pontosítottak az elektronikus ügyintézés rendszerén

A parlament pontosításokat hajtott végre a 2011-ben átalakított elektronikus ügyintézés rendszerén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére.

A Ház 282 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el a tárcavezető javaslatait.

A módosítások között szerepelnek egyebek mellett olyan technikai változtatások, amelyek révén felgyorsulhat a hatóságok közti elektronikus iratátadás.

Egyszerűsítették a közigazgatási hatósági eljárásokat

A képviselők ezt követően elfogadták Navracsics Tibor egy másik előterjesztését is, amely alapvetően a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítését célozza.

Az Országgyűlés 277 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett szavazta meg a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését.

A parlament egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával változtatott a mozgóképről szóló törvényen is, amivel a kormány indoklása alapján egyszerűbbé válhat a művész mozik támogatási rendszere. Ugyanitt kimondták azt is, hogy a nemzeti ünnepeken Magyarország lobogóját csak az Országgyűlés épülete előtt lehet katonai tiszteletadás mellett felvonni, a Hősök terén pedig erre akkor sem kerülhet sor, ha a Kossuth téren nem lehet lebonyolítani az ünnepséget.

Visszaállították a Géntechnológiai Bizottságot

A kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos törvénymódosításokat is elfogadott a Ház.

A változtatások visszaállították a Géntechnológiai Bizottság törvényi hátterét arra hivatkozva, hogy a testületnek kiemelkedő szerepe van a géntechnológiai engedélyezés rendszerében, így Magyarország GMO-mentességének megőrzésében.

Módosult a felnőttképzési törvény

Az iskolarendszerben megszerezhető végzettséggel válhatnak egyenértékűvé a felnőttképzésben szerzett bizonyítványok a felnőttképzési törvény módosításával, amelyet szintén elfogadott hétfőn az Országgyűlés.

A változtatásokat 211 igen szavazattal, 74 ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

Ennek értelmében a tanfolyamok támogatásának odaítélésénél nagyobb szerep jut a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának és az agrárkamarának. Az induló képzéseket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok is véleményezhetik a jövőben. OKJ-s vagy nyelvi képzést az a cég indíthat majd, amely a felnőttképzési szakértőt és programszakértőt, továbbá az akkreditációs díját is ki tudja fizetni.

Súlyosabban büntethető a családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak eddigieknél súlyosabb büntetését teszi lehetővé júliustól a büntető törvénykönyv (Btk.) hétfőn elfogadott módosítása, amely önálló tényállássá teszi a kapcsolati erőszakot.

A parlament döntésével a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk., ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt, illetve ha kapcsolatukból közös gyermek született.

Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.

Blokkolhatnak egyes internetes tartalmakat

A jövőben a bíróságok elrendelhetik egyes, külföldi szervereken lévő internetes adatok elérésének blokkolását.

A büntető tárgyú törvények erről is szóló - a kormány által kezdeményezett - módosítását a Fidesz-KDNP támogatásával fogadta el a parlament.

A változtatás lehetővé teszi a külföldi szervereken lévő adatok időleges vagy végleges hozzáférhetetlenné tételét. Ha a bíróság jogerősen elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, annak végrehajtása átadható lesz annak az országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.

Pénzbírságot kapott Novák Előd a Hit Gyülekezete megsértéséért

Hetvenezer forint pénzbírságot szabott ki a parlament a jobbikos Novák Elődre, amiért egy múlt heti felszólalásában cionista bizniszszektának nevezte a Hit Gyülekezetét.

Kövér László házelnök erről szóló indítványát 207 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett fogadták el. A kormánypártok mellett az LMP öt független képviselője is igennel szavazott, az MSZP képviselői tartózkodtak, a Jobbiké pedig nemmel voksoltak.

19:50 - Határozathozatalokkal folytatódott az országgyűlés hétfői ülésnapja, ennek során szavaztak egyebek mellett a földtörvényről, kampányfinanszírozási és adószabályokról is.


Átírták a földtörvényjavaslatot

A tavaly nyáron beterjesztett kormányelőterjesztést több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával írta át a parlament. Újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást.

A változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.

A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon.

Döntöttek a helyi földbizottságok létrehozásáról is. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez.

A földtörvény zárószavazása jövő héten lehet.

Változik a közös önkormányzati hivatal kialakításának szabálya

A jövőben a kisebb városok is jogosultak lesznek közös önkormányzati hivatal kialakítására, miután a képviselők 258 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett elfogadták az erről szóló fideszes törvényjavaslatot. Eszerint egy város és egy község, illetve községek akkor is létrehozhatnak közös önkormányzati hivatalt, ha a településeken összesen kétezer lakosnál kevesebben élnek.

Az új szabály a következő általános önkormányzati választástól lesz érvényes.

A beterjesztő Láng Zsolt és Lipők Sándor indoklása szerint a törvénymódosítás a közös önkormányzati hivatalok gyakorlati problémáját oldja meg, így ugyanis azok a kisebb városok, amelyek lakosságszáma kevesebb volt a törvényi előírásnál, szintén jogosultak lesznek közös hivatal kialakítására.

Átalakította a Ház a pénzügyi konglomerátumok felügyeletét

A több, különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény, vagyis a pénzügyi konglomerátum felügyeletét a jövőben egy koordinátor hatóság látja el - ezt és még számos technikai szabályt tartalmaz a parlament által - 269 igen szavazattal, egy nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - elfogadott törvény.

Jelenleg a pénzügyi konglomerátumok felügyeletére nincs egységes szabály. A hitelintézeti-, a tőkepiaci-, valamint a biztosítási törvény is tartalmaz - külön-külön - rájuk vonatkozó előírásokat. A törvénymódosítás ezeket foglalja össze és egységesíti.

A konglomerátumot (csoportot) több különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény alkotja. Mindenképpen kell, hogy legyen benne egy biztosító, továbbá egy bank vagy egy befektetési vállalkozás. Miután ezek a csoportok rendszerint több országban is jelen vannak, a méretük hatalmas lehet, így jelentős kockázatot hordoznak.

Mégis kaphatnak jövőre működési támogatást a pártok

A parlament kormánypárti többsége elfogadta azt az MSZP-s módosító javaslatot, amely megengedné, hogy mégis kapjanak működési támogatást a pártok választási években, azaz jövőre is.
A szocialista Molnár Zsolt és Tóbiás József javaslatát az új kampányfinanszírozási szabályokról szóló javaslat módosító indítványairól tartott szavazás során fogadták el.

Az ellenzéki politikusok indoklása szerint az állam hagyományosan azért nem várja el a pártoktól, hogy önfenntartók legyenek, nehogy átláthatatlan támogatási rendszer alakuljon ki.

A kormánypártok két hete jelentették be, hogy a választás évében a pártok működésének állami támogatását nem folyósítják majd, csak a kampánykiadásokat finanszírozza és az egyéni képviselőjelölteket támogatja a költségvetés.

Módosult az MFB-törvény

A jövőben nagyobb lesz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósága, bővül az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak köre, valamint újabb vagyonelemek kerülnek az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe.

A jövőben az MFB igazgatósága 5-9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója - ötéves időtartamra - nevezi ki és hívja vissza.

További újdonság, hogy míg a nemzeti vagyonról szóló törvény jelenleg csak szűk körben állapítja meg az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak körét, addig a jövőben a tulajdonosi joggyakorló miniszter, központi költségvetési szerv, valamint állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és ennek leányvállalata lehet. A főszabálytól eltérően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társaságokban fennálló állami részesedések tekintetében leányvállalat nem gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, így biztosítva ezen speciális vagyonelemek fokozott védelmét.


17:30 - A Balettintézet épületének hasznosításával kapcsolatban is elhangzott egy azonnali kérdés az Országgyűlés hétfői ülésén, ezt követően a képviselők áttértek a kérdések tárgyalására. Ezek során az egészségügynél zajló zárolásokra, a szociális temetésre és a paksi atomerőmű tíz ével ezelőtti balesetének költségeire is rákérdeztek a képviselők.

Jobbik: mi lesz az egykori Balettintézet épületével?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) felidézte az Orbán Viktor és Tarlós István között, a Balettintézet egykori épületéről zajló beszélgetést, és azt mondta: az ügyben nem gyors jogalkotás, hanem inkább lassú jogalkalmazás zajlik, hiszen évek óta nem sikerült rendezni annak kérdéseit.

Szerinte az épületet elkótyavetyélték, mivel feltűnő értékaránytalanság mellett értékesítették azt, így a visszavásárlás nem jöhet szóba, csak az elszámoltatás.

Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte: az 1958 óta műemléki védelem alatt álló épület több mint egy évtizede hasznosítatlan. Mint mondta, a műemlékvédelem feladata, hogy intézkedjen, a kerület ezt nem teheti meg csak akkor, ha helyi védelem alá helyezik azt.

Felsorolta azokat a bírságokat, amelyek kiszabhatók. Közölte még: jelezni fogja az illetékes tárcánál, hogy szükségesnek tartja az örökségvédelmi hatóság vizsgálódását.

Kérdések - MSZP: mennyit veszít az egészségügy?

A kérdések sorát nyitó Józsa István (MSZP) azt mondta, nem érti, hogy miért az amúgy is legnehezebb helyzetben lévő egészségügyből vonnak ki hétmilliárd forintot. Szavai szerint gazdasági fordulatra lenne szükség és nem a betegek rovására kellene megteremteni a költségvetési egyensúlyt.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a kormány 2013-ban a GDP 0,3 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést rendelt el a különböző tárcáknál. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma esetében 17,25 milliárdot, vagyis kevesebb, mint a tárca forrásainak egy százalékát kell zárolni. Hozzátette, ezen belül kell érteni az egészségügyi terület zárolásait, amelynek összege közel három milliárd forint.

A szociális temetést bírálta a Jobbik

Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium jogszabály-módosításokat dolgozott ki a temetési költségek csökkentésére, amelynek során bevezetik a szociális temetés intézményét. A képviselő hangsúlyozta, hogy ennek feltétele lenne, hogy a temettető vagy az általa felkért személy részvételt vállal az eljárás során. A politikus mindezt "abszurdnak" illetve "morbidnak" nevezte.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára közölte, egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mit fog tartalmazni a jogszabály, mert ahhoz még módosító javaslatokat lehet benyújtani. Hozzátette: azt a képviselők elfelejtik elmondani, hogy a szociális temetés egy új lehetőség, amit nem kötelező választani.

Fidesz: mikorra készül el a teljes értékű lehajtó Mogyoródnál?

Vécsey László (Fidesz) arról beszélt, hogy az M3-as autópálya egy fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be a szállításban. Hozzátette, hogy emellett található a Hungaroring is. A képviselő azt kérdezte, hogy mikorra készül el egy teljes értékű lehajtó Mogyoród mellett.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az M3-as és az M31-es átkötésére szolgáló, mintegy nyolc kilométer hosszú új útszakasz pontos nyomvonalat egyelőre még nem határozták meg. Az előkészítési feladatokra márciusban kötöttek szerződést és a kormány elkötelezett a beruházás végrehajtásához szükséges finanszírozási források biztosítására. Az építés és a forgalomba helyezés pontos idejét még nem lehet megmondani, de remélik, hogy az utat már négy év múlva használhatják.

MSZP: miért a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól vonnak el hatmilliárdot?

A szocialista Nyakó István arra hívta fel a figyelmet, hogy hatmilliárd forintot kívánnak elvonni a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. A politikus azt kérdezte, miért ettől az alaptól kell a legtöbb pénzt elvonni? A képviselő leszögezte, nem lehet ennyi pénzt kivonni a munka világából.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy az egy évvel korábbihoz képest 2013. február-áprilisában 58 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak és húszezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a dolgozók és a vállalkozók befizetett járulékaiból épül fel, de a költségvetés ehhez idén húszmilliárdot tett hozzá. Kiemelte, hogy a szóban forgó hatmilliárd forintot az állami költségvetési hozzájárulásból vonják le.

Jávor: mennyibe került a tíz évvel ezelőtti paksi baleset?

Jávor Benedek (független) arról beszélt, hogy a közvélemény máig nem ismeri a paksi atomerőmű tíz évvel ezelőtti, 2003-as súlyos üzemzavarának következményeit. Hozzátette, hogy ma is csak annyit lehet tudni, hogy a kárelhárítás még nem fejeződött be. A Párbeszéd Magyarországért politikusa kijelentette: senki nem titkolhatja, hogy mennyibe került a magyar államnak a baleset.

Völner Pál válaszként azt mondta, hogy a tervezett főjavításon túl, a paksi második blokkon 2003-2004-ben mintegy 15 hónapnyi folyamatos üzemszünet következett be. Ennek gazdasági következményeit az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. viselte, de a károkra, a kárelhárításra és a biztosításra vonatkozó további kérdéseket üzleti titokkal érintett rendelkezéseknek minősülnek, ezért azokra nem válaszolhat.

A program végleges költségei a munkálatok lezárása után, várhatóan 2014-ben lesznek ismertek - közölte.


17:00 - A vasúti pótjegyekről, a trianoni békediktátumról, a trafikügyről, a devizahitelezésről, a szegedi lézerkutatóról valamint a gazdák kártalanításáról beszéltek a képviselők hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

MSZP: áremelést jelentenek a vasúti pótjegyek

Nemény András (MSZP) azt mondta, a vasúti pótjegyekkel a nyugdíjasok ingyenes utazását is megszüntették, mindezt úgy, hogy semmiféle többletszolgáltatást nem nyújtanak. A diákok pedig nemcsak pótjegyet fizetnek, hanem elvették tőlük azt a lehetőséget, hogy amennyiben múzeumlátogatással egybekötött osztálykiránduláson vesznek részt, nem kell fizetniük a vonatozásért - közölte.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a kormányzat 2002 és 2010 között 140 százalékos tarifaemelést hajtott végre a vasúti közlekedésben. Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen a Fidesz észrevételei alapján vezették be az 1500 forintos bérleti lehetőséget a pótjegyekre a diákoknak és a nyugdíjasoknak.

Jobbik: a kormány követelje a határon túli magyarok önrendelkezési jogát

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint a trianoni békediktátum igazságtalan volt és megtagadta az önrendelkezési jogot a magyar közösségtől. A kormánynak megkerülhetetlen kötelessége, hogy "védhatalomként" lépjen fel, és követelje az elcsatolt területen élő magyarok számára a legmagasabb szintű önrendelkezési jogot - hangoztatta.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában közölte, a területi és a kulturális autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára olyan cél, amelyet a magyar kormány teljes egészében támogatni tud. Ahol lehetőség van erre, ott támogatják a magyar közösségek területi autonómiatörekvéseit - jegyezte meg.

Fidesz: várható-e a gazdák fennmaradását veszélyeztető bűncselekmények szigorúbb szankcionálása?

Mágori Józsefné (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák mezőgazdasági eszközeiket sem tudhatják biztonságban. Hozzátette: választókerületéből, Makóról és környékéről többen is megkeresték, hogy rendszeresen megrongálják automata, fixen telepített öntözőrendszereiket. Várható-e a gazdák fennmaradását veszélyeztető bűncselekmények szigorúbb szankcionálása? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára közölte, a fémlopások nagyon sok esetben jelentős károkat okoznak, ezért a kormány kidolgozott egy sokkal szigorúbb szabályozást, amely már az Országgyűlés előtt van. Ennek fontosabb elemei között említette, hogy a kereskedőknek napi jelentést kell készíteni, ennek adattartalma jelentősen bővül, így visszakereshetővé válik, ki milyen fémet adott le a kereskedésnél.

MSZP: titkosak-e a "trafikmutyi" pótpályázatai?

Ipkovich György (MSZP) szerint a kormány kifosztotta a kiskereskedők egy részét a "trafikmutyival". Azt kérdezte, hány pályázat érkezett a pótpályázatra, amelynek beadási határideje mintegy két hete járt le. Titkosították-e a pályázatokat, be lehet-e tekinteni azokba? - fűzte tovább kérdéseit.

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár azt mondta: valóban piaci átrendeződést eredményezett a koncessziós pályázat, a multinacionális nagyvállalatok érdekei sérültek, cserébe kisvállalkozások kapták meg az árusítás jogát. Mind a koncessziós, mind az információs törvényben foglaltaknak megfelel az eljárási rend és az információszolgáltatás - közölte -, a szocialisták által kért adatok nyilvánosságra hozatalára azonban nincs mód.

A Jobbik a devizahitelezés felülvizsgálatára kérdezett rá

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelek szerződéseivel kapcsolatban azt mondta: a bankok tömegesen nyújtottak hiteleket hitelbírálat nélkül, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezte őket. Feltette a kérdést: akar-e ez ügyben érdemben lépni a kormányzat?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az igazságszolgáltatás nem a parlament feladata, az Országgyűlésnek az örökölt problémákra kellett megoldást találnia. Utalt azokra az intézkedésekre, amelyekkel 330 ezer hiteladósnak nyújtott segítséget a kormány és a parlament.

A KDNP a tudomány eredményeit méltatta

Tarnai Richárd (KDNP) szerint a gazdasági eredmények egyre biztatóbbak, ezzel párhuzamosan a tudományos kutatások gyümölcsei is beérnek. A szegei lézeres kutatóközpontról (ELI) szólva azt mondta: Európa egyik tudományos középpontja lehet a város. Felette a kérdést: milyen lépések lesznek még ebben az ügyben?

Völner Pál az ELI-ről szólva elmondta, Prága és Bukarest mellett Szegeden épül meg a világ csúcsintenzitású lézerkutató központjának egyike, ez pedig gazdaságilag is hasznos. Versenyképesebbé válnak a kapcsolódó tudományok is - közölte, és méltatta a kutatások előnyeit. A projekt 2012 végén megkapta az építési engedélyeket, ősszel így elkezdődhet az alapozás.

MSZP: a paradicsomtermelőket is kártalanítják?

Gőgös Zoltán (MSZP) károsult paradicsomtermelők levelét olvasta fel, akik 2004 óta nem kapták meg egy akkor csődbe ment gyártól a beszállításuk értékét, holott összesen több százmillió forintjuk veszett oda. A cég akkori vezetője jelenleg Hatvan fideszes polgármestere és országgyűlési képviselő - mondta. Feltette a kérdést: őket mikor kártalanítják "a libásokhoz hasonlóan"?

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára közölte: nem szép dolog a Hajdú-Bét károsultjainak ügyét párhuzamba állítani egy olyan üggyel, amellyel kapcsolatban levelet kapott. Közölte: ha az érintettek a tárcához fordulnak, a hatályos jogszabályoknak megfelelően segíteni fognak rajtuk.


16:25 - A Margitsziget átvételéről, a délvidéki magyarok autonómiájáról, valamint a trafikpályázatokról is szó volt a hétfői interpellációk között az Országgyűlésben.

Az MSZP a Margitsziget átadásáról

Szanyi Tibor (MSZP) "nyulak vagy nyúlások" című interpellációjában a trafikpályázatok és a sukorói kaszinóberuházás mellett a Margitszigetnek a fővárosi önkormányzat irányítása alá vonásáról is kérdezett. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor "széles nyilvánosság előtt bratyizott a budapesti főpolgármesterrel mondván, hogy bármilyen jópofaságra hajlandó és képes törvényt csinálni, akár bárkinek a tulajdonát hajlandó elvenni". A szocialista politikus azt kérdezte, hogy a Margitsziget "kiragadása" a XIII. kerületi önkormányzat közigazgatási területéből beletartozik-e ebbe az ajánlatba?

Rétvári Bence államtitkár válaszában leszögezte: a Margitsziget átvételével a fejlesztések sokkal szélesebb körűek lesznek, hiszen a XIII. kerületi önkormányzattal szemben a fővárosi önkormányzat kezelésében a szigeten megújul egyebek között a víztorony, a rózsakert és a szabadtéri színpad is. Szerinte ez szakmai, közigazgatási kérdés, amelyet ráadásul nem a kormány, hanem a főváros kezdeményezett.

Szanyi Tibor nem fogadta el az államtitkári választ, de a képviselők 198 igen, 34 nem szavazattal és 36 tartózkodással elfogadták azt.

Jobbik: miért nem lép fel a kormány a délvidéki magyar autonómia ügyében?

Szávay István (Jobbik) azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy miért nem lép fel a kormány - a koszovói szerbek példájára hivatkozva - a lehető legszélesebb körű délvidéki magyar területi autonómia mielőbbi megvalósítása érdekében? Szerinte ugyanis a magyar kisebbség pontosan annyit kér a szerb kormánytól, amennyit a szerb kisebbség kapott Koszovóban.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában a háromszintű autonómia-törekvésekről szólva elmondta: a kulturális autonómia vonatkozásában egyedülállóak az eredmények a nemzeti tanácsok hatásköreit tekintve. A vajdasági hatáskörökben a magyar álláspont folyamatosan támogató, a területi autonómia ügyében pedig a napi egyeztetés kiemelten fontos a diplomáciai sikerek elérése érdekében. Kiemelte: a magyar és a szerb kormány is egyetért abban, hogy az autonómiák rendszere jelenthet tartós stabilitást a térségben és ezek nem kizárják, hanem segítik egymást, így a kormány szerint is segítheti a délvidéki magyar autonómia-törekvéseket a magyar-szerb viszony javulása és Szerbia európai integrációs folyamata.

Szávay István a választ nem fogadta el, de a képviselők 205 igen, 34 nem szavazattal és egy tartózkodással megtették azt.

A KDNP az erdélyi magyar egyházak elkobzott dokumentumainak visszaszolgáltatásáról

Kalmár Ferenc András (KDNP) az erdélyi magyar egyházak a kommunista diktatúra alatt elkobzott levéltári dokumentumai visszaszolgáltatásáról azt mondta, a bukaresti képviselőház 2013 áprilisában úgy módosította a levéltári törvényt, hogy az nem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról, mivel egyes törvényhozók nemzetbiztonsági kockázatot és történelemhamisítás lehetőségét látták a visszaszolgáltatásban. Az egyházak továbbra sem tettek le a dokumentumok visszaszerzéséről - közölte.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta, a kérdés szerepel a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság ülésének napirendjén, és a magyar fél mindent megtesz az erdélyi magyar egyházak érdekeinek érvényesüléséért. A magyar kormányzati delegáció javasolja a levéltári anyagok visszaszolgáltatását felvenni a vegyes bizottsági ajánlások közé felvenni - mondta, hozzátéve, a román fél erre csak úgy hajlandó, ha az nem ró közvetlen kötelezettséget rá.

Kalmár Ferenc András a választ elfogadta.

Varju László: "a csókosok" között osztották el a trafikokat

Varju László (független) a trafikpályázatok kapcsán arról beszélt, hogy a vállalkozás jogát "csókosok" között osztották el, a Fidesz helyi emberei döntő befolyást gyakoroltak a benyújtott pályázatok elbírálásában. Ezt alátámasztja, hogy a kormánypártok "sebtében" törvényt módosítottak nehogy a pályázati dokumentáció nyilvánosságát peres úton lehessen kikényszeríteni - vélekedett.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára azt mondta, a pályázatok elbírálásakor nem politikai szempontok voltak a döntőek, a szakmailag legjobbnak ítélt pályázatok nyertek. Hangsúlyozta, nem áll szándékukban a pályázatok eredményét megsemmisíteni és új pályázatot kiírni. Az elbírálásról döntő bizottság tagjait a minisztériumok gyakorolták, a koncessziós törvény értelmében a testületre vonatkozó adatok nem minősülnek közérdekűnek. A nyertes és vesztes pályázatok a személyes adatok védelme, illetve az üzleti titok miatt nem képezik az információs önrendelkezésről szóló törvény alapján kiadható adatok körét - ismertette.

Varju László a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 186 igen és 61 nem szavazattal igen.

15:20 - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik), a földforgalmi törvényről és a költségvetési hiányról is szó volt az interpellációk között az Országgyűlés hétfői ülésén. Módosult az eredetileg tervezett napirend.

Az ülés elején ismertették a köztársasági elnök átiratát, amelyben arról tájékoztatott, hogy június 3-i hatállyal Bitai Márton Örsöt a vidékfejlesztési minisztérium államtitkárává nevezte ki.

Ezt követően Kövér László bejelentette, hogy Stágel Bence (KDNP) országgyűlési képviselő mandátumáról május 31-i hatállyal lemondott. A házelnök megköszönte a korábbi kormánypárti politikus jegyzői és országgyűlési képviselői munkáját, sok sikert kívánt neki, és bejelentette, hogy jelenleg 385-en alkotják az Országgyűlést.

Változott az eredetileg tervezett napirend

A képviselők döntöttek arról, hogy az egyes gazdasági tárgyú törvényjavaslat, a termőföldről szóló törvényjavaslat, valamint az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat általános vitáit kedden tartják.

Határoztak arról is, hogy a köztársasági elnök által visszaküldött agrár- és élelmiszerkamaráról szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály záróvitáját és zárószavazását nem tartják meg.

MSZP: "csupa öröm és siker" kíséri a Klik tevékenységét

A szocialista Hiller István ironikusan arról beszélt, hogy a Klik "remek találmány", csupa öröm, siker kíséri tevékenységét. Kifejtette: a Klik-nek van a legtöbb alkalmazottja az országban, ugyanakkor sorra jönnek a hírek, hogy a központ létrehozatala óta egyre csak nő és nő. Úgy viselkedik, mint a kisgömböc, egyre hízik, nagyobb lesz - mondta.

Szerinte soha nem működött még ennyire központosított rendszer a közoktatásban, amióta önálló magyar tanügyigazgatás létezik, a rendszer fél év alatt megmutatta jellemvonásait, a tankerületek és vezetői semmilyen kérdésben nem döntenek önállóan, ennek eredményeként számos - helyben egyébként megoldható - kérdés és probléma halmozódik fel. A szocialista politikus azt kérdezte, valóban még több jogosítványt és hatáskört akar a központ, és érzékelik-e, hogy a problémák egyre halmozódnak.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár kiemelte: a Klik létrejöttekor az eddigi fenntartók helyébe lépett, a létező feladatokat látta és látja el, az intézmények és a feladatok száma így nem nőtt. "Nem nő és nem növekedhet úgy mint a kisgömböc" - fogalmazott a köznevelési államtitkár, majd részletezte az új rendszer szakaszos kialakítását. Hozzátette: az összlétszám jóval alatta marad annak a tanügyigazgatási rendszernek, amely az önkormányzati rendszerben működött. Nem várható további bővülés a létszámban, de ez nem jelenti, hogy átcsoportosítások, intézményi átvételek-átadások nem lehetnek majd - jelezte.

Beszélt arról is, hogy a Klik vezetője alkalmanként közvetlenül is kommunikál a miniszterrel, nem tesz olyan lépést, amely az államtitkárságot megkerülné.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 195 igen, 65 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.  

Az MTI felvételei.
Jobbik: a kormány a magyar emberek helyett narancsbárókkal kötött szövetséget?


Magyar Zoltán (Jobbik) az új földtörvényt bírálta.

Szerinte a kormány az alapígéreteivel megy szembe a földforgalmi törvény tervezetével. Felrótta a kormánynak, hogy pont a föld kérdésében nem folytat szabadságharcot az Európai Unióval, hanem minden kritikát uniós kötelezettségekre hárít, illetve hogy az új földforgalmi törvény 30 európai ország 500 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar földszerzéshez a magyar gazdákkal azonos feltételekkel.

Budai Gyula államtitkár válaszában arra bíztatta Magyar Zoltánt, hogy nyújtson be szakmai módosító indítványokat és javaslatokat a témában. Hangsúlyozta: a kormány olyan birtokpolitikát kíván kialakítani, amelynek lényege egy új agrárközéposztály kialakítása, amely a kis és közepes családi birtokokra épül.

Az államtitkári választ Magyar Zoltán nem fogadta el, de a képviselők többsége 201 igen és 41 nem szavazattal megtette azt.

Fidesz: hogyan sikerült több mint harmadára csökkenteni a költségvetési hiányt?

Balázs József (Fidesz) azt kérdezte a kormánytól, hogy hogyan sikerült több mint harmadára csökkenteni a költségvetési hiányt. Növekszik a GDP, történelmi mélységben van az infláció és az alapkamat, valamint a foglalkoztatási adatok is biztatóak - sorolta, rámutatva: ráadásul a 2012-es költségvetési hiány 1,9 százalék lett, ami az elmúlt 20 év legjobb ilyen adata.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában kijelentette: az előző kormányok egy prosperáló gazdasági környezetben sem voltak képesek teljesíteni az Európai Unió követelményeit a költségvetési hiányt illetően. Magyarország a legjobban teljesítő országok közé került az unión belül a költségvetési fegyelem tekintetében - mondta. Ráadásul a tárcavezető szavai szerint mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben a költségvetés adóbevételei a GDP arányában nem nőttek, a lakossági terhek csökkentek és a nagyobb terhet elviselni képes ágazatok vállaltak többet, a munkát sújtó adók helyett a pedig a hangsúly inkább a fogyasztásra terelődött.

Balázs József elfogadta a miniszteri választ.

14:13 - A kormány bírálatáról, a gazdasági mutatók hitelességéről, a nemzeti összetartozás napjáról valamint a túlzottdeficit-eljárás várható megszüntetéséről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a kormány maffiacsaládok kezében van

Lukács Zoltán (MSZP) a Fidesz-frakció egyik tagjának nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amely szerint a kormány tagjainak nagyobbik részét maffiacsaládok delegálták.

Emlékeztetett Ángyán Józsefnek egy lakossági fórumon elmondott szavaira, miszerint a kormányban a korrupciónak egy új szintje alakult ki, hiszen azoknál a tárcáknál, ahol nagyobb kasszák vannak, "ott tartótiszt is van", nemcsak a maffiacsaládok beültetett emberei.

Hozzátette: a volt fideszes kormánytag "földmutyiról" is beszélt. Kijelentette: az emberek érdekeit az szolgálná, ha a kormány távozna a hatalomból.

Soltész Miklós államtitkár szerint "túl sok maffiafilmet nézett a képviselő". Mikor fognak már végre felébredni, és észrevenni azt a működést, amely alapján az MSZP-t ítéli meg az ország? - tette fel a kérdést, ezt követően pedig beszélt a szocialisták által megszüntetett lakáshitel-támogatásról, a Hajdú-Bét ügyről, valamint arról: felszámolták a középosztályban lévő családok szocpolját.

"Ingatlanpanamákkal volt tele nemcsak a sajtó, hanem a rendőrség és az ügyészség is - fogalmazott -, és önök közül sokan a börtönfrakcióban folytatták pályafutásukat". Kijelentette azt is: a "nokiás dobozok által meggazdagodott politikusok" megvonták a családok támogatását.

Jobbik: valóban jobban teljesít az ország?

Volner János (Jobbik) azokról az adatokról beszélt, amelyek alapján a kormány azt állítja: az ország jobban teljesít. A foglalkoztatással kapcsolatban közölte: a KSH kétféle módszertant alkalmaz. Amelynek alapján javul a mutató, az elmúlt héten legalább egy órát dolgozókat veszi számba, azonban az intézmények megkérdezése alapján összeállított adatok mást mutatnak, vagyis szerinte a kormány a statisztikákat némileg torzítja.
A kormány szerint az ország kikerült a recesszióból, holott az Eurostat szerint tavaly 1,7 százalékos visszaesést produkált az ország - folytatta -, és szerinte alig volt uniós állam, amely rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkezett volna.

Kifogásolta, hogy az ország a GDP 37,1 százalékát szedi be adóként, lényegesen többet, mint a környező országok.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a statisztikák európai szabványok alapján készülnek, ezen összehasonlítható adatok értelmében pedig áprilisban az egy évvel korábbihoz képest 58 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak számra. Szólt a foglalkoztatást elősegítő programokról.

A növekedési eredményekkel kapcsolatban tudatta: az első negyedévben 0,7 százalékos volt a növekedés, "így ebben az évben valóban számolhatunk azzal, hogy az ország kilépett a recesszióból". Az adóterhelés összehasonlítása a visegrádi országokkal nem szerencsés - mondta -, mert ezekben lényegesen alacsonyabb az államadósság, mint Magyarországon.
A KDNP a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta
Harrach Péter (KDNP) a nemzeti összetartozásról beszélt. Szerinte az erről szóló, 2010-es törvény enyhíteni tudta a trianoni elcsatolás fájdalmát és a 2004-es eltaszítás bűnét.

Kijelentette: a sok évtizedes hallgatás után, 1990-ben újra kitört az elkeseredés az emberekből, ezt fokozta a szégyen, amelyet azért éltek át, mert Magyarország miniszterelnöke megtagadta a nemzeti összetartozást - jelentette ki.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: olyan háború végén kapta az ország a csapást, amelyet a legtovább próbált opponálni. Hozzátette: bár a békediktátum vezérlő elve a nemzetek önrendelkezési joga lett volna, de ezt egyes nemzetek esetében nem vették figyelembe, a magyarság egyharmadát önrendelkezés nélkülivé tették.

A nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel kapcsolatban közölte: a mindent vissza politikája és az elhallgatás politikája egyaránt rossz. Nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélt ennek kapcsán, és azt mondta: már az akkor a kettős állampolgárság ellen kampányoló pártok is teljes fordulatot vettek.

Fidesz: ez a kormány vezeti ki az országot a túlzottdeficit-eljárásból

Rogán Antal (Fidesz) a 2004 óta zajló túlzottdeficit-eljárásról szólva közölte: az a szocialisták kormányzásának volt "köszönhető". Mint mondta, az ország szégyene volt, hogy ellenünk folyt a leghosszabb ideig az eljárás az unióban.

Nem mindegy, hogy a sikert hogyan értük el - jelentette ki, hangsúlyozva: nem csökkentek a nyugdíjak és fizetések, mint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt, és nem emelkedett a személyi jövedelemadó sem, emellett a hazai kis- és közepes vállalkozások terheit is csökkentette a kormány. "Megvalósítottuk a valódi közteherviselést" - mondta a különadókról szólva, és beszélt a devizahitelesek védelméről is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint "nem volt sétagalopp" kikerülni az eljárás alól.

Három éve az ország más helyzetben volt, csődhelyzetben - mondta, emlékeztetve arra: akkor kellett a valutaalapnak és az uniónak megsegítenie az országnak. Az államháztartási hiány még 2010-ben is 7,5 százalékos volt - fűzte hozzá -, most viszony azon öt ország között van Magyarország, amelyeket kiengednek a vizsgálat alól, és azon három tagállam között, ahol az első negyedévben növekedés volt.

Hangsúlyozta: már az unió is elismeri, hogy az ország nem egy eladósodási pályán van. "Elértük, hogy a jövedelmek - a bérek és a nyugdíjak is - emelkedhetnek" - jelentette ki, utalva az alacsony inflációs adatokra.

Korábban:

Az Országgyűlés hétfői ülésén újra szavazhat az államfő által a közelmúltban megfontolásra visszaküldött két törvényjavaslatról, valamint kapcsolati erőszak néven új büntető-törvénykönyvi tényállást hozhat létre a családon belüli bántalmazások szankcionálására.

A Ház napirend előtti felszólalásokkal folytatja munkáját, amit a szokásoknak megfelelően az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek.

A határozathozatalok során összesen tizenhárom előterjesztést fogadhat el az Országgyűlés.

Szavazhatnak a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, két, egyszer már megszavazott indítványról is.

Áder János az információs önrendelkezési jogról szóló törvénymódosítással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a változtatásban utalni kell arra, azok nem eredményezhetik más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását. Az államfő a másik visszaküldött törvénymódosítással az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító előterjesztéssel összefüggésben úgy vélte, azután olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek.

A képviselők emellett külön büntető tényállássá tehetik a családon belüli erőszakot, amely - egy zárószavazás előtti módosító javaslat révén - kapcsolati erőszak címen kerülhet be az új büntető törvénykönyvbe.

A parlament a fentieken túl elfogadhatja az új körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslatot, valamint új szabályokat állíthat fel a felnőttképzésre és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére.

A szavazásokat követően korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáit folytathatja az Országgyűlés, így egyebek mellett ismét terítékre kerül például az az indítvány, amely a képviselői bírságokat a havi tiszteletdíj csökkentésére módosítaná.

Olvasóink írták

  • 4. szimre50803 2013. június 03. 20:41
    „Ezeregy éjszaka meséi!”
  • 3. pörkölt 2013. június 03. 20:20
    „Akkor Magyar termőföldet az vesz aki akar...? Csak magánszemély vehet termőföldet vagy cég is? Jürgen bácsi megvehet egy csomó földet, ha 3 éve itt kapál?Ha van egy pénzes befektető, mondjuk Isten ajándéka.Megvesz egy a leírtaknak megfelelő céget vagy gazdaságot és máris megkaparintotta?”
  • 2. Lendvai_Ildi_néni 2013. június 03. 15:34
    „"Harrach Péter (KDNP) a nemzeti összetartozásról beszélt. Szerinte az erről szóló, 2010-es törvény enyhíteni tudta a trianoni elcsatolás fájdalmát és a 2004-es eltaszítás bűnét. "

    főleg azzal a barackfás-lónyálas nótával enyhíti rendkívüli módon, ha az ember egyszer meghallgatta már nem is tűnik olyan borzalmasnak trianon, vagy az ugandai népírtás.”
  • 1. cirmos10 2013. június 03. 09:27
    „A családi erőszak, s minden erőszak el ítélendő... Ez eddig világos, s jön a de... Az erőszakot az un. jogvédők, családvédők úgy állítják be, mint ha a férjeknek az lenne a szórakozásuk, hogy verjék a családot. Arról nem hallani, hogy a kiváltó okok miből fakadnak. Vagy is elsiklik mindenki a fölött, hogy a férj meddig köteles tűrni a feleség kiprovokáló magatartását. Persze jön a válasz költözzön el. Pénz nélkül hova? Hol van erre megfelelő háttér ott így is lehet rendezni a dolgot, de ahol nincs? Kicsit egyirányú út ez így. Miért nem a feleséget kényszerítik a lakás elhagyására. Miért nem a feleséget kényszerítik a provokatív cselekmények abbahagyására? Más kérdés a gyerekek hülyére, vagy a halálra verése, bármely fél részéről. Úgy tűnik, hogy a nők emancipálása túlnőtte magát a férjek rovására. Láttam ilyen ún. családi balhékat, de közel ötven százalékban a nőt is el kellett volna marasztalni. De mivel agyereket az anyjához kötik/ bírósági döntések is ezt mutatják / ezért a férj kap távol tartási határozatot.....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rekordárvíz jöhet a Dunán: az értékeiket mentik az emberek Dunakeszin

A Duna felső magyarországi szakaszán a 2002. évben levonult, rekordnagyságú árhullámhoz hasonló… Tovább olvasom