Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

OGY: Arról vitáznak, hogy a külszolgálaton dolgozók családtagjai is kaphassanak diplomata-útlevelet a jövőben

Arról is folyik a vita, hogy csökkentsék a lakosság terheit és felgyorsítsák az ügyintézést a közműhálózatokra-csatlakozáskor.
Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat tárgyalásával kezdte meg munkáját csütörtökön az Országgyűlés.

Államtitkár: a mindennapi működésből fakadó problémákat kezeli a javaslat

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában felidézte: a tavaly júniusban elfogadott külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény mostani módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni és technikai pontosításokat tartalmaz, amelyek nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain, de lehetővé teszik, hogy a külképviseletek és az ott dolgozók rugalmasabb szabályok alapján, magas színvonalon képviseljék Magyarország érdekeit és értékeit.

Az államtitkár elmondta: a módosítással rendezik a külszolgálatra kihelyezettek és családjuk egészségügyi ellátásának kérdéskörét, valamint bővítik a diplomata-útlevélre jogosultak körét. Hozzátette: a javasolt módosítás megoldást jelent arra a hosszú ideje megfogalmazódott igényre, hogy a külszolgálatot teljesítő személyek élettársai, illetve felmenői is részesülhessenek diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevélben, enélkül ugyanis a fogadó ország általános idegenrendészeti szabályai vonatkoznak rájuk, amelyeknek gyakran nem felelnek meg, tekintettel arra, hogy az érintettek nem munkavállalási vagy tanulmányi céllal érkeznek az adott országba. Ismertetése szerint a módosítást az Európai Parlament magyarországi képviselőire is kiterjesztenék.

Az államtitkár a módosítások között említette azt is, hogy a javaslat a külképviseleti vezetők és egyéb munkakörök esetében is megteremti a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét, mert a diplomáciai munka jellege folytán ez a legkedvezőbb mind a kihelyezettek, mind a missziók számára. Emellett a javaslat szabályozza a fizetés nélküli szabadság jogintézményét és a keresőképtelenség miatti juttatásokat is - tette hozzá Szabó László.

Fidesz: rendezik a kihelyezettek családjainak szociális biztonságával kapcsolatos kérdéseket

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) közölte, már az eredeti törvény is nagy hangsúlyt fektetett a kihelyezettek családjának szociális biztonságára, most az egészségügyi ellátás kérdéseit és a diplomata-útlevél családtagok általi használatának szabályait rendezik.

Azt mondta, a jövőben a devizailletmény nemcsak euróban, hanem dollárban vagy forintban is folyósítható. Rögzítik, hogy a vezetői és a diplomata-munkakörben foglalkoztatottak munkarendje kötetlen.

Csenger-Zalán Zsolt elmondta, a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló törvény módosításával a hatékonyság növelését szolgálja az előminősített civil szervezet státusának bevezetése. Közölte, a módosítás világossá teszi, hogy nemzetközi szervezeteknek fizetett általános hozzájárulások bizonyos hányada multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásnak számít, ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási szakpolitikák forrásainak részét képezi.

MSZP: a javaslat nem rendezi a korábbi felvetéseket

Mesterházy Attila (MSZP) úgy látta, hogy ugyan van a törvényjavaslatnak létjogosultsága, de az továbbra sem rendezi azokat a kérdéseket, amit a jogszabály tavalyi elfogadásakor felvetettek.

Példaként azt említette, ne lehessen olyan ember Magyarország nagykövete, aki nem itt él, vagy adott esetben a fogadó ország állampolgára.

Jelezte, az MSZP-frakció nagy valószínűséggel tartózkodik a szavazásnál.

Jobbik: a kérdések megválaszolásától függ a törvény támogatása

Bana Tibor (Jobbik) attól tette függővé frakciója szavazatát, hogyan sikerül eloszlatnia a kormánynak a Jobbik kételyeit.

Szóvá tette, hogy még az előtt módosítják a külügyi törvényt, hogy annak egyes részei augusztusban hatályba lépnének. Szerinte ez a tavalyi törvénymódosítás előtti kapkodás és az egyeztetések hiánya miatt van.

Szerinte csökkentik a diplomaták juttatásait is, gyermekeik után iskoláztatási támogatásra sem lesznek jogosultak. Miért a magyar diplomatákon akar spórolni a kormány? - kérdezte. Kifogásolta, hogy a diplomata-álláshelyet a külügyminiszter belső pályázaton hirdeti meg, ez pedig csökkenti annak lehetőségét, hogy a szakmailag legalkalmasabb jelöltet találják meg.

Bana Tibor azt is firtatta, miért kaphat diplomata-útlevelet a külszolgálaton lévő élettársa, illetve annak egyenesági felmenője.

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.

Zárszó

Szabó László zárszavában azt mondta, bízik abban, hogy az egyeztetéseken sikerül előrébb jutni a törvényjavaslat ügyében. Jelezte, megfontolják Mesterházy Attila javaslatát.

Az államtitkár vitatta, hogy kapkodva fogadták el tavaly a külügyi törvényt, és szerinte most az egy év alatt összegyűlt tapasztalatok miatt megfontoltan tudják módosítani a jogszabályt.

Az államtitkár szerint nem csökkennek a diplomaták juttatásai, a szabadságfokuk nő azáltal, hogy jóval több rugalmassággal, családjuk igényeinek megfelelően dönthetnek a juttatásaik felhasználásáról.

Közölte azt is, továbbra is a szakmai szempontok érvényesülnek akkor, amikor a miniszter dönt az adminisztratív dolgozók esetében is a pályázatokról.

A diplomata-útlevelekkel kapcsolatos módosítást a családok együtt maradásának segítésével, illetve a nagyszülők könnyebb utazásával és kint tartózkodásának segítésével indokolta.




A közműcsatlakozást egyszerűsíti az egyes törvények Magyarország versenyképességének javítása érdekében történő módosítása, amelynek általános vitája csütörtökön kezdődött meg az Országgyűlésben.

Miniszterelnökség: a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a hét jogszabályt módosító törvényjavaslat elfogadása esetén új területen folytatódhat a kormány bürokráciacsökkentő politikája, a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai.

Elmondta, a Világbank felmérése szerint Magyarországon kiugróan időigényes, 257 nap a villamos hálózatra való csatlakozás. Ez az időtartam kétszerese a lengyelországinak, illetve a szlovákiainak - jegyezte meg.

Úgy összegzett: a villamos hálózatra csatlakozás magas időigénye késlelteti "a beruházások termőre fordulását".

Az államtitkár szerint a problémát a hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági engedélyezési eljárások időigénye okozza.

Csepreghy Nándor elmondta, új mentességi szabályok lesznek a csatlakozási díjak esetében a földgáz-, a villamosenergia- és a víziközmű-szektor esetében is. Kifejtette: a mentességet az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz igazították, amelyek megfelelnek egy családi ház vagy egy kisebb gazdálkodó egység fogyasztásának.

Törvényi szintre emelik legkisebb költségek érvényesítésének elvét. Rögzítik, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapításakor a munkavégzésre ténylegesen fordított időt vegyék figyelembe - ismertette.

Az államtitkár szerint jelenleg a hatóságként eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálásakor. Hozzátette: törvényi garanciaként beépül a szabályozásba mindhárom szektornál, ha az elosztó nem találja megfelelőnek a vezeték kiviteli terveit, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérhet alkalmassági nyilatkozatot.

Elmondta azt is, jelenleg az áram- és a vízközmű-szektorban a fogyasztó nem választhatja ki a kivitelezőt, ellenben a földgázszektorban lehetőség van arra, hogy gázszerelők nyilvántartásából válasszon kivitelezőt a fogyasztó. Jelezte, a gázszektorban alkalmazott megoldást most átültetik a többi két szektorba.

Csepreghy Nándor azt mondta, a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közműcsatlakozás kiépítésével az elosztó észszerű határidőn belül akkor is köteles legyen a csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette a kivitelezést és az nem tér el a tervektől.

Kitért arra, hogy terület- és településrendezési kérdéseket is érint a módosítás. A terület- és településrendezési terveket egy, az ipar, vagy a mezőgazdaság területén működő vállalkozás telephelyének építésekor módosíthatják, tervek módosításának költsége 6-15 millió forint között van, ebből 2-3 millió forintot is kitehet a térképek beszerzése, a közműadatok díja - részletezte az államtitkár.

Hozzátette: a központi költségvetésből finanszírozott szereplőknek a térképi adatokat ingyenesen biztosítják. Megjegyezte, szintén ingyenességet biztosítnak a Lechner Tudásközpontnak, amely az országos építésügyi nyilvántartás, valamint az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.

Fidesz: a javaslattal gyorsabban, de továbbra is biztonságosan valósulhatnak meg fejlesztések

Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: eddig a rendkívül hosszú eljárási rend eltántoríthatta a fejlesztésektől a befektetőket, a most javasolt határidő-csökkentés viszont olyan inspiráló tényező lesz a gazdasági szervezetek számára, ami elősegíti, hogy a jövőben reményteljesebben vágjanak bele egy-egy fejlesztésbe.

Jogos igénynek tartotta, hogy felgyorsuljon a közműhálózatra való rácsatlakozás és a munkálatokat megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek végezzék el. Üdvözölte a bürokrácia és a költségek csökkentését, valamint az adatbázisok, térképek és kimutatások hozzáférhetőségének javítását. Szerinte a módosításoknak köszönhetően

a települési és a megyei önkormányzatok, a szakhatóságok és a vállalkozások eredményesebben és pontosabban tudnak majd dolgozni.

Jobbik: üdvözlendő a költségcsökkentés, de kompenzálni kell a közműszolgáltatókat

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka üdvözlendőnek tartotta, hogy a lakosság terhei anyagi és adminisztratív szempontból is csökkenjenek, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közműhálózatokra való rákötési díj elmaradása és a határidők rövidülése a közműszolgáltatóknál bevételcsökkenést, illetve a létszámbővülés szükségességét feltételezi. Hozzátette: a javaslat nem szól arról, hogy ezt milyen módon kompenzálja az állam a szolgáltatók felé. Szerinte a kompenzáció hiánya hosszú távon kárt okozhat, nehéz helyzetbe hozhatja a szolgáltatókat vagy ellehetetlenítheti a működésüket, aminek végső soron a lakosság látja majd a kárát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mától 10 napja lesz a Költségvetési Tanácsnak, hogy véleményezze a költségvetés jövő évi tervezetét

Mától 10 napja lesz a Költségvetési Tanácsnak, hogy véleményezze a költségvetés jövő évi tervezetét
4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos államháztartási, 3 százalék körüli inflációval… Tovább olvasom