Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

OGY - Varga: A hiánycél teljesítése nincs veszélyben

Bár a módosítással a pénzforgalmi hiány 171 milliárd forinttal emelkedik, de ez nem veszélyezteti a három százalék alatti hiánycél teljesülését - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
18:49 - A belső piaci információs rendszer hazai működésével összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos javaslat, majd a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Belső piaci információs rendszer

Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára expozéjában ismertette: a belső piaci információs rendszer (Internal Market Information System, IMI-rendszer) az Európai Bizottság által kifejlesztett és működtetett, interneten keresztül elérhető szoftveralkalmazás, amely a tagállami hatóságok között igazgatási együttműködést támogatja a belső piac körébe eső egyes jogterületeken. Az IMI-rendszer az EGT-államok (vagyis az EU-tagállamok és Norvégia, Liechtenstein, valamint Izland) hatóságai közötti információcsere fóruma. A rendszer célja a Magyarország határain átnyúló ügyek kezelése. Ilyen ügyek lehetnek például egy külföldön szolgáltatást nyújtó cég cég adatai vagy például egy Magyarországon munkát vállaló külföldi személy megfelelő képzettségének ellenőrzése.

Hangsúlyozta: az új jogszabályi keret az érintett hatóságok jogalkalmazási gyakorlatát nem változtatja meg, új kötelezettséget nem teremt, az igazgatási együttműködésnek csak a megfelelő jogalapját teremti meg a kötelezően alkalmazandó uniós jogi aktus révén. Kiemelte: tekintettel arra, hogy az IMI-rendszer több jogterületre kiterjed, szükséges, hogy annak kötelező alkalmazása és az adatvédelem legfontosabb kérdései törvényi szinten kerüljenek szabályozásra.

Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt: az IMI-rendszer alkalmas arra, hogy a hatóságok számára gyors és hatékony ügyintézést biztosítson, amellyel csökkenhet az eljárásra fordított energia, pénz és idő, összességében javulhat a közigazgatás hatékonysága és az ügyfél-elégedettség.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Szerinte ugyanakkor "tovább lehetne gondolni" ennek a rendszernek a hasznosítását. Példaként említette a szakmai végzettségek pontosabb ellenőrzését, vagy a pénzügyi szolgáltató társaságok szigorúbb szűrését. Szerinte ugyanis szorosabb hatósági együttműködéssel ezeken a területeken is csökkenthető lenne a visszaélések száma.

Braun Márton és Szalay Péter (Fidesz) azt emelte ki, hogy a javaslat elfogadásával javulhat a hatóságok ügyintézésének hatékonysága a határon átnyúló ügyekben.

Staudt Gábor (Jobbik) szintén a rendszer jobb kihasználására hívta fel a figyelmet, illetve erre buzdította a magyar hatóságokat. Frakciótársa, Kiss Sándor arra figyelmeztette a kormányt, hogy bizonyos esetekben a magyar hatóság nyilvántartásai sem pontosak.

Latorcai János az általános vitát lezárta.

Szellemi tulajdonról szóló törvények

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ismertette: a javaslat az úgynevezett árva művek felhasználásáról szóló uniós irányelv magyarországi átültetését szolgálja. A javaslat az olyan szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásának szabályait rendezi, amelyek jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A javaslat egységesíti és megkönnyíti az egyes közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint lehetővé teszi a jogszerű, határon átnyúló felhasználást.

Az irányelv a jelenleg hatályos magyar szabályozáshoz képest szűkebb tárgykörű. Az árva műveknek csak egy jól körülhatárolható, szűkebb felhasználói körben, és kizárólag a digitalizáláshoz, online hozzáférhetővé tételhez kapcsolódó felhasználását szabályozza.

A képviselői felszólalások során Gruber Attila (Fidesz) azt mondta, mintegy hárommillió könyv és 225 ezer film árvamű, azaz nem ismert a jogtulajdonos, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a kérdés tehát nem elhanyagolható mértékű. A jogharmonizációt azzal indokolta, hogy az unió digitalizálási menetrendjének betartásához szükséges a tagállamok ide vonatkozó, de eltérő tartalmú szabályozásának egységesítése.

A szocialista Józsa István hangsúlyozta, hogy a jogszabály módosítása miatt emelkednének a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárási díjai, a törvény kodifikációja gyenge színvonalú, egyik pontja pedig visszaható hatálya miatt alkotmányellenes.

Közölte továbbá, hogy az MSZP a jogharmonizációs módosításokkal egyetért, azokat előnyösnek gondolja, de összességében a javaslat hátrányos.

Staudt Gábor (Jobbik) ismertetése szerint frakciója támogatja a javaslatot, szerinte megfelelő irányba mutat a módosítás és nem sérti a nemzeti szuverenitást sem. Támogatni tudják azt is, hogy jelentős közérdek indokolhatja az árvaművek felhasználását, digitalizálását.
Répássy Róbert a vita végén közölte, hogy a felmerült kérdésekre a részletes vitában válaszol.

Napirend után Lenhardt Balázs a futballról és Csatáry Lászlóról

Napirend utáni felszólalásra a független Lenhardt Balázs jelentkezett, aki amellett, hogy a magyar labdarúgás színvonaláról, elmaradó szurkolókról, a romániai vereségről beszélt, megjegyezte, hogy Csatáry Lászlót Csehszlovákia koncepciós eljárásban ítélte el háborús bűnökért, így nem érthető, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség mi alapján szabott ki bírságot.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát.

16:47 - A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája, majd ennek lezárását követően a Ház áttért az energiatörvények módosításának általános vitájára.

Képviselői felszólalások
Ékes József (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy a PSZÁF szakemberei az átalakítás után átkerülnek az MNB-hez, így a felügyelet szakértelme és a további munkája biztosított lesz, ráadásul az ehhez szükséges költségvetési források is rendelkezésre állnak. Emellett a kormánypárti képviselő is azt emelte ki, hogy nem gyengül, hanem megerősödik a két szervezet összevonásával az ellenőrzés hatékonysága.
Hozzátette azt is: a változtatások célja, hogy kiszámíthatóbb legyen a környezet, azonnali reagálási képességet biztosítson, valamint bezárja az eddigi kiskapukat.

Veres János (MSZP) szerint teljesen újra kellene gondolni a kártyahasználattal kapcsolatos szabályokat. Az MSZP támogatná a kártyahasználat teljes díjmentességét, mert csak ekkor lenne értelme a tranzakciós díj felső határát megszabni.

Nyikos László (Jobbik) egy új hatalmi centrum létrejöttéről beszélt, amelyet álláspontja szerint az Országgyűlésnek - mind szakmai, mind morális szempontból - ellenőriznie kell.

Kovács Tibor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy amikor a szocialista kormányok idején merült fel a két szervezet összevonása, a Fidesz még nem támogatta azt. A képviselő rövidnek találta az átállásra szabott időt, és azt mondta: számos aggályuk van, amelyek miatt nem támogatják a változtatást.

Vágó Gábor (LMP) szerint nincs garancia a pénzügyi szervezetek hatékonyabb állami felügyeletére a két intézmény összevonása által, sem arra, hogy egy olyan szervezet jönne létre, amely fejlesztené a pénzügyi kultúrát Magyarországon. Bírálta, hogy a tranzakciós díj bevezetésével ismét a lakosság járt rosszul, a törvénytervezet pedig nem küszöböli ki az ilyen díjak áthárítását.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a csaknem hatvan törvényt módosító csomaggal kapcsolatban ellenőrzési aggályokat vetett fel. Alapproblémának nevezte a tranzakciós illeték áthárítását, amelyet szerinte a felügyeleti rendszer hiányosságai miatt tehetnek meg az általa pénzügyi hiénáknak nevezett intézetek.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Energiatörvények

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára az európai uniós jogharmonizációs kötelezettséggel indokolta az előterjesztést, amely átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az energiagazdálkodást - mondta -, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti energia-megállapodásával kapcsolatos határozatok végrehajtásához járul hozzá.

Hozzátette: a változtatás a tagállamok és a harmadik országok közötti információcserét is javítja, emellett lehetőséget ad arra, hogy az Európai Bizottság képviselőjét bevonják az államközi tárgyalásokba.

Aradszki András (KDNP) célnak nevezte, hogy az ellátásbiztonság ne sérüljön. Mint mondta, korábban nem létezett egységes nyilvántartás az európai piaci szereplőkről, ezért a változások biztonságosabbá teszik az energiapiac működését.

Kovács Tibor (MSZP) elkésettnek nevezte a javaslatot, mert az nem készült el határidőre. Bírálta a jelenlegi energiatörvényt, a többi közt azért, mert a hatóságilag megállapított árakkal szemben nincs jogorvoslati lehetőség.

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat az EU-nak való megfelelés jegyében született és nem gondolja, hogy bármit is javítana az ország energiabiztonságán.

Magyarország harapófogóban van, mert a rendkívüli mértékben támogatott megújuló energiából származó elektromos energia Nyugat-Európából, főleg Németországból érkezik. Hozzátette: Ukrajnában pedig nem kell az uniós környezetvédelmi előírásokat betartani, ezért az onnan érkező áram is olcsóbb tud lenni az itthon termeltnél.

A Jobbik a rezsicsökkentéssel egyetért, mert ebben a rendszerben benne vannak ezek a tartalékok - jelentette ki.

A vitában elhangzottakra válaszolva Fónagy János azt mondta, hogy az ország energiabiztonsága és az árak valamennyi párt szavazóbázisa számára fontosak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kétségtelennek nevezte, hogy a jövőért való felelősség miatt a megújuló energiaforrások kérdéseit nem lehet túlbecsülni. Azt viszont látni kell, hogy néhány, a természeti adottságait tekintve ebből a szempontból szerencsés ország másként tud gondolkodni a megújuló energiákról, mint Magyarország - jelentette ki.

Magyarországnak kedvezőek a geotermikus energia adottságai, ez a terület az elmúlt 6-8 évben jelentős fejlődésen ment keresztül - hívta fel a figyelmet. Emellett hangsúlyozta, hogy a kormány visszaemelte a szenet a hazai energiastratégiába.

Arra is kitért, hogy esetenként az importenergia olcsó, de ezért nem lehet kockáztatni a hazai erőműparkot. Végül külön beszélt arról, hogy a kabinet hatalmas energiákat fordít az erőmű-kapacitás megújítására.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök a vitát lezárta, miután módosító javaslat nem érkezett, részletes vitát nem tartanak a témában.

14:15 - A stabilitási törvény módosítása tágít a kormány lehetőségein akkor, amikor a költségvetés egyensúlyának megteremtése a cél - hangzott el az erről szóló előterjesztés keddi általános vitájában, az Országgyűlés ülésén. A képviselők elkezdték a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló általános vitát is.


Cséfalvay: az alaptörvény módosítása indokolja a változtatást

Az alaptörvény ötödik módosításához kapcsolódóan terjesztette be a kabinet a stabilitási törvény változtatását - mondta expozéjában a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Cséfalvay Zoltán hozzátette: a kormány elkötelezett az államadósság csökkentésében, ezért olyan esetekben, amikor előre nem látható okok miatt keletkezik kötelezettsége az államnak, közvetlen felhatalmazást kap ennek kezelésére.

Hangsúlyozta: a kormány indokoltnak tartja, hogy a nemzetközi viták nyugvópontra jussanak, ezért javasol megoldást az előre nem látható fizetései nehézségek könnyítésére.

Fidesz: a változtatás a gazdasági stabilitást célozza

Babák Mihály (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a kabinet felelős kormányzást és gazdasági stabilitást ígért, ezt segíti elő a változtatás - mondta.

Úgy fogalmazott: vannak olyan rendkívüli körülmények, amelyek "nagyon pofon verhetik" egy ország költségvetését, a kormánynak pedig ilyenkor korrekciót kell végrehajtania. A kabinetnek három lehetőség van ilyen esetekben - fűzte hozzá -, előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, zárolást kezdeményezhet, vagy javaslatot tehet fizetési kötelezettségekre, adók, illetékek megállapítására.

Feltette a kérdést: ki fizette meg a hitelek kamatát? Az ország nyögi az adósság árát - közölte, hozzátéve: az emberekkel fizetették meg a rossz gazdaságpolitika árát.

Az MSZP szerint nincs szükség a változtatásra

Veres János (MSZP) szerint a kormány ugyan belátja, hogy nem háríthat át minden döntésének következményét a népre, ám ennek lehetőségét mégis meghagyja. Szerinte a jogszabály-módosításra nincs szükség, mert a terhek akkor is kivethetők, ha ezt nem rögzítik a stabilitási törvényben.

Helyesnek tartotta, hogy a jogszabály 30 napos felkészülési időt ad az intézkedésekre, úgy fogalmazott, ez már közelebb van a realitáshoz.

Feltette a kérdést: nem indokolt-e továbbgondolni, hogy maguk a döntéshozók vállaljanak felelősséget egy-egy olyan előterjesztésért, amely később problémát okoz.

Cséfalvay Zoltán reagálásában azt mondta: nagyon jó, ha egy kormánynak van eltökéltsége, hogy az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartsa. Ennél már csak az jobb, ha megfelelő intézményei és eszközei vannak arra, hogy ne kerüljön ország olyan helyzetbe, hogy eladósodjon. A mostani javaslatnak ez a célja - mutatott rá.

Jobbik: vonják vissza a javaslatot!

Nyikos László arról beszélt, hogy alávetettséget fejezi ki a törvény egy mondata, ami szerinte arra utal, hogy nem Magyarországon találták ki a törvény módosítását, hanem Brüsszelben. Értetlenségének adott hangot, mi szükség van erre, és azt szorgalmazta, a jogalkotó világos és egyértelmű fogalmakat használjon. Szerinte ez a mostani javaslatban nincs így. Kétharmaddal sem lehet olyat csinálni, hogy azt mondják a Föld kocka alakú, és azt ezentúl így írják be a törvényekbe - fogalmazott.

Az ellenzéki képviselő szerint a javaslatot vissza kellene vonni, el lehetne felejteni, vagy eltenni joghallgatóknak elrettentő példaként.

MSZP: fontolják meg a javaslat visszavonását!

Veres János szerint érdemes végiggondolni, hogy ha már meglévő jogi eszközt írnak be a törvénybe, attól nem lesz nagyobb mozgástere a kormánynak.

Szerinte az indítvány nem ad több eszközt, garanciát, és nem bővíti a kormány mozgásterét, ezért azt javasolta, fontolják meg a módosítás visszavonását.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a részletes vitát szerdán tartják.

Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények

Orbán Gábor a gazdasági tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy megteremtsék az összhangot az MNB-ről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok között. Az előterjesztés a teljes magyar jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) történő egyesítését.

Orbán Gábor kifejtette: a változások összhangban állnak a központi bankok európai rendszerének alapokmányában foglalt elvárásokkal. A PSZÁF és az MNB összevonása miatti módosításokon túl az Európai Bizottság javaslatával összhangban az indítvány tartalmazza a bankközi jutalék szabályozását, egyes piaci szereplőkben történő tulajdonszerzési szabályok kiegészítését és az MNB címerhasználatára vonatkozó új szabályozást is. A hazai bankközi jutalék mértékének szabályozásával összefüggésben kiemelte: a javaslat alapján maximálnák a belföldi jutalék mértékét. Ettől azt várják, hogy csökken a bankkártya elfogadás költsége kereskedői oldalon, ami számottevően növeli a hazai pénzforgalom hatékonyságát és egyidejűleg az ilyen fizetések számának növekedését eredményezi majd.

A javaslat nagyobb biztonságot, stabilitást eredményez a pénzügyi szolgáltatások területén - összegzett.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozét tart a 2013 évi költségvetési módosításáról szóló törvény általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 10-én.

13:20 - A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a költségvetés módosításának vitája kedden délelőtt az Országgyűlésben.

MSZP: nem a javaslatra

Veres János jelezte: nem támogatják a javaslatot. Három ponttal nincs vitájuk, így a pedagógus illetmények emelésének idei fedezetének megteremtésével, azzal, hogy meg kell teremteni a nem állami köznevelés finanszírozásának változásaihoz a feltételeket, illetve a kiállítási garanciavállalás keretének emelésével. Nem kellene ugyanakkor módosítani az önkormányzati adósságkonszolidáció szabályait, valamint a nyugdíjbiztosítási alap és az államháztartás központi bevételei közötti átcsoportosítás megváltoztatására sem lenne szükség. Nem kellene az e-útdíjrendszer miatti többletköltségek okán módosítani a büdzsét, ha nem úgy csinálták volna, ahogy csinálták - sorolta.

A takarékszövetkezeti változásokról, a tulajdonosoknak névértéken tervezett kifizetésről azt mondta: ki akarják semmizni ezeket az embereket, ami felháborító, elfogadhatatlan és ízléstelen. Arra hívta a fel a figyelmet, hogy a szektor nem támogatja a módosításokat. Nem arra van szükség, hogy "magyar kokárdát viselő" pénzintézettől jusson hitelhez a lakosság és a vállalkozások, hanem arra, hogy hitelhez jussanak - közölte. Nem tudni, hogy ezt a 100 milliárd forintot milyen garanciák mellett használják fel - fejtette ki. "Pofátlanság", amilyen módon a klientúra bizonyos személyeit ebből vagyonhoz akarják juttatni. Lépjenek ettől vissza, mert büntetőeljárások sora következhet majd a jövőben - szólított fel.

Arról, hogy 71 milliárdot fordítanának az E.O.N megvásárlására azt mondta: nem tudni milyen módon kötötték meg a szerződést, és miért éppen ennyi összegre van szükség.

A törvény sajátságos módon változik, ha így elfogadják - mondta a szocialista politikus, aki szerint a két tétel nem növeli az államháztartási hiányt, azonban vigyázni kellene, mert nem látni, hogy az Eurostart egy ilyen tranzakciót hogyan értékel majd, és nem fog-e politikai döntésnek minősíteni.

Varga Mihály az elhangzottakra úgy reagált: felelős döntés a takarékszövetkezeti rendszer megerősítése, feltőkésítése. Ez egy helyes irány, amivel egyet lehet érteni - mondta. Megjegyezte: Veres János pénzügyminisztersége, 2007 óta csökken a hitelintézetek aktivitása.

Kitért arra is: az állami vagyont nem csak eladni, privatizálni, hanem gyarapítani is lehet. Az E.O.N tranzakció világosan és átlátható módon fog történni, a 71 milliárd a tőkeemelés egy részét képezi - jelezte, és azt ígérte: ha lezárul a tranzakció beszámolnak minden lépéséről.

Jobbik: túlzottan optimista a miniszter

Nyikos László (Jobbik) szerint Varga Mihály expozéjában egy túlzottan optimista képet festett a magyar gazdaságról. Az ellenzéki politikus a pedagógusok béremelésével kapcsolatban leszögezte: azt már a tavalyi költségvetésbe be kellett volna tervezni, hiszen akkor a tartalékból meg lett volna rá a fedezet. Kritizálta ugyanakkor a tartalék túlzott mértékét, amely szerinte kikerül a parlament ellenőrzési hatásköre alól, vagyis ez a "kormány zsebpénze".

Nyikos László szintén kifogásolta, hogy még mindig nem készítette el a kormány az állami vagyonleltárt, valamint bírálta a takarékszövetkezetek "annektálását" is.

Garancialapról beszélt az LMP

Vágó Gábor (LMP) azt mondta, frakciójuk nem a módosítás pedagógus-beéremeléssel kapcsolatos részeit vagy a felsőoktatásra fordítandó összegeit kritizálja.

Felvetődik a kérdés, hogy a kormányzat miért nem tud garanciaalapot biztosítani azoknak a civil szervezeteknek, akik képesek lennének részt venni az EU-s projektekben, de nem képesek kifizetni az önrészt. Ezzel ugyanis nagyobb esély lenne arra, hogy a nekünk ítélt forrásokból egyetlen fillér se maradjon a brüsszeli kasszában.

A módosításból továbbra sem látszik, hogy a kormány hogyan kívánja végrehajtani az adócsökkentési programját - folytatta. Szavai szerint a kabinet bevezette az egykulcsos adót, majd a költségvetési egyensúly fenntartásának érdekében kisadókat hozott létre.

Fidesz: érdemi eredményekről lehet beszámolni

Babák Mihály (Fidesz) azt mondta, érdemi eredményekről lehet beszámolni, mert a kormányzati költségvetési politika biztosította a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülést, miközben az ország idő előtt visszafizette az IMF-hitelt. Hozzátette: lényegesen csökkent az infláció és a költségvetési hiány is három százalék alatt maradt.

Fontos, hogy a lényegi változásokat a költségvetés is követni tudja, azokat átvezessék a büdzsén ugyanis nagyon fontos a tisztánlátás - szögezte le.

Cséfalvay: egyszerűbbé válik a gyorsjelentés

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az államháztartási hiány éves lefutásáról szólva azt mondta: előfordul, hogy az év közben 100 százalék fölé megy, de az később általában korrigálódik, így év közben felesleges arról kritikát mondani.

Hozzátette: a gyorsjelentés változik, az egyszerűbb lesz.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (Fidesz) az általános vitát lezárta.

11:40 - Az idei költségvetés Országgyűlés előtt fekvő módosítása nem veszélyezteti a háromszázalékos hiánycél teljesítését - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a javaslat általános vitájában, az Országgyűlésben.


Varga Mihály: a költségvetés-módosítás nem veszélyezteti a hiánycélt

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az idei költségvetési törvény módosításáról tartott expozéjában ismertette a 2013-as gazdasági adatokat, hangsúlyozva, hogy Magyarország kikerült a recesszióból. A külkereskedelmi mérleg kedvező, a beruházások ugyancsak növekedésnek indultak, továbbá a munkaerő-piaci változások és az idegenforgalmi adatok is kedvezőek - sorolta az eredményeket, kiemelve, hogy mindeközben az infláció mértéke történelmi mélypontra süllyedt.

Az államadósság alakulásáról a tárcavezető azt mondta: elindult egy kedvező folyamat, hiszen a kormány meg tudta állítani a 2002 és 2010 közötti óriási mértékű növekedést. Most 80 százalék körül van az államadósság mértéke, amelyről naprakész, pontos adatok érhetők el az államadósság-kezelő honlapján - közölte.

A Ház előtt fekvő költségvetés-módosítási javaslatban ezen eredmények megőrzése a cél - mondta Varga Mihály, hangsúlyozva: bár az indítvány elfogadásával a pénzforgalmi hiány mértéke 171 milliárd forinttal emelkedik, de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a konvergenciaprogramban vállalt, uniós módszertan szerinti egyenlegcél, tehát a három százalék alatti hiány teljesüljön.

Kifejtette, hogy az előterjesztésben szereplő, egyes, kiadást növelő javaslatok fedezete az Országvédelmi Alap, amelynek tartalékai azonban a módosítás után is jelentősek maradnak.

A változtatások közül kiemelte a pedagógus-béremelési programot, amelynek pénzügyi fedezetét biztosítja a kormány, így összesen 32,5 milliárd forintot javasolnak beépíteni a köznevelési ágazatba a szeptembertől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául.

A köznevelési rendszerben gyökeres változásra van szükség a nem állami és nem önkormányzati feladatellátás finanszírozása területén is - folytatta a miniszter, közölve, hogy az új konstrukció értelmében, az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos pénzügyi feltételek megteremtése érdekében a mai pénzellátási gyakorlatot a jövőben egy úgynevezett átlagbéralapú finanszírozás váltja fel, amit az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok számára további működési támogatással egészítenek ki. Az új megoldás szerves részét képezi a hitoktatás megújuló támogatása is - jegyezte meg.

A módosítások között szerepel az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása is, amelyről Varga Mihály elmondta: a vételhez az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. erre a célra rendelkezésére álló forrásai mellett 71 milliárd forint költségvetési forrást biztosítanak.

Végül kitért a szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakításával kapcsolatos javaslatra, a takarékszövetkezeti integrációra is, amelynek egyik központi szerve az Integrációs Szervezet. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerint az Integrációs Szervezetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. bocsátja rendelkezésre a törvény szerint megállapítandó összeget. Az MFB Zrt. mostani tőkeemelése e rendelkezések végrehajtását, így tehát a piaci aktivitást és a gazdasági fejlődést szolgálja - zárta szavait a miniszter.

Fidesz: Magyarországnak pénzügyileg függetlennek kell lennie

Puskás Imre arról beszélt, nem véletlen, ahogy az ellenzék látja a költségvetés módosítását. Ők úgy szocializálódtak, olyankor kell behozni a költségvetés módosítását, amikor nagy a baj, meg kell szorítani, újabb forrásokat kell teremteni. Ugyanakkor a módosítás nem csak tűzoltást jelenthet - mutatott rá a kormánypárti politikus.

Kitért arra is: Magyarországnak amennyire lehet pénzügyileg függetlennek kell lennie, ezt célozza többek között az IMF-hitel visszafizetése.

Ennek a kérdésnek része a pénzügyi szolgáltató szektor állapota, tulajdonosi szerkezete is - folytatta. Kiemelte: az az érdeke hazánknak, hogy minél több olyan szolgáltató legyen, amely magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik. A takarékszövetkezeti szektor a hitelezésben ma csupán 5 százalékkal vesz részt - jelezte, hozzátéve: azért alakították át a vonatkozó törvényt, hogy ez az arány jelentősen növekedjen.

Azt szeretnék, ha rövid távon elérné a 10 százalékot, de azt sem tartják lehetetlen vállalásnak, hogy belátható időn belül 15-20 százalék legyen - fejtette ki. Ehhez az kell, hogy ez a szektor biztonságos legyen, tőkebeáramlás történjen és az az infrastrukturális változás is lehetővé váljon, amely a szolgáltatás színvonalát 21. századi szintre hozza. Ezért támogatják meg 100 milliárd forinttal ezt a szektort - jelezte.

Az E.O.N megvásárlásáról azt mondta: az ország energiafüggetlensége nemzetstratégiai kérdés.

Megjegyezte még: az uniós források megszerzése érdekében az önkormányzatok számára nyitva álló önerőalap 20 milliárdos növelése mögött több 100 milliárdos fejlesztés, beruházás áll. Ezzel a gazdasági növekedést szolgálják - állapította meg.

Szólt arról is, az a cél, hogy a munkajövedelmek növekedjenek. Ma érzékelhető, hogy reálbérek emelkednek, és ez a nyugdíjak vonatkozásában is kimondható.

A módosítás nem elvesz, nem gyengíti az országot, és nem kotorász az emberek, a vállalkozások zsebében, hanem a költségvetés stabilitásának fenntartása mellett tudnak gazdaságot élénkíteni, és az embereknek pénzt adni - összegezte.

10:35 - A Recski tábor bezárására emlékezéssel kezdődött a napirend előtti felszólalások sora kedden, majd a tankönyvellátás, a verespataki bányaberuházás, a szakképzés és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök cégei kerültek szóba.

A KDNP a recski haláltábor bezárására emlékezett

Tarnai Richárd (KDNP) a recski haláltábor megszűnésének hatvanadik évfordulójára emlékezett. Felidézte a rabok sanyarú helyzetét, az ÁVH-sok kínzásait, az éhezést.

Mint mondta, remélte, hogy a rendszerváltással megszűnik ez a fajta szocialista szellemiség, de, egy későbbi igazságügyi miniszter még akkor is a tábor újranyitásáról beszélt - emlékeztetett.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára Recskkel kapcsolatban közölte: hatévnyi szabadságvesztést szabtak ki arra, aki bárhol a táborokról beszélni mert.

Nemcsak a jobb helyzetben lévő osztály tagjai kerültek ide, valójában volt itt mindenki - mondta -, munkások és értelmiségiek, vagy a párton belüli leszámolások áldozatai.

A Jobbik a tankönyvellátásról beszélt

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a szülőknek és a diákoknak problémát okozott a tankönyvellátás akadozása. Szerinte az oktatási kormányzat korábban sem tudta tartani a saját maga által szabott határidőket.

Az önkritika hiányát rótta fel a köznevelési államtitkárnak, és felsorolta azokat a problémákat, amelyeken át kellett esniük a pedagógusoknak.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint az esetek kevesebb mint 1 százalékában volt probléma szeptember elejéig a tankönyvellátással. 1 millió 300 ezer névre szóló csomagot kellett összeállítani - hangsúlyozta -, és úgy vélte: a nagy rendszerek átállítása mindig kisebb hibákkal jár.

Közölte: tankönyvmizéria nincs, a tankönyvek ott vannak és ott lesznek az iskolákban.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár válaszol Farkas Gergely jobbikos képviselő napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 10-én.

AZ LMP a verespataki bányanyitás elleni fellépést várta a kormánytól

Szél Bernadett(LMP) a verespataki és a nagybányai ciános technológiájú aranybányák megnyitásával kapcsolatban szomorúnak nevezte, hogy bár egész Európa tiltakozott ezek ellen, a magyar kormány csak hallgatott és kivár.

Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányzott a 2000-es ciánkatasztrófa idején is. Jogi, pénzügyi és környezeti garanciákat várt és feltette a kérdést: mit tett a kormány azért, hogy a katasztrófa ne következhessen be még egyszer.

Úgy vélte: a kormánynak élnie kellene a nemzetközi egyezmények adta lehetőségeivel.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a képviselő által elmondottak nem állják meg a helyüket, azt hazugságnak tartotta.

"Attól hogy ön szép, még nem következik az, hogy okos, attól hogy ön állít valamit, még nem következik az, hogy ön ért hozzá, hogy úgy vannak a dolgok" - fogalmazott. Butaságnak, "baromságnak" minősítette az elmondottakat.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány számos dokumentumot kért már ki az említett bányákkal kapcsolatban és kijelentette, amit a képviselő állít, az hazugság.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban többek között Áder János egykori EP-képviselő kezdeményezésére szavazták meg a cianidos technológia tiltását. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök lépések tömkelegét tette meg a nagybányai beruházás ellen. "A miniszterelnök úr nevét ne vegye a szájára" - mondta a képviselőnek, és megjegyezte: "nem a ruha teszi az embert, és attól, hogy ön pólóban beszél, még nem környezetvédő".

Lezsák Sándor levezető elnök arra kérte az államtitkárt, vonja vissza a "baromság" kifejezést, amelyet Illés Zoltán meg is tett, bocsánatot kért érte.

Később Schiffer András (LMP) ügyrendben kért szót, mert kifogásolta az államtitkári választ, amely szerint szexista volt és sértette a Ház méltóságát.

Az MSZP a szakképzést és a felnőttképzést bírálta

Sós Tamás (MSZP) szerint káosz, bizalmatlanság és kiszámíthatatlanság uralkodik a szakképzésben és a felnőttképzésben. Álláspontja szerint a kormány zsákutcában vitte a szakképzést.

Feltette a kérdést: miért a fogyasztóvédelmi törvény vonatkozik a felnőttképzés nagy részére?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékezetett arra, hogy Győrben, az Audi duális szakképzése esetében többszörös túljelentkezést tapasztaltak.

Szólt az európai uniós források felhasználásának szándékáról.

A Fidesz Bajnai Gordont bírálta

Kocsis Máté fideszes felszólaló a kormánypárti frakció nevében elnézést kért Szél Bernadett képviselőtől azért a stílusért, amiben neki válaszoltak.

Ezt követően Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök egykori vállalkozásairól szólva azt mondta: egy cikk szerint a Hajdú-Bétben kisemmizett ötszáz családon túl más áldozatai is voltak az ellenzéki politikus üzleti manőverezésének, az Intarnational Food gabonavállalat is hasonló módon ment tönkre.

A cég felszámolásában ugyanaz a cégbíró segédkezett, mint a Hajdú-Bét esetében, szerinte a Bajnai-családnak kész forgatókönyve volt erre.

Úgy vélte: Bajnai Gordon múltja korántsem olyan makulátlan, mint azt vallotta, mert bár igyekezett úgy beállítani, hogy vagyonát a tehetségének köszöneti, de családja céghálózata a rendszerváltás előtti közpénzek segítségével indult fejlődésnek.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára fontosnak tartotta, hogy Bajnai Gordon egyéni életfilozófiája ne váljon általánossá. Úgy vélte: ha valakik kizárólag a gazdálkodás előnyeit akarják kihasználni, és nem veszik tudomásul, hogy egy termelési kultúra kialakításához hosszú időre van szükség, míg annak bedőlése igen gyorsan megtörténhet, olyan állapotok jöhetnek létre, mint az elmúlt években.

Szerinte az ilyen emberek döntése volt, hogy fontos iparágakat hagytak tönkremenni, csak azért, mert néhány évig nem volt rajta profit.

Előzmények:

Az Országgyűlés mai ülésnapján tárgyal az idei költségvetés azon módosításáról, amelyet az E.ON földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor átalakítása indokol.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A képviselők elsőként az idei költségvetés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett módosításaihoz szólhatnak hozzá. A tárcavezető előterjesztése összesen 171 milliárd forinttal növeli a költségvetési hiányt, az uniós módszertan szerinti hiánycélt ugyanakkor a kabinet várakozásai szerint várhatóan nem veszélyezteti.

Az indítvány szerint a pénzforgalmi hiány elsősorban az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor tőkeemelése miatt növekszik. Varga Mihály emellett 11 milliárd forint többletforrást biztosítana a felsőoktatás idei működésére, továbbá 20 milliárd forinttal segítené az Európai Unió 30 milliárd forintos támogatásával működő ivóvízminőség-javító, szennyvíz- és hulladékkezelési projekteket.

Ezt követően az ország gazdasági stabilitásáról, valamint a jegybankról szóló törvények módosításáról tartanak általános vitákat. Utóbbi előterjesztés a teljes magyar jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) történő egyesítését.

Az ülésnap további részében a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvények jogharmonizációs célú változtatásait tárgyalhatják, valamint vita kezdődik a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényváltoztatásról is.

A parlament szerdán fejezi be e heti, háromnapos ülését.

Olvasóink írták

  • 1. pozdorja 2013. szeptember 10. 11:32
    „"tankönyvmizéria nincs" Naná, nincs tankönyv, nincs mizéria. Szerintük!
    1 hónapja megrendelt tankönyveim nem érkeztek még meg. 1 hónap ember! Egy piaci alapon működő cég már rég leszállította volna a rendelést. Persze ugyanennyiért...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

LMP: a kormányfő haladéktalanul mentse fel Illés Zoltánt!

Illés Zoltánt a parlament keddi ülésnapján Szél Bernadett LMP-s képviselő kérdezte napirend előtt… Tovább olvasom