Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 21°C Még több cikk.

OGY - Változnak a jogállási törvények

A jövőben a vezető beosztásban lévő kormánytisztviselőkre is kiterjed a köztisztviselők mellett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
Az egyes jogállási törvények módosításáról szóló előterjesztés elfogadásával a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörök jelentős része, köztük a brüsszeli állandó képviselet szakmai irányítása és a munkáltatói jogok gyakorlása.

A változtatás értelmében a miniszteri biztosok megbízatása a kinevező miniszter hatáskörgyakorlásának megszűnésével megszűnik. Egy az előterjesztéshez benyújtott módosítás arra is lehetőséget ad, hogy államtitkár is kinevezhető legyen miniszteri biztossá, és akár mindkét tisztségéért díjazásban részesülhet.

A polgármesterek és az alpolgármesterek szabadságának, végkielégítésének kérdését is a törvénycsomag rendezi, emellett a rájuk vonatkozó fegyelmi és kártérítési szabályok is a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály részei lesznek, ugyanakkor a polgármesterek sem kormány-, sem köztisztviselővé nem válnak. A fegyelmi szabályok értelmében a polgármester tisztsége a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető.

A módosítás tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályok megváltozását is, erre azért volt szükség, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összhangba kerüljön a helyi önkormányzatokról és nemzetiségekről szóló törvényekkel.

A törvénycsomagban szerepel az is, hogy közjogi tisztsége igazolására igazolványt kap a házelnöktől többek között a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettese, valamint az Állami Számvevőszék elnöke. Ugyancsak kap ilyen igazolványt a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, számukra az okmányokat azonban a köztársasági elnök állítja ki. A házelnök igazolványát a mentelmi bizottság elnöke állítja ki.

Az uniós joggal való összhang érdekében pontosították a szülési szabadságot is, az édesanya továbbra is jogosult lesz egybefüggően 24 hét szülési szabadságra, ebből azonban két hetet köteles is igénybe venni.

Várandósság esetén a felmentési védelmet megalapozó körülményre a kormánytisztviselő nemcsak a felmentést megelőző közlés esetén hivatkozhat, elegendő a munkáltató tájékoztatása.

Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság elnöke



A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében, titkos szavazáson fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát.

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.

Az alkotmánybíró - akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök - hétfőn letette elnöki esküjét.

Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le. Utódját három hónappal korábban meg lehet választani a testület tagjai közül az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen vokssal.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta az MTI-nek: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít. Az Ab-elnök ilyen, ezért Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meghallgatja, de döntési jogosultsága nincs a testületnek - tette hozzá.

Elfogadták az egységes elektronikuskártya-kibocsátás kereteit


Az elektronikus kártyakibocsátás egységesítésének alapvető technológiai, eljárási, szervezeti kereteiről fogadott el törvényt hétfőn az Országgyűlés.

A parlament 124 igen, 29 nem szavazat és 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló jogszabályt.

A törvénnyel arra a problémára kívánnak megoldást találni, hogy egyre több az elektronikus kártyákkal igénybe vehető szolgáltatás, nő a kibocsátók száma, ugyanakkor nincs a rendszerek között átjárhatóság, nincs egységes azonosítás.

Összefoglaló - 1. rész

A multiknak  adott kormányzati támogatásokról, a pápa strasbourgi  felszólalásáról, a magyar külpolitikáról és a gazdasági növekedésről  volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.   
    
Az Országgyűlés megemlékezett a múlt héten elhunyt Kapolyi  Lászlóról, az MSZP volt képviselőjéről.  

LMP: a multik kiviszik a profitot  

Sallai R. Benedek (LMP) azt vetette fel, hogy a korábban  közöltekkel ellentétben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem 1,2  milliárd, hanem 40 milliárd forintot nyújtott az Audinak  munkahelyteremtő beruházásaihoz. Szerinte a multi cégek nem  befektetik, hanem kiviszik a profitot az országból. A GKI novemberi  adatai szerint 2010 óta 1,3 milliárd eurót vittek ki ezek a cégek az  országból - tette hozzá.  

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a  térség országaiban is vita van arról, hogy a kis- és közepes  vállalkozásokat közvetlenül vagy közvetett módon támogassák.  Közölte, úgy látja, hogy a közvetett támogatás a legjobb eszköz. A  kis- és közepes vállalkozások szempontjából ugyanis meghatározó,  hogy be tudnak-e kapcsolódni a multi cégek beszállítói láncaiba -  fejtette ki. Beszélt arról is, hogy az év első hat hónapjában a  beruházások 22 százalékkal nőttek. Közölte, idén egyedi  kormánydöntés alapján nemzetközi vagy magyar tulajdonban lévő  vállalatoknak 43,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ezzel  468,9 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, és 9303 új  munkahely jött létre.  

Az MSZP a vidékfejlesztésről  

Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint a vidékfejlesztési támogatások  szervezetét fenekestül felforgatta a kormány, a döntési joggal  felruházott tárcák nem hozhatnak jogszerű döntéseket. Káosz,  rendszerszintű korrupció van, a vidék súlyos milliárdokat bukhat a  vidékfejlesztési támogatásokból - vélte, s azt mondta: nincs az  uniós programok mögött új informatikai rendszer és hiányoznak a  jogszabályok.     

L. Simon László államtitkár azt mondta: ő azt gondolta, a  képviselő a saját pártjáról fog beszélni, a rendszerszintű korrupció  felemlítésekor nem beszél másról, mint arról a rendszerről, amit  tudatosan működtettek a szocialisták kormányzásuk során. Leszögezte:  a magyar gazdatársadalom mögöttük van, nekik szavazott bizalmat, ők  pedig maguk mögött tudják a kormányt, a szaktárcát, amely soha nem  látott mértékben adott földet a gazdáknak.  

Kövér László házelnök a felszólalás után rendre utasított egy  bekiabáló szocialista képviselőt. Közölte: nem fér bele a parlamenti  működésbe az államtitkár sértegetése. Hasonló esetekre szankciót  helyezett kilátásba.   

KDNP: hazánk a legjobb úton jár  

Hoffmann Rózsa (KDNP) a pápa strasbourgi látogatását felidézve  azt mondta, 26 éve nem volt hasonló nagyságrendű esemény uniós  intézményben. Szerinte komoly megerősítést kaptak, hogy Magyarország  a kormány vezetésével a legjobb úton jár, az értékrend ugyanaz, amit  a pápa megfogalmazott, és amit az unió és az Európa Tanács elnöke  útmutatásként mondott.   

Szijjártó Péter rámutatott: az unió komoly kihívások előtt áll  hosszú évek óta, és a megfelelő válaszok megtalálása érdekében hűnek  kell maradni a hagyományokhoz, nem szabad eltávolodni a keresztény  gyökerektől. Az unió akkor tud erős lenni, ha erős tagállamok  alkotják - rögzítette, hozzátéve: ők is úgy látják, a társadalom  alapját a család jelenti és a munka becsületét helyre kell állítani.  

Jobbik: Magyarország békéje és biztonsága az első  

Vona Gábor (Jobbik) arról beszélt, a legfontosabb stratégiai  feladat, hogy Németországgal, Oroszországgal és Törökországgal jó  kapcsolatrendszert alakuljon ki. Létérdeknek nevezte a háborús  konfliktus lehetőségének elkerülését. Az ukrán eseményekről azt  mondta: egy-két év távlatában nem kizárt, hogy a NATO és Oroszország  között fegyveres konfliktus robban ki. Nincs olyan nemzetközi  szerződés, ami felülírná hazánk békéjének és biztonságának  szempontját - mondta, hozzátéve: a NATO nem védelmi, hanem egyre  inkább támadó szervezetként kezd viselkedni. Azt sürgette, a  képviselők támogassák a békét és a semlegességet.   

Szijjártó Péter szerint hazánk érdeke, hogy mindenki érdekelt  legyen az ország sikereiben. A békében, az energiabiztonságban és  egyre fejlődő kereskedelmi kapcsolatokban határozta meg az  elsődleges célokat.   

Rögzítette: azt szeretnék, ha tárgyalásos úton és gyorsan  oldódna meg az ukrán válság. Megerősítette: a kormány elkötelezett  Ukrajna területi integritása iránt.  

Fidesz: dobogós helyen a magyar gazdasági növekedés   

Rogán Antal (Fidesz) kiemelte: Magyarország Európában a harmadik  legjobb növekedési adattal zárja az évet, nőtt a foglalkoztatás,  csökkent a munkanélküliség, több mint 4,1 millióan dolgoznak, és 40  éve nem volt ilyen alacsony az infláció. Mindezek egy erős  Magyarország ismérvei, amit a magyar emberek összefogásával  teremtettek meg; eközben vannak olyan ellenzéki képviselők, akik  aktív segédkezet nyújtottak a hazánk elleni pénzügyi és politikai  támadásokhoz - mondta. Leszögezte: meg fogják védeni a magyar  emberek összefogásának eredményét, a kiemelkedő gazdasági növekedést  és az alacsony inflációt.  

Tállai András államtitkár azt mondta: a gazdasági növekedést  ugyanúgy látják, ha van növekedés, akkor van foglalkoztatás, van  munkahely és van jövedelem, beruházás. Utóbbi jelentőségéről  elmondta: hatodik negyedéve nő a beruházások aránya, közel 3400  milliárdnyi beruházás valósult meg, ami 20 százalékkal haladja meg  az előző évit. Közölte: 15 nemzetgazdasági ágazatnál folyamatos  bővülést mértek, 22,2 százalékos a gépipar, 10,8 százalékos a  feldolgozó ipar beruházási növekedése. A kormány programja beérett,  megteremtődtek a tartós növekedés feltételei - összegzett,  hozzátéve: a növekedést fenn kell tartani, tartóssá kell tenni, ez a  jövő évi költségvetés feladata.

Megkezdődött a Ab-elnök megválasztása

Megkezdődött  hétfő délután két órakor az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökének  megválasztása a parlamentben, a jelölt Lenkovics Barnabás  alkotmánybíró.  

Az Ab-elnök titkos megválasztásának idejére és a szavazás  értékelésére Kövér László házelnök 40 perc szünetet rendelt el.  

A parlamenti szavazáson jelen van mások mellett Paczolay Péter  jelenlegi Ab-elnök, a testület tagjai, Domokos László, az Állami  Számvevőszék elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az  Országos Bírósági Hivatal elnöke, Székely László ombudsman és Kovács  Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.  

A voksolás idejére az Országház Duna-parti folyosóján csak a  képviselők és a szavazásban közreműködők tartózkodhatnak.  

Az Ab új vezetőjének megválasztásához a parlamenti képviselők  kétharmadának támogatására van szükség. Ha Lenkovics Barnabás  megkapja a szükséges szavazatszámot, 2015. február 25-ei hatállyal  foglalhatja el a testület elnöki székét.

A médiatörvény módosítását tárgyalta a kulturális bizottság

Az  Országgyűlés kulturális bizottsága hétfői ülésén a médiatörvény  módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt, és döntött annak  tárgysorozatba vételéről.  

Az ülésen a javaslatot is jegyző Dunai Mónika (Fidesz)  kifejtette: a cél a közmédia struktúrájának olcsóbbá, átláthatóbbá  és egyszerűbbé tétele, ezért a jelenlegi négy önálló gazdasági  társaság helyett egyetlen zrt. lenne. Emellett lehetőséget  biztosítanak a közmédiának két további csatorna indítására.   

A javaslattal pontot tehetnének az EU-ban négy évvel ezelőtt, az  európai és a magyar médiaszabályozásról indult vitára, mivel a  javaslat pontjai megfelelnek az uniós szabályozásnak - mondta,  példaként említve, hogy a közmédiának évente stratégiai tervet kell  készítenie és közszolgálati értékmérést kell bevezetnie.  

Szabó Szabolcs (független) közölte: gyakran hallani, hogy az egy  cégbe összevonás hatékonyabb lesz, azonban ennél jobb érvet kellene  találni a javaslat mellett. Hozzátette: a kereskedelmi televíziók  elleni támadást lehet kiolvasni a szövegből.  

Kunhalmi Ágnes (MSZP) elmondta: pártja nem tartja elfogadhatónak  az "esztelen centralizációt", továbbá álláspontja szerint a  javaslatból nem derül ki, hogy a közmédia mire, mennyit költene, és  ki ellenőrizné a költéseket, valamint hogy mi lesz a cégek  vagyontárgyaival. A változtatás újabb elbocsátásokhoz vezethet, és  ez már a negyedik leépítés lenne a közmédiában - fűzte hozzá.  

Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke kijelentette: pártja  tartózkodik a szavazáson, mert ugyan vannak támogatható elemek a  javaslatban, de vannak olyanok is, amelyekkel nem értenek egyet.  

Dunai Mónika ezt követően arról beszélt, hogy a közmédia  független, ez több ponton törvényileg van biztosítva. Azt a kérdést,  hogy a kereskedelmi televíziók kiszorulnak-e a műsorszolgáltatók  ingyenes alapcsomagjából, eddig sem a médiatörvény szabályozta -  közölte.  

Hangsúlyozta: az a fontos, hogy a közmédia megerősödhessen, és  ezt segíti, hogy még két csatorna indítását biztosíthatják a  jogszabállyal. Nem centralizációról van szó, kevésbé bürokratikus  lesz a rendszer, és elbocsátásokról sincs szó a javaslatban - mondta.  

A bizottság végül 9 igen szavazattal - 3 nem és 2 tartózkodás  mellett - döntött a javaslat tárgysorozatba vételéről.   

A fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence - a kormánypárti frakció  szóvivői - által jegyzett javaslat szerint az elmúlt közel négyéves  időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy gazdaságossági,  költséghatékonysági szempontokra figyelemmel indokolt a négy önálló  gazdasági társaságot - a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-t, a Magyar  Rádió Nonprofit Zrt.-t, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-t és  a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-t - egyesíteni.

Az MLP nem támogatja Lenkovicsot

A Magyar  Liberális Párt szerint nem lehet komolyan venni az Alkotmánybíróság  (Ab) elnökéről döntő parlamenti szavazást, ezért a párt elnöke, a  független képviselő Fodor Gábor nem fogja támogatni a testület élére  jelölt Lenkovics Barnabás megválasztását.  

Fodor Gábor hétfőn sajtótájékoztatón komédiának nevezte a  választást, mert - véleménye szerint - a Fidesz kormányzása alatt az  Ab-t kiüresítették és megszűnt a testület értelme. Az Ab jogkörét az  elmúlt években csökkentették, a testület létszámát viszont úgy  növelték, hogy a Fideszhez egyértelműen kötődő személyeket  választottak alkotmánybírává - mondta.  

Kiemelte: kritikája ezúttal nem elsősorban Lenkovics Barnabás  személyének szól, bár szerinte a jelölt alkotmánybírói tevékenysége  is bírálható.

Az Együtt sem

Az Együtt - A  Korszakváltók Pártja semmilyen körülmények között nem tudja  támogatni az Alkotmánybíróság (Ab) élére jelölt Lenkovics Barnabás  megválasztását, ezért a párthoz tartozó független képviselők ellene  fognak szavazni - jelentette be hétfői, budapesti  sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.  

A képviselő azt mondta, hogy Lenkovics Barnabás  alkotmánybíróként korábban elutasította a kormányt bíráló  beadványokat. A jelölt olyan alapvető kérdésekben, mint például a  tulajdonhoz vagy a sajtószabadsághoz való jog olyan véleményt  képviselt, amelyek az Együtt szerint nem férnek össze a jogállam  elveivel - tette hozzá.  

Szelényi Zsuzsanna közölte: meggyőződése, hogy Lenkovics  Barnabás nem képes visszaállítani az utóbbi években tapasztalható  alkotmányossági hiányosságokat, pedig az Ab elnökének ez lenne a  feladata.

A DK sem

A  Demokratikus Koalíció (DK) nem támogatja Lenkovics Barnabás  alkotmánybírósági elnöki kinevezését.  

"Lenkovics Barnabás korábban kiváló jogász volt, aki az  utóbbi években sajnálatos és érthetetlen okból sokat tett a  jogállamot lebontó Orbán-kormányok hatalmának bebetonozásáért" -  indokolta a párt döntését hétfői közleményében a DK elnökségének  tajga.  

A kommünikében, amelyet az Ab-elnök személyéről szóló parlamenti  szavazást megelőzően juttatott el az MTI-hez Kerék-Bárczy Szabolcs,  az is szerepel: a DK szerint a jelenlegi Alkotmánybíróság nem a  hatalom ellenőrző szerve, hanem annak kiszolgálója, "emiatt teljesen  mindegy, ki a taláros testület elnöke", Lenkovics Barnabásnak pedig  vissza kellene utasítania a felkérést.

Az LMP sem

Az  LMP-frakció tagjai nemmel szavaznak Lenkovics Barnabás  alkotmánybírósági elnöki kinevezésére, az alkotmánybírónak a hatalmi  ágak szétválasztásával kapcsolatos nézete miatt.  

Ezt Schiffer András, a párt társelnök mondta hétfőn, az  Ab-elnök személyéről zajló titkos szavazás alatt tartott  sajtótájékoztatóján.  

Schiffer András emlékeztetett Lenkovics Barnabás korábbi  nyilatkozataira, amelyek szerint számára a hatalmai ágak  elválasztása nem azt jelenti, hogy azoknak egymást akadályozniuk  kellene. Lenkovács Barnabás a hatalmi ágak együttműködési  kötelezettségét is hangsúlyozta - tette hozzá.   

A társelnök mindezt a Fidesz jelenlegi hatalomfelfogásához  tartotta hasonlónak. Szerinte ugyanakkor jelenleg az Ab elnökének  olyan szerepfelfogására lenne szükség, amely "körmére néz a magáról  megfeledkező kormányhatalomnak és a parlamenti többségnek".

Az MSZP pedig bojkottál

Az MSZP  bojkottálja az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökének megválasztásáról  szóló parlamenti szavazást - jelentette be az Országgyűlés  törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn Budapesten  sajtótájékoztatón.  

Bárándy Gergely értékelése szerint a jelölt, Lenkovics  Barnabás alkotmánybíró méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára.  Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági döntéseinek vezérelve: úgy  dönteni, ahogy az Orbán Viktornak a kedvére van - értékelte.  

Az ellenzéki politikus közölte, nem tudnak olyan  Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák  kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé  tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.  

Bárándy Gergely szerint az Ab jelenlegi tagjai közül még mindig  lenne olyan, aki méltó lenne az elnöki poszt betöltésére, akár a  baloldal, akár a jobboldal támogatásával választották meg korábban,  hogy "messzebb ne menjünk, például a jelenlegi elnök, Paczolay  Péter".  

A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság  tagjának öt éve kizárólag olyan embert választanak meg, akit a  Fidesz jelölt. A testületet a Fidesz feltöltötte a saját hűséges  embereivel - jelentette ki. Szerinte Lenkovics Barnabás jelölése  diktátumszerű volt, mivel nem előzte meg egyeztetés.


Előzmények:
Az Országgyűlés mai ülésén az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé választhatja Lenkovics Barnabást, a testület jelenlegi tagját.

A Ház ülése 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával választhatják meg az Ab új vezetőjét.

Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le, a törvényi előírások értelmében utódját három hónappal korábban lehet megválasztani. A parlament az Ab tagjai közül választhatja ki a testület elnökét, akinek személyére Kövér László házelnök tett javaslatot pénteken. Amennyiben a jelenlegi országgyűlési képviselők kétharmada egyetért a fideszes politikus kezdeményezésével, Lenkovics Barnabás lehet az Alkotmánybíróság új elnöke, aki a titkos szavazást követően le is teheti esküjét az ülésteremben.

Az Ab-elnökválasztás után határozathozatalokkal folytatódik az ülésnap, a képviselők döntenek például az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről, a központi címregiszter létrehozásáról, továbbá módosíthatják a jogállási törvényeket.

A hét első ülésnapjának végén a kormány azon törvénymódosító javaslatáról kezdődhet vita, amely létrehozná az Állami Egészségügyi Ellátó Központot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett, továbbá 39 új pszichoaktív anyagot helyezne tiltólistára.

Az Országgyűlés a héten szerdáig ülésezik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem mulasztott a bíróság a Simon-ügyben

A Fővárosi Törvényszék szóvivője szerint a volt szocialista képviselő ügyében a bíróság a zár alá… Tovább olvasom