Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 13°C Még több cikk.

OGY - Szabálysértési törvény: a Fidesz szerint a változások nem a hajléktalanságot szankcionálják

Konrát Károly a javaslat támogatására kérte a frakciókat.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.
19:20 - A Normafa park fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájával, majd részletes vitákkal zárta ülését a parlament szerdán.

Tállai: közösségi használatú parkerdő lehet a Normafa park

A Normafa park fejlesztésével sportközpont, valamint a biztonságos sportolás feltételeinek megteremtése érdekében közösségi használatú parkerdő lehet a főváros XII. kerületében lévő területből. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az erről szóló törvény expozéjában azt mondta, így biztosítható a természeti és lokális értékek megőrzése, helyreállítása.

A lépéssel európai színvonalú sportközpont megvalósítását alapozzák meg, erősítik a belföldi turizmust, és teljes évben kihasználhatják a területet. Az államtitkár jelezte, hogy természetvédelmi, erdővédelmi, valamint építésügyi szabályok és más előírások nem teszik lehetővé a beruházást, ezért hoznak most egy olyan törvényt, amely elhárítja ezeket az akadályokat.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) felszólalásában ez utóbbi lépést kifogásolta elsősorban, szerinte egy önkormányzatnak meg kell felelnie a szabályozási és építési terveknek, szabályoknak, most viszont sarkalatos törvényt írnak egy területre, a lépés pedig - mint mondta - "minimum érdekes" és elfogadhatatlan gyakorlat.

Szél Bernadett (LMP) amellett, hogy megerősítette az előtte felszólaló jobbikos képviselő által elmondottakat, arra is kitért, hogy olyan területen akarják növelni a beépíthetőséget, ahova családok ezrei járnak pihenni. Szerinte inkább szinten kellene tartani vagy csökkenteni ezt a mutatót.

Hozzátette: a javaslat szerint sífelvonó, hóágyú, szánkópálya, tornapálya, klubház, fogadó és parkolóház is lenne a területen, de a beruházás maga fenntarthatatlannak tűnik. Azt kérdezte, készítettek-e környezeti hatástanulmányt, illetve hogy biztosan Natura 2000 védelem alatt álló területen kell-e hóágyúzott sípályákat építeni.

A független Szabó Rebeka szintén a hatástanulmányokat hiányolta, illetve megkérdőjelezte a környezetszennyező hóágyúzás értelmét, mivel a tanulmányok szerint kevés a havas napok száma Normafánál. Azt kérte képviselőtársaitól, hogy ha már "megalomán" beruházást terveznek, akkor figyeljenek a környezeti hatásokra is.

A szocialista Horváth András Tibor azt mondta, a szebb és kulturáltabb környezettel egyetértenek, de ők is hiányolják a hatástanulmányokat és az egyeztetéseket.

Pokorni Zoltán (Fidesz), a kerület polgármestere a kérdésekre úgy reagált: az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján érthető, hogy kétely van az önkormányzatok vagyonkezelési és fejlesztési politikájával kapcsolatban. Elmondása szerint állami és magántulajdon keveredik, illetve sok a műemlék a területen, a régi hóágyúk és felvonók maradványait pedig benőtte a gaz. Közlése szerint sokan kérték, hogy tegyék rendbe a területet. A cél a régi épületek felújítása és minél kevesebb új építése - mondta Pokorni Zoltán, hozzátéve: síparadicsom nem lesz a területből, mert arra alkalmatlan, nem fog több ezer turista oda látogatni, és új szállodák sem lesznek, de a helyiek a gyerekeket meg tudják tanítani síelni.

További cél a kötöttpályás közlekedés fejlesztése a fogaskerekű meghosszabbításával, és új parkolót is kijelölnek a hegy lábánál. Pokorni Zoltán a sarkalatos törvényt azzal indokolta, hogy a célokat a Pilisi Parkerdőn és a BKV-n nem tudta "átverni", mivel nagyon bonyolult a szabályrendszer, ezért kérte a kormány segítségét. Hozzátette: "valóban furcsa" a helyzet, más megoldást is el tudott volna fogadni.

Tállai András a vitában elhangzottakra úgy reagált: mivel a főváros nagy jelentőségű területéről van szó, ezért egyedi megközelítést kíván.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Folytatódó vita az ötödik alkotmánymódosításról

Az alaptörvény ötödik módosításának részletes vitájában szocialista és jobbikos képviselők ismertették írásban korábban benyújtott módosító javaslataikat. Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában azt mondta, továbbra is azt szeretnék elérni, hogy szabjanak határidőt az Alkotmánybíróság határozatainak meghozatalához.

Lendvai Ildikó (MSZP) arról a módosító javaslatról beszélt, amely meggátolná, hogy az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket az alaptörvény módosításával próbálja elfogadtatni a jelenlegi kormánytöbbség.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában azt mondta, egy alkotmányos jogállamban az Alkotmánybíróság nem korlátozhatja, csak ellenőrizheti az alkotmányozó hatalmat, ezért nem tudják elfogadni a Lendvai Ildikó által említett javaslatot.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló és azzal összefüggő törvények módosításáról, valamint a villamos energiáról és földgázról szóló törvények módosításának részletes vitájában nem volt érdemi hozzászólás.

Napirend után nem senki nem jelentkezett felszólalásra, így az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a szerdai ülésnapot, és jövő hétfőre összehívta az Országgyűlés következő ülését.

17:18 - A Fidesz szerint a változások nem a hajléktalanságot szankcionálják, míg a Jobbik arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanokat nem lehet homogén egységként kezelni - egyebek között ezek hangzottak el szerdán a parlamentben a szabálysértési törvény módosításának általános vitájában.

Fidesz: a módosítás nem a hajléktalanságot szankcionálja

Vas Imre (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jogszabály változásával nem a hajléktalanságot, mint élethelyzetet szankcionálják, mert attól, hogy valaki hajléktalan, még nem követ el szabálysértést. Hozzátette, hogy a módosítás az alaptörvény garanciális szabályait is figyelembe veszi és definiálja az életvitelszerűen megvalósuló közterületen való tartózkodást.

Ez viszont csak akkor lehet jogellenes, ha az életvitelszerűen megvalósuló közterületen való tartózkodás a helyi önkormányzat rendeletében bemutatott, kihirdetett és alkotmányos szempontok figyelembe vételével kijelölt közterületen valósul meg. Emellett annak a feltételnek is meg kell felelni, hogy az elkövető a hatóságok felkérésére ne hagyja el a területet.

Jobbik: nem lehet homogén egységként kezelni a hajléktalanokat
Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, a hajléktalanokra nem lehet homogén csoportként tekinteni. Hangsúlyozta, vannak akik önhibájukon kívül kerülnek ebbe a helyzetbe és mindent megtesznek, hogy kimozduljanak onnan. Hozzátette: számukra a társadalomnak minden segítséget meg kell adni.

Arra is kitért, hogy eközben vannak olyanok, akik semmit sem hajlandóak tenni élethelyzetük megváltoztatásáért. Nekik azt kell üzennie a társadalomnak, hogy a toleranciának is vannak határai - jelentette ki.

Lehetnek olyan területek, ahol a közösség érdekében kell megtiltani viselkedési formákat, mert azok sem a turisztika, sem pedig a városban élők szempontjából nem jelentenek előnyt - mondta. Arra viszont törvényi garanciát kell teremteni, hogy ne lehessen egy egész várost ilyen célra kijelölni - tette hozzá.

A tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés kérdése viszont túlmutat a hajléktalanság kérdéskörén - hívta fel a figyelmet. A szabály akár kiterjedhet a gyülekezési jog körébe tartozó építményekre, például egy rendezvény színpadára - mondta.

LMP: a kormány szégyellje magát

Schiffer András (LMP) szerint a Fidesznek szégyellnie kellene magát a javaslat miatt. Az ellenzéki politikus szerint a javaslat egyrészt megalázza a hajléktalanokat, másrészt viszont nem oldja meg a problémát. Az LMP szerint a megoldás érdekében egy jól működő szociális bérlakás-programot kellene indítani.

Az LMP frakcióvezetője szerint a javaslat nem felel meg az alaptörvényi rendelkezéseknek, ráadásul a kormány szankcionálással próbál megoldani egy társadalmi krízist.

Frakciótársa, Vágó Gábor felszólalásában felolvasta a Város mindenkié csoport nyílt levelét, amely a javaslat elutasítására kérte az országgyűlési képviselőket.

A kormány a javaslat támogatását kérte

Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra megköszönte a bizottságok és a kormánypárti felszólalók támogatását. Az ellenzéki felvetésekre reagálva leszögezte: az önkormányzatoknak csak korlátozott joguk lesz a jogszabály alkalmazására. Emellett megerősítette, hogy nem az élethelyzetet büntetné a javaslat. Hangsúlyozta azt is: a kormány egyeztetett a javaslatról.

Végül az államtitkár a javaslat támogatására kérte a frakciókat.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

15:25 - A hajléktalanságról és az utcán élés tilalmáról vitáztak a képviselők szerdán a parlamentben a szabálysértési törvény módosításának általános vitájában.

Kontrát: a kormány célja nem a hajléktalanság büntetése

A kormány célja nem a hajléktalanság büntetése, azonban a hajléktalanság, mint élethelyzet nem ok arra, hogy megnehezítsék a többi, nem hajléktalan ember életét - jelentette ki Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában.

A kormány törvényjavaslata alapján az önkormányzatok egyes közterületeken megtilthatnák az életvitelszerű tartózkodást, vagyis ezekről a helyekről kitilthatnák a hajléktalanokat.

Fidesz: alkotmányos kötelezettségét teljesíti a jogalkotó

Gajda Róbert (Fidesz) közölte: a törvényjavaslattal alkotmányos kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés. Szólt arról, hogy a korábbi kormányok féltek a probléma kezelésétől, és úgy vélte: bár a kormányzat nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) kritikájával, mégis figyelembe vette. Rámutatott arra is: az Ab rögzítette, hogy a közrend védelme lehet olyan alkotmányos érdek, amelyre hivatkozva szankciót írhat elő a jogalkotó.

Hangsúlyozta: törekszenek arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit az állam biztosítsa. Mint mondta, az illegális árusok is közegészségügyi gondot jelenthetnek, ezért ezt a problémát is kezelni kell.

Az ugyancsak fideszes Kovács Péter arról beszélt, hogy a budapesti hajléktalanszállókon több a férőhely, mint ahány hajléktalan van.
Az MSZP nem fogadja el a változtatást

Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta: elsősorban az emberséggel, az irgalommal kapcsolatos, és nem jogi kérdésnek tartja a hajléktalanságot.
Közölte: egyetért a szándékkal, hogy ne legyen hajléktalan ember az utcákon, mert nem emberhez méltó az utcán élés, de szerinte a segítésnyújtás a megoldás, és nem a tiltás.

Kifogásolta, hogy akkor is büntetendő lehet a közterületen élés, ha más szabálysértést a hajléktalan nem követ el.

Bírálta azt is, hogy az Ab kritikájára nem a törvény szellemét változtatta meg a kormányzat, hanem az alkotmányt. Szerinte belső ellentmondásai is vannak a törvénynek, amelynek részleteit abszurditásnak nevezte.

KDNP: a család erősítésével csökkenthető a hajléktalanok száma

Lukács Tamás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanszállókon élő férfiak jelentős része válás miatt került oda, és bírálta, hogy léteznek olyan jogvédő szervezetek, amelyek csak a családtól való eltiltásban közreműködnek, az elvált apák lakhatását azonban nem segítik.

Feltette a kérdést: a családot "szétverni" szándékozó jogvédő szervezetek vajon nem a hajléktalanok számának növekedését szolgálják? Azt mondta, ha sikerül megerősíteni a családokat, akkor kevesebb hajléktalan lesz, ezért szerinte kísérletet kell tenni erre.

Szólt arról, hogy vannak abszolút emberi jogok, de korlátozhatóak is. Ez utóbbi feltételét az emberi jogi egyezmény rögzíti - mondta, hozzátéve: a tárgyalt jogszabály "tökéletes másolata" az egyezménynek. Mint mondta, az emberi jogok konkuráló jogok, és azoknak is vannak jogaik, akik például egy játszóteret szeretnének rendeltetésszerűen használni.

LMP: lakhatást kell biztosítani a hajléktalanoknak

Szociális problémának nevezte a hajléktalanságot az LMP-s Vágó Gábor, hangsúlyozva: ennek orvoslásához bérlakás-építési programra van szükség, mert olcsóbb és racionálisabb lakhatáshoz segíteni a fedél nélküli embereket, mint ellátórendszert működtetni.

Kontrát: az a cél, hogy minden hajléktalannak legyen fedél a feje felett
Kontrát Károly belügyi államtitkár az ellenzéki bírálatokra válaszul elmondta, nem az a célja a kormánynak, hogy kisöpörje a hajléktalanokat a városokból, hanem hogy mindegyiküknek legyen fedél a feje felett, és egyúttal tartsák be a törvényeket.

Vágó Gábornak válaszolva azt mondta, ahhoz, hogy később segíteni tudjanak a hajléktalanoknak, előbb el kell érniük, hogy egyikük se fagyjon meg az utcán. Szerinte ezt segíti az előterjesztés.

Jobbik: rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni a problémát

A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta: közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból, valamint a város élhetőbbé tétele miatt is indokolt lehet fellépni a hajléktalanokkal szemben. Hozzátette, akár drasztikus megoldások is elfogadhatók, de rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni a problémát.
Szociális és egészségügyi kényszerintézkedésekre van szükség, nem rendészetiekre - jelentette ki.

Életszerűtlennek nevezte, hogy a magukról nem tudó hajléktalanok elvégezzék a rájuk kiszabott közérdekű munkát vagy kifizessék a büntetést. Így marad az elzárás - folytatta -, ami pénzbe kerül az államnak, majd a hajléktalan visszamegy az utcára. Szerinte a javaslat valójában kampánycélból született.

Elmondta: a Jobbik különbséget tenne utcalakók és fedélnélküliek között. Előbbieket olyan deviáns embereknek nevezte, akik a legalapvetőbb társadalmi normákat sem tartják be, berendezkedtek az utcán élésre, így velük szemben elfogadható a hatósági fellépés. A fedélnélkülieket viszont reintegrálni lehet a társadalomba, ha segítenek nekik - tette hozzá.

12:40 - A termelés alá vont mezőgazdasági területek megőrzését célozza a termőföld-törvény módosítása, amelynek általános vitáját szerdán folytatta le az Országgyűlés.

Budai: a mezőgazdasági hasznosítást célozza a változtatás

A termőföld védelmét, mezőgazdasági hasznosítását célozza az erről szóló törvény módosítása, amely pontosítja a művelés alól kivont területek rekultivációjával kapcsolatos szabályokat, a földvédelmi járulék, a bírságok, valamint a minősítési szolgáltatási díjakat - mondta a módosítás expozéjában a vidékfejlesztési tárca államtitkára.

Budai Gyula a termőföld védelmének fontosságát hangsúlyozva kitért arra, hogy az elmúlt öt évben évente mintegy négyezer hektárnyi mezőgazdasági területet vontak ki a termelés alól, mert ott más beruházásokat valósítottak meg. Emlékeztetett az alapvető jogok biztosának megállapításaira is, amelyek szerint a termőföld védelmének garanciális eszközei nem kielégítőek, valamint a bányaterületek, kavicsbányák esetében átfogó szabályozásra van szükség.

Beszámolt arról, hogy a változtatás rendezi az ipari szerencsétlenséggel kapcsolatos kárrendezés szabályait, a külfejtéssel kapcsolatos földvédelmet, valamint azt, hogy a használaton kívüli, zártkerti ingatlanokat hogyan vonhatja be az önkormányzat a szociális földprogramba. Budai Gyula hangsúlyozta: a termőföld helyreállítása a károkozó felelőssége.

A szabályozás szigorítja a belterületbe vonás feltételeit - folytatta -, de megkönnyíti a már beépített területek belterületbe vonását, emellett részletesen rögzíti azokat a szabályokat, amelyek mentén az ingatlanügyi hatóságnak az eredeti állapot helyreállítása mellett kell döntenie.

Obreczán Ferenc (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a szikesedés, sivatagosodás vagy más talajpusztulás is csökkenti a megművelhető területeket, amely az elmúlt száz évben negyedével csökkent, miközben a lakosság száma emelkedett.   
 
   
Az MTI felvételei.
Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy valós "földéhség", azok részéről akik szeretnének foglalkozni vele, eközben olyanok kezében van föld, akik semmit nem kezdenek vele.

Az ellenzéki politikus szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a külterületi szabályokat belterületen is alkalmazni kellene - rögzítette.

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvény jelentős részével egyetértenek, és meg fogják szavazni azt. Ugyanakkor a hiánypótló és előremutató passzusok mellett vannak olyan pontok, amelyet építő kritikával lehet illetni. Megjegyezte: szemérmesen szemet hunynak afölött, hogy a helytelen művelés milyen károkat tud okozni a talajban.

Képviselőtársa Magyar Zoltán azt mondta, hogy a kevés olyan törvény közé tartozik a javaslat, amelyet konszenzussal fognak elfogadni. Itt volt az ideje, hogy foglalkozzanak azzal az évi 4000 hektárral, amely "elvész" a termelésből - jegyezte meg.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) azt mondta, hogy azon a területen amit kivontak 1,6 millió kalászos teremne. Mindenképpen fontos és üdvözlendő a tendencia, amit a törvény meghatároz - közölte, és hangsúlyozta a kultúrnövények és gyommentesség fontosságát is. A KDNP a törvény megszavazását javasolja - jelezte végül.

Ángyán József (független) szerint ha a földet nem tudják a következő generációknak megőrizni, nagy baj lesz. A szigorító lépéseket üdvözölte, de aggályosaknak tartotta az enyhítő szabályokat. Példaként említette a belterületbe vonás kérdését, ami a földek árbeli különbségét jelentősen megnöveli majd, és lehetőséget kínál spekulációkra is.

Üdvözölte azokat a pontokat, amelyek megakadályozni igyekeznek, hogy a korábban művelt területeket elhagyják. Fontosnak tartotta, hogy a talajt úgy és arra használják, amire valóban alkalmasak. A bányaművelés és a földterületek kivonásánál ugyanakkor még szigorúbb szabályozást tartana szükségesnek.

Lényegesen nagyobb illetéket kellene kivetni, ha művelési ágváltásról van szó - mondta egyetértve Varga Gézával.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában kiemelte: a földvédelem és a vidéki közösségek védelmének nagyon fontos eleme, hogy a közösségek kezében maradjon a termőföld. Annak megművelését azonban hosszú távon is biztosítani kell, ezért a kormánypárti politikus fontosnak tartja, hogy az általános oktatásban az agrárismeretek tanításának bevezetésével el kell terjeszteni az alapvető ismereteket. Szerinte ha a javaslat csak kismértékben is szolgálja a kívánatos magyar agrárreformot, akkor mindenkinek jó szívvel támogatnia kell ezt.

V. Németh Zsolt (Fidesz) is azt emelte ki, hogy a jelenleg nem hasznosított földterületeket a helyi közösségek hasznosításába kell adni. Emellett szerinte fel kell értékelni a helyben termelt terményeket, amelyek egyik legfontosabb terepei lehetnek a zártkertek.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) felszólalásában több példán keresztül is bemutatta, hogy sok külföldi befektető számára könnyen megkerülhetőek a hatályos magyar szabályok és ezen a mostani törvényjavaslat sem változtat.

Schiffer András az LMP frakcióvezetője ismertette: alapvetően egyetértenek a most tárgyalt javaslattal, de a kormány agrárpolitikájával és az ehhez szükséges törvénykezéssel nem. Feltette a kérdést: "milyen megoldási javaslatai vannak a kormánynak arra, hogy a spekuláns tőkét kiseprűzze az országból és megóvja a közösségeket?"

Budai Gyula a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: nem szakmai vita zajlott, hanem az egyes képviselők a pártjuk álláspontját ismertették. Hangsúlyozta: sem az LMP, sem a Jobbik a mai napig egyetlen javaslatot sem tett le az asztalra az általuk felvetett problémákra. Szerinte pedig ezen törvényjavaslat esetében szakmai vitát kellene lefolytatni és erre kérte a képviselőket is.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János (Fidesz) az általános vitát elnapolta.


Előzmények
A Ház ülése reggel 9 óra 30 perckor, korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitára bocsátásával kezdődik.

Elsőként a termőföld védelmével összefüggő, még júniusban benyújtott kormányzati törvénymódosításokat tárgyalja a parlament, majd Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslatáról kezdődhet vita, amelynek alapján az önkormányzatok egyes közterületeken megtilthatják az életvitelszerű tartózkodást, vagyis ezekről a területekről kitilthatják a hajléktalanokat. Az előterjesztés alapján "az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás" csak akkor jogellenes, ha az a helyi önkormányzat rendeletében kijelölt közterületen valósul meg, illetve a hajléktalanok felszólításra nem hagyják el a területet. A szabálysértőket közérdekű munkára kötelezhetik, és ha ezt nem vállalják, pénzbírságot is kaphatnak, helyszíni bírságot azonban nem.

Ezt követően a belügyminiszter egy másik, a Normafa park fejlesztését megalapozó indítványáról kezdődik vita. Pintér Sándor javaslata egy elsősorban a sí népszerűsítésére törekvő, európai színvonalú sportközpont kialakítását tenné lehetővé.

Az ülésnap további részében a héten tárgyalni kezdett előterjesztések tárgyalása folytatódik a részletes vitákkal. Így ismét napirendre kerül az alkotmány ötödik módosítása, a képviselők ezúttal módosító indítványaikat ismertethetik.

A hétfői általános vitában Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár azt mondta, a változtatásokkal nyugvópontra juthatnak az alaptörvénnyel kapcsolatos viták, míg az ellenzéki felszólalók egyebek mellett a kabinet alkotmányozási gyakorlatát bírálták, amiért rövid időn belül ötödik alkalommal kell módosítani a tavaly hatályba lépett alaptörvényt.

Az ötödik alkotmánymódosítás új szövegét augusztus végén nyújtotta be a kormány azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakában nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.

Olvasóink írták

  • 2. oxana 2013. szeptember 11. 11:20
    „1. pozdorja

    Na erre én is kiváncsi vagyok. Eszembe jutott, talán munkát, lakást kínálnak nekik? Agyon ne csapjatok.”
  • 1. pozdorja 2013. szeptember 11. 08:33
    „Még mindig nem tudom mivel fogják rávenni a hajléktalanokat, hogy ne menjenek "tiltott" területre.
    Megbüntetik őket? Nem tudják behajtani.
    Lecsukják? Örül hogy kap kaját meg van egy ágya.
    Esetleg sokkolóval kergetik el, vagy megverik?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Devizahitelek: Matolcsy nem támogatná az egy lépésben történő átváltást

A nem teljesítő hitelek aránya idén június végén már 21 százalék volt, abszolút számban kifejezve ez 731 milliárd forint. Tovább olvasom