Kisalföld logö

2017. 11. 22. szerda - Cecília 4°C | 11°C Még több cikk.

OGY - Quaestor-botrányról, agrártámogatásokról, női esélyegyenlőségről

Továbbá az útdíjról, Sopron fejlesztéséről és Nyírő József újratemetéséről is szó volt a parlament keddi ülésén.

1. rész

A  munkabérekről, a brókerbotrányról, a földgázellátásról és a  vasárnapi tapolcai időközi országgyűlési választásról volt szó  kedden napirend előtt az Országgyűlésben.   
    
Bejelentések  

Az elnöklő Sneider Tamás bejelentette, hogy Áder János  köztársasági elnök átiratban tájékoztatta az Országgyűlést Vízkelety  Mariann, az Igazságügyi Minisztérium új államtitkárának április  1-jei hatállyal történő kinevezéséről.   

LMP: csökkenteni kell a dolgozói szegénységet  

Schiffer András (LMP) elmondta, múlt héten a dolgozói szegénység  csökkentése érdekében egyeztetést kezdeményeztek a pártokkal, az  LMP-nek pedig vannak javaslatai is. A nettó minimálbér érje el  legalább a létminimum szintjét; vezessék be a többkulcsos  adórendszert; a családi adókedvezmény a felsőoktatásban tanuló  gyermek 24 éves koráig járjon; a közszférában legyen béremelés -  ismertette ezeket. Hozzátette: javasolják az alapvető, helyben  termelt élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését.  

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai  államtitkára úgy fogalmazott: azzal talán a képviselő is egyetért,  hogy a szegénység ellen úgy lehet küzdeni, ha több munkahely van. 23  éve nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, döntő  többségük a versenyszférában dolgozik - mutatott rá. Hozzátette: az  utóbbi négy évben csaknem 11 százalékkal nőtt a fizetések reálértéke  családi adókedvezménnyel, kedvezmény nélkül 5,2 százalékkal.  

Reményét fejezte ki, hogy a gazdaság teljesítőképességének  növelésével lehet majd a béreket emelni.  

MSZP: távozzon Szijjártó és Fazekas!  

Harangozó Tamás (MSZP) a brókerbotrány, a Quaestor-ügy kapcsán  sürgette a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, az MSZP  ezzel kapcsolatos javaslatának elfogadását. Szerinte ha mindez a  szocialista kormányok alatt történt volna, akkor "a Jobbik és a  Fidesz összefogásával már lángolna Budapest".  

Elmondta, a két érintett kormánytag, Szijjártó Péter  külgazdasági és külügyminiszter, illetve Fazekas Sándor  földművelésügyi miniszter politikailag már megbuktak. A kérdés az,  hogy jogilag mikor vonják felelősségre őket - firtatta, egyben a két  miniszter lemondását sürgette.   

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti  államtitkára szerint biztos nyelvbotlás volt, hogy az ellenzéki  képviselő a Buda-Cash ügyfeleiért nem aggódik. Azt kérdezte, miért  csak a Quaestor 31 ezer ügyfeléért aggódik, talán csak nem azért,  mert a Buda-Cash-ügy ezer szálon köthető a MSZP-hez?  

Jelezte, hogy a Quaestor kisbefektetőinek pénzét - hatmillió  forintig - kifizeti a Befektető-védelmi Alap. Szóvá tette, hogy a  két minisztert egymással teljesen ellentétes magatartás miatt  akarják lemondatni.  

A KDNP a gázellátásról érdeklődött   

Földi László (KDNP) azt tudakolta, milyen tapasztalatokkal  zárult a téli időszakban a hazai gázellátás, illetve mit tett a  kormány a biztonságos földgázellátás érdekében. Kiemelte, hogy az  elmúlt időszakban számos tároló került állami kézbe.  

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi  államtitkára kijelentette: az idei fűtési szezonban a folyamatos  földgázellátás mindvégig garantált volt, és emellett Magyarország  jelentősen hozzájárult Szerbia és Ukrajna ellátásához is.  

Ismertette: az energiahivatal adatai szerint 2014. december 1.  és 2015. március 15 között 4,1 milliárd köbméter gáz fogyott, ez  0,22 köbméterrel több mint az egy évvel korábbi. Jelezte, a  tárolókban több mint egymilliárd köbméterrel több gáz volt a  betárolási időszak végén, mint 2013-ban a legmagasabb töltöttségi  szint esetén. 2015. március végén közel 1,5 milliárd köbméter  földgáz volt a tárolókban - mondta.  

Jobbik: a tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el  

Volner János (Jobbik) a tapolcai választás kapcsán beszélt  arról, hogy az elmúlt 25 évben a Fidesz és az MSZP egymás között  "adta-vette", cserélgette a hatalmat. "Holló a hollónak nem vájja ki  a szemét" - idézte a közmondást, hozzátéve, hogy ezért nincs  elszámoltatás soha. Elmondta, ezt a kétpólusú rendszert a Jobbik  2010-ben törte meg középpártként.  

Azon véleményének adott hangot, a tapolcai választás  eredményétől tart a Fidesz, a választás pedig a Jobbik és a Fidesz  között dől el, a baloldalra leadott szavazatok pedig elvesznek.  

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára  visszautasította, hogy a jobbikosok folyamatosan egybemossák az  MSZP-SZDSZ-koalíciót és a Fidesz-kormányt. Szerinte a Jobbik  jelöltje nyíltan rasszista, antiszemita tartalmakat oszt meg az  interneten, majd aztán hazudik erről. Az államtitkár Vona Gábor  Jobbik-elnököt elhatárolódásra kérte.  

A politikus a baloldali jelöltet egy régi szakszervezeti  kádernek tartotta, aki a Mal Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként nem  ragadta meg a lapátot és nem állt ott az első sorban a  vörösiszap-katasztrófa idején.  

A Fidesz-KDNP-jelöltjét, Fenyvesi Zoltánt ajánlotta a választók  figyelmébe. Mint mondta, nem a Fidesz, hanem magyar demokraták  rettegnek a Jobbik győzelmétől.  

Fidesz: a kormánypárti jelölt a legalkalmasabb képviselőnek  

Gulyás Gergely (Fidesz) a tapolcai választás tétjének azt  tartja, hogy a térségben élők érdekeit ki fogja képviselni. Szerinte  a kormánypártok jelöltje kiemelkedően a legalkalmasabb arra, hogy a  környékbeliek érdekeit az Országgyűlésben képviselje.  

Fenyvesi Zoltánnak köszönhető, hogy már jelöltként elérte, hogy  az egészségügyi kormányzat korrigálja egy döntését, és ezért 2,3  milliárd forintos támogatást kap a tapolcai kórház - mondta. Majd  megismételte az L. Simon László által megfogalmazott kifogásokat az  ellenzéki jelöltekről.  

L. Simon László is a térség egészségügyi ellátásának  fejlesztését emelte ki válaszában.

Fotók

2. rész

A  Quaestor-botrányról, az agrártámogatásokról, a női  esélyegyenlőségről és a balmazújvárosi hulladéktárolóról volt szó a  kérdések között kedden az Országgyűlésben.   
    
MSZP: hogyan kerülhetett 10 milliárdnyi közpénz a Quaestorhoz?  

A szocialista Burány Sándor azt kérdezte: hogyan kerülhetett 10  milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte,  hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona egy szerződés alapján ide  került, azt azonban nem tudni, pontosan mekkora ez az összeg. A  költségvetési adatok szerint legalább három, de akár hatmilliárd  forintot is Tarsoly Csabának adhattak, és emellett a külügyi tárca  mintegy négymilliárdnyi államkötvénye is érintett. Azt kérdezte,  milyen megfontolásból bíztak offshore-hátterű magáncégre közpénzt,  mit nyertek ezzel, mert Magyarország csak vesztett. Mekkora  közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit  terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a  külügyi tárca elveszítette, ezzel az országot károsítva - sorolta  kérdéseit.  

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta,  csodálkozik, hogy a Buda Cash-ről egy szó sem esik, biztos nem  azért, mert ott a szocialista pártnak kiváló kapcsolatai lehettek,  hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan  kártalanították.   

Reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32  ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap  (Beva) döntésének megfelelően megkapja azt az összeget, amivel  "kockáztatott" és amiben kárt szenvedett. Hozzátette: egyetlen  jelentős tétel van a kockáztatás szempontjából, az Magyar  Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárdos kölcsöne. Nagy érdeklődéssel  várja, hogy a képviselő a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában,  Erős Jánosnak, az MFB egykori vezetőjének felteszi a kérdést, miért  adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot - mondta.  

A Jobbik az agrártámogatásokról  

Magyar Zoltán (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár még  az előző ciklus agrártámogatásaival is tartoznak, ugyanakkor már az  új uniós ciklus támogatásaival is problémák vannak. A zöldítés  következtében az őszi vetést sok helyen ki kell szántani, ugyanis az  új szabályok értelmében többet kell teljesíteni ugyanazért az  összegért a gazdálkodóknak.   

Azt kérdezte: a szaktárca miért nem tájékoztatott időben?  

Nagy István államtitkár úgy fogalmazott válaszában: "nem, nem és  nem". A képviselőnek a kérdése is olyan félrevezető, amit  határozottan vissza kell utasítani - jelentette ki. Az érintett  gazdák az őszi betakarítás után másodvetéssel is meg tudnak felelni  a feltételeknek - rögzítette, hozzátéve: egy gazdálkodónak sem kell  kiszántani egyetlen hektárt sem.  

LMP a női esélyegyenlőségről  

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kormány  szembeállítja a családpolitikát a női nemi esélyegyenlőség  kérdésével. Teljesen elzárkóznak még a szóhasználattól is, az  intézményrendszer az elmúlt években leépült, az Egyenlő Bánásmód  Hatóságot legyengítették, a nemzetközi egyezményekben foglalt  vállalások nem teljesülnek - sorolta. Azt kérdezte: mikor és hogyan  akarja a nemek egyenlősége terén vállalt kötelezettségeit a kormány  teljesíteni?  

Rétvári Bence államtitkár közölte: a kapcsolati erőszak mint  tényállás bekerült a Btk-ba, ezt 20-25 éve más kormányok bár  megtehették volna, mégsem tették. Kitért arra is, hogy 2012  februárjában emberi jogi munkacsoport alakult, amely évente többször  ülésezik és ennek nőjogi tematikus munkacsoportja is működik. A  fenti kérdéseket folyamatosan napirenden tartják, a Btk. módosítását  is itt vitatták meg.  

A Fidesz a balmazújvárosi hulladéktároló felszámolásáról  

Tiba István (Fidesz) arról érdeklődött, mikorra számolják fel a  balmazújvárosi veszélyes hulladéktárolót, milyen módon végzik a  felszámolást és a kármentesítést. A tárolóban a környezetvédelmi  előírásoknak nem megfelelő a tárolás, ezáltal számos veszélyes  hulladék kerülhet a földbe, és a talajvízbe. A telep közelében pedig  a lakott terület mellett állattartó és mezőgazdasági terület is  található - jegyezte meg.   

Nagy István államtitkár közölte: március 18-ai döntésével a  kormány 400 milliót biztosított a elszámolásra, amely még idén  megtörténhet. A hátrahagyott környezeti károk felszámolhatók  lesznek, és megelőzhetővé válik egy fenyegető környezeti katasztrófa  is - jelezte. Hozzátette: a forrás felhasználáshoz nyílt  közbeszerzést kell lefolytatni, aminek várható ideje 3-4 hónap. A  nyertes első ütemben valamennyi hordót előkészíti, ha kell,  átcsomagolja és a veszélyes hulladékot ártalmatlanításra  elszállítja. A fő cél, az ott élők biztonságának megőrzése -  jelezte.   

MSZP: a brókerbotrány aláássa a pénzügyi szektorral kapcsolatos  bizalmat  

Tóth Csaba (MSZP) szintén a brókerbotrányból beszélt, amely  szerinte aláássa a pénzügyi szektorral és felügyelettel kapcsolatos  közbizalmat is. Az egyes tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt  és értékpapírt tartottak a Quaestornál - mondta, és felidézte: a  kormányfő egy hete még nem tudta megmondani, pontosan mekkora  közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Joggal merül fel a kérdés,  milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen  rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? - firtatta.  

Lázár János közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénz  bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz. Arra  bíztatta a képviselőt, hogy nézzen utána, miért kellett ennyi  közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. Önök  kockáztattak, ugyanakkor a külügyi tárca az állampapírokat  visszakapta, s kamat azért nem jár, mert egyoldalúan mondta fel a  szerződést. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a  kormánynak, a nemzeti banknak és minden érintettnek - így a  Quaestornak is - közösen kell döntenie, és a felelősséget viselnie -  fogalmazott.

Fotók

3. rész

Az útdíjról,  Sopron fejlesztéséről és Nyírő József újratemetéséről is szó volt a  kérdések során a parlament keddi ülésén.   
    
A Jobbik a röszkei határátkelő útjának fizetősségét firtatta  

A jobbikos Szávay István azt kifogásolta, hogy az útdíj  bevezetésével a röszkei határátkelőnél is fizetős lett az út, az  első lehajtó pedig csak 450 méterre van. Értékelése szerint ez  értelmetlen sarcot jelent a látogatóba érkező délvidéki magyaroknak,  ezért azt kérdezte: az útszakasz miért maradt fizetős.  

Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár válaszában  kifejtette, hogy az útdíjjal egyenlő feltételrendszert alakítottak  ki, s az éves matricáért az érintettek az egész megye lehetőségeit  igénybe vehetik. Megjegyezte: a délvidéki magyarok nem jelezték,  hogy pozitív diszkriminációra lenne szükségük, az országban élőkkel  azonos feltételek vonatkoznak rájuk.  

LMP: mikor kapnak béremelést a pedagógusok munkáját segítő  munkatársak?  

Az LMP-s Ikotity István arról beszélt, hogy a pedagógusok  munkáját segítő munkatársak jövedelme 2008 óta nem változott. Azt  kérdezte, hogy valóban csak a szeptemberre ígért egyszeri béren  kívüli juttatásra telik csupán, s ebből kimaradnak-e az óvodában  dolgozók. Azt firtatta: az érintettek mikor kapnak valódi, érdemi  béremelést.  

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában  kifejtette, hogy a legnagyobb csoportot képviselő pedagógusok  érezhető béremelést kaptak és kapnak, szeptember 1-jétől pedig  kiterjed az életpályamodell és illetményemelés azokra is, akik  pedagógus végzettséggel rendelkeznek, de nem abban a munkakörben  dolgoznak. A pedagógus végzettséggel nem rendelkezőkkel folyamatosak  a tárgyalások, s idén nekik is szeretne a kormány plusz juttatást  adni - tette hozzá.  

Fidesz: hogyan segíti a kormány Sopron fejlődését?  

A fideszes Manninger Jenő a Modern Városok programot méltatta, s  jelezte, hogy a kormányfő és a város által aláírt megállapodás  lehetővé teszi a kétszer két sávos M85-ös megépítését, a barokk  belváros megújítását és a Fertő-tavi világörökségi terület  fejlesztését. Kitért arra is, hogy jelenleg van különbség a hazai és  az osztrák infrastruktúra között, s cél, hogy a továbbiakban ne  legyen színvonalcsökkenés a határon átlépve.  

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezer éves  adósságnak nevezte Sopron bekötését a gyorsforgalmi hálózatba és  megerősítette a megállapodásban foglaltakat, jelezve, hogy azokat  szerdán tárgyalja a kormány. Célként jelölte meg, hogy mind a 23  megyei jogú várossal megállapodjanak, a települések pedig a  korábbinál innovatívabb kezdeményezésekre fordítsák az uniós  fejlesztési forrásokat. Szólt arról is, hogy a kormány ugyancsak  szerdán hagyhatja jóvá a közlekedésfejlesztések gyorsításáról szóló  csomagot, amely több ezer milliárd forintnyi beruházást indíthat.  

MSZP: miért kellett tárgyalni a Quaestorral?  

A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett  megfontoltságra lett volna szükség a Quaestor-ügyben. Értékelése  szerint a kormány saját mesét gyárt, hogy mentesítse magát a  felelősség alól. Felvetette azt is, hogy a miniszterelnök hogyan  válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-i levélre és miért kellett  tárgyalni azzal a brókercéggel, amely kifosztotta az embereket.  

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a  Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, hogy Orbán Viktor  február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és  Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően  megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa  ugyanakkor még kérdéses. Felvetette: utóbbinél régi rossz  gyakorlatról lehet szó, mert az előző kormányok alatt is 2,8  milliárd forintot tartottak brókercégnél.  

Jobbik: van szándék Nyírő József újratemetésére?  

A jobbikos Farkas Gergely Nyírő József újratemetéséről  érdeklődött, nemzeti ügynek nevezve azt. Értékelése szerint ez nem  szimpátia- vagy ideológiai kérdés, hanem kegyeleti. Azt is firtatta,  hogy hol őrzik az erdélyi magyar író hamvait.  

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában  felidézte, hogy Nyírő József elbúcsúztatására már sor került. Az  újratemetést a Székelyudvarhelyért Egyesület kezdeményezte, azonban  ez után hosszú jogi procedúra következett. A jobbikos képviselőt  arra kérte, hogy a részletekről az egyesületnél érdeklődjön, s azt  is jelezte, hogy nem tudja, hol vannak a földi maradványok.

Fotók

4. rész

A kórházak  adóssága, a Quaestor-ügy, a levéltárak helyzete és a moszkvai  vízumkiadás is téma volt kedden a parlamentben, a kérdések között.   
    
LMP: hol tart a kórházátszervezés?  

Ikotity István, az LMP képviselője arról érdeklődött, hol tart a  kórházátszervezés, mi a helyzet a kórházak adósságállományával,  amely megközelítheti a 90 milliárd forintot, miközben a  költségvetésben csak 60 milliárdot szánnak a lejárt tartozások  rendezésére.  

Révtári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)  parlamenti államtitkára válaszában megerősítette a rendelkezésre  álló 60 milliárd forintos költségvetési keretet, amelyből -  ismertette - azok az egészségügyi intézmények kaphatnak, amelyek  vállalják, hogy nem termelik újra az adósságukat.  

MSZP: a Varga-jelentés alapján döntött-e a külügy, hogy kiveszi  a közpénzt a Quaestorból?  

Az MSZP-s Varga László a Külgazdasági és Külügyminisztériumot  (KKM) kérdezte arról, mit tartalmazott a brókerüggyel összefüggésben  készült nemzetgazdasági minisztériumi jelentés, és az alapján  döntött-e a KKM arról, hogy kiveszi a Quaestorban tartott közpénzt.  

Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára  erre válaszul egy kronológiai sorrendet ismertetett, amely szerint a  február 25-i kormányülésen - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter  tájékoztatása alapján - Orbán Viktor miniszterelnök döntött úgy,  felül kell vizsgálni a brókercégeknél lévő állami vagyont. A KKM a  pénzpiaci folyamatok és e kormányfői utasítás alapján vonta ki a  Quaestornál letétbe helyezett pénzeszközeit - közölte, hozzátéve,  hogy a tárca kamatveszteséget szenvedett el, ami azonban a töredéke  az MSZP által a Quaestor-ügyben emlegetett 300 millió forint  közpénzveszteségnek.  

Jobbik: miért nem foglalkoznak a levéltárakkal és az ott  dolgozókkal?  

Dúró Dóra, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy  kétségbeejtő a levéltárak helyzete, az ott dolgozók anyagi  megbecsültsége pedig katasztrofális.  

Rétvári Bence államtitkár reagálásában azt jelezte, hogy több  városban is megújultak a levéltárak, a levéltárosok bérének  rendezése pedig a kulturális ágazati életpályamodellnek lehet majd  része.  

Az LMP a "garázsvarrodákról"  

Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy a hírek szerint  egyes "garázsvarrodákban" 10-15 varrónőt is foglalkoztatnak feketén  fillérekért. Ezzel összefüggésben azt sürgette, hogy mindenki, aki  dolgozik, legalább a létminimumot keresse meg.  

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és  képzésért felelős államtitkára azt válaszolta, hogy a  feketefoglalkoztatás a hatóságok dolga. Ami fontos - mondta -, hogy  a szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módszere, ha nem  segélyt, hanem bért fizetnek.  

MSZP: miért kapott parlamenti belépőt Tarsoly Csaba?  

Kiss László MSZP-s képviselő azt feszegette, hogy kitől és miért  kapott parlamenti belépőt  Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője.  

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában  kifejtette: Tarsoly Csaba azért kaphatott parlamenti belépőt az  Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkor még  külgazdaságért felelős államtitkársága ezt kérelmezte. Ezt ő  felterjesztette, a kérelmet benyújtották, a parlament pedig  engedélyezte a belépőt - tájékoztatott. Az indok az volt, hogy az  akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban Tarsoly Csabának  szüksége van arra, hogy rendszeresen, az akadályok csökkentése  mellett jusson be a Házba - mondta, megjegyezve: "szerencsére az idő  bizonyította, hogy Tarsoly Csaba méltatlan a bizalomra".  

A Jobbik a vidéki bűnözésről  

Egyed Zsolt jobbikos politikus arról beszélt, hogy több vidéki  településen is komplett rendőrőrsöket támadtak meg bűnözők, akik  egyébként önkényesen beköltöznek házakba, és portyákon fosztogatják  környezetüket.  

A reagáló Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár szerint  bár történnek bűncselekmények vidéken is, de ebből hiba azt a  következtetést levonni, hogy ez lenne az élet vidéken. A rendőrség  mindenkivel szemben fellép, aki törvényt sért - hangsúlyozta.  

MSZP: mi lesz a moszkvai vízumközpont sorsa?  

A szocialista Heringes Anita arról érdeklődött, hogy Kiss  Szilárd, a letartóztatásba helyezett egykori magyar diplomata  vízumszerzési ügyeinek nyilvánosságra kerülése után mennyire  biztonságos a schengeni vízumkiadás a moszkvai vízumközpontban. Mi  lesz a moszkvai vízumközpont sorsa? - kérdezte.  

Magyar Levente, a KKM államtitkára válaszában azt mondta: "az  említett úrnak" semmilyen hivatalos szerepe nem volt a moszkvai  magyar vízumok kiállításában. "A magyar vízumkiadás biztonságos  kezekben van, a magyar állam tisztviselői döntenek arról (...), ki  léphet be Magyarországra. A moszkvai vízumközpont működését  hamarosan újra el fogjuk kezdeni új üzemeltetővel" - közölte.

Fotók

5. rész

Az orosz-ukrán konfliktusról és a szociális szféra béremeléséről is tettek fel kérdéseket a képviselők kedden, a parlamentben. Az azonnali kérdések során a Quaestor-ügy, illetve a kórházi statisztikák is napirendre kerültek a parlamentben.

Jobbik: a háború vagy a béke pártján áll a kormányzat?

Kulcsár Gergely (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy az orosz-ukrán konfliktusban a honvédelmi kormányzat a háború vagy a béke pártján áll. A képviselő szavai szerint a kabinet szövetségesi kötelezettségei mögé bújva az Egyesült Államok érdekeinek kiszolgálója.

A politikus azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium (HM) is támogatta, hogy Ukrajnát vegyék fel a visegrádi országok által tervezett V4-es harccsoportba. Emellett elhibázott lépésnek nevezte, hogy Magyarország biztosítja a Baltikum légterének védelmét.

Varga Tamás a HM parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarország - ahogy a NATO és az EU is - az ukrajnai válság minél gyorsabb, békés úton való megoldásában érdekelt.

Hangsúlyozta, hogy a balti államok légtérvédelmében Magyarország 2012-ben vállalt feladatot, tehát ennek semmi köze nincs az ukrán válsághoz. Ukrajna szintén 2012-ben jelentkezett a V4-harccsoportba és ez a zászlóalj még burkolt fenyegetést sem jelenthet Oroszország számára - tette hozzá.

Jobbik: milyen béremelés lesz a szociális szférában

Sneider Tamás (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy mikor és milyen mértékű béremelés lesz a szociális szférában.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: a szociális szférában is próbáltak valamennyit enyhíteni az alacsony bérszínvonalon, ezért tavaly január 1-jétől bevezettek egy ágazati illetménypótlékot. Ez csak az első lépcső a szféra bérrendezésében, folyamatosak a tárgyalások, eddig több szakszervezettel is egyeztettek - emelte ki.

MSZP: az emberi jogoknak ellentmondó gyakorlat az ügyészségen

Az azonnali kérdések sorát nyitó Bárándy Gergely (MSZP) saját, előző heti, a Quaestor-ügyről szóló kérdésére tért vissza. A képviselő azt mondta, hogy akkor a válaszadó legfőbb ügyész úgy fogalmazott, hogy aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, mert ez ellentmond az emberi jogoknak.

Szavai szerint ő akkor a Quaestort vezető Tarsoly Csabának nem a tanúkénti, hanem gyanúsítottkénti kihallgatását kérte számon az ügyészségen. Megjegyezte azt is, hogy az ügyészség egyébként "mindenféle emberi jognak ellentmondó gyakorlatot folytat".

A képviselő azt kérdezte, tud-e a legfőbb ügyész arról, hogy az ügyészség és az általa felügyelt egyéb hatóságok nyomozástechnikai módszerként alkalmazzák a potenciális gyanúsítottak tanúkénti kihallgatását.

Polt Péter legfőbb ügyész azt felelte, hogy a képviselő véleménye egy hét alatt megváltozott, ugyanis akkor még azt kérdezte, hogy akikről biztosan lehet tudni, hogy érintettek és bűncselekményt követtek el, azokat legalább tanúként miért nem hallgatták ki. Hozzátette, erre válaszolt akkor. A képviselő egy hete gyakorlatilag egy törvénysértő gyakorlat folyatatására bíztatta az ügyészséget, amit ő elutasított - szögezte le a legfőbb ügyész.

Akiről nem lehet tudni az eljárás során, hogy gyanúsított lesz, de feltételezhető, hogy van érdemi információja az eseményekről, azt ki lehet és ki is kell hallgatni tanúként - mondta Polt Péter. Amennyiben később az érintett elkövetőként jöhet szóba, akkor gyanúsítottként szerepelhet az ügyben, de korábbi tanúvallomása - ha nem ismétli meg - nem használható fel - közölte.

"Quaestor-koalícióról" beszélt a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, pártjuk nem véletlenül használja a tapolcai időközi választás előtt a "Quaestor-koalíció" kifejezést, ugyanis annak tagja az MSZP és a Fidesz is. Előbbi esetében egy 17 milliárdos "kezességvállalás-szerűség" történhetett, míg a Fidesz-KDNP négy és fél - öt éven keresztül rendezetlenül hagyta a területet.

Hangsúlyozta, hogy az ügyben stratégiailag kiemelt gazdálkodó lett az ETO Park Kft., ezért a cég vagyontárgyait csak meghívásos alapon lehet majd értékesíteni. Hogyan fordulhatott elő, hogy az ETO Park Kft. esetében és a 18,7 milliárdos MFB hitel esetében csődöt mondott a teljes ellenőrzési rendszer.

Tállai András sajnálatosnak nevezte, hogy a Quaestor csődjét a Jobbik arra használja, hogy ezzel előnyt szerezzen a tapolcai időközi választáson.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, ha a képviselő tudná, hogy mit jelent a koalíció, akkor ezt a szót biztosan nem használná az ETO Park Kft. zár alá vételére. Úgy fogalmazott, hogy az MSZP kormányok alatt lényegében jelzálogbejegyzés nélkül adták ki a hitelt. A Fidesz viszont hosszas tárgyalások után kényszerítette rá a gazdasági társaságot, hogy bejegyezzék az állami jelzálogot - tette hozzá.

A kormány a károsultakkal, az igazságszolgáltatással és az Országgyűléssel kötött koalíciót, hogy minél többen visszakapják a pénzüket és hogy minél hamarabb utolérjék a felelősöket - szögezte le.

LMP: miért titkolják a kórházban szerzett betegségek számát?

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy a második Orbán-kormány titkosította, hogy a betegek milyen kockázatoknak vannak kitéve a kórházakban. Hangsúlyozta, hogy az ellátás során szerzett betegségek száma a 2005-ös 733-ról 2012-re 3263-ra nőtt.

Miért kerülik az adatszolgáltatást egyes intézmények, miért titkosították az adatokat és miért nem hozták még nyilvánosságra az elmúlt évek statisztikáit - kérdezte.

Rétvári Bence azt felelte, hogy Magyarország egy meghatározott rend szerint jelent az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felé. A központ összefoglaló jelentéseiben teszi közzé az információt, ezek mindig is nyilvánosak voltak, tehát a kormány nem titkolózik - mondta.

Fotók

6. rész

A reálbérekről, "a politikusbűnözésről", az áfacsökkentésről, az egészségügyről és a brókerbotrányról volt szó kedden az azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben.

Fidesz: hogyan nőnek a reálbérek 2015-ben?

Völner Pál (Fidesz) arról érdeklődött, hogyan nőnek a reálbérek 2015-ben. Szerinte a bérek értéke két éve folyamatosan növekszik. Hozzátette: a Volán dolgozói április 1-jétől 2,4 százalékos béremelést és egyszeri 30 ezer forintos juttatást kapnak, a megállapodás több mint 18 ezer dolgozót érint.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2015-ben külön hangsúlyt kapott az a kormányzati szándék, hogy a bérek emelkedése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.

Mint mondta, a 2015 januári adatok szerint 5,6 százalékkal nőttek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban.

MSZP: indult-e eljárás Szegedi Csanád és Kovács Béla ügyében?

Legény Zsolt (MSZP) elmondta, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) eljárást indított Kovács Béla jelenlegi és Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti képviselő ellen, mert a gyanú szerint visszaéltek a gyakornokok alkalmazására költhető havi kerettel, csak papíron foglalkoztatták a beosztottakat. Indítottak-e eljárást ezzel kapcsolatban a magyar hatóságok? - kérdezte.

Megjegyezte, hogy Szegedi Csanád "fantomalkalmazottja" Novák Előd országgyűlési képviselő volt, aki folyamatosan "a politikusbűnözéssel fröcsögi tele a magyar parlamentet".

Polt Péter legfőbb ügyész elmondta, hogy az OLAF-vizsgálatról a sajtóból értesültek, jelenleg tájékozódnak, és amennyiben megfelelő bizonyítékok lesznek a kezükben, az ügyészségi eljárás nem mard el. Felhívta arra a figyelmet, hogy nem létezik büntetőjogi fogalomként a politikusbűnözés. Olyan cselekmények vannak, amelyek a büntető törvénykönyvbe ütköznek, és akárki követi el ezeket, az ellen pártállástól függetlenül szigorúan fellépnek - hangsúlyozta.

Jobbik: csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfakulcsát!

Apáti István (Jobbik) az alapvető élelmiszerek 27 százalékos áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését szorgalmazta. Szerinte bizonyított tény, hogy Magyarországon több mint 4 millió ember él a létminimum alatt, vagyis kevesebb mint havi 87 500 forintból. Mint mondta, Németországban az alapvető élelmiszerek áfája 7 százalék, míg Romániában most csökkentik 9 százalékra.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint elvi és felelősségbeli különbségek vannak a Jobbik és a kormány politikája között. Az elvi különbségnek azt tartotta, hogy a kormány szerint nem vezet sehova, ha a szegénységi politikát az adózási rendszerhez igazítják, mert ha csökken az áfa, az a magasabb jövedelműeknek is csökken. A Jobbik ellenzéki pártként nem felel a költségvetés egyensúlyáért - mutatott rá a másik különbségre az államtitkár, aki szerint az ellenzéki párt csak azért felel, hogy olyat mondjon, ami az embereknek tetszik, hogy "cukik legyenek".

KDNP: a lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági fejlődés záloga

Firtl Mátyás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy 1948. április 7-én jött létre az ENSZ szakosított szerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO), azóta ez a nap az egészségügyi világnap. Szerinte a lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági fejlődés záloga. Mint mondta, az idei világnap fókuszában az élelmiszerbiztonság áll, aminek területén szerinte fokozni kell a hatósági intézkedéseket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, a kormánynak is fontos célkitűzés, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, jobb legyen az ellátórendszerhez való hozzáférés és csökkenjenek az egyenlőtlenségek. Hozzátette: a kormány 2015 januárjában fogadta el az ágazati stratégiát, amely ezeket a célokat kívánja megvalósítani. Jelezte, stratégiai cél 2020-ra: a születéskor várható egészségben eltöltött életévek két évvel történő növelése.

LMP: kérdések Quaestor-ügyben

Schiffer András (LMP) számos kérdést megfogalmazott a Quaestor-üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Kaptak-e a jegybank, illetve a felügyelet vezetői formális, vagy informális tájékoztatást a Quaestor-csoport pénzügyi helyzetéről a kormányzat bármely szintjéről az elmúlt hónapokban? - kérdezte. Miért nem tűnt fel a jegybanknál, hogy a Quaestor 9 százalékos kamatot fizet, amikor a banki kamat 4 százalékos volt? Miért engedélyezett hetvenmilliárdos kötvénykibocsátást a jegybank? Miért nem vette észre a jegybank, hogy 150 milliárd forintnyi hamis kötvény van a piacon? Egy 10 milliós törzstőkéjű cégnek hogy lehet 70 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására engedélyt adni? Miért nem vették észre, hogy ez egy bedőlő piramisjáték? - sorolta kérdéseit.

Schiffer András azt is firtatta, hogy nem kellene-e a jegybanknak egy alapot elkülönítenie palota- és festményvásárlás helyett, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárt meg tudja fizetni.

Balog Ádám, a MNB alelnöke közölte: a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél feltárt visszaélésnek semmi köze a Quaestor Hrurira Kft. számára engedélyezett kötvényprogramhoz. Ez a program már nyolcéves, először Veres János pénzügyminiszter adott arra engedélyt, majd a 70 milliárdos emelés 2013-ban a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet integrációja előtt történt - ismertette, hozzátéve: a 70 milliárd forintból 58 milliárdot bocsátottak ki.

Jelezte, a kamat vizsgálata nem tartozik az MNB határkörébe. Beszámolta arról is, javasolják a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítási keretét felemelni 100 ezer euróra, illetve azt is, hogy a kormány vizsgálja meg a Beva összevonását az Országos Betétbiztosítási Alappal.

7. rész

Egyebek mellett az elektronikus könyvekhez és a szélessávú internethez való hozzáférésről, valamint az egészségügyi világnapról volt szó a keddi parlamenti ülésnap végén, a napirend utáni felszólalások között.

MSZP: tervez-e adókivetést offshore cégekre a kormány?

Tóth Bertalan, az MSZP politikusa az azonnali kérdések végén arról faggatta a kormány képviselőjét, mi a véleménye offshore-cégek és az állam kapcsolatáról, terveznek-e adókivetést az offshore vállalatokra.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, a mostani kormánynak nem kell magyarázkodnia a témában, mert amit az MSZP nem tett meg 2010-ig, azt a Fidesz vezette kabinet megtette.

Az azonnali kérdések és válaszok órája után a jobbikos Novák Előd személyes érintettség miatt kért szót, és a szocialista Legény Zsolt szavaira reagálva azt mondta: a parlamenti honlapra feltöltött életrajzából mindig is kiderült, hogy országgyűlési képviselővé válása előtt egy jobbikos EP-képviselő magyarországi asszisztense volt, amit egyébként főállásnak tekintett, az idő alatt más állása nem volt.

Napirend után


Napirend után a DK színeiben politizáló Varju László a jászberényi kórházátalakítással kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, amire válaszul L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár azt mondta, a jászberényi kórházat a korábbi polgármester, Gedei József, Varju László párttársa akarta átjátszani a HospInvestnek.

A jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy az e-bookok, azaz az elektronikus könyvek hazai elterjedésének gátja - a magas áfa miatt - maga a kormány. Erre Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár azt felelte: éppen ellenkezőleg, a kormány nem gátolja, hanem elősegíti az e-könyvek terjedését.

A szintén jobbikos Novák Előd azt sürgette, hogy az alapszintű internet-hozzáférés alanyi jog legyen. Kara Ákos államtitkár úgy reagált: zajlik a konzultáció az internetről, a kormány célja pedig az, hogy néhány éven belül minden háztartásnak elérhető legyen a szélessávú internet.

Ander Balázs (Jobbik) a rohamosan néptelenedő somogyi aprófalvakról beszélt. Nagy István államtitkár közölte: nem rekviemről, hanem riadó vagy ébresztő fúvásáról kellene beszélni. A kormány célja, hogy a vidék gazdasági és társadalmi folyamataiban érezhető javulás következzen be - mondta és kitért aprófalvak fejlesztését célzó kormányzati programokra is.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a hajléktalan-ellátás helyzetét tekintette át, külön kitérve a velük foglalkozók bérproblémájára és az ebből fakadó feszültségekre.

Bodó Sándor (Fidesz) az egészségügyi világnapról emlékezett meg, s elmondta: évtizedes elmaradásokat kell pótolni a fejlesztések területén.

Teleki László (MSZP) a dolgozói szegénység problémájáról beszélt, és azt mondta: sokaknak nem adatik meg a lehetőség, hogy bérből és fizetésből megfelelően éljenek meg. A keddi, romák világnapjára utalva azt mondta: ez az év a romák fekete éve lesz, akik nem látják, hogy helyzetük a foglalkoztatás vagy az oktatás területén javulna. Czomba Sándor államtitkár azt mondta: valóban fontos problémáról van szó, s a szegénységből való kilábalás első és fontos lépése, hogy munkát és ne segélyt adjanak az embereknek.

Witzmann Mihály (Fidesz) az egyre javuló foglalkoztatási helyzetről szólt, kiemelve ebben a közmunka-programot. Kitért az egyre jobb helyzetre Somogyban, hozzátéve: a munkanélküliség is csökkent. Czomba Sándor közölte: egyértelműen látszik, hogy a foglalkoztatás sikerterület 2010 óta, az adatok impozánsak. A következő időszak fontos feladatának a területi különbségek csökkentését nevezte.

A rendszerváltozás idején elért magyar sikerekre is visszautaló Demeter Márta (MSZP) arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány saját, fideszes érdekeit "hazudja" valós nemzeti érdeknek, ezért ma már nem működik a magyar külpolitika. A kabinet az elszigetelődés politikájával évtizedek munkáját teszi tönkre - jelentette ki.

A válaszadó Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár azt mondta, Magyarország a kilencvenes években egy összenemzeti teljesítmény következtében érte el státuszát. Ezt a bizalmi tőkét és az alapvetően kedvező gazdasági pozíciót a kétezres évek, az uniós csatlakozás után viszont eljátszották - tette hozzá. Ekkor Magyarország szinte minden mutatóban az utolsó helyre került az EU-ban, ahonnan csak óriási munkával tudja visszaküzdeni magát - fogalmazott.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek problémáiról beszélve a magáncsőd intézményének bevezetése mellett foglalt állást.

A válaszadó Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy április végéig több mint 1,7 millió ügyfélszerződésről küldik ki az elszámolási értesítőket és közel ezermilliárd forinttal lesz kevesebb az adósok terhe. A törvénymódosítások további 170 ezer végtörlesztett szerződést érintenek - tette hozzá az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy az igazi rezsicsökkentést a megfelelő hőmérsékletet fűtőegységek nélkül is elérni képes úgynevezett passzív házakkal lehetne elérni.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégia is azon alapul, hogy az energiahatékonyság növelésére kell alapozni. Emellett viszont fontos volt a rezsicsökkentés, amelynek következtében a lakossági fogyasztók közel százmilliárdot takarítottak meg - közölte.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az ülést bezárta, és közölte, hogy a parlament a következő ülését április 13-án tartja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tapolcai választás: szórólapok miatt tett feljelentést a Fidesz

Közleményükben azt írták, hogy az elmúlt hetekben hazugságokkal teli szórólapokat terjesztettek… Tovább olvasom