Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

OGY - Orbán: megvédjük zsidó honfitársainkat!

Magyarországhoz méltatlannak nevezte a kormányfő a jobbikos Gyöngyösi Márton egy héttel ezelőtti felszólalását a parlamentben.
20:38 - Döntés született a parlamentben a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról, valamint a kistelepülések hiteleinek átvállalásáról is hétfő este.

Április 12-e a Felvidékről való kitelepítés emléknapja

Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította, az erről szóló fideszes javaslatot 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és két tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.

Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Januártól azonos védelem alá kerül a saját és a kölcsönzött foglalkoztatottak bére

Ha egy cég csődbe megy, a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a saját és a kölcsönzött foglalkoztatottak bérére ugyanaz a jogi védelem vonatkozik jövő januártól. A parlament 234 igen, 33 nem és 32 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló törvényt, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve a bérgarancia-alapról szóló törvényt módosítja.

A csődtörvény módosításával a felszámolási költség része lesz a munkaerő-kölcsönbeadó által fizetendő munkabér és egyéb bérjellegű juttatás is. Ezt a szabályt alkalmazni kell a jövő január elsején folyamatban levő azon felszámolási eljárások költségeivel kapcsolatban is, amelyekben a zárómérleget még nem készítették el a felszámolók.

A bérgarancia-alapról szóló törvény szintén a bértartozás körébe sorolja a kölcsönzött foglalkoztatottal kapcsolatos bérköltséget.

A bérgarancia-alapból ez az összeg megelőlegezhető.

Az állam átvállalja a kistelepülések hiteleit

A kistelepülési önkormányzati hitelek átvállalásával, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával összefüggésben módosította az Országgyűlés az idei évi költségvetést.

A hétfőn 228 igen, 70 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatás a bevételi főösszeget változatlanul 14 437,12 milliárd forintban, a kiadási főösszeget az eredetinél 96 milliárddal több, 15 108,98 milliárd forintban, így hiányát szintén 96 milliárddal magasabban, 671,86 milliárd forintban állapítja meg.

Az állam az ötezer fő alatti települések december 12-én fennálló adósságát teljes egészében átvállalja. A településeknek és a kistérségi társulásoknak erről december 17-ig kell nyilatkozniuk, az állam pedig 28-ig utalja át számukra a szükséges forrásokat. A büdzsé változtatásával erre 95,7 milliárd forintot különített el az állam.

Nem finanszírozza a központi költségvetés a december 12. után keletkezett adósságot, valamint az Európai Uniótól és más nemzetközi szervezettől elnyert támogatások előfinanszírozására felvett hiteleket, sem az önkormányzatok szállítói tartozásait, csupán kölcsöneiket, hiteleiket, hitel-értékpapírjaikat.

Nem vettek tárgysorozatba egyetlen kérelmet sem

Az Országgyűlés a határozathozatalok végén szavazott három javaslat tárgysorozatba vételéről is, de ezek mindegyikét elutasította a többség. Schiffer András (LMP) az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételével kapcsolatban nyújtott be javaslatot, míg párttársával, Jávor Benedekkel alaptörvény-módosításhoz adott be javaslatot. Ennek célja Schiffer András elmondása szerint az alkotmányosság helyreállítása. A Jobbik több képviselője az uniós csatlakozási szerződés felülvizsgálatáról szeretett volna az Országgyűlésben tárgyalni, de ezt a javaslatot is elutasította a Ház.

20:08 - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetéséről, az államfő észrevételezése alapján a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről és költségvetési módosító javaslatokról is szavaztak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

Az NMHH 35 milliárd forintból, az MTVA 78 milliárdból gazdálkodik jövőre

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 35 milliárd forintból, míg a médiatanács 126 millió forintból, és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje jövőre 78,3 milliárd forint lesz.

Az Országgyűlés 241 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a számvevőszéki és költségvetési bizottság erről szóló javaslatát.

Az MTVA bevételeiből 68,1 milliárd forint közszolgálati hozzájárulásból származik, 3,2 milliárd forint pedig médiaszolgáltatási díjakból. A vagyonkezelő alap büdzséje több mint 6 milliárd forintos kereskedelmi bevétellel számol.

A szervezet ebből több mint 60 milliárd forintot költ médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira, míg 2,4 milliárd forintot juttat a Közszolgálati Közalapítvány által felügyelt zrt.-knek, a következő megoszlásban: a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió egyenként 570 millió forinthoz jut, míg a Magyar Távirati Iroda 700 millió forinthoz.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Egységes lesz a filmforgatáshoz használt helyszínek bérleti díja

Egységes díjat fizethetnek a stábok 2013-tól egy-egy filmforgatási helyszín bérletéért a mozgóképről szóló törvény - többek között ezt is tartalmazó - módosításának megszavazását követően.

A képviselők 248 igen és 81 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a törvénymódosítást, amely alapján egy közös táblázatba foglalták össze a területfoglalásért fizetendő díjtételeket, így a jövőben kiszámíthatóbbá válik egy-egy forgatás költsége. A legdrágább a világörökségi törvényben felsorolt fővárosi területek, valamint a turisztikailag kiemelt központi területek bérlése lesz. Ezeknél naponta és négyzetméterenként kétezer forint bérleti díjat kell fizetni forgatási helyszín esetén. A legalacsonyabb - naponta négyzetméterenként kétszáz forintos - áron a városok és megyei jogú városok közigazgatási területének nem díszburkolatos vagy nem turisztikailag kiemelt központi területeit lehet majd bérelni forgatási helyszínként. A díjtáblázatban szerepelnek a technikai kiszolgálás vagy például a stáb parkolásának külön meghatározott árai is.

Újabb döntését korrigálta az Országgyűlés az államfő észrevételére

A képviselők az államfő észrevételét figyelembe véve újra elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket. Az Országgyűlés Áder János átiratára reagálva, korábbi határozatával ellentétben mégsem teszi kötelezővé a bíróságok és ügyészségek csatlakoztatását a központi illetményfejtéshez.

A Ház 248 igen szavazattal, 99 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el ismét a 2013-as büdzséhez kapcsolódó jogszabály-változtatásokat, amelyeknek szeptember végén elfogadott változatát október elején küldte vissza a köztársasági elnök.

Az Országgyűlés szeptember 24-én szavazta meg a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását, amelyben változtattak egyebek mellett az államháztartási törvényen, rögzítve, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlés Hivatala kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszámfejtéshez.

Az államfő szerint azonban ez a rendelkezés ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvényekkel, azok ugyanis kimondják, hogy személyi nyilvántartásaik más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolhatók össze.

Jelentős államadósság-csökkenéssel számol a 2013-as költségvetés

A GDP-arányos államadósság jelentős csökkenésével számol az a jövő évi költségvetési javaslatot módosító indítvány, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.

Az Országgyűlés szakbizottságának javaslata szerint az államadósság a bruttó hazai termék 73,7 százaléka lesz a jövő év végére az eddig tervezett 76,8 százalék helyett. Az idei év végén pedig a várt 78 százalék helyett 74,6 százalék lesz az adósság mértéke.

Ennek egyik oka, hogy a júniusban előrevetített csaknem háromszáz forintos árfolyam helyett a jövő évi költségvetés úgy számol, hogy egy euró 283,4 forintot ér, és a forint a svájci frankhoz viszonyítva is erősebb lesz a korábban vártnál.

A javaslatban megfogalmazott várakozás szerint az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd, az önkormányzati alrendszerben pedig 577,5 milliárd forint lesz az adósság mértéke. Az összesített államadósság 23 573,3 milliárd forint helyett 22 406,1 milliárd lehet.

17:49 - Az új komáromi Duna-híd megépítéséről, az alapítványi iskolákról, a romák oktatásáról volt szó a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: meddig fizetnek többet a Szombathelyre utazók?

Ipkovich György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Budapestről Szombathelyre, vasúton utazók drágábban veszik a menetjegyet, mint az ugyanilyen hosszú szakaszon, de az ország más pontján utazók. Mint mondta, ennek az az oka, hogy ezt a vonalat a MÁV Start, és a GYSEV közösen üzemelteti. Arra várt választ: az itt utazók hátránya meddig marad fenn?

Fónagy János államtitkár elmondta, hogy a bérleteseknek az üzemeltetők kedvezményt adnak annak érdekében, hogy az üzemeltetési határponton áthaladók ne szenvedjenek hátrányt. Hozzátette: a tárca minden további javaslatot megvizsgál.

Jobbik: mit tesz a kormány azért, hogy ne legyen luxus a gyermekvállalás?

Sneider Tamás azt kérdezte, hogy mit tesz azért a kormány, hogy a gyermekvállalás ne luxus legyen. Kitért arra, hogy Magyarországon úgy vezették be az egykulcsos rendszert, hogy az adójóváírások eltörlése, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék emelése miatt az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek, és ma már 6 millióan élnek a létminimum alatt, ha a felvett hiteleket is beszámítják. A gyermeket nevelő családok egyre nagyobb hányada küzd hónapról-hónapra a túlélésért - állapította meg.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az egykulcsos adó egyszerűbbé teszi az adózást, nem bünteti a többletmunkát, és a gazdaság kifehérítése irányába mutat. Célzottan azokat a csoportokat támogatja a kormány, ahol a legnagyobb szükség van a járulékok csökkentésére, és ide tartoznak a fiatalokon, képzetleneken túl a kismamák is.

Kitért a családbarát adórendszer bevezetésére is, és azt mondta: 2011-ben 180 milliárdnyi korábban befizetendő adó maradt a gyermekeket nevelő családoknál.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: mikor kezdődik az új komáromi Duna-híd építése?

Molnár Attila azt kérdezte, mikor kezdődik Komáromnál az új híd tervezése és építése. A kormánypárti politikus felidézte, hogy az Országgyűlés november 12-én ratifikálta a vonatkozó megállapodást, és azt mondta, mérföldkő lesz a térség és az ország szempontjából is a Duna-híd megépítése.

Völner Pál államtitkár elmondta, hogy a két ország közös szándéka, a beruházás a 2014-20 közötti uniós programozási időszakban megvalósuljon, és a támogatási szerződés aláírása megtörtént. Kifejtette: a partnerségi megállapodást a szlovák féllel várhatóan még idén megkötik.

A Duna-híd és a csatlakozó útszakasz jogerős építési engedélyeinek kiadása 2015 nyarára várható, a kiviteli tervek jóváhagyásának, leszállításának átfutási ideje mintegy két év. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás várhatóan 2016-ban indulhat, és az építési munkák két évig tartanak - mondta.

MSZP: mi lesz az alapítványi fenntartású intézményekkel?

A szocialista Sós Tamás az alapítványi iskolák jövő évi működésével kapcsolatos szabályokat hiányolta. Milyen jogszabály rögzíti majd a működéshez szükséges pénzeszközöket, mi lesz a számítás módja, esetleg közvetlen bérfinanszírozás várható az állami intézményekkel azonos módon? - sorolta kérdéseit a szocialista képviselő, aki ezen intézmények hátránykompenzáló munkájára hívta fel a figyelmet.

Halász János államtitkár szerint a képviselő nem olvasta el a köznevelési törvényt, mert abból kiderül, hogy az érintettek munkabérét a központi költségvetés biztosítja. A köznevelési szerződés megkötésével pedig további finanszírozást is kaphatnak ezek az intézmények - jelezte, hozzátéve: az új rendszer elindításáig a jelenlegi normatív rendszert tartják fenn. Az eddig önkormányzati fenntartású művészeti iskolák állami kézbe kerülnek, ami kiszámíthatóbb finanszírozást jelent majd.

Jobbik: lesz-e valódi segítség a cigányság a felzárkózásához?

Baráth Zsolt (Jobbik) a cigányság helyzetével összefüggésben arról beszélt, hogy a Jobbik folyamatosan szorgalmazza a bentlakásos iskolarendszer elindítását, mely valódi segítséget nyújthat a felemelkedésre, a szegénységből való kiszakadásra, a többségi társadalomba való beilleszkedésre. Ez szerinte nem feltétlenül az ördögtől való, más országokban divat, különösen a felső tízezer körében, hogy ilyen intézményekben taníttatják gyermekeiket - hangoztatta a jobbikos politikus.

Halász János kiemelte: a nemzeti felzárkózási stratégiában az oktatáshoz kapcsolódó 11 intézkedés garanciát jelent, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is minőségi óvodai-iskolai nevelésben részesüljenek. A korai óvodáztatásnak, a családok bevonásával kifejlesztett minőségi együttnevelésnek, a befogadó iskolai környezet kialakításának az érintett gyermekek iskolai kudarcainak mérséklésében jelentős szerepe van - fejtette ki.

Szerinte a vázolt elképzelés a továbbtanulás esélyének csökkenéséhez vezet, és elfogadhatatlan egy demokratikus jogállamban, hogy gyermekkorában bárkit kiszakítsanak a családja köréből.

16:16 - Orbán: megvédjük zsidó honfitársainkat

Magyarországhoz méltatlannak nevezte a miniszterelnök a jobbikos Gyöngyösi Márton egy héttel ezelőtti felszólalását a parlamentben. Orbán Viktor a szocialista Steiner Pál azonnali kérdésére hétfőn azt mondta: a magyarok megvédik zsidó honfitársaikat. A kormányfőt több más ellenzéki politikus is faggatta a parlament plenáris ülésén, az LMP-s Szabó Tímea például a hajléktalansággal kapcsolatban kérdezte őt. Orbán Viktor közölte: nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban, kikérve a helyiek véleményét az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után kialakult helyzetről.

"Ameddig én ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet semmilyen bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt. Szeretném világossá tenni (...), hogy mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat. A magyar nemzet megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől" - jelentette ki, az emberi méltóság melletti egységre szólítva fel az ország polgárait Orbán Viktor a szocialista Steiner Pál azonnali kérdésére.

A kormányfő ugyanakkor visszautasította az MSZP-s politikusnak azt a követelését, hogy kezdeményezze Németh Zsolt külügyi államtitkár menesztését. Steiner Pál szerint az államtitkár lagymatag, felkészületlen és hanyag választ adott a zsidó származású kormánytagok és képviselők listázását szorgalmazó jobbikos képviselőnek, hiszen mindössze azt mondta: ilyen kutatást nem támogat. Az államtitkár ezzel részese lett "a kérdésnek álcázott náci provokációnak" - fogalmazott.

A miniszterelnök az ellenzéki kritikát visszautasítva kijelentette: Németh Zsolt egész politikai pályafutása a kisebbségek, az elnyomottak és a megkülönböztetést elszenvedők melletti kiállás jegyében telt. "Becsületesebb embert erre a munkára aligha találhatnak" - hangsúlyozta.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Orbán Viktor megköszönte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek, hogy "megfelelő súllyal, barátsággal és emberséggel" képviselte a kormányzó pártokat a nácizmus elleni vasárnapi tüntetésen.

Steiner Pál viszonválaszában azt mondta, elsősorban nem szavakat, hanem tetteket várnak a kormánytól és a miniszterelnöktől.

A kormányfő erre úgy reagált: "egyszer önt megtámadták a származása miatt itt a parlamentben. Akkor megígértem önnek, hogy bármi is történik, rám számíthat. Most hiába beszél kettős beszédről, hiába nem fogadja el a gesztusunkat, akkor is: ha önt bármilyen bántódás éri, ránk számíthat, mi meg fogjuk önt védeni".

Az LMP-s Szabó Tímea azonnali kérdésében idézte Orbán Viktor pénteki rádióinterjúját, amelyben a kormányfő úgy vélekedett, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos Ab-határozat "életszerűtlen", és igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban azt kérte a miniszterelnöktől, nyugtassa meg őt, ezt nem úgy értette, hogy lábbal akarja tiporni az Ab döntéseit.

Orbán Viktor válaszában megismételte, hogy életszerűtlennek tartja az Ab-döntést, de köteles azt tiszteletben tartani. Közölte: nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban, hogy kikérje az ott lakók álláspontját a kérdésről. Ha e vélemények eltérnek az Ab-állásfoglalástól - folytatta -, akkor a kormányzat olyan indítványokat terjeszt a Ház elé, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön ebben az ügyben.

Az alaptörvényre kitérve úgy fogalmazott, az alkotmány egy emberi alkotás, de meg is lehet változtatni.

Az Ab a közelmúltban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.

Lukács Zoltán (MSZP) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég-csoport között létrejött, összesen 3,1 milliárd forint összértékű, például szakpolitikai tanulmányok, sajtófigyelés és -elemzés elkészítésére vonatkozó keretszerződésekről kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus szerint ezek a tanulmányok, projektek átláthatatlanul, titokban készülnek, és - mint hozzátette - nem ismertetik őket a nyilvánossággal, holott pedig ez szükséges lenne.

Válaszában Orbán Viktor elmondta, hogy míg a szocialista kormányok 18 milliárd forintot költöttek el ilyen tanulmányok elkészíttetésére, addig a jelenlegi kabinet eddig körülbelül hárommilliárd forintnál tart.

A publicitásról szólva a kormányfő közölte: "minden olyan tanulmányt szívesen nyilvánosságra hozunk, amelynek a javaslatait megfogadtuk, de nem áll módomban nyilvánosságra hozni olyan tanulmányokat és olyan javaslatokat, amelyekkel belső viták után végül is szemben foglaltunk állást".

A jobbikos Volner János azonnali kérdésében úgy vélekedett, hogy töretlenül folytatódnak a megszorítások, csakúgy, mint a szocialisták idején. A kormányváltás óta idén októberig 1506 milliárd forinttal nőtt az ország államadóssága, miközben a kormány "felélte" a magán-nyugdíjpénztári vagyon 90 százalékát is - ismertette.

Orbán Viktor reagálásában ismét kijelentette: kormánya nem hajlandó további lakossági megszorításokat végrehajtani, a nyugdíjak reálértékét pedig megőrzik. Jelezte, hogy az államadósságot a nemzeti össztermékhez kell viszonyítani.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy az adósságcsapdából való kiszabadítás több lépésből áll: ezek között van az államadósság csökkentése, a családok, az önkormányzatok, majd az egyetemek és sportszervezetek adósságának leszorítása, a következő félévben pedig a devizában eladósodott vállalkozásoknak kínál majd ilyen programot a kabinet.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a magyar EU-tagsággal kapcsolatban azonnali kérdésében arról beszélt, hogy a következő időszakban drámai módon csökkenhetnek a Magyarországnak szánt uniós források, ráadásul egy ütemterv szerint a tagországok szuverenitását is egy "közös alapba kellene dobni".

"A magyarok nem erre az együttműködésre szavaztak" - jelentette ki.

Orbán Viktor válaszában úgy foglalt állást, hogy helyes döntés volt a csatlakozás, az unión belül kell maradni, és ott kell megvédeni az ország érdekeit. "Maradunk és harcolunk" - összegezte a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben a pillanatban semmilyen alapszerződés-módosítást nem támogat sem Magyarországon, sem az Európai Unióban.

Harangozó Gábor (MSZP) is a legutóbbi európai uniós csúcstalálkozóról beszélt. Szerinte a miniszterelnök harcolni ment Brüsszelbe, de két és fél év alatt sem jutott el addig a felismerésig, hogy szövetségeseinkkel nem harcolni, hanem tárgyalni kell, mert "a Budapestről kiosztott kokik és sallerok bumerángként térnek vissza, és a mi fejünkön koppannak". Hozzátette: a szocialista kormány nyolcezer milliárd forint támogatást szerzett, most viszont ezermilliárdokat veszíthet az ország.

A miniszterelnök erre azt mondta, belefáradt, hogy olyan fiatal képviselők ócsárlását hallgassa, akik "azt sem tudják, mi fán terem az Európai Unió". Hozzátette: keresi azokat a pontokat, amelyekről - mivel nemzeti érdekről van szó - értelmesen tud beszélni a kormányoldal és az ellenzék. "Ami itt történik, az nem a szóértés kísérlete. Nagyon sajnálom" - mondta.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Az MSZP-s politikus erre azt sürgette, hogy a kormány az e ciklusra kapott uniós támogatás felhasználása érdekében haladéktalanul indítson lakásfelújítási programot. A kormányfő nem élt a viszonválasz lehetőségével.

A jobbikos Mirkóczki Ádám a cigányság integrációjával foglalkozó októberi országgyűlési vitanap kapcsán tett fel kérdést a miniszterelnöknek: a vitanappal megoldottnak érzi-e a kormány a problémát?

A vitában szerinte valódi javaslatokat csak a Jobbik fogalmazott meg, ám a kormányoldal képviselői között is voltak olyanok, akik ezek jelentős részét pozitívan értékelték. Ezek közé sorolta a bentlakásos iskolák kialakítását és a bűnözés felszámolását. Hozzátette: azóta is számos bűncselekmény bizonyította, hogy még mindig van tennivaló.

A miniszterelnök szerint "a vitanap kultúrája még töredékesnek látszik" a parlamentben, hiszen arról az illetékes bizottság nem készít összegzést, és a Ház sem fogad el határozatot. "Egy dolog, hogy megtörténik a vitanap, de nem tudjuk, hogy mi végre" - fogalmazott.

Elmondta ugyanakkor, hogy a kormány minden vitanap után összefoglalót készít magának, és megvizsgálja, hogy a javaslatokat be tudja-e építeni a politikájába. Amelyekkel egyet tudnak érteni a kabinet tagjai, azokból kormányzati akciótervek lesznek - közölte.

15:45 - Az őstermelői igazolványok kiváltási módja, a miskolci távfűtés díja, az akadálymentesítés helyzete, a nemzeti dohánybolt-pályázatok, valamint az önkormányzatok eladósodása is téma volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Fidesz: egyszerűsödjön az őstermelői igazolványok kiváltása!

Pócs János (Fidesz) az őstermelői igazolványok kiállítási rendjének egyszerűsítését kérte a kormánytól. Szerinte ugyanis a jelenlegi rendszer túl bonyolult, ezért szükség lenne az adminisztráció csökkentésére. Példaként említette, hogy ne kelljen az igazolványokat évente megújítani.

Czerván György államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány minden adminisztrációs könnyítést támogat, így a Magyary Egyszerűsítési Program keretein belül több mezőgazdasági igazolvány - így az őstermelői igazolvány - egyszerűsítésére is pályázatot írt ki. Ezt követően a kormány már változtatott is az igazolvány kiváltásának szabályain. Ismertette: 2013-től nem kell évente megújítani, hanem elég lesz három évente kiváltani a szükséges igazolásokat, valamint csökkenni fog az ügyintézési határidő is a mostani 15 napról 8 napra.

A választ Pócs János elfogadta.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: mikor csökken a távfűtés díja Miskolcon?

Simon Gábor (MSZP) a 70 ezer távfűtéses lakásban élő miskolci lakos ügyében szólalt fel. A helyi szolgáltató ugyanis egy beruházással növelte a megújuló energia felhasználását, így elvileg lehetőség lenne a távfűtés árainak csökkentésére. Ismertette azt is, hogy az árak meghatározása azonban már nem önkormányzati, hanem központi állami hatáskör, ezért azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor csökkenhet a távfűtés díja Miskolcon?

Fónagy János államtitkár válaszában elismerte: a kormány számára valóban kiemelten fontos a megújuló energiaforrások támogatása. Hangsúlyozta: az eddig megépült megújuló energián alapuló hőtermelő egységek kiskapacitásúak és a helyi távhő árára nincsenek befolyással. A nagyobb kapacitású új hőtermelő egység átadása után pedig az energiahivatal megvizsgálja majd az árcsökkentés lehetőségét.

Simon Gábor a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 181 igen, 40 nem szavazattal és 24 tartózkodással megtette azt.

Jobbik: siralmas az akadálymentesítés helyzete

Vágó Sebestyén (Jobbik) a fogyatékos emberek világnapja kapcsán szólalt fel. Magyarországon 600 ezer ilyen ember él, de "sorsuk alakulása közvetve, vagy közvetlenül a lakosság harmadát érinti". Az ellenzéki politikus az ezzel a témával kapcsolatban hozott ENSZ egyezmény alapján elkészített Új Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról kérdezte a kormányt. Szerinte a helyzet siralmas és használható koncepcióra lenne szükség.

Halász János államtitkár elismerte: 2010-ben az akadálymentesítés nem érte el azt a szintet, amit el lehetett volna várni, ezért az új kormány átdolgozta az ehhez kapcsolódó stratégiát és átfogó felmérést indított. Az így létrejövő adatbázis alapján célzottan és hatékonyabban tervezi majd a kormány az akadálymentesítést. Ennek érdekében 2012 végéig 5 milliárd forint keretösszegű pályázatot írnak ki - tette hozzá.

A jobbikos politikus a választ nem fogadta el, de a képviselők 182 igen 32 nem szavazattal és 1 tartózkodással megtették azt.

MSZP: késésben van a kormány a trafik-pályázatokkal

Tóth Csaba (MSZP) a trafiktörvény kapcsán kérdezte a kormányt. Szerinte a november közepén kiírt pályázatok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, a kormány késésben van és kidolgozatlanok a feltételek is.

Fónagy János államtitkár elmondta: a kormány igenis betartja a jogszabályban foglaltakat, a pályázatok benyújtásának részletes feltételeinek elkészítése jelenleg is zajlik.

Az MSZP-s politikus a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 179 igen és 66 nem szavazattal megtette azt.

Jobbik: ki számoltatja el az eladósodott önkormányzatok vezetőit?

Rubi Gergely (Jobbik) az eladósodott önkormányzatok kapcsán kérdezte a kormányt. Több példát is ismertetve - Debrecen és Mezőtúr - leszögezte: a legeladósodottabb önkormányzatok többségét kormánypárti politikusok vezették az eladósodás ideje alatt. A jobbikos politikus feltette a kérdést: ki és mikor fogja számon kérni a törvények betartását a fideszes politikusokon?

Tállai András államtitkár válaszában kiemelte: Debrecen és Mezőkövesd esetében is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében megállapította, hogy a két település jól gazdálkodott, így szó nincs csődről. Hangsúlyozta: a kormány kihozza az önkormányzatokat adósságcsapdából, míg a Jobbik vádaskodik.

Rubi Gergely a választ nem fogadta el, de a képviselők igen 193 igen és 40 nem szavazattal.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

15:44 - A közelgő romániai választásokról és az ottani magyar pártokról, a kajászói földpályázatokról, valamint a vidéki főiskolák sorsáról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Napirend

Változott az előzetes napirend, a Fidesz javaslatára a képviselők határoztak arról, hogy az Országgyűlés kedden tűzi napirendjére a szigetközi Öreg-Duna meder és a győri Mosoni-Dunáról szóló népi kezdeményezésre vonatkozó indítványt. Szintén a nagyobbik kormánypárt javaslatára a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvénymódosítást szerdán tárgyalják.

A képviselők a házelnök javaslatára a Ptk.-ról szóló törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben határozta meg a többség.

MSZP: a kormánypártok beavatkoznak a környező országokban a választásokba

Ujhelyi István arról beszélt, hogy nem volt olyan választás az elmúlt két és fél évben a környező államokban, amibe a jelenlegi kormánypártok ne avatkoztak volna bele.

Kiemelte: a legutóbbi romániai önkormányzati választásokon a Fidesz és Kövér László házelnök által támogatott két kis párt együtt ért el annyi szavazatot, mint az Magyar Polgári Párt négy évvel korábban, az RMDSZ 55 ezerrel tudta növelni szavazóinak számát. "Orbán Viktor miniszterelnök pávatánca egy gusztustalan násztánccá változott a Nyirőt, Szálasit éltető neonácikkal, amikor tavaly tavasszal a (...) házelnök közpénzből kívánta az újratemetést megszervezni" - fogalmazott, hozzátéve: ez legalább annyira álságos, és hazug, mint Rogán Antal napirend előtti hozzászólása. Szerinte a kormánypártok olyan házszabályt hoztak, hogy az egyes ellenzéki frakciók ne tudják megkerülni az együttműködést.

Rétvári Bence államtitkár visszautasította, hogy még a kegyeleti jogot is megtagadná az MSZP-s képviselő. Szerinte nem azért működik együtt a Jobbik és az MSZP, mert megfosztotta volna bármitől az új házszabály őket, a 94-es házszabály szerint is ugyanilyen limitek lettek volna. Mint mondta, örül annak, hogy az MSZP is elkezdett foglalkozni a határon túli magyarokkal, de az nem jó, ha szavaikat ők kezdik megmagyarázni.

A versengés a demokrácia velejárója, és nem külső beavatkozás eredménye. Az a lényeg, hogy minél hatékonyabban képviseljék a határon túli magyarok érdekeit - jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 203 igen 51 nem és 23 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: törvénytelenség a kajászói földpályázatokon

Magyar Zoltán a kajászói földpályázatokat idézte fel, és emlékeztetett arra, hogy egyetlen hektár sem jutott helyieknek. A jobbikos képviselő konkrét törvénytelenséget említett, majd követelte, hogy azonnal vizsgálják felül az eddig megkötött szerződéseket, módosítsák a pályázati rendszert, változtassanak a gyakorlaton, az egyéves ideiglenes szerződésekkel ne éljenek vissza, és azonnali hatállyal hozzák nyilvánosságra az összes szerződést.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár kiemelte: Magyarország jogállam, ahol a normákat jogszabályok határozzák meg, és ezek mindenkire nézve kötelezőek. Az igazságot a bíróságnak kell meghatároznia - szögezte le, hozzátéve: a képviselő Kajászón a gazdákat törvénytelenségre bírta rá, amelynek vége a földfoglalás és a büntetőeljárás lett. Szerinte a képviselői esküjét sértette meg a jobbikos politikus, amikor a földfoglalásra bíztatta a kajászóiakat.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 190 igen 36 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: mi lesz a vidéki főiskolák sorsa?

Osztolykán Ágnes (LMP) rámutatott: egy főiskola nem csak egy adott település, hanem az egész régió számára fontos lehet. A megszorítások már eddig is komoly következményekkel jártak szerinte, erre példaként a szolnoki főiskolát említette. A képlet egyértelmű: a felsőoktatás leépítése elsősorban a vidéki intézményeket sújtja - állapította meg, és azt kérdezte: folytatódik-e ez a folyamat annyira, hogy össze kell vonni, vagy be kell zárni intézményeket.

Halász János államtitkár a mai kényszerintézkedéseket az előző kormány lépései idézték elő. Rámutatott: a bajai és szolnoki főiskola tartozásainak több mint 80 százaléka a PPP-tartozásokból ered, ugyanis nagyobb hallgatói létszámra tervezték ezeket a beruházásokat. Leszögezte: nincs szándékukban a főiskolák felülről, adminisztratív úton való megszüntetése, az együttműködés változatos formáit tudják felkínálni.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 196 igen 75 nem szavazattal jóváhagyta.

15:31 - Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalásával, az emberi jogokkal és az E-ON-nal foglalkoztak a napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: Gyöngyösi bocsánatot kért

Vona Gábor (Jobbik) - akinek a felszólalása alatt az LMP nem vett részt az ülésen - Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalása kapcsán azt kérdezte, miért akarja most az MSZP és a Fidesz egy rossz, de helyesbített mondatért az egész Jobbikot betiltani. Szerinte azért, hogy közösen takarítsák el az egyetlen talpon maradt nemzeti erőt, amely igazi rendszerváltást akar.

Gyöngyösi Márton félreérthetően fogalmazott, de sem származási, sem vallási kérdést nem feszegetett, hanem kizárólag országgyűlési képviselők és kormánytagok állampolgárságát vizsgálta - értékelte Vona Gábor, aki szerint frakciótársa valóban rosszul fejezte ki magát, ezért elnézést kért, itt le is záródhatott volna a történet. "De voltak hivatásos rettegők, program nélküli hisztériázók, akik nem így gondolták" - mondta, feltéve a kérdést: miért titkos információ a kettős állampolgárság kérdése?

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Úgy folytatta: a vasárnapi megmozdulás megmutatta, hogy az MSZP és a Fidesz azonnal képes koalícióba tömörülni, ha a jelszó az, hogy "együtt Jeruzsálemért". Az emberek számára nem a sárga csillag, hanem a sárga csekk a valódi probléma, ami a két politikai erő közös felelőssége - zárta felszólalást.

Fónagy János államtitkár válaszában rossz gyakorlatnak nevezte a bocsánatkérést, felvetve: ha 1945-ben Szálasi Ferenc bocsánatot kért volna, Vona Gábor mit mondott volna.

Hangsúlyozta, az esetnek vannak történelmi előzményei, történelmi tapasztalatai és áldozatai - mintegy 600 ezer magyar ember.

Elmondta azt is: nem kettős állampolgár. Hozzátette: "apám, anyám zsidó volt, én is az vagyok, ha tetszik, ha nem". A Jobbik viselje a társadalom minden ítéletét azért az útért, amit választott - zárta szavait, amelyeket hosszas taps követett a Házban.

LMP: valami nincs rendben az emberi jogokkal

Szabó Tímea (LMP) szerint valami nagyon nincs rendben Magyarországon az emberi jogokkal, egyre többször kell nemzetközi fórumokhoz fordulni a kormányzati döntések miatt. Hosszasan sorolta azokat a jogokat, amelyek szerinte csorbultak, ezek között említve az előzetes választási regisztrációt.

Azt mondta: ha nem ilyen társadalompolitikát követne a kormány, akkor rasszista kijelentések sem hangzanának el.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt válaszolta: Magyarországon, egy szűk kisebbségen kívül mindenki által elutasított az a gyűlöletkeltő hangnem, amit egy hete ütött meg egy képviselő a parlamentben.

A választási regisztrációról szólva közölte, az nem befolyásolja a választás egyenlőségét, senkinek nem biztosít több vagy kevesebb jogot.

MSZP: szavak mellett tettekre is szükség van

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta: Rogán Antal (Fidesz) vasárnapi beszéde után úgy tűnik, a Fidesz szerint sem elfogadhatóak a Gyöngyösi Márton által vázolt eszmék.

Nem elég azonban szavakban elhatárolódni, tettekben is szükség van rá - tette hozzá, majd emlékeztetett egy a Rogán Antal által a Jobbikkal kötött 2006-os együttműködésre. Idézte a miniszterelnök Jobbiknak adott parlamenti válaszát is, amelyben Orbán Viktor uniós kötelezettséggel magyarázta a halálbüntetés visszaállításának megvalósíthatatlanságát.

Tartsák politikai karanténban az ordas eszmék hirdetőit és felejtsék el a Horthy-korszak felélesztését - javasolta a kormányoldalnak.

Rétvári Bence azt hangsúlyozta: a Jobbik megnyilvánulásaival sem a kormányzat, sem az MSZP nem ért egyet, a párt mégis itt van a parlamentben. Szerinte azért, mert a Gyurcsány-Bajnai-korszak intézkedései életre hívták a társadalmi igényt iránta. Nem lett volna igény a szélsőséges eszmékre, ha a korábbi kormányok nem uszítottak volna kettős állampolgárság ellen, vagy nem lőttek volna gumilövedékeket - fogalmazott.

KDNP: kinek használ és kinek nem a jobbikos felszólalás?

Varga László (KDNP) azt sorolta, kinek használ és kinek árt Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalása. Szerinte a profitálók között van a Jobbik mellett a politikai baloldal, amely eddig is minden alkalmat megragadott arra, hogy az antiszemitizmus terjedését láttassa. Hozzátette: a szocialisták és a liberálisok kampánycélra használják a sárga csillagot.

Ártott viszont a felszólalás a határon túli magyarságnak, és csorbát szenvedett az ország nemzetközi híre is - mondta.

Rétvári Bence megerősítette, hogy sokat ártott az országnak a kijelentés. Hozzáfűzve, hogy a Jobbik a közjogi nemzetegyesítés elé is akadályt görgetett. Közölte azt is, egyszerre zsidókat nyilvántartásba venni és kettős keresztet állítani nem lehet.

A jövő évi költségvetés is terítéken volt az országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: tisztességtelen összemosni a sárga csillagot a sárga csekkel

Rogán Antal (Fidesz) a nemzeti önrendelkezés értekében tett újabb lépésként értékelte az E-ON gáz üzletágának visszavásárlását, hangsúlyozva: nem mindegy, hogy a monopol helyzetben lévő vállalkozások külföldi vagy magyar tulajdonban vannak.

Utalva Vona Gábor felszólalására, kijelentette azt is: tisztességtelen összemosni a sárga csekket a sárga csillaggal. A felszólalásra szerinte a képviselő nem választ várt, hanem provokált vele.

A szocialista felszólalásra reagálva közölte: csak olyan erkölcsi mércét állítsanak mindenki elé, amelyet maguk is meg tudnak ugrani, majd olyan előterjesztéseket mutatott fel, amelyeket az MSZP és a Jobbik közösen jegyez. "El kellene dönteni, hogy karantén van, vagy nincs karantén" - fűzte hozzá, jelezve, hogy ő azért szólalt fel a bírált kijelentés elleni megmozduláson, hogy kiálljon a megbántottak mellett, míg az MSZP szerinte azért ment oda, hogy hergelje az ott lévőket.

Korábban írtuk:

Az idei és a jövő évi költségvetés módosításáról is dönthet az Országgyűlés mai ülésnapján. A képviselők emellett átírhatják a szeptemberben elfogadott trafiktörvényt, a házelnök napirendi javaslata alapján pedig akár már ma tárgyalni kezdhetik az alaptörvény harmadik módosítását, amelynek szövege vasárnap este nyolc óráig nem volt elérhető a parlament honlapján.

A Ház ülése ezúttal is 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, amit a szokásoknak megfelelő interpellációs időszak követ az azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kiegészülve.

A határozathozatalok során elsők között szavazhatnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013-as költségvetéséről, valamint a jövő évi költségvetést megalapozó, egyszer már elfogadott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvénymódosításokról. Áder János a házelnöknek írt levelében a bírák és ügyészek jogállásával ellentétesnek nevezte a költségvetési szervek, így a bíróságok és ügyészségek kötelező központosított illetményfejtéshez csatlakoztatását.

Az Országgyűlés dönt továbbá a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, így a képviselők akár már a következő ülésen, várhatóan december 11-én elfogadhatják a 2013-as büdzsét.

Az előzetesen közöltekkel ellentétben hétfőn még minden bizonnyal nem írják át az idén ősszel elfogadott trafiktörvényt, a kormányoldal ugyanis több módosítást is benyújtott az előterjesztéshez, amely sorsjegyárusítással és fogadásszervezéssel is kiegészítené a tervezett dohányboltok tevékenységi körét.

A fentieken túl szavazhatnak az idei költségvetés módosításáról is, változtatva a Kossuth tér átépítésének forrásain, továbbá emléknapot jelölhetnek ki a Felvidékről kitelepítettekre emlékezve, illetve megkönnyíthetik a nagy értékben magyar állampapírt vásárló külföldi befektetők Magyarországon tartózkodását.

A házelnök vasárnap este elérhető napirendi javaslata alapján az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) részletes vitájával zárulhat a mai ülésnap, ugyanakkor egy megjegyzés szerint, erre irányuló kérelem esetén akár az alaptörvény harmadik módosításáról is tárgyalhatnak a képviselők ezen a napon. Az Országgyűlés ebben az esetben akár már kedden részletes vitát tarthat a javaslatról, amelynek szövege vasárnap 20 óráig nem volt elérhető a Ház honlapján.

Olvasóink írták

45 hozzászólás
  • 45. háté 2012. december 06. 14:36
    „A Magyar miniszterelnök nemkívánatos személy az Európai Parlamentben

    Dr. Marácz László egyetemi tanár, Amszterdami Egyetem Európai Intézet írása
    A múlt héten lezajlott európai parlamenti vita számos tanulsággal járt Magyarország új alkotmányáról, pénzügyi helyzetér?l. Ezek sorában az els?, hogy ritka bepillantást adott a nyugat-európai parlamenti képvisel?k felkészültségébe, erkölcsi tartásába. Jó döntés volt, hogy Orbán Viktor kiugratta a nyulat az európai bokorból. Érdemes a holland állami rádió, a NOS brüsszeli tudósítójának, Chris Ostendorfnak az ominózus vita után adott tudósításából idézni: "a magyar miniszterelnök nemkívánatos személy az Európai Parlamentben, Orbán úrnak kevés barátja van az Európai Parlamentben, arcába kiabáltak, s majdnem leköpték". Ostendorf úgy zárja le tudósítását, hogy ez "valamilyen kirakatper" akart lenni.
    Nem emlékszem, hogy az elmúlt harminc évben ilyen szavakat hallottam valamikor is egy európai parlamenti tudósításról. Ostendorf igazat mondott: a jelenet sokkolta azokat, akik még komolyan veszik a nyugati demokráciát. Hiányzott a szakszer?ség, a kulturáltság, a civilizált viselkedés, a tisztelet a demokratikusan megválasztott miniszterelnök iránt, aki egyébként úriemberként viselkedett, higgadtan érvelt.
    Bizony ez már nem Schumann és Monnet, de nem is Kohl és Mitterand Európája, hanem útszéli stílusban politizáló népbiztosok Európája.
    Vajon ezek láttán, hallatán kell-e még magyar katonákat messzi harcterekre küldeni, hogy az Európai Parlamentben bársonyszékekben kényelmesen ül? Cohn-Benditnek és társainak kikaparják a gesztenyét?
    Folyjon-e még magyar vér messzi harctereken csak azért, hogy ezek az emberek a színdarabukat játszhassák egy erkölcsileg süllyed? világban, s akik a minimális tiszteletet sem adják meg egy tagországi miniszterelnöknek?”
  • 44. Jandex 2012. december 05. 09:33
    „37. Túrabakancs 2012.12.04. 17:43
    Ha egy csepp eszed lenne lemondanál a hozzászólási jogodról! De hát ez van! :)))”
  • 43. tinta66 2012. december 05. 07:20
    „Engem még nem védett meg és ne is védjen. Húzzon el de qrva gyorsan.”
  • 42. szabadságharcos 2012. december 04. 22:26
    „37. Túrabakancs 2012.12.04. 17:43
    Miről beszélsz te szerencsétlen??? Mennyi is volt a lenyúlt magánnyugdíj vagyon??
    Ezt a demagóg baromságot már birkamenetes bértinók is egyre nehezebben veszik be!!”
  • 41. load 2012. december 04. 20:20
    „37. Túrabakancs
    "...valójában 1700-milliárdot fizettünk vissza az elmúlt másfél év alatt. Ez komoly teljestímény a válság közepette, nem gondolod?"
    Miről beszélsz jóember?
    Ennek majdnem kétszerese volt az elkonfiskált manyup vagyon!
    Mi ebben a teljesítmény?
    Az elherdálás?”
  • 40. machers 2012. december 04. 20:17
    „36.Túrabakancs 2012.12.04. 17:34
    Bocs, de előbb elfelejtettem!
    Bár nem hivatalom "Joebacsi70" helyett válaszolni, csak a felvetésedre reflektálok.
    "...Orbán azért beszél kétféleképpen, mert a külföld irányába ezt kell tennie..."
    "...az itthoni kisebbségi emberkék miatt is kell kétféleképpen beszélni..."
    Ezt úgy nevezik, hogy hazudozás, hiteltelenség. És te még ezt mentegeted?! Szégyen, amit művelsz?
    Azt, hogy ezt a birkameneten kívül mindenki tudja róla, azt már nem is említem.”
  • 39. machers 2012. december 04. 19:16
    „37.Túrabakancs 2012.12.04. 17:43
    "...2002-től 2009-ig terjedően 9700-milliárdról 20.700-milliárdra nőtt az országunk adóssága,...
    Tényszerűen ez sem igaz.
    A kormányváltás előtt egy alkalommal volt 20 000 milliárd felett az adósság. 2009. március: 20 447 milliárd. Majd Bajnai 19 052 milliárddal (ez sem kevés) adta át. Ezt sikerült 2011. augusztusától stabilan 20 000 milliárd felett tartani. Ergo, nem igaz az adósság elleni harc, a győzelem meg pláne nem.
    Ha visszanézed az adatokat, időarányosan rosszabbak a fidesz kormány számai. Ezt csak az idióták és a tehetségtelenek hárítják másra.
    Lehet itt másra mutogatni, de a számok (még) nem hazudnak.”
  • 38. machers 2012. december 04. 18:12
    „37. Túrabakancs 2012.12.04. 17:43
    Már megint félrebeszélsz.
    A gané pénzintézetek már visszafizették - a megjegyzem, piaci kamatozású - hitelt. Tehát ezt már nem kell nyögni. Sőt, mivel ez a kamat magasabb volt, mint az imf hitelé, ez nekünk hozott egy kis pluszt is.
    Ne a Blikkből tájékozódj, hanem erre itt van azÁllamadósságkezelő Központ honlapja. Nekik ponz ez a dolguk.
    www.akk.hu
    Na itt megtalálhotod a tutit. Érdemes megnézned a kormányváltás utáni adatokat. Ja, tedd hozzá, hogy azóta a lenyúlt mnyp pénzből adósságot csökkentettek.
    Az pedig megint "csúsztatás" hogy az árfolyam miatt nőtt az adósság. Segítek: dollákötvény, 10%os állampapír aukció, benne van a te kötvényed is, magyar honpolgárok devizakötvénye, stb.
    Nem tudom eldönteni, hogy tudatlan vagy, vagy pedig hülyíteni akarod a birkamenetet?”
  • 37. Túrabakancs 2012. december 04. 17:43
    „Eva! /35/
    Az szoclib idején felvett hitelek egy részéből, pontosan 600-milliárdból a gané hitelintézeteket
    tőkésítette fel az akkor kormány, melyet kamatostul nyögünk mi polgárok. Orbán ezt vette vissza
    adó formájában tőlük, aminek egy kisebb részét tudták csak a lakosságra ráhárítani a bankok. Teljesen
    nem lehet elkerülni sajnos. 2002-től 2009-ig terjedően 9700-milliárdról 20.700-milliárdra nőtt az
    országunk adóssága, ezt nem az ujjamból szoptam ki, hanem a Blikk-ben olvastam táblázat formájába.
    Ismétlem Blikk-ből, tehát elfogultsággal nem lehet őket bírálni a jobboldal irányába értve. Most 21.600-
    milliáron van az adósságunk, de ez nagyrészt a forint kedvezőtlen árfolyama miatt van, tehát úgymond spekulatív
    okok miatt nőtt az adósság, pedig valójában 1700-milliárdot fizettünk vissza az elmúlt másfél év alatt.
    Ez komoly teljestímény a válság közepette, nem gondolod? A szoclib bagázs nem focicsapat, hogy akkor is
    szurkoljunk nekik ha <moderálva>ták, hanem tárgyilagosan nézzük a pártok ténykedését. Nem szent a Fidesz sem, de
    hozzájuk képest kisangyalok.”
  • 36. Túrabakancs 2012. december 04. 17:34
    „kokolibri! /33/
    Pontosan!
    Joebacsi70!
    A Tárki szerint /tehát nem Századvég/ az elmúlt hónapban kis mértékben nőtt a Fidesz szavazók tábora,
    az MSZP-é szintén kicsit, viszont csökkent. A Bajnai féle csoportosulásé meg közel sem 19%, az most 14%-közelében
    stagnál. A Jobbik alig érzékelhetően csökkent. Persze csak a hétvégéig bezárólag... :)
    Orbán azért beszél kétféleképpen, mert a külföld irányába ezt kell tennie, különben jobban gyengíthetnék
    a forintunkat az IMF-hitel nem felvevésével kapcsolatban. Mert nem lesz újabb IMF hitel, senkinek ne
    legyenek kétségei! Meg akármilyen hihetetlen, az itthoni kisebbségi emberkék miatt is kell kétféleképpen
    beszélni, erre ők rá is jöttek, emiatt a nagy támadás Orbán ellen. Ezt a Jobbikosok figyelmébe ajánlanám.
    Nem véletlenül távoznak nem önszántukból a fontosabb posztokból, nem véletlenül nem kapnak a színészi
    megmondóembereik kevesebb állami támogatást stb... Egyébként én Göncz "kisebbségi" Kingát már régen
    bepereltem volna az állam helyében hazaárulás miatt. Amit művel sokszor az Európai Parlamentben, az
    már több mint nemzetgyalázás! Csak hát az a nagy fene demokrácia ugye... Daniel Cohn /Kohn/ Bendit a külföldi elvi haverja.”
  • 35. Eva- 2012. december 04. 17:22
    „33-hoz

    butuska vagy Te!
    és nem is értesz senmmit!

    Mit gondolsz miért van most az országnak devizatartaléka?
    Hát mert az IMF hitel nem lett elköltve
    benne volt a nyugdíjvagyonban, a mostani devizatartalék teljesen abból van--sőt az autópályák is stb. abból lettek.

    A gazdaság meg jó helyzetben van volt---ha most meg nem kell az újabb IMF hitel.

    A hitelt meg annyira nem nyögjük--ha saját erőből törleszthető máig.

    és bizony az eladósodás Orbán nyomására és igérvényére lett akkora amekkora a z önkormányzatoknál és a lakosságnál.

    Az állam 3% körülire szorította vissza már 2010 előtt a hiányát.

    Bizony Orbán megfőzte a levest--most eteti mindnyájunkkal---cseles!”
  • 34. machers 2012. december 04. 17:17
    „33.kokolorbi 2012.12.04. 16:47
    2012.12.04-én már unalmas ezt olvasni:
    "...aminek negyede a külföldi tulajdonban levő bankok megmentésére ment el..."
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0800104.tv
    Ennek három bank felelt meg: OTP, FHB, CIB.
    Az OTP és az FHB kapott (kért) hitelt, amit megkapott, majd vissza is fizetett:
    http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/25/kisegiti_az_otp-t_es_az_fhb-t_a_kormany/
    Állításod még akkor sem igaz, ha a Medence Géniusza (aki szintén megszavazta) hazudta be, hogy hülyítse a szavazóit:
    http://mandiner.hu/cikk/20120928_jobbik_orban_is_megszavazta_a_megszoritasokat_2008_ban

    Ez még nem is lenne olyan nagy baj, tragédia ott van, hogy ezt a sok megvezetett birkamenetes fun el is hiszi.”
  • 33. kokolorbi 2012. december 04. 16:47
    „19. Eva- 2012.12.04. 08:27
    ha jól értelmezem szavaidat, akkor az állam adósság azért lett ekkora, mert szegény Elquuró megijedt a gaz fideszt szorgalmazásától és nagy ijedelmében feltétel nélküli hitelt (20 milliárd EUR, aminek negyede a külföldi tulajdonban levő bankok megmentésére ment el) vett fel az IMF-től, aminek visszafizetését most keményen nyögjük.
    Hát el kell ismerni rendkívül vastag bőr van a pofátokon. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, tragédia ott van, hogy ezt a sok megvezetett ballibsi fun el is hiszi.”
  • 32. Szabra 2012. december 04. 14:26
    „Most már végképp nem értek semmit; akkor most kell a bőröndöt csomagolni, vagy éppen kicsomagolni ? Szegény Popper Péter is többször csomagolt / Izraelbe és vissza / végül a kirekesztő / stb, stb. moderált / országunkat választotta nem hazájának, hanem munkahelynek. vajon a társaik is követendő cselekedetnek tekintik ???”
  • 31. rubeola 2012. december 04. 13:58
    „És a magyarokat ki védi meg saját hazájukban a kormánypárti és ellenzéki politikusoktól????kormánypárti és ellenzéki cigányoktól???? kormánypárti és ellenzéki egyéb férgektől????”
  • 30. load 2012. december 04. 13:07
    „27.Miértmagyar?
    "...de akkor kik voltak kint tüntetni vasárnap?"
    Nyilván azok, akik 2004 december 5-i népszavazáson a kettős állampolgárság mellett szavaztak.”
  • 29. gyugyu1 2012. december 04. 12:57
    „ne bántsátok a zsidókat ! meg kell köszönni nekik,hogy naggyűlésen emlékeztek meg Advent első vasárnapjáról !!!!

    inkább egy jó ebédre hívjátok meg őket ! Étlap : disznótoros, hagymás sült vér, véreshurka, tyúkláb, dióskalács és jószívvel kérjétek a mindenhatót irja be őket a ne jók, ne a közepesek hanem a harmadik könyvébe !!”
  • 28. ATXadmin 2012. december 04. 11:26
    „nem vagyok kettős állampolgár ellenes de aki ott fent csücsül az ne legyen má kettős állampolgár!!!!!!csak magyar a nemzetisége tőlem lehet juhpásztor is nem érdekel........................”
  • 27. Miértmagyar? 2012. december 04. 10:38
    „Körbekérdeztem pár embert. A vélemény az volt, hogy igenis jogunk van tudni, kik a kettős állampolgárok, akik nem csak Magyarországot érzik hazájuknak, és azt is jogunk van tudni, hogy mit keresnek az Országházban...Ezen most mi a nehéz kedves polgártársaim?Ez mindannyiunk érdeke, de akkor kik voltak kint tüntetni vasárnap?”
  • 26. Joebacsi70 2012. december 04. 10:38
    „25. drKotász 2012.12.04. 10:00
    "Nem kell mellébeszélni, most egyáltalán nem ez a téma."

    Már bocs, de miért hinnénk Orbán ezen kijelentésének, amikor nem azt kell néznünk, amit mond, hanem amit csinál.
    A jobbik tábora jelentősen nem fog emelkedni, még akkor sem, ha Orbán kijelentené, hogy koalát köt az MSZP-vel, DK-val, LMP-vel. Neki van kb. 800e-1,2 M szimpatizánsa, akinek minden mindegy, csak Viktor mondja, csinálja, vezesse.
    A jobbikban ennyi van, és nem több. (persze 3. erőnek lenni azért nem kis dolog)
    Kormányzóerő sohasem lesz (nem lehet), amíg Uniós tagok vagyunk. Ez koalíciós partnerségre is igaz.

    Egyébként felhívnám becses figyelmedet, hogy az ügynöktörvényt ismételten nem sikerült áttolni a parlamenten. (sőt, még a T. Ház elé sem)
    Szerintem foglalkozzunk ezzel is.”
45 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a december 3-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom